Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-11 / 84. szám
1970. ÁPRILIS II.; SZOMBAT «EST ki Ecvet Új tavasz reménye Az idén Sándor, József, Be nedek valahol útközben elv& szítette közmondásbeli zsákját. Karcos szelet hoztak a nagyon várt meleg helyett. És tavaszi hózáport még áprilisban is. Hat esztendővel ezelőtt is hasonlóan szokatlan, idők jártak a dabasi Szikra Termelőszövetkezet portáján. Az egyik tsz-tag például a karjára vette gyermekét, bevitte a járási pártbizottság titkárához és közölte: ott hagyja a gyereket, mert nincs tovább kitartása. Szokatlan cselekedet volt, de nem meglepő: kétmilliós mérleghiánynyal zárta az esztendőt a gazdaság. Elnök, főagronómus, főkönyvelő nehéz napokat, heteket élt át akkor. Vállalták — önszántukból jelentkeztek a gazdaságba akkortájt. A bizalmat kellett először megszervezniük. Az volt a legfontosabb. Minden este kijárni a földekre és fizetni a végzett munka után. Hogy lássák az emberek: érdemes újra kezdeni. Mert a közös önmagában jó dolog, erősebb és szilárdabb, mint volt akár a legkülönb egyéni gazdaság. Akkor győztek. Egy esztendő alatt megszüntették a mérleghiányt. És fizettek is becsülettel a tagságnak. Hétforintos órabért. Illetve csak hatot. A hetedik forintot hűségjutalomnak nevezték el és csak akkor fizették ki, ha valaki egész esztendőben becsületesen dolgozott. Mert a kétmilliós mérleghiány oka nemcsak a gyenge vezetés volt, hanem a tagság nemtörődömsége és fegyelmezetlensége is. Papíron ugyan százötvenkét tagja volt akkor az ezernyolcszáz holdas gazdaságnak, rendszeres dolgozója azonban legfeljebb, ha negyven. fGyőztek. A hat esztendővel ezelőtt mérleghiányos gazdaságnak 1967 végére már hétmillió forint tiszta vagyona volt. Az elmúlt esztendőt pedig tizenhétmillió forint tiszta vagyonnal zárták. Tízórás munkanapra száztizenkilenc forintot fizettek a szövetkezet tagjainak, az alkalmazottaknak pedig kerek száz forintot. S ami szintén a pozitívumok közé tartozik, az a négymillió forintos jövedelembiztonsági alap. Amikor a napokban felkerestem dr. Rieger Lászlót, a gazdaság főagronórnusát, azt gondoltam, hogy nyugodt, megelégedett emberrel találkozom. Nem így történt. Ideges volt és fáradt, mint hat esztendővel ezelőtt. — Valami baj van? — kérdeztem a régi ismerős bizalmasságával. Robusztus alakja kiegyenesedett egy pillanatra, gondterhelt arcára mosoly rajzolódott. — Ugyan. Már túljutottunk a nehezén. Valahogy úgy, mint akkor, hat esztendővel ezelőtt. Talán emlékszik még rá, akkor találkoztunk először. — Persze, hogy emlékszem — bólogattam szaporán. — Csakhogy azóta már azt is tudom, hogy rendbejött, megerősödött a gazdaság. — No, igen — hagyta helyben komolyan. — Talán ezért is esett ránk a választás. Ránk, a legkisebbre — fűzte Az Qtépitőgép Javító és Gyártó Vállalat FELVÉTELRE KERES ESZTERGÁLYOS, LAKATOS, HEGESZTŐ, VILLANYSZERELŐ SZAKMUNKASOKAT. Jelentkezni lehet Cegléden, a XIV., Külső Katói út 35/a. szám alatt. — Vagy az íróasztalukat féltették... — Ezt nem én mondtam — tért ki a válasz elől. — Egyébként úgy szólt a megállapodás, hogy a két feleslegessé. vált elnök, bármelyik legyen is az, elnökhelyettese lesz az egyesült gazdaságának. Aztán, amikor az egyesítést kimondó közgyűlésen a tagság kilencven százaléka a Szikra vezetése mellett adta le a voksát, mindketten visz- szaléptek. — És most? — Dolgozunk. Azt hiszem, ez a legfontosabb. Az idő sürget, a határ munkára vár. Most mindenki bizonyítani akar. Nemcsak a volt Szikra Tsz tagsága, hogy méltó a többiek bizalmára. A másik két gazdaság dolgozói is: az eredményesebb életre adták le voksukat. S mert közben ránkesteledett, megkérdeztem: — Nem siet haza? — A család Pesten , él. Ma is hetenként kétszer járok haza, mint hat esztendővel ezelőtt. — A felesége? — Ö is dolgozik. Megért — A gyerekek? — Kati egy éve építész- mérnök, akárcsak a nagyapja. Minden időt kihasználnak a tavaszi munkára. megértik a jót, ha valaki elmagyarázza nekik. — Mindeki? — A három gazdaság dolgozóinak többsége igen. Megismételtem a kérdést: — Könnyű volt? — Akik az íróasztalok mögött ültek, már nehezebben értették: mi szükség van az egyesülésre. Mari férjhez ment, most diplomázik, statikus mérnök lesz. Laci, a legkisebb, a kertészeti technikum harmadéves hallgatója. — Vagyis az apja nyomdokába lép? — Bízom benne ... Prukner Pál Kísérlet — nagykonténerekkel Ä szolidaritás számlájára Kommunista szombat Május folyamán a Szabad- kikötőben megkezdődik a kísérlet az első magyar „konténer terminállal”, azaz a rakodótérrel, melyen a nagy — 6,5 méteres, megrakottan 20 tonnás — konténereket rendezik, illetve rakják át hajóról teherautóra vagy vasúti kocsira, illetve fordítva. A konténer terminál építése befejeződött, most már csak a felszerelésén dolgoznak. Az itt szer- aendő tapasztalatokat fel akarják használni a következő terminálok berendezésénél. Nagyon jelentő? lépés ez a magyar konténerizáció történetében. Tavaly 300 000 fuvart | bonyolítottak le a másfél tonna bruttó súlyú konténerekkel. Ezzel szemben a 20 tonnás n agy kontón er ak bő 1 eddig nálunk mindössze 80 teljesít szolgálatot. A nagykonténerek száma az idén eléri a 150-et, de alkalmazásuk még mindig csak kísérleti jellegű lesz. A konténer terminálok berendezéseinek nagy része csak külföldről szerezhető be. De a Magyar Hajó- és Darugyár készíti már a különböző típusú onténereket és most készül fel a nagyobb kontón ermozga- tó daruk gyártására. Bizonyára az olvasók között is nagy számmal akadnak, akik jól ismerik Zsukov szovjet festőművész e híres képét: „Lenin kommunista szombaton”. A képet nézve, az az érzés támad az emberben, hogy Leninnek, aiki nem szokott hozzá a fizikai munkához, nehéz a gerenda. Akaratlanul is segíteni szeretnénk. Minél nehezebb időszakokat élt át a szovjet állam, annál több áldozatot hozott, annál több nehézséget vállalt a szovjet nép vezére iránti szerétéiből. Mia, április 11-én, akárcsak ötven évvél ezelőtt, a szovjet államipolgárok milliói kommunista munkanapot tartanak az egyébként szabad szombaton. Ez az önkéntes munkanap az emberek kommunista öntudatát, a társadalom iránt érzett felelősségét illusztrálja. Az emberek ezen a napon meg- kettőzött erővel dolgoznak majd a gyárakban, az üzemeikben, a mezőkön. A kommunista szombatra a Denin-oentená- rium közvetlen küszöbén kerül sor. Az össznépi munkanap tehát főképp azt fejezi lei, hogy a becsületes emberek elégedettek a lenini Utat követő kommunista párt politikájával, amelynek célja: emelni az egész nép óletszínvonalát, kultúráját. Emlékszünk rá, hogy a tavalyi április 12-i kommunista szombatnak milyen nagyszerű volt a lógíköre. Az egész nép szánté egy emberként nyilvánította ki határtalan hűségét a kommunizmus eszméi iránt. Jelentős gyümölcsöket is eredményezett ez az ingyenes munka. Az ebből származó pénzt hatalmas onkológiai intézet felépítésére fordították. Ugyancsak ebből a pénzből létesül Szibériában és a Távol-Keleten egy mezőgazdaságfejlesztési kutatóintézet. Mindenütt aktívan készültek a kommunista szombatra. Ez a nap a takarékosság, a szakszerű munka, az ésszerű gazdálkodás kinyilvánításának, demonstrálásának napja lesz. És, akik nem szerszám, gép mellett dolgoznak? A tisztviselők? A tanulók? Ok mit tesznek? Részt vesznek a városok rendezéséiben, segítenek az építkezéseken, a sportpályákat, csinosítják, rendezik. A nyugdíjasok és a há- 2 áasszomyck randbehozzák a parkokat, a játszótereket. ll A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség is szervezte április 12-ne, holnapra, a nemzetközi kommunista vasárnap ,magyar szakaszát”. A fizetség nélkül, illetőleg a közösség javára végzett munka nem ismeretlen a magyar ifjúsági mozgalom történetében sem. Jól emlékszünk még, milyen nagy tömegek vettek részt tavaly és tavalyelőtt a vietnami műszak okban, hányán vállalták lelkesen, hogy vasárnapi pihenőnapjukat feláldozva segítik a maguk módján a vietnami nép harcát. Másutt városuk, községiük javára dolgoztak ingyen a fiata-. lók. Huszonöt esztendeje, a felszabadulás utáni időszak oly sok nehéz feladattal terhes idején pedig mindenütt ismerték a MADISZ rohambrigádókat. Mégis azt kell mondanunk, hogy ez a mostani, vasárnapi akció minden eddiginél nagyobb jelentőségűnek és méretűnek ígérkezik. A nemzetközi kommunista vasárnapon nemcsak MagyariMegoldódott az oszkói domb dilemmája A szombathely—nagykanizsai vasútvonalon — Vasvár és Pácsony között *— csak négy gőzmozdony képes felhúzni, illetve feltolni a meredek pályán egy-egy jól megrakott vasúti szerelvényt. A nemzetközi tranzitforgalomban és a belföldi vasúti közlekedésben egyaránt fontos szerepet játszó pálya e hibájának kiküszöbölésére a szakemberek alagutat terveztek. Az ország leghosszabb — hétkilométeres — alagú íjának kellett volna megépülnie a vasútvonalat keresztező oszkói domb gyomrában. A közelmúltban végrehajtott gazdaságossági számítások azonban bebizonyították, hogy a nagy beruházást igénylő munka költségei csak körülbelül 50 év múlva térülnének meg, ezért az alagút tervét véglegesen elvetették. Az új elhatározáshoz hozzájárult az is, hogy a 2000 lóerős Diesel-mozdonyok a gőzmozdonyoknál lényegesen könnyebben, s körülbelül egy- harmad költséggel „másszák” meg az oszkói dombot. Az alagút helyett — a legkritikusabb 10 kilométeres szakaszon — átépítik a vasutat. Az új pálya nagyjából a mostani nyomtávon halad majd, de jóval teherbíróbb lesz. Az átépítés során le is gyalulnak az oszkói dcmbból. A nagy teljesítményű földgyaluk olyan vastag réteget távolítanak el, hogy a kétezer lóerős Diesel-mozdonyok nehézség nélkül, megfelelő sebességgel közlekedhessenek majd. országon, hamam a testvéror- szágoklbaín is ünnepi műszakokra indulnak a fiatalok. Része etz annak a nagyszabású ünnepségsorozatnak, amelyet Vlagyimir Iljics Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából rendeznek a szocialista országokban működő ifjúsági szövetségek. Ezzel is jelképezik, hogy a Lenin-centenárium mindenütt újabb tettekre serkenti a fiatalságot. S mivel az ő számukra az új társadalom építősén való munkálkodás adatott meg, az alapszeevezetek és az ifjúsági kollektívák munkájával kívánják megünnepelni a nagy és nevezetes jubileumot. Fél évszázaddal ezelőtt a kommunista szombatok jelentették a kezdetét annak a szocialista versenymozgiaiomnak, amely mind szélesebb körben terjedt a Szovjetunióban és a szocialista országokban, s amelyben ma az öntudatos munkások tíz- és százmilliói tevékenykednek. A magyar fiatalság a jubileumi munka- verseny során is megmutatta, hogy tud és szeret dolgozná. A most vasárnapi rohammunka újabb cáfolatát adja azoknak, akik folytan azt emlegetik, hogy a mai ifjúság nem szereti a munka nehezebbik végét megfogni. Nos, a fiatalság vállalta, hogy ezt a napot munkában tölti, s nem egy helyen magával ragadta az idősebbeket is, akik szintén korán kelnek, s munkával ünnepelnek. Egyelőre még nem lehet megáliapi tani, hogy mennyi lesz az önkéntes munkások száma. Annyi rr 'r bizonyos, hogy több tízezer. Hiszen szerte |¥ ö^^éf 'érfcéanek a jelentések az előkészületekről. Szegedről azt jelentik, hogy a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat három gyáregységében ezren dolgoznak majd. A Dunai Kőolajipari Vállalatnál — új városunkban, Százhalombattán — 1200—K3-00 résztvevőre számítanak, akik a lakótelep szépítésén, egy induló üzemnél és egy épülő üzemrésznél kapnak majd munkát. A Lenin Kohászati Műveik és a Diósgyőri Gépgyár fiataljai a Lenin-parkban és az Úttörő - stadionban építkeznek, a gyárban koszk- és vasérckirako- dásbam vesznek részt. A Borsodi Vegyikombinátban ser. üzem területét hozzák rendbe, s a műszak után rendezik meg a KTSZ-érdemérem átadási ünnepségét. Nem ritka az olyan jelentés sem, amilyen a MÉLYÉPTERV-től étkezett: az üzem dolgozói teljes létszámmal vesznek részt kommunista vasárnapon. Valaha az önkéntes munkások teljesen ingyen dolgoztak. Azóta természetesen sokat változott a világ. Most a rohammunka részvevőinek bérét számfejtik, az összegeket azonban közös célokra fordítják. A vietnami szolidaritási számlára, a KISZ -szervezet e-k munkafeltételeinek javítása ra szánják az ily módon megszolgált pénzt a kommunista va-. sárnap részvevői. Nemes cél érdekében áldozzák hát fel vasárnapi pihenőjüket a fiatalok, s a velük együtt ezen a napon dolgozó idősebbek. Jó munkát kívánunk nekik, s aztán, a níunka végeztével jó pihenést, szórakozást. Pintér István SZÖVETKEZETÜNK ORSZÁGOS SZINTEN (mint erre kijelölt szövetkezet) i bolgár és magyar gyártmányú, DEMÁG-rendszerű VILLAMOS FUTÓMACSKÁK (emelőgépek) RENDSZERES KARBANTARTASAT, JAVÍTÁSÁT, FELÚJÍTÁSÁT VÉGZI. Amennyiben szolgáltatásainkra igényt tartanak, megrendeléseikkel szíveskedjenek megkeresni szövetkezetü nket: Óbudai Gépipari Szövetkezet III., Bogdáni út 3. Telefon: 688-652. Ügyintéző: Háber János még hozzá rövid tűnődés után. — A legkisebbre? — Igen. Mert amikor utoljára találkoztunk, van annak már három esztendeje is, még csak ezernyolcszáz holdon gazdálkodtunk. Ma pedig már hétezeregyszáz hold hallgat a Szikra névre itt, Dabason. — Egyesültek? — Foglaljon helyet — mutatott az asztala előtt álló székre, jelezve, ha meg akarom hallgatni a történetét, jobb, ha előbb kényelmesen elhelyezkedem. Megvárta, maga is leült, csak akkor kezdett hozzá. — Az elmúlt esztendőben még három gazdaság működött a községben. A háromezerháromszáz holdas Egyetértés Termelőszövetkezet, a kétezer holdas Törekvés Szakszövetkezet és a mi Szikránk. Olyan dolog ez, mintha három focicsapata lenne egyetlen falunak. Szétforgácsolja a határt és az erőket is. Ezért született meg az az elgondolás, hogy a három gazdaságot egy nagy termelőszövetkezetben egyesítsék. amennyiben hozzájárulnak az emberek. — Könnyű volt? Kis kerülőt tett válaszában. — Az emberek általában
