Pest Megyi Hírlap, 1970. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-31 / 126. szám

rr.trt utc kMÚ'IuP 1970. MÁJUS 31.. VASÁRNAP A mindig szerencsés fogás titka Sok orsáág halászai, akik az Atlanti-óceán trópusi vizein dolgoznak, nem értették, mi lehet az oka, hogy a „Kozerog” szovjet hajó hálójába mindig válogatott hal kerül. Amint kiderült, a szovjet hajóról „elektromos ellenőrökkel” köz­vetlenül az óceánban osztá­lyozzák, válogatják a halakat. Amint a műszerek halrajt ész­lelnek és a háló a vízbe eresz­kedik, egy elektromos generá­tor áramdmpulzusökat továb­bít a háló nyílásaihoz szerelt elektródákra. A különböző faj­tájú és nagyságú halak külön­bözőképpen reagálnak bizo­nyos frekvenciákra: ez a sze­rencsés fogások titka. Csak egy... — A mi házmesternénk — mondja Kovács — valóságos hírbánya. Ma azt mondta ne­kem, hogy ebben a házban egyetlen olyan asszony akad csak, aki nem csalja a férjét. — Fantasztiktís — kiáltja a feleség. Majd egy kis tűnődés után: — Vajon ki lehet az? Efff! nayytuítai panasz nyomán : Maigret felügyelő voltam... Teljesen egyszerűnek lát­szott az ügy. (Éppen haza akartam menni ebédelni /!/ amikor egy kéz kinyitotta aj­tómat és levelet dobott az asz­talomra. Mire feltéptem az aj­tót, a küldönc eltűnt...) ... „T. Cím!!! Alulírott a Nagykátai Postahivatalnál je­lenleg uralkodó körülmények miatt az alábbiakat adom elő... Tatár Béla, a jelenlegi hivatalvezető a pénzespostások táskájából kisebb-nagyobb összegeket ellop és azt elita- loSza. Nincsen olyan nap, ami­kor ne lenne részeg, ilyenkor a nődolgozókat kergeti... Chmelly Ödönné nemrég jött ide... naponta meghozatja a liter pálinkáját... idős postá­sokat küldözget vásárolni... Ki vagyunk szolgáltatva... nem lehet már ezt bírni ... stb. Lecsapom a levelet és segé­demet megkérem, telefonáljon haza kicsit később jövök. Ütközben kétszer is megnézem a panaszos sorok aláíróját: Magyar Tudós Társaság 145 évvel ezelőtt, 1825. jú­nius 1-én alapították a mai Magyar Tudományos Akadé­mia elődjét, a Magyar Tudós Társaságot. A Tudós Társaság anyagi kereteit gróf Széchenyi István, a nyugat gazdasági, technikai, társadalmi vívmányait propa­gáló és megvalósításukat elő­mozdító nagy magyar refor­mer biztosítja, amikor birto­kának teljes egy esztendei jö­vedelmét (60 000 arany forint) felajánlja a társaság céljaira. Példáját több hazafias érzelmű főúr követi. A Habsburg ab­szolútizmus mindent elkövet, hogy elgáncsolja a nemes ter­vet, s így a Tudós Társaság tulajdonképpen csak 1830-tól tud majd működni. Kikből verbuválódik a Ma­gyar Tudós Társaság? Az első rendes tagok közt ott találjuk a „nyelvtudományban” Kisfa­ludy Károlyt, Vörösmarty Mi­hályt, Toldy Ferencet a „pest- budaiak”, vagyis a helybeliek, míg Kisfaludy Sándort és Köl­csey Ferencet a vidék képvise­letében. A vidék adta a a leg­kiemelkedőbb nevet a „philo- sophiában”: Berzsenyi Dánie­lét, a „történettudományban” pedig Kazinczyét. A „termé­szettudományban” Bugát Pál, a Természettudományi Társu­lat megalaífttójá 1 fémjeim ^ útjára induló Magyar 'Akadé­mia tudományos színvonalát. Úttörők az olvasó népért Az „Üttörők az olvasó né­pért”'mozgalom tavaly ősszel kezdődött meg a nagykátai já­rásban, a Magyar Írók Szö­vetségének felhívására. Kilenc hónap múltán értékelve a mozgalmat, megállapíthatták: az úttörőknek — a pedagógu­sok irányításával —, sok új Olvasót sikerült szerezniük, szép számmal készítettek könyvismertetéseket, s közü­lük sokan szinte önálló könyv­tárosi teendőket láttak él. A legjobb eredményekkel büsz­kélkedő kókai és Nagykáta- erdőszöllői általános iskola diákjait a Pest megyei Könyv­tár és a Magvető Kiadó könyvjutalomban részesítette, s megjutalmaztak több járási pedagógust és könyvtárost is. A mozgalom szervezői azt szeretnék, ha a nagykátaiak példáját mind több járás kö­vetné megyénkben. Föld alá dugják a „pecepatakokat Az 1700-as években készült felső miskolci várostérkép már feltüntette az úgynevezett „pecepatakokat”, amelyek a települést körülvevő dombok­ról vezették a vizet a Szinvá­ba. A négy patakmeder ke- resztül-kasul szabdalta a vá­rost, s nemegyszer okozott ár­vizet is. A belváros rendezése során megszüntetik ezeket a vízfo­lyásokat. A Bede-völgyi részen már elkészültek a gátak, az úgynevezett záporfogók, s az így összegyűjtött vizet föld alatt nagyméretű csatornában vezetik a Szinvába. Ezzel kélt ágat megszüntettek, betömésü­ket megkezdték. Most elké­szült a forrásvölgyi és a bábo- nyi-bérci ág megszüntetésének műszaki terve is. Ebben a két völgyben is gátakkal fogják fel a vizet, s ugyancsak föld alatt vezetik el a Szinvába. A mintegy huszonötmillió forin­tos beruházással 1972-ig elké­szülnek. Búsuló Juhász bár — galgamácsai díszítéssel Az idegenforgalom igényeit figyelembe véve alakította át a Gellért-hegyi elhanyagolt Búsuló Juhász bárt a Dél- Budai Vendéglátó Vállalat. Az új bár a főváros első kimondottan magyaros éj­szakai mulatóhelye. A 90 személyt befogadó helyi­ség falait Dudás Juló, galga- mácsai pingálóasszony díszí­tette, a berendezés ugyancsak galgamácsai népművészek munkája, az oszlopokat karca­gi cserépfigurák díszítik, míg a mennyezet eredeti zsúpfedél, a világítást pedig petróleum- lámpa és gyertya adja. A bár különlegessége, hogy kizárólag magyar italo­kat, tepertős pogácsát és juhász hidegtálat szolgál­nak fel. a magyaros ruhába, mellénybe öltözött pincérek, s a műsor is magyaros, eltér a nemzet­közi éjszakai mulatókétól. A Búsuló Juhász bár teg­naptól áll a vendégek rendel­kezésére. Farkas András, Tápióbicske, Kossuth u. 135. Az ügy látszó­lag egyszerűnek, sima lefolyá­súnak ígérkezik. (Az autó csikorogva fékez a nagykátai postahivataltól vagy ötszáz méterre. Két okból nem megyek odáig. A) mert titok­ban, inkognitóban kérdezőskö­döm először. B) mert építik az utat, mély csatomaárkok hú­zódnak mindenfelé. Lehet, hogy Chmellyné már intézke­dett? Éltorlaszolta magát?) A posta udvarán öreg, bá­natos arcú postás száll le ke­rékpárjáról. Farkas András. — Nem én írtam a levelet. Semmi közöm hozzá. A fele­ségem se lehetett, megkérdez­heti, most otthon van, Tápió- bic&kén. Valaki felhasználta a nevemet. A járási ügyészség- 'hez is küldtek egy példányt, ott is elmondtam, nem én ír­tam. Az ügy kezd bonyolódni! A kézbesítők szobájában Bodócs Sándor, aki 31 éve hordj a-viszi a leveleket, pén­zeket, azt mondja: — Rágalom az egész. Van itt ugyan két gyakornok fiú, s őket elküldik a boltba, dehát mindenki tudja, a postán nem lehet otthagyni a helyet, ki kell szolgálni a feleket. A két fiúnak meg nem esik le az aranykarika az uj járói, ha hoz egy kis reggelit, vagy tízórait a tisztviselőknek. Besenyei Pál kézbesítő: — Aki ért a postai bizony­latoláshoz, tudhatja, a főnök nem vehet ki pénzt a táskánk­ból. Ez abszurdum, kérem. Bent a hivatalban — Harminc éve vagyok itt a postán — mondja Tatár Bé­la. — Sem feletteseimnek, sem beosztottáimnak soha nem volt panaszuk, kifogásuk mű­ködésem ellen. «‘iw. ............... A posta rövid átnézésé kő- vetkezik, majd kérdések. Az utóbbi hat hónapban ki távo­zott innen és miért? Két cí­met kapok. Az első: László Margit, Nagykáta, Ady Endire u. 36. A postán dolgozott, de mivel nem volt meg az érett­ségije, elküldték. Helyette lé­pett Chmellyné a hivatalba. (Egy órával ezelőtt Farkas András — többek között — azt vallotta: Névnapot ün­nepeltünk, az egyik eszpresz- szóban. Sok kézbesítő tár­sam volt ott, de eljött László Margit is. Azt mondta, Chemellyné megfúrt, most majd én, is intézkedem...) helyes irányba terelődik László Margit a Telefon­gyár helyi egységében dolgo­zik. A porta elé száguldunk. Telefon. A művezetője szerint László Margit a gimnáziumba ment, vizsgázni. Gimnázium. Az igazgatói irodában a tanárok széttár­ják kezüket. Csak délután 2- kor jön be a kislány. Bizto­san otthon van. Ady Endre u. 36. Alacsony, földszintes ház. Kutya ugat. — Én nem írtam ezt a leve­let — László Margit elsápad. — Különben is, nem igaz a tartalma. Tatár Béla nem vesz ki és nem vehet ki pénzt a táskákból. A Chmellynévei kapcsolatos állítás sem igaz. Rosszul esett, hogy elküldték, de én nem lennék képes ilyen valótlanságokat állítani. — Ismeri Hajas Illést? — Igen, ismerem. A postán dolgozott, mint pénztáros. Fiatalember. Valami miatt el­küldték. Nemrégen találkoz­tam vele, azt mondta a BM- nél van. Nyomozó mellett...! Döntő fordulat Előveszem a géppel írt le­velet. „... Kérem, hogy első­sorban a beosztott postáso­kat szíveskedjék meghallgat­ni — akik jóval többet tud­nak pl. a Hajas Illés-ügyről is — ...” (Aha!) Bodócs Sán­dor szerint Hajas Illés 1969- ben sikkasztott. Felfüggesztet­ték a bírósági döntésig. Hajas Tápióbicskén lakik. (Autó, rohanás, két ismeret­len férfi az úton, kérdezős- ködés.) Az állítólagos levél­író, Farkas András is Tápió­bicskén lakik, csak éppennem a 135. szám alatt, mint alá­írta valaki, hanem a 99-ben. Nem esik messze Hajaséktól. Ök a temető mellett, egy kis hegyi úton laknak. Az édes­anyja gyanakodva fogad. „Nincs itthon”. — Hol van? — Nem tudjuk. — néz a nagy­mamára. (Maigret úgy be­szél, hümmöget, mintha nem is érdekelné a dolog.) Az asszonyt már inkább. — Hát... szóval... nem is tudjuk, mit csinálhatott any- nyi pénzzel... Faggattam... azt mondta: édesanyám én csak annyit vettem ki a kasz- szából, amennyi a szórakozás­ra kellett . Állítólag har- minc-negyvenezer forinttal vádolják... hogy annyit ugye, eltett volna, de hát hol len­ne az a temérdek pénz?... Nem, nem udvarolt komolyan senkinek ... eljárogatott ha­zulról... későn jött... már annyit sirtunk miatta ... 22 éves ... mindig kalandokon jár az esze ... pedig ott, a postán jó helye volt... most Pesten van... a kertészeti vállalatnál... munkásszállá­son lakik, a X. kerületben, a Terebesi úton ... Nagy sóhaj. Ilyenkor mondja Maigret felügyelő: Na, pakoljunk ösz- sze. A többi már a bíróságra tartozik. Ám mivel ez nálunk történt és nem egy francia ■krimiben, hozzátehetjük, az­zal, hogy valaki ezt a levelet megírta, tisztességes embere­ket igyekezett megrágalmaz­ni. A rágalom pedig olyan, mint a pókháló, beszövi a ma­gával tehetetlen, ártatlan embereket is, és később ne­héz úgy szétvágni, hogy egy-két szál nyakukban ne maradjon. Mindezt figye­lembe kellene venni... majd... Ha ma vagy holnap kiderül, ki írta a rágalmazó levelet... — Szüts — mm Eredményes jubileumi verseny után kongresszusi munkaverseny A termelőszövetkezetek el­múlt esztendei gazdasági ered­ményeinek értékelése befeje­ződött. A legjobbak és a he­lyezettek már megkapták ki­emelkedő munkájukért a meg­érdemelt jutalmat. Az Észak- Pest megyei Területi Szövet­séghez tartozó termelőszövet­kezetek is derekasan kivették a részüket a munkából. Ezt se­gítette a jól szervezett jubileu­mi verseny is. Nem volt könnyű dolga a versenybizottságoknak a sori rend megállapításánál és a dí­jak odaítélésénél. Elemző érté­kelése után született meg a döntés: az elmúlt esztendőben a gödöllői járás legeredmé­nyesebben gazdálkodó gazda­sága a püspökhatvani Új Ba­rázda Termelőszövetkezet lett, amely elnyerte a Miniszterta­nács elismerő oklevelét, a TOT és a Területi Szövetség emlék- plakettjét, s hozzá húszezer forintot. Az Észak-Pest megyei me­zőgazdasági szövetkezetek Te­rületi Szövetsége a hozzá tar­tozó gazdaságok közül az ikla- di Előre Termelőszövetkezet munkáját ítélte a legjobbnak. Az ikladiak ezért megkapták a megyei tanács díszoklevelét, a Szövetségtől pedig tizenöt­ezer forint pénzjutalmat. A szövetség területén műkö­dő második legjobb gazdaság, a bemecebaráti Hunyadi Ter- melöszövetlxzet, valamint a harmadik helyezett csömöri Haladás Termelőszövetkezet szintén megkapta a megyei ta­nács díszoklevelét, s hozzá tíz­ezer, illetve ötezer forint pénz­jutalmat. A megyei tanács és a terüle­ti szövetség elismerő oklevelét három gazdaság kapta meg: a kartali Űj Élet, a kistarcsai Üj Barázda és az acsai Aranyka­lász Termelőszövetkezet­'."Mindez, bizonyít: érdemes volt szorgalmasan és becsüle­tesen dolgozni nemcsak azért, mert ezáltal nőtt a gazdaságok közös vagyona és a tagság | egyéni jövedelme, hanem azért is, mert a különböző nyilvá­nos elismerések kapcsán nőtt a gazdaságok hírneve, tekinté­lye is. Most, hogy a jubileumi ün­nepségek befejeződtek, a terü­leti szövetséghez tartozó gaz­daságok töretlen lendülettel dolgoznak tovább: mindent megtesznek a késői kitavaszo­dás okozta késések csökkenté­séért Az elmúlt napokban érke­zett a gazdaságokhoz a területi szövetség felhívása, amely a kongresszusi munkaverseny­hez való csatlakozásra szólítja fel a termelőszövetkezeteket. A verseny legfőbb céljai közé tartozik a korszerű termelési technológia elterjesztése, a gé­pek jobb kihasználása, a ter­melékenység emelése, az ön­költség csökkentése, a szocia­lista brigádmozgalom tovább­fejlesztése. Mindez eddig is szerepelt a különböző versenymozgalmak­ban. A jubileum esztendejében sorra kerülő kongresszusi munkaverseny azonban új célkitűzésekkel is bővül. Az egyik: tegyenek felajánlásokat a termelőszövetkezetek olyan szociális és kulturális létesít­mények megépítésére, amelyek közvetve segítik elő a terme­lés fejlődését. A másik: a ter­melőszövetkezeti tagság után­pótlását, az ifjúság nevelését tűzi ki feladatul: vállalja a szövetkezet különböző ösztön­díjak alapítását, továbbá ifjú­sági klub és egyéb — az ifjú­ság életét tartalmasabbá te­vő —, létesítmény megvalósí­tását. A területi szövetség vezetői bíznak abban — és joggal —, hogy a jubileum esztendejé­ben kezdődő kongresszusi munkaversenybe azok a ter­melőszövetkezetek is bekap­csolódnak, amelyek az elmúlt években nem vettek részt a nemes vetélkedésben. p. P. Rendelkezés a radioaktív gyógyszerek készítéséről, ellenőrzéséről és forgalomba hozataláról Az egészségügyi miniszter most közzétett rendelete ki­mondja, hogy radioaktív gyógyszert készíteni és forga­lomba hozni csak az Egészség- ügyi Minisztérium engedélyé­vel szabad. Az ilyen szerek előállítására vonatkozó kérel­met a Magyar Tudományos Akadémia Izotóp Intézete út­ján kell benyújtani, csatolva a gyártásra vonatkozó tervezetet, valamint az Egészségügyi Mi­nisztérium és az Akadémia közös radiológiai és izotópal­kalmazási bizottságának ezzel kapcsolatos szakvéleményét. A forgalomba hozatal leg­TSZ­MAJÁIIS A bernccebaráti Hunyadi Tsz tag­jai minden évben majálist tartanak a környező he­gyekben. Ebben az évben a falu szomszédságában, a „Völgyben” ren­dezték meg han­gulatos összejöve­telüket. A szövet­kezet levágott egy sertést, amelyből pörköltet készítet­tek az asszonyok. A szövetkezet tagjainak nagy ré­sze részt vett a majálison. fontosabb feltétele a gyógy­szer gyártójának, illetőleg az Izotóp Intézetnek, továbbá az Országos Gyógyszerészeti In­tézetnek minőség-ellenőrzése és a gyógyszer klinikai kipró­bálása. Legalább két, erre ki­jelölt gyógyítóintézetben kell meggyőződni a forgalomba hozni kívánt gyógyszer hatá­sáról. A rendelkezés szerint az en­gedélyezett radioaktív gyógy­szereket úgy kell tartályba és védőtokba zárni, hogy köny- nyen meg lehessen győződni a csomagolás érintetlenségéről, illetőleg felbontásáról. A gyógyszereket csak az Izotóp Intézet, illetőleg a rendelkezés alapján eljáró más szerv hoz­hatja forgalomba, mégpedig hitelesen lezárt üvegekben és csomagolásban. Intézkedik a rendelet a ra­dioaktív gyógyszerek nyilván­tartásáról is. Olyan kórházak, fekvőbeteg­intézetek, amelyek izotópfel­használási engedély birtoká­ban vannak, miniszteri enge­déllyel kizárólag saját fel- használásra szintén készíthet­nek radioaktív gyógyszereket. Ezek természetesen forgalom­ba nem hozhatók. Külföldi radioaktív gyógy- ■ szert is csak egészségügyi mi­nisztériumi engedéllyel sza­bad forgalomba hozni. A for­galomba hozó köteles a gyógy­szerekről nyilvántartást vezet­ni. Fekvőbeteg-intézetek és egyéb egészségügyi tudomá­nyos intézetek — kizárólag kí­sérleti célra és az ehhez szük­séges mennyiségben — forga­lomba hozatali engedély nél­kül kérhetik radioaktív gyógy­szerek behozatalát. 4 A A

Next

/
Oldalképek
Tartalom