Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-19 / 91. szám
4 PESl MEG hírlap 1910. Április 19.. vasárnap Ma rajtol az évszázad autóversenye t/ „Ezüst Árny“ Budaörsön — .4//« Rómeókkal vetélkedik a Moszkvics — Vigyázat, lámaveszély! Ma délelőtt a londoni Wembley Stadionban ezúttal nem partjelzők zászlai, hanem fekete-fehér kockás s-tartzász- lók lendülnek sokszor: 26 ezer kilométeres útjukra indítva az évszázad autós rallyejának versenyzőit. S a volán világhírű művészeit, világmárka versenyautóikkal, egy nap múlva, hétfőn este már Budaörsön láthatjuk... Tizenkilenc ország színeiben, 106 autóban, 256 versenyző vág neki a rendkívüli távnak, a Daily Mirror című angol napilap felajánlotta világkupáért. A minden eddiginél nagyobb szabású, méltán az évszázad versenyének nevezett rallye résztvevőinek indulási sorrendjét Bobby Moore, az angol labdarúgó-válogatott csapaitkapitánya sorsolta ki. A volán mögött olyan világhírességek ülnek, mint a finn Altonnen, az angol Roger Clark, vagy a lengyel Zasada. A start után, Európáin villám,gyorsan átrobogva, hétfőn délután Hegyeshalomnál ér a mezőny a magyar határra. Célpontjuk Budaörs, az autópálya melletti benzinkút. A versenyzők 19.30—23.30 óra között futnak be oda, az Autóklub fogadóállomására, ahol valóságos kiállításon tekintheti meg a nézőközönség a leghíresebb autótípusokat, hiszen a rallye nemcsak a vezetők, hanem a legnevesebb autógyárak világmárkáinak is páratlan küzdelme lesz. A benzinkútnál felsorakoznak majd a Fordok, BMW-k, Alfa Rómeók, Porschok, Citroenek, Saabok stb. Különös érdekességnek ígérkezik a kenti herceg Austin Maxija, s az „Ezüst Árny” nevű, két és fél tonnás Rolls-Royce, amelynek kipufogóját’ a tetőre erősítették ... S nem kisebb szenzációja még a versenynek, hogy a szovjet Avtoexport képviseletében öt Moszkvics 412-es is harcba száll a világkupáért. Túl sok pihenőideje aligha fesz a versenyzőknek, néhány korty frissítő ital után újra a gázba taposnak, s Budapest—Dabas— Szeged irányában elhagyják hazánkat. Ezt követően jugoszláv, bolgár, olasz, francia és spanyol tájakat maguk mögött hagyva, Portugáliában szállnak hajóra — Dél-Ameriká felé. A rallye „rázós” szakasza csak ezután következik. Nemegyszer úttalan utakon kell keresztül vágniuk a kontinensen, szubtrópusi esőövezetben. Brazília, Uruguay, Chile, Bolívia, Columbia ultán Panamában behajózzák a gépkocsikat — már amelyik elér idáig —, majd a versenyzők Mexico City felé veszik az irányit. A május 27-én elsőként célba futó versenyző személyesen viszi az Aztékstadionba a labdarúgóvilágbajnokság Rímet Kupáját ... S e megtiszteltetésen kívül felveszi majd az első helyezettnek járó háromnegyed- millió forintnak megfelelő ju- talimat. Hogy ki lesz e boldog győz- ! tes, annak találgatását már I holnap megkezdhetjük Buda- i őrsön ... — Szít — Dolgozom, jól vagyok... Az Európa Könyvkiadó, az ÉVIG művelődési központ könyvtára és a Pataki István aranykoszorús szocialista brigád április 21-én, kedden délután négy órakor, Dolgozom, jól vagyok ... címmel Lenin- emlékműsort rendez. Bevezetőt mond: Csertői Oszkár, az Európa Könyvkiadó munkatársa. A műsorban közreműködik: Csernus Mariann, Kőhíd Magda, Bánffy György és Verdes Tamás. Az emlékmű- sort az ÉVIG művelődési központban rendezik. Lóláb, exportra Rögtön megnyugtatom az ol- | vasót. Kecskebéka, pulikutya, csikóbőrös kulacs, gobelin, fakanál, s ki tudja, még mi minden, nem szokványos exportcikk mellett a címben szereplő lólábat nem exportáljuk. Legalábbis a szó szoros .értelmében vett lólábat nem, Képletesen azonban ... A múlt év adatait tekintve aligha akadhat bárki is, aki elégedetlenkedhetnék. A kivitel 16 százalékkal emelekedett 1968-hoz mérten, s ezen belül különösen a nem szocialista országokba irányuló , export fejlődött A huszonévesek forradalmisága Teret a cselekvésnek! ,,A mastani fiatalok forradalmi romantikája sokkal elvon tabb, sokkal absztraktabb, mint az akkori fiatalok forradalmi romantikája volt”. (Rényi Péter: A forradaimisá^ útja — Népszabadság.) A Központi Bizottság ifjúsággal foglalkozó határozatában olvastuk: „Az ifjúság társadalmi helytállásának is legfontosabb mércéje, hogy mit tesz a gyakorlatban, hogyan él, tanul, dolgozik, hogyan teljesíti a haza, a Magyar Nép- köztársaság iránti kötelességét”. Forradalmi cél, forradalmi feladat, forradalmi tett? — Szabó Gyuláné, a ceglédi Útépítő Gépjavító és Gyártó Vállalat elektroműszerésze és Balog György, a Cegléd város KISZ-bizottságának titkára e dialógussal válaszol: — A forradaimiság a munkán kívül kezdődik. Nem, mégsem így van: helytállni a gazdasági feladatokban és aktívan, alkotóan cselekedni a mozgalomban, ez a forradalmi tett. Úgy gondolom, régebben könnyebb volt tenni, huszonöt éve mindenben lehetett segíteni. Hatása is 'nagyobb volt, ttidták, ki,- mi ellen, miért tesznek: minden napjuknak érezték célját, feladatát, tettét. Irány romot takarítani, hidat építeni, arccal a vasút felé — a küzdés lelkesít. — A mai veteránok akkor oly nagy bizalmai kaptak, most viszont kicsi a bizalom. A bízás elve kimondott, csak a gyakorlat realitása hiányzik. Sok fiatal szilárd politikai hátországgal indul, mégis lekezelik őkét, csak direkten irányítják valamennyit. A fiatalok taktikai feladatokat kapnak, a stratégiát nem látják át, a stratégiát nem érzik sajátjuknak, a taktikai tett ezért degradálódik. — A szocializmust felépíteni, hatalmas forradalmi cél; e folyamatban megtalálni a helyemet, forradalmi feladat Másokkal felismertetni helyüket, — forradalmi tett. A tehetségeket aktivizálni, az energiákat felszabadítani, forradalmi tett Biztos vagyok Előzetes útbejáráson egy dél-amerikai ^autópályán” benne, hogy e forradalmisá- gunk szintén romantikussá válhat. — A jelszavakból teremtsünk tényeket, ne címszavakbh tervezzünk, váltsuk csak „aprópénzre”. Ne ködösítsük, ne misztifikáljuk a célt, hanem bontsuk részeire — neszájba- rágó módon, de felkeltve a fantáziát. Gondolkodásra késztessük az ifjúságot, ne csak végrehajtásra használjuk őket. Állítsuk jobban szolgálatba a fejeket, ne csak a kezeket. — Ha az ember nem érzi napról napra forradalmisága hatását, elkedvetlenedik. A feladat sok ember között oszlik meg, az egyes fiatal nem győződik meg saját nagyszerűségéről. Szükséges a részmunkák elismerése, ez növeli az ambíciókat. A legfontosabb ; minden napnak biztosítsuk forradalmi örömét. — Nincs folyamatos munka, gyakran hiányzik a feladatok egymásra épültsége, a kampányok nem mindig hatásosak. A forradalmártól pluszt kell követelni, de úgy, hogy érezze is, többet alkot. Értelmes, komplex ^megbízatásokat! A kollektíva céljait állandóan újra kell értékelni, ha szükséges, módosítani. — Tisztítsátok meg az ablakot, gyűjtsetek papírt — ba- gatell feladatokat kapunk. Ta% Ián senki sem tudja és nem is keresi, hogy mit lehet a kollektívákkal elérni ? A közösségek beleszoknak az igénybe, niem törekednek többre, sőt az apró feladatot sem oldják meg jól, hiszen méltatlannak érzik önmagukhoz és hangzik az elmarasztaló ítélet: az ördögi kör bezárult. Nem bűn, csak ennyire felhasználni az ifjúság tenniakarását? — Nagy forradalmi tetteket! Nagy forradalmi tetteket? Például: a minőség javítása, anyagtakarékosság, oldjuk meg az úttörők, a KISZ-esek táborozását, programot a szabad szombatokra. Nehéz, nagy forradalmi feladatot kérni, magunk is alig gondolkoztunk rajta, talán csak egyet tudunk: a tett országos legyen, égető feladatra irányuljon, az egész ifjúságot fogja át, ösz- szetett, nagy energiát szabadítson fiel és az alkotás méltó legyen százezerek nekibuzdulásához. — Az emberközelbe hozott célhoz vezető egész utat lássuk be. Legyen pontos és emberi a tájékoztatás, hogy minden munkafogás értelmet kapjon. A felső vezetés informáljon nyíltan, őszintén és a mi információnk is tisztán jussanak a vezetéshez. Ne köntör- falazzunk, feleslegesen ne manipuláljunk, ne használjuk a „diplomata nyelvet”. Magyarázzunk és vigyázzunk, hogy a legszebb elvek ne csontvázra leszegényítetten érkezzenek a tett színhelyére. — Forradalmi tett legyen a politikai munka, amely minden alkotás építő ereje. Cselekvő politikai munkát folytassunk, amelyet pontosan vezérel az elv, de a gyakorlatban sokszínűén váljon anyagi erővé: a szervezés, a tájékoztatás, a megnyerés új módszereket követel. Minél több fiatalt tanítsunk meg ideológiai, politikai munkára és állandóan elemezzük, hogy elvi ténykedésünk hogyan, milyen hatásfokon ölt testet. — Tegyük alkalmassá a fiatalokat a forradalmiiságra! Ne hagyjuk az embereket elkallódni, tanítsuk meg őket vezetni, cselekedni, gondolkodni. Hiányzanak a káderiskolák, a forradalmiságra tanító iskolák. És azokra, akik tarisznyájukban hordják a mar- sallbotot, megkülönböztetett figyelemmel tekintsünk, mindent tegyünk meg értük, hiszen találkozik az érdek: „Szocialista rendszerünk, eszméink normáinak megfelelő erkölcsű emberek igényes nevelése, társadalmunk, jövőnk egyetemes érdeke, egyben a felnövekvő fiatalok egyéni érdeke is”. Fóti Péter Hegyeshalomban a Dunakanyarról Az Országos Idegenforgalmi Tanács megbízásából információs szolgálatot állít fel az Idegenforgalmi Hivatal mosonmagyaróvári kirendeltsége Hegyeshalomban, a vasúti állomáson és a közúti határállomáson. Az információs szolgálat — amely még ebben a hónapban megkezdi működését —, a hazánkba érkező külföldi turistákat már a határ- állomáson ellátja olyan kiadványokkal, amelyek programot ajánlanak a Balaton mentén, a fővárosban, a Dunakanyarban és tájékoztatót nyújtanak hazánk idegenforgalmi értékeiről. — Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából április 22-én 1 és 2 forintos névértékű bélyegeket hoz forgalomba a posta. A bélyegek Zsitva Szabolcs grafikus rajzai alapján, az Állami Nyomdában készültek. Az 1 forintos bélyegen Páczay Pálnak a Dózsa György úton álló Lenin-szobra látható, a 2 forintos bélyeg Lenin mellképét ábrázolja. gyorsan: 32 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Hosszú évek óta első ízízben zárhatta pozitív előjellel a nem szocialista országokkal folytatott külkereskedelem egyenlegét a népgazdaság; míg a korábbi években hal- hétszáz millió devizaforint volt' a mínusz, a múlt esztendőben a többlet meghaladta a félmil- liárd devizaforintot. Jó érzés, hogy e többlet létrehozásában a megyében működő iparvállalatok közül néhány derekasan részt vett. Kevésbé jó érzés, hogy a megyében is találhatók olyan üzemek, ahonnét a — lólábat irdítják exportszállítmányként útnak. S ez az, ami a százalékok mögött megbújva, elgondolkozás- ra késztet. Miből többet? Az iparban dolgozó, export- tal-importtal foglalkozó szakemberek előtt is ismert az az igazság, melyet a külkereskedelmi vállalatok vezetői és üzletkötői lankadatlanul, de olykor reményt vesztetten hajtogatnak; a vállalatok egy részénél, a megtermelt árunak kerestetik a piacot, s sűrűn jelentős árengedményekre is hajlandók, csak szabadulhassanak raktárkészleteiktől. A legfontosabbon, a gazdasági érdekeltségen, eredményességen esik csorba ilyenkor. A vállalatok nem bánják. Majd „behozzák” másutt. Esetleg — s nem ritkán — az állami visszatérítés segítségével. A „lóláb”-nak egyik darabkája ez. Van azonban még néhány. Hazánk nyersanyagban szegény ország, s mert ezt unos- untalan hangoztatjuk, már- már természetesnek tűnik, hogy mezőgazdasági termékek és energiahordozók nélkül is a teljes behozatalnak 17 százalékát teszik ki a nyersanyagok. Holott nem természetes! Mert ugyanakkor csupán egy százalékkal több a félkésztermékek részesedése a teljes importból, míg a hazánkhoz hasonló fejlettségű tőkés országok esetében ez az arány 23—26 százalék között van. A nemzetközi kooperációk lassú terjedése, gyengesége az oka annak, hogy a vállalatok még ma is inkább nyersanyagot vásárolnák, s azt feldolgozva készítik él — nem egy esetben mélyen a nemzetközi átlag alatt maradó termelékenységgel — a félkész termékeket, ahelyett, hogy az utóbbi importjával — s az azzal járó megtakarításokkal — versenyképesebbé tennék késztermékeiket. A külgazdaságot ismerők jól tudják, hogy a komparativ előnyök kihasználása alfája és ómegája a külkereskedelem pozitív egyenlegének. Hétköznapi megfogalmazásban azt jelenti ez, hogy az idehaza a nemzetközi átlagot meghaladó termelékenységgel előállított árukat érdemes exportálni, s ugyanakkor az importnál az idehaza alacsony termelékenységgel készült áruk helyetteRz 1. sz. RKOV 12. sz. Üzemegysége (Gödöllő, Dózsa György u. 65.) közületeknek és magánosoknak egyaránt vállalja a propán-bután gázpalackok házhoz szállítását GÖDÖLLŐN, ASZÓDON és KISTARCSAN. • Megrendelés: Gödöllőn a 286-os telefonon, Aszódon a 85-ös telefonon, Kistarcsán a postahivatalban Gyöngyvirág u. 1. (személyesen vagy levélben) 1. SZ. AUTÓKÖZLEKEDÉSI VALLALAT — Húszezer forintot fordítanak az idén az Egyesüli Izzó váci gyárában a szép- irodalmi könyvtár gyarapítására. síiéit kell — kellene — előny ben részesíteni. A haszon — ráfizetés Az export gazdaságosság; vizsgálva, jelentős fejlődés egészséges irányú változások megállapítva, a követke: eredményre jutunk: a tűk országokba irányuló expor nak 39 százalékát alkotji olyan termékek, melyeket magyar ipar a nemzetközi á tagot meghaladó termeiében seggel .'.Ilit elő, melyeket t liát a komparatív előnyök k használásával értékesíthetne A szocialista országokba ir. nyúló kivitel esetében ez ; arány 55 százalékot ér el. ( hatvanas évek elején mindk adat jóval szerényebb volt, a folyamatot nézve, ez bizt tó.) Sajnos, ugyanakkor a t kés országokba kerülő árul nak egynegyede olyan terme amelynek ára nem fedezi j előállítási költségeket sem. t< hát a ..haszon” nem más, mi: — ráfizetés! Nagy kérdés azonban — s képletesen emlegetett lólábní is fontos része —, hogy k i f zet rá? A.z állam, a népgazdasá mindannyian. Csak az üze nem. Mert ráfizetését, expor ja gazdaságtalanságát haszo; ná varázsolja az állami vissz; térítés, az a mankó, melyet gazdasági reform is meghi gyott — s mint kiderült: se esetben indokolatlan nagyv; nalúsággal —, s csak lasi mértékben gyengít. Igaz, akai tak vállalatok — a megyébe is — melyek önként lemon< tak az állami támogatásról, többség azonban nem tette ej sőt. olyasfajta illúziókat tá] láttak, hogy végeredményt* ők fontos üzemek, hiszen e: portra is termelnek, s lár még az állam is támogat, ezt. Az a konkurreneia-köpesse melyet az állami támogati tart fenn, nem több látsza nál. olyan lepelnél, mély al kilóg az ésszerűtlenség,' mondvacsináltság, a ráfizet« a gazdasági kár lólába. / üzemek egy részében nem ha land ók tudomásul venni ez Ferde szemmel néznek arr aki kimondja az igazságot, az hogy az állami támogatás né küi egyik napról a másdin: ..leülnének”: ráfizetéssel te: melnének, nem osztogathatná elegánsan a nyereséget, sőt, kapukat is becsukhatnák. Illúziók nélkül A gazdaság ún. makrosafe rajában, tehát a központi iri nyitásban, a népgazdaság egf szében a reform bevezetésér* egyidőben megkezdődött a 1« számolás az illúziókkal. Nei mondható el ugyanez a mikre szféráról, a gyárakról, váll« latokról, a középirányító szer vezetékről, de több esetben minisztériumok munkájár* sem. A gyáraik, vállalatok sí rím megrekednek mai helj zetüknél, csakis az adott es 2 tendővel, annak feladataivá törődnek, s nem veszik észn hogy közben kicsúszik lábú alól a talaj. A középirányft szervezeteknél sem tapasztal ható a szükséges áttekint készség, a folyamatok össze függéseinek elemzése, haner megelégednek a tények re gisztrálásával, s büszkén je lentik az exportálás adatai elfeledkezve arról, hogy mib kerül ez az export... A megye minisztériumi vál lalatai közül a könmyűiparho tartozók s az élelmiszeripar iái termelésük húsz-húsz száza lékát szállítják exportra, a ta nácsi iparnál ez 29, illetve 1 százalék. Ha ehhez hozzászá nútjük a közvetett exportot :í kitűnik: nagy dologról vai szó. A népgazdaság egészénei hatásosabb működése műid] azon, hogy a tnikroszférábaT megszületnek-e a felismerések, s főként: tükröződnek-* majd azokban az ötéves tervekben, melyeket 1971—1975- re most készítenek minden helyen. Mészáros Ottó
