Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-06 / 55. szám

Akinek kék paszta kell, szóljon A napokban betértem a tápiósülyi vasútállomással szemben levő önkiszolgáló­boltba. Malis Sándomé üz­letvezető nem volt valami rózsás hangulatban. A rak­tárban egy hatalmas cso­mag fölött bosszankodott, s nem kellett sokáig kérde­zősködnöm, hogy elmondja bosszankodása okát. Nem sokkal előbb járt itt a Ve­gyianyag Nagykereskedelmi Vállalat gépkocsija. — Először is: egy héttel később érkezett a szállít­mány, mint azt a nagyke­reskedelmi vállalat ígérte — mondta. — Másodszor: a megrendelésemnek nem mindenben tettek eleget. Harmadszor: olyan árufélé­ket is küldtek, melyeket az én körzetemben évek óta nem keres senki. Nézze csak, a nyakamba sóztak egy csomó kék cipőkrémet és egy sereg sárga baga- rolt. Vajon kinek kell ez? Hirtelen úgy éreztem, hogy ez a kérdés nekem szól és én megvallottam a paprikás hangulatú me­nyecskének, hogy bizony nem tudom. Ha netalán kedves olvasóink közül va­lakit érdekel a kék cipő­paszta és a sárga bagarol, kérem sürgősen keresse fel a sülyi 1-es számú ön­kiszolgálóboltot. Különben nem is kell olyan nagyon sürgősen, mert van belő­lük elég. Krátky László MONOMIME XII. ÉVFOLYAM. 55. SZÁM KÜLÖNKIADÁSA 1970. MÁRCIUS 6.. PÉXTEIÍ MERÉSZEBBEN TERVEZHETNEK 436 hajtómű - 52 nap nyereségrészesedés a Monori Vasipari Ktsz-ben Átpasszolják a labdát Miért lakoltatták ki a vecsési zeneiskolát? Hároméves a vecsési állami zeneiskola. Közel száz növen­déke jó tanári kezekben van. A legfőbb tárgyi feltétel azon­ban hiányzik. Egy zavartalan otthon valahol a község cent­ruméban, amelyet magáénak mondhat. Most szinte a község szélén, albérlőként lakik a Jó­kai kultúrcsoport két helyisé­gében. Viharos szülői értekez­leteken jogos felháborodást váltanak ki a jelenlegi körül­mények. Nemegyszer a taná­rok fűtenek, a szülők takarí­tanak, s a gyerekeknek is ki­jut a munkából olykor. Kik a felelősök? A Jókai kultúrcsoport vezetőit csak el­ismerés illeti, hogy — ha át­menetileg is — fedelet bizto­sítottak a gazdátlan „állami’’ iskolának. Persze joggal vető­dik fel a kérdés részükről: az ö gondjuk egy állami iskola patronálása? A helyi művelő­dési otthon is bizonyára meg tudja indokolni, miért lakol- tatta ki annak idején a zene­iskolát (a szülök kivétel nél­küli nemtetszésére), tudniillik az első évben itt folyt az ok­tatás. A közvetlen felügyeleti szerv a monori állami zene­iskola. A kérdést ők is felte­szik: „A mi érdekünk a ve­csési zeneoktatás?” Nyilván nem, igazuk van. Felelőst to­vább lehet keresni, s talán ta­lálni is lehet, de mindenki másnak passzolja át a labdát. Reméljük előbb-utóbb akad állami fórum, amelyik intézi, megnyugtatóan megoldja ezt a problémát. Különösen a távoli, Halmi­telepen lakó gyerekek (8—9 évesek) hoznak nagy áldoza­tot, akik csupán egy zene­óráé nt oda-vissza négy kilo­métert gyalogolnak. Hetenként két hangszeres, s egy szolfézs­óra van. ami havi 48 kilomé­ter gyaloglást jelent. A krónikához tartozik, hogy Vecsés eddig is számos hiva­tásos muzsikus zenei bölcsője volt. Jelentős múltja: érdem és garancia a jövőbeli, remél­hetőleg még számottevőbb eredményekre. Intézményes zeneoktatást Vecsésen is a szocialista át­alakulás hozott. Itt a hangsze­res tanulás igénye jelentős, így a megoldás joggal érde­mel nagyobb figyelmet. (V.) MAI MŰSOR MOZIK Mohot: Egy új világ. Pilis: Bel- fagor a pokolból. Vecsés: My fair Lady I—II. forintnyi értéket termel­tek a monori vasasok, ta­valy közel a kétszeresét. S mindehhez hozzá kell ten­nünk