Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-11 / 135. szám

1970. JÜNIUS 11., CSÜTÖRTÖK KST HEGYEI kJŰtImí Az egyenjogúság védelmezői Kialakulóban a nőbizottságok rendszere SZABAD ÉLETÜNK NE­GYEDSZÁZADA a nők fel­szabadításának, egyenjogúsítá­sának is történelmi időszaka volt. Az emberi jogok, a poli­tikai munka, a művelődés, vagy akár a családi élet terü­letén bekövetkezett fejlődés méltán váltatta ki ország- világ elismerését. Ugyanakkor azt sem tagadjuk, hogy a női egyenjogúság teljes és mara­déktalan megvalósulásáról még nem beszélhetünk. Ha ezt elismerjük, akkor mindany- nyiónk számára világos, hogy a nők életkörülményeinek ja­vítása az egész társadalom ügye. Tehát nemcsak központi, hanem helyi intézkedéseiére, összefogásra, törődésre is szük­ség van, méghozzá munkahe­lyen és lakóterületen egy­aránt, mindenütt, ahol nők dolgoznak és élnek. Ezért emelte ki a párt Központi Bizottságának feb­ruár 18—19. ülésén született határozata a nők körében és érdekében végzett politikai, gazdasági és szociális munkát egyetlen tömegmozgalom — á nőtanácsok — keretéből. A nőtanácsok sok tízezer lelkes és felkészült munkása az esz­tendők hosszú során át jelen­tős politikai tetteket hajtott végre. Tevékenységükkel ma­radandóan hozzájárultak az elért eredményekhez, szocia­lista társadalmunk fejlődésé­hez. Köszönetét és elismerést érdemelnek. De gondjaikban most már sokkal szélesebb köröimek kell osztozniuk. EGYETLEN MOZGALOM, a nőtanácsok helyébe most a nőbizottságofc kiterjedt rend­szere, a társadalmi, gazdasági élet minden fontos szektorára kiterjedő hálózata lép. A pél­dát a párt központi vezetése mutatja azzal, hogy a nők kö­zött végzett elvi, politikai munka irányítását a pártimun­ka szerves részeként kezeli, és a nők gondjainak megoldását célzó határozatok végrehajtá­sának ellenőrzését, koordiná­lását, minden fokon az illeté­kes pártszervek és pártszerve­zetek feladatává teszi. A párt választott testületéiben külön nőfelelősök tevékenykednek majd, s az apparátus különbö­ző szintjein nőkérdéssel fog­lalkozó referenst állítanak be a határozat maradéktalan végrehajtása érdekében. Ezek­ben a hetekben, hónapokban a kommunisták taggyűléseken tárgyalják meg közvetlen ten­nivalóikat. Fontos feladatok hárulnak a szakszervezeti mozgalom ke­retében működő — igazában: megújuló — nőbizottságokra. Mindnyájan felfoghatjuk en­nek a jelentőségét, ha arra gondolunk, hogy a keresőké­pes korú nők kétharmada szervezett dolgozó. A szak- szervezeti mozgalom válasz­tott testületéi nagy gonddal, felelősséggel és körültekintés­sel tervezzék és fogalmazzák meg kulturális, érdekvédelmi feladataikat s ezekkel össze­függően — a szervezeti tenni­valókat. A KÜLÖNBÖZŐ SZÖVET­KEZETEKBEN és szövetsé­geikben ugyancsak létrejön a nőbizottságok egységes, átfo­gó rendszere, hogy a nők kép­viseletét minden szinten bizto­sítsák és ellássák a nők érdek- védelmével összefüggő felada­tokat. A nőbizottságok létre­hozása és tevékenysége termé­szetesen nem csökkenti a szö­vetkezetek és a szövetkezeti szövetségek vezetőségének fe­lelősségét, hisz mindaz, ami a nőkérdés megoldásával össze­függ (az „egyenlő munkáért — egyenlő bért” elvének érvé­nyesítése, a munkahelyi szo­ciális normák betartása, a nők előmenetelének, anyagi, er­kölcsi megbecsülésének bizto­sítása, stb.) mindenekelőtt a szövetkezetek vezetőségeinek feladata. Ám a nők nemcsak munka­helyükön, otthon' is dolgoznak, s a lakóterület elmaradottsága vagy fejlettsége az ő életüket sokszorosan megnehezíti vagy könnyíti. S a társadalomnak nemcsak a női munkára, a nők közéleti aktivitására is szüksége van. Kétségtelen, hogy ebben a vonatkozásban társadalmunk legátfogóbb po­litikai tömegmozgalmára, a Hazafias Népfrontra várnak jelentős tennivalók. A NÉPFRONT választott testületed rövid időn belül ki­alakítják tömegpolitikai mun­kájukat a nők körében. Nőpo­litikái kérdésekkel gazdagítják tevékenységüket, s ezzel is részt vesznek a közgondolko­dás megváltoztatásában. Or­szágos szinten, valamint a fővárosi, a megyei, a városi és községi népfrontbi­zottságok mellett már ezekben a hetekben létrehozzák a nő­bizottságokat. Ezek az elnök­ségek munkabizottságaiként működnek majd, hogy a nép­frontban is felkészültebben, nagyobb hozzáértéssel tudja­nak foglalkozni a nők sajátos gondjaival, problémáival. A nőbizottságokba bevonják a korábbi nőtanácsok vezetőit, aktivistáit, hogy tapasztala­taikkal, kezdeményezéseikkel gazdagítsák a Hazafias Nép­front munkáját. A MAGYAR NŐK ORSZÁ­GOS TANÄCSA — amely mint országos testület tovább­ra is megmarad — legutóbbi ülésén köszönetét mondott ak­tivistáinak a végzett munkáért és felkérte őket, hogy az új szervezeti keretekben is ere­jük teljes kifejtésével támo­gassák a Központi Bizottság határozatának végrehajtását, a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetének további javítását. Biztosak vagyunk abban, hogy a nőmozgialom aktivistáinak tízezrei szívesen tesznek eleget ennek a felké­résnek, hisz az eddigieknél is lelkesítőbb célokért, nagyobb támogatással tevékenykedhet­nek. Juhász Róbert Árvíz után - kongresszusi versenyben TÖBB BEFŐTT, BÉBIÉTEL, SZÁRNYASKRÉM FELHÍVÁS A KÁROK HELYREHOZÁSÁRA A Szegedi Konzervgyár ve­zetői eljuttatták szerkesztősé­günkhöz valamennyi ipari és mezőgazdasági üzemhez inté­zett felhívásukat. Ebben — a kongresszus tiszte­letére indított verseny keretében — a vállalati eredmény kétszázalékos növelését vállalták. Mit jelent ez, mennyiben érinti a vásárlót — kérdeztük a gyár igazgatójától. A válaszból kiderül, hogy mindenekelőtt több ősziba­rack befőtt, paradicsomsűrít­mény gyártására gondolnak. Részben több termékkel, rész­ben az - olcsóbb előállítással szeretnének hozzájárulni az árvíz következtében keletke­zett károk mérsékeléséhez. A gyümölcs- és főzelék- konzervgyár dunakeszi központjában arról kap­tunk hírt, hogy ők is el­készítették a maguk prog­ramját, a már említett célok érdeké ­ben. Egyszázalékos termelési többletük értéke 3 millió 300 ezer forint. A csapadékos idő­járást figyelembe véve, való­MSZBT-jubileum Pest megyében Az MSZBT Pest megyei el­nöksége és a Hazafias Nép­front Pest megyei elnöksége tegnap délelőtt együttes ünne­pi ülésen emlékezett meg a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság megalakulásának 25. év­fordulójáról. Hegedűs Istvánnénak, az MSZBT megyei alelnökének megnyitó szavai után S. He­gedűs László országgyűlési képviselő, a Hazafias Nép­front Pest megyei titkára méltatta a felszabadító szov­jet nép és a szocializmust építő magyar nép szoros ba­rátságának jelentőségét. A Magyar Szocialista Munkás­párt Pest megyei Bizottságá­nak képviseletében Göndics Zoltán osztályvezető beszélt ezután a barátság elmélyíté­sén fáradozó megyei aktiviS' táfc munkájáról, majd Nagy Jenő, az MSZBT országos el­nökségének tagja tizenhét ak tivistának jubileumi aranyko- szorüs jelvényeket, tizenki­lencnek pedig oklevelet adott át. Az ülést rövid ünnepi mű­sor zárta be, amelyben közre­működött Egressy István elő­adóművész, Kishegyi Árpád Liszt-díjas, a Magyar Állami Operaház magánénekese és Dános Lili zongoraművész. nézett, merít az apja sízeönt a lánya cigány lány... Farkas Jenöné — a Pálfl- lány — szolid és ápolt, fekete haja olyan, mintha az imént lépett volna ki a fodrásztól, fehér keze sírna, körmei szé­pek. — Amikor a nagymamám is meghalt, édesanyám az idegiki­merültségtől beteg lett. Egy hónapig feküdt. Tudja, hogy mennyibe kerül egy temetés... tudja, hogy mit jelent nálunk egyhavi táppénz... Apámmal én hétéves korom óta nem be­széltem, találkoztam vele az utcán, de még csak nem is kö­szönt, levelet írtam neki, de... A második gimnáziumból ki­maradtam, nem volt pénzünk, hogy tanuljak. Szerelmes let­tem, fórjhezmentem. Gondol­tam, így több pénz is lesz, a férjem is keres, én is. Akkor 16 éves voltam, a férjem 24. Ö is járt két gimnáziumot, de akikor meghalt az édesapja, ő elment kereskedelmi tanuló­nak, de már közben is vas­boltban dolgozott. Később el­végezte a boltvezetőit is, de mint boltvezető nem tudott el­helyezkedni. Farkas Jenőné keretnéüküii szemüveget hord, viselkedése közvetlen és választékos, mon­datai magukon hordozzák a magasabb értelem gondola­tait és logikáját. — Beiratkoztam levelezőre, elvégeztem a harmadik és a negyedik osztályt, de nem tet­tem le az érettségit. Nem men­tem neki. Már a negyedikes osztályvizsga is csalt pótvizs­gával sikerült. A férjem oda­költözött hozzánk a szoba- konyhába, akkor a házigazda, aki a ház másik végében szin­tén szoba-konyhában lakik, ki­kapcsoltatta a villanyt és düh­rohamokat kapott. Már azelőtt is szerette volna, ha elköltö­zünk, dehát hova. A veszeke­dés állandó és kibírhatatlan, elmond bennünket ilyen és olyan cigányoknak. Emiatt mi elköltöztünk Kecskemétre, egy szép kis szobába, albérletbe. 430 forintot fizettünk, de mos­ni nem moshattam, főzni nem főzhettem. Aztán 600-at kért a főbérlő, mi elköltöztünk, de máshol sem tudtuk fizetni a bért, hazajöttünk édesanyám­hoz, a szoba-konyhába, amely düledező vályogház, földes szobával. Ajtó sincs a konyha és a szoba között. Farkas Jenőné pontosan olyan, minitha egy modem kétszoba összkomfortból lépett volna ki. — Gyerekem született, most ötéves. Bérelszámolói tanfo­lyamot végeztem, a Nagykő­rösi Konzervgyárban vagyok bérelszámoló, férjem raktáros a gépjavító- és faipari ktsz- nél. Keresünk, keresünk, de nem sokra megyünk. — Mennyit keresnek? — A férjem 2000-et, én 1400- at — válaszol Farkasné —, de csak néhány hete, akkor kap­tunk emelést, a férjem 200-at, én 100-at. A férjem 2000 fo­rint nyereséget kapott, én 760- at. — Hogyan osztják be a pénzt? — 100 forint lakbér, 200 fo­rint óvoda, 200 forint tüzelő­utalvány. A kosztra meg leg­alább 1800 forint megy eL — Miért olyan sok? — A körülményeink miatt. Ugyanis napról napra kell él­nünk, naponta otthagyjuk a pénzt a piacon, az üzletekben. Mi nem tarthatunk disznót, mert nincs hol, és a házigazda sem engedné meg. De ha tart­hatnánk is, levágni nem tud­nánk, mert nem lenne hol tar­tani, kamránk nincs. A szo­bában mi lakunk, a konyhá­ban édesanyám. Pedig meny­nyivel olcsóbb lenne, ha vág­hatnánk. — Még mindig marad 1100 forint és a nyereség. — A körülményeink miatt talán többet költünk ruhára, mint kellene. Mi a rajtunk le­vő ruhával indultunk. Én is a férjem is mindent megvesz, ami kell. Ahol gyerek van, ott a gyereknek is minden hónapban kell valami. Köny- nyebben is adjuk ki a pénzt ruhára, mert háztartási gépe­ket nem tudunk venni. Nincs áramunk, amint mondtam már, a házigazda kikapcsol­tatta és nem engedi bevezet­tetni, hátha így elűzhet ben­nünket. Tévét, rendes rádiót sem vehetünk. Ezekre tehát nincs is kedvünk gyűjteni. — És rendes lakásra? — A körülményeink miatt visszarettenünk, szinte nincs önbizalmunk erre gyűjteni, hi­szen annyi kellene rá, hogy elképzelni sem tudjuk, hogy összegyűjthetnénk. Azonkívül állandóan erre a mostani tá­kolmányra kell költenünk: megcsináltattuk a tetőt, a nádra kátrányt fektettünk; a melléképület fala bedőlt, rend­behozattuk. Mindez sok pénz, semmi hasznára, mert a la­kás sem lesz jobb és nem is a mienkre költünk. — Mit vettek eddig? — A körülményetek miatt csak egy szobabútort. De azért gyűjtünk is jgy kis pénzt a KST-be teszünk be havi 300 forintot. Csak aztán ez is el ne menjen a perekre. — A perekre? — A tulajdonos állandóan feljelent bennünket, egyszer több lakbért kér és perel, ha nem fizetjük meg; egyszer azért citál bíróság elé, mert nem tatarozzuk ki számára a házat; egyszer peres úton akar kilakoltatni; egyszer azért ál­lunk bíróság előtt, mert szó­váltás támadt köztünk; egy­szer még verekedés is volt. A házigazda öreg nyugdíjas, a perköltségeket mindig ránk- varrják. Tavaly négyezer fo­rintot fizettünk. Eddig szinte a perekre gyűjtöttünk. Csak az idén ne legyen tárgyalás. — Éreztetik magával, hogy cigány származású? — Az édesanyámnak ezért kellett otthagynia a férjét. Velem ezért nem állt szóba az apám. A házigazdánk talán ezért mer ennyit perelni, és állandóan nagy hangon szidni. Az iskolában fogjuk rá, hogy nem éreztették. Az apróbb megjegyzéseket elengedem a fülem mellett. A munkahelye­men jól érzem magam. — S miért boldogulnak eny- nyi jövedelemből nehezebben? — Mert mi mélyebbről in­dultunk. ( barkovits ) színűlag borsóból, alma-, kör­te-, barackbefőttből, uborká­ból és szárított hagymából tudnak többet készíteni. E- mellett a keresett bébiételek­ből és újdonságukból, a szár­nyas krémből akarnak for­galomba hozni nagyobb tételt. Ez már egyébként vállalásuk második pontja: 3 százalékkal több kész­árut akarnak értékesíteni. Ez kereken 10 millió fo­rintot ér. Hetek óta személyek, csalá­dok, vállalatok, intézmények juttatják el pénzben! vagy termékbeli segítségüket a ká­rosultaknak. Most új szakasz kezdődik: a népgazdaságot ért kár, a nemzeti jóvedelem egy százalékának pótlására tesznek erőfeszítést. —tgy— <n ' 1 A dánszentmiklóst Mi­5zolo a sátorban Fozo József, ujrendszeru szőlőoltvány-hajtatást vezetett be. Kevés fűrészporral töltött GEV-ládákba helyezik el az oltványokat és fóliasátrat emelnek föléjük. A napfény, a levegő és az állandó páráztató beren­dezés 8—10 nappal rövidíti meg a gyökereztetést, s egyben 10—20 százalékkal több oltvány használható, mint a hagyo­mányos módszerrel gyökereztetett szőlőkből. Veszélyben a hazai lóállomány Vágócsikó-export — közvetlenül a libamáj után A magyar lovak iránt nagy a kereslet a nemzetközi pia­con, a kivitel rendkívül gazda­ságos, de az ország lőállományának állandó csökkenése mégis alapjaiban fenyegeti ló­exportunkat. A gondokról és a teendőkről szerdán délelőtt rendezett an­kétet az MTESZ székházában a Magyar Agrártudományi Egyesület. A bevezető előadásban dr. Öcsag Imre egyetemi docens, a lótenyésztési szakosztály el­nöke utalt arra, hogy az or­szág lóállománya jelenleg 237 000-re tehető, de ez a szám évente körülbelül 10 ezerrel csökken. A kancaállomány azonban lehetővé tenné a bő­séges csikóutánpótlást. A ló­export megoszlása sem túlsá­gosan szerencsés. A legnagyobb kivitelt vá­góiéból bonyolítjuk le. Tavaly nem egészen 16 ezret adtunk el főleg Franciaország­ban, de Olaszországban, Svájcban és Belgiumban is, míg vágócsikó 2200 hagyta el az országot. Ugyanakkor az úgynevezett haszonló­ból — tehát igás, illetve tenyészállatból — alig több mint 800 kelt el kül­földön, sportlóból pedig évente csak körülbelül 350-et adnak eL Kár a sok külföldre szállított vágólóért, mert ezeket itthon is tudnánk hasznosítani, vagy tovább tenyészteni. Helyesebb lenne a vágócsikó-exportot fckozm, hiszen külföldön a I csikóhúst nagyon keresik. Jel- 1 lemző, hogy mindössze féléves propa­ganda is elég volt ahhoz, hogy tavaly 2200 vágó­csikót exportáljunk az előző évi 400-zal szemben. E téren a további fejlődés haszna alig lenne túlbecsülhe­tő, hiszen a vágócsikónál csak a libamáj hozza „olcsóbban” a külföldi valutát. Az ankéton egyértelműen az az álláspont alakult ki, hogy sürgősen biztosítani kell a ló­állomány gyors növelését. Az Országos Szakipari Vállalat 1970. június 22-én Budapesten ATKÉPZŐS TANFOLYAMOT INDÍT a hő- és hangszigetelő szakmában. A tanfolyam időtartama 2 hónap. A tanfolyam ideje alatt 1800 Ft rögzített bért fizetünk. Felvételre jelentkezhetnek 18-45 éves férfi dolgozók. Szállás van. Négyéves gyakorlat után szakmunkásvizsgát tehetnek. FELVÉTEL: Budapest V., Báthori u. 12. 11. 229., munkaerőgazdálkodás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom