Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-04 / 79. szám
Negyedszázaddal ezelőtt és napjainkban a ceglédi pályaudvaron Éjjeli menedékhely — Automata irányítóközpont RISZ-klub a monori gimnáziumban Csöpp lámpa fénye villan az elektromos irányítóasztalon. Pontosan jelzi, melyik irányból érkezik a szerelvény, melyik vágányra futhat be, hogy a forgalom fennakadás nélkül itt időzhessen, vagy szabad utat kapva továbbmahessen célja felé. Emlékezetes az a nap, amikor a ceglédi vasútállomáson átadták rendeltetésének a dominó rendszerű irányító- berendezést. Ezzel könnyebb lett — az állomás vezetőitől a rakodókig — minden ceglédi vasutas munkája. A sok millió forintot Igénybe vevő korszerűsítés a Jövő év elejére véget ér, a akkor a ceglédi lesz Pest megye egyik legmodernebb vasútállomása. Vörös márvány padozatú, tágas várócsarnokában öt pénztár áll az utasok rendelkezésére, örömmel veszik igénybe a csomagmegőrzőt, ruhatárat, az Utasellátó szolgáltatásait. Lankefi Mihály állomásion tik-helyet lesnek sokszor eszébe jut a huszonöt évvel ezelőtti ceglédi vasútállomás. Az agyonbombázott, romokban heverő épületben otthontalanok kereslek éjszakai menedéket. Batyuzók várták az első, Pest fele induló vonatot, hogy családjuknak, rokonaiknak élelmm'sssmssss/fflssssssssfssssssssssssss/mfssssssssssssssssssssssssssfsssssssssssws NEM MARADT MEG AZ IRODÁBAN Brigádvezető a körösi konzerv 6-osban Asszonyok és lányok ezrei tülekednek az .irodista” munkáért és akkor egy fiatalasz- szony, szakmunkás, technikumi és bérelszámolói képesítéssel visszatér az üzembe, és ennek örül, boldognak érzi magát Rendhagyó eset? H arkai Fe- rencné értetlenül néz rám: miért lenne az? Azután arról beszél, hogyan került be a gyárba, a Nagykőrösi Konzervgyárba, fiatalon, éppen tizennyolc évesen. Segédmunkásként kezdte, azután került az irodára. Tanult. Megszerezte a technikumi érettségit. Négy év után azonban visszajött az Üzembe. — Tudja, szeretem, ha a munkám eredményét fel tudom mutatni. Elismerem, hogy szükség van az irodistákra is, de csinálja azt a munkát az, akinek kedve van hozzá... A csoportvezetőhöz a rövid üzemlátogatás közben is jönnek kérdéseikkel az asszonyok. Vihetjük a szirupot? Mennyit tegyünk bele... s így tovább. — Ez a munkám. A műszakvezető elméleti irányítását megvalósítani. Sok mozgás, állandó éber figyelem, ez kell hozzá. Nézni a töltősúlyok pontosságát, betartani a higiéniai előírásokat. Ezért is alakítottunk brigádot. — A Pasteur brigádnak híre van. különösen a gyáron belül. Hogyan érték ezt el? — Munkával. A brigádnak ; jelenleg 11 tagja van. Mind-: annyian szakmunkások, kettő-; nek várj technikumi végzettsé-; ge. Szétszórtan dolgozunk a; K—6-os üzemegységben. A szó- ; cialista brigád cím váromá- • nyosai vagyunk. A feladatokat ■ teljesítettük, ami rajtunk mű-j lőtt, megtettük. — És a többi műszak? — Nem is tudom, hogy melyik a legfontosabb. Először is a család. Tíz éves a kislányom. Ö gondoskodik róla, hogy az üzemben megszokott gépzajt otthon is pótolja valaki. Azután a szakszervezeti tanácsnál mőfe’.elős vagyok. A gyár asszonyainak érdekeit képviselem. Ezt a feladatot egy éve bízták rám, és a nőnap megszervezésével mutatkoztam be. Az üzemi bizottság véleménye szerint jóL — Nem fárasztó ez a sok munka? — Inkább akkor fáradok, ha nincs, mi't csinálni. Tengeni- lengeni nem szeretek, azt nem nekem találták kd. — A munkatársakkal köny- nyű az egyetértés? — Nézze, ilyenkor kevesen vagyunk, most mindössze 100 —110 (!) asszony és lány dolgozik egy műszakban. Mindany- nyiukat jól ismerem. Ha van is néha nézeteltérés, hamar egyetértünk, hiszen egy a cé-i lünk. ; Szabó Mária A Monori Jonset Attila Gimnázium diák jal — tanáraik segítségével — barátságos KISZ-klubot varázsoltak maguknak. Maguk készítették a berendezést, minden munkát társadalmi munkában vícztck cl. A klubot a jubileum tiszteletére tegnap avatták fel. Pétéi ff y felvétele ............. ■ ■■■». ........ M „T V/ /////, //////////A Kútfúrók a tsz-ben Jellemző tulajdonsága: A CSELEKVÉS — De soká jött, Miklós bácsi! — Soká, soká! Hát dolgom volt a városban. Mindig van dolgom, tudod-e? Ha az ember egyszer megtanult egy szakmát és szereti, akkor nincs pihenés. Aztán mért keresel? Nincs szüksége a szerkesztőségnek permetezőre, vasas munkára: ti papírral dolgoztok! A kis konyhában még az ebédfőzés melegét árasztja a tűzhely. Tavaszi napfény kukkant be a kis ablakon, ettől Látni, hogy valaki érkezett: árnyék táncol a falon. A ház kapuja mindig nyitva, ha a gazda, Pintér Miklós géplakatos- mester otthon van. Az érkezőknek mindig örül Miklós bácsi. Az egyik munkát hoz, a másik valami hírt, a városból. A munka is, a hír is nagyon fontos. A munkából él az ember, a hírből pedig megtudja, mi újság, van-e valami fontosabb tennivaló. A cselekvés ma is Miklós bácsi jellemző tulajdonsága. A kezdeményező készség és a szakmai ügyesség szinte vele született — Valami jó hírt hoztál? — Inkább kérdezni szeretnék. — Ti. újságírók, mindig csak kérdeztek. Annyiszor elmondtam már én azt... Ugye, a fe’szabadulásról? Arról az időről? Volt itt rom, zűrzavar; tanácstalanság, \ csak vállalkozó kevés volt, aJci ! az indulást kezdeményezze. Én ! bizony rögtön jelentkeztem. ! irányítottam a háború alatt ! megrongált műszaki berende- ; zések kijavítását. Először az | Alszegi úti volt Farkas-malmot \ helyeztük üzembe. Kijavítot- | tűk a gőzkazánt azután azt | áramfejlesztő dinamó meghaj- ! tására állítottuk be. F.z látta (el árammal a kórházat, a pos- ; tát és a szovjet parancsnoksá- S got. A szeszgyárban meg kór- | házi gyógyításhoz szükséges | magas fokú szeszt gyártottunk, J még pesti kórháznak is szállí- ; tottunk. j orosz \parancsnok \ \ jóvoltából gázolajhoz jutót* J tunk, marhabőrt kaptunk, ami- $ bői Gál Henrik tímár gépszí« ^ jakat készített. Kellett az a ^ mezőgazdasági gépekhez, hogy ^ legyen kenyerünk. A hűtőház- $ nál meg olajütőt létesítettünk. $ A másik leleményes ember, | aki a munka megindításában ^ segített akkor Ceglédnek. Kne- $ zsek Gusztáv építészmérnök ^ volt. Hát őt ismered-e? öcsi- 5 náltatta a hősi emlékművek | alapját is a városban. ^ Miklós bácsi borítékot ke- rés elő. S ^ — No, nézd csak, ezt majd ^elfelejtettem! Tavaly decem- ^ berben én is ott voltam ám ^ Debrecenben, az Ideiglenes X Nemzetgyűlés megalakulásá- ^ nak 25. évfordulóján. Meghív- § tak mint egykori országgyű- $ lési képviselőt. Bizony, a töb- ^ biek. akikkel ott találkoztam, ^ azok sem fiatalodtak! 1 Eszes Katalin Televízió, csapatzászló — általános iskoláknak Mrssss/sssssssswssssyyrsssssssssssss/rsssyssrsrs'sssssssssss/ssss/ssss ////////////> KÖRTÁNC 5 jyarna köpenye, fehér blúza iskoláskorát § Mi idézi, amikor még színjátszó- és előadó- ^ szakkörbe járt a nagy úttöröpalotába, ahol § Cserkaszovot is hallotta. A falon függő tab- ^ lók színes képei pedig a hős várost idézik tjei benne nap mint nap, ahol született és S ahová minden nyáron visszatér — az édes- § anyjához. $ A gimnáziumban mindenki így ismeri: Mila ^ vagy Mila néni Pedig igazán messzire van ^ meg a néni kortól. ^ Amint a kapualjból nyíló orosz teremben > a gimnáziumi előkészítőre járó nyolcadiko- í soknak a Kálinkét tanítja: „Az orosz kiej- \ lést így lehet a legjobban megtanulni...”. $ Ahogy minduntalan nevetésre szaladó száj- ^ jal első iskolai osztályáról mesél — játékop, ^ vidám kislány lesz belőle. $ [lat éve él hazánkban Németh Ferencné, a § ti váci Sztáron Sándor Gimnázium orosz- \ nyelvtanárnője. Férje — az óbudai hajógyár § főmérnöke — Leningrádban tanult, néhány évig a Szovjetunió hajógyáraiban is dolgo- ^ zott. Amikor hazajött, Mila is jött *vele. S A kérdésre, hogy mikor kezdett tanítani így S válaszol: ^ — O nagyon bátor voltam. Azonnal el^ kezdtem tanítani. Először az erdőkertesi is ^ kólában. Nem sokat tudtam magyarul. Így futólag nehéz eldönteni, hogy ki volt lámpa- | lázasabb: én, vagy a növendékeim? Délután Részlet Truzsinszky Valériának a váci Árpád úti általános' elővettem a szótárt, kiírtam a legfontosabb Iskola Vili. osztályos növendékének — a városi rajzversenyen 1 szavakat és bementem... Megmondtam ne- — díjat nyert grafikájából. * kik, hogy én nem tudok magyarul, ők most / met vigyenek. Élelmet, amely- ■; hez többnyire cserebere foly-S tán jutottak. Menetrend nem ^ volt. Lépcsőn, kocsi tetején^ utazva igyekeztek célba jutni ^ az emberek. Az „Arccal a vas-§ út felé!” felhívásra az itt dói- ^ gozó vasutasok is felvették a jj munkát. $ Eleinte fizetést seen kap- $ tak. Az infláció alatt a 5 félhavi keresetükért meg- ^ vehették az első Szabad (! Népet. Törmeléket hordtak, síneket^ kalapáltak. Azután magszer- $ vezték az első munkavarsenyt. X Valahogy így kezdődött „ j! •k % A csupa üveg csomagfeladó í ablakánál fiatalasszony kér ^ .jegyet egy áramvonalas gye- 5 : rekkocsira. A márvány pado- 5 ; zatú csarnokiban várakozó em- $ ; berek — ki szaláimis zsemlyét $ ■ majszol, ki a Népsportot, a $ I Pest megyei Hírlapot olvassa. $ ■ A hangosbemondó megszólalj („Figyelem, figyelem! Gyorsvo-i, í nat érkezik a harmadik vá- í ! gányra Szened—Kecskemét fe- $ lói. A vágányok mellett tessék; , vigyázni!” ’ (csatári) ; S V Aznap a DCM nagytermében^ tartott ünnepséget a deákvári^ általános iskola. Itt vették át^ azt a díszes csapatzászlót, ame- $ lyet egy Vác környéki honvéd^ műszaki alakulat ajándékozott^ a tanintézetnek. § I Csütörtök délben kedves ünnepség keretében dr. Kollár Lajos, a váci kórház igazgatója az egészségügyi dolgozók nevében televíziókészüléket adott át a Hámán Kató Általános Iskola tanulóinak. A Dabasi Vízgazdálkodási Társulat szakemberei csőkuta- kat fúrnak a monori Kossuth Termelőszövetkezet kertészetében. Péterffy felvétele kezdenek tanulni oroszul — igy nagyszerűen j meg fogjuk érteni egymást. A módszerem ez i volt: kimentem az ajtón és megkérdeztem: „Mit csináltam most?” Qk kórusban vála- \ szólták: „Kiment”. Akkor megmondtam. \ hogy ez mit jelent oroszul. — Egyszer meglátogatta az órám Hlavátsl József szakfelügyelő. Megkérdezte, hogy milyen diplomám van. Mondtam neki, hogy Leningrádban, a Herzen Egyetemen orosz— német szakot végeztem. Nem ígért semmit,! de egyszercsak megkaptam a kinevezésein ide. Ä edves akcentussal beszél, olykor töri a magyart. — Jaj, nagyon szégyellem, hogy ennyi idő után sem tanultam meg elég jól magyarul. De tagozatos osztályban tanítok, ahol már az első hetektől kezdve csak oroszul beszélünk az órán. így nem vagyok rákényszerítve... — restelkedik. Azután odaáll két kisfiú közé és csengő hangon belekezd a Katinkába. ' — Mila — Ludmilla itthon van nálunk. Bányász Hédi