Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-04 / 79. szám
4 1970. ÁPRILIS 1., SZOMBAT Pest megyéért emlékérem alapítása KORMÁNYKITÜNTETÉSEK ÉS FELSZABADULÁSÉRT JUBILEUMI EMLÉKÉRMEK A LEGJOBBAKNAK A lenini gondolatok nyomában Felnőttek a gyerekek, emberré lettek Az elmúlt napokban — mint jelentettük a Parlamentben, de a megye üzemeiben, városaiban és falvaiban rendezett ünnepségeken is számosán vették át azokat a kitüntetéseket, amelyeket a kormány adományozott azoknak, akik az elmúlt esztendőkben kiemelkedő érdemeket szereztek munkájukkal, példamutató magatartásukkal. A megyei tanács által alapított Pest megyéért emlékérmet most a huszonötödik évforduló alkalmából első ízben osztották ki. Azoknak adományozták, akik a politikai, a társadalmi és a gazdasági élet területén a megye érdekében kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki. Ezzel kívánják emlékezetessé tenni azoknak a nevét, akik a megye jövőjéért, gyorsabb fejlődéséért megkülönböztetett munkát végeztek. KÄDÄR JÁNOSNAK, a megye volt első titkárának adományozták az érem első példányát, a nagyrabecsülés és tisztelet jeléül, a megyében végzett fáradhatatlan munkájára emlékezve. JÁMBOR MIKLÓSNAK, a megyei pártbizottság titkárának nyújtották át az érem második példányát, aki húsz esztendeje dolgozik a megye pártapparátusában és különösen kiemelkedően tevékenykedett a mezőgazdaság fejlesztéséért, korszerűsítéséért. OLÁH ISTVÁN, a monori gimnázium elhunyt igazgatója, a politechnikai oktatás és képzés egyik úttörője volt. Jeles pedagógus és népművelő, aki 1945-ben a Népművelési Tanács tagja is volt. DR. STARK JANKA országgyűlési képviselő, vezető főorvos nagy érdemeket szerzett a megyében a tbc megelőzésére és gyógyítására végzett munkájával. Tudása, politikai munkája, orvosi tevékenysége tiszteletet érdemel. SZŰCS ZOLTÁN, mint a Nagykőrösi Városi Tanács vb-elnöke, a város szépítése és fejlesztése érdekében végzett munkájával ért el kimagasló eredményeket. Reszeli Soós Ambrus, a Nagykőrösi Városi Tanács VB titkára, Simák Sándomé nyugdíjas, Vác, Slezák Andrásné nyugdíjas, Tápiószőlös, Szabó János nyugdíjas, Leányfalu, Szabó Józsefné, az MSZMP Pest megyei Bizottsága politikai munkatársa, Szabó Pál nyugdíjas, Budapest, Szakolczai Pál nyugdíjas. Szob, Tauber György, a Városgazdálkodási Vállalat dolgozója, Cegléd, Tőrük Lászlóné, az MSZMP Pest megyei Bizottság pártiskolájának tanára. Varjú Ákos, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága politikai munkatársa, Varga Lajos nyugdíjas, Főt, Válóczi János nyugdíjas, Abony, Váróczi József nyugdíjas, Cegléd, Virágos Mihály nyugdíjas, Budapest. A KIVÁLÓ SZOLGALATÉRT Érdemrendet kapta: Bányai Zoltán r. alez., járási rendőrkapitány, Nagy Endre r. alez., a Pest megyei BM szervek PB. titkára. Punyeczki Lajos tű. őrgy., Pest megyei Tűzrendészeid Parancsnokság, Sztankó György r. alez., Pest megyei Rendőr-főkapitányság, Tordai Antal r. alez.. Pest megyei Rendőr-főkapitányság. A Felszabadulásért Jubileumi Emlékérmet dr. Mondok Pál, átnyújtja Kovács Antalnénak. a nőtanács Pest megyei bizottsága titkárának. a munka Érdemrend ARANY FOKOZATÁT KAPTA: Aradi Lajosné, a Budapesti és Pest megyei Közúti Igazgatóság csoportvezetője, Balázs János, az MSZMP Váci Járási Bizottsága politikai munkatársa, Bartha Antal, Százhalombatta Városi Tanácsa VB-elnöke, Rencze Endre nyugdíjas, Monor, Béres István, nyugdíjas, Vecsés, Csala István nyugdíjas, Cegléd, Csala László nyugdíjas, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága elnöke, Grósz Sándor, a Pest megyei Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Vállalat igazgatója, Cegléd, dr. Hadanich Gyula, a Pest megyei Főügyészség íöügyészlielyet- tese, S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága Kiss Mihály, a Pest megyei Építőipari Vállalat művezetője, Vác, Ladányi Imre nyugdíjas, Vác, Dr. Magyari András, az Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanára, Gödöllő, Márczis Antal, a dabasi Fehér Akác Tsz elnöke, Ménesi Árpád, a dánszentmik- lósi Micsurin Tsz párttitkára, Dr. Nagy Zoltán, a dabasi járási ügyészség vezetője, Németh Gyula, Dunai Kőolajipari Vállalat, Százhalombatta, Németh István nyugdíjas, Üröm, Oszkó Gyula, az Ipari Műszer- gyár igazgatója, Iklad, Pala Károlyné, a Szentendre Városi Tanács VB elnökhelyettese. Pásztor István nyugdíjas, Cegléd, Pesti László, a Budapesti Mező- gazdasági Gépjavító Vállalat igazgatója. Petöházi Gábor, a Kisállattenyésztő Kutató Intézet igazgatója. Gödöllő, Sátor János, a Mechanikai Művek igazgatója, Szatmári Lajos, a Pestvidéki Gépgyár pártbizottságának titkára. Szelepcsényi Imre nyugdíjas, Cegléd, Török Géza nyugdijáé, Budapest, Udvari László, a nagykátai Kossuth Tsz elnökhelyettese, Urbán Gyula, a Pest megyei Nyomdaipari Vállalat Igazgatója, Vác, Varga József, a Csepel Autógyár dolgozója, Szigethalom, Vándor Béla, a Híradástechnikai Anyagok Gyára Igazgatója. Vác. A VÖRÖS CSILLAG ÉRDEMRENDET KAPTA: Bokros János r. alez., Pest megyei Rendőr-főkapitányság. dr. Szabó Sándor, r. alez.. Pest megyei Rendőr-főkapitányság. a munka Érdemrend ezüst FOKOZATÁT KAPTA: Ágoston Sándor, a Közlekedési Gépjavító Vállalat igazgatója, Cegléd. Barna Zsigmondné nyugdíjas, Vác Bella Mihály nyugdíjas, Szentendre, Benkovics Mihályné, a tápió- szentmártoni Kossuth Tsz párttitkára, Blázsik József nyugdíjas, Törökbálint, Bolcsó János, a Magyar Állam- vasutak állomásfőnök-helyettese, Cegléd, Bori Rudolf, a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. Both Ferenc, a MÉK ceglédi ki- rendeltsége vezetőhelyettese, id. Csányi Mihály nyugdíjas, Szentlőrinckáta. dr. Csedő Béla nyugdíjas, Budapest, Darvas! Pálné, az alsógödi Egyesült Duna menti Tsz tagja, Dregonya Istvánná, a gödöllői Javító Szolgáltató Ktez dolgozója, dr. Fábián Béla. a Pest megyei Bíróság tanácsvezető bírója, Faur Mihály, a maglódi Vasipari Vállalat igazgatója. Fodor Géza nyugdíjas Alsógöd, Forgács Ferenc nyugdíjas, Gödöllő. Hegedűs Károly nyugdíjas, Vác, Hídvégi Zoltán, a Pest megyei Faipari Vállalat igazgatója, Holló András, a galgamácsai Hunyadi Tsz elnöke, Honig György, a Hazafias Népfront gödöllői Járási Bizottsága titkára, Hörömpő József nyugdíjas. Monor. HÖrömpő Mihály nyugdíjas, Monor, Kaiser László, a Pest megyei Ta- j nács főelőadója, | Karlik András, a Budaörsi Községi Tanács VB elnöke, j Karkész Sándor, az Egyesült | Izzó Váci Gyára igazgatója, ; Kókai Jánosné, a Pest. megyei | Temetkezési Vállalat igazgatója, i Kukucsika János-né, az MSZMP ! Pest megyei Bizottsága pártisko- ) Iájának tanára, | Kürti István, a Ganz MM Áram- I mérőgyára főosztályvezetője, Gö- J döllő, Littman Sándor, a Gyapjúmosó- és Szövőgyár budakalászi gyáregységének lakatosa, Magyar László nyugdíjas, Nagykőrös, Malek Imre, nyugdíjas, Albert- irsa, Mellényi Ferencné nyugdíjas, Vác, Mészáros József nyugdíjas, Tá- piószele, Mudroch Frigyes, az MGM Díó&* di Gyára üzemszervezője, Nagy István nyugdíjas. Budakeszi, Nagy László, a Tinnyei Községi Tanács VB elnöke, Nagy László, a Csepel Autógyár fényező munkása, Németh Sándor nyugdíjas, Cegléd, Poprádi Pál nyugdíjas, Cegléd, Prandler Jánosné nyugdíjas, Dunakeszi, a munka Érdemrend bronz FOKOZATÁT KAPTA: Bense István, a dányi Magvető Tsz elnökhelyettese, Bucskó Vilmos nyugdíjas, Gödöllő, Fazekas János nyugdíjas, Jászkarajé nő, Heim György, a Szentendrei Papírgyár főmolnára. Horváth Levente nyugdíjas, Szentendre. Kispái István nyugdíjas, Alsó néni edi, Kohuth Galla Józsefné nyugdíjas, Gyömrő, Kruppai Sándor, az MSZMP Pest megyei Bizottság pol. munkatársa, Lepuschán Károly, a dunabog- dányi Úttörő Tsz tagja. Markó Sándor nyugdíjas, Szentendre. id. Mészáros György, a nagykőrösi Ládagyár rendésze, Németh Veronika, a Vöröskereszt Pest megyei titkára, ötvös Sándor gyáli ktsz csoport- vezető, Pintér Miklós kisiparos, Cegléd, Polgár Mihályné, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozója, Polinger Ferenc, az MSZMP Monori Járási Bizottsága politikai munkatársa, Potoczky András, a Pest megyei MÉH Vállalat csoportvezetője, Reményi Lászlóné általános iskolai igazgató, Sződliget, Sáfrányos László, a Dömsödi Községi Tanács VB elnöke, Tatai János nyugdíjas, Gyál, Tihanyi István, a péceli Mező- gazdasági Szakiskola tanára, Themesz Géza nyugdíjas, Ráckeve. 110 évvel ezelőtt, 1860. április 5-én született Ist- vánffl Gyula botanikus, akadémikus, a Szőlészeti Kísérleti Intézet alapítója. ' Tanulmányait a kolozsvári és a bonni egyetemeken végzi, 1881-ben Kolozsvárt bölcsészdoktori, a következő évben tanári oklevelet szerez. Évekig a kolozsvári egyetem növénytani tanszékének tanársegéde, s már 23 éves korában egyetemi magántanár. Külföldön folytat tanulmányokat, azután egy rövid ideig Budapesten, 1897-től pedig a kolozsvári egyetemen oktat. 1898-tól az általa megszervezett' > Szőlészeti Kísérleti Intézet vezetője; 1915- től 1927-ig a budapesti egyetemen a növénytan nyilvábenin: Mi nemcsak forradalmak győzelmét láttuk, nemcsak azt láttuk, hogyan erősödött meg forradalmunk hallatlan nehézségek közepette, és hogyan hozta létre a hatalom új formáit, amelyek az egész világ ro- konszenvét felénk fordítják, hanem azt is látjuk, hogy az a mag, melyet az orosz forradalom elvetett, kikéi Európában. |> ét nappal a Magyar Tanácsköztársaság győzelme után mondta el Lenin az idézett szavakat, az Oroszországi Kommunista Párt VIII. kongresszusának záróbeszédében, utalva arra az örömteli hírre, amely éppen akkor érkezett Magyarországról. A fiatal szovjet állam első sikerei mellett a magyar kommunisták hatalomra jutása adta az indítékot a zárszó befejező mondatához; „... bármilyen súlyosak legyenek is azok a megpróbáltatások, amelyek még ránk zúdulhatnak, bármilyen nagyok legyenek is azok a bajok, melyeket a nemzetközi Imperializmus döglődő fenevadja még ránk hozhat — ez a fenevad elpusztul és a szocializmus győzni fog az egész világon.” Ma már történelmi igazság, hogy 1918 novemberében a lenini eszmék jegyében alakult meg a magyar munkásosztály új forradalmi pártja, s győzött nem sokkal utána a magyar proletariátus forradalmi harca. Mint ahogyan történelmi igazság az is, hogy a leninizmus eszméi által vezetett kommunizmus a világ leghatalmasabb politikai mozgalmává lett az elmúlt évtizedekben. E lenini zászló alatt győzött egy sor országban, s lett világrendszerré napjainkra a szocializmus. A történelem ma már nemcsak a magyar példán bizonyítja, mire képes az a nép, mely a lenini eszmék által vezérelt kommunista párt mögé tömörül. Mégis — számunkra szívet melengetőén boldog tény, hogy annak idején apáink voltak az elsők... IVem a mindent megszépítő idő távlatából csupán, hanem a történelem szigorú tényei alapján is elmondhatjuk, hogy Lenin a szívébe zárta a magyar népet A rövid életű, de történelmileg felmérhetetlen jelentőségű Tanács-Ma- gyarországot Szovjet-Oroszor- szág édes gyermekének tartotta. A két nép sorsazonosságá- ra utalt már 1913-ban, amikor azt írta egyik művében: „Magyarország, mint ismeretes, legközelebb van Oroszországhoz.” Bizonyára nem földrajzi értelmében hangsúlyozta Lenin ezt a közelséget, ahogyan azóta is, a magyar nép legjobbjai baráti, testvéri sorsközösséget, érdekazonosságot, eszmei, politikai egyetértést és együttműködést értenek e közelség alatt. Lenin állandó figyelemmel kísérte, s nagyra értékelte, amikor csak tehette, példaként, megdönthetetlen bizonyítékként idézte beszédeiben, cikkeiben az első magyar proletárdiktatúrát. Mindig nagy szeretettel beszélt a magyar forradalmárokról: ,.Magyarország példája döntő lesz a pronos rendes tanára, 1920-tól akadémikus. Eleinte sejt- és szövettani kérdésekkel, majd a mosza- tok és gombák vizsgálatával, a szőlőbetegségek kutatásával foglalkozik. Az elsők között dolgozza ki a peronosz- póra elleni küzdelem módszereit; előrejelző módszere külföldön is közismertté válik. A francia tudományos akadémia kétszer is a Tho- re-díjjal tünteti ki. Élete utolsó éveiben (1930- ban hunyt el Budapesten) a kukoricaszárból és nádból való cellulózgyártással kísérletezik. Az eljárást külföldön szabadalmaztatja. Sokoldalú irodalmi tevékenységet fejt ki, csaknem 200 dolgozata jelenik meg hazai és külföldi folyóiratokban. letártömegek számára — mondta —, mert azt bizonyítja, hogy nehéz pillanatokban a szovjethatalmon kívül senki más nem tudja kormányozni az országot, öreg emberek azt szokták mondani: felnőttek a gyerekek, emberré lettek, most már meghalhatunk. Mi nem készülünk meghalni, mi haladunk a győzelem felé, de amikor olyan gyermeket látunk, mint Magyarország, ahol már szovjethatalom van, akkor azt mondhatjuk, hogy mi már megtettük a magunkét nemcsak orosz, hanem nemzetközi méretekben is és hogy mi kibírunk minden szörnyű nehézséget, csak győzelmet arassunk." A z első és a második ma- gyár proletárdiktatúra közé még egy negyedszázadra történelmi anakronizmusként beékelődhetett a Horthy-fasiz- mus a maga nemzetvesztő, nemzetáruló politikájával. De ezekben a nehéz időkben is Lenin neve és a lenini eszmék tartották fenn a hitet, a bizakodást a jövőben. Lenin nemcsak a maga határtalan forradalmi optimizmusát tudta átültetni a magyar kommunistákba. A Magyar Tanács- köztársaság a tapasztalatainak mélyreható marxista elemzésével, a kapitalizmus korának mérnöki pontosságú fel- térképezésével, a háború utáni új reakciós európai uralkodó osztályok politikai arculatának megrajzolásával felmérhetetlen — az egész nemzetközi munkásmozgalom számára hasznos — segítséget nyújtott azoknak, akik a nép hatalmáért új rohamra készültek. Lenin katonái szabadították fel hazánkat a fasiszta rendszer negyedszázados uralma alól. Nagy történelmi igazságszolgáltatás volt ez a magyar népnek az 1919-ben idegen fegyverekkel vérbefojtott Magyar Tanácsköztársaságért. Lenin nem érhette meg a Szocialista társadalom felépítését, de ennek kezdete arra a rendkívüli megpróbáltatásokkal teli hat esztendőre esik, amikor ő állt a szovjet állam élén. Természetes, hogy előre nem válaszolhatta meg a szocializmus építésének mindazon kérdéseit, amelyeket a fejlődés szükségletei később felvetettek. Megoldásukhoz azonban nélkülözhetetlen az a hatalmas eszmei hagyaték, amit örökül hagyott ránk. Ma már negyedszázad tapasztalataival mögöttünk elmondhatjuk, hogy mindaz, amit Lenintől tanultunk a proletárdiktatúra általános és sajátos vonásairól, a párt és a nép össze- forrottságáról, a párt egységének, eszmei tisztaságának jelentőségéről, szinte nélkülözhetetlen segítséget nyújtottak forradalmi feladataink megoldásához. C ikeremk forrása lett az, ^ hogy betartottuk a szocializmus építésének Lenin által feltárt általános törvény- szerűségeit, ügyelve az ugyancsak általa hangoztatott intelmekre „... felkutatni, tanulmányozni, megkeresni, kitalálni, felismerni minden egyes országban a nemzeti sajátosságokat, a nemzeti szempontból jellegzetes mozzanatot... az egységes nemzetközi feladat konkrét megoldására ..." Az elmúlt negyedszázad bot- ladozásai, hibái, átmeneti kudarcai rendre akkor következtek be, ha ennek a lenini gondolatnak egyik, vagy másik oldalát figyelmen kívül hagytuk, megsértettük. Lenin, aki mindig egyszerűen, tömören és közérthetően fejezte ki magát, egyszer azt mondta: „Ahhoz, hogy a lovagláshoz megfelelő lovat válasszunk ki. kevés csak azt tudni, hogy a lovak zabot esznek.” Sok tanulópénzt fizettünk, amíg végképp megtanultuk ennek a lenini igazságnak is a tartalmát, amíg általános munka- módszerünkké vált, hogy a lovagláshoz minden odavonatkozó körülményt számba vegyünk és így kezdjünk vágtába. Negyedszázad múltán szerteágazó tapasztalatainkat ösz- szegezzük. Ügy tűnik, ezek sorában a legfontosabb: a mum- káshatalom megerősödése, szorosan kapcsolódik pártunk lenini politikájához, a tömegek megnyeréséért folytatott harchoz. Nem mondjuk, hogy mindig mindent jól csináltunk — de amikor a lenini úton jártunk, soha nem tévedtünk. A történelmi mérföldkő- veknél megállni, visz- szatekinteni elsősorban azért szükséges, hogy erőt merítsünk a továbbhaladáshoz. Az ünneplés hangulata mindig kellemes, felemelő érzés, de nem feledtetheti velünk azt, ami még előttünk áll. Számunkra, történelmi fejlődésünk mai szakaszában, úgy tűnik, azok a lenini tanítások a legidőszerűbbek, amelyek a nyílt politikai (katonai!) harcok után következő új korszak, a békés építés gazdasági kérdéseivel foglalkoznak. Lenin életének utolsó időszakában írt művei szinte kézikönyvül szolgálhatnának mai feladataink megoldásához. E cikkeiben sorra találkozunk olyan fogalmakkal — és azok marxista értelmezésével —, amelyek ma gazdaságirányítási rendszerünkben fontos szerepet játszanak: a munkatermelékenység jelentősége; a fegyelmezett és eredményes munkáért érzett kollektív felelősség; az anyagi érdekeltség és az erkölcsi ösztönzők; az árutermelés és a piac törvényei; az áru- és pénzgazdálkodás; a tömegek ellenőrzése; a jövedelmezőség és a nyereségre törekvés helyes értelmezése. Mi sem lenne oktalanabb, Lenin szelleméhez méltatlanabb, mint fellapozni cikkeit és kész receptként használni az abban foglaltakat politikai, gazdasági életünk mai körülményei között. Elsősorban azt kell megtanulnunk tőle, ahogyan a marxizmus alapelveiből kiindulva, széleskörű társadalmi és gazdasági ismeretek alapján, mindig támaszkodva a dolgozó tömegek tapasztalataira, az új helyzetben új megoldási elveket keresett; ahogyan ezeket megválasztotta, szükség esetén meg is változtatta. A kort, amelyben élünk, ** Lenin nevével fogja jegyezni a történelem. Nem elválaszthatatlan a huszadik század nemzetközi forradalmi mozgalmaitól — attól a világ- történelmi eseménysortól, amelyben elkezdődik az emberiség igazi történelme. Nevével elválaszthatatlanul összeforrt a szocialista világrend- szer megteremtéséért, megszilárdításáért, az imperializmus megsemmisítéséért folyó küzdelem, s összeforr minden újabb győzelem, amelyet népeink ki fognak vívni. Elválaszthatatlan Lenin nevétől az a küzdelem is, amely hazánkban negyedszázada folyik, s amely ezekben az években a szocializmus teljes felépítését tűzte célul. Lenin tanításai érvényesülnek minden győzelemben, amelyet a felnőtté vált magyar nép a szocialista építésben elért és el fog érni. Varga József Ma, április 4-én nyílik az ALBERTIRSAI FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZET ÁRUHÁZA A Szőlészeti Kísérleti Intézet alapítója
