Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-02 / 77. szám

Tárlatlátogatás után A monori járási Nagy Ist­ván képzőművészeti csoport már zárja kiállításának ka­puit. Csaknem két és fél ez­ren nézték meg a kiállítást, s 13 alkotás el is kelt, főleg in­tézmények vásárolták a képe­ket. Április 4-én a kiállítóte­remben újabb bemutató nyí­lik, helytörténeti, régészeti, néprajzi anyaggal, és a je­lenlegi képzőművészeti alko­tásokból is itt marad néhány. A gyűjtemény persze nem lesz teljes, mindegyiknek csupán részletei szerepelnek, pél­dául Ecserről, Sülyhől, Úriból és Bényéről néprajzi anyag érkezik — innen sem a teljes gyűjtés, hiszen lesz még idő részleteiben bemu­tatni a teljes gyűjteménye­ket is. Ez a kiállítás egy hé­tig várja majd a látogatókat. Szomorújáték három felvonásban I. felvonás (Színhely: albertirsai vasútállomás épületbe, március 8., va­sárnap, hajnali fél három, fiatal tanár házaspár érkezik.) Férfi: Köp! Köp! Köp! (Zörgeti a pénztár ablakát.) Pénztáros: Hrrr... Hrrr... Hrrr (alszik). Férj és feleség: Köp! Köp! Köp! (páros zörgetés) Pénztáros: Hrrr! Hrrr! (erősödő horkolás). (Változik a szín, távoli zakatolás, vonat érkezik. Megáll. Kalauz le, férfi odalép a kalauzhoz.) Férfi: Kérem! Sajnos, nem tudtunk jegyet váltani, mert a pénztárban szünetel a jegykiadás. Kalauz: (nyersen, darabosan) Hagyjuk a dajkamesét! Jöj­jenek a következő vonattal, vagy megbüntetem magukat! Forgalmista (füle mellett elengedi a hallottakat, mint aki­nek semmi köze nincs az egészhez). II. felvonás (Színhely: vasúti kocsi utastere. Füst. Félhomály. Zötyögés.) Férfi: Kérek két félárut Monorig! Kalauz: (durván) Megmondtam, hogy büntetésit fognak fi­zetni! Világos? Nem érdekel a maguk kitalált története. Ért­hető? Feleség: Talán egy kis emberséggel minden megoldható lenne!? Idegen férfi: (erősen illuminált állapotban) Mi az, hogy nem fizetnek büntetésit? Én is vasutas vagyok az erre... meg - az arra... mindemét! (káromkodással fűszerezett, borgőzös megnyilvánulás.) Férj-feleség: (kikéri magának a közönséges hangnemet, hiába!). Kalauz: (megírja a jegyzőkönyvet, és Monoron leadja a forgalmiban). III. felvonás (Színhely: monori vasútállomás forgalmi irodája) Forgalmista: (bosszankodva) Már megint ilyen vacak ügy miatt késik a vonat négy percet! Kérem! (fordul a fiatal pár­hoz) írják alá a jegyzőkönyvet, mert ellenkező esetben nekem kell kifizetnem a büntetést. Férj: Nagyon sajnálom, de az eljárást jogtalannak tartom, és ezért nem írhatom alá! (Másnap: nagylelkűen megengedi a férjnek, hogy vélemé­nyét rávezesse a jegyzőkönyvre. Más nem történik.) Befejező kép: (egy hét múlva. Szárnysuhogás a magasból. Postagalamb ereszkedik alá, szárnya alatt levél. Hivatalos. Büntetés + kezelési költség két személyre, 65 forint. Kereken. Fő a precizitás!) Postagalamb: (bocsánatkérően néz a házaspárra, és men­tegetőzve terjeszti szét szárnyát) Turb... Turb... Turb... Én nem tehetek róla, higgyék el, nekem. Igazat mondott. A házaspár és a postagalamb valóban ár­tatlan volt. (Függöny) Ifj. Haár László ÜT PERC A „MAGDI“ BAN Hála a Rónának és az ÁFÉSZ-nak, gombamódra sza­porodnak a cukrászdák, esz­presszóik Vecsésen is. Áz egy főre eső italbolt és eszpresszó mennyiség immár az országos átlag fölött van. Az állapotok azonban már kevésbé. Ezért örül az ember, ha kellemes, kulturált szórakozóhelyet ta­lál. A „Magdi" ilyen. A Somo­gyi-Bacsó utcai kis impozáns épület belülről is szép, eszté­tikus. És ez is fontos: hangu­latos. A falakon magyar, nyu­gatnémet és olasz labdarúgó- csapatok zászlói jelzik: a „fő­nök” sportbarát. Frühwirth Laci egykor a vecsésiek kitűnő csatára volt — most a vendég­látóiparban bizonyít. A „Magdi”-ban nem kiabál­nak, énekelnek, nincs részeg. „Csak” jó hangulat van, kel­lemes csend, barátságos duru- zsolás és pompás feketekávé. Frühwirth Lászlómé, Magdika, a „névadónő” hamar népszerű lett a vendégek körében. Kel­lemes modora, halk beszéde stílusosan alkalmazkodik a környezethez és a hangulat­hoz. S hogy miért kell erről írni? Hiszen semmi különös, csak egy kellemes hangulatú kis presszói ez. Tegyük a szí­vünkre a kezünket: hány ilyen van? Ezért! —saatti— MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Két mamám és két pa­pám van. Nyáregyháza: A 24—25 nem válaszol. Űri: Magányos va­dász a szív. XII. ÉVFOLYAM, 77. SZÄM 1970. ÁPRILIS 2., CSÜTÖRTÖK A baromfitenyésztő-verse győztesei LIBALEGELŐT KÉRÜNK! _ TENGERIMALAC JÓ ÁRON A járás területéről összejöt­tek a ha ram f i ten y észtő-ver­seny részvevői, hogy a jelenlé­tükben értékeljék az ered­ményt. Az értekezleten jelen volt a MESZÖV-től Villányi Lászióné, a megyei nőtanácsitód Kovács Antalné megyei titkár. A verseny értékelésénél figye­lembe vették az átadott ba­romfi. tojás és a házinyúl mennyiségét. I. díjat, 1500 forint értékű vásárlási utalványt Szakái Lászlóné maglódi, II. díjat, 1200 forintos vásárlási utal­ványt, Strausz István maglódi és III. díjat, 900 forintos vásár­lási utalványt Burján Jenőné gyömrői lakos kapott. Szólaljon meg a verseny há­rom győztese. Szakái Lászlóné: — Hatszázkilencven kiló hízott libát és negyven- nyolcezer tojást adtam le. Lelküsmeretesen gondoztam és jól etettem őket. A szakcsoport tagja vagyak és évek óta részt veszek a versenyben. Eddig a tsz-től libalegelőt kaptunk, de ebben az évben elvették. Nem tudom, hogy fogok libát tarta­ni az idén legelő nélkül? Strausz István: — Háromszáz nyúl leadá­sára szerződtem és ezer- hatszázötvenet adtam le, körülbelül ötven mázsa súlyban. Szintén tagja vagyok a szak­csoportnak. A maglódi ÁFÉSZ mindenben segít bennünket. Az a tervem, liogy ez évben a dupláját adom le az előzőnek. Tcngeriinalaeokat is tar­tok. Törzsállományom hat­van darab. A húszdekás súlyú kicsinyeket hetvenöt forintért veszik át a kórházak kísérletezés céljára, de a MAVAD útján szállítok külföldre is. Az anya vemhes- sége hetvenhét napig tart, a fiatalok az első naptól kezdve esznek, és két hót alatt elérik a húszdekás súlyt. Burján Jenőné: — Ilétszázhúsz kiló hízott libát és tizennyolcezer to­jást adtam le. Gyomron is a libalegelő biztosítása okoz gondot. í Reméljük, hogy a libalegelő i kérdése megoldódik és az 1970. | évi termelési verseny is jó I eredménnyel fog végződni. (em) Péteriben tervezik A legutóbbi péteri tanács­ülésen tárgyalták a tanács 1970. évi költségvetését és a fejlesztési terveket. A költségvetés bevétele és kiadása egyaránt 451 ezer fo­rint, ez lényegében a tavalyi szinten van. A kulturális ága­zat 3 ezer, a helyi utak-hidak 15 ezer forinttal növeked­tek. Ezenkívül a művelődési ház előtt parkot létesítenek, ide kerítés készül, valamint a fenntartási költségek je­lentkeznek új kiadásként. A községi költségvetésen kívül kap a község 150 ezer forin­tot a helyi iskolák felújításá­ra. A fejlesztési alapból a jár­daépítést és a buszforduló megépítését tervezik. Mind a kettőre nagy szüksége van a községnek. (mj) A nyáregyházi Béke Tsz tagsága 1970. március 31-én megválasztotta elnöknek Lán- czy Kornél mezőgazdasági mérnököt. Középdöntőben az Alfa együttes A budapesti ÉVIG és Törek­vés művelődési otthon által ősszel meghirdetett zenekari ÉS A DIÓFÁK SORRA KIDŐLTEK Állok a 4-es út mellett Vecsésen, a strandfürdő melletti autóbuszmegálló­nál, és nézek a főváros ha­tára felé. Olyan szép volt itt* az út. Két oldalt öreg diófák vigyázták. Nemrég kivágtak őket. Zuhantak egymás után ... Kellett ez. Hiáha adták az út romanti­káját, segítettek a jármű­vezetőknek az egyhangúság leküzdésére, nyújtottak ká­nikula idején árnyékot., ad­ták gyümölcsüket, hiába: keskeny volt az út. Miattuk sérült, s halt meg sok em­ber, pusztult autó, motor egyaránt. Az út Pest felé? Csupán egyhangú villanyvezeték oszlopok közé szorult most már. Valójában azonban sokkal szélesebb lett, mint eddig volt. Az úttesten a sok jármű jön, megy, fut tovább. Mintha mi sem történt vol­na. Nekik jobb így. Kétségtelen, hogy a jövő­ben sok ember életét, jár­művezető épségét biztosít­ják a szélesebb utak. Mert mit is ér az olyan szépség, mely veszélyt rejt magá­ban? Fát ültethetünk ez­után is. Néhány év múlva árnyékot ad újra. Pápay Iván ! versenysorozat második fordu­lója lezárult. A március 24-én megrende­zett versenyt a zsűri joggal nevezte a legszínvonalasabb produkciónak. Olyan — Pesten — ismert és nívós zenekarok mellett, mint a „Kárpátia”, a „Tékozló fiúk”, a „Félix” — teljesen egyenrangú ellenfél­nek bizonyult járásunk leg­népszerűbb baat-zenékara, az A í/c-együttes. A verseny értékelésénél rendkívül nehéz helyzetben volt a zsűri, ezért élt azzal a jogával, hogy az Alfa mellett még két zenekart továbben­gedjen a középdöntőbe. A lelkes, kitartó munka ki­vívta magának az elismerést, de nem szabad megfeledkez­nünk az Alfa közönségéről sem. Arról a közel 150 zene­barátról, akik elkísérték zene­karukat a nehéz és sok bizta­tást igénylő versenyre. A si­kert közösen vívta ki magának az együttes és lelkes közönsé­ge. <h. 1.) FOCITURMIX ÜLLŐI BRAVÚR - PETRlCS GÓLJA DÖNTÖTT — NEM MEGY A GYÖMRŐIEKNEK IDEGENBEN Gyenge rajt — jó folytatás. Az üllői gárda egyre jobban belelendül. Az előző fordu­lóban Abony pontot vesz­tett Monoron, így az üllőiek tisztes vereség reményében utaztak el. Hatalmas küzde­lemben mégis sikerült meg­szerezni a győzelmet, 1:0 arányban. A gólt Rakó sze­rezte, de minden játékos di­cséretet érdemel lelkes, csu­paszív játékáért. ★ Hogy a meglepetéseknél maradjunk: a megfiatalított pilisi 11 — a „csikócsapat” — 2:2 arányú értékes döntetlent ért el a tavaly még megyeis Albertirsa otthonában. Az eredmény értékét növeli, hogy a pilisiek a második fél­időt 10 emberrel játszották végig. ★ A Péteri—Monor rangadó jó iramú, színvonalas küzdel­met hozott. Az „újfiúk” nagy­szerűén szerepeltek a monori csapatban. Szalay és Belesik a védelemben jeleskedtek, Garamszegi pedig a csatár­sor játékát irányította. Az értékes 1:0-ás győzelemben nagy része volt Kalocsa ka­SZAKOSÍTÁS, ÓH! Nem vagyok a kákán is cso­mót kereső ember. Nagyon örülök annak, hogy a járásban, így szűkebb szülőföldemen, Vecsésen, egyre több szakosí­tott bolt várja a vásárlót. Ez idáig rendben van. Az azon­ban már korántsem, hogy az ember a bevásárlásait csak maratoni távon tudja elintézni. Cérnát a község egyik végén lehet kapni, tűt máshol. Szö­get kaphatok Kertekalján, de egy rádióelemért már két kilo­méterrel arrébb kell menni. Jó dolog a szakosítás, hiszen az áruválaszték kielégítőbb, de arra is lehetne gondolni az új nagyközségben, hogy egy minden igényt kielégítő ABC áruházat építsenek. így csak az állami cipőipar jár jól. —szatti— pusnak is, aki időnként pa­rádésan védett. A monoriak gólját Petries lőtte, aki ugyancsak javuló formáról tett tanúbizonyságot. ★ Nagyszerű bravúrt vitt vég­hez a maglódi labdarúgó­csapat is. .Harazin (2) és Fü­le ki góljaival teljesen meg­érdemelten szerezte meg idei első győzelmét. A két góllö­vőn kívül jól játszott még Fitos László, aki biztosan verte vissza az újhartyáni támadásokat. ★ Gyömrőnek nem megy ide­genben. Az eddigi mérleg legalábbis ezt mutatja. Leg­utóbb Nagykátán 4:0-ra, ez­úttal Farmoson 2:1 arányú vereséget szenvedtek. l:0-ás hazai vezetésnél a gyömrői Dohnálnak sikerült egyenlí­teni, de a farmosiak szeren­csés körülmények között nö­velték előnyüket. Hiába ro­hamozott ezután a gyömrői csapat, az egyenlítés már nem sikerült. ★ Jól szerepelt a nyáregy­házi csapat is. A monori tar­talékgárda már 2:0-ra veze­tett, de a lelkesen játszó ha­zaiak megfordították a mér­kőzés állását és teljesen meg­érdemelten szerezték meg a két pontot. ★ A pilisi tartalékok igen erős csapattal érkeztek Mo- nori-erdőre. A hazaiak azon­ban nem tisztelték a neveket, Bán és Szokolyai góljaival 2:0 arányú győzelmet arattak. A hazaiak ezzel továbbra is listavezetők. ★ Feltűnően gyengén szere­pelnek az úriak a járási baj­nokságban. Az első forduló­ban otthonukban szenved­tek 2:l-es vereséget Men- détől, ezúttal pedig Ecseren kaptak ki 2:0-ra. A hazaiak nagyobb arányban is győzhet­tek volna. Gér József Öt ven t orz sgár da j elvén y A tápiósülyi Virágzó Tsz vezetősége április 3-án este ünnepséget rendez. A tsz elnö­ke a felszabadulás évfoirulója alkalmából ezüst, illetve bronz törzsgárdajelvényeket nyújt át a 20 és 10 éve munkálkodó dolgozói részére. Ezenkívül mintegy 50 tsz-tag oklevelet és készpénzjutalmat kap. Az ün­nepség után a tsz vezetősége vendégül látja a tsz dolgozóit. A ceglédi követek A kurucból egyszeriben hű­séges labanccá lett pilisi Be- leznay János generális uram­hoz, hatalmas földterületek birtoklójához, egy allcalommal követeket küldöttek jogtalan földeltulajdonítás ügyében a tisztességben megőszült ceglé­di esküdtek. Sehogyan sem tetszettek ám a nagy hatalmú generálisnak a követek, sőt nyers nyakasságuk miatt — már ahogy a fáma elmeséli — alaposan meg is bosszankodott rájuk. Amikor sem jobbra, sem balra nem tudott velük boldogulni, azt kérdezte tőlük, félig immár elveszítve türel­mét, hogy nincsenek-e Cegléd városában elfogadhatóbb, oko­sabb emberek? — Hát, ami azt illeti méltó- ságos generális urunk, vannak éppenséggel elegen! — feleltek azok egyszuszra, majd szem­rebbenés nélkül folytatták: — De tetszik tudni, jobb helyre jobb kell. Ide mi is igen csak jók vagyunk! A RÁKOK Egy alkalommal Beleznay János generális uram szép rá­kokat küldött valamelyik régi cselédemberével irsai földbir­tokos komájának, az ínyenc falatokat kedvelő Rakovszky Boldizsár uramnak. Termé­szetesen pár soros levél is mel­lékeltetett az ajándékhoz. A fürgelábúnak ugyan nem mondható parasztkiildönc alig hogy elindult a rábízott cse­megével, a forró nyári nap hevében máris erős szomjúsá­got érzett, s lehajolt inni a csobogó, hús Gerje patakból. Ezalatt a bestia rákok öblös puttonyából egytől egyig bele­potyogtak a vízbe, s ott gyor­san eltűntek szem elől. Nosza, restellkedett a szegény isten­adta jobbágya, de gondolta, hogy ha már rákok nincsenek, legalább ura négyrét hajtott levelét kézbesíti becsülettel. A cifra irsai kastélyba ér­vén, nyugtalan szívdobogások közepette át is adta a paksa- métát nagyságos Rakovszky Boldizsár uramnak, s egyik fáradt lábáról a másikra ne­hezedve félénken várta, vajon mi következik most? — Hej, atyámfia! — szólott a földbirtokos á sűrűn teleirt papiros tüzetes elolvasása után: — Itt a levélben rákok is vannak ám! — No, hála annak a magos- ságos mindenhatónak! — rik­kantott a paraszt mázsányival megkönnyebbedve. — Csak­hogy ott vannak a levélben azok a nyavalyások? En már tetszik tudni azon keseregtem, hogy valamennyien a Gerje patakba másztak, amikor vizet inni lehajoltam! Rakovszky József <

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom