Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-04 / 79. szám
8 "%/fwrlím 1970. ,4 PRIMS 4., SZOMBAT Százhalombatta, 1970 VÁROSALAPÍTÓK Százhalombattán az olaj és a villamos energia várost alapított. A „száz halmon” települő falu mellé a kőolajfinomító és a hőerőmű két új lakónegyedet teremtett, a Lakótelepet és az Üjtelepet. A két mammut- üzem, a Duna menti Erőmű cs a Dunai Kőolajipari Vállalat több ezernyi munkást befogadó képessége öntörvényűén létrehozta a két korszerű lakótelep összkomfortját, amelynek jelenléte szinte irreális álomképpé szelídíti a régi falut, Ófalut és Dunafürcdet, vagyis Ó-Százhalombattát. 1930-ban 1573-an éltek Százhalombattán. 1919-ben ugyanennyien. 19GG-ban 2308 volt a lakosság létszáma. Százhalombatta történetének legnevezetesebb dátuma 1960. augusztus 26. Ekkor indult meg az ipari honfoglalás, vagyis ekkor kezdték meg az ipartelepek építését. Az első lakóházak felhúzásához 19G2-ben fogtak hozzá, és 63-ban adták át a legelső lakásokat, összesen 97-et. Beköltöztek a boldog lakók, a városalapítók, akikről szó lesz. 1934-ben 80, 65-ben 76, 66- ban 172 és 67—08-ban 381 lakás készült el. összesen tehát 800, másfél-, két és fél-, há- romszobás, összkomfortos, távfűtéssel, meleg vízzel, beépített konyhával, némelyek garázzsal. A Lakótelep 231 millió 984 ezer forintba került. Közben az Üjielep is épült, két-, háromszobás, összkomfortos családi házak. 1953-ig 48, 69-ig 134 kertes ház került tető alá. Mindenhonnan érkeztek az emberek Százhalombattára, vonzotta őket az új munkalehetőség és főleg a lakás. A nagyobb arányú bevándorlás 1965-ben kezdődött, amikor 811 új beköltözővel gyarapodott a község lakossága. 65-ban már 1232-vel szaporodtak, 67- ben 992-vel, C8-ban 497-tcl. Az 1970. január 1-i népszámlálás szerint a lélckszám 7742. A Lakótelepen 2C00-an, az Újtelepen 1000-en latinak. Még mindig nyilvántartanak 2000 ideiglenesen bejelentett, itt dolgozó munkást, akik albérletben és munkásszállásokon élnek. A felszabadulás előtt Százhalombattán évente általában 2—3 új ház épült. Akkoriban a foglalkozás szerinti megoszlás a következő volt: 70 százalék paraszt, 15 százalék munkás. Ma pontosan fordított az arány. 1915 előtt Százhalombatta a magyar falu szegényes cs sivár életét élte. Hogyan él 1970-ben öt városalapító? KIK ŐK? A legelső elkészült lakásokba, 1363-ban 97 család költözött be. Ök a városalapítók. Mi öt családot mutatunk be. Czekk László villanyszerelő, felesége titkárnő. Lehel Vilmos gépészmérnök, felesége pénzügyi előadó. Márton Imre közgazdász, fe- felesége könyvelő. nyékre, Tárnokra való, viszszavágyott. Egyes épület, 11/4. Márton Imre, az erőmű személyzeti osztályvezetője. Az ajkai erőműnél kezdte, közgazdaságira járt levelezőre, de messze volt a főváros, sokba került az utazás és a szálloda, Ajkán kicsi is volt a lakás. Tehát közelebb jött Pesthez, és nagyobb lakásba. Nyolcadik épület, 11/2. ördög Ádám, a DKV technolóki dolgozni, aztán kaptak lakást. Lakásaik két- és félszobásak, beépített konyhával, távfűtéssel, meleg vízzel. Lakásaik, bár különbözőképpen vannak berendezve, mégis valahogyan rokonok egymássál; dédelgetik, ápolják, gondozzák hajlékaikat, ízlésüknek és pénzüknek megfelelően. A lakás nemcsak anyagi, de szellemi erővé is vált náluk, ahol a munka és a család követelte szellemi energiát kitűnően lehet pótolni, kényelmesen, korszerű körülmények között. Lakásaik különbözőek a kényelem, a szépség szempontjából, de egyaránt sugározzák a biztos anyagi jólétet. A JÖVEDELEM Tóth Péterek Ördög Ádám gépészmérnök, felesége könyvtáros. Tóth Péter gépészmérnök, felesége titkárnő. Miért alapítottak várost? Mert keresték életlehetőségeiket A két hatalmas üzem pedig kereste a korszerű tudású szakembereket. A két igény megfelelt egymásnak, egymásra találtak. Hét évvel ezelőtt, többnyire még nem voltak 30 évesek. Keresték a helyüket, összeházasodtak, dolgoztak is, kerestek is, de még nem találták meg helyüket, ahonnan, ha nem is a „Földet mozdíthatnák el”, de ahol nyugodtan letelepedve alkothassanak. Tulajdonképpen semmijük sem volt, csak elképzelésük. S nekiindultak egy modern honfoglalásnak. giai osztályának csoportvezetője. Olyan modern üzemet keresett, amelyet még hazánkban nem építettek az ő szőkébb szakmai területén. Ézt itt megtalálta. Neki az a legfontosabb, hogy megvalósíthassa mindazt, amit az egyetemen elképzelt. Hetedik épület, 1/2. Tóth Péter, a DKV létesítmény felelőse. Pesten albérletben laktak, két évig a fővárosból járt Czekk László 3200 forintot. Lehel Vilmos 3500-at, Tóth Péter 3500 forintot keres. A családok jövedelme négy-öt- haíezer forint körül van, még ott is, ahol a feleségek éppen a 600 forintos anyasági segélyt veszik igénybe. Ördög Ádámék például ketten 5800 forintot keresnek. Az alapfizetés csakugyan alap, hiszen prémium, nyereség, s különböző pótlékok szépen megnövelik. Nézzük például Lehel Vilmos jövedelmét: alap 3500, éjszakai pótlék 14 százalék, a váltóműszak miatt nem ebédelhet bent, ezért kifizetik a félórás ebédidejét: 200 forint, ha ünnepnap dolgozik külön megfizetik, a negyedévi prémium 14—15 százalék, évi nyeresége tavaly 6300 forint volt — Mire lenne szükségük — kérdeztem mindenhol. — Mindenünk megvan..! tulajdonképpen semmire ... kocsira ... talán telek ... most már értékekre, értékes képekre, szőnyegekre, dísztárgyakra... utazni szeretnénk — voltak a válaszok. Mit tükröz mindez? Az anyagi jólétet. A nyugodt elégedettséget. Kitűnő, hogy mindezt elértük. Mind az öt család teljesen berendezte A LAKÁS Hetedik épület, 11/2. Czekk László villanyszerelő-csoportvezető, a DKV-nál. Azelőtt Pétfürdőn dolgozott ugyancsak az Olaj- és Gázipari Trösztnél, ugyanebben a beosztásban. Azért változtatott munkahelyet, mert lakást kapott. Egyes épület, 1/2. Lehel Vilmos, az erőmű ügyeletes mérnöke. Az oroszlányi erőműnél dolgozott, de a körCzekk Lászlóék otthonát, bútorokkal, szőnyegekkel, dísztárgyakkal, háztartási gépekkel, rádióval, ívvel. Négy családnak kocsija van — Czekkék a napokban kapják meg, csupán Tóthék- nak nincs, de gyűjtenek rá. Pedig csak Ördögéknek nincs gyerekük. Czekkéknek egy fiúk van, a többieknek kettő. AZ IGÉNY Tehát mi az igény? A teljesen berendezett lakás, a kocsi, esetleg a telek és az utazás. Ezek mind tárgyi igéMárton Imréné nyék. Ezek mellett a szellemi igények is megnövekedtek. A tárgyi igényeket már csaknem mind kimerítették, a szellemieket még nem — időhiány, lehetőséghiány miatt. A színház és a mozi nehezebben elérhető, mert mozi- és színházterem még nincs a városban. A család, a gyerekek sok időt vesznek igénybe, nehezebb tőlük bejutni a fővárosba. Jóleső volt nyugtázni az öt család elégedettségét, de még kellemesebb volt hallgatni Ördög Ádámékat, akik anyagi elégedettségük mellett, „elégedetlenek”. Bár „mindenük megvan”, semmit sem tekintenek véglegesnek — sem a bútorokat, sem a képeket, sem a vázákat, sem a szőnyegeket, se semmit. Szebbre, értékesebbre vágynak. Egyáltalán nem a nagyravágyás, az értékek gyűjtögetésének céljából, hanem szellemi alapállásból. Náluk nem végcél a kocsi, hogy legyen — hanem hogy azon bejárhassanak színházba, kiállításra, barátokhoz, hogy felüdülhessenek kirándulás közben. Állandó szellemi készenlétük nem tűri környezetük tárgyainak állandóságát. Most angolt tanulnak, utazni mennek. Fantáziájuk élénken működik a rossz értelemben vett állandóság, mozdulatlanság ellen. AZ ÉLETFORMA Czekk László: — Nem járunk össze senkivel sem nagyon, inkább kertészkedünk, és a fiúnkat látogatjuk meg sűrűn, aki Székesfehérváron tanul. Lehel Vilmos: — Ha megnősül az ember, akkor a családjának éL A barátságok megszűnnek, legfeljebb a jó ismerősök maradnak meg. Sakkozgatunk a házbeliekkel, havonta egy- szer-kétszer bemegyünk Pestre, sokszor hazalátogatunk Tárnokra, ott kertészkedünk. Nyáron gyakran lemegyünk Kenesére vitorlázni, itt van a vállalat balatoni telepe. Télen be van zárva az ember, különösen, ha kisgyerek van Én különben sportköri elnök vagyok itt a DESE-nél. Márton Imréné: — Három házaspárral szoros baráti kapcsolatot tartunk. Szertartásosan megünnepeljük mindannyiunk névnapját, tehát összesen egy évben nyolcat. De esténként is átszaladunk egymáshoz. Mozgalmasabb társadalmi életre nincs nagy lehetőség, illetve idő. A kisgyerekkel mindig kell valamit csinálni, játszani vele, levinni sétálni, fürdetni. Este tv-t nézünk, vagy újságot olvasok, rejtvényt fejtek, kötök, horgolok, subaszőnyeget készítek. ördög Ádám: — Állandóan tanulok a szakmámban és nyelvet is. Esténként otthon három nyelvből fordítok szakcikkeiket. — Befelé élnek itt az emberek — mondja Ördög Ádámné —, de mi sűrűn bejárunk Pestre barátokhoz, színiházba, moziba, nyelvet tanulni. Talán többször voltunk színházban, mint sok pesti. Tanulunk, mozgunk, persze ha jön egy gyerek más lesz a helyzet... Tóth Péter: — Most szerzem meg második diplomámat, tehát tanultam. A gyerekektől nem lehet Lehel Vilmos: — Mindig másnak örültem. Amikor a vállalathoz kerültem. akkor annak, amikor megkaptam a lakást, akkor annak, aztán a kocsinak, a gyerekek születésének. PillanatLehel Vilmos nyilag nincs említésre méltó. Márton Imréné: — A családomnak örülök, a férjemnek, a gyereknek. Annak is örülnék, ha ismét mehetnék dolgozni, de a legjobban annak, ha utazhatnánk. Ördög Ádám: — Most az útlevélnek. A munkában meg annak, hogy célszerűbb, újszerűbb szervezéssel dolgozunk majd. — Én ritkábban örülök — mondja a feleség —, pesszimista vagyok. Az élet szépségeinek tudok örülni, de nem sűrűn. Tóth Péter: — A két gyereknek örülök ördög Adámék különösebben mozgalmas életet élni. AZ ÖRÖM Amikor arról esett szó, hogy mi okozza számukra az örömet. kicsit meghökkentek. Czekk László: — Az örömet a mindennapi élet okozza, és ha a gyerek jól tanuk elsősorban. Aztán annak, hogy sokkal kevesebb adminisztrációt kell, hogy végezzek, mint eddig, most már főleg műszaki problémákkal foglalkozhatok. Kicsit csodálkozva válaszoltak, mert alig gondolkoztak azon, hogy mi az öröm. Szöveg: Berkovits György Foto: Gábor Viktor
