Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-19 / 91. szám

i9:o. Április 19., vasárnap PEST IUEC.VE I hírlap INTERJÚ PÉLDA ÉS ÚTMUTATÁS A lenini életmű kimeríthetetlen forrás Sófalvi Zoltánné Hajdú Elemér LENIN SZÜLETÉSE 100. ÉVFORDULÓJÁT ÜNNEPLIK VILÁGSZERTE. A MEGEMLÉKEZÉSEK, AZ ÜNNEPI BE­SZÉDEK, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSOK A LENINI ÉLETMŰ TELJESSÉGÉRE, ELMÉLET ÉS GYAKORLAT SZOROS KAP­CSOLATÁRA MUTATNAK RÁ. LENIN MUNKÁSSÁGA KI­MERÍTHETETLEN FORRÁS, ÖSZTÖNZŐ PÉLDA ÉS KÖVE­TENDŐ Útmutatás, elméleti és gyakorlati te­vékenységet FOLYTATOKNAK, MINDAZOKNAK, AKIK KÜLÖNBÖZŐ FOKON MEGISMERIK ÉS TANULMÁNYOZ­NÁK A MARXIZMUS KLASSZIKUSAIT. A LENIN-CENTE- MÁRIUM ALKALMÁBÓL A PEST MEGYEI HÍRLAP SZER­KESZTŐSÉGE BESZÉLGETÉSRE HÍVTA SÖFALVI ZOL- TÁNNÉT, A PEST MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG MARXIZ­MUS— LENINIZMUS ESTI EGYETEME IGAZGATÓJÁT, HAJ DO ELEMÉRT, A PEST MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG PÉCELI PÁRTISKOLÁJÁNAK IGAZGATÓJÁT, DR. GÖN­CZI LÁSZLÓT, AZ ESTI EGYETEM POLITIKAI-GAZDA­SÁGTAN TANSZÉKÉNEK, DR. KISS ART HORNÉT, AZ ESTI SGYETEM FILOZÓFIAI TANSZÉKÉNEK ÉS SZABÓ IMRÉ­DÉT, AZ ESTI EGYETEM MUNKÁSMOZGALOM TÖRTÉNE- PE TANSZÉKÉNEK VEZETŐJÉT. A SZERKESZTŐSÉGET SUHA ANDOR ÉS MÉSZÁROS OTTÓ KÉPVISELTE. Pest megyei Hírlap: a fel­szabadulás negyedszázados év­fordulójának közelmúltban le- sajlott köszöntése egyben egy riyam, országot, s népet átfo­só mű felmutatása is volt, me­lyet a lenini eszmék győzel­mes gyakorlati megvalósítása íredményezett. A szabadságot Lenin népe hozta el hazánk számára, s a magyar párt Le­nin tanításaiból merítve való- átóttá meg a proletárdiktatú­ráit. A történelem maga sugall­ja tehát a kérdést: miként kö- iődik elmélet és gyakorlat lapjainkban egymáshoz, ho­gyan szükséges alkotó módon fölhasználni a lenini útmuta­tásokat? Élő örökség Sófalvi Zoltánné: Lenin el- inéleti és gyakorlati munkás­sága mindazok számára, akik valamilyen módon kapcsolat­ba kerülnek a marxizmussal, Marx, Engels és Lenin tanítá­saival, élő örökség. Olyan örökség amilyet csak az em­beriség történelmének ritka, mert korokat meghatározó elméi hagytak há tra. A Len in- centenárium ezt az amúgy is élő örökséget tette még eleve­nebben hatóvá Példaként ki­sebb és nagyobb dolgokat egy­aránt említhetek. Ebben az oktatási évben az esti egye­tem egész tevékenységét átha­totta a Lenin-centenáriumi-a való felkészülés. Valamennyi tanszék a maga tematikájának megfelelően feldolgozta és ele­mezte Leninnek azokat a munkáit, melyek hazai fel­adataikhoz iránymutatást ad­nak. így például a proletár- forradalom és a proletárdik­tatúra különböző kérdései, a szocialista államelmélettel foglalkozó műveket. Talán ér­zékelteti törekvéseinket, ha el­mondom, hogy az április 22-én tartandó emlékülésen olyan előadások hangzanak el, mint G. N. Kolikov, az SZKP KB marxizmus—leninizmus inté­zetének osztályvezetőjéé. A le­nini eszmei örökség és korunk címmel, Csabai Tibor, az esti egyetem tanáráé Lenin harca a jobb- és baloldali elhajlás ellen a munkásmozgalomban, Hajdú Eleméré, A lenini gaz­daságpolitika alkalmazása ha­zánk szocialista építésében címmel és dr. Lengyel Zsuzsa, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem marxizmus—leniniz­mus tanszékének vezetőjéé, A munkásosztály vezető sze­repéről szóló lenini tanítások érvényesülése hazánkban cím­mel. Hajdú Elemér: Szorosan eh­hez kapcsolódik mindaz, amit a péceli pártiskolán tettünk és teszünk a Leninre való méltó emlékezés jegyében. Fő célki­tűzésünk az volit, hogy a hall­gatókkal a lehető legiteljeseb ben megismertessük Lenint, mint az elmélet továbbfej­lesztőjét, a forradalmárt, s az embert, s egyúttal áttekintést adjunk arról is, hogy a lenini eszmék milyen hatással van­nak mai életünkre. Április 17- én tartott centenáriumi em­lékülésünkön öt előadás hang­zott él, amelyeket a pártiskola tanárai, illetve hallgatói tar­tottak, s melyek témájukban igyekeztek megmutatni a leni­ni életmű merész ívét, a párt­ról szóló tanításoktól a szocia­lista tervszerűség lenini köve­telményednek alkotó megvaló­sításán át, a proletár interna­cionalizmusig. Túl az emlék­ülésen, sokféle módot talál­tunk arra — házi kiállításokat rendeztünk, a színházlátogatá­sokat, filmvetítéseket úgy vá­logattuk össze —, hogy meg­mutathassuk a lenini örökség eleven erejét, azt, hogy a le- ninizmus ereje az állandó megújulásban, a problémalá­tás bátorságában, a gazdasági és társadalmi folyamatok már csírájukban való felismerésé­ben van Alkotó viták Pest megyei Hírlap: Lenin elméleti és gyakorlati mun­kássága örökös harc, állandó vita. Tagadhatatlan: Lenin öröksége is viták tüzében állt és áll világszerte. Erősen le­szűkítve a kört, s csak az önök munkaterületére gondol­va, kérdezzük: vannak-e viták oktatók és hallgatók között, a tanári karon belül, s ha van­nak, miként értékelhetők ezék? Dr. Kiss Arthumé: Vitat­kozni — legalábbis értelme­sen vitatkozni — csak úgy le­het, ha egyrészt a vitatkozók ismerik mindazt, ami a vita témájául szolgál, másrészt, ha képesek arra, hogy a maguk gondolkodásának szűrőjén át­eresztve a különböző nézete­ket, alakítsák ki álláspontju­kat. Mi mindkét követelmény­nek igyekszünk megfelelni. A tanári kar éppúgy, mint a hallgatók, figyelemmel kísé­rik a marxista irodalom friss eredményeit, s ugyanakkor elemző módon feldolgozzák a különböző pártviták az okta­tókaron belül, az oktatók és a hallgatók között, nem egy Dr. Gönczi László esetben nagy horderejű kér­désekben, mint például a tár­sadalom osztálystruktúrája, a tudománypolitikai irányelvek­ből következő feladatok stb., ám a vitáknak közös jellemző­je, hogy alkotó légkörűetk, azokban nézetek és nem em­berek csapnak össze, s a végső eredmény nem az álláspontok megmerevedése, hanem egyér­telműsége. Dr. Gönczi László: Ott foly­tatnám, ahol Kiss elvtársnő abbahagyta. A lenini útmuta­tás valóban bátorít a vitára, hiszen Lenin maga is nagyon fontos elméleti megállapításo­kat fogalmazott meg mások­kal folytatott vita közben. Le­hetőségeink természetesen kö­töttek, hiszen az esti egyete­men elsősorban oktató munka folyik, de adott lehetőségein­ken belül minden esetben élünk a nézetek csatájának le­hetőségével. A klasszikusok szilárd kiindulópontot adnak ahhoz, hogy napjaink egyre bonyolultabbá váló valóságát a tanárok és a hallgatók jó felkészültséggel, az igazt a hamistól, a helyest a helyte­lentől elkülöníteni tudással elemezzék. Szabó Imrémé: A nézetek üt­köztetésének, s az így követ­kező tisztázódáshoz tartozó­nak érzem, hogy sűrűn ren­dezünk közös tanszéki megbe­széléseket, amikor a filozófiai tanszék oktatóival együtt a munkásmozgalom története tanszék tanárai napirendre tűznek néhány lényeges, az előadásokon és a szemináriu­mokon vitát szülő kérdést, s így, közös erővel, a kollektíva nagyobb bölcsességében bízva alakítják ki az egységes állás­pontot. Lenin munkássága ösz­tönöz bennünket arra, hogy egyetlen kérdést se érezzünk — úgymond — végérvényesen tisztázottnak. A problémák új­rafogalmazódnak, újraterme­lődnek. A kétfrontas harc vagy a szövetségi politika kér­dései más megfogalmazásban öltöttek alakot tíz vagy ti­zenöt esztendeje, mint nap­jainkban. Egység és sokféleség Pest megy«® Hírlap: A Le­nin-centenárium jó alkalom arra, hogy felmérjük: kellően becsüljük-e a marxizmus klasszikusainak munkásságát? Arra gondolunk, hogy e meg­becsülés legfontosabb módja a bátor gondolkodásmód, a klasszikusok nyújtotta biztos szellemi talajról való merész kiindulás, mindaz, amit úgy fogalmazhatnánk meg, hogy az egység keresése a sokféleség­ben. Melyek ilyen értelemben az önök tapasztalatai? Sófalvi Zoltánné: Látszatra talán kisebb jelentőségű pél­dát említenék. Közvélemény- kutatást rendeztünk hallgató­ink között s a többi között ar­ról érdeklődtünk, vajon az es­ti egyetemen elsajátított anyag megfelelő alapokat nyújt-e a gyakorlati munkájukban je­lentkező elvi kérdések tisztá­zásához. Számunkra kellemes tényként könyvelhetjük el, hogy hallgatóink nagy több­sége jó iránytűként értékeli mindazt, amit az esti egyete­Dr. Kiss Arthurné men a klasszikusok munkái­ból elsajátított. Dr. Gönczi László: Napja­inkban — anélkül, hogy a töl> bi tanszéket bántanám — úgy hiszem, hogy a mi tanszékünk az, .ahol a legszembetűnőbben mérhetővé válik elmélet és gyakorlat kapcsolata. A gazda­sági reform- friss, olykor még pontosan meg sem fogalmaz­ható problémák seregét szülte meg s jó fényt vet hallgató­inkra, hogy e problémákat rendszeresen magukkal hoz­zák az egyetemi foglalkozá­sokra. Az ilyen természetű kérdések megvitatásakor is a lenini útmutatást igyekszünk követni: a való helyzetből megállapítani az elméletileg általánosxthatót s azt vonat­koztatni a holnapi gyakorlat­ra. Hajdú Elemér: A pártisko­lára kerülő hallgatók — s en­nek előnye és hátránya is van — magukkal hozzák napi munkájuk ezernyi tapasztala­tát, a tevékenységük közben felmerült elvi és gyakorlati kérdéseket, hiszen ilyen érte­lemben a marxizmus ott van minden munkahelyen, a mun­kapadoknál, a földeken, az 'emberek fejében, ha sűrűn nem is rendszerezve, az össze­függéseket nem jól összekap­csolva. Éppen ezért az oktató­munkában a rendszerező ké­pesség elsajátítására, az ön­álló véleményalkotásra tesz- szük a hangsúlyt, arra, hogy a hallgatók ne mechanikus is­métlői legyenek a klasszikusok tanításainak, hanem alkotó alkalmazol. Dr. Kiss Arthurné: Egy va­lamit úgy hiszem nem árt le­szögezni: azt, hogy a sokféle­ségből kialakuló egység csakis a marxizmus szilárd alapjain jöhet létre, s ezt azért szüksé­ges hangsúlyozni, mert napja­inkban divat „többféle” mar­xizmusról beszélni. Nincs és nem lehet ilyen „módszer”., A klasszikusok s közöttük Lenin útmutatása nem olyasfajta kincsestár, amelyből mindenki a maga szája íze szerint ér- telmezhetőt választja ki, mert az alkotói bátorság, a való élethez kötődés nem azono­sítható a klasszikusok eltorzí­tásával. Szabó Imréné: Éppen ilyen okok miatt a mi tanszékün­kön, de a többi tanszéken is sűrűn sor kerül módszertani vitákra és megbeszélésekre. Hiba lenne ugyanis megelé­gedni azzal, hogy a lenini út­mutatások igazát meggyőző­déssel vadjuk, s közben elha­nyagoljuk ez útmutatások megértetését. Azt akarom ez­zel mondani, hogy a marxiz­mus—leninizmus tanulmá­nyozása nem ragadhat meg formális szinten, nem süllyed­het prakticizmussá. Megtanul­ni valamit még nem elég. A megtanultak értelmes befoga­dására, tehát alkotó alkalma­zására van szükség. Tanszé­künk esetében azért is lénye­ges ez, mert a hallgatók har­madik évfolyamosként tanul­nak munkásmozgalom történe­tet, s lemérhetjük, hogy a filo­zófiában, a politikai gazdaság­tanban. tanultak milyen gyö­kereket eresztettek gondolko­dásmódjukban, mi az, amit már nem pusztán tananyag­Szabó Imréné Irént, hanem önálló, elméleti tudásként használnak fel ab­ból. A korral lépést tartva Pest megyei Hírlap: Lenin egész munkássága szüntelen küzdelem volt az elméleties- kedőkkel szemben. Hazai ta­pasztalataink is sűrűn figyel­meztettek arra, hogy az aktua­lizál gatásnak semmi köze az elméleti munkához. Napjaink gyorsan változó világa sűrűn csábít anra, hogy az esemé­nyeket egy-egy elméleti tétel­lel illusztráljuk. Sikerül-e el­lenállná e csábításnak s most nem csupán az esti egyetem munkájára gondolunk, hanem az önök másutt szerzett ta­pasztalataira is. Dr. Gönczi László: Ilyen veszély valóban mindig fenn­áll. Voltak és vannak, akik a korral való lépéstartást úgy értelmezik, hogy egy-egy ese­mény alkalmával 'kikeresik a megfelelő citátumot a klasz- szikusok valamelyik művé­ből s máris — gondolják — tisztán látnak. Az esti egye­temen akár a szemináriumo­kat, akár a vizsgákat nézem is, sikerül elkerülnünk ezt a hibát. Az életet nem sta­tikus állapotként szemléljük, de nem is úgy, mint ami napról napra új elméleti „fel­fedezéseket” kíván. Arra tö­rekszünk, hogy az oktatók épp úgy, mint a hallgatók, jól ismerjék azokat a kérdéseket, melyeket korunk jellemzői­nek tartunk. E jól ismerés óv attól, hogy az esetlegest ösz- szekeverjük a törvényszerű­vel, hogy az egyedit általá­nosnak tekintsük. Dr. Kiss Arthurné: A kor­ral való lépéstartást ezerfé­le eszköz segíti, de a legtöbb támogatást — akár a dolog elvi, akár gyakorlati olda­lát tekintjük is — a me­gyei pártbizottságtól kapjuk. Időben és kellő bőségben informálódnak az oktatók a kül- és belpolitika esemé­nyeiről, a nemzetközi mun­kásmozgalom kérdéseiről, ’ mindarról, amit aztán a hall­gatóknak továbbadnak. Ez a hathatós segítség, melyet a megyei pártbizottság nyújt, elvezetett odáig, hogy az es­ti egyetemen nyílt a légkör, őszinték a viták, nem létez­nek kényes kérdések, hogy minden esetben hűek marad­hatunk ahhoz a lenini elvhez, ami szerint az igazságot ak­kor is igazságként kell elis­mernünk, ha az számunkra, kedvezőtlen, ha gondokat je­lez. Szabó Imréné: A tanszé­kek munkaterve hű tükre annak, hogy a párt egész politikájának megfelelően nemcsak hivatkozunk a leni­ni útmutatásokra, hanem valóban a kor kérdései kö­zötti eligazodás biztos irány­tűjeként hasznosítjuk azokat. Érdekes módon éppen ott bizonyosodik be e biztos iránytű létező volta, ahol a gyakorlat sűrűn ellentmon­dásos: a nemzetközi mun­kásmozgalomban. Szükség- szerű tehát, hogy a tanszéken oktatók és hallgatók a kor eseményeit Lenin tanításai­nak segítségével elmezve al­kossanak képet maguknak mai világunkról s benne a munkásmozgalom helyzetéről. S itt már nemcsak az értelem, de az érzelem is szerepet ját­szik. így kötődik oktató- és nevelőmunka, így valósul meg az emberformálás. Sófalvi Zoltánné: Talán nem szerénytelenség, ha azzal egé­szítem ki az utóbb elhang­zottakat, hogy nemcsak a hallgatók, hanem az oktatók is formálódnak, előbbre lép- / nek. A tanszékek oktatói karának tagjai között jó né- hányan tudományos fokoza­tok birtokosai, így például Kiss elvtársnő nemrég véd­te meg kandidátusi disszer­tációját, Szabó elytársnő pe­dig a Pest megyei falujárás történetét feldolgozva, most készíti doktori disszertáció­ját. Gönczi elvtárs sűrűn publikál tudományos tanul­mányokat, s a tanári kar tag­jai között rajtuk kívül is jó néhányan vannak, akik kü­lönböző tankönyvek szerzői, tudományos intézetek és fo­lyóiratok rendszeres munka­társai. Elsősorban nem a személyes példák miatt em­lítettem ezt, hanem azért, hogy ezzel is érzékeltessük: az esti egyetem adott lehe­tőségein belül igyekszik hoz­zájárulni a lenini örökség hű ápolásához, oktatási te­matikában és stílusban épp­úgy, mint az új típusú em­ber formálásában. Pest megyei Hírlap: szönjük a beszélgetést. Kö­Megkezdődhet „Minipolis" épitése Felhívás a szocialista brigádokhoz A Magyar Úttörők Szövet­sége a csillebérci Minipolis felépítéséért — mint megírtuk — országos mozgalmat indí­tott. A kis városka a csille­bérci tábor mellett lesz és az úttörőmozgalom 25. évfordu­lóján nyitja meg kapuit. A makettváros a történelmi idő­ket felelevenítve — az idő útján mutatja be a földkerek­ség legnevezetesebb alkotá­sait, mindazt, amit az embe­riség a világtörténelem során alkotott az építészetben és a technikában. A város amellett, hogy pihentet és gyönyörköd­tet, az úttörők nevelését is szolgálja. A fiatalok szórakoz­va ismerkedhetnek a külön­böző korok építészeti stílusai­val. Oktató táblák segítségé­vel megismerik majd, hogy egy-egy létesítmény miként vonult be a történelembe. Ko­moly nevelési értéket jelent az is, hogy a minivárost tár­sadalmi munkával az egész ország építi fel. A várost még csak építik, de a szerve­zők máris készítik a progra­mokat. Alig telt el egy hónap a felhívás közzététele óta —vál­lalatok, üzemek, magánembe­rek jelentkeztek, hogy részt vállalhassanak ebből az orszá­gos megmozdulásból. A budapesti KÖZÉRT Kar­bantartó Vállalat most felhí­vást intézett az ország szo­cialista brigádjaihoz, járulja­nak hozzá mintegy ezer óra társadalmi munkával az út­törők „születésnapi ajándéká­hoz”. Általában minden bri­gád saját profiljának megfe­lelő munkát kíván elvégezni az építésnél. Sok üzem vállal­ta az egész terület villamosí­tását, vagy az összes lakatos, asztalos munkát. De van olyan is, mely kész modellekkel kí­ván hozzájárulni a makett- városhoz. így például az MHSZ Modellező Klubja Nagykőrösön felajánlotta, hogy kész repülőt, hajót, autót és rakétát ajándékoz az úttö­rőknek, s hozzásegítenek fel­építeni a repülőteret, autópá­lyát. Ugyancsak Nagykőrösről ajánlotta fel munkáját Dzub- nár Károly asztalosmester is. A Műszaki Egyetem KISZ- ftataijai a tervek nagy részét már elkészítették, bár számos világhírű építmény terveit várják még külföldről, azért így is hamarosan megkezdőd­het a csillebérci Minipolis építése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom