Pest Megyi Hírlap, 1970. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-10 / 108. szám
fi 1970. MÁJUS 10., VASÁRNAP rest hegyei '^Mfrksp Modern gólyák Ősi, a Veszprém megyei kisközség — egye- — - beit között — arról híres, hogy a faluban több gólya fészkel a hagyományostól eltérő módon: kútágason és vasbeton villanyoszlopon telepedtek meg. A „modem gólyáknak” sok látogatójuk akad ilyenkor tavasz- szal. Pest megyéért emlékcrmesek Gazdag örökséget hagyott —— -----; ütik le ujjaim | Nehezen | az írógép bU------------- lentyűit. A mozgást béklyózza az emlékezet. Tíz évig ismertem. Tíz hónapja mán csak az emlékezetemben él. Amikor utoljára találkoztunk, minisztert kalauzolt iskolájában. Mert a monori József Attila Gimnázium nem egyszerűen csak egy középiskola. Egy kicsit gyár is, egy kicsit mezőgazdaság is — persze, mini-változatban. De fogalmazhatnám ügy: iskola, amely a szó legteljesebb értelmében az életre nevel. Tanulással és munkával. Ak kor nem beszélt még senki a politechnikáról. Nem írta elő miniszteri rendelet. Máig is őrzöm első beszélgetésünk emlékét. — Az egyik tantestületi értekezleten terelődött arra a szó, hogy az iskolából kikerülve ne csak a továbbtanulás vagy az íróasztal legyen diákjaink álma-vágya, hanem legalább olyan szorgalommal és becsvággyal készüljenek a fizikai munkakörök betöltésére is. Nem szégyen bevallani; nem ismertünk sem külföldi, sem hazai kísérletet a munkára neveléssel kapcsolatban. Csak arra gondoltunk; lehetőAz idén is meg keli menteni 634 millió forintot A munkáról, a feladatokról, a tervekről nyilatkoznak a Pest megyei növényvédő állomás vezetői Éves átlagban Pest megyében nem kevesebb, mint 634 millió forint értéket ment meg a szervezett . növényvédelem. De éves átlagban nem kevesebb, mint 113 millió forint értékű kárt okoznak még mindig a növényi betegségek, a gyümölcsöt fertőző férgek;, a haszontalan gyom, a zsenge kultúrákat pusztító bogarak. Az idei hosszú tél, a megkésett tavasz, a szeszélyes időjárás különösen fontos feladattá tette a növényvédelmi munkák elvégzését. Hallatlanul nagy összegekről van szó, amelyeknek megtakarítása népgazdasági érdek. Mit lehet, mit tanácsos tenni a mezőgazdasági üzemekben? Erről és számos más, fontos kérdésről beszélgetett munkatársunk Nemes Bálinttal, a MÉM Növényvédelmi szolgálatának igazgatóhelyettesével, Tóth Andrással a Pest megyei Növényvédőállomás igazgatójával, Winkler István főmérnökkel és Ország András műszaki vezetővel. KÉRDÉS: Pest megyében mekkora területet érint a növényvédelmi munka és menynyit fejlődött az utóbbi években? VÁLASZ: (Tóth András) Pest megyében 607 ezer ka- tasztrális hold a mezőgazdaságilag művelt terület. Ezen az óriási területein kell szervezett növényvédelmi munkát folytatni. Pontosan 166 tsz, 30 szakszövetkezet 10 állami gazdaság, 3 tsz-közi vállalkozás és mintegy 100 ezer holdas erdészet tartozik hatókörünkbe. Egy jellemző adat: míg 1961- ben 381 gép állt az üzemek szolgálatára, 1969-ben már 749. Az állomás évente mintegy 4.5 millió forint értékű munkát végez a különböző egységekben. KÉRDÉS: Mi tette idén különösen fontossá a növényvédelmi munkák elvégzését? VÄLASZ: (Nemes Bálint). Az okszerű növényvédelem ma már minden fejlett országban elengedhetetlen feltétele a mezőgazdasági termelésnek. Amíg az embergyógyászatban kb. 700 féle alapgyógyszert forgalmaznak, addig a növényvédelem 220 féle növényvédőszert alkalmaz. 1975-ig azonban a növényvédőszerek faitaszáma már eléri az 500-at. VÄLASZ: (Tóth András). Idén az időjárás kedvezőtlen hatásával kell számolnunk. A gabonagyomirtás például az élő munkaerőt pótolja és a hozamokat biztosítja. Az eddigi 60—70 százalék helyett azonban idén a munkáknak csak a 12—14 százalékát tudtuk elvégezni. Elkéstünk a kukorica gyomirtásával is. A permetezés kora tavasszal annyira fontos, hogy az egész évi munkára kihat, befolyásolja a terméshozamokat, sőt a termés épségét, a fák egészségét is. Ezt a munkát idén csak 40 százalékban tudtuk elvégezni. KÉRDÉS: A növényvédelmi munkák jelenlegi helyzetéről kérnénk olvasóink nevében tájékoztatást. 'VÄLASZ (Winkler István): A gabonafutrinka kártétele a vetésterület mintegy 3 százalékán észlelhető. A fertőzött terület 4700 kh. A védekezést 5500 holdon végeztük el. A gabonapoloska megyénk déli területein jelentkezett, s hozzávetőlegesen 1400 holdon telepedett meg. A gabona- lisztharmat a vetésterület 19 százalékán veszélyeztet. A kapásnövényeknél a kukoricabarkó fenyeget, mert a kukorica többsége még nem kelt ki. Az ipari növényeknél a földi bolhák, a lisztes répabarkó és a repcefénybogár károsít. Különösen a ceglédi körzetben erős a hatása. A takarmánynövényeknél az évelő pillangósok lombkártevői mintegy 9000 holdon jelentkeztek. A gyümölcsösök növényvédelmét az időjárás nehezíti. A lemosó permetezést, a rügypattanáskori permetezést sajnos sok helyen nem végezhették el. Nem tudjuk eléggé hangoztatni a megyében levő szórvány- és házi kertek növényvédelmi munkáinak fontosságát, mert onnan a kártevők a nagyüzemi területeket is megfertőzhetik. KÉRDÉS: Milyen a növény védőszer-ellátás ? VÄLASZ (Tóth András): A Merkazin-, Petoran-, Afalon- készlet kevés, A—1114-es nem volt. Különösen a finom gyomirtók hiányoznak. A gombaölő szerekből, az új, nagy hatású rovarölőkből elég készlettel rendelkeznek. Sajnos. a munkavédelmi felszerelések közül nem kapható a védőruha. Hiányosságként említhetem meg, hogy a növényvédő gépek 50 százaléka amortizálódott, műszaki állapotuk nem megfelelő. Az ez évi nagyüzemi növényvédő- gép-vásárlást nehezíti, hogy a megyei AGROKER-nél csak RSNV—12-es gép kapható, szántóföldi keret nélkül, s így csak gyümölcsösben alkalmazható. KÉRDÉS: A korszerű növényvédelemhez jól képzett szakemberek kellenek. Milyen megyénkben a szakemberellátottság? VÁLASZ (Ország András): A 209 gazdálkodó egységben 50 növényvédelmi szakmérnök, 12 felsőfokú technikummal rendelkező, 11 működési bizonyítvánnyal rendelkező, 16 felsőfokú tanfolyamos és 8 középfokú tanfolyamot végzett szakember működik. A növényvédelmi munkát végrehajtó szakemberek száma — a betanított és szakmunkásokkal együtt — eléri a 800-at. Az utóbbi 3 évben 700 embert képeztünk ki. KÉRDÉS: Hatékonyan tudnak-e működni ezek a szakemberek a megyei mezőgazdasági üzemekben? VÁLASZ (Tóth András): Többségükben jól és hasznosan működnek, az üzemek betartják az előírásokat, de előfordul nem kevés helyen, hogy lebecsülik a növényvédelmi munkát. VÁLASZ (Nemes Bálint): A növényvédelem fontosságát nem elég hangoztatni. Ma, amikor számos ország — különösen . a Szovjetunió — olyan magas szinten védekezik a kártevőkkel szemben, hogy csak a gyümölcsfák megvizsgálása után hajlandó árut átvenni és a fertőzött gyümölcsök ellen karantén rendelkezésekkel is védekeznek, csak úgy lehet nagy exportfeladatainkat teljesíteni, ha ápolt, tiszta, fertőzetlen, kiváló minőséget kínálunk partnereinknek. A központi intézkedések végrehajtásán sokszor milliós üzletkötések múlnak és a növényvédelem elhanyagolása nagy nemzeti értékek pusztulását vonhatja maga után. Szeretném tehát hangsúlyozni az üzemek vezetői, de a növényvédelmet végző dolgozók nagy felelősségét is. Ma már olyan vegyszerek is forgalomba kerülnek, amelyek nagy hatású mérgek s helytelen kezelésük kárt okozhat. Szüts Dénes séget kellene adni fiataljainknak, ha kedvük van rá, iskolai tanulmányaikkal egyidőben valamelyik üzemben vagy termelőszövetkezetben szakmát tanulhassanak. Hatvan tanuló jelentkezett önként, szülői beleegyezéssel ... Harmincnak engedélyeztük, hogy hetenként egyszer négy órát valamelyik üzemben tölthessen. —;----------------- Monoron, | így kezdődött | oulh íst—°--------------ván ötlete nyomán a politechnikai oktatás. Illegálisan, mindenféle hivatalos engedély nélkül. S folytatódott — ilyen körülmények között— három tanéven át. Makacs ember volt. Amiről hitte, hogy jó, azért vállalta a kockázatot. Mert végződhetett volna fegyelmivel vagy akár leváltással is ez az illegális kezdeményezés, hiszen megszegte a tanterv utasítását, a kötelező óraszámra vonatkozó előírást, megváltoztatta az általa vezetett iskola munkarendjét, egész életét. Miért tette? Hitt a munkáranevelés emberformáló erejében. Egy bizonyító erejű példa a sok közül. A gyakorlati munka szoros kapcsolatban áll az iskolai tanulmányokkal. A műhelyekben például minden szerszám mellett megtalálható annak orosz, angol, francia, német és olasz neve. Munka és nyelvtanulás így kapcsolódik egymást kiegészítő egésszé. Oláh István tizenöt esztendeig volt igazgatója ennek az iskolának, amely ez idő alatt nemcsak országos hírre tett szert, h^nem jól ismerik a határokon túl is — elsősorban a munkára nevelésben elért — kimagasló eredményeit. Mindent megszerzett, amire az iskolában szüksége volt. Pénzt az építkezésre, a berendezésre, a korszerű taneszközökre. Gépeket, földet, ipari és mezőgazdasági szerszámokat — megannyi fontos kellékét a munkaoktatásnak. Hozzá kitűnő munkatársakat: hivatásukat szerető pedagógusokat és szakoktatókat. És barátokat számolatlanul: jeles írókat, művészeket, tudósokat, akik gyakran meglátogatják az iskolát. is volt Milyen ember | tulajdon------------------- képpen? tud ni, teljesebb képet kapni róla. Az emlékek idézése azonban — érthető módon — nagyon nehéz. Még túlságosan közeli és fájó a kegyetlen halál emléke, amely korán, ötvenhat évesen ragadta el a szeretett és szerető családtól. — Fehérváron ismerkedtünk meg egy tanfolyamon, huszonkilenc esztendeje. Két esztendő múlva esküdtünk. Akkor kerültem én is a monori-erdei iskolába tanítani. Népfőiskolát szervezett. Móricz Zsig- mond, Darvas József is megfordult nálunk. A felszabadulást követően Pest megye szabadnépművelési felügyelőjévé nevezték ki, onnan került a Népművelési Minisztériumba, ahonnan tizenhat esztendeje, saját kérésére jött Vissza szülőfalujába, Monorra. A nagyobbik lányunk már negyedik esztendeje itt tanít a monori gimnáziumban. Német— olasz szakos tanár. Zsuzsa, a kisebbik lány az ősz óta fog- orvostanhallgató. Ezt már nem érhette meg... Eddig tart az özvegy ereje. Aztán mégiscsak összeszedi magát: harmincöt esztendeje pedagógus maga is. — Az idén már nyugdíjba mehetnék, de... Oláh István korai halála az iskolának súlyos veszteség. A család vesztesége azonban pótolhatatlan.-------------------- a maga | A társadalom | módján------------------- segít és megbec sül. Oláh Istvánt, a jeles pedagógust és népművelőt, a politechnikai oktatás és képzés egyik úttörőjét, a megyei tanács Pest megyéért emlékéremmel tüntette ki. A kitüntetést már csak az özvegye vehette át. — Nagyszerű érzés — mondja búcsúzóul —, hogy még a halála után sem feledkeztek meg róla, gondolnak rá... P. P. \ nyugati feminista mozgalmakat megelőzve emelt szót a nők választási és hivatalviselési jogáért 210 évvel ezelőtt, 1760. május 11-én született Komlódon Pálóczi Horváth Ádám költő, hagyománygyűjtő. A debreceni református kollégiumban tanul, majd ügyvéd és mérnöki vizsgát tesz. Rövid földmérő mérnöki működés után, 1783- tól élete végéig (1820) Somogy, illetve Zala megyei községekben gazdálkodik. Intenzív és sokoldalú irodalmi tevékenységet fejt ki: több kötet versen, két hőskölteményen, egy vígjátékon kívül történelmi, nyelvészeti. filozófiai, természet- tudományi műveket, értekezéseket ír, politikai röpira- tokat jelentet meg. 1790 táján már országszerte ismert, népszerű költő. Kazinczyval éveken át levelez, Csokonait bizalmas barátjává fogadja, elsőként ismeri fel költői nagyságát. Mint „diétái követ” 1790-től kezdve csaknem minden országgyűlésen részt vesz. A vallási vitákban a türelmesség álláspontját képviseli, s a nyugati feminista mozgalmat megelőzve, szót emel a nők választási és hivatalviselési jogáért. Pálóczi Horváth a nyelvéhez és hagyományokhoz hű, de a felvilágosodás eszméi iránt fogékony köznemes tipikus képviselője; a történelmi múltra támaszkodó, a régiből merítő kulturális haladás ügyének fáradhatatlan munkása. Irodalmi működése is elsősorban ebből a szempontból érdemel figyelmet. Néptanítóként szerzett diplomát harminckilenc esztendővel ezelőtt. Katedrához azonban csak hét esztendővel később juthatott. Perespusztán kezdte, Vasad tanyavilágában folytatta, onnan került Mono- ri-erdőre. Papíron „csak” tanítónak. A válságban azonban mindent megcsinált, amire a szükség e világtól távol eső településeken rákényszerítette. Volt orvos, bíró, ügyvéd és népművelő egy személyben. Sőt egyszer — muszájból — még pap is. Egy késő estébe hajló beszélgetésen mondotta ed: — A vasadi tanyavilágban történt, ahol akikor tanítós- kodtam. Meghalt egy kisfiú. Papot keríteni nem tudtak a szülők. Hozzám jöttek: mondanám el én a halotti beszédet a sír fölött. Életem egyik legmegrázóbb élménye volt... Gyakran és mindig órákba nyúlóan beszélgettünk, valahányszor Monorra vitt utam. Korábbi életéről — néhány epizódot leszámítva — mégis csak keveset tudok. Most, hogy személyesen már nem kérhetem tőle számon küzdelmes élete eseményeit, munkában törődött, őszülő élete párjától szeretnék többet HETI KOMMENTAR IDÉNY A múlt esztendőben a hazánkat fölkereső külföldiek száma túlhaladta a hárommilliót. Az adat értékét akkor foghatjuk fel igazán, ha hozzátesszük: 1965-ben még „csak” 1 319 000 volt a hazánkba látogatók száma. Évről évre emelkedett az idegenforgalmi statisztika végösszege. 1969-ben például, 1968-hoz mérten, 600 ezret tett ki a növekedés. A héten lényegében megkezdődött az új idegenforgalmi idény, az 1970-es, még ha az időjárás nem is sok jelét adta ennek. Az előzetes számítások szerint ebben az esztendőben még több idegent fogadhatunk vendégként, s ez — nyugodtan állíthatjuk — természetes. Köznapi ténnyé vált, hogy idegenek sokasága keresi fel hazánk legszebb helyeit, a Balatont, a Dunakanyart s természetesen a fővárost, de mellettük több tucat más helységet is. Az idegenforgalom ma már iparszerű szervezettséget követel, hiszen a nyári főszezonban, egy-egy hónapban több mint félmillió vendéget kell ellátni a külföldiek közül, s velük együtt természetesen a belföldi üdülőket, turistákat. Az idény kezdete mindig számvetés is: sikerült-e kellően fölkészülni a vendégek növekvő rohamára? A felelet általában így hangzik: az adott kereteken belül igen. Nincs szándékunkban az „adott kereteket” vitatni, hiszen az idegenforgalom jobb lebonyolítása beruházásokat is követel; is, de nem csupán beruházásokat, s éppen ez az, amiről szólni kell. Eléggé elterjedt nézet, hogy az idegenforgalom jő vagy rossz színvonala elsősorban a rendelkezésre álló pénztől függ. Attól, mennyit lehet beruházásra fordítani, új létesítményekre, azok berendezésére stb. E nézet következménye azután a kényelmesség, a várakozás: ha lesz pénz, csinálunk valamit, ha nem lesz, akkor mit is tehetnénk? A megye jó néhány községében — az üdülőhelyeket értve alatta — is él e felfogás, s olykor a hivatalos álláspont rangjára jut el. Valóban: csakis és kizárólag pénz kellene ahhoz, hogy jobb, tökéletesebb, figyelmesebb legyen a vendéglátás? Sajnos, példák sokasága bizonyítja, hogy a pénz nem minden: a meglevő eszközökkel is lehet rosszul gazdálkodni, a felépült, berendezett szállodában is lehet káoszt teremteni a szervezetlenséggel, a felületességgel, a működő éttermekben is elriaszthatja a vendéget a piszok, az udvariatlanság. Nagyon sok esetben éppen az bosszantja a vendéget, amihez nem pénz kellene, csak... csak figyelem, alaposság, körültekintés. Magyarán: szív. Becsületes munka. Erről hiába rendeznek ankétokat, értekezleteket, ezt általánosságban nem lehet megoldani, hanem csakis: helyben! Ezért döntő, valóban vezető-e egy-egy idegen- forgalmi létesítmény — akár szálloda, akár kemping, étterem stb. — vezetője, valóban hivatásszerűen törődik-e a dolgával, vagy pusztán állást, pénzkeresetet lát benne? Magasabbra kell emelni a mércét, szigorítani az ellenőrzést, elsősorban: a vezetők munkáját mérve! Mert a halról szóló közmondás az idegenforgalom esetében is igaz. Krónikás f é I 4
