Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-04 / 79. szám

Negyedszázaddal ezelőtt és napjainkban a ceglédi pályaudvaron Éjjeli menedékhely — Automata irányítóközpont RISZ-klub a monori gimnáziumban Csöpp lámpa fénye villan az elektromos irányítóasztalon. Pontosan jelzi, melyik irányból érkezik a szerelvény, melyik vágányra futhat be, hogy a forgalom fennakadás nélkül itt időzhessen, vagy szabad utat kapva továbbmahessen célja felé. Emlékezetes az a nap, amikor a ceglédi vasútállomá­son átadták rendeltetésének a dominó rendszerű irányító- berendezést. Ezzel könnyebb lett — az állomás vezetőitől a rakodókig — minden ceglédi vasutas munkája. A sok millió forintot Igénybe vevő korszerűsítés a Jövő év elejére véget ér, a akkor a ceglédi lesz Pest megye egyik legmo­dernebb vasútállomása. Vörös márvány padozatú, tágas várócsarnokában öt pénztár áll az utasok rendelke­zésére, örömmel veszik igény­be a csomagmegőrzőt, ruhatá­rat, az Utasellátó szolgáltatá­sait. Lankefi Mihály állomás­ion tik-helyet lesnek sokszor eszébe jut a huszonöt évvel ez­előtti ceglédi vasútállomás. Az agyonbombázott, ro­mokban heverő épületben otthontalanok kereslek éj­szakai menedéket. Batyuzók várták az első, Pest fele induló vonatot, hogy csa­ládjuknak, rokonaiknak élel­mm'sssmssss/fflssssssssfssssssssssssss/mfssssssssssssssssssssssssssfsssssssssssws NEM MARADT MEG AZ IRODÁBAN Brigádvezető a körösi konzerv 6-osban Asszonyok és lányok ezrei tülekednek az .irodista” mun­káért és akkor egy fiatalasz- szony, szakmunkás, techniku­mi és bérelszámolói képesítés­sel visszatér az üzembe, és en­nek örül, boldognak érzi ma­gát Rendhagyó eset? H arkai Fe- rencné értetlenül néz rám: miért lenne az? Azután arról beszél, hogyan került be a gyárba, a Nagykőrösi Konzerv­gyárba, fiatalon, éppen tizen­nyolc évesen. Segédmunkás­ként kezdte, azután került az irodára. Tanult. Megszerezte a technikumi érettségit. Négy év után azonban visszajött az Üzembe. — Tudja, szeretem, ha a munkám eredményét fel tu­dom mutatni. Elismerem, hogy szükség van az irodistákra is, de csinálja azt a munkát az, akinek kedve van hozzá... A csoportvezetőhöz a rövid üzemlátogatás közben is jön­nek kérdéseikkel az asszonyok. Vihetjük a szirupot? Mennyit tegyünk bele... s így tovább. — Ez a munkám. A műszak­vezető elméleti irányítását megvalósítani. Sok mozgás, ál­landó éber figyelem, ez kell hozzá. Nézni a töltősúlyok pon­tosságát, betartani a higiéniai előírásokat. Ezért is alakítot­tunk brigádot. — A Pasteur brigádnak híre van. különösen a gyáron belül. Hogyan érték ezt el? — Munkával. A brigádnak ; jelenleg 11 tagja van. Mind-: annyian szakmunkások, kettő-; nek várj technikumi végzettsé-; ge. Szétszórtan dolgozunk a; K—6-os üzemegységben. A szó- ; cialista brigád cím váromá- • nyosai vagyunk. A feladatokat ■ teljesítettük, ami rajtunk mű-j lőtt, megtettük. — És a többi műszak? — Nem is tudom, hogy me­lyik a legfontosabb. Először is a család. Tíz éves a kislányom. Ö gondoskodik róla, hogy az üzemben megszokott gépzajt otthon is pótolja valaki. Azután a szakszervezeti ta­nácsnál mőfe’.elős vagyok. A gyár asszonyainak érdekeit képviselem. Ezt a feladatot egy éve bízták rám, és a nőnap megszervezésével mutatkoz­tam be. Az üzemi bizottság vé­leménye szerint jóL — Nem fárasztó ez a sok munka? — Inkább akkor fáradok, ha nincs, mi't csinálni. Tengeni- lengeni nem szeretek, azt nem nekem találták kd. — A munkatársakkal köny- nyű az egyetértés? — Nézze, ilyenkor kevesen vagyunk, most mindössze 100 —110 (!) asszony és lány dolgo­zik egy műszakban. Mindany- nyiukat jól ismerem. Ha van is néha nézeteltérés, hamar egyetértünk, hiszen egy a cé-i lünk. ; Szabó Mária A Monori Jonset Attila Gimnázium diák jal — tanáraik segítségével — barátságos KISZ-klubot varázsoltak maguknak. Maguk készítették a berendezést, minden munkát társadalmi munkában vícztck cl. A klubot a jubileum tiszteletére tegnap avatták fel. Pétéi ff y felvétele ............. ■ ■■■». ........ M „T V/ /////, //////////A Kútfúrók a tsz-ben Jellemző tulajdonsága: A CSELEKVÉS — De soká jött, Miklós bá­csi! — Soká, soká! Hát dolgom volt a városban. Mindig van dolgom, tudod-e? Ha az ember egyszer megtanult egy szakmát és szereti, akkor nincs pihenés. Aztán mért keresel? Nincs szüksége a szerkesztőségnek permetezőre, vasas munkára: ti papírral dolgoztok! A kis konyhában még az ebédfőzés melegét árasztja a tűzhely. Tavaszi napfény kuk­kant be a kis ablakon, ettől Látni, hogy valaki érkezett: ár­nyék táncol a falon. A ház ka­puja mindig nyitva, ha a gaz­da, Pintér Miklós géplakatos- mester otthon van. Az érkezők­nek mindig örül Miklós bácsi. Az egyik munkát hoz, a másik valami hírt, a városból. A munka is, a hír is nagyon fontos. A munkából él az em­ber, a hírből pedig megtudja, mi újság, van-e valami fonto­sabb tennivaló. A cselekvés ma is Miklós bácsi jellemző tu­lajdonsága. A kezdeményező készség és a szakmai ügyesség szinte vele született — Valami jó hírt hoztál? — Inkább kérdezni szeret­nék. — Ti. újságírók, mindig csak kérdeztek. Annyiszor elmond­tam már én azt... Ugye, a fe’szabadulásról? Arról az idő­ről? Volt itt rom, zűrzavar; tanácstalanság, \ csak vállalkozó kevés volt, aJci ! az indulást kezdeményezze. Én ! bizony rögtön jelentkeztem. ! irányítottam a háború alatt ! megrongált műszaki berende- ; zések kijavítását. Először az | Alszegi úti volt Farkas-malmot \ helyeztük üzembe. Kijavítot- | tűk a gőzkazánt azután azt | áramfejlesztő dinamó meghaj- ! tására állítottuk be. F.z látta (el árammal a kórházat, a pos- ; tát és a szovjet parancsnoksá- S got. A szeszgyárban meg kór- | házi gyógyításhoz szükséges | magas fokú szeszt gyártottunk, J még pesti kórháznak is szállí- ; tottunk. j orosz \parancsnok \ \ jóvoltából gázolajhoz jutót* J tunk, marhabőrt kaptunk, ami- $ bői Gál Henrik tímár gépszí« ^ jakat készített. Kellett az a ^ mezőgazdasági gépekhez, hogy ^ legyen kenyerünk. A hűtőház- $ nál meg olajütőt létesítettünk. $ A másik leleményes ember, | aki a munka megindításában ^ segített akkor Ceglédnek. Kne- $ zsek Gusztáv építészmérnök ^ volt. Hát őt ismered-e? öcsi- 5 náltatta a hősi emlékművek | alapját is a városban. ^ Miklós bácsi borítékot ke- rés elő. S ^ — No, nézd csak, ezt majd ^elfelejtettem! Tavaly decem- ^ berben én is ott voltam ám ^ Debrecenben, az Ideiglenes X Nemzetgyűlés megalakulásá- ^ nak 25. évfordulóján. Meghív- § tak mint egykori országgyű- $ lési képviselőt. Bizony, a töb- ^ biek. akikkel ott találkoztam, ^ azok sem fiatalodtak! 1 Eszes Katalin Televízió, csapatzászló — általános iskoláknak Mrssss/sssssssswssssyyrsssssssssssss/rsssyssrsrs'sssssssssss/ssss/ssss ////////////> KÖRTÁNC 5 jyarna köpenye, fehér blúza iskoláskorát § Mi idézi, amikor még színjátszó- és előadó- ^ szakkörbe járt a nagy úttöröpalotába, ahol § Cserkaszovot is hallotta. A falon függő tab- ^ lók színes képei pedig a hős várost idézik tjei benne nap mint nap, ahol született és S ahová minden nyáron visszatér — az édes- § anyjához. $ A gimnáziumban mindenki így ismeri: Mila ^ vagy Mila néni Pedig igazán messzire van ^ meg a néni kortól. ^ Amint a kapualjból nyíló orosz teremben > a gimnáziumi előkészítőre járó nyolcadiko- í soknak a Kálinkét tanítja: „Az orosz kiej- \ lést így lehet a legjobban megtanulni...”. $ Ahogy minduntalan nevetésre szaladó száj- ^ jal első iskolai osztályáról mesél — játékop, ^ vidám kislány lesz belőle. $ [lat éve él hazánkban Németh Ferencné, a § ti váci Sztáron Sándor Gimnázium orosz- \ nyelvtanárnője. Férje — az óbudai hajógyár § főmérnöke — Leningrádban tanult, néhány évig a Szovjetunió hajógyáraiban is dolgo- ^ zott. Amikor hazajött, Mila is jött *vele. S A kérdésre, hogy mikor kezdett tanítani így S válaszol: ^ — O nagyon bátor voltam. Azonnal el­^ kezdtem tanítani. Először az erdőkertesi is ^ kólában. Nem sokat tudtam magyarul. Így futólag nehéz eldönteni, hogy ki volt lámpa- | lázasabb: én, vagy a növendékeim? Délután Részlet Truzsinszky Valériának a váci Árpád úti általános' elővettem a szótárt, kiírtam a legfontosabb Iskola Vili. osztályos növendékének — a városi rajzversenyen 1 szavakat és bementem... Megmondtam ne- — díjat nyert grafikájából. * kik, hogy én nem tudok magyarul, ők most / met vigyenek. Élelmet, amely- ■; hez többnyire cserebere foly-S tán jutottak. Menetrend nem ^ volt. Lépcsőn, kocsi tetején^ utazva igyekeztek célba jutni ^ az emberek. Az „Arccal a vas-§ út felé!” felhívásra az itt dói- ^ gozó vasutasok is felvették a jj munkát. $ Eleinte fizetést seen kap- $ tak. Az infláció alatt a 5 félhavi keresetükért meg- ^ vehették az első Szabad (! Népet. Törmeléket hordtak, síneket^ kalapáltak. Azután magszer- $ vezték az első munkavarsenyt. X Valahogy így kezdődött „ j! •k % A csupa üveg csomagfeladó í ablakánál fiatalasszony kér ^ .jegyet egy áramvonalas gye- 5 : rekkocsira. A márvány pado- 5 ; zatú csarnokiban várakozó em- $ ; berek — ki szaláimis zsemlyét $ ■ majszol, ki a Népsportot, a $ I Pest megyei Hírlapot olvassa. $ ■ A hangosbemondó megszólalj („Figyelem, figyelem! Gyorsvo-i, í nat érkezik a harmadik vá- í ! gányra Szened—Kecskemét fe- $ lói. A vágányok mellett tessék; , vigyázni!” ’ (csatári) ; S V Aznap a DCM nagytermében^ tartott ünnepséget a deákvári^ általános iskola. Itt vették át^ azt a díszes csapatzászlót, ame- $ lyet egy Vác környéki honvéd^ műszaki alakulat ajándékozott^ a tanintézetnek. § I Csütörtök délben kedves ün­nepség keretében dr. Kollár Lajos, a váci kórház igazgató­ja az egészségügyi dolgozók nevében televíziókészüléket adott át a Hámán Kató Általá­nos Iskola tanulóinak. A Dabasi Vízgazdálkodási Társulat szakemberei csőkuta- kat fúrnak a monori Kossuth Termelőszövetkezet kertészeté­ben. Péterffy felvétele kezdenek tanulni oroszul — igy nagyszerűen j meg fogjuk érteni egymást. A módszerem ez i volt: kimentem az ajtón és megkérdeztem: „Mit csináltam most?” Qk kórusban vála- \ szólták: „Kiment”. Akkor megmondtam. \ hogy ez mit jelent oroszul. — Egyszer meglátogatta az órám Hlavátsl József szakfelügyelő. Megkérdezte, hogy mi­lyen diplomám van. Mondtam neki, hogy Leningrádban, a Herzen Egyetemen orosz— német szakot végeztem. Nem ígért semmit,! de egyszercsak megkaptam a kinevezésein ide. Ä edves akcentussal beszél, olykor töri a magyart. — Jaj, nagyon szégyellem, hogy ennyi idő után sem tanultam meg elég jól magyarul. De tagozatos osztályban tanítok, ahol már az első hetektől kezdve csak oroszul beszé­lünk az órán. így nem vagyok rákényszerít­ve... — restelkedik. Azután odaáll két kis­fiú közé és csengő hangon belekezd a Katin­kába. ' — Mila — Ludmilla itthon van nálunk. Bányász Hédi

Next

/
Oldalképek
Tartalom