azt is, hogy ezt a kimagasló eredményt az eLmúlt év jó részében már csökkentett munkaidőben, azaz szabad szombatokkal érték el. Amire talán a legbüszkéb­bek: bruttó nyereségük 1968- ban egymilliói 563 ezer forint volt, tavaly hárommillió 332 ezer forint. Ennek következ­tében fejlesztési alapjukat az előző 368 ezerről 863 ezerre növelték és ez a jelentős ösz- szeg már elég arra, hogy me­részebben tervezhessenek. Ha­sonló módon kétszeresre nőtt a részesedési alap is. A műszaki fejlesztés és nyilván az olcsóbb eladási ár következtében tavaly 436 hajtóművet értékesí­tettek, s az értük kapott összeg meghaladta az elő­ző évi teljes bevételt. Mindez a kiosztásra kerülő borítékok vastagságán is meg­látszott: 52 munkanap béré­nek megfelelő nyereségrésze­sedést kaptak a Monori Vas­Tanintézete kihelyezett awtó- és motorvezető tanfolyamot tart Gyomron. A legutóbbi foglalkozá­son Bata János ország- gyűlési képviselő állt az előadói pulpitusra, s a tá­jékozatlan szemlélő ezen Hogy gazdálkodott tavaly az 1968-as területi első? Fiatalodik, gazdagodik a vecsési Zöld Mező Tsz A Gazdakör régen kapta a nevét. Akkor, amikor a gazda szó megkülönböztetést jelen­tett ember és ember között. Akkor a földnélkülit szépítés nélkül cselédnek, béresnek ne­vezték. Fénye, ragyogása volt a gazda szónak. Mint ahogy rangos, gangos épitmény volt a vecsési főutcán a Gazdakör is. Később régi ruhája megko­pott, és a szó jelentése is meg­változott, majd még később mindkettő megújult. És itt va­gyunk a mában. A tágas, világos, parkettás nagytermet cserépkályhák fű­tik, puha kárpitozott székek adnak kényelmet, a mennye­zet csillárjait színes szalagok kötik össze. Itt tartotta a ve­csési Zöld Mező Tsz zárszám­adó közgyűlését, igaz, ez már „odébb volt”, azonban most sem érdektelen, hogy hogyan gazdálkodott 1969-ben az 1968. évi legjobb területi tsz. Moór Nándor tsz-elnök mi­előtt számokkal bizonyított volna, kihangsúlyozta: tavaly az előző évekénél jobban érvényesült a szö­vetkezeti demokrácia, igyekeztek a jogszabályo­kat maradéktalanul betar­tani, és nagyon nagy fi­gyelmet fordítottak az öre­gekre, nyugdíjkiegészítés­sel és más módon segítet­ték őket. A reálisan elkészített gazda­sági tervet 1969-ben teljesítet­ték. A szövetkezet ismét fejlő­dött, mint ahogy egyenletesen fejlődik évről évre. Álljon itt összehasonlításul egy adat: a tsz bruttó árbevétele 1962-ben 6 és fél millió forint volt, ta­valy 24 millió 793 ezer forint. A Zöld Mező havonta fizet munkabérelőleget, 80 százalé­kot. Ezt mindig időben kifi­zették, s az év végi számvetés is jó eredményt mutatott. Egy főre 22 és fél ezer forint évi jövedelmet terveztek, az ered­mény 24 és fél ezer forint. Nyereségrészesedést, külön egyhavi fizetést kaptak azok a tagok, akik egy bizonyos meg­határozott mennyiségű napot ledolgoztak. A szövetkezet tehermentes tiszta vagyona egy év alatt több mint 3 és fél millió­val nőtt, s ma eléri a 14 és fél millió forintot. De nemcsak gazdagodik, fia­talodik is a vecsési Zöld Mező. Persze nem hirtelen, ugrássze­rűen, de így is biztató a jövő, már a közeljövő is. Az átlag­életkor 1968-ban 47 év volt, tavaly már 45 év. A tavalyi 8 kilépővel szemben 28-an lép­tek be a szövetkezetbe, főképp fiatalok. A szövetkezet brigádjai és tagjai versenyt indítottak a jobb eredményekért. A leg­jobb a kertészeti I-es brigád lett, jutalmul most 10 ezer fo­rintot kaptak, a kertészeti li­es brigád 5 ezer forintot nyert. Az egyéni versenyzők mind­egyikét megelőzte Honti Já­nosáé, aki az úgynevezett kombinált növényekre kiírt el­ső díjat nyerte el. Stark Mi­hály a különböző növények termesztésében kétszer is je­leskedett, a traktorosok közül ifjú Fazekas Antal lett az első, a második Újvári István, a gépkocsivezetők győztese Föld­vári Károly lett. Jó eredményt ért el a silózóbrigád és a sze­relőműhely. — Csak elismeréssel lehet szólni a vecsési Zöld Mező szorgalmas tagságáról — mondotta Guba Pál, a já­rási pártbizottság első tit­kára. — A Zöld Mezőben úgy jeles­kednek, olyan eredményeket érnek el, hogy még a elvándo­roltak is visszajönnek! Sok termelőszövetkezetben szeret­nénk ilyet látni! — A vecsési Zöld Mező pél­da lehetne a Dél-Pest megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége többi szövetkezetei számára is — mondotta a szö­vetség kiküldötte. — Szeren­csésen választották meg veze­tőiket és szakembereiket, biz­tosan haladnak a korszerű mezőgazdaság felé. A szövet­ség hetvenegy tagszövetkezete közül 1968-ban a vecsési Zöld Mező volt a legjobb. 1969-et összességében még nem érté­keltük, de úgy tűnik, a Zöld Mező ismét a legjobbak között van. Fekete Gizella igencsak elcsodálkozha­tott. Kertész Károly, a tanfolyam vezetője hívta meg Bata Já­nost, tartson előadást az or­szággyűlésen már tárgyalt or­szágos közlekedési koncepció­ról, meg arról, hogy milyen közlekedési változások várha­tók az elkövetkező években országosan és természetesen a monori járást érintően. A kép­viselő szívesen elfogadta a meghívást. Többek között elmondotta, hogy a tervek szerint 1980-ra minden 15—18 emberre jut majd személygépkocsi és ez szükségessé teszi az utak javí­tását. Távlati terv készül er­re vonatkozóan, s remélhető­leg nem marad ki ebből a mo­nori járás területe sem. Az utakra itt is ráfér egy kis ja­vítás ... Bizonyára sokakat érdekel, mondotta a képviselő, hogy a negyedik öléves tervben villamosítják a Budapest —Újszász vasútvonalat. Az előadást követő beszél­getés során több közérdekű közlekedési gond szóba került. Sokan fejezték ki kételyeiket, nyugtalanságukat amiatt, hogy — mint azt lapunkban mi is hírül adtuk — a nagykátai vo­nal jó pár szerelvénye a jövő­ben a Keleti helyett József­városba fut be. Korszerűtlenek a vasútállomásaink — hang­zott a másik panasz. Még min­dig zsúfoltak a munkásvona­tok, főleg kora reggel! Sok az utóbbi időben a panasz a tá­volsági autóbusz járatokra is. És még sorolták hosszan ... A képviselő ígéretet tett arra, hogy foglalkozni fog a felve­tett problémákkal. Gér József Sportközgyűlés T ápiósápon Holnap (szombaton) sport­közgyűlést tartanak Tápió- sápon, délután 5 órakor a köz­ségi tanácsteremben. A sport­kör vezetői beszámolnak az elmúlt év eredményeiről és az időszerű feladatokról. ipari Ktsz dolgozói. Még soha ilyen magas összeget! (f. o.) Délre elfogy a zsemle Többen szóvá tették olva­sóink közül, de magam is meggyőződtem róla: Mono- ron, az Ady Endre úti ke­nyér- és péksütemény szak­üzletben délelőtt 11 óra tájban már nem lehet zsem­lét, kiflit kapni. Az eláru­sító sajnálattal közli, nincs, elfogyott. Megkérdeztem a monori kenyérgyár helyettes veze­tőjét mi ennek az oka? — Sajnos, a panasz jogos — mondta —, az igazság az, hogy a bolt vezetője keve­sebb süteményt Vendel, mint amennyire szüksége lenne. Figyelmeztettük már erre, reméljük változtat ezen. (S. j.) A húsvéti ,csúcsra" készülődnek au Mindig sok a vevő a monori mintaboltban. És nemcsak a csáibító kirakat miatt: az üzlet áruválasztéka bátran felveheti a versenyt a fővárosi méteráru szaküzletekével is. Nem vélet­lenül viseli a „mintabolt” cí­met. Pete László, az üzlet ve­zetője, röviden így nyilatko­zott: sikeresen zárták a téli SPORT FELKÉSZÜLÉS MAGLÓDON Cél: az első négy között szerepelni Tavaly meglehetősen hul­lámzó teljesítményt nyújtott a meglódi labdarúgó-csapat. A bajnokság első félidejében az élcsoportban tanyáztak, ősszel már a kiesés elkerüléséért kel­lett harcolniuk. Bravúros haj­rá, nagyszerű. győzelmek — és bennmaradt a csapat a me­gyei bajnokságban. Az idén csendben, de szor­galmasan készülődnek a már­cius 15-i rajtra. Február köze­pe óta hetente háromszor ed­zenek. A felkészülés első felé­ben főleg az erőnlét javítása volt a cél. Nemegyszer Men­üéig futottak a Jászberényi úton, utána — terem hiányá­ban — a labdarúgópálya mel­lett folytatták az edzést. Mint szinte minden csapat­nál Maglódnál is változott, illetve változik a játékosállo­mány. Dohnál Gyömrőre, We­ber Ecserre igazolt át, ezzel szemben Ecserről Maglódra jött Sztancsik, Solymosi, Po- tocska és Harmati pedig le­szerelt. Az edzéseket jelenleg Fitos László, a csapatkapitány ve­zeti, ez az egyik különleges­ség Maglód háza táján, a másik pedig az, hogy van egy játéko­suk, Bencsik Pál, aki — sze­rencsére — nem tud megválni a futballcipőtől. Harmincöt éves, de a legszorgalmasabbak közé tartozik. — Nagyon szeretem a focit. Többször gondolkodtam már azon, hogy abbahagyom, azon­ban az idén is szeretném vé­gigjátszani a szezont. Mi van Fülekivel, a csapat tavalyi gólzsákjával? Komo­lyan veszi az edzéseket, még egyetlen egyről sem hiányzott. — Tavaly jól ment a góllö- vés, remélem, az idén sem lesz másként. Olyan jó érzés, amikor ember megzörgeti a hálót ... Rakita tavaly hétről hétre remekül játszott. Ö ezt mond­ja: — Kemény, intenzív munka nélkül nem lehet eredményt elérni. A félfordulos bajnokság jó felkészülés lesz az „igazira”. Sajnos, a pálya rendkívül rossz állapotban van, s ez erő­sen visszavet minket. Kertész Károly sportköri el­nök így nyilatkozik: — Célunk, hogy tavasszal csoportunkban az első négy között végezzünk. Ősszel az el­ső nyolc közé várom a csapa­tot. Nagyszerű öltözőt építet­tünk, a télen berendeztük be­lülről is, s most április negye­dikén szeretnénk ünnepélyesen felavatni. Maglód vasárnap a Jubileu­mi Kupa keretében Monoron játszik. (gér) Képviselő az autóvezető-tanfolyamon Keleti vagy Józsefváros ? vásárt, és most a húsvéti „csúcsra” készülődnek. Anyag az estélyi ruhákhoz, tavaszi ■kiskosztümökhöz, ágynemű, függöny és egyéb holmi a ta­vaszi esküvőkhöz, nászaján­déknak, — van bőven, min­denki válogathat tetszése sze­rint. Péterffy felvétele A mérlegzáró közgyűlésék [ afféle „bizonyítvány magyará- ' zatyk”, megmagyarázzák a jó eredményt, és a rosszat is. Ha így fogjuk föl a dolgot, a Mo­nori Vasipari Ktsz eredmé­nyei „csillagos ötöst” érdemel­nek. Varró Géza, a ktsz elnö­ke beszámolójában elmondot­ta, hogy az 1969-es évet na­gyon jó eredménnyel zárták. Változatlan lejszám mai dolgoztak és hagyományos profillal, a hajtómű fej­lettebb változatát gyártot­ták, ez adta árucikkeik kétharmad részét, A felhasznált anyag ára nem csökkent, viszont jelentős mű­szaki fejlesztéssel, önköltség­csökkentéssel elérték, hogy ol­csóbban adhatták el termékei­ket. S hogy erre nem fizettek rá, azt bizonyítja egy kis ösz- szehasonlítás az 1968-as évvel. A teljes termelési érték akkor nem érte el a 10 milliót, 1969- ben 15 millió 187 ezer forintra emelkedett. Érdemes összeha­sonlítani az egy főre jutó ter­melési értéket is. Ez 1968-ban 158 ezer forint volt, tavaly 249 ezer forint. Egy óra alatt 1968-ban 72

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom