Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-04 / 79. szám
1970. április l, szombat A VERSENY NEM ÁLL MEG PEST MEGYEI cSCírlav Szavazás társadalmi munkával Az ország ünnepi lázban ég. A negyedszázaddal ezelőtt történtekre a fasiszta csapatok országunkból való kiűzésére, a szabad és demokratikus új életünk akkor megtett első lépéseire emlékezünk, és ugyancsak örömmel emlékezünk az azóta elért eredményekre is. A negyedszázados út hosszú és nehéz volt, de a cél mindig világosan ragyogott előttünk: felépíteni hazánkban a szocializmust. És ebben a nehéz munkában mindig fáradhatatlanul, önzetlenül, a munka sűrűjében harcolt és dolgozott a Hazafias Népfront. Megyénkben is a népfront a gazdája és szervezője, a többi között, a nemes célokért folytatott társadalmi munkának. Ha egy-egy társadalmi munkanapot egy-egy szavazatnak tekinthetünk, amit a lakosság az ország vezetői által meghirdetett politikára adott le, akkor megállapíthatjuk, hogy a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága jól dolgozott. Munkája eredményes volt, amit mi sem bizonyít jobban, minit a felszabadulási versenyben a lakosság által elvégzett munka, amelynek értéke 55,2 millió forint volt a múlt évben. A lakosság áldozatos munkájából fakadó eredményt a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága is értékelte. Elismerésiképpen a verseny győzteseinek jutalmat ítélt oda. A városok közötti versenyben az első helyezésért Nagykőröst 200 000; a 8000 lakos feletti községek közül Gyomrot 150 000; Túrát a második helyért 100 000; a 3—8000 lakos közötti községek közül Erdőkertest 100 000; a második helyezésért Tóalmást 75 000; és a 3000 lakos alatti községek közül Nagytarcsát 75 000 és Püspökhatvant 50 000 forinttal jutalmazták. Ezenkívül a Hazafias Népfront elnöksége és a megyei tanács végrehajtó bizottsága köszönetét és elismerését fejezi ki a községfejlesztési versenyben önzetlenül dolgozó társadalmi munkások tízezreinek, a városi, járási és községi tanácsoknak, a nápfrontbizott- ságoknak, valamint azoknak a társadalmi és tömegszervezeteknek, intézményeknek, szövetkezeteknek, vállalatoknak, a Vöröskereszt és a KIOSZ megyei szerveinek, termelő- szövetkezeteknek és iskoláknak, akik a lakóhely fejlesztési és szépítési mozgalmában jelentős eredményeket értek el. A múlt évek tapasztalatai nyomán a Hazafias Népfront Pest megyei elnöksége és a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága ez évre is meghirdette a községfejlesztési és -szépítés! versenyt. A műit évhez hasonlóan a megyei tanács a versenyben legjobb eredményt elérő várost és községeket ez évben is pénzjutalomban részesíti majd, amelyet 1971. április 4 alkalmából osztanak ismét szét. A Hazafias Népfront Pest megyei Elnöksége és a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága felkéri a megye minden lakosát, a lakóhelyét szerető állampolgárát, a tanácsokat a társadalmi és mozgalmi szervekét, hogy vegyenek részt a nemes versenyben, támogassák a községfejlesztési és -szé- pítési Verseny sikerét. Forgalomban a metró Foto: Gábor Földalattin a Deák tértől a Fehér útig — Az ajtók csukódnak, tessék vigyázni! Felzúg a motor. Indulás! Suhan a kék szerelvény. A Deák térről indulunk. A menetidő a Fehér útig 11 perc. Az állomások közt a fülemmel érzékelem a sebesség növekedését. A legnagyobb sebesség 90 kilométer lehetne óránként, de a sűrűn elhelyezett megállók ezt a felgyorsulást sehol sem teszik lehetővé. A most megnyíló szakasz 6 és fél kilométer hosszú, és hét állomásos. Része a 10 kilométer hosszú kelet-nyugati földalattivonalnak, amely a Déli pályaudvarig vezet majd, és összesen 11 állomása lesz. A második szakaszt a Deák tér és a budai végállomás között 1973-ban nyitják meg. Aki járt már a moszkvai Párhuzamrajzok az inassorsról Balogh György általános műszerész tanuló: „Szerettem barkácsolni, ezért jelentkeztem a gödöllői szakmunkásképző intézetbe. A Ganz Árammérő- gyár üzemében tanulom a gyakorlati fogásokat. Egyedi műhelyben egyedi munkákat végzek, például technográfot készítünk, ez a gépek távvezérlő készüléke.” Gulyás Sándor, a gödöllői szakmunkásképző intézet igazgatója: „1930-ban Kispesten, Frits József lakatosmesternél lettem inas. A munkanap 12 órás volt, reggel 7-től este 7-ig tartott. Egy héten kétszer jártam inasiskolába, az oktatás munkaidő alatt vagy munkaidő után zajlott. Termelni, termelni és termelni — így hangzott a jelszó, a legidősebb inas dirigál, a gyerek figyelte a segédeket, a mestert, hogy ellesse a munkafogásokat. Tematikát, tanrendet, tanmenetet nem ismertünk. Az inasvizsga után 3 év munkanélküliség következett. 1936-ban a Weiss Manfréd gyárba kerültem — segédmunkásnak. Kezdő szakembereket nem szívesen alkalmaztak — tapasztalt szakmunkások ezrével álltaka kapuk előtt —, bár az tény, hogy a fiataloknak lényegesen kisebb órabért fizettek.” Lukács Erzsébet nőiszabó- tanuló: „A szabó mesterségben szinte mindennap találok valami újat. Ügy érzem, jól választottam. Megfelelő mesterem van, kioktat, hogy mit csináljak. Szeretném, ha sok szép ruha kerülne ki a kezem alól, S én is tervezhetnék elegáns toaletteket.” Gulyás Sándor igazgató: „A Gyáriparosok Országos Szövetségének művezetői tanfolyamára jártam — magas tandíj és magas követelmények melletti A felszabadulás után a gépipari technikum „erőltetett menete” következett: 1 év alatt 2 év anyagát sajátítottuk el. Még a technikumban tanuljam, de már óraadó tanár voltain a csepeli gyárban. Miért tanult a lakatos? Nehéz ezt fellengzős szavak nélkül elmondani. Valami hiányzott, többet akart tudni, érezte, hogy háttérbe szorítják, szeretett volna normálisan öltözködni, biztosítani a család nyugodt életét; nem voltak égretörő áb- rándjaim.” Boda József járműszerkezeti lakatos tanuló: „Miért szép a munkám? Tetszik, hogy az úton megy az autó. Ha megkérdezik, értesz-e ehhez, azt mondhatom, igen. Hozzá tudok szólni a témához, hiba esetén tanácsot adhatok, és meg is ragadhatom a szerszámot.” Gulyás Sándor igazgató: „Hőskor: ujjonghatott az ifjúság, hogy az állam vette át a képzés irányítását. Hibák is voltak, túlzásba vittük a tanulók ellátását, egyenruhát, zsebkendőt, mindent adtunk az MTH-soknak, amit nem is becsültek megfelelően. Segítettünk, hogy a fiatalok vidékről a fővárosba jussanak. A csepeli gyárban egyetlen évben 4209 ifit iskoláztunk be. Nem voltak jó szakoktatóink, használható tantermeink, tankönyvekkel egyáltalán nem rendelkeztünk. Az ötvenes évek elején, 33 évesen, a csepeli 60-as számú iskola igazgatójává neveztek ki. A kezem, a lábam remegett a feladattól — 120 tanár, több ezer diák vezetője lettem. Nagyon szép időszak volt, ekkor raktuk le az állami szakmunkásképzés alapjait.” Rákóczi Ilona gépihurkolótanuló: „Női szabó akartam lenni, azt sem tudtam, mi az a gépi hurkolás. Ma már igen: női-férfi pulóverek gépen való kötése. De nincs gépünk, amin tanulhatnánk. Hármunknak nem érdemes gépet vásárolni. Hogyan fogunk levizsgázni?” Gulyás Sándor igazgató: „Hőskor: sok szakmai tudásra, még több politikai ismeretre volt szükség. Amit az akkori korosztálytól el lehetett várni, azt nyújtottuk. Érkeztek az első tankönyvek, módszertani anyagok és a műszaki tanárképzőről a jól válogatott munkáskáderek és a „társadalmi ismeretek” oktatói. És egy nagyot ugorva az időben: az elmúlt 4—5 év hozta a legtöbb eredményt. A reform emelte a tanítás szintjét, univerzálisabb szakembereket kell képeznünk az iparnak. Gödöllőn e tanévben még 37 féle szakmát tanulnak a gyerekek, szeptember elsejétől csak 14—15 szakmában kezdődik az oktatás. Megszűnnek azok a szakágak, amelyek mestereire nincs szükség, vagy amelyekhez az iskola nem tudja a feltételeket biztosítani. Kevesebbet, de jobban!” Balogh György általános műszerész tanuló: „Harmadéves vagyok, és a gyárban már órabérben dolgozom. A február rövid hónap, ezért „csak” 690 forintot kaptam, márciusban biztos többet írnak a szalagra. A fizetésemet a szüleimnek adtam át, az ünnepekre ajándékokat veszünk.” Gulyás Sándor igazgató: „A közművelődési tárgyakra viszonylag kevés időt fordítunk, s ezen alig lehet változtatni. A társadalmi ismeretek tantárgy hiányzik, az osztályfőnöki órák nem pótolják a politikai oktatást, és többet kellene adni magyarból, történelemből is. De a szakmák tudományos igényessége szinte napról napra nő... Sajnos, nem a legtehetségesebb gyerekek jönnek hozzánk, a jó tanulókat a középiskolákba irányítják, pedig az emelt szintű osztályainkból a tanulók — egy szakmával a kezükben — a gimnázium harmadik osztályának padjaiba ülhetnek. Az egyén, a család, a társadalom szempontjából is előnyös, ha kiváló szakemberek kerülnek a gyárakba vagy munka-, életismerettel készül a gyerek kvalifikált feladatokra. A szakmunkásképzés ma már nem zsákutca.” Fóti Péter földalattin, ismerősinek találja a mienket is. Hasonló megoldásúak, elrendezésűek az állomások, a mozgólépcsők, a kocsik szovjet gyártmányúak. A vonatvezetők, a mozgólépcső- kezelők egy része a Szovjetunióban tanult. A SZERELVÉNY minden kocsija motorkocsi. Egyelőre három kocsit kapcsolnak össze, amely egyenként 170 utas kényelmes befogadására alkalmas. (Nagyobb zsúfoltság nélkül a 240-es utasszám is megengedett.) Később majd hat kocsi jár együtt. A menetrend szerinti forgalomban csúcsidőben két és fél percenként, egyébként 4 percenként követik egymást a szerelvények. A vonatok önműködő térközbiztosító berendezést működtetnek, amelyek a pálya mellett elhelyezett jelzők útján tájékoztatják a vonatvezetőt. Ha tilos jelzésnél áthaladna, automatikus berendezés fékezi le a vonatot. A központi forgalomirányító vonatrádió útján kapcsolatban áll a vezetőkkel. A kör alakú, 5 méter átmérőjű alagútihan simán gördülnek a kocsik. A jövő és a menő szerelvények a két párhuzamosan egymás mellé épült beton-, előregyártott öntöttvas vagy vasbeton elemekbői épült „csőben” haladnak. A Pillangó utcánál a felszínre érkezünk, s már itt a végállomás, a Fehér úti — Kérjük a kocsit elhagyni! Kiszállunk; egyik oldalon az új lakótelep szabályos fehér kocka házai emelkednek. A másik oldal a metró járműtelepe, karbantartó részlege. A földalatti itt módosítja a felszíni közlekedést; a HÉV vonala megrövidült, nem megy be a Keleti pályaudvarig. Kijárat, bejárat, a sinek fölött átvezető lépcső. A másik oldalon indul vissza a vonat. — Tessék beszállni! — sietek, mindegyik állomásra kíváncsi vagyok. A Pillangó úti megálló is a felszínen van. AZ ÁLLOMÁSOK középperonosak. Jobb és bal oldalon jönnek, mennek a vonatok, tégla alakú oszlopsor választja el a középső hajóitól, az utastértől, amelyből mozgólépcsők vezetnek a felszínre. Többnyire a moszkvai metró háromhajós megoldását alkalmazták, modern belső építészeti kialakítással. A három hajót 3 egymás melletti, 8 méter belső átmérőjű kör alakú alagútból alakították ki. A szélső alagutakban helyezkedik el a betonba ágyazott vasúti pálya és a 3 méter széles peron. Az állomásokhoz csatlakozva és az állomásközökben szellőzőaknák épültek. A harmadik megálló a Népstadion. Itt vasbeton „doboz” szerkezetű az állomás két peronnal, és két-két sínpárral. A Stadionból kiáramló tömeget a tartalékvágányra állított vonatok fogadják. A Baross téri az első, igazán mély állomás. A Keleti- pályudvar előtti aluljáró nyitott terébe érkezünk. A Blaha Lujza téri aluljáróból üvegajtó nyílik, fölötte az M-felirat. Az aluljáróból az utas zöld mozaikburkolatú előtérbe jut, ahol pénzt válthat, s új egyforintos bedobása után a peronzár automata átengedi az állomás peronjához. (A Metrón nem érvényesek a jelenleg forgalomban levő villamos-, vagy autóbusz- jegyek. A bérlettel utazók külön a peronzár vonalában elhelyezkedő szolgálattevőnek mutatják fel igazolványukat.) A falon a főváros sematikus térképe, amelyen vonalak jelzik a közlekedési irányokat. Szöveges tábla tájékoztat az utazási feltételeikről. Irány A MOZGÓLÉPCSŐ A 30 fokos ferdeségű lejtak- nába épített mozgólépcső három karja közül egyik le, a másik felfelé működik, a harmadik, a tartalék. — Milyen gyors ez a lépcső? — Gyorsabb, mint a legtöbb külföldi mozgólépcső. 0,92 méter másodpercenként. Egy-egy lépcső óránként 8 ezer utast szállíthat. A fádon az állomást jelző feliratok, az útirányok, a vészjelző nyomógombok. Befutott a következő vonat. Egyszerre, önműködően nyílik ki minden kocsi négy ajtaja. A szerelvények belül kellemes, világoszöld színűek, barna üléssel. Utazom tovább az Astoria megállóig. Köralapú oszlopok tartják a mennyezetet. Minden oszlopra 1000 tonna súly nehezedik. Közelebb merészkedem a sínhez. Rálépek a 80 centi széles biztonsági gumisáv burkolatra. Az ipari televízió, fönt, a mozgólépcsők fölötti forgalomirányító-fülkében jelzi a rendellenességet. Figyelmeztetnek — nem szabad ilyen közel menni a sínekhez. Gumipadló burkolja a mozgólépcső indulási és érkezési helyét, a csúszásveszélyes helyeket. — Deák tér! VÉGÁLLOMÁS Végállomás, de csak egyelőre. A szürke márványlapok, a csiszolt gránitpadló, az ar- tisztikus világítás a legszebb, legízlésesebb állomássá avatják a Deák térit, az eddig megnyílt vonalon. Az egyes állomások belső kialakítása, azonos alapelvek szerint készült, de különböző színhatású és kompozíciójú. Hogy az utas már a színekről is megismerje — a zöld, a szürke, a sárga márványburkolat melyik állomást jelzi. A budapesti Metró hálózatát az építés alatt álló keletnyugati és a tervbe vett északdéli és dél-budai sugárvonalak, a régi földalattival alkotják — 37 kilométer hosz- szúságban. Míg a felszíni villamosvonalak irányonként, óránként maximálisan 16 ezer utast tudnak elszállítani, egy-egy metróvonal 50—53 ezer utast is. A Fehér út és a Deák tér között tegnap hajnalban megindult a forgalom. A földalatti építői már a Moszkva tér alatt járnak. Kádár Márta Ma ismét elindul a Toldi Miklós Napok óta javítják, takarítják a Toldi Miklós önjáró kompot. Az elmúlt nyáron az alacsony vízállás miatt sokáig tétlenségre volt kárhoztatva. Most a magas vízállás lehetővé teszi, hogy ma fellobogózva, ünnepi külsővel megtegye első idei útját Vác és a Pokolsziget közötti A tengervíz ~ gyógyszer A Fekete-tenger partján egy szanatóriumban már hosszabb ideje gyógyszerként használják a tenger vizét. Az emésztőszervi betegségekben szenvedő pácienseknél kitűnő eredményeket értek el az új gyógymóddal. A vizet azonban elfogyasztása előtt meg kell tisztítani a baktériumoktól. Eddig a vizet különleges módszerrel felforralták, de ezzel a víz sótartalma és más hasznos tulajdonságai elvesztették hatásukat. A szanatórium dolgozói most új módszert dolgoztak ki a víz tisztítására. A tengervizet higany- és kvarclámpával melegítették és így óránként 50—60 liter tiszta vizet nyertek. A víztisztító módszer nagyon egyszerű, nem költséges és így a szanatóriumokban könnyen alkalmazható. Vadnyulak segítsége az archeológusoknak Amikor a nyulak üreget kaparnak maguknak, a köveket és minden ,kezük ügyébe” akadó kemény tárgyat gondosan kihordanak a felszínre és ott kupacokba rakják. Az ilyen halmokban a régészek már nem egyszer igen érdekes leleteket találtak. Nemrég a vadnyulak ugyanígy „hoztak napvilágra” Bulgária délkeleti részében egy egész római katonai tábort. A régészek észrevették ugyanis, hogy a nyúltúrások oldalára kihányt kupacokban a kövek között rengeteg színes kerámia cserép hever. Ezután kezdődtek el az alaposabb vizsgálatok, s az eredmény nem váratott magára. A vadnyulak ilyen módon egy 1900 évvel ezelőtt a római katonai légiók által épített tábor maradványainak nyomára vezettek. 18 dolláros rabszolgák A brazil rendőrség felgöngyölített egy „rabszoljgakeres- kedő csoportot’’,, amikor Recí- fétől körülbelül kétszázötven, kilométernyire Séma Talhada városban feltartóztatott egy teherautót, amelyen a rabszolgakereskedők harminc parasztot szállítottak Minas Gerais államba, hogy ott egyenként 18 dollárért adják el őket
