Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-26 / 97. szám

mo. ÁPRILIS 26., VASÁRNAP ;^írtop 7 MEDDIG ÉLHETÜNK? Félelmetes földrengések A Bibliában ez áll: Matu­zsálem 969 évig, Járed 962 évig élt, Noé' 500 éves volt, amikor gyermekei Sém, Khán és Jáfet születtek. A bibliai mesélő mondott-e nagyot, vagy a múltban való­ban hosszabb életűek voltak az emberek? Sem ez, sem az: csupán az időszámítás volt más. Az évet akkoriban 29,5 napos holdhónapokkal számí­tották. És ha ennek ismere­tében kiszámítjuk éveik szá­mát, kiderül hogy Matuzsá­lem 78 éves, Járed 77 éves ko­rában halt meg, Noénak pedig 40 éves kora körül születtek a gyermekei. .. S ha ezek után már kevésbé csodáljuk is az ősök életere­jét. mégis joggal maradt fenn a hosszú időt megélt emberek korának jelölésére a matuzsá­lemi jelző. A tudományos ku­tatás ugyanis megállapította, hogy azokban az időkben, amelyekre a bibliai történe­tek utalnak, feltűnően nagy életkort jelenthetett a 70 esz­tendő. Mert az átlagos életkor még időszámításunk kezdete körüli években is a rómaiak­nál és az egyiptomiaknál nem volt több, mint 20 esztendő. Tehát a 70, de még az 50 éves ember is ritkaságszámba me­nő. tiszteletre méltó aggastyán lehetett. Nincs abban semmi meglepő, hogy az átlagos élet­kor a görög bölcsek, a római császárok idején 20 év körül mozgott, ha arra gondolunk, hogy még néhány évvel ez­előtt is Indiában pl. rsuoán 25 év volt az emberek átlagos életkora. Az átlagos éleikor és a történelem Hosszú évszázadok múltak el, míg az átlagos életkor las­san emelkedett' Európa orszá­gaiban. A középkor vége felé, az 1500-as évek körül az em­berek átlagosan 35 évig éltek, 1850-ben már átlag 43 évig, a századfordulón, 1900 körül még mindig csak 47 évig. Az életkor csak a következő év­tizedek során kezdett gyor­sabban növekedni: 1930-ban elérte az 57 évet, a napjaink­ban született gyermekek pe­dig már el fogják érni az át­lagos 70 éves életkort. A kutatók becsléseket vé­geztek, hogy vajon meddig emelkedhet az ember életének ideje? Megállapították, hogy háziállataink átlagos élettarta­ma az ötszöröse, hétszerese annak az időnek, amely alatt növekednek. A kutya növeke­désének időtartama kb. 2 év, életkora 10—15 év a macska nö­vekedésének ideje 1,5 év életko­ra 8—10 év; a szarvasmarha nö­vekedése 4 évig tart, élete 20 —30 év; a ló növekedésének ideje 5 év, életkora pedig 20— 30 év. Ezt a megfigyelést az emberre általánosítva: mivel az ember növekedése 20—25 év között áll meg, természe­tes életkorára 100 évet ka­punk, de igen gyakran el kel­lene érnie a 150 éves életkort is. Ezt a megállapítást viszont igazolják a statisztikák, ame­lyek szerint a 100 évet meg­élt emberek száma nagyobb mintsem általában gondol­nánk. A statisztikák ugyanis azt mutatják, hogy 1 millió lakosból 100 éves vagy idő­sebb: Bulgáriában 555, Jugosz­láviában 250, a Szovjetunió­ban 150. Romániában 106. Portugáliában 58, Spanyolor­szágban 15. Franciaországban 5. Olaszországban 4, Angliában 2 Milyen lesz a jövő? Megbízható adatok igazol­ják, hogy az ember egészsé­gesen megélheti a 150 évet is. Thomas Parr angol paraszt Cukorrépa-átvevőnek felveszünk adminisztrációban jártas, jól számoló NŐI ÉS FÉRFI MUNKAERŐT szeptemberben kezdődő répaátvételhez. Jelentkezés írásban, a SZOLNOKI CUKORGYÁR Répaosztálya címén. FELVESZÜNK budapesti, illetve 30 km-es körzetből naponta bejárni tudó 14-16 éves fiúkat víz-gázszerelő, villanyszerelő szakmunkástanulónak A jelentkezőknek napi egyszeri étkezést (ebédet), munkaruhát és szerszámot adunk. Felveszünk továbbá vidéki fiatalokat kőműves, ács-állványozó és épületasztalos szakmunkástanulónak A vidéki fiatalok részére bentlakás és teljes ellátás. Munkaruhát adunk. A TANULÓIDŐ: 3 ÉV. KÖVETELMÉNY: 8 általános iskolai végzettség. A jelentkező vidéki fiataloí: az általános iskola által kiállított továbbtanulási jelentkezési lapon postafordultával, a budapesti és környékbeli fiatalok személyesen a 23. sz.Építőipari Vállalat Munkaügyi osztályán jelentkezzenek. (Bp. V., Rosenberg házaspár u. 16. IV. em.) í ______________________________________________________ 15 2 évig élt és életének utol­só napjáig élénk, friss maradt. Bőségesen evett, ivott; 120 éves korában ismételten megnősült. Túlélt kilenc angol királyt. Tetemét a híres Harvey (a vérkeringés felfedezője) bon­colta fel, s megállapította, hogy testének semmi olyan rendellenes elváltozása nem volt, ami az öregségből szár­mazhatott volna. Vajon mit mondhatunk az átlagos életkor alakulásáról a tudományos és technikai for­radalom megdöbbentő ered­ményeit figyelembe véve? Az orvostudomány nem valami fiatalító életelixir felfedezésé­re törekszik, hanem egyre na­gyobb energiát fordít az öre­gedés folyamatainak tanulmá­nyozására. A gerontológusok az életkor meghosszabbításá­nak céljából az életmódra vo­natkozó recepteket dolgoznak ki. De ha az átlagos életkor jövő alakulását keressük, az orvostudomány egészének fej­lődését és várható eredmé­nyeit is tekintetbe kell venni. A jövőt kutató futurológusok szerint a 2000 körüli években a szervátültetés (szív-, tüdő-, vese-, máj-átültetése) orvosi rutinmunka lesz, az embert a betegségek ellen egész életére immunizálják, az öregedés folyamatait vegyszerekkel be­folyásolni tudják, megoldják a szervezet energiáival működő cselekvőképes protézisek (mint pl. a biokéz) kérdését. Ilyen és hasonló tudományos eredmé­nyek alapján — figyelembe véve a szociális viszonyok kedvező fejlődését is — a jö­vő század emberének átlagos életkorát 150 évre becsülik. Fagyasztott űrhajósok De ha sikerül leküzdeni minden betegséget, a sérült szerveket egészségesre kicse­rélni vagy géppel helyettesí­teni lehet, (napjainkban dol­goznak már azon, hogy pl. a szívátültetés helyett mester­séges, gépi szivet ültessenek az ember testébe), állíthat- juk-e, hogy az ember egyszer majd örökké élhet? A kutatók lehetségesnek tartják, hogy eljöjjön az az idő, amikor az emberek szer­vezetének működését a krio- biológia (mélyhűtés biológiá­ja) eszközeivel több száz év-' re, esetleg évezredekre fel­függeszthetik oly módon, hogy ismét életre kelthetők lesznek. Ez lehetővé tenné, ami mai ismereteink szerint megoldhatatlan, hogy az em­beriség több milliárd fényév távolságra levő csillagrendsze­rek bolygóit is meglátogathas­sa, ahova egyébként csak az útrakelt űrhajósok, — a csil­lagközi pályán születő és meg­haló, — késő utódai érkezhet­nének meg. Meddig élhet az ember? A sziklák köve is elporlad, az emberi szervezet is tönkre megy egyszer. Gondolataink évezredek múlva is élhetnek, de egyéni életünk időtartama mindig szűkre szabott marad, pillanat csupán a természet rendjében. D. L. A közelmúltban ismét gyil­kos erejű földrengés pusztí­tott, ezúttal Törökországban, az Isztambultól mintegy 200 kilométerre délre fekvő tér­ségben. Még élénken emléke­zetünkben él a jugoszláv Bainja-Lulka-i tragédia híre, de Skopje város nevét sem felejtjük el egyhamar. Jugo­szlávia mellett Olaszországnak is gyakran kijut a földmozgá­sok .okozta megpróbáltatások­ból; Szicília még ki sem he­verte a néhány év előtti föld­rengés következményeit, a Nápoly közelében felevő Poz- zuoliban máris újabb fenyege­tő jeleik sejtetik a közelgő tra­gédiát. Hol gyakori a földrengés? Mint látható, az utóbbi években erősen „rájár a rúd” a Földközi-tenger térségében fekvő európai országokra. Pe­dig nem is ez a terület a< föld­kéreg legnagyobb és leggya­koribb mozgásainak a színhe­lye, hiszen Európára évente — a sokéves átlag alapján — csupán 1,4 nagy rengés jut. A legnagyobb rengések a Csen­des-óceán partszegélyei men­tén lépnek fed és pl. Ázsiában évente több mint 30 nagy földmozgást jegyeznek fel. A legnagyobb földrengések or­szága Japán, mivel két föld­rengés! övezet, a szélességi köri — Mexikói-öböl, Földkö­zi-tenger, Kisázsia, Himalája, DélkeLet-Ázsia, Japán sziget- csoport — és a délkörmenti — Aleuták, Japán szigetcsoport, a két Amerika nyugati partvi­déke — övezet kereszteződé­sénél terül el: évente mintegy 4000 különböző intenzitású földrengés rázkódtatja meg. Tehát a földközi-tengeri fél­szigetek azon a .másodrendű” földrengéssávon fekszenek, amely a legfiatalabb hegysé­gek övét kíséri Űj-Guineától a Himaláján, a Kaukázuson, az Alpokon keresztül le egészen Spanyolországig, sőt az Észak- Afrikában levő Atlas-hegysé- gig. Közép-Európát — s ben- pe hazánkat —, ezt a régi, szi­lárd geológiai alakulatot a földrengések általában elke­rülik. Többnyire a világ más részéről származó rengések éreztetik hatásukat. (Magyar- országon az utolsó nagyobb rengés 1936. január 12-én Du- naharasztiban jelentkezett, de Gyógyító klímakamra Az orvostudomány „fegy­vertára” egyre újabb gyógyá­szati eszközökkel bővül. Ezek közé tartoznak a nagynyomá­sú — tiszta oxigénnel is feltölthető — operációs kam­rák, a különféle, zárt burko­lattal körülvett betegágyak, amelyekben belső túlnyomást lehet létrehozni, valamint az ún. klimakamrák (ez utóbbi­ba ad bepillantást a kép). A klimakamra az orvosok által sok esetben ajánlott „levegő- változást” hivatott pótolni. A, benne helyet foglaló beteg szá­mára — az ajtó légmentes le- | zárása után — külső szabályo­zással létrehozzák a kívánatos légnyomás-, relatív páratar­talom-, hőfokértéket, vala­mint gondoskodnak a levegő tökéletes tisztaságáról és bizo­nyos alkotóelemeinek dúsítá­sáról, illetve elvonásáról (oxi­gén-, sótartalom stb.). Kíván­ság szerint a forró és száraz trópusi hőségtől a kristály- tiszta, ózondús levegőjű hűvös hegyi klímáig bármilyen va­riáció megvalósítható a gyó­gyítókamrában. A klímakam­rában kezelt személy telefon­összeköttetésben áll a külvi­lággal, így panaszait, észrevé­teleit bármikor tudathatja az orvossal. Az eddigi kedvező tapaszta­latok alapján világszerte egy­re több gyógyítókamrát állí­tanak a betegkezelés szolgála­tába. Széles körű elterjedé­sükre azonban — tetemes áruk miatt — csak jó néhány év elteltével számíthatunk. világviszonyla than ez a ki­csiny rengésekhez tartozik.) A földrengés oka A földrengés a földkéreg­ben. és a köpeny felső részé­ben felhalmozott rugalmas energiák egy részének sza­baddá válása (egyik-másik földrengés kapcsán olyan nagy mennyiségű energia sza­badul fel, hogy az megközelíti a világ évi energiatermelését!). A földrengést sekélynek ne­vezzük, ha fészekmélysége nem éri el a 70 km-t, közepes mélységűnek, amikor a fé­szekmélység 70 és 300 km kö­zött van, és mélyfészkűnek, ha ennél mélyebben van a rengés hipocentruma (az utóbbiak a legritkábbak). A mélyfészkű, közepes mélységű és sekély rengések rendsze­rint' egyetlen ferde felület mentén együttesen fordulnak elő. Az ilyen felület mindig egy óceáni mélytengeri árok környékéről indul ki és bú- kik a kontinensek alá. A ren­gés területét szigetsor, belső geológiai kiegyenilítetlenség és tevékeny tűzhányósor jel­lemzi. Ez utóbbi nem azt je­lenti, hogy a tűzhányótevé­kenység szükségszerű előidé­zője lenne a földrengésnek, sőt, az esetek nagy százaléká­ban nem így van. Inkább ar­ról van szó, hogy mindkét je­lenség ugyanarra a közös ok­ra vezethető vissza: a Föld mélyebb rétegeinek belső mozgására. A kutatóik tudásszomját nem elégíti ki pusztán a földrengé- si folyamatok tanulmányozása, azt is igyekeznek megállapíta­ni, hogy milyen összefüggések lehetnek a földrengés s a többi természeti jelenségek között. Az a megfigyelés, hogy a legtöbb földrengés ősszel és télen észlelhető, azt a követ­keztetést szülte, hogy a Nap hatással lehet a földrengések létrejöttére (a Född ugyanis télen közelebb van. a Naphoz, mint nyáron). Egyesek megkísérelték a földrengések okát a légköri hatásokkal magyarázni. Olasz­országban légköri viszonyok sókéves megfigyelése szoros kapcsolatot tárt fel a levegő nyomása és a földkéreg ren­gései között. Egyes esetekben a légnyomás erős süllyedése előzte meg a földrengést. Pontos előrejelzés A természet félelmetes je­lenségei között egyik sem hat olyan erősen az emberre, mint a földrengés. A természet erőivel szembeni kiszolgálta­tottság ugyanis ebben az eset­ben a legnagyobb. Igaz a tu­domány mindmáig semmit sem tud tenni a rengések megakadályozására, a rengé-< sekkel kapcsolatos ismeret-s anyagunk azonban évről évre oly mértékben gyarapodik, hogy bizonyára nem kell már sokáig várnunk a pontos előrejelzésre, mely sok száz-1 ezer ember életet menti majd meg. Kiszámították, hogy ed-’ dig csupán a történelmileg feljegyzett rengések mintegy 13 millió áldozatot szed-’ tek... i

Next

/
Oldalképek
Tartalom