Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-25 / 96. szám
2 :y6r/flp 1970. ÁPRILIS 25., SZOMBAT Gambia Az országban lezajlott népszavazás eredményeképpen Gambia csütörtök éjféltől kezdve köztársasággá vált, az új államfő — Nagy-Britannia királynője helyett — Jawara volt miniszterelnök lett. Képünk Gambia térképét ábrázolja. „Menetrend" szerint rajtol az ApsSEo 14? Thomas Paine, az Amerikai Országos Űrhajózási Hivatal igazgatója pénteken a szenátus űrhajózási bizottságában kijelentette, hogy véleménye szerint az Apollo 14 ez. év októberére tervezett Holdra szállását nem kell elhalasztani. Mint mondotta, a hibát, amely az Apollo 13 űrhajót kényszerleszállásra késztette, könnyen meg lehet állapítani, s „így halasztás nélkül sor kerülhet a legközelebbi holdrepülésre’’. Hozzátéve még, hogy a kiszolgálóegység oxigéntartályának felrobbanása, amely a jelek szerint az Apollo 13 kudarcát gkozta, „viszonylag egyszerű szerkezeti hiba’’ s könnyen korrigálható. SIKERTELEN merényletet kíséreltek meg New Yorkban Csang Csing-kuo tajvani miniszterelnökhelyettes, Csang- Kaj-sek diktátor fia ellen. VI. PÁL PÁPA pénteken Szardínia szigetére érkezett. Több mint 1700 éve most látogat el első ízben római pápa erre a szegény, elmaradott szigetre. IPARITANULÓNAK FELVESZÜNK általános iskolát végzett fiatalokat a következő szakmákba: Akiknek vidéken állandó lakásuk van, azoknak tanulóotthoni elhelyezést nyújtunk. Jelentkezés személyesen vagy írásban a PEST MEGYEI ÁLLAMI építőipari vállalatival Budapest XXI., (Csepel), Kiss János altábornagy u. 19-21. épületlakatos, ács-állványozó, épületasztalos, fapadlózó- és műanyagburkoló, központifűtés-szerelő, építőipari gépszerelő, épületburkoló (hideg); műkőkészítő, vasbetonszerelő (2 éves), vízszigetelő, bádogos, hőszigetelő, kőműves, üvegező. Pest megyei Ingatlanközvetítő Vállalat Központ: Budapest V., Kálmán I. u. 13. Telefon: 112—842 FÉLFOGADÁS: MINDENNAP KIRENDELTSÉGEK: FÉLFOGADÁS: CEGLÉD mindennap VÁC mindennap NAGYKATA mindennap ÉRD mindennap DUNAHARASZTI szerda, szombat GÖDÖLLŐ kedd, csütörtök GYAL mindennap SZENTENDRE szerda, szombat DÍJMENTESEN hirdetjük eladó ingatlanát DÍJMENTESEN adunk eladó ingatlancímeket. Fock Jenő Csongrádhan (Folytatás az 1. oldalról.) színre hozására törekszenek, ügyelve arra, hogy a föld mélyén rejlő kincsekből az optimális mennyiséget ki lehessen bányászni. Ehhez megfelelő korszerű technológiai eljárásokat alkalmaznak. Fock Jenő a beszélgetés során hangsúlyozta; nagy öröm számunkra e gazdag szénhidrogén-mező feltárása. A korszerű energiahordozók alkalmazására való áttérés miatt azonban mind nagyobbak az igények. Ezért a következő években a baráti országokból elsősorban a Szovjetunióból továbbra is növekvő mértékben kell importálni olajat és földgázt. A miniszterelnök ezután körutazást tett az olajmezőn. Üj kutak fúrásának munkálatait, működő kutakat és egyéb olajipari berendezéseket tekintett meg, találkozott és beszélgetett az ott dolgozókkal. A 115-ös toronynál bemutattak egy mentési gyakorlatot: a fúrótorony tetejéről mentőkosárban pillanatok alatt ereszkedett le az egyik bányász. Fock Jenő a megtekintett tankállomásokon több helyen jókívánságait kifejező sorokat int be a brigádnaplóba. Szegedre visszatérve a város határában épülő 6000 lakásosra tervezett új tarjánte- lepi lakónegyedet tekintette meg a miniszterelnök. Fock Jenő délután a megye és a város vezetőivel együtt ellátogatott a szegedi egyetemek Dugonics téri köz- ponti épületébe, amelynek bejáratánál a felsőoktatási in- I KITÜNTETETT tézmények párt- és állami vezetői fogadták. A épület aulájában tartott eszmecserén Fock Jenő miniszterelnök kérdéseire válaszolva többen bekapcsolódtak a beszélgetésbe. A tudománypolitikai irányelvek gyakorlati megvalósítására, a tankönyvek további korszerűsítésére, a kiscsoportos szemináriumi foglalkozásoknak az oktatásban való elterjesztésére hangzottak el többek között javaslatok. Szó esett a diákönkormányzat szerepéről, a középiskolások egyetemre való előkészítésének egyes problémáiról, a fizikai dolgozók gyermekeinek fokozott segítéséről. Az eszmecsere befejezéseként a miniszterelnöknek bemutatták a két egyetem tervezett új épületeinek és az MTA Szegeden készülő biológiai kutatótelepének makettjeit és fényképeit. Ezután a Bolyai Intézet Aradi vértanúk téri épületéhez sétáltak a vendégek, ahol dr. Kalmár László akadémikus mutatta be a kibernetikai laboratóriumot, az ott működő Minszk—22-es számológépet, amelyet az oktatáson és a kutatáson kívül ipari gyakorlati célokra is felhasználnak. Az intézetből eltávozva a miniszterelnök megtekintette a szabadtéri játékok színhelyét, a Dóm teret, majd hosszabb sétát tett a városban. Fock Jenő az esti órákban Makóra utazott, ahol megtekintette az urbanizálódás útjára lépett város belső rekonstrukciós munkálatait. VÁLLALATOK (Folytatás az 1. oldalról.) és gázégőkből tavaly még 52 milliós értéket adtak át a ke- reskedelemnék, az idén a dupláját. Kitűnően szerepelnék vákuumtechnikai berendezéseikkel: új felhasználási területek az élelmiszergazdaságban a takarmánytartósítás. Képzeljünk el egy óriás méretű, műanyagfóliából készített zsákot, amelybe behordják, beszórják a zöldtakarmányt, aztán üzembe lép a vákuumot előállító berendezés, kiszívja a levegőt a zsákból és a növényszálak közül, s kis helyre zsugorítja a friss állati eleséget. Igen hosszú ideig eláll úgy, megtartva magas tápértékét, lehetetlenné téve a kívülről eredő romlást, fertőzést... Több mint 11 százalékkal többet termeltek, illetve értékesítettek, anyag- készletük mindössze 5,5 százalékkal nőtt. További hasznos újdonságuk a huzalzománcozó. Az ilyen szigetelő- réteggel bevont drótokat — köztudomású — tekercsek készítésére használják a villamosiparban, híradástechnikában. A magyar—szovjet műszaki együttműködés keretében fejlesztették ki a berendezést, s több mint 10 milliós exportjával számolnak az elkövetkező tervprogramban. Tegnap vették át a Kiváló vállalat kitüntetést. A NEGYEDSZÁZADOS ENSZ Az évforduló nem látványos, de mégis jelentős. 1945. április 25-én tartották ineg az Egyesült Nemzetek Szervezetének első tanácskozását. Külpolitikái kom meri,tá torok, különböző szakembereik és laikusok az eltelt negyedszázad kapcsán változatos 'Eszmefuttatásokkal kísérték a világ- szervezet tevékenységét. Akadt olyan álláspont, hogy az ENSZ nem segítette elő döntően korunk nagy problémrünak megoldását. Mások kizárólag ebben a testületben^ látták az egyedüli reményt, ügy véljük, az igazság valaiiol középúton van. Igen jelen,tős tényező, hogy létezik sA a szervezet, amelyen belül 'a nagyhatalmak és kis országok egyaránt véleménycserét folytathatnak mindazokról j a kérdésekről, amelyek alapvetően érintik a emberiség 'sorsát. Az Eíjsz-közgyülés 24. ülésszaka ugyancsak igazolta, hogy a világszervezet problémái miennyire árnyaltak, összetetté^. Akadt olyan gúnyos megjegyzés is, hogy ez az ülésszak csali azzal a pozitívummá?. rendelkezett, hogy előkészítette a jubileumi 25. ülésszakot. (Nem véletlen, hogy ez a megállapítás az amerikfii ENSZ-megbízottól, Charles Yosttól eredt.) A helyzet azonban korántsem ilyen egyértelmű. így például, ha az ENS5L' múlt évi munkáját tekintjük, akkor figyelembe kell vennünk nemcsak a tárgy- sorozatban szereplő témákat, tie az általános nemzetközi légkört is. Reális elgondolások következtében a leszerelés kérdése állt a politikai főbizottság tárgyalásainak középpontjában. Sok küldöttség konstruktív és lényeges javaslatot vétetett jegyzőkönyvbe. Az egyik legjelentősebb kezdeményezés, hogy a Szovjetunió előterjesztésére napirendre került a nemzetközi biztonság megszilárdítására vonatkozó javaslat. Az ENSZ nehézségei, ha úgy tetszik, sikertelenségei, nem a világszervezet alkati hibáiból, hanem magából a világhelyzetből adódnak. Nem állítjuk ugyan, hogy az ENSZ létének kihatásaként jöttek létre a sorozatos nagy jelentőségű tárgyalások, de bizonyos, hogy az ENSZ hozzájárult ezekhez. így az immár második fordulóban levő SAJLT- m elbeszélések sem szakítha- tók el attól a ténytől, hogy létezik a világszervezet. A stratégiai fegyverek korlátozására vonatkozó megbeszélések első fordulója Helsinkiben volt. Helsinki eredményeit a nemzetközi sajtó jó része úgy jellemezte. hogy legfőbb eredmény éppen a tárgyalások folytatásának közös elhatározásában vöt. Ez a sommás meghatározás pedig teljes mértékben egyezik az ENSZ alapokmányának szellemével. A szovjet elképzelések a SAJLT- tárgyalások céljául olyan erőegyensúly megszilárdítását tűzik ki, amely a felek részére feltétlen biztonságot jelent és rendkívüli szellemi potenciált, óriási anyagi eszközöket szabadít fel a békés alkotómunka céljaira. Annakidején, a fasizmus mérhetetlen pusztításai után az Egyesült Nemzetek Szervezete létrehozását ugyanez a gondolat vezérelte. Kétségtelen, hogy ezek a nemes eszmék nem mindig törtek maguknak utat az elmúlt negyedszázadban. Az emberiség éppen azt várja az ENSZ-től, hogy ,az elkövetkező időkben elősegítse e célok megvalósítását. Sümegi Ibidre Ülést tartott az Elnöki Tanács (Folytatás az 1. oldalról.) eredmények elismerése lesz, szervezett képzés nélkül is, a tényleges tudományos munka alapján. A tudományos minősítés központi irányító szerve a tudományos minősítő bizottság marad, szakbizottságainak hatásköre bővüL A minősítési eljárás egyszerűsödik. Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt, köztük egyéni kegyelmi kérésekben döntött. A Gazdasági Bizottság döntése (Folytatás az 1. oldalról.) igény, mint a harmadik ötéves terv időszakában. Az igények teljesítése érdekében az ÉVM a közműépítési kapacitás gyors ütemű fejlesztésére és újabb közműépítő vállalatok alapítására tett javaslatot. A Gazdasági Bizottság elfogadta az előterjesztést, és utasította az érdekelt szerveket, hogy a közműépítési kapacitás növelését a közgazdasági szabályozók differenciált alkalmazásával, hosszú lejáratú hitellel és költségvetési juttatással segítsék elő. A Gazdasági Bizottság tudomásul vette, hogy az építésügyi és városfejlesztési miniszter az idén Győrött és Nyíregyházán s jövőre Szegeden és Gödöllőn évi 500—500 millió forintos termelési kapacitással, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke pedig az idén 300— 300 millió forintos kapacitással két új közműépítő vállalatot alapít. A hat új vállalat 1973 végére éri el teljes kapacitását. Találkozás az Elbán Evekkel ezelőtt nálunk is játszották a filmet: „Találkozás az Elbán”. Aki látta, még emlékezhet rá, hogy a hitleri Németország ellen vívott háború végnapjaiban milyen felszabadult örömmel köszöntötték egymást a folyóhoz keletről és nyugatról előrenyomult szovjet és amerikai katonák. Diadalmas, szép pillanat volt: érdemes felidézni, hogyan látta az eseményt egyik résztvevője, Goloborod- ko, szovjet tartalékos főhadnagy. „1945 április 25-én hajnalban — írta Goloborodko emlékezésében — századunk elérte az Elbát. A folyó túlpartján, ahová most nem vezetett híd, mert a hitleristák visszavonulóban mind a hármat felrobbantották, tőlünk nyugatra, ott feküdt a ködös, szinte néptelen Torgau városa. Megfigyelőink később közölték, hogy a várost minden bizonynyal elfoglalták az amerikai katonák. Tehát a német frontot keletről és nyugatról átvágtuk, és nem volt előttünk többé ellenség! Ekkor a mi oldalunkon vezényszóra felrepült a megállapodás szerinti vörös rakéta. Válaszul az Elba túlsó partján zöld rakéta röppent fel. Torgau utcáira ki- özönlöttek fedezékeikből az amerikaiak, és futni kezdtek a part felé. Világosan hallottuk az üdvözlő kiáltásokat: „Oroszország, Amerika!” A nyugati partról hamarosan ladik indult el. A csónakon amerikai csoport érkezett hozzánk. Parancsnokával keményen kezet szorítottunk...” Huszonöt év telt el azóta. S e negyedszázad elteltével már tudjuk, hogy ott, akkor az Elbán az a bizonyos április 25-e nemcsak találkozás volt, hanem — elválás is. Néhány hét múlva a náci Németország kapitulált, s mire a lombok lehullottak, felbomlott a Hitler elleni háborús szövetség, a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Roosevelt elnök meghalt, és utódja, Truman, azon erők eszközének bizonyult, amelyek már a háború napjaiban is a későbbi hidegháborút készítették elő. Még fél esztendő sem telt el az elbai találkozót követően, amikor az amerikaiak 1945 augusztusában. Hirosimára és Nagaszakira ledobták az atombombát. Ma már tudjuk, hogy nem azért, mert így akarták megrövidíteni a háborút, hanem, mert így tudták a legvilágosabban kirobbantani azt, amit néhány esztendeig „atomzsarolás” néven ismert a történelem. Ha ott, az Elbánál az a kézszorítás egyszersmind búcsú is volt, — az amerikai vezetés hibájából történt. Mint ahogyan visszapillantva azt is világosan látjuk, hogy a Truman elvtől a hidegháború megannyi doktrínáján át, kinek a bűne a világ katonai tömbökre szakadása, a féktelen fegyverkezési hajsza, a hideg- és melegháborűs helyzetek szinte folyamatosan ismétlődő váltakozása. Az elbai találkozó napja azonban nemcsak a visszapillantásé, hanem az előretekintésé is. Mert a búcsú előtt ott volt a találkozás is: és ennek a találkozásnak — úgy érezzük — napjainkban is eleven a tanulsága. A Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak akkor is különböző volt a társadalmi berendezkedése, amikor a Hitler elleni koalícióban szövetkezett egymással az emberiség közös ellenségének visz- szaverésére. Ez a háborús együttműködés és szövetsé- gesi viszony nem „törölte el” a szocializmus és a kapitalizmus közötti különbséget, mégis lehetséges volt, mert a fasizmus világuralmi tervei potenciálisan az Egyesült Államokat is fenyegették. Ma a világon olyan helyzet van, amely — bár más minőségű, — nem kevésbé vészterhes fenyegetést jelent az emberiségre, minden államra, köztük a Szovjetunióra, és az Egyesült Államokra nézve is. Földünk az amerikai „rajtú” fegyverkezési verseny következtében eljutott az „overkill” állapotába. Más szóval: a nagyhatalmaknak többszörösen elegendő tömegpusztító fegyverük van ahhoz, hogy mind egymást, mind az egész földgolyót a levegőbe röpitsék. Ez a helyzet parancsolóan szükségessé teszi, hogy az elbai kézfogás két résztvevője, a Szovjetunió és az Egyesült Államok megtalálja — a békés egymás mellett élés biztosításának útjait-módjait. A Szovjetuniónak — Lenin óta — külpolitikai alapelve a békés egymás mellett élés. Rendkívüli jelentőségű, hogy az az állam, amely egykor tizennégy ország intervenciójával vette fel a küzdelmet, időközben olyan világhatalommá nőtt, amely a testvér szocialista országokkal szövetségben, az összes anti- imperialista országokkal szövetségben, az összes antiimpe- rialista erőkre támaszkodva, rí. tudja kényszeríteni a békés egymás mellett élés elfogadását a tőkés világra. A Szovjetunió immár évtizedek óta harcol a leszerelésért, s következetesen küzd a kollektív biztonsági rendszer megteremtéséért: mind Európában, mind Ázsiában. Nem „ultimátumokkal”, hanem új meg új javaslatokkal, amelyek mindig a lehetséges megegyezés, a reális tárgyalások útját egyengetik. A véletlen úgy hozta, hogy az elbai találkozó évfordulója egybeesik a bécsi szovjet-amerikai tárgyalásokkal a rakétafegyverkezési verseny korlátozásáról. A Szovjetunió — mondhatni — az elbai találkozó szellemében ült le a tárgyalóasztalhoz. Kérdés, hogy az Egyesült Államok az utóbbi negyedszázad oly sok vargabetűje után képes lesz-e ilyen „szellemidézésre”. S. P.
