Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-23 / 94. szám
1970 ÁPRILIS 23., CSÜTÖRTÖK 3 PTTT MECrlI K^Ctrhtp Vita: a termelőszövetkezeti gazdálkodásról Revízió alatt a költségvetési revízió — Kétszázötvenkét aranyérem község fejleszt ésért Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Mint ahogy a közelmúltban már többször is beszámoltunk [róla: eredményesen zárták az jl969-es esztendőt Pest megye I közös gazdaságai. A halmozott termelési értékük — amely meghaladta a négy és fél mil- iiárdot —, huszonhárom százalékkal, a nyolcszáznégymil- liós tiszta szövetkezeti nyereségük harminchat százalékkal, míg a személyes jövedelem huszonhét százalékkal múlta felül az előző évi értékeket. Amíg az egy dolgozó tagra ju- jtó jövedelem 1968-ban tizen- ' hatezerhatszázkét forint körül mozgott, tavaly már elérte a tizenkilencezerkettőszázkét forintot. E számok ismeretében, s az egyéb tapasztalatok tükrében a megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén részletesen megvitatta a múlt évi gazdálkodás tanulságait, és a termelőszövetkezetekre háruló legfontosabb feladatokat. Kusza Béla mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető terjesztette a tanácskozás elé, és egészítette ki a közös gazdaságok működéséről szóló anyagot. Ebből az is kiderült, hogy amíg a növénytermelés, ezen belül is főleg a takarmánytermelés tovább javult, az állattenyésztés tavaly sem fejlődött a kívánt mértékben. Bár a közös szarvasmarha-állomány 5,7 százalékkal gyarapodott, ez a növekedés nem tudta pótolni a háztáji, és az egyéb gazdaságokban bekövetkezett csökkenést. 7C'Sertéstenyésztés jellemzője.: á termelőszövetkezetekben a kocaállomány évek óta tartó csökkenése megállt, sőt, tavaly már kisebb mértékben emelkedett. A baromfihús-termelés 38 százalékkal emelkedett, s enyhítette a húsellátásban keletkezett nehézségeket. A kiegészítő tevékenység — a korábbi esztendőhöz képest mérsékeltebb ütemben —, tavaly is növekedett, s elérte a halmozott termelési érték 30 százalékát. A múlt évi teljeskörű ellenőrzés általában megszüntette a kirívó hiányosságokat. így például a telephelyen kívüli tevékenységet, a hatósági előú'ások megsértését, a béraránytalanságokat. Ami a számviteli és bizonylati fegyelem megtartását és az ellenőrzést illeti, még álcád tennivaló. Eredményesen működtek tavaly a megye mezőgazdasági szakszövetkezetei is. A 29 szövetkezet negyvenhétmillió nyereséggel zárt. A termelési értékük 34 százaléka az alap-, ’míg 66 százalék a kiegészítő tevékenységből származott. A múlt évben 18 termelőszövetkezeti vállalkozás, illetve vállalat működött, és készített zárszámadást. A mérleg szerinti nyereségük elérte a 27 millió forintot Az előterjesztést követő vitában 28 kérdésre kaptak választ a végrehajtó bizottság tagjai, majd Boross András, Czap Miklós, Szőllősi Sándor, továbbá Kiss Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese, és Borúzs Gyula, a MÉM kiküldötte szólalt^ fel. Valamennyien a termelőszövetkezeti gazdálkodás múlt évi sikereit, de méginkább a negatívumokat elemezték. Sok szó esett a hitelpolitikáról,_ a beruházásról, az állattenyésztésről, illetve a kiegészítő tevékenységben még előforduló hibákról. Egyöntetű vélemény alakult ki, hogy a reform bevezetésének második évében tovább szilárdult a termelőszövetkezetekben a vállalatszerű gazdálkodás. Dr. Mondok Pál, a végrehajtó bizottság elnöke foglalta össze a vita lényegét, és a szövetkezeti nagyüzemekre váró legfontosabb feladatokat. Mint hangoztatta, az alaptevékenység fejlesztésén belül is, elsőrendű tennivaló a közös állat- állomány további fejlesztése. A tevékenységi kör bővítésének lehetőségei is jelentékeny tartalékokat kínálnak. Az üzemek vezetőinek az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a gazdasági kooperációk létrehozására. Ugyancsak fontos a háztáji és a közös gazdaságok kapcsolatainak javítása, A végrehajtó bizottság a jelentést elfogadta és határozatot hozott a termelőszövetkezeti gazdálkodás legfontosabb tennivalóiról. Ezt követően Békési László, osztályvezető terjesztette az ülés elé a múlt évi költségvetési gazdálkodás ellenőrzéséről készített jelentést. Az anyagból, de a vitából is kitűnt, hogy különösen a járásokban. Igen sok kívánnivalót hagy maga után a revízió. A leggyakrabban előforduló hibák, hogy elhanyagolják az eszköz- és anyagnyilvántartások vezetését, nem tartják meg az évenként kötelező leltározást, nem fordítanak kellő gondot a belső ellenőrzésre. A végrehajtó bizottság határozatban foglalta össze a hatékonyabb ellenőrzés feladatait. Az egyéb ügyek tárgyalása között jóváhagyta az ülés a Pest megyei Kisipari Szövetkezetek Szövetségének alapszabályát, valamint a megyei tanács ipari osztályának hatósági jogköréről, és a szervezeti felépítés rendjéről készült előterjesztést. Végezetül állást foglalt a Községfejlesztésért adomá- mányozható jelvény arany fokozatának odaítéléséről. A városok és a községek legjobb társadalmi munkásai közül 252 lakos kapja meg május elsején a kitüntetést Miért Békés; mitől Heves? PEST: MÉSZÉGETŐ KEMENCE, BARLANG Képzeletbeli országjárásra hívjuk az olvasót hazánk 19 megyéjébe. Útikalauzul pedig a magyar nyelv hete alkalmából nyelvészeinket választjuk; ők meg tudják magvarázni, máért nevezik megyéinket úgy, ahogyan. A. .földrajzból ismerjük őket Világos, hogy a nevek egy része az egykori erődrendszer emlékét őrzi. Fejér megye Fehérvárról neveztetik, a város pedig várának anyagáról, színéről kapta nevét Csongrád viszont fekete várat jelent. Valószínűleg ugyanezt jelenti a Vas megye nevét kölcsönző Vasvár is. Valószínűsíti ezt a nyelvészeknek az a megállapítása, hogy az „ezüst” finn-ugor szógyökereit elemezve „fehér vasat” jelent Tehát a vashoz a régi időkben a „fekete” fogalma kapcsolódott. Nógrád az „új vár”, Zemplén pedig „földvár” .magyarul. Abaúj (vára) az Aba nemzetség által épített vagy újjáépített várat jelez. Győr nevét egyes források a gyűrű alakú egykori avar várból magyarázzák, mások pedig a gyűr, györe, györ Kisalföldön ismeretes tájszóból vezetik le. Ez a kifejezés sík vidékből kiemelkedő területet jelent, amely áradás esetén is szárazon marad. Várépítéssel kapcsolatos Borsod neve is, melyről Anonymus így ír: „Bors vezértől alapított várat nevezték így, mert kicsiny volt”. A „d” ugyanis évszázadokkal ezelőtt kicsinyítő képzőként szerepelt, de kiveszett a beszélt j nyelvből. A balatoni tájon akkoriban elterjedt som-növényről elnevezett Somogy ennek a „d” kicsinyítőnek a lágyabb párját őrzi második szó tagjában. (Bizonyítók: Somod helynév is van.) Nemcsak növény, hanem jellegzetes állatfaj is adhat nevet: a víz mellett épült Komárom neve a szlávban „szúnyogost” jelent A Kunság a kun nemzetiség szálláshelyéről kapta nevét, ahová pedig Bocskai a hajdúkat telepítette, ott van a Hajdúság. Központi megyénk, Pest megye egy „mészégető kemence, barlang” jelentésű „pest” szóból származtatja nevét. A szóbanforgó mészégetők a Dupa-jobbparti hegyek barlangjaiban voltak. A révátkelőhely másik felére, a mai pesti oldalra később került át a budai oldalon megszűnt Pest elnevezés. Tolna neve a latin telena (telenum) „révvámok” szóból ered. A római korban itt vámszedők működtek. Az összes többi megyenév egy sajátos magyar szokást jelez. A nomád és a félnomád időkben nem a települést, hanem valamely személyt és házanépét keresték, azon a változó helyen, ahol az illető Baranya, Bács, Békés, Bihar, Heves, Sopron, Szabolcs, Szatmár, Szolnok, Veszprém nevű férfiú éppen szállásolt. A letelepedés után egy ideig aztán fennmaradt az a szokás, hogy az állandó telephelyet egyszerűen a személynévről nevezték el, még a — „falva-vára” toldalékot is mellőzve. És Zala? A névadó Zala folyót még az első feljegyzések előtti időkben nevezte el egy általunk nem ismert nép. Ezért értelmét az elnevezők nyelvének ismerete nélkül nem tudjuk megfejteni. Emlékülés a Pest megyei Pártbizottságon A Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága Vlagyimir Iljics Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából szerdán emlékülést rendezett a megyei pártbizottság székházában. Részt vett az ünnepségen és az elnökségben foglalt helyet G. N. Golikov, az SZKP KB marxizmus—leninizmus intézetének osztályvezetője, Cservenka Ferencné, az MSZMP KB tagja, a Pest megyei Pártbizottság első titkára, Barinkai Oszkárné, a Pest megyei Pártbizottság titkára, Hunya István veterán, Szilágyi János vezérőrnagy, a Pest megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, Kohánka András, az MSZMP KB munkatársa, Göndics Zoltán, a Pest megyei Pártbizottság osztályvezetője, Só falvi Zoltánná, az MSZMP Pest megyei Bizottsága marxizmus—leninizmus esti egyeteme igazgatója, dr. Lökös László, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem pb- titkára. Barinkai Oszkárné megnyitó szavai után az első előadást ,,A lenini eszmei örökség és korunk” címmel G. N. Golikov tartotta. Ezt követően Csabai Tibor alezredes, a marxizmus —leninizmus esti egyetemének tanára „Lenin harca a jobbéi baloldali elhajlás ellen a munkásmozgalomban”; Hajdú Elemér, az MSZMP Pest megyei Bizottsága párt- iskolájának igazgatója „A lenini gazdaságpolitika alkalmazása hazánk szocialista építésében"; Dr. Lengyel Zsuzsa, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem marxizmus—leninizmus tanszékének vezetője '„A munkásosztály vezető szerepéről szóló lenini tanítások érvényesülése hazánkban" — című előadásai hangzottak el. Ezután Barinkai Oszkárné a megye kiváló propagandistáinak Lenin-emlékplakette- ket nyújtott át. Az emlékülés Sófalvi Zoltánná zárszavával ért véget HIÁNYOS A SZAKEMBER-UTÁNPÓTLÁS PEST MEGYÉBEN (I.) Megvizsgálták fiatalok helyzetét a ADMINISZTRÁTOROK TECHNIKUMI VÉGZETTSÉGGEL Rendkívül érdekes, átfogó tanulmány készült el a napokban a megyei tanács munkaügyi osztályán a fiatalokról, a tanulmányaikat 1969-ben befejezettek helyzetéről. Nemcsak népgazdasági és munkaerő-gazdálkodási szempontból fontos megállapításai és az abból levont következtetések miatt ismertetjük a tanulmányt részletesebben, hanem főként azért, mert az életbe éppen kilépett ifjak sorsáról van benne szó. A megye fiataljainak jövőjéről. Megállapítja a tanulmány, hogy a Pest megyében mutatkozó munkaerőhiány enyhítésének megoldása az iskoláikat befejezett tovább tanuló, vagy nyomban munkába lépő megyebeli fiatalok pályaválaszIPARITANULÓNAK FELVESZÜNK általános iskolát végzett fiatalokat a következő szakmákba: épületlakatos, ács-állványozó, épületasztalos, fapadlózó- és műanyagburkoló, központifűtés-szerelő, építőipari gépszerelő, épületburkoló (hideg); műkőkészító, vasbetonszerelő (2 éves), vízszigetelő, bádogos, hőszigetelő, kőműves, üvegező. Akiknek vidéken állandó lakásuk van, azoknak tanulóotthoni elhelyezést nyújtunk. jelentkezés személyesen vagy Írásban a pest \n;<. i e:e Alla aee i J*ÍTŐiE> \ Eta l A EA.A LA I Vrí L Budapest XXI., (Csepel), Kiss János altábornagy u. 19-21. tósán és a megyében levő üzemekben való elhelyezkedésén múlik. A főváros közelsége viszont bőséges munkalehetőséget kínál számukra és a budapesti vállalatoknál általában kedvezőbb munkakörülményeket is találnak. „A demográfiai hullám levonulásakor a negyedik ötéves terv során csökken a munkába állítható fiatalok száma. Amennyiben a közeljövőben nem teremtjük meg az eláramlás csökkentésével a fiatalok helyben maradását, akkor a megyei vállalatok, üzemek szakember-utánpótlása megoldhatatlanná válik’ — idézzük szó szerint a tanulmányból, amelyből megtudjuk, hogy tavaly iskolaév végén 1917 (758 fiú és 1159 leány) fejezte be középiskolai tanulmányait. Csak 505 elhelyezkedő Közülük 21,4 százalék felső- oktatási intézményekben, 18,6 százalék szakmunkásképzésben, 6,6 százalék egyéb iskolai tanfolyamon folytatja tanulmányait, 2,8 százalék, csaknem valamennyi leány, otthon maradt, 52,2 százalék pedig munkaviszonyba lépett. De ebből a 967 fiatalból (424 fiú és 543 leány) összesen csupán 505 helyezkedett el a megyében. Mégpedig a gimnáziumot végzettek döntő többsége (81 százalék) adminisztratív munkakörben 1144 forint havi átlagkeresettel. A fiúk majdnem mind betanított munkások lesznek. A technikumot végzettek 43. a szakközépiskolából kikerültek 34 százaléka, majdnem csupa leány, helyezkedett el adminisztratív állásba a gimnáziumban érettségizetteknél magasabb fizetéssel. Ebből következik, hogy a technikumot, illetve szakközépiskolát végzetteket még az adminisztrációban is jobban képzetteknek tekintik a vállalatok. Viszont a szakközépiskolások, ellentétben a technikumban érettségizettekkel, túlnyomórészt szakmunkásként dolgoznak Kevés közöttük, aki a technikumiakhoz hasonló nyomban. illetve rövid idő múlva műszaki vagy magasabb beosztásba kerüL Még feltűnőbb e két iskolatípust végzettek elhelyezkedési lehetőségének különbsége a mezőgazdaságban. Itt a technikumban érettségizetteknek csak 17, a szakközépiskolásoknak azonban 58 százaléka dolgozik szakmunkásként 1621, illetve 1165 forint havi átlag- keresettel. Tehát a szakközép- iskola bizonyítványát a mezőgazdaságban kevésbé értékelik. Áramlás a főváros felé Az érettségi után munkába álló középiskolás Pest megyei fiatalok 47,8 százaléka, tehát közel fele, a fővárosban helyezkedett el. Ez a nagyarányú eláramlás a legtöbb megyei vállalat és üzem rossz munkaerő-gazdálkodási politikájára vezethető vissza. Nem elég előrelátóak, nem tulajdonítanak túlzott jelentőséget az utánpótlásnak, a fiatal szakemberek helyhezkötésének. De oka az Is, hogy a megyében szakközépiskolában mindössze 704 ifjú számára van hely. márpedig múlt iskolaév végén háromezernél többen jelentkeztek. Ennek következtében a megyében lakó fiatalokból több tanul fővárosi szakközépiskolában, mint a megyében. Még gimnáziumba is sokan járnak Budapestre, holott lakóhelyükhöz közelebb is találnának ilyen iskolát. A megye gimnáziumainak első osztályaiban tavaly kétezer diák számára lett volna hely, de csupán 1740 iratkozott be. Fel kell figyelni arra is, hogy milyen nagy az eltérés a megyei iparvállalatok által igényelt szakmunkástanulók és a jelentkezők száma között. A munkaerő-utánpótlásnak ezzel a problémájával legközelebb foglalkozunk. Ugyanakkor ismertetjük a munkaügyi osztály előterjesztet javaslatait is a bajok orvoslására. Szokoly Endre (Folytatjuk.)
