Pest Megyi Hírlap, 1970. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-01 / 101. szám

1970. MÁJUS 1., PÉNTEK u%LMtHap 3 Pest megyéért emlékérmesek Érdemes i unkát díjaztak-------------------------- — pa­I Akái a földnek | rányi ------------------- méret­ben — az embernek is van légköre. Ha történetesen olyain valakinél szondázzuk ezt a légkört, s állapítunk meg róla tulajdonságokat, aki ritlkán érintkezik emberekkel, akkor jó, vagy rossz légköré­nek nincs jelentősége. Ha azonban egy vezető állású embernél rossz a kisugárzás és az idegesség, nyugtalanság áramába kapcsolja a vele érintkezőt, akkor nagy baj van, mert az emberek bizal­ma, alkotó kezdeményezése a beeresztő folyosón kívülre kerül, s az „űrhajó” elröppen a föld mellett. Szűcs Z oltánnak, a Nagy­kőrösi Városi Tanács vb-elnö- kének határozottan kellemes, tiszta légköre van. Hogy a kisparaszti családból szárma­zó ember akkor is ilyennek alakította volna, ha nem vég­zi el a mezőgazdasági akadé­miát, a tanácsakadémiát, a magas szintű pártiskolát — ki tudja?! Valószínű, a fizioló­giai adottságain felül a sok derék, kommunista emberrel való érintkezés „természet­átalakító” munkája tette nap­fényessé leivegőjét. — öt évig Cegléden a já­rási tanács elnökhelyettese voltam, s aztán 1959 őszén választottak meg itt vb-el- nöknek. Nem tett először va­lami kedvező benyomást rám a város. Esett az eső, elsétál­tam a város peremeire, kó­boroltam a kis, járda nél­küli utcákon, megnéztem a vályog házacskákat, beszél­gettem az emberekkel.:. Se csatorna, se víz, kevés la­kás... zárja aj­- Itt lehet } Szigorúbbra | kait, csak- ----------------------nem ko­morrá válik. — Egy hónapja kezdődött el a mezőgazdaság átszervezé­se... Nagy erőfeszítést köve­telt ... Itt a régi világiban az összes parasztok 40 százaléká­nak 30 holdnál több földje volt,.. rátarti, kemény em­berek ... nem mondom, sze­retek én is ütközni... de itt különös problémák adódtak. Kisüzemi kultúra volt, kis- parcellás szőlők, gyümölcsö­sök ... Évek múlva is a tsz-ek mérleghiánnyal zártak, vesz­teséggel gazdálkodtak. Szűcs Zoltán emlékei törté­nelmet idéznek. Kemények és nehezen munkáltak, mint a rusztikus szobrok, amelyek­ben azonban, a mondanivaló lényege, az eszmei tartalom dominál. — Mennyi időnek kellett eltelnie, mire azt érezte, itt­hon van, hogy befogadták? __— ----------—. nélkül mond­I Töprengés | ja, mert ez-----------------is éles em­lék: — öt év múlva. A ma­lom kereke akkor perdült át a tetőponton, akkor lett könnyebb a járása. Sz igorúan statisztikussá vá­lik az általa vezetett tanács sikerélménye, a fejlődő város számai : csupán a III. ötéves tervben 100 állami lakás, 220 OTP-kölcsönös lakás épült. A magánosok 5—600 lakást épí­tettek. 1960-ban a tanácsház előtti téren még 3000 ember tolongott munkáért. Tömegé­vel álltak a konzervgyár előtt, felvételt várva. Ma 5— 600 ember még elkelne a vá­ros üzemeibe. Rekonstruálták a konzervgyárat, több kis üzem létesült, ahol 1000-an találnak jó megélhetést. A 26 ezer lakosból már 8000 a munkások és alkalmazottak száma. A városépítés szép távlatait meséli: a IV. ötéves tervben 500 állami lakást épí­tenek, 200-at az OTP segít­ségével és 700-an magánhá­zat emelnek majd. Megépül az új víztorony, csatornáz­nak, javítják az egészségügyi ellátást, ami már most sem rossz, mert 800 emberre jut egy orvos. legjobban megmoz­------------------gatni az em bereket, mert szeretik a városukat, büszkék rá. Az el­múlt öt évben kb. 40 millió forintot kaptunk a megyei ta­nácstól, amit a városra for­dítottunk, s mi az üzemek, a tsz-ek, a lakosság összefogá­sával 100 milliós értékű mun­kát végeztünk el. Nagy az emberek becsvágya, a jó ér­telemben vett patriotizmus. Később a tanácsi munkáról beszél. „Kívánnivalót hagy még maga után”... Gyorsabb ügyintézést kell megvalósíta­ni, még demokratikusabb, emberségesebb bánásmódot az ügyfelekkel. Április 4-én megkapta a Pest megyéért emlékérmet. Erről így beszél: .. .„Kétszer kaptam kormányki tünte­tést ... rangosabbak... de egy sem esett ilyen jól, mint ez... nem számítottam rá ... boldog vagyok, hogy munká­mat értékelték.. — Mikor lesz valakiből egy városban „gyökeres” ember? Mosolyogva válaszol: — A feleségem tanár. Két gyerekem van. Itt vettem há­zai, Egyik este 41 . íéue-iégem azt mondja: „Bármi történ­het, de innen már nem me­gyünk el.” ... Rábólintottam, s megcsókoltam őt... „Szí­vemből mondtad” — ezt tet­tem még hozzá. legnehezebb I Életének | tíz éve itt,--------------- Nagykőrösön te lt el. Itt érte el a legneme­sebb eredményt is: szolgálhat­ta azt a népet, amelyből eredt, ahonnan jött. Szűís Dénes Foto: Urban Tamás JUBILEUMI VERSENYBEN Három éve dobogón — 1966-ban harmadik, 67- ben és 68-ban második helye­zést értünk el. 69-ben végre szakmai elsők lettünk a me­gyében! — mondja Szabolcsi Zoltán, a Dunamenti Építőipa­ri Ktsz elnöke. — Csak azért hangsúlyoz­zuk ezt, hogy érzékeltessük: nálunk a munkaverseny több, mint kampányfeladat — mu­tat a serlegekre Bach Gyula műszaki vezető. Rátki Imre főkönyvelő és Tinka György, a ktsiz párttit­kára is élénken részt vesz a beszélgetésben.- Tíz építő-ktszt megelőzni: nem csekélység; különösen, ha hozzászámítjuk a még mindig töméntelen akadályt. — Megmaradva a sportpél­dánál: olyan összjátékot kell kialakítanunk, mint egy „bé­kebeli” futballmeccsen, hogy az alapvető és aprócseprő anyagok, szerelvények kiszá­míthatatlan húzásait kicselez­zük. Tény, hogy az a tény­kedés, amit a munka folya­matosságának biztosítása ér­dekében végzünk — csak ter­mészetét tekintve más. de nem kevesebb a valóságos építőipari tevékenységnél. — Nem ünneprontás szán­dékával. inkább az eredmény teljes fölmérését szorgalmaz­va beszélünk az akadályokról, hogy megértessük: az építő­ipar ma elsősorban szervezés kérdése. — Ha széttárt kezeikkel há­rítanánk ót a késedelmeket ajz egyenetlen áruellátásra, a szállítási nehézségekre, akkor nem lennénk itt. Nem nyertük volna el a megye kiváló szö­vetkezete rangot... — ... és nem emelkedett volna a n y eres égrészes ed és sem. Mert szég dolog a dobo- góit- elsőként ••kimagaslani, dé jó, ha kézzelfogható jele is van a jó munka elismerésé­nek. — Összehasonlításul: 67-ben 24 napot, 68-ban 33-alt, 69-ben 37 nap nyereségrészesedést fi­zettünk. — Viszonyíthatjuk azonos földrajzi és szakmai területű másik .üzemhez: a megyei ta­nács Váci Tatarozó Vállalata 69-ben 3—4 napot fizetett. — Furcsa, hogy olykor még azonos emberekkel is dolgo­zunk — mert hát fluktuálga­vényre. Szükség van azért olyan társadalmi-politikai erő­re, mely a haladás igényeihez, szüklégteleihez és lehetősé­geihez igazítva összhangot tud teremteni a különféle érdekek hierarchiájában. A z az osztályerő, amelynek objektív érdekeivel telje­sen egybeesnek a szocializmus építésének, az emberi hala­dásnak alapvető tendenciái, a munkásosztály, mely a szocia­lizmus viszonyai között és a legfejlettebb technikával kap­csolatban levő, egyértelműen az össztársadalmi tulajdon alapján álló, a megtermelt ja­vakból kizárólag munkája alapján részesedő osztály, melynek további fejlődése, előrehaladása számára kizáró­lag a szocializmus építése ad lehetőséget. Ezért a társada­lom minden problémáját, va­lamennyi osztály és réteg igé­nyeit, — saját érdekeinek megfelelően — az összes dol­gozó alapvető érdekét is kife­jező szocializmus szemszögé­ből vizsgálja és bírálja el. Erre a szerepre egyetlen más osztály vagy réteg sem képes. A termelőerők és ter­melési viszonyok változása és fejlődése a szocializmusban valamennyi dolgozó jelentősé­gét, szerepét növeli. Megnő többek között az értelmiség je­lentősége is, a fejlődő techni­ka, a kultúrforradalom előre­haladása egyre nagyobb tudá­sú, egyre szélesebb látókörű értelmiségieket követel meg. A legkorszerűbb technikának a társadalom szolgálatába ál­lítása, az üzemeken belüli munkaszervezés fejlesztése azonban — a technokrácia hí­veinek minden állítása ellené­re sem oldja és nem is old­hatja meg a fent említett tár­sadalmi problémákat, nem ké­pes az érdekek érvényesülésé­nek a szocializmus számára legelőnyösebb rendszerét ki­építeni. Itt már nem techni­kai, hanem társadalmi, politi­kai jellegű kérdésekről van szó, melyben az összes dolgozó alapvető érdekeit legkövetke­zetesebben képviselő osztályt illeti meg első hely. Ezért a munkásosztálynak a társadalmi osztályok és réte­gek egybeolvadásáig, az osz­tálynélküli kommunista társa­dalom felépítéséig — az egész dolgozó nép érdekében is — meg kell tartania, sőt állan­dóan erősítenie kell vezető szerepét. A munkásosztály vezető szerepének biztosításával ér­heti el, hogy az összes többi osztály, illetve réteg érdekei közül elsősorban azokat emel­je ki, azokat erősítse, melyek a szocializmus építésének irá­nyába hatnak és nem elha­nyagolva, az érdekek rendsze­rében megfelelő helyre uta­sítva juttassa érvényre az alapvető érdekektől eltérő specifikus érdekeket. E nnek az elvnek alapján segíti elő hazánkban a munkásosztály és államhatal­ma a szocialista útra tért me­zőgazdaság össznépgazdasági érdekeknek megfelelő fejlődé­sét, igyekszik gyorsítani az új típusú szocialista parasztság létrejöttét, megszilárdulását, életkörülményeinek változását, támogatja a kisipari termelő- szövetkezeteket, engedi mű­ködni, sőt bizonyos mértékig fejleszti is a lakosság életkö­rülményeit javító, a Szolgálta­tásokban ma még viszonylag jelentős szerepet játszó kis­ipart is. Ugyanakkor gondos­kodnia kell és gondoskodik is arról, hogy háttérbe szorítsa az említett osztályok és réte­gek nem szocialista tenden­ciáit, ne engedje érvényre jut­ni a lakosság egészének érde­kével szembenálló rétegérde­keket. A munkásosztály veze­tő szerepét a gyakorlatban ki­zárólag közvetlen eszközökkel nem képes megvalósítani. Tör­ténelmi hivatását csak a szo­cialista állam politikai mecha­nizmusa kiépítésének és sza­kadatlan fejlesztésének és ezen belül pártja vezető szerepe ma­radéktalan érvényesítésének segítségével tudja betölteni. Csak a párt képes arra, hogy az objektiv törvényszerűségek, a hazai és nemzetközi körül­mények ismerete, elemzése, a tapasztalatok messzemenő fi­gyelembevétele alapján meg­határozza a fő célokat, e cé­lok megvalósításához vezető út eszközeit és módszereit, mozgósítsa a tömegeket a fel­adatok megoldására, ellenőriz­ze a végrehajtást. A párt e feladatokat csak akkor tudja sikeresen ellátni, ha a munkásosztály, a széles tömegek érdekeit a munkás- osztály a széles tömegek gya­korlatban történő bevonásával juttatja érvényre. Pártunk ezért fontos feladat­nak tartja, hogy a széles tö­megek aktív közreműködésé­vel dolgozza ki a nagy, társa­dalmi jelentőségű kérdéseket, velük együtt keresse a lehet­séges legjobb megoldásokat, hogy tájékoztassa a párttagsá­got és pártonkívüliek érintett rétegeit állásfoglalásairól és határozatairól, és meggyőzően magyarázza ezeknek lényegét. P ártunk annál is inkább ké­pes e nagyon nehéz és bo­nyolult szerep betöltésére, mert önkritikusan tudta és tudja értékelni saját tevékeny­ségét, szemlélni mindenkori ténykedését. „A politikai párt­nak — tanítja Lenin (Balolda- liság a kommunizmus gyer­mekbetegsége című művében) — a saját hibáihoz való viszo­nya egyik legfontosabb és leg­biztosabb ismérve a párt ko­molyságának és annak, hogy miként teljesíti a valóságban kötelességét osztályával és a dolgozó tömegekkel szemben. A hibát nyíltan elismerni, okait felfedni, kielemezni a helyzetet, amely a hibát szül­te, gondosan megvitatni, hogy milyen eszközökkel lehet a hi­bát kijavítani — íme, ez jel­lemzi a komoly pártot, ily módon teljesíti a párt köteles­ségét, így neveli és tanítja az osztályt s azután a tömegeket is." A szocializmus további építésének, elkövetkezendő éveink újabb sikereinek válto­zatlanul legalapvetőbb ténye­zője, hogy a jövőben is követ­kezetesen juttassuk érvényre a munkásosztály érdekeit, az össztársadalmi érdekeket, hogy ennek megvalósítása érdeké­ben minden erőnkkel biztosít­suk a munkásosztály vezető szerepének és e vezető szere­pet kifejező és megtestesítő pártnak irányító tevékenysé­gét. tunk, vándorolgatunk, ugye­bár ... — Némileg szerényebb fokon, mint másutt. Nálunk évek óta nagyjából ugyanannyi a belé­pő, mint a kilépő, vagyis nem nőtt a távoizók száma, ami (sajnos), országos viszonylat­ban már eredménynek számít. — Hozzájárult persze ehhez az is, hogy (bár ezek általá­nosan érvényes tényezők), de­cembertől 44 órás munkahe­tünk van, tavaly óta minden szombat szabad. — Ennek ellenére krónikus a segédmunkáshiány. Tisz­tább, könnyebb munkahelyek­re igyekeznek az emberek. Szerencsére ezen is változtat­hatunk. Gazdaságirányításunk újfajta kétoldalú segítséget biztosít. Mondhatjuk, nemzeti ajándékképpen kapunk 400 ezer forintot gépesítésre. Ugyanis 800 ezer forint érték­ben habarcskeverő és ha­barcsszállító gépeket veszünk az ÉLGÉP-től. Más szóval: se­gédmunkáspótlót. Precízeb­ben: a segédmunkások utód­ját; hiszen az ilyen munkák gépesítése a technológiai fej­lődéssel együtt jár, függetlenül a segédmunkáshiánytól. Az új Kölcsönös Támogatási Alap (KTA) kikötéssel jár. Több­szintes lakóépületek befejezé­sét vállaljuk, összesen 200 la­kással, az ötéves terv végéig. Meglesz. Az >dei évünk, 40 megkezdett lakassal már ben­ne van ebben a vállalásban. Ebből 36 a dunakeszi jármű­javító KISZ-eseinek épül, a többi pedagóguslakás.- A vándorlásra visszatérve: igyekszünk minél félreérthe- tetlenebbül . megbecsülni a törzsgárdatagjainkat. Létszá­munknak mintegy felét teszik ki a tíz éve nálunk dolgozók, de vannak tizenöt éves tag­jaink is. Minden eltöltött év: hatvan • forint. A központilag meghatározott, havi 1844 fo­rintos szövetkezeti átlagbért is fejlesztettük, évi 3 százalékkal — volt miből. Volt, mert meg­termelték. Egyszerű logika ez. — Szeretnénk megemlíteni a vándorzászlós Becsület bri­gádot — dinasztibrigádnak is nevezhetnénk: id. Krecsik Ist­ván kőműves, ifj. Krecsik Ist­ván kőműves, id. Janek János betanított munkás és ifj. Ja­nek János mellett ehhez a bri­gádhoz tartozik Ficsúr József gépkezelő és egy ipari tanuló. — Családi brigád a Béke is. Tagjai: Kálló András kőmű­ves (nálunk végezte az esti gimnáziumot, leérettségizett), felesége segédmunkás; — a Forradalmi brigádban dolgo­zik Laucsik János kőműves, a felesége és a fiúk, aki most végzett mint villanyszerelő, de építőipari könnyűgépkezelői igazolványt is kap a tanfo­lyam elvégeztével, azaz más­fél szakmás. 17 éves. — Szocialista brigádjaink minden tekintetben megállják a helyüket. Politikai oktatás­ban, társadalmi munkában vesznek részt. így készülhetett el rendkívül rövid idő alatt irodánk és központi raktár- és műhelyépületünk is: közel 800 négyzetméternyi alapozásukat társadalmi munkában végezte szinte az egész kollektíva. Egy-egy munkásunk évente két nap társadalmi munkát végez... — És átlagosan évi egy (komplett lakás elkészülte jut két-két fizikai munkásunkra. Mi tesszük hozzá: a kátéesz elnöke a szövetkezeti ipar ki­váló dolgozója, a műszaki ve­zető a kisipari szövetkezet ki­váló dolgozója. Meglesz az a 200 lakás! Pereli Gabriella e • UJ CO uo F E LV E S Z U N K kőműves szakmunkásokat és segédmunkásokat CL (16. évet betöltött fiúkat is) LLI ács, asztalos, könnyűgépkezelő szak­_J munkásokat, kubikosokat, villanyszerelő, UJ tetőfedő, festő, épület- és diszműbádogos, CD víz-fűtésszerelő, parkettás, lakatos szak- és betanított munkásokat, rakodókat, •— gépkocsi- és dömpervezetőket, < autószerelőket, éjjeliőröket. z • Jelentkezni lehet a O M < „Prosperitás" Ktsz munkaügyi osztályán. Bp. IX., Viola u. 45. sz. alatt. m vív azonnal felvesz budapesti munkahelyeire villanyszerelőket, ezek mellé betanított munkásokat és segédmunkásokat. Négyéves szakmai gyakorlat után a szakmunkásképesités megszerezhető. Jelentkezés: Villanyszerelőipari Vállalat 1. sz. Szerelőipari Üzem Budapest VI., Mozsár utca 16. i 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom