Pest Megyi Hírlap, 1970. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-10 / 108. szám
19*0. MÁJUS 10., VASÁRNAP FEST Mtciei K/Ciriap SOTONY Gyepüjárás A* , r,é^' hagyományoknak megfelelően tartották meg az úgjmevezett „gyepű,já rást”, a Vas megyei Sótony község szőlősgazdái. A szokás szinte ünneppé vált a faluban. A szőlősgazdáknak a hegybíró számolt be az előző évi bevételekről és kiadásokról, majd-megvitatták a 'Szőlőtermeléssel kapcsolatos teendőket. A hegybírót és a hegymestert négyévenként választják a legrátermettebb és legteki nitély e sebb szőlősgazdák közül. A Ceglédi FMSZ felhívja a juhtartó gazdák figyelmét, hogy a gyapjúszsákok kiosztását megkezdte CEGLÉDEN, a Zalka Máté u. 1. sz. alatti tollasbolt helyiségében. Az Útépítőgép Javító és Gyártó Vállalat FELVÉTELRE KERES esztergályos, lakatos, hegesztő, villanyszerelő szakmunkásokat, gyors- és gépírókat. Jelentkezni lehet: CEGLÉDEN, XIV., Külső-Kátai u. 35 a. szám alatt. Alomtalaiiul vagy álmot látva? Professzor — az alvásról A tudományban néha nem kell tisztelni a hagyományokat, olykor csak az tud előrelépni, aki bátran állít fel új hipotéziseket. Így tette ezt Adóm György professzor, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem összehasonlító élettani tanszékének vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia egyik legfiatalabb levelező tagja is. Szinte fantasztikus regénybe illő kérdésekre keresi a precíz, tudományos választ, de előtte természetesen bátran kérdez! „Lehet-e az agyba mesterségesen, elektromos úton információkat, tudásanyagot bejuttatni? Képes-e az agyvelő, az agykéreg, idegsejt szervezeten kívül is életben maradni, esetleg emlékeket tárolni és visszaadni.” — Ezek azok a kérdéseik, a többi között, melyek rendkívüli módon izgatnak engem és kutatótársaimat. Ádám professzor néhány tudományos eredményét nemrégen közzétette Érzékelés, tudat. emlékezés ... biológus szemmel című népszerű tudományos könyvében, amely a Medicina Kiadó gondozásában jelent meg. — Az alvás sajátos, öntudatlansági állapot, az ébrenlét, az alvás váltakozása, a szervezet legjellemzőbb periodikus működése, amely az egész életet végigkíséri — mondja a professzor. — Bár már tudjuk az alvás lefolyásának törvényszerűségeit, sok kérdés még megválaszolatlan: mi teszi szükségessé, hogy az ember életének agyharmadát alvással töltse ? Hatvan éves korunkra ezek szerint húsz évet átaludtunk, ebből 5 évet mély, sivár, álom nélküli alvásban, öt évet pedig képekkel és érzelmekkel Amikor... Amikor édesanyád megköszöni a kis szelet csokit, — amikor édesapád, a sarki „köpködőben” rádköszönti az olcsó féldecit: már az esti csendre gondolsz s látod is — sötétség zuhan a két városrész közé. Elválaszt — s összeköt velük. Az álmot várod, — s szádban a két szót, mint cukorkát forgatod. Érzed — hát ki is kell mondanod. A professzor kísérlet közben. \ Berkes Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola levelező tagozatára általános iskolai végzettséggel MÁJUS 31-IG LEHET JELENTKEZNI Kérjen jelentkezési lapot! Kecskemét, Bajcsy-Zsilinszky u. 1. Telefon: Kecskemét 29-75. FELVESZÜNK budapesti, illetve 30 km-es körzetből naponta bejárni tudó 14-16 éves fiúkat víz-gázszerelő, villanyszerelő szakmunkástanulónak A jelentkezőknek napi egyszeri étkezést (ebédet), munkaruhát és szerszámot adunk. Felveszünk továbbá vidéki fiatalokat kőműves, ács-állványozó és épületasztalos szakmunkástanulónak A vidéki fiatalok részére bentlakás és teljes ellátás. Munkaruhát adunk. A TANULÓIDŐ: 3 ÉV. KÖVETELMÉNY: 8 általános iskolai végzettség. A jelentkező vidéki fiatalok az általános iskola által kiállított továbbtanulási jelentkezési lapon postafordultával, a budapesti és környékbeli fiatalok személyesen a 23. sz. Építőipari Vállala Munkaügyi osztályán jelentkezzenek. (Bp. V., Rosenberg házaspár u. 16. IV. em.) dús álmokban. Az utóbbi évek kutatási eredményei közelebb vitték a tudósokat a mindeddig ismeretlen terület:/ az álomlátás megértéséhez. Több tudós mgfigyelte és megállapította, hogy az álomképek alatt gyors szemmozgások észlelhetők. melyek a szemgödör köré ragasztott elektromos jelzőberendezések segítségével kitűnően észlelhetők és rögzíthetők. — Téves szemlélet uralkodott egészen a közelmúltig — mondja Ádám professzor —, azt állították, hogy csak az álomnélküli alvás pihentet. Több ezer, egymástól különálló macskakísérlet bebizonyította, hogy éppen az álomlátás idején az állatok izmai teljes petyhüdtséget mutatnak. Szemben az álomnélküli alvással, melynek idején sokkal feszítettebb az izomzat. Ma már ezt az emberi vizsgálatok is bizonyítják. — Ezek szerint vannak olyan emberek, akik nem álmodnak? — Eddigi tapasztalatok arra utalnak, hogy normális, körülmények között minden ember álmodik. — Csak arról álmodhatunk, amit már megismertünk személyesen? — Ez a kérdés egyben már a tanulás folyamatainak biológiai problémájához vezet. Az agy képes az évszázadok alatt kialakult ismereteket, mintegy veleszületett ismeretet raktározni. Nem feltétlenül szükséges a csecsemőt se megtanítani a táplálkozásra, ösztöne nem más, mint az agyban rögzített ismeretanyag. Kísérleteket végeztünk majmokkal, hogy bizonyos kar elmozdítására néhány szem cukor esett egy csőből az állat elé a tányérra, amelyet örömmel fo-, gyasztott el. Egyszer véletlenül állkapcsával meglökte az adagoló tartályt, amely így „terven felül” megajándékozta a csemegével. Ezután megfigyeltük, hogy a majom már nem a billentyűt nyomogatja, hanem mindenáram el akarja érni a csövet. Ez nem más, mint úgynevezett téves tanulás, az állatok babonája. — Közismert, hogy sok száz patkányban kialakítottak fényiingerre táplálkozási reflexet, majd az elpusztított állatok agyvelejének kivonatát beinjekciózták több száz „tanulatlan” társukba. Az eredmény az volt, hogy az állatok a szokásos időnél sokkal hamarabb megszerezték a táplálkozási reflexet, tehát jelenleg — véleményünk szerint — ez nem emlékezetátvitel, hanem csupán serkentően hatott a tanulásra. . . , . — Szinte fantasztikus kimondani is, de elképzelhető-e, hogy a tudomány eljut odáig, hogy valamilyen mesterséges úton juttathat az agyba ismereteket? — A tudomány nem ismer lehetetlent. Természetesen, erre . a kérdésre most igennel nem felelhet egy tudós. De hogy kutatjuk a választ, szerte a világon, az nem titok. Ahhoz elsősorban azt kellene megtudni, hogy milyen „titkosírás” kódjeleket használ az agy a külső információk befogadására és visszaadására. Ha ezt megfejtettük, akkor kezdődhet el csak a nagy kísérletsorozat, hogy mesterséges körülmények között laboratóriumi úton ezeket a „titkosírásjeleket”, kódrendszert bejuttassuk az agyba. Ádám György professzor nem a feilegekben jár, kitartó munkával töri az utat az ismeretlenbe. Regős István SZÉTVÁLASZTOTT IKREK Sziámi ikreket, két összenőtt kislányt hoztak be az egyik klinikára. A kislányok hátgerincük kereszt- és far- csontrészén voltak összenőve, külön szív- és véredényrend- szerrel, külön kézzel, lábbal rendelkeztek, de végbelük közös volt. Születéskor két kiló és négyszáz grammot nyomtak, hosszúságuk messze elmaradt a normálistól — 39 cm volt. Állapotuk aggodalomra adotit okot. Arcuk lila színe oxigénelégtelenségről tanúskodott. Az intézet munkatársai sürgős intézkedéseket tetteik a gyermekek megmentésére. A kislányok azonban csak két hónap múlva hagyhatták el laz állandóan oxigénnel táplált védőburkukat és fekhettek normális ágyba. Ez alatt az idő alatt megmutatkozott a gyermekek természetének különbözősége. Az egyilk élénken reagált a környező világra, érdeklődéssel fordult a játékok felé. A másik flegmatikus volt, ő sokkal lassabban fejlődött, mind fizikailag, mind szellemileg. Nehéz elképzelni az összenőtt gyermekek, méghozzá az ilyen különböző gyermekek helyzetét. A természet véletlen szeszélye örökre egymáshoz kötötte őket. Mennyi konfliktus, mennyi előre nem látott helyzet adódhat életükben! Hát sehogyse lehet őket szétválasztani, helyrehozni a történteket? Az orvostudomány már többször is szembetalálta magát a sziámi ikrek szétválasztásának problémájával, és a műtét ritkán járt sikerrel. Ennek ellenére a sebészeti klinika munkatársai mégis az operáció mellett döntöttek. Semmilyen körülmények között sem engedik meg, hogy a gyermekek életfunkciói felmondják a szolgálatot. Feltétlenül kettéválasztják a hátge- rinooszlopot és biztosítják a lábak mozgóképességét. És kettéválasztják a gyermekek közös végbelét Végre elérkezett a műtét napja. Behozzák a gyermeikeket. De hogy altassák el őket? Először elaltatták az egyiket arra számítva, hogy a másik is elalszik. De nem így történt. A másik kislány csak rövid ideig aludt. Tehát külön-külön kellett őket elaltatni Rengeteg váratlan és szokatlan probléma merült fel a sebészek előtt, a szétválasztás azonban mégiscsak sikerült. De honnan vegyenek bőrda- rabkáiklat a nagy seb bevarrá- sára? Végül is az egyetlen he- | lyes megoldáshoz folyamodtak, i nem alkalmaztak donorokat hanem hagyták, hogy a seb magától gyógyuljon be, azaz a gyermekek saját bőre hegesztette be a sebet. A műtét sikerült. A sebészek, a gyermekgyógyászok izgalma, a súlyos műtét utáni időszak már a múlté. Természetesen a szétválasztott gyermekek orvosi felügyelete tovább tart. Az orvosok még éveikig fogják figyelni a gyermekek izom- és csontrendszerének fejlődését Műanyag pénz Az Indiai-óceánban levő Kókusz-szigeteken a világon első ízben megkezdték a műanyag pénz hivatalos készítését. A pénz alapanyagául olyan műanyagot választottak, amelyet jól lelhet formába önteni, és emellett igen tartós. Ezenkívül kiválóan alkalmas az új nyomdatechnikai eljárásnak az alkalmazására, amelynek az a lényege, hogy a nyomdafesték behatol a pénz felülete alá, s így a nyomdai jelek nem mosódnak el, nem válnak homályosakká A műanyag alkalmazása még egy probléma megoldását lehetővé teszi: a pénzdarabokat színük alapján is meg lehet különböztetni egymástól. A rúpiés pénzdarabok pirosak, a centek pedig kékek. Összkomfortos ébresztő Egy amerikai cég gyártja a képen látható, rádióval egybeépített mindentudó ébresztőt. A készülék jobboldali skálája állomáskeresésre szolgál. A baloldali óraszerkezet számára többféle utasítás adható. Ha kell, a kívánt időpontban felerősíti az automatikusan bekapcsolódó rádió hangját; a mélyen alvók számára erős hangú berregőszerkezet lép működésbe, mely hétpercenként — ötször egymás után — megismétli az ébresztést, egyre fokozódó hangerővel; a könnyen felébredők gyengébb, ütemes kopogtató hangot „rendelhetnek meg” a készüléktől. Arra való tekintettel, hogy áramkimaradás esetén kellemetlen meglepetés érhetné az elektromossággal működtetett ébresztő szerkezet tulajdonosát, szárazelemeket is elhelyeznek a készülékben és olyan kapcsolószerkezetet építenek bele, amely automatikusan átvált zavar esetén. 1
