Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-11 / 84. szám
\ "“m/Círlap 1970. ÁPRILIS 11., SZOMBAT UJ KÖNYV A JÁRÁSI FÜZETEKBEN: A ráckevei járás története 1918— 19-ben x& a Bas Windsori víg nők Vácott rttnUPST Kö,tészet napja a monori járásban vlilDCXl Tom sawyer kalandjai a tévében A 95 oldalas füzet tábláján a zöld mezős, kék folyós, piros falus ráckevei járás ábrája látható és' fölötte egy szám: „ráckevei járási füzetek 5.” Iskoláinkban az előmenetelt szokás jegyekkel mérni és a legjobb közöttük az ötös. Nos, ha a bevezetőben mindjárt osztályozni kellene ezt a Farkas József által írt, dr. Bíró Gábor, Fegyó János, dr. Kovács József és Szabó Imre által szerkesztett könyvet, akkor bátran ráírhatja a kritikus: 5.! Ötös! Szabó József, a Ráckevei Járási Tanács vb-elnöke, rövid kis bevezetőjében többek között azt írta: ...„Kevés olyan fordulópont adódik egy ország, s még inkább egy járás életében, mint 1919. Benne összegeződik a múlt, s egyben benne rejlik a jelen számos eseménye megértésének kulcsa.. Farkats József könyvének érdeme, hogy ezt a kulcsot fényesre tisztítva nyújtja át. De lássuk, hogyan! Az első fejezet a járás gazdasági és társadalmi helyzetével foglalkozik az I. világháború idején. Szakszerűen, szinte hideg tárgyilagossággal mondja el, bizonyítja be, hogyan éltek az emberek az ország eme részén. Idézek: ...„Az apa ji cselédek árpakenyeret ettek, ahogy mondták: „csörmölyé- ből” készült, „kék kenyérnek" hívták. Az egész Csepel- szigeten ez időben még igen kevés volt a búza, csak az 1900-as évek elején kezdik termeszteni, a homokon a rozs és az árpa termett jobban. A háború végén a legtöbb helyen a szegények között a kukoricakenyér és kukoricamáié járta, nemegyszer pedig a korpakenyér”... Tizenöt sorral arrébb: ... „a központi hatalmak hadserege részére napi 142 vagon lisztet kell leszállítani... Sziget- szentmárton és Szigetújfalu 1916. december 24-től 1917. március 26-ig egyáltalán nem kapott lisztet... A kisparasz- tok és szegényparasztok javarésze a frontokon van ... A i,felesleges” élelmiszert rekvi- rálják... A járás főszolgabírója táviratilag jelentette, hogy __ a községek önként fe lajánlottak 250 000 kg gabonaneműt és 3837 kg zsírt vittek el... A földnélküliek, napszámosok, törpeparasztok nincstelensége helyenként olyan súlyos volt, hogy men- hélyi gyerekeket fogadtak magukhoz, akik után némi pénzhez jutottak.. Ezt az életet védték, ezért a hazáért harcoltak itt az emberek. Drámai lehet egy statisztika? Igen. A füzet 15. lapján olvashatjuk az elesettek számát. Áporka: 30, Dab 28, Dömsöd 224, Duinaharaszti 200-on felül, Ráckeve 240 ember ... És sorolhatnánk tovább. A Híradástechnikai Anyagok Gyára FELVESZ Vácott és környékén lakó férfi és női segédmunkásokat. Munkára betanít ♦ Jelentkezni lehet Vácott, a Zrínyi utca 17. sz. alatt. Az októberi polgári demokratikus forradalom hatását tárgyalja a továbbiakban a szerző, majd a 32. oldalon a Vörös Üjság 1919. január 7-i számának fakszimiléjét taüál- j uik, híradást a tököli földmunkások szakszervezetének arról az óhajáról, hogy a kommunisták pártjához csatlakozzanak. Tárgyalja a könyv a gazdasági és társadalmi helyzetet a Nemzeti Tanács idején, majd kitér a Tanácsköztársaság megalakulására. A járás élete a Tanácsköztársaság alatt című fejezetben — többek között — a következőket Olvasható uik: ... „A Tanács- köztársaság április 3-i rendeleté a nagybirtokrendszer megszüntetéséről Pest megyében is azt jelentette, hogy a megye parasztsága, a földmunkások, a gazdasági cselédek és a dolgozó parasztok megszabadultak évezredes szipolyozóik, a nagybirtokosok uralmától. „Magyarország földje a dolgozók társadalmáé." A ráckevei járási füzetek 5. számaiból megtudhatjuk azokat a nagyszabású terveket, amelyeket az ipari és mező- gazdasági munkások érdekében meg akartak valósítani a dicső Tanácsköztársaság idején. Házat építenek, házhelyeket osztanak, csatornáznak, de gondjuk van, a kulturális feladatok elvégzésére is. Ezt az országépítő (itt já- rásépítő) munkát szakítja félbe az ellenforradalom. A könyvecske szerzője, és szerkesztői a szociográfia pontosságával állítják össze a Vörös Hadseregbe jelentkezőket, a segítségről szóló, tanúskodó tényeket. Sajnos, később az ellenforradalmi terror áldozatait is. A 82. oldalon például vagy 100 évi börtönt kiosztó bíróságok működéséről, az elítéltekről készít szigorú pontosságú statisztikát. Végezetül a két esztendő, az 1918—19-es éveknek a járás lakóira tett hatását elemzi. Kitűnő könyv született, amelynek anyagát nagyon sokan gyűjtötték össze. Társadalmi munkások tömege adott lapjaira egy-két sort, amíg Farkas József szakszerű válogatása után össze nem állt kerek egésszé. Dicséret illeti érte az alkotókat éppen úgy, mint a támogatókat. —szűts— Leninemlékünnepség Ráckevén Szerdán, április 15-én két órakor ünnepélyes kibővített pártbizottsági ülést tart az MSZMP ráckevei járási bizottsága, Lenin születésének századik évfordulója alkalmából. Az ülés keretében dr. Szabó Gábor, az MSZMP Politikai Főiskolájának tanára tart előadást Lenin életéről és munkásságáról. Ezt követően az MSZBT aranykoszorús jelvényeinek átadására kerül sor, majd a programot az Emlékezés Leninre című irodalmi műsor zárja. Három kiállítás Vasárnap gazdag kiállítási programja lesz Pest megyének. Három kiállítás megnyitására kerül sor. Szentendrén, a városi tanács nagytermében a Szentendre 25 éve című kiállítás nyílik. Ezt követően, délelőtt tizenegy órakor a szentendrei Ferenczy Károly Múzeumban nyílik meg a megye képzőművészeinek hagyományos évi tárlata. Ugyancsak vasárnap, délután három órakor kerül sor a váci Vak Bottyán Múzeumban a Pincekőtár ünnepélyes megnyitására. Ferde torony A miskolctapolcai üdülőhely új idegenforgalmi látványossága lesz az ultramodern vonalú tavifürdő. A régi, elavult faépület lebontása után a sziklafal tövében új medencét építettek és azt érdekes megoldással fedték le. A Budapesti Műszaki Egyetem tervei szerint vasbeton héj- szerkezetből a medence fölé húsz méter magas, 45 fokos szögben dél felé dőlő tornyot építettek. Nyitott kupoláján át a fürdő napfényt kap, ugyanakkor a déli irányban ferdülő torony a medence nagyobb részét fedi, és esős időben védi a vendégeket. Az új tavifürdőt — amelyet sziklába vájt járat köt össze a korszerűsített termál- és barlangfürdőkkel — május 1-re adják át. — Tenyésznyúl-kiállítást tartanaik május 9—10-én Túrán a kastélyiskola parkjában. A kiállítást a helyi nyúlteniyésztők társulása rendezi. Szégyenkezve jelentkezem olvasóimnál, mert hiába jósoltam jó időt két héttel ezelőtt, az időjárás megtréfált, és nem volt tekintettel arra, hogy mindnyájan nagyon vártuk már és várjuk a tavasz megérkezését. Még szerencse, hogy a hét végére összeállított műsorok gazdag választéka elfelejteti velünk az időjárás várható rossz tréfáit. Vácra látogat a Déryné Színház társulata, hogy vasárnap este bemutassa Shakespeare vígjátéka alapján készült fordulatos, jókedvű daljátékot: a Windsori víg nőket. Monor és a járás ma ünnepli a költészet napját. Maglódon szavalóverseny lesz, a monori gimnáziumban ünnepi rendezvény. Gyomron délután 5 órakor a Hazafias Népfront községi elnöksége és a művelődési ház irodalmi színpada, valamint ez utóbbi volt tagjai találkozót szerveznek. Ma este 8 órai kezdettel a monori járási művelődési házban bál lesz. Még egy monori esemény, de erre már vasárnap kerül sor, amikor a művelődési házban találkoznak a motorosklub tagjai délelőtt 9 órakor, hogy a tagsági könyv kicseréléseivel kapcsolatos problémákat, valamint az elkövetkezendő túrákat beszéljék meg. A nagykőrösiek ezen a hét végén a moziban arra kapnak majd feleletet, hogy mire jó egy kupamérkőzés. A Hétszer hét című színes olasz bűnügyi film ugyanis erre ad magyarázatot. Eddigi szokásomhoz híven most is szeretném felhívni olvasóim figyelmét egy-egy érdekesebb budapesti múzeumra, illetőleg kiállításra. A József Attila-emlékszoba (IX., Gát utca 3.) megtekinthető 10-től 18 óráig szombaton és vasárnap. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum (XIV. kér., Városliget, Vajdahu- nyad vár), amely 10-től 17 óráig tart nyitva, bemutatja a látogatóknak a pásztorélet emlékeit, valamint átfogó képet nyújt az álattenyésztésről. Bizonyára sok érdeklődőt vonz az erdészeti, borászati, halászati és vadászati kiállítás is. Külön szeretném felhívni minden, az irodalmat kedvelő olvasó figyelmét, a Petőfi Irodalmi Múzeumra, amelyet az V. kerületi Károlyi Mihály út 16. szám alatt találhatnak meg, és ahol a reformkor és a szabadságharc irodalmából, a XIX. század második felének irodalomtörténeti emlékeiből, valamint a közelmúlt irodalmi emlékeiből rendezett kiállításokban gyönyörködhetnek. A rádió és tv hét végi műsorának tengelyében természetesen a költészet hetének megünneplése áll. Szombaton a Kossuth rádió 18 órakor sugározza „az idő lebírása” című műsorát, amely ugyanebben az időben képernyőre is kerül. A bevezetőt Nagy László költő mondja, a verseket neves művészek szavalják. Vasárnap a Petőfi rádió valódi irodalmi csemegét ad. 21.51- kor kezdi sugározni Homérosz eposzának, az Iliásznak rádióváltozatát. A televízió vasárnapi műsora is gazdagnak bizonyul. A krimikedvelőknek 18 órakor vetítik A 0416-os szökevény című négyrészes filmsorozat bevezető részét, 19 órakor a gyerekek részére — és azoknak a felnőtteknek, akik szívesen emlékeznek vissza gyermekkorukra — vetítik Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai című angol ifjúsági filmsorozat első részét. Bizonyára sok mozilátogató emlékszik még az Ordító egér című angol filmszatírára és Peter Sellers kitűnő alakítására. Nos, ezt a filmet most újra megnézhetik, 20.20- kor a tv-ben. Jó szórakozást kíván Karácsonyi István \ „Közlekedési ismeretek“ pályázat A közúti balesetelhárítási tanács pályázatot hirdet tankönyv megírására, amelyet „Közlekedési ismeretek” címmel az általános iskolák 6. és 7. osztályában oktatnak majd. A tervezett könyv terjedelme hat ív szöveg és egy ív ábra. A pályázat feltételeiről a közúti balesetelhárítási tanács titkársága (Budapest XI., Thán Károly utca 3/p.) ad felvilágosítást. A munkák beküldési határideje 1970. .augusztus 15. A bíráló bizottság 1970. szeptember 10-ig értéikeli a beküldött műveket. A sikeres alkotásokat első díjként 5000, második díjként 3000 és harmadik díjként 2500 forinttal jutalmazzák. dítva jelentették meg Lenin műveit, összesen mintegy 350 millió példányban. Hogy az öt kontinensen, az egész földkerekségen hány példányban jelentek meg eddig vagy vannak éppen nyomdában Lenin művei — azt nem is lehet felmérni. Moszkvában a központi Lenin Múzeumban egy hatalmas teremben láttam ennek egy töredékét. Szédítő a látvány. Lenin műveinek elterjedtsége a világon messze megelőzi ma már a Bibliát Gazda elvtárs mosolyogva jegyzi meg: — Csodálkozik ezen? Lenin az emberek földi életének megjavításáról írt. A földi javak gyarapításáról és igazságos elosztásáról, az embereknek a földi élet során elérhető boldogságáról. A Biblia meg az égiekről. S az ma már messze van. Egyébként a Biblia tanításai is messze fénylőén szépek, de azok vakítanak. Lenin gondolatai pedig látásra nyitják az emberek szemét. A Biblia szereplői túlvilági istenek és szentek. Lenin pedig csak ember. Egy közülük, a sok millió közül. Érthető hát, hogy nagyobb a hatása az emberiségre, mint a bibliai tanításoknak. Milyen volt ez az ember? ezt kerestem életútjának emlékhelyein járva Uljanovszk- tól Moszkváig. Az embert kerestem, a kommunisták első és örök példaképét. Következik: H. Ahol egy fiatalember lázadozni kezdett. Varga József: Uljanovszktól Moszkváig „Lenin halála után néhány évvel Jakov Arkadjevics Jakovlev, aki évekig Vlagyimir Iljics közvetlen közelében dolgozott, elgondolkozott ezen a kérdésen: miért van az, hogy az ember amikor olvassa és újraolvassa Lenint, s látszólag ismert szavakat lát, mindig végtelenül sok újat fedez fel? Hiszen nagy része annak, amit írt vagy mondott Vlagyimir Iljics, olyan kérdésekre vonatkozik, amelyek régen a történeleméi, és a ma számára elvesztették egykori jelentőségüket. S mégis, Lenin minden szava teljes értékű életet él, minden gondolata friss és új, mai, mintha éppen most mondta volnak ki, mintha a ma kérdéseire válaszolna.” Drabkina Téli napforduló című, izgalmasan érdekes memoárjában olvastam e sorokat, s magam is e kérdéssel indultam Lenin életének fontos állomásait végigjárni — hogy közelebb jussak e titok megfejtéséhez, a ma is élő lenini gondolatok megértéséhez. — Az emberek lettek mások. Okét figyelje meg, mert csak úgy tudja megérteni azt a nagy változást, ami itt végbement. Gyáróriásokat, vízi erőműveket, atomreaktort másutt is tudnak építeni. De a Szovjetunióban felépült erőművek és űrrakéták, gyárak és tudományos intézetek azért mások, többek a nyugati világ büszkeségeinél, mert mögöttük egy nép felnőtté válása van. Gazda Jenőt hallgatom moszkvai lakásán. A veterán forradalmárt, pártunk egyik alapító tagját, a 19-es, híres Latinka-század egykori parancsnokát, aki azon a borzalmasan hideg januári éjszakán Vlagyimir Iljics koporsója mellett állt. — Mi, kommunisták, nagy hitű emberek vagyunk. Fiatal korunkban még inkább ilyenek voltunk. De közülünk is csak Lenin hitte egyedül, csak ő látta előre azt, ami van. Együtt olvassuk Gazda Jenővel Drabkina új könyvéből: „Ezerkilencszázhuszonegyben írták kollektív levelükben a Volga menti parasztok: mezeinken egyetlen növény termett, az éhség ... Hosszú lenne annak a felsorolása, mit ettek a Volga-vidéken: kalász, szalma, laboda, tüske, makk, gyökerek, fűrészpor, agyag, mész, elporladt csontok. Mindezt megőrölték vagy mozsárban törték össze, s vízzel meg a „kötésnek” hozzáadott csipetnyi rozsliszttel tésztát csináltak belőle, abból pedig „baj- ételt” sütöttek, keserű lepényeket, hol feketét, mint a föld, hol zöldet, mint a fű...” — És Lenin? — idéz egy másik, korabeli írást Gazda Jenő. — Jöjjön el tíz év múlva, mondta H. G. Wellsnek, a forradalommal szimpatizáló, de erősen szkeptikus angol regényírónak. Üjra elővettem Wellset, íme, a részlet, amire Gazda Jenő utal: „Mikor találkoztam Leninnel, bár beteg volt. Gyakran félbe kellett szakítania munkáját, 1922-ben az orvosok eltiltották a munkától. Beszélgettünk Oroszország villamosításáról, ami akkor még csak Lenin agyában megszületett álom volt... szkeptikusan viszonyultam a villamosítás gondolatához. — Jöjjön el tíz év múlva, válaszolta Lenin kétkedéseimre...” És elment Wells újra. 1934- ben tett látogatása után fogalmazódott meg benne az alábbi Lenin-kép: „... rendíthetetlen alkotó lelkesedést oltott az orosz népbe, hogy megoldja előtte tornyosuló problémáit. Ez a lelkesedés a mai napig él benne ... Bár az általa vezetett kommunista párt tapasztalattan volt, mégis sikerült megteremtenie a kísérlete sikeréhez szükséges feltételeket, elegendő fegyelmezett kádert biztosított a gyorsan létrehozott, odaadó államigazgatás részére __ Gyümölcsöző gondola tai hatnak azután is, hogy létrehozójuk megszűnt alkotni. Hatásuk éppoly erős, mint annak előtte.” A lenini gondolatok hatása ma... Beszélgetünk erről is Gazda Jenővel. Faggatom, vallatom az öreg forradalmárt, aki annak idején a trockisták elleni harcban Kun Béla oldalán a leninizmus hű védelmezője volt. A nagy moszkvai gyár pártbizottsága, amelynek ő volt a titkára, egyik szilárd bázisa volt a frakciósok elleni harcnak. — Ma? Nem lehet olyan egyszerűen elmondani, hogyan hat a leninizmus mindennapi életünkre. Tulajdonképpen számunkra Lenin nem halt meg. El. Hisz naponta beszélgetünk vele. Nélküle ma sem látnánk előre, gondjainkat, problémáinkat sokkal nehezebben oldanánk meg — mondja Gazda Jenő. Lenin valóban él. Hatása .felmérhetetlen a Szovjetunió, a szocialista országok, a világ forradalmi országai életében. De nem vonhatja ki magát hatása alól a földkerekség egyetlen pontján, egyetlen ország vagy társadalmi, politikai mozgalom sem. Egyetlen példa: a legtöbbet, a leggyakrabban fordított szerzők sorában a világon első helyen Lenin áll. Csak a Szovjetunióban több mint tízezer kiadásban, száz nyelvre leforHivatásos gépkocsioktató diáklány Megszokott volt, hogy az autóvezetést ez idáig csak férfiak tanították. Ma már két női oktatója van az Autóközlekedési Tanintézetnek, közülük az egyik Manuiek Zsuzsa, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarának V. éves hallgatója. Tapasztalatokat gyűjt, és azokat tanulmányaihoz használja fel, ugyanis ha végez, mint pszichológus a tanintézetben fog dolgozni, i i
