Pest Megyi Hírlap, 1970. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-28 / 123. szám

1970. MÁJUS 28., CSÜTÖRTÖK rrsi MECtII cMívlap SZABADSZALLÁS Petőfire és József Attilára emlékezik A szabadszállási helytörté­nészek éveikig tartó szorgos munkával összegyűjtötték a Petőfi Sándorral, József Atti­lával s más — annak idején a községben élt és tevékeny­kedett — írókkal kapcsolatos dokumentumokat. A két költő családja ebben a községben lakott egy ideig. Az emlék­anyagból, irodalmi múzeumot létesítenek. Az új vidéki iro­dalmi múzeumot a terv szerint József Attila születésének 66. évfordulóján, 1971. április li­án nyitjáik még. A család vevőt keres Nem mintha nem akadná­nak, akik a bukszába nyúlva leszurkolják a pénzt, s viszik a — család egyik vagy másik tagját. Akadnak vevők, nem is kis számban, de: többen is le­hetnének. Nagy a család, bő — s évről évre bővebb — a választék. Évekkel ezelőtt még csak ígéret volt. A Pestvidéki Gépgyár — lapunkban is be­számoltunk annak idején ró­la — arra vállalkozott, hogy kifejleszti az automatikus olajégők gyártmánycsaládját. A nem túl terjedelmes, de szerkezetét tekintve finom és bonyolult eszközt már akkor is használták az országban, ám külföldről vásárolták a föl- használók, legtöbbször valu­táért. Ez adta az inspirációt a gyár tehetséges műszaki gár­dájának arra, hogy megpró­bálkozzanak a hazai előállítás­15 kérdés fiatal kommunistákhoz © Gödöllőn, a Ganz Műszer Művek Árammérőgyárában három fiatal kommunista várt: Sótér István, aki 26 éves, gépészmérnök, az üzem- fenntartási főosztály dolgozó­ja, nyolc hónapos párttag; Mi- lus Mihály, aki szintén 26 éves, szerszámkészítő, a szerszám­műhely dolgozója, másfél éves párttag és Loncsár Ibolya, aki 22 éves, személyzeti előadó, most kérte felvételét az MSZMP tagjainak sorába. Ök hárman válaszolnak kérdé­seinkre. 0 Kérdezz-feleiek játék Sótér Istvánnal: — Miért lettél párttag? — A KISZ ideológiai szint­jét alacsonynak éreztem, ma­gasabb követelményt a párt­tól reméltem. Munkáscsalád­ból származom, apám 45-ös kommunista, az ő hatása egész életemen érvényesül, szinte kötelezővé tette, hogy közös­ségben dolgozzam. — Mit vársz a párttól? — Elvárnám, hogy a tagok legalább közép szinten ismer­jék a marxizmust, szilárd meggyőződésem még szilár­dabbá tegyék. — Milyen kérdéseket teszel fel a taggyűlésen? — Mostanában sokat kérde­zek a lakásrendeletről. Úgy érzem, ez hátrányos a fiata­loknak, nehezebben jutnak majd lakáshoz és az ő élet- színvonaluk relatíve romlani fog. Ügy érzem, a problémás, kényes kérdésekről a párttag­ságot ne*n tájékoztatják telje­sen nyíltan és egyértelműen. — Hogyan méri fel a fiatal, hogy érett a párttagságra? — önfelmérést végeztem: mit tettem eddig a társadalo­mért a nyolc órán kívül. Ideo­lógiai felvértezettségemet és közösségi érzésemet is elemez­tem. — Rajzolj szavakból egy ideális kommunistát! — Legyen közösségi ember, saját kis céljait tudja a közös­ségével azonosítani, értse az ideológiát, találjon összefüg­géseket az események között, dolgozzon jól, ne legyen része­ges, ne verje a családját, ne legyen önző és karrierista. — És milyen a valóság kommunistája? — Nagyon szomorú, hogy egyesek még ma is a pártot igyekeznek önző, karrierista célokra használni. Vannak olyan párttagok, akik még az újságot sem olvassák rendsze­resen. Nincs szküség „ideális” kommunistákra, de sok helyen emelhetnék a követelményt. — Mi a kommunista felada­ta? — A munkásosztály és él­csapata a haladó erő, de ez mindenegyes munkás és kom­munista erejéből tevődik ösz- sze: nem szabad csak általán nosítani, minden munkásnak és minden kommunistának megvan a maga feladata. Meg kell találni helyét a társada­lomban és keresni kell a ránk­váró feladatokat. Kérdezz-felelek játék Milus Mihállyal: — Rang-e a szerszámmű­helyben kommunistának len­ni? — ,JIem, inkább hátrányt je­lent. Sokan azt képzelik, azért lett kommunista, hogy előbbre jusson. A politikai munka a munkaidő egy részét elveszi, ez pedig hátrányt jelent a gazdasági vezetőknél és a pénztárcám is megsínyli. — Kik „vívták ki’’ ezt a helyzetet? — A volt párttagok közül nóhányan lejáratták a párt te­kintélyét. Nálunk áll a mon­dás: a párttag és a kommunis­ta nem egyenlő tartalmú foga­lom. — Mi a teendő? — A műhely pártcsoportján belül jobb közösségi munkát kell végezni úgy, hogy a pár- tonkívüli munkások érdekét is eredményesen képvisel­jük. Szükséges elérnünk, hogy a gazdasági vezetők meghall­gassák véleményünket és fel is használják a javaslatokat. — Hogyan lehet elérni ezt a célt? — Politikai befolyásunkat növelni szeretnénk, különö­sen a fiataloknál. Többet kel­lene foglalkozni az egyének­kel. Ehhez azonban renge­teg idő és sok jó káder szük­séges. E feltételek hiányoz­nak a műhelyben. © Kérdezz-felelek játék Lon­csár Ibolyával. — Mit vársz a párttól? — Pártmegbízatásként if­júsági munkát szeretnék vé­gezni, ugyanazt, mint KISZ- es koromban, csak eddig pusz­tán lelkesedésből tettem, mint párttag tudatosabban, pártkötelezettségként fogom teljesíteni e feladatot. — Mire kötelez a kommu­nista név? — Ha az ember párttag lesz, érzi, hogy kötelességei van­nak a közösséggel és önma­gával szemben is. Köteles számot adni tetteiről, fele­lőssége megnő. A KISZ-ben nevelődnek a jövő párttag­jai, ezért a KISZ-ben vég­zett pártmunka rendkívül fontos. — Milyen tulajdonságokat akarsz magadban kifejlesz­teni? — Politikailag képzett le­gyek, ismerjem a gyár gaz­dasági problémáit, erős kö­zösségi érzésre tegyek szert, szeressem az embereket, le­gyek ' reális, jó megítélésű, őszintén mondjak véleményt, álljak ki elképzeléseim mel­lett, gondolati önállóságot, kezdeményezőképességet vá­rok magamtól. — Mikor lesz sikerélmé­nyed? — A befektetett energia nem térül meg. Én a legkisebb eredménynek is örülni fogok. Fóti Péter sal. S még Valami. Az, hogy akikor kezdett szállingózni a hír a hazai tüzeléstechnika korszerűsítéséről, a szénhidro­génbázisra — olaj, földgáz — való átállásról. Előzés, időben Időben végrehajtott előzés volt ez, az igények potenciá­lis megszületésének pillanatá­ban működni kezdett az alko­tó energiák irányát meghatá­rozó kormánykerék a gyárban. Igaziakat egyetlen tény is bi­zonyítja. 1960-ban mindössze 855 ezer tonna fűtőolajat hasz­náltaik fel az országban, a múlt esztendőben viszont a felhasználás megközielí tette a kétmillió tonnát! Az olajtüze­lés előnyeiről ma már — mert volt idő, amikor nagyonis szükség volt erre — nem kell senkit meggyőzni, közismert igazságnak számít. Magánosok és vállalatok, intézmények és szövetkezetiek igyekeznek meg­szabadulni a széntüzelés ké­nyelmetlenségedtől, s választ­ják helyette a földgázt — ma még ez a megyében ugyan csak a tervék stádiumában tart —, az olajat (Erre alakít­tatta át energiaszolgáltató köz­pontját például a Gyapjúmoso és Szövőgyár központi gyár­egysége, tervezi az átállást az Ipari Szerelvény- és Gépgyár stb.) Akadtak, akik nem jósol­tak jövőt a terméknek, mond­ván, patinás külföldi cégeikkel — dehát milyen termék eseté­ben nincsenek patinás külföldi cégek? — úgysem érdemes fölvenni a versenyt. Céltudatos fejlesztés A kétkedők, s a kibicek nem tudták elvenni a gyáriak kedvét, s ebben a gyárveze­tésnek éppúgy érdeme volt, mint a kommunistákat az új mellé fölsorakoztató pártbi­zottságnak. Hosszú — s az olva­sónak nehezen nyomon követ­hető — krónika kerekednék abból, miként született meg a gyártmánycsalád első, szerény tagja, s hogyan követték azt a többiek. Egy valami azonban tény. A céltudatos gyártmány- fejlesztési munka a szó nem frázisszerű, hanem igazi ér telmében, közüggyé lett < gyárban, nem akadt senki, aki azt kereste volna, mit miért nem lehet, hanem összefogva azt kutatták, mit hogyan lehet Lélektani mozzanatnak tűnik ez csupán, de jóval több annál Mert hiába a precíz műszaki, technológiai intézkedési terv — s ezt másutt keserves ta­pasztalatok igazolják —, ha nem teremtődik meg a kon­taktus a végrehajtókkal, az emberekkel. Itt ez sikerült; s eredményeit — a szemlélet változását, a kollektíva össze- kovácsolódását —, a termelés más területein is kamatoztat hatták. Ahogy terjedt az olajtüzelés, úgy növelte a választékot az automatikus olajmérőkből a gyár, s nem röstellte a propa­gandát sem — mert jó bornak is kell cégér, ha ez a jó bor ismeretlen még —, de főként: vállalta termékeit. Nem csak gyártotta azokat, hanem föl­szerelésüket, üzemeltetésüket is figyelemmel kísérte, tanács adó szolgálatot szervezett, s így tovább. Magyarán: terme­lés—eladás—működtetés ma még oly sok más terméknél hiányzó hármasfogatát alkotta meg. Az igények parancsa Ma a kisfogyasztótól a na­gyokig, bárki eredménnyel ko­pogtathat a gyár kapuján, tud­nak-e kínálni neki valamit. Tudnak. Az igények parancsa olvasható le az automatikus olajégők gyártmánycsaládjá­nak listájáról. Mert megtalál­ható e termékcsalád tagjai között a családi házak etázs- fűtésre alkalmas PGN—4G je­lű típus éppúgy, paint a nagy mezőgazdasági szárító beren­dezések lelke, a PGIN—50/63 jelű, vagy a még nagyobb tel­jesítményű, a PGIN—125/160 jelölést viselő. Azt pedig, hogy nincs meg­állás, igazolja: ebben az év­ben gyártani kezdik a PG2N— 8/28 jelű égőt, azt, mely bár­hol felhasználható, s teljesít­ménye fúvókacserével 8—28 kp/ó. között, hat fokozatra ál­lítható. A tanulság? Sok minden le­hetne. Magam mégis égy praktikus tanáccsal fejezném be. Mielőtt egyik vagy másik állami cég, s szövetkezet a külkereskedelmi vállalatnál föladná rendelését automati­kus olajégőre, menjen el Szi­gethalomra ... Nagy család várja. Mészáros Ottó Eső után — esőztetés Az árvizes vidéken újabb gond a frissen lehullott csa­padék, a homokos, szárazabb vidékeken viszont kevés. Szer­te a megyében dolgoznak az öntözőberendezések, mestersé­ges csapadékkal gyorsítva a növények fejlődését. Foto: Urbán Sebkötözés- objektív akadályokkal A száz méter hosszú végek­ben forgalomba kerülő, egy méter széles mullpólya idesto­va két hónapja elfogyott a Pest megyei Semmelweis kór­házban, márpedig a műtéteket végző osztályokon úgyszólván nélkülözhetetlen. Noha termé­szetesen pótolható más méretű gézzel, de ez a végáru éppen azért jó, mert olyan nagyságú darabot lehet levágni belőle, amilyen esetenként éppen szükséges. Kisebb darabokból, akár régen a tépést, összerak­ni a kötést nemcsak idővesz­teséget jelent a munkával amúgyis túlterhelt orvosok­nak és segítőiknek, hanem így maga a kötés sem teljesen fe­lel mag a gyógyászati követel­ményeknek. Megérdeklődtük tehát a kórház anyagbeszerzé­si osztályán, mi az oka annak, hogy hosszú hetek óta nélkü­lözni kell a szóban forgó mull­pólyát. — Nemcsak nálunk, hanem az ország többi kórházában is hiánycikk a százméteres muilpólyavég — hangzik a válasz, ami éppen ezért távolról sem megnyugta­tó. . Sőt, határozottan nyugta­lanító, hogy nemcsak a Pest megyei, de más kórházakból szintén hiányzik ez az annyi­ra szükséges kötözőanyag. — Ebből a kötszerből ha­vonta 55—60 vég kell kórhá­zunkban és ennyit is rendel­tünk — folytatta a felvilágo­sítást a kórházi anyagbeszer­zés —, de ebben a negyed­évben még egy véget sem kaptunk. Kötszerszállítónk, az OMKER, közölte, hogy egyelő­re nem tud eleget tenni szál­lítási kötelezettségének. Annak tehát, hogy a kórházi anyagbeszerzés nem tudja el­látni mullpólyavéggel a gyó­gyító osztályokat, íme objek­tív akadálya van. — Kérem, mi sürgettük a gyárát, de április ótá most kát? kaptunk valamennyit. A múlt havi elmaradás egyharmad_ ré­szét éppen ma küldtük széjjel a gyártól függ, hogy mikor pótolhatjuk teljes egészében az áprilisi hiányt, no meg a májusit is. Egyéb­ként á mullpólyavégery kívül más kötszerből is előfordul hiány. A gyár... Persze, ha nem szállít kel­lő mennyiséget, hát az a ke­reskedelemnél jelentkező ob­jektív akadály. — Abból a vidéki üzemből/ ahol a mullpólyavégeket szö­vik, április legelején úgyszól­ván valamennyi munkás eltá­vozott — halljuk érdeklődé-; sünkre a Rico Kötszerművek­nél. — Ezzel mi előre számol­tunk és nem is szerződtünk a kereskedelem által kívánt mennyiségre. Folyó negyedév­re vállalt kötelezettségünk fe­lét azonban május közepéig már leszállítottuk. Igen, való­ban néha más kötszerből sem tudjuk teljes mértékben ki­elégíteni megsendelőinket. Megszaporodott az ország la­kossága, a tsz-tagok betegbiz­tosításával sokkal többen for­dulnak orvoshoz, tehát erősen felszökött a kötszerszükséglet is, aminek kielégítésére vidé­ken új üzemeket létesítettünk. Ottani dolgozóink azonban még gyakorlatlanok, keveset termelnek. Munkaerőhiány, fonalhiány, sőt gyakran a fo­nal nem megfelelő minősé­ge... Beláthatnánk, az iparban is éppen elég ál­objektív akadály. Belátással viszont, bármennyire is fejlett az orvostudomány, mégsem le­het sebet kötözni. Am érző és szenvedő emberek gyógyí­tásáról van szó. Nem lehetne mégis ez esetben akár import­tal, vagy más gyors beavatko­zással elhárítani az akadályo­Szokoly Endre A háztájira kell most figyelnünk! (4.) A perbáli példa A tök—perbáli Egyetértés Termelőszövetkezetben. nagy sertéshizlalási programot akarnak megvalósítani. Herein Gyula főagronómus, Kovács Ferenc üzemgazdász és Enzsöl László agronómus elmondja, hogy június elsején elkészül három tsz-tagnál, három úgy­nevezett mintaudvar, ahöl sertéseket hizlalnak. Milyen egy háztáji mintaudvar ? László Imre traktoros az együk, aiki vállalta; hogy a portáján levő^ gazdasági épületet a ter­melőszövetkezet segítségével átalakítja. László Imre a tsz réti delltezésére bocsátotta is­tállóját. Itt a tsz elvégezte a betonozást, bevezette a vizet, önetetős és itatós hizlalóte­leppé alakította a régimódi is­tállót. Nagyon egyszerű kivi­telben készült ez él, de alkal­mas arra, hogy egyszerre 60 darab sertés hízzon falai kö­zött. Mivel a sertéséket hat hónap alatt meg lehet hizlalni, a „mind” telepen évente 120 darab süldő gömbölyödhet ki. Mi ebből László Imre haszna és mi a termelőszövetkezeté? A termelőszövetkezet szerző­dést köt a hizlalni akaró tsz- taggal. Ez a szerződés, 2—3 év­re szól. Az áUatalapanyagöt a termelőszövetkezet adja és az állatok a tsz tulajdonát képe­zik később is. A takarmányt is a termelőszövetkezet biztosít­ja. A tsz-tagnak viszont egy kilogramm sertés élősúly után 2 forint munkabért fizet a ter­melőszövetkezet. A tsz-tag egy kilogramm élősúly után 14 fo­rint értékig abraktakarmányt vásárolhat a termelőszövetke­zettől. Az otthon hizlaló tsz- tag természetesen felhasznál­hatja a hizlalásra saját háztar­tásának melléktermékeként jelentkező hulladékait, mező­gazdasági melléktermékeit is. Egy-egy forintot tehát megta­karíthat a takarmányra ki­adott összegnél. Ha leadja a 120 darab hízót, akkor dara­bonként körülbelül 150 forint munkabért kap. Ez évente 18 ezer forint jövedelmet jelent Ha a takarmányon megtakarí­tott kilónkénti egy-egy forin­tokat is beszámítjuk, ez egy év alatt hatezer forintra „hízik”. Nem kevesebb, mint évi 24 ezer forint jövedelmet érhet el az a tsz- tag, aki hajlandó sertéshizla­lással foglalkozni. Nem lenne teljes a kép, ha nem említe­nénk meg: ilyen korszerű kö­rülmények között a 60 darab sertés etetése és gondozása mindössze napi 2—3 óráit igé­nyei. A családban élő öregek vagy akár fiatalok is — nem nagy fáradsággal — el tudják látni a jószágokat. Miért előnyös a népgazda­ságnak és a termelőszövetke­zetnek ez a „bedolgozó” rend­szer? Azért, mert például a tök—perbáli Egyetértésben el­határozták, hogy 1971-ben két­ezer darab, majd a későbbi éveikben évi 3—4 ezer darab hézót fognak meghizlalni a „mini” udvarokon. A terme­lőszövetkezet mentesül egy ha­talmas összegű beruházástól. Ennyi hízó előállítására képes központi istálló legalább 14— 18 millió forintba kerülne. A felépítés sem tartana rövid ideig. A termelőszövetkezet vezetői elhatározták, hogy a „bedolgozó” módszert kiter­jesztik Tök, Budajenő, Perbál és Telki községek lakóira is. Természetesen a termelőszö­vetkezet maga is bővíti és fej­leszti sertéstelepét. Erre több millió forintot áldoz. Igyekszik most legelő­ször az évi átlagos 80 koca he­lyett 200-at tartani, hogy alap­anyaggal elláthassa a tsz-tago- kat. Beállítottak egy háztáji agronómust is, akinek csak az a feladata, hogy ezt a munkát megszervezze és a tsz, vala­mint a tagok hasznára megva­lósítsa. Tervezik egyébként a háztáji csirfoenevelés, baromfi- tartást és a későbbiekben a háztáji szarvasmarhatartás hasonló módszerű megvalósí­tását. Az előzetes felmérések' szerint a taglók 20 százaléka érdeklődik már a ..bedolgozó” állattenyésztés iránt. Szüts Dénes (Folytatjuk) Az Országos Szakipari Vállalat 1970. június 22-én Budapesten ÁTKÉPZŐS TANFOLYAMOT INDÍT a hő- és hangszigetelő szakmában. A tanfolyam időtartama 2 hónap. A tanfolyam ideje alatt 1800 Ft rögzített bért fizetünk. 1 Felvételre jelentkezhetnek 18-45 éves férfi dolgozók. Szállás van. Négyéves gyakorlat utón szakmunkásvizsgát tehetnek. FELVÉTEL: Budapest V., Báthori u. 12. It. 229,, munkaerőgazdálkodás. É ‘J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom