Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-06 / 55. szám

\ A VÁNDORMADARAK NE KERÜUENEK ELŐNYBE Nagyobb megbecsülést a törzsgárdának Törzsgárda-aktlvaérlekezlet Cegléden „Gazdaságpolitikai céljaink elérése megköveteli, hogy a szorgalmas munkát, a na­gyobb képzettséget, az üzemi törzsgárdát minden vállalatnál erkölcsileg és anyagilag job­ban megbecsüljék” — állapí­totta meg az MSZMP Központi Bizottságának tavaly novem­beri határozata. A megyei párt- bizottság kezdeményezésére a határozat megvalósítása érde­kében megyeszerte törzsgárda- aktívaértekezleteket tartanak, amelyeken a több éve egy he­lyen dolgozók fokozottabb megbecsüléséről, az indokolat­lan munkaerő-vándorlás meg­szüntetéséről tanácskoznak. Cegléden a Pest megye élel­miszeripari üzemeiben több éve azonos helyen dolgozók aktívaértekezletére került sor. Dr. Bíró Ferenc, a Pest megyei Pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetőjének megnyitója után Kovács Sándor, a Nagy­kőrösi Konzervgyár igazgatója, arról tartott vitaindító elő­adást, hogy milyen szerep vár az 1970-es gazdasági és politi­kai feladatok megoldásá­ban az élelmiszeripari üze­mek törzsgárdájára. — Az élelmiszeriparnak fon­tos szerepe van a lakosság éle­tében — mondta bevezetőjé­ben. — A családok keresetük 50 százalékát élelmiszerre köl­tik. Megyénkben a tartósító-, sütő- és húsipar a legjelentő­sebb, s a több százmilliós be­ruházások (Nagykőrösi Kon­zervgyár, Húsipari Vállalat ceglédi gyáregysége. Dunakeszi Konzervgyár) tovább növelték a termelés fokozásának lehető­ségét. Az előadó ezután a megye élelmiszeripari üzemeinek munkaerő-gazdálkodási gond­jairól beszólt. Elmondta, hogy ha ötévi egy helyben dolgozást törzs gárda - tagságnak tekintünk, akkor a Pest megyei IV. sz. Sütő­ipari Vállalat dolgozói kö­zül 40. a Nagykőrösi Kon­zervgyárban a dolgozók 50 százaléka törzsgárdatag. Hasonló példa kevés található a megyében. A Pest megyei Zöldség- és Gyümölcsfeldolgo­Támogatják a kollégiumot zó Vállalat dolgozói közül csak 20 százalék dolgozik 5 vagy több éve azonos munkahelyen. Itt is, más vállalatoknál is, megmozdult a törzsigárda, mert látták, hogy a vándormadarak előnyösebb helyzetbe kerülnek, mint ők. Az elvándorlás másik oka az, hogy amíg az átlagkereset más iparágakban 3—100 forint­tal emelkedett a legutolsó 5 évben, addig az élelmi­szeriparban csak 200 fo­rinttal. A munkaerő stabilitását nehe­zítik a kedvezőtlen munkakö­rülmények is. Vizes, gőzös munkahelyeken, éjszakai mű­szakokban nehezebb a munka. Nemesük kötelesség, hanem alapvető vállalati érdek a törzsgárda tagjaival való meg­különböztető foglalkozás — hangoztatta Kovács Sándor. — Kapjanak mind nagyobb ré­szesedési alapot, fizetésük le­gyen magasabb az új dolgozó­kénál, üdültetésnél, lakásépí­tésnél részesítsék előnyben őket. Végül a szocialista hri- gádmozgalommal foglalkozott, amely a törzsgárdatagokkal való foglalkozás hű tükre. Ahol életerős a munkaverseny, job­ban megmarad a törzsgárda is. A szocialista brigádmozgalom nem a vándormadarak mozgal­ma. Van már elég meleg víz — lesz hangosfilmvelitö A televíziót minden iskolá­nak mozgalom elindítójának csak hálával adózhatnak azok az iskolák és iskolások, akik ezen az úton jutottak hozzá a művelődés kapuját kinyitó ké­szülékhez. Az iskoláknak azonban a televízión kívül még számtalan olyan felszerelésük hiányzik, ami nélkülözhetetlen a szemléltetéshez, tanításhoz. A Központi Fizikai Kutató Intézet dolgozóinak képvisele­tében Kis Mária szakszerveze­ti bizottsági titkár járt a na­pokban Nagykőrösön, s felke­reste a tanyai kollégium és a városi tanács művelődési osz­tályának vezetőit. Kérdéssel jött: mire van szüksége a diákotthonnak, és a kollégista gyermekeket oktató, nevelő Petőfi iskolának? Elsősorban fizikai és kémiai kísérleti eszközöket tudnak ad­ni, de rádió, magnetofon, sőt, hangosfilm veti tő berendezés is szóba került, s nehéz a döntés, melyiket válasszák, melyiket tudnák a legjobban hasznosí­tani. Az intézettel kötött patroné- lás* szerződéssel azonban min­denesetre, csak nyernek az is­kola és a kollégium tanulói. Az elmúlt évben még sok gondot okozott a kollégisták meleg vízzel való ellátása, hi­szen az egy darab villanyboj­ler nem bírta a megterhelést. Az elmúlt héten azonban már működésbe lépett a 10 ezer liter meleg vizet adó, olaj- fútéses melegvíz-bojler, amit a budapesti Fűtésszerelő Válla­lat szocialista brigádjai ado­mányoztak és szereltek fel a kollégiumban. Ennél jobb helyre nem is kerülhetett vol­na ajándékuk, hiszen biztosí­tották a gyerekek mindennapi tisztálkodásához nélkülözhetet­len meleg vizet. A vitában a megye élelmi­szeripari vállalatainak küldöt­tei 'éimőwcTGkk " értékes tapasz­talataikat, sok hasznos javas­latot vittek haza tarsolyukban. Az eredményes tanácskozást Babinszki Károly, a Ceglédi Városi Pártbizottság titkára zárta be. Szabó Alfréd Kereskedelmi KISZ-bál Szombaton este 7 órakor kezdődik a Hunyadi Termelő- szövetkezet klubhelyiségében a kereskedelmi KISZ-bál. Pacalvacsora A Petőfi iskola szülői mun­kaközössége szombatom este 7 órakor pacalvacsorát rendez a belső bokrosi iskolában. A MEZŐGAZDASÁG FEJLESZTÉSE A NEGYEDIK ÖTÉVES TERVBEN S. Hegedűs László, a Haza­fias Népfront Pest megyei bi­zottságának titkára tartott elő­adást, amelyben ismertette a még csak koncepciókban is­meretes mezőgazdasági fej­lesztési tervet a negyedik öt­éves terv időszakára, s mely tervet a nyáron vitatják és fo­gadják el. A mezőgazdaság fejleszté­sében eddig a biológiai jel­legű fejlesztés kapott fő sze­repet: a fokozott tápanyag­utánpótlás, és a növényvéde­lem. Mind fokozottabban fő­térbe kerül a technikai fej­lesztés, amely eszközigénye- sebb (épületek, gépek kelle­nek hozzá). A technikai fej­lesztés terén még sok a hiá­nyosság, a pótolnivaló. Pél­dául már megtanultunk ga­bonát termelni, de a gabona­tárolásunk a legtöbb esetben igen kezdetleges. Nincs elég hűtőtároló, az alma és az őszibarack egyenletes értéke­sítésére. Jelenleg 100 dolgo­zóból 30 van a mezőgazdaság­ban. 1975-re ez a szám 20—25 főre csökken. A felszabadulás előtt 6—8 százalék volt az ipari eredetű ráfordítás a me­zőgazdasági termelési költsé­gekben, ma már ez a szám 30—40 százalékra nőtt. Az el­következő években a mező- gazdasági termelés iparoso­dása fokozottabb lesz. Célunk, hogy a területi egységre eső termelés növekedjen. Jelenleg, ahol az állattenyésztés jelen­tősége nagyobb gazdaságaink­ban, ott a jövedelmezőség ala­csonyabb, mint ahol a nö­vénytermesztés a fő profil. Öntözéses területeink, illetve öntözőrendszereink kihasz- náltsági foka csak 50—60 szá­zalék. Ezen a téren sok a szervezési teendő. A zöldségellátás a követke­ző két évben fokozódó gondot fog jelenteni a jelekből ítélve. Az ipar Dunaújváros kezde­ményezésére a fémvázas te­hénistállók kialakítására jó együttműködést kezdeménye­zett a mezőgazdasággal. A tu­dományos intézetek nélkül is jelentős eredményeket értek el. A mezőgazdasági üzemek nagysága 1960 óta 1750 hek­tárra, azaz kétszeresére nö­vekedett. A becslések sze­rint ez a növekedés a követ­kező években is évi 10—12 százalék lesz az egyesülések következtében. A szakosodás, a koncentrá­ció növelése továbbra is jelen­tős feladat. A rossz földeket az elkövetkező öt évben igye­keznek kivonni a gazdasá­gok művelési ág változtatás­sal a termelésből, ez 5—6 szá­zalék lehet. Húsz év alatt a kenyérgabona-termelő terü­let a felére csökkent, de a megtermelt mennyiség azo­nos a felszabadulás előttivel. Az ipari és zöldségnövények termőterülete viszont két­szeresére növekedett. Az új növényfajtákat soká honosí­tották a kutatók, ez a lassú­ság a követelmények növeke­désével lassan eltűnik. A mezőgazdaság gépesí­tettsége csak 40—45 százalé­kos, a rakodás 10—15 száza­lékban, a kertészet még en­nél is kisebb százalékban van gépesítve. Az átlagosan 35 traktorlóerő 50 lóerőre nő a 25 ÉV A NŐMOZGALOMBAN A férfiak köszöntik a város leányait, asszonyait A nemzetközi nőnapot a világ minden haladó országá­ban megünneplik. Nagy utat kellett megtenni az asszonyok­nak, hogy az egyenjogúság ki­vívásával saját ünnepet is a magukénak mondhassanak. Városunkban szinte már ha­gyományai vannak a nők mél­tó megünneplésének, vállala­tok, üzemek versengenek ab­ban, hogyan köszöntsék nő­dolgozóikat. A faárugyárban még az ün­nep előtt, ma tartják az ün­nepséget. A műsort az Arany iskola tanulói adják. Az ün­nepség után kitüntetik a vál­lalat 12 kiváló nődolgozóját, majd vendégül látják a lányo­kat. asszonyokat. Az ÁFÉSZ is vacsorát ad a nődolgozók tiszteletére, ahol — minden évben egyszer — nem hivatá­sos pincérek, hanem a szövet­kezet férfidolgozói tálalják a menüt, korra és beosztásra való tekintet nélkül. Szombaton minden munkaasz­talon, s a szalag mellett, virá­gok köszöntik a nődolgozókat. A felszabadulási jubileu­mot megelőző nőnapon váro­sunkban tizenhat asszony kap megemlékezésül emléklapot, akik részt vettek a felszaba­dulás óta a nőmozgalomban, tevékenykedtek a Nőtanács, az üzemek, a vállalatok asszo­nyokkal foglalkozó feladatai­nak végrehajtásában. A városi ünnepségre S-án, délután 5 órakor kerül sor a művelődési otthon emeleti ta­nácstermében. Itt gyülekeznek a város és a tanyavilág asz- szonyainak, leányainak képvi­selői. Az ünnepségen Csípő Ba­lázs, a városi pártbizottság osztályvezetője mond megnyi­tót, az ünnepi szónok S. Hege­dűs László, a Hazafias Nép­front Pest megyei Bizottsá­gának titkára. Az ünnepi beszédet köve­tően a fennállásának 100. év­fordulóját ünneplő Arany iskola növendékei szórakoztat­ják az összegyűltöket. Az ünnepség második felé­ben a Központi étteremben töltenek el az ünnepeltek né­hány kellemes órát. MA: A gyümölcs­termesztésről Ma délelőtt 10 órakor a művelődési otthon földszinti klubtermében Víg Péter, a Kertészeti Kutatóintézet tu­dományos osztályvezetője tart előadást a nagyüze­mi gyümölcstermesztés kér­déseiről. OLCSÓ KÖNYV A DAV-nál nem felejtkeztek el a nyugdíjas nőkről sem, ők mindannyian dísztáviratot kapnak. Az asszonyokat és a lányokat, pedig szombaton, munkaasztalukon fogadja a szép virág és az üdvözlőkár­tya. A „legnőiesebb” üzemben, az lrodagéptechnikai Vállalat­nál is készülődnek a férfiak. A könyvesboltok kirakatá­ban sorakoznak a tavaszi könyvvásár könyvei, oda­bent pedig a vásárlók és kí­váncsiskodók állnak a polcok előtt. Van mindenkinek a I kedvére való, több száz szép- I irodalmi, ifjúsági és isme- ] retterjesztő könyv közül válo- J gathatnak a betérők. Különösen nagy volt a si­kerük az angol, francia és olasz nyelvkönyveknek, úgy látszik sokan készülnek a nyá­ron európai körútra. Fogynak a háztáji tehenek SOK JÓSZÁG GAZDÁT CSERÉLT A VÁSÁROM A márciusi országos vásárt vasárnap tartották meg. A vá­sárra vidékről is sok jószágot felhajtottak, és élénk forgalom alakult tó. A legtöbb vevő volt a sertés­vásáron, ahol az árak emel­kedést mutattak. A választási malac párja nagyság és minő­ség szerint, 1200—1500 forint közölt mozgott. Két igen si­lány kismalacot ezer forintért láttam elkelni. Süldőt 24—26 forint kilogrammonkénti áron lehetett venni. naszkodtaík, hogy nehezen jut­nak takarmányhoz, a termelő­szövetkezetek kevés szalmát adnak az aljazáshoz, és nem biztosítanak fuvart a takar­mány hazahozatalához sem. A termelőszövetkezeteknek sür­gősen változtatni kell ezen az állásponton, hogy ne sorvad­jon — hanem a párt- és kor­mányprogram szerint —, újra fellendüljön a háztáji jószág- tartás. A készlet nem fogy ki, hi­szen a könyvvásár egész ideje alatt — március 22-ig — kap­nak utánpótlást, s nemcsak az eddig árusított könyvekből. Érdemes tehát időnként be­térni egy kis böngészésre. ÜJ, modem környezetben kezdte meg üzletkötéseit a londoni tőzsde. A vadonatúj felhőkarcoló nagytermében annyi telefonkészüléket sze­reltek fel, amennyi egy 40 ezer lakosú város forgalmát képes, lenne ellátni' Országos serdülő sífutóbajnok: Molnár Csaba A marhavásáron elég nagy ( felhajtás mellett a kereslet ! élénk volt. A vidéki termelő- j szövetