Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-23 / 94. szám

1970 ÁPRILIS 23., CSÜTÖRTÖK 3 PTTT MECrlI K^Ctrhtp Vita: a termelőszövetkezeti gazdálkodásról Revízió alatt a költségvetési revízió — Kétszázötvenkét aranyérem község fejleszt ésért Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Mint ahogy a közelmúltban már többször is beszámoltunk [róla: eredményesen zárták az jl969-es esztendőt Pest megye I közös gazdaságai. A halmozott termelési értékük — amely meghaladta a négy és fél mil- iiárdot —, huszonhárom száza­lékkal, a nyolcszáznégymil- liós tiszta szövetkezeti nyere­ségük harminchat százalékkal, míg a személyes jövedelem hu­szonhét százalékkal múlta felül az előző évi értéke­ket. Amíg az egy dolgozó tagra ju- jtó jövedelem 1968-ban tizen- ' hatezerhatszázkét forint körül mozgott, tavaly már elérte a tizenkilencezerkettőszázkét fo­rintot. E számok ismeretében, s az egyéb tapasztalatok tük­rében a megyei tanács végre­hajtó bizottsága tegnapi ülésén részletesen megvitatta a múlt évi gazdálkodás tanulságait, és a termelőszövetkezetekre há­ruló legfontosabb feladatokat. Kusza Béla mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető terjesztette a tanácskozás elé, és egészítette ki a közös gaz­daságok működéséről szóló anyagot. Ebből az is kiderült, hogy amíg a növénytermelés, ezen belül is főleg a takar­mánytermelés tovább javult, az állattenyésztés tavaly sem fejlődött a kívánt mértékben. Bár a közös szarvasmarha-ál­lomány 5,7 százalékkal gyara­podott, ez a növekedés nem tudta pótolni a háztáji, és az egyéb gazdaságokban be­következett csökkenést. 7C'Sertéstenyésztés jellemzője.: á termelőszövetkezetekben a kocaállomány évek óta tartó csökkenése megállt, sőt, ta­valy már kisebb mértékben emelkedett. A baromfihús-ter­melés 38 százalékkal emelke­dett, s enyhítette a húsellá­tásban keletkezett nehézsége­ket. A kiegészítő tevékenység — a korábbi esztendőhöz képest mérsékeltebb ütemben —, ta­valy is növekedett, s elérte a halmozott termelési érték 30 százalékát. A múlt évi teljeskörű el­lenőrzés általában meg­szüntette a kirívó hiá­nyosságokat. így például a telephelyen kí­vüli tevékenységet, a hatósá­gi előú'ások megsértését, a béraránytalanságokat. Ami a számviteli és bizonylati fegye­lem megtartását és az ellen­őrzést illeti, még álcád tenni­való. Eredményesen működtek ta­valy a megye mezőgazdasági szakszövetkezetei is. A 29 szö­vetkezet negyvenhétmillió nyereséggel zárt. A termelési értékük 34 százaléka az alap-, ’míg 66 százalék a kiegészítő tevékenységből származott. A múlt évben 18 termelő­szövetkezeti vállalkozás, illet­ve vállalat működött, és készí­tett zárszámadást. A mérleg szerinti nyereségük elérte a 27 millió forintot Az előterjesztést követő vi­tában 28 kérdésre kaptak vá­laszt a végrehajtó bizottság tagjai, majd Boross András, Czap Miklós, Szőllősi Sándor, továbbá Kiss Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezető-he­lyettese, és Borúzs Gyula, a MÉM kiküldötte szólalt^ fel. Valamennyien a termelőszö­vetkezeti gazdálkodás múlt évi sikereit, de méginkább a ne­gatívumokat elemezték. Sok szó esett a hitelpolitikáról,_ a beruházásról, az állattenyész­tésről, illetve a kiegészítő te­vékenységben még előforduló hibákról. Egyöntetű vélemény alakult ki, hogy a reform bevezetésének második évében tovább szilárdult a termelőszövet­kezetekben a vállalatszerű gazdálkodás. Dr. Mondok Pál, a végrehaj­tó bizottság elnöke foglalta össze a vita lényegét, és a szö­vetkezeti nagyüzemekre váró legfontosabb feladatokat. Mint hangoztatta, az alaptevékeny­ség fejlesztésén belül is, első­rendű tennivaló a közös állat- állomány további fejlesztése. A tevékenységi kör bővítésé­nek lehetőségei is jelentékeny tartalékokat kínálnak. Az üze­mek vezetőinek az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordí­taniuk a gazdasági kooperá­ciók létrehozására. Ugyancsak fontos a háztáji és a közös gazdaságok kapcsolatainak ja­vítása, A végrehajtó bizottság a je­lentést elfogadta és határoza­tot hozott a termelőszövetke­zeti gazdálkodás legfontosabb tennivalóiról. Ezt követően Békési László, osztályvezető terjesztette az ülés elé a múlt évi költségve­tési gazdálkodás ellenőrzéséről készített jelentést. Az anyag­ból, de a vitából is kitűnt, hogy különösen a járásokban. Igen sok kívánnivalót hagy maga után a revízió. A leggyakrabban előforduló hibák, hogy elhanyagolják az eszköz- és anyagnyilvántartá­sok vezetését, nem tartják meg az évenként kötelező lel­tározást, nem fordítanak kellő gondot a belső ellenőrzésre. A végrehajtó bizottság ha­tározatban foglalta össze a ha­tékonyabb ellenőrzés felada­tait. Az egyéb ügyek tárgyalása között jóváhagyta az ülés a Pest megyei Kisipari Szövet­kezetek Szövetségének alap­szabályát, valamint a megyei tanács ipari osztályának ható­sági jogköréről, és a szervezeti felépítés rendjéről készült elő­terjesztést. Végezetül állást foglalt a Községfejlesztésért adomá- mányozható jelvény arany fo­kozatának odaítéléséről. A vá­rosok és a községek legjobb társadalmi munkásai közül 252 lakos kapja meg május else­jén a kitüntetést Miért Békés; mitől Heves? PEST: MÉSZÉGETŐ KEMENCE, BARLANG Képzeletbeli országjárásra hívjuk az olvasót hazánk 19 megyéjébe. Útikalauzul pedig a magyar nyelv hete alkalmá­ból nyelvészeinket választjuk; ők meg tudják magvarázni, máért nevezik megyéinket úgy, ahogyan. A. .földrajzból ismer­jük őket Világos, hogy a nevek egy része az egykori erődrend­szer emlékét őrzi. Fejér megye Fehérvárról ne­veztetik, a város pedig várá­nak anyagáról, színéről kapta nevét Csongrád viszont feke­te várat jelent. Valószínűleg ugyanezt jelenti a Vas megye nevét kölcsönző Vasvár is. Va­lószínűsíti ezt a nyelvészeknek az a megállapítása, hogy az „ezüst” finn-ugor szógyökereit elemezve „fehér vasat” jelent Tehát a vashoz a régi idők­ben a „fekete” fogalma kap­csolódott. Nógrád az „új vár”, Zemplén pedig „földvár” .ma­gyarul. Abaúj (vára) az Aba nemzetség által épített vagy újjáépített várat jelez. Győr nevét egyes források a gyűrű alakú egykori avar várból ma­gyarázzák, mások pedig a gyűr, györe, györ Kisalföldön ismeretes tájszóból vezetik le. Ez a kifejezés sík vidékből kiemelkedő területet jelent, amely áradás esetén is szára­zon marad. Várépítéssel kap­csolatos Borsod neve is, mely­ről Anonymus így ír: „Bors vezértől alapított várat nevez­ték így, mert kicsiny volt”. A „d” ugyanis évszázadokkal ez­előtt kicsinyítő képzőként sze­repelt, de kiveszett a beszélt j nyelvből. A balatoni tájon ak­koriban elterjedt som-növény­ről elnevezett Somogy ennek a „d” kicsinyítőnek a lágyabb párját őrzi második szó tagjá­ban. (Bizonyítók: Somod hely­név is van.) Nemcsak növény, hanem jellegzetes állatfaj is ad­hat nevet: a víz mellett épült Komárom neve a szlávban „szúnyogost” je­lent A Kunság a kun nemzetiség szálláshelyéről kapta nevét, ahová pedig Bocskai a hajdú­kat telepítette, ott van a Haj­dúság. Központi megyénk, Pest megye egy „mészégető kemence, barlang” jelentésű „pest” szóból származtatja ne­vét. A szóbanforgó mészége­tők a Dupa-jobbparti hegyek barlangjaiban voltak. A rév­átkelőhely másik felére, a mai pesti oldalra később került át a budai oldalon megszűnt Pest elnevezés. Tolna neve a latin telena (telenum) „révvámok” szóból ered. A római korban itt vámszedők működtek. Az összes többi megyenév egy sa­játos magyar szokást jelez. A nomád és a félnomád időkben nem a települést, hanem vala­mely személyt és házanépét keresték, azon a változó he­lyen, ahol az illető Baranya, Bács, Békés, Bihar, Heves, Sopron, Szabolcs, Szatmár, Szolnok, Veszprém nevű férfiú éppen szállásolt. A letelepedés után egy ideig aztán fennmaradt az a szokás, hogy az állandó telephelyet egyszerűen a személynévről nevezték el, még a — „falva-vára” toldalé­kot is mellőzve. És Zala? A névadó Zala fo­lyót még az első feljegyzések előtti időkben nevezte el egy általunk nem ismert nép. Ezért értelmét az elnevezők nyelvének ismerete nélkül nem tudjuk megfejteni. Emlékülés a Pest megyei Pártbizottságon A Magyar Szocialista Mun­káspárt Pest megyei Bizottsá­ga Vlagyimir Iljics Lenin szü­letésének 100. évfordulója al­kalmából szerdán emlékülést rendezett a megyei pártbizott­ság székházában. Részt vett az ünnepségen és az elnökségben foglalt he­lyet G. N. Golikov, az SZKP KB marxizmus—leninizmus intézetének osztályvezetője, Cservenka Ferencné, az MSZMP KB tagja, a Pest me­gyei Pártbizottság első titká­ra, Barinkai Oszkárné, a Pest megyei Pártbizottság titkára, Hunya István veterán, Szilá­gyi János vezérőrnagy, a Pest megyei párt-végrehajtóbizott­ság tagja, Kohánka András, az MSZMP KB munkatársa, Göndics Zoltán, a Pest me­gyei Pártbizottság osztályve­zetője, Só falvi Zoltánná, az MSZMP Pest megyei Bizottsá­ga marxizmus—leninizmus esti egyeteme igazgatója, dr. Lökös László, a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem pb- titkára. Barinkai Oszkárné megnyi­tó szavai után az első előadást ,,A lenini eszmei örökség és korunk” címmel G. N. Golikov tartotta. Ezt követően Csabai Tibor alezredes, a marxizmus —leninizmus esti egyetemének tanára „Lenin harca a jobb­éi baloldali elhajlás ellen a munkásmozgalomban”; Hajdú Elemér, az MSZMP Pest megyei Bizottsága párt- iskolájának igazgatója „A le­nini gazdaságpolitika alkal­mazása hazánk szocialista épí­tésében"; Dr. Lengyel Zsuzsa, a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem marxizmus—leninizmus tanszékének vezetője '„A munkásosztály vezető szerepé­ről szóló lenini tanítások ér­vényesülése hazánkban" — cí­mű előadásai hangzottak el. Ezután Barinkai Oszkárné a megye kiváló propagandis­táinak Lenin-emlékplakette- ket nyújtott át. Az emlékülés Sófalvi Zoltánná zárszavával ért véget HIÁNYOS A SZAKEMBER-UTÁNPÓTLÁS PEST MEGYÉBEN (I.) Megvizsgálták fiatalok helyzetét a ADMINISZTRÁTOROK TECHNIKUMI VÉGZETTSÉGGEL Rendkívül érdekes, átfogó tanulmány készült el a napok­ban a megyei tanács munka­ügyi osztályán a fiatalokról, a tanulmányaikat 1969-ben be­fejezettek helyzetéről. Nem­csak népgazdasági és munka­erő-gazdálkodási szempontból fontos megállapításai és az abból levont következtetések miatt ismertetjük a tanul­mányt részletesebben, hanem főként azért, mert az életbe éppen kilépett ifjak sorsáról van benne szó. A megye fia­taljainak jövőjéről. Megállapítja a tanulmány, hogy a Pest megyében mutat­kozó munkaerőhiány enyhíté­sének megoldása az iskoláikat befejezett tovább tanuló, vagy nyomban munkába lépő me­gyebeli fiatalok pályaválasz­IPARITANULÓNAK FELVESZÜNK általános iskolát végzett fiatalokat a következő szakmákba: épületlakatos, ács-állványozó, épületasztalos, fapadlózó- és műanyag­burkoló, központifűtés-szerelő, építőipari gépszerelő, épületburkoló (hideg); műkőkészító, vasbetonszerelő (2 éves), vízszigetelő, bádogos, hőszigetelő, kőműves, üvegező. Akiknek vidéken állandó lakásuk van, azoknak tanulóotthoni elhelyezést nyújtunk. jelentkezés személyesen vagy Írásban a pest \n;<. i e:e Alla aee i J*ÍTŐiE> \ Eta l A EA.A LA I Vrí L Budapest XXI., (Csepel), Kiss János altábornagy u. 19-21. tósán és a megyében levő üze­mekben való elhelyezkedésén múlik. A főváros közelsége viszont bőséges munkalehető­séget kínál számukra és a bu­dapesti vállalatoknál általá­ban kedvezőbb munkakörül­ményeket is találnak. „A demográfiai hullám le­vonulásakor a negyedik öt­éves terv során csökken a munkába állítható fiatalok száma. Amennyiben a közel­jövőben nem teremtjük meg az eláramlás csökkentésével a fiatalok helyben maradását, akkor a megyei vállalatok, üzemek szakember-utánpótlá­sa megoldhatatlanná válik’ — idézzük szó szerint a ta­nulmányból, amelyből meg­tudjuk, hogy tavaly iskolaév végén 1917 (758 fiú és 1159 leány) fejezte be középiskolai tanulmányait. Csak 505 elhelyezkedő Közülük 21,4 százalék felső- oktatási intézményekben, 18,6 százalék szakmunkáskép­zésben, 6,6 százalék egyéb is­kolai tanfolyamon folytatja tanulmányait, 2,8 százalék, csaknem valamennyi leány, otthon maradt, 52,2 százalék pedig munkaviszonyba lépett. De ebből a 967 fiatalból (424 fiú és 543 leány) összesen csu­pán 505 helyezkedett el a megyében. Mégpedig a gim­náziumot végzettek döntő többsége (81 százalék) admi­nisztratív munkakörben 1144 forint havi átlagkeresettel. A fiúk majdnem mind betaní­tott munkások lesznek. A technikumot végzettek 43. a szakközépiskolából kike­rültek 34 százaléka, majdnem csupa leány, helyezkedett el adminisztratív állásba a gim­náziumban érettségizetteknél magasabb fizetéssel. Ebből kö­vetkezik, hogy a technikumot, illetve szakközépiskolát vég­zetteket még az adminisztráció­ban is jobban képzetteknek tekintik a vállalatok. Viszont a szakközépiskolások, ellen­tétben a technikumban érett­ségizettekkel, túlnyomórészt szakmunkásként dolgoznak Kevés közöttük, aki a techni­kumiakhoz hasonló nyomban. illetve rövid idő múlva mű­szaki vagy magasabb beosztás­ba kerüL Még feltűnőbb e két iskola­típust végzettek elhelyezkedé­si lehetőségének különbsége a mezőgazdaságban. Itt a tech­nikumban érettségizetteknek csak 17, a szakközépiskolások­nak azonban 58 százaléka dol­gozik szakmunkásként 1621, illetve 1165 forint havi átlag- keresettel. Tehát a szakközép- iskola bizonyítványát a me­zőgazdaságban kevésbé érté­kelik. Áramlás a főváros felé Az érettségi után munkába álló középiskolás Pest megyei fiatalok 47,8 százaléka, tehát közel fele, a fővárosban he­lyezkedett el. Ez a nagyará­nyú eláramlás a legtöbb me­gyei vállalat és üzem rossz munkaerő-gazdálkodási poli­tikájára vezethető vissza. Nem elég előrelátóak, nem tulajdo­nítanak túlzott jelentőséget az utánpótlásnak, a fiatal szak­emberek helyhezkötésének. De oka az Is, hogy a me­gyében szakközépiskolában mindössze 704 ifjú számára van hely. márpedig múlt is­kolaév végén háromezernél többen jelentkeztek. Ennek következtében a megyében lakó fiatalokból több tanul fő­városi szakközépiskolában, mint a megyében. Még gim­náziumba is sokan járnak Budapestre, holott lakóhelyük­höz közelebb is találnának ilyen iskolát. A megye gimná­ziumainak első osztályaiban tavaly kétezer diák számára lett volna hely, de csupán 1740 iratkozott be. Fel kell figyelni arra is, hogy milyen nagy az eltérés a megyei iparvállalatok által igényelt szakmunkástanulók és a jelentkezők száma kö­zött. A munkaerő-utánpótlás­nak ezzel a problémájával legközelebb foglalkozunk. Ugyanakkor ismertetjük a munkaügyi osztály előterjesz­tet javaslatait is a bajok or­voslására. Szokoly Endre (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom