Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-19 / 91. szám
i9:o. Április 19., vasárnap PEST IUEC.VE I hírlap INTERJÚ PÉLDA ÉS ÚTMUTATÁS A lenini életmű kimeríthetetlen forrás Sófalvi Zoltánné Hajdú Elemér LENIN SZÜLETÉSE 100. ÉVFORDULÓJÁT ÜNNEPLIK VILÁGSZERTE. A MEGEMLÉKEZÉSEK, AZ ÜNNEPI BESZÉDEK, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSOK A LENINI ÉLETMŰ TELJESSÉGÉRE, ELMÉLET ÉS GYAKORLAT SZOROS KAPCSOLATÁRA MUTATNAK RÁ. LENIN MUNKÁSSÁGA KIMERÍTHETETLEN FORRÁS, ÖSZTÖNZŐ PÉLDA ÉS KÖVETENDŐ Útmutatás, elméleti és gyakorlati tevékenységet FOLYTATOKNAK, MINDAZOKNAK, AKIK KÜLÖNBÖZŐ FOKON MEGISMERIK ÉS TANULMÁNYOZNÁK A MARXIZMUS KLASSZIKUSAIT. A LENIN-CENTE- MÁRIUM ALKALMÁBÓL A PEST MEGYEI HÍRLAP SZERKESZTŐSÉGE BESZÉLGETÉSRE HÍVTA SÖFALVI ZOL- TÁNNÉT, A PEST MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG MARXIZMUS— LENINIZMUS ESTI EGYETEME IGAZGATÓJÁT, HAJ DO ELEMÉRT, A PEST MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG PÉCELI PÁRTISKOLÁJÁNAK IGAZGATÓJÁT, DR. GÖNCZI LÁSZLÓT, AZ ESTI EGYETEM POLITIKAI-GAZDASÁGTAN TANSZÉKÉNEK, DR. KISS ART HORNÉT, AZ ESTI SGYETEM FILOZÓFIAI TANSZÉKÉNEK ÉS SZABÓ IMRÉDÉT, AZ ESTI EGYETEM MUNKÁSMOZGALOM TÖRTÉNE- PE TANSZÉKÉNEK VEZETŐJÉT. A SZERKESZTŐSÉGET SUHA ANDOR ÉS MÉSZÁROS OTTÓ KÉPVISELTE. Pest megyei Hírlap: a felszabadulás negyedszázados évfordulójának közelmúltban le- sajlott köszöntése egyben egy riyam, országot, s népet átfosó mű felmutatása is volt, melyet a lenini eszmék győzelmes gyakorlati megvalósítása íredményezett. A szabadságot Lenin népe hozta el hazánk számára, s a magyar párt Lenin tanításaiból merítve való- átóttá meg a proletárdiktatúráit. A történelem maga sugallja tehát a kérdést: miként kö- iődik elmélet és gyakorlat lapjainkban egymáshoz, hogyan szükséges alkotó módon fölhasználni a lenini útmutatásokat? Élő örökség Sófalvi Zoltánné: Lenin el- inéleti és gyakorlati munkássága mindazok számára, akik valamilyen módon kapcsolatba kerülnek a marxizmussal, Marx, Engels és Lenin tanításaival, élő örökség. Olyan örökség amilyet csak az emberiség történelmének ritka, mert korokat meghatározó elméi hagytak há tra. A Len in- centenárium ezt az amúgy is élő örökséget tette még elevenebben hatóvá Példaként kisebb és nagyobb dolgokat egyaránt említhetek. Ebben az oktatási évben az esti egyetem egész tevékenységét áthatotta a Lenin-centenáriumi-a való felkészülés. Valamennyi tanszék a maga tematikájának megfelelően feldolgozta és elemezte Leninnek azokat a munkáit, melyek hazai feladataikhoz iránymutatást adnak. így például a proletár- forradalom és a proletárdiktatúra különböző kérdései, a szocialista államelmélettel foglalkozó műveket. Talán érzékelteti törekvéseinket, ha elmondom, hogy az április 22-én tartandó emlékülésen olyan előadások hangzanak el, mint G. N. Kolikov, az SZKP KB marxizmus—leninizmus intézetének osztályvezetőjéé. A lenini eszmei örökség és korunk címmel, Csabai Tibor, az esti egyetem tanáráé Lenin harca a jobb- és baloldali elhajlás ellen a munkásmozgalomban, Hajdú Eleméré, A lenini gazdaságpolitika alkalmazása hazánk szocialista építésében címmel és dr. Lengyel Zsuzsa, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem marxizmus—leninizmus tanszékének vezetőjéé, A munkásosztály vezető szerepéről szóló lenini tanítások érvényesülése hazánkban címmel. Hajdú Elemér: Szorosan ehhez kapcsolódik mindaz, amit a péceli pártiskolán tettünk és teszünk a Leninre való méltó emlékezés jegyében. Fő célkitűzésünk az volit, hogy a hallgatókkal a lehető legiteljeseb ben megismertessük Lenint, mint az elmélet továbbfejlesztőjét, a forradalmárt, s az embert, s egyúttal áttekintést adjunk arról is, hogy a lenini eszmék milyen hatással vannak mai életünkre. Április 17- én tartott centenáriumi emlékülésünkön öt előadás hangzott él, amelyeket a pártiskola tanárai, illetve hallgatói tartottak, s melyek témájukban igyekeztek megmutatni a lenini életmű merész ívét, a pártról szóló tanításoktól a szocialista tervszerűség lenini követelményednek alkotó megvalósításán át, a proletár internacionalizmusig. Túl az emlékülésen, sokféle módot találtunk arra — házi kiállításokat rendeztünk, a színházlátogatásokat, filmvetítéseket úgy válogattuk össze —, hogy megmutathassuk a lenini örökség eleven erejét, azt, hogy a le- ninizmus ereje az állandó megújulásban, a problémalátás bátorságában, a gazdasági és társadalmi folyamatok már csírájukban való felismerésében van Alkotó viták Pest megyei Hírlap: Lenin elméleti és gyakorlati munkássága örökös harc, állandó vita. Tagadhatatlan: Lenin öröksége is viták tüzében állt és áll világszerte. Erősen leszűkítve a kört, s csak az önök munkaterületére gondolva, kérdezzük: vannak-e viták oktatók és hallgatók között, a tanári karon belül, s ha vannak, miként értékelhetők ezék? Dr. Kiss Arthumé: Vitatkozni — legalábbis értelmesen vitatkozni — csak úgy lehet, ha egyrészt a vitatkozók ismerik mindazt, ami a vita témájául szolgál, másrészt, ha képesek arra, hogy a maguk gondolkodásának szűrőjén áteresztve a különböző nézeteket, alakítsák ki álláspontjukat. Mi mindkét követelménynek igyekszünk megfelelni. A tanári kar éppúgy, mint a hallgatók, figyelemmel kísérik a marxista irodalom friss eredményeit, s ugyanakkor elemző módon feldolgozzák a különböző pártviták az oktatókaron belül, az oktatók és a hallgatók között, nem egy Dr. Gönczi László esetben nagy horderejű kérdésekben, mint például a társadalom osztálystruktúrája, a tudománypolitikai irányelvekből következő feladatok stb., ám a vitáknak közös jellemzője, hogy alkotó légkörűetk, azokban nézetek és nem emberek csapnak össze, s a végső eredmény nem az álláspontok megmerevedése, hanem egyértelműsége. Dr. Gönczi László: Ott folytatnám, ahol Kiss elvtársnő abbahagyta. A lenini útmutatás valóban bátorít a vitára, hiszen Lenin maga is nagyon fontos elméleti megállapításokat fogalmazott meg másokkal folytatott vita közben. Lehetőségeink természetesen kötöttek, hiszen az esti egyetemen elsősorban oktató munka folyik, de adott lehetőségeinken belül minden esetben élünk a nézetek csatájának lehetőségével. A klasszikusok szilárd kiindulópontot adnak ahhoz, hogy napjaink egyre bonyolultabbá váló valóságát a tanárok és a hallgatók jó felkészültséggel, az igazt a hamistól, a helyest a helytelentől elkülöníteni tudással elemezzék. Szabó Imrémé: A nézetek ütköztetésének, s az így következő tisztázódáshoz tartozónak érzem, hogy sűrűn rendezünk közös tanszéki megbeszéléseket, amikor a filozófiai tanszék oktatóival együtt a munkásmozgalom története tanszék tanárai napirendre tűznek néhány lényeges, az előadásokon és a szemináriumokon vitát szülő kérdést, s így, közös erővel, a kollektíva nagyobb bölcsességében bízva alakítják ki az egységes álláspontot. Lenin munkássága ösztönöz bennünket arra, hogy egyetlen kérdést se érezzünk — úgymond — végérvényesen tisztázottnak. A problémák újrafogalmazódnak, újratermelődnek. A kétfrontas harc vagy a szövetségi politika kérdései más megfogalmazásban öltöttek alakot tíz vagy tizenöt esztendeje, mint napjainkban. Egység és sokféleség Pest megy«® Hírlap: A Lenin-centenárium jó alkalom arra, hogy felmérjük: kellően becsüljük-e a marxizmus klasszikusainak munkásságát? Arra gondolunk, hogy e megbecsülés legfontosabb módja a bátor gondolkodásmód, a klasszikusok nyújtotta biztos szellemi talajról való merész kiindulás, mindaz, amit úgy fogalmazhatnánk meg, hogy az egység keresése a sokféleségben. Melyek ilyen értelemben az önök tapasztalatai? Sófalvi Zoltánné: Látszatra talán kisebb jelentőségű példát említenék. Közvélemény- kutatást rendeztünk hallgatóink között s a többi között arról érdeklődtünk, vajon az esti egyetemen elsajátított anyag megfelelő alapokat nyújt-e a gyakorlati munkájukban jelentkező elvi kérdések tisztázásához. Számunkra kellemes tényként könyvelhetjük el, hogy hallgatóink nagy többsége jó iránytűként értékeli mindazt, amit az esti egyeteDr. Kiss Arthurné men a klasszikusok munkáiból elsajátított. Dr. Gönczi László: Napjainkban — anélkül, hogy a töl> bi tanszéket bántanám — úgy hiszem, hogy a mi tanszékünk az, .ahol a legszembetűnőbben mérhetővé válik elmélet és gyakorlat kapcsolata. A gazdasági reform- friss, olykor még pontosan meg sem fogalmazható problémák seregét szülte meg s jó fényt vet hallgatóinkra, hogy e problémákat rendszeresen magukkal hozzák az egyetemi foglalkozásokra. Az ilyen természetű kérdések megvitatásakor is a lenini útmutatást igyekszünk követni: a való helyzetből megállapítani az elméletileg általánosxthatót s azt vonatkoztatni a holnapi gyakorlatra. Hajdú Elemér: A pártiskolára kerülő hallgatók — s ennek előnye és hátránya is van — magukkal hozzák napi munkájuk ezernyi tapasztalatát, a tevékenységük közben felmerült elvi és gyakorlati kérdéseket, hiszen ilyen értelemben a marxizmus ott van minden munkahelyen, a munkapadoknál, a földeken, az 'emberek fejében, ha sűrűn nem is rendszerezve, az összefüggéseket nem jól összekapcsolva. Éppen ezért az oktatómunkában a rendszerező képesség elsajátítására, az önálló véleményalkotásra tesz- szük a hangsúlyt, arra, hogy a hallgatók ne mechanikus ismétlői legyenek a klasszikusok tanításainak, hanem alkotó alkalmazol. Dr. Kiss Arthurné: Egy valamit úgy hiszem nem árt leszögezni: azt, hogy a sokféleségből kialakuló egység csakis a marxizmus szilárd alapjain jöhet létre, s ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert napjainkban divat „többféle” marxizmusról beszélni. Nincs és nem lehet ilyen „módszer”., A klasszikusok s közöttük Lenin útmutatása nem olyasfajta kincsestár, amelyből mindenki a maga szája íze szerint ér- telmezhetőt választja ki, mert az alkotói bátorság, a való élethez kötődés nem azonosítható a klasszikusok eltorzításával. Szabó Imréné: Éppen ilyen okok miatt a mi tanszékünkön, de a többi tanszéken is sűrűn sor kerül módszertani vitákra és megbeszélésekre. Hiba lenne ugyanis megelégedni azzal, hogy a lenini útmutatások igazát meggyőződéssel vadjuk, s közben elhanyagoljuk ez útmutatások megértetését. Azt akarom ezzel mondani, hogy a marxizmus—leninizmus tanulmányozása nem ragadhat meg formális szinten, nem süllyedhet prakticizmussá. Megtanulni valamit még nem elég. A megtanultak értelmes befogadására, tehát alkotó alkalmazására van szükség. Tanszékünk esetében azért is lényeges ez, mert a hallgatók harmadik évfolyamosként tanulnak munkásmozgalom történetet, s lemérhetjük, hogy a filozófiában, a politikai gazdaságtanban. tanultak milyen gyökereket eresztettek gondolkodásmódjukban, mi az, amit már nem pusztán tananyagSzabó Imréné Irént, hanem önálló, elméleti tudásként használnak fel abból. A korral lépést tartva Pest megyei Hírlap: Lenin egész munkássága szüntelen küzdelem volt az elméleties- kedőkkel szemben. Hazai tapasztalataink is sűrűn figyelmeztettek arra, hogy az aktualizál gatásnak semmi köze az elméleti munkához. Napjaink gyorsan változó világa sűrűn csábít anra, hogy az eseményeket egy-egy elméleti tétellel illusztráljuk. Sikerül-e ellenállná e csábításnak s most nem csupán az esti egyetem munkájára gondolunk, hanem az önök másutt szerzett tapasztalataira is. Dr. Gönczi László: Ilyen veszély valóban mindig fennáll. Voltak és vannak, akik a korral való lépéstartást úgy értelmezik, hogy egy-egy esemény alkalmával 'kikeresik a megfelelő citátumot a klasz- szikusok valamelyik művéből s máris — gondolják — tisztán látnak. Az esti egyetemen akár a szemináriumokat, akár a vizsgákat nézem is, sikerül elkerülnünk ezt a hibát. Az életet nem statikus állapotként szemléljük, de nem is úgy, mint ami napról napra új elméleti „felfedezéseket” kíván. Arra törekszünk, hogy az oktatók épp úgy, mint a hallgatók, jól ismerjék azokat a kérdéseket, melyeket korunk jellemzőinek tartunk. E jól ismerés óv attól, hogy az esetlegest ösz- szekeverjük a törvényszerűvel, hogy az egyedit általánosnak tekintsük. Dr. Kiss Arthurné: A korral való lépéstartást ezerféle eszköz segíti, de a legtöbb támogatást — akár a dolog elvi, akár gyakorlati oldalát tekintjük is — a megyei pártbizottságtól kapjuk. Időben és kellő bőségben informálódnak az oktatók a kül- és belpolitika eseményeiről, a nemzetközi munkásmozgalom kérdéseiről, ’ mindarról, amit aztán a hallgatóknak továbbadnak. Ez a hathatós segítség, melyet a megyei pártbizottság nyújt, elvezetett odáig, hogy az esti egyetemen nyílt a légkör, őszinték a viták, nem léteznek kényes kérdések, hogy minden esetben hűek maradhatunk ahhoz a lenini elvhez, ami szerint az igazságot akkor is igazságként kell elismernünk, ha az számunkra, kedvezőtlen, ha gondokat jelez. Szabó Imréné: A tanszékek munkaterve hű tükre annak, hogy a párt egész politikájának megfelelően nemcsak hivatkozunk a lenini útmutatásokra, hanem valóban a kor kérdései közötti eligazodás biztos iránytűjeként hasznosítjuk azokat. Érdekes módon éppen ott bizonyosodik be e biztos iránytű létező volta, ahol a gyakorlat sűrűn ellentmondásos: a nemzetközi munkásmozgalomban. Szükség- szerű tehát, hogy a tanszéken oktatók és hallgatók a kor eseményeit Lenin tanításainak segítségével elmezve alkossanak képet maguknak mai világunkról s benne a munkásmozgalom helyzetéről. S itt már nemcsak az értelem, de az érzelem is szerepet játszik. így kötődik oktató- és nevelőmunka, így valósul meg az emberformálás. Sófalvi Zoltánné: Talán nem szerénytelenség, ha azzal egészítem ki az utóbb elhangzottakat, hogy nemcsak a hallgatók, hanem az oktatók is formálódnak, előbbre lép- / nek. A tanszékek oktatói karának tagjai között jó né- hányan tudományos fokozatok birtokosai, így például Kiss elvtársnő nemrég védte meg kandidátusi disszertációját, Szabó elytársnő pedig a Pest megyei falujárás történetét feldolgozva, most készíti doktori disszertációját. Gönczi elvtárs sűrűn publikál tudományos tanulmányokat, s a tanári kar tagjai között rajtuk kívül is jó néhányan vannak, akik különböző tankönyvek szerzői, tudományos intézetek és folyóiratok rendszeres munkatársai. Elsősorban nem a személyes példák miatt említettem ezt, hanem azért, hogy ezzel is érzékeltessük: az esti egyetem adott lehetőségein belül igyekszik hozzájárulni a lenini örökség hű ápolásához, oktatási tematikában és stílusban éppúgy, mint az új típusú ember formálásában. Pest megyei Hírlap: szönjük a beszélgetést. KöMegkezdődhet „Minipolis" épitése Felhívás a szocialista brigádokhoz A Magyar Úttörők Szövetsége a csillebérci Minipolis felépítéséért — mint megírtuk — országos mozgalmat indított. A kis városka a csillebérci tábor mellett lesz és az úttörőmozgalom 25. évfordulóján nyitja meg kapuit. A makettváros a történelmi időket felelevenítve — az idő útján mutatja be a földkerekség legnevezetesebb alkotásait, mindazt, amit az emberiség a világtörténelem során alkotott az építészetben és a technikában. A város amellett, hogy pihentet és gyönyörködtet, az úttörők nevelését is szolgálja. A fiatalok szórakozva ismerkedhetnek a különböző korok építészeti stílusaival. Oktató táblák segítségével megismerik majd, hogy egy-egy létesítmény miként vonult be a történelembe. Komoly nevelési értéket jelent az is, hogy a minivárost társadalmi munkával az egész ország építi fel. A várost még csak építik, de a szervezők máris készítik a programokat. Alig telt el egy hónap a felhívás közzététele óta —vállalatok, üzemek, magánemberek jelentkeztek, hogy részt vállalhassanak ebből az országos megmozdulásból. A budapesti KÖZÉRT Karbantartó Vállalat most felhívást intézett az ország szocialista brigádjaihoz, járuljanak hozzá mintegy ezer óra társadalmi munkával az úttörők „születésnapi ajándékához”. Általában minden brigád saját profiljának megfelelő munkát kíván elvégezni az építésnél. Sok üzem vállalta az egész terület villamosítását, vagy az összes lakatos, asztalos munkát. De van olyan is, mely kész modellekkel kíván hozzájárulni a makett- városhoz. így például az MHSZ Modellező Klubja Nagykőrösön felajánlotta, hogy kész repülőt, hajót, autót és rakétát ajándékoz az úttörőknek, s hozzásegítenek felépíteni a repülőteret, autópályát. Ugyancsak Nagykőrösről ajánlotta fel munkáját Dzub- nár Károly asztalosmester is. A Műszaki Egyetem KISZ- ftataijai a tervek nagy részét már elkészítették, bár számos világhírű építmény terveit várják még külföldről, azért így is hamarosan megkezdődhet a csillebérci Minipolis építése.
