Pest Megyi Hírlap, 1970. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-31 / 126. szám

1970. MÁJUS 31.. VASÁRNAP ri.ói MEGYEI K^Uriap ÚJABB TÖRLESZTÉS AZ ELMARADÁSBÓL Közepes termést ígér a május végi prognózis Vasadi tapasztalatok - Eseménydús hét előtt a mezőgazdaság Akárcsak a megyei tanács illetékes szakvezetői, szemé­lyes tapasztalatai alapján a földeket járó tudósító is csak elismeréssel nyilatkozhat a mezőgazdaság szorgalmas munkásairól. Igyekeztek a hé­ten is törleszteni a kései ki­tavaszodás, meg a március— áprilisi kedvezőtlen időjárás késedelmeiből: megyeszerte teljes erővel, friss lendülettel dolgoztak. Sokhelyütt már befejezték a lucerna betakarítását, nekiláttak a kikelt növé­nyek gyomirtásához — és készülnek a 4—5 hét múlva kezdődő aratásra. Bár a gyorsan váltakozó hő­mérséklet, a kiszámíthatatlan időjárás még sok meglepetést okozhat, a május végi becslé­sek alapján általában közepes terméssel számolnak a szak­emberek. Egyes körzetekben persze ennél lehet jobb, de rosszabb is a kilátás. Minden­esetre a Szabolcs-Szatmár me­gyét ért tetemes árvízkárok híre is arra serkenti a terme­lőszövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozóit, hogy ezekben a hetekben minden lehetőséget kihasználjanak a termés javításáért. Ezt tapasztaltuk többek kö­zött Vasadon az elmúlt na­pokban, a Kossuth Szakszövet­kezetben. Kovács Gyuláné el­nök, az évről évre eredménye­sebben működő, most már 1270 hold közös területtel rendelke­ző gazdaság földjeit bemutat­va örömmel újságolta, hogy például a 32 holdas spárgaültet­vényről átlagosan 7 mázsa termést szednek fel az asszonyok. Hajnali két órakor kelnek fel, s van közöttük olyan család is, mint például az Ordasi, amely az 1200 négyszögöles vállalt területről 15 nap után 13 300 forintot keresett. Töb­ben is elértek már ilyen telje­sítményt. Tavaly a vasadi szakszövet­kezet 6 és fél milliós termelé­si értéket produkált, az idei terv már több mint 28 millió forinttal számok Éppen most alakult meg a háztáji gazdál­kodást, az eddiginél is jobban támogató bizottság. A tagok ugyanis, együttműködve a szövetkezettek sertést hizlal­nak. A közösben, viszont in­kább a mázzák. juh tartást szorgal­Egyébként legutóbb is 28 vagon műtrágyát, és ugyancsak nagymennyisé­gű növényvédőszert, vető­magot vásárolt a vezető­ség a háztáji részére. Nagy gondot fordítanak Vasa­don a mezőgazdasági művelés­re kevésbé alkalmas területek hasznosítására. 542 hold erde­jük van, amit új telepítésekkel gyarapítanak. Állandó brigád ápolja az ültetvényeket, külön­féle gépekkel felszerelve. Fá­sították már az épülő tanya- központjukat, önálló erdészük is van, Horváth Zoltán, aki nagy szakmai hozzáértéssel irányítja ezeket a munkákat. Jelenleg még elég sok gondot okoz a szakszövetkezetnek, hogy a földek túlnyomó több­sége apróbb parcellákból áll. ősszel kezdik meg a nagyüze­mi táblásítást. Mindemelett Vasadon is fel­ismerték a kiegészítő tevé­kenységben rejlő lehetősége­ket Hatvan asszonynak ad rendszeres elfoglaltságot a szö­vetkezet egyik baromfineve­lőből átalakított szerelőcsar­noka, ahol a Telefongyárnak végeznek bérmunkát. A mezőgazdaság e heti ese­ménynaptára is elég gazdag volt. Az Észak-Pest megyei területi szövetség több gazda­ságnak átadta a múlt évi ver­senyben szerzett eredményért a díszoklevelet. Szerdán az ikladi Előre Tsz-ben, csütörtö­kön pedig a csömöri Haladás, és a kistarcsai Szilasmenti termelőszövetkezetben tartot­tak oklevélátadó ünnepséget. A jövő héten több fontos tanácskozás foglalkozik a me­zőgazdaságot érintő aktuális feladatokkal. Kedden délelőtt 9 órakora Pest megyei Tanács dísz­termében országos érte­kezletet tart az Agrártu­dományi Egyesület, a me­zőgazdasági üzemek kiegé­szítő tevékenységének helyzetéről, és a továbbfejlesztés lehetősé­gei rőL Pest megyéből dr. Pénzes János, a megyei tanács elnökhelyettese tart ismerte­tést, és Cserháti Pál, a her­nádi Március 15 Tsz elnöke a saját gazdasága példáival egé­szíti ki a referátumot. Június 5-én, pénteken, a" nagykőrösi Szabadság Tsz-ben, a kocséri Üj Élet, és az abo- nyi József Attila Termelőszö­vetkezetben rendezik meg a szakmai bemutatóval összekapcsolt Pest megyei zöldségtermesztési tanács­kozást. Nagyszámú érdeklődőre szá­mítanak, a fővárosból külön autóbusz viszi a szakembere­ket a bemutató gazdaságokba. (súlyán) Könyvheti erőpróba (Zsoldos rajza) NÉZŐPONT Vallomás önmagunkról A Dunán átívelő híd, a parkban fölállított szobor, az apró családi ház, a gépbe be­épített alkatrész, a földeken növekvő vetés — vallomás ön­magunkról. Az emberről egész élete vall. Sikerei és kudarcai' örömei és bánatai, mindaz, amit tett, átélt, gondolt, ér­zett. Vállalnunk kell ezt a val­lomást, de vállalhatjuk-e tisz­ta szívvel, becsülettel, rostéi - kedés nélkül? Vállalhatjuk-e mág a hibákat is ügy, hogy szándékaink helyessége ma­gyarázza azokat? Vagy még sikereink egyikét, másikát is csak szemlesütve tartjuk a magunkénak? Nem csupán a munka be­csületéről van szó, de elsősor­ban arról. A munkáéról, hi­szen az ember életének legje­lentősebb részét — időben is, fontosságban is — ez tölti ki. Mindenfajta munkáéról. Nem­csak arról, amit gyárban, föl­deken, hivatalban, azaz pénz­Hát igenis, lehetséges! MUNKÁSOK ÉS KÖNYVESPOLCOK Ahogyan a tárgyaikait kivá­lasztják, ahogy kezelik őket, ahogy egy szobát berendeznek — mindebben mennyi sok tá­rul fel lélekből vagy lélekte- lenségből, célíból vagy célta­lanságból, örömből vagy öröm- tefenségbőL Itt, a váci Hír­adástechnikai Anyagok Gyárá­ban ez tetszett meg legelőször, a terem, a tárgyak barátságos arca, asztalok és karosszékek vendégszerető marasztalása, kartonok okos és világos útba­igazítása, a rendnek mélyebb, mert életbe nyúló értelme. Petővári Gyula üzemi tech­nikus és könyvtáros élete, és a gyáré, nagyon összefonódott. A könyvtárosi feladatkört, teen­dőket társadalmi munkában, illetve négyszáz forintos, tisz­teletdíjas másodállásban, látja el, ami először is azt juttatja eszünkbe, hogy íme, a hatékony népműveléshez mégsem legesiegelsősorban pénz kell, hanem ügyórtés és ügyszeretet. S csak másodszor­ra, könyvtárosi munkája mennyiségének és eredmé­nyednek ismeretéiben végzünk magunkban számvetést, össze­hasonlítva díjazását egy vízve- zetókszerelés, televíziójavítás vagy fogorvosi vizit dotációjá­val. Dehát számára a munka eredménye elsősorban az ered­mény örömében térül meg. S mint mondja, megtérül bősé­gesen. De nézzük az eredményeket. A gyár dolgozóinak mintegy negyede látogatja a könyvtárat. S háromszázhúsz olvasójukból Vásári komédiás játékkal bővül a Comico-tragoedia Választékosabb étlapok és különjáratok Szentendrén Egyedülálló eset, hogy egy szabadtéri művészi produk­ciót teljes egészében, változ­tatás nélkül megismételnek a következő évadban. A Szent­endrei Teátrum múlt évi, nagysikerű bemutatkozása után, az idén ismét a XVII. századból származó Comico- tragoedia-t és a Szalkay An­tal által magyarított Pikko hertzeg és Jutka Perzsi szo- morú-vígoperát tűzte műsor­ra. Míg tavaly nyolcszor ke­rült színre egy előadás­ban a két darab, az idén, júniusban és júliusban a hétvégi napokon tizen­négyszer játsszák. A két régi játék szereposztása sem változott: a főszerepeket Psota Irén, Básti Lajos, Má- di Szabó Gábor, Sztankai Ist­ván, Basilides Zoltán, Szabó Gyula és Konrád Antal játsz- szák. Az előadást felfrissítő próbákat a Vígszínházban tartják. A szentendrei előadássoro­zat érdekes újítással bővül, a darabok bemutatóit vásári ko­médiás játék előzi meg. A vá­ros főterén, korabeli jelme­zekbe öltözött komédiások, szemfényvesztők, erőművészek „képmutogatással, néma ábrá­zolatokkal” csalogatják majd a teátrum előadásaira a kö­zönséget. A verklis kísérettel felvonuló komédiások műso­ra a teátrum előadásai előtt egy órával kezdődnek. Szentendrén az első elő­adás előtti napon, június 26-án nyitják meg a szent­endrei hetek eseményso­rozatát, amelynek gazdag programja a színház korábban érkező láto­gatóinak szórakoztatásáról gondoskodik. Többek között láthatják majd a világhírű szentendrei művésztelep tag­jainak nyári tárlatát, a Feren- czy Károly Múzeum, a szerb egyháztörténeti gyűjtemény, s a szoborpark értékes anya­gát. Gondoskodtak a színház- látogatók kényelmes hazauta­zásáról is. A HÉV és a MÁVAUT különjáratokat in­dít a Budapest—Szentendre között a színházi napokon. A város vendéglátóipara az ét­termekben és a presszókban gyarapítja a felszolgálók szá­mát, s választékosabb lesz az étlap. A teátrum megnyitásá­ra korszerű étteremmel gazda­godik a város. száznegyvenhét a munkás. (Százhusaonkilenc alkalmazott s csak huszonegy az értelmisé­gi 1) Hetvenegy színházi bér­letet adtaik el ebben a könyv­tárban — de az Operaház s a Madách Színház előadásaira. Gyakran indulnak innét a fő­városba csoportos tárlatlátoga­tásra is, legutóbb például a leningrádi Ermitázs kiállításá­ra, Rudnay Gyula kiállíitásá- na ... Németh László munkái­nak tizennyolc kötetére százan fizettek elő a vád. Híradás­technikáiból. Belépett egy fiatalasszony, Ruzics Miklósáé, a meóban dolgozik, férje pedig szerszám­készítő, ő is Németh Lászlót kért Akkor elkezdtem néze­getni a kartonokait s azokból is meggyőződhettem, ebből a könyvtárból az olvasók zöme valóban irodalmat kölcsönöz — és vesz örökös birtokba. Jóleső tapasztalat ez az olvasó népért mozgalom idején, de egyúttal a mind magasabb árú s alacsonyabb színvonalú ponyvakiadások szaporodása idején is. Ebben a könyvtárban, nem elsősorban, azokra figyelnek, „öleiket nem vettek fel a böl­csészkarra”. S munkásokból sem könyvmolyokat széplel- keket akarnak nevelni — hisz ettől éppen az egészségesebbje zárkózna ed. Azazhogy az iro­dalmait nem élet helyett ajánlják, — de az élethez. Ez a szemlélet szerzett aztán tö­megével munkásolvasókat És a gyakorlat Hogy ha valaki keres egy írót könyvet jó iro­dalmat — megveszik, elvégre a könyvtár van az olvasóért. (Mondjam ed, hogy ha a könyvtárosnak arrafelé akad dolga, még fel is viszi az ille­tő lakására?) Azután itt van­nak a szodalista brigádokkal kötött szerződések. Csak ízelí­tőül példát a Dózsa György brigádot melynek tagjai a leg­nehezebb fizikai munkát vég­zik a gyárban, csökkentett munkaidőben is dolgoznak. „Vállaljuk, hogy az öt százalék könyvolvasóból nyolcvan szá­zalék lesz.” Először is Dózsa Györgyről kerestek irodalmat De van köztük, aki Krúdyt kórt mert egyszer a kezébe került és nagyon megragad­ta... (Tallózva a brigádokkal kötött szerződések között, ahol az egyéb kultúrfoglalkozásokat is felsorolják: van, ahol a ta­gok eszperantóul tanulnak, egy másikban, ä köszörűsök kol­lektívájában, érmeket gyűjte­nek.) És így rendezvényeiken, író —olvasó találkozóikon a ven­dégek valóban az olvasó nép széles rétegeivel találkoznak. És vitatkoznak, mint legutóbb Sánta Ferenc, Féja Géza, Mol­dova György, Czine Mihály a hallgatósággal éjjel egy óráig — Weöres, Juhász Ferenc köl­tészete felett „Nemzedékek fogtak kezet ezen az estén. Szép volt, igaz és vigasztaló.” — jegyezte be Féja Géza em­lékkönyvükbe. Az ugyancsak meghívott Veres Péter már nem jöhetett el — de egyik utolsó levelét nekik írta: „Sok van a rováson — és nem bírok már annyit, mint az­előtt. öregszem, fáradok.” A jő példa — újabb példát terem. Vácott, a Finomfonóban nem­rég új könyvtárt avattak, a vállalat ötvenezer forintot ál­dozott a célra. De fenntartjuk, hogy nem elsősorban, pénz kérdése az egész. Vagy szerve­zésé. (Csak agyon ne szervez­zék! Itt a Híradástechnikában három éve üzemek közötti kulturális emlékversenyeket tartottak. A vetélkedő összes fordulójára a részvevők kiállí­tásokat is rendeztek a gyár­ban egy-egy irodalmi téma­körből. Azután, amikor a do­log szervezését, bonyolítását átvette a városi művelődési központ — elaludt az egész.) Hogy mi kell hozzá legelső­sorban? Ügyértés, ügyszeretet. Szív. P. A. Az acél és a cement városa Nyeftyanyie Kamnyi egye­dülálló város a maga nemé­ben, teljes egészében acélból és cementből épült, legyező- szerűen mintegy tíz kilométer hosszúságban nyílik a tenger­re. Nagy kiterjedésű, mindösz- sze húsz éve feltárt olajmező­re épült, cölöpökön, oszlopo­kon, gólyalábaikon és úszószi­getéken. Manapság a lakóhá­zakon kívül találunk itt szín­házépületet, könyvtárakat, ét­termeket, kórházakat, továbbá egy ipari technikumot. A vá­rosnak önálló újsága is van. Ez a modem város mindössze néhány éve létesült a Kaspi- tengeren: ma 50 ezer lakost számlál. Megszűnik a püspökladányi „halálkanyar" A 4-es számú főközlekedési út püspökladányi szakasza éles kanyarral fordul. A köz­lekedési szakemberek „halál- kanyarnak” nevezték el, mert 6ok halálos közlekedési baleset történt ezen a szakaszon. A 4-es számú főközlekedési út korszerűsítése során most megszüntetik a halálkanyart: a községet elkerülő hétkilomé­teres útszakasz épül. Az út 7,5 méter széles lesz, s mindkét oldalán optikai vezetősávot építenek. Az elkerülő útsza­kasz a vasúti pályát felüljáró­val íveli át A több mint hat­vanmillió forintos beruházás során eddig 260 ezer köbméter földet mozgattak meg, s 120 ezer köbméter homokot szál­lítottak az útmeder kialakítá­sához. A cementstabilizációs eljárással készülő új útsza­kaszt az év végén adják át. kereső foglalkozásként végez­nek, hanem a gyermekneve­lésről is, a háztartás ellátásá­ról, a társadalmi tevékenység­ről. Furcsa kérdés lenne: be­csüljük-e saját munkánkat? Semmi furcsa nincs a kér-; désben. Mert nem becsüljük. Sok a rossz, a felületes, a semmit nem érő munka, az, amit összecsaptak, a látszat kedvéért végeztek el. S ez is vallomás önmagunkról. Az új lakóház hulló vakolata, a megvetemedő ajtó, ablak, a rosszul megjavított gép, a se­lejt alkatrész, a gyomba fúló vetés — beszédes vallomás ar- ról, hogy a magunk munkáját nem végezzük el becsülettel, kellő alapossággal, szívvel, fe­lelősségérzettel. Mindig ég mindenben pontosan tudjuk, hogy mit mulasztottak mások, mit végeztek el rosszul, vagy sehogysem, ám a saját portán-; kon körül sem nézünk. Annyi szép példája van az emberi önzetlenségnek, a ké- retlenül is többet adásnak, az áldozatkészségnek, a becsület­tel végigdolgozott életnek. S annyi példája ezek ellenkező­jének is. Melyik hát az igaz? A több? A jelent és holnapot jobban meghatározó? Illúzió lenne, nem több, azt állítani: az emberek többsége ma már tudatosan gyakorolja a szocialista embertípus leg­főbb jellemzőit. Az emberek többsége ma még nem többet, csupán kenyérkereső foglala­tosságot lát a munkában, kényszert, mely a megélhetés- hez teremt alapot. S ezért, hogy lépten-nyomoo találkoz­ni a pocsék munkával, az ösz- szecsapottsággal, a lógással, az élősködéssel. Ezért, hogy kö­vetelményeinket tekintve már a holnapban járunk, úgy mér­legelünk, mintha mindennék tökéletesnek kellene lennie, végzett munkánk azonban messze áll ettől. S ez a döntő! Mert a következményeket megelőzi — meg kell, hogy előzze — a végzett munka.' Csak annak fejében, s annak értékéhez mérten lehet —* szabadna — föllépni követél­ményekkel. Ne becsüljük le a tudati té­nyezők szerepét, de túlbecsül­ni is hiba lenne azokat. Csak meggyőzéssel, csak agitációval, rábeszéléssel nem lehet jobb munkát elérni, nem, mert — föntebb szóltunk róla —, az emberek nagyobb része ma még kényszerű tevékenység­ként végzi munkáját, nem örömet és önkifejezést tát benne, csupán pénzforrást. Egyén és közösség erkölcsé­vel, szemléletével, fölfogásá­val egyaránt baj van ott, ahol szemet hunynak a rossz mun­ka fölött, ahol tudomásul ve­szik á lógást, a fizetésért vég­zett tétlenkedést, ahol munka­ként könyvelik el azt, aminek nincs értéke, mert silány, nem felel meg céljának, mert nem több látszattevékenységnéL Kínos erről beszélni? Sok he­lyen kínos. Mert látszatra minden rendben van. Termel a gyár, működik a hivatal* termést takarít be a szövetke­zet. A működés maga azon­ban öncélú is lehet. A rossz építkezés — s nem szűkölkö­dünk ezekben — az újonnan is használhatatlan, azonnal javí­tásra szoruló gép — ezekből sincs kevés — a földön meg­rothadó termés — s ez sem ritka —, a semmire nem jó szellemi termék — mely csak az íróasztal mellett mutatós, a gyakorlatban nem ér fabat­kát sem — nemesük az egyén­ről mond el sokat, hanem ar­ról a közösségről is, amelyben dolgozik, amelyben mindezt megteheti! Arról van tehát szó, hogy nem elég okos és meggyőző szavakat mondani arról: jobb munka kell. Nem elég erre biztatni az embereket. Erköl­csi, gazdasági, politikai érte­lemben egyaránt úgy szüksé­ges alakítani a körülményeket, a feltételeket és ösztönzőket, szabályozókat és érdekeltsége­ket, hogy ezek együttesen — s a meggyőződéssel párhuza­mosan — a jobb, társadalmi­lag hasznosabb, értékesebb munkához vezessenek. S ak­kor majd rohamosan csökken azok száma, akik vallomása életükről nem több — önkritl- kánái. k t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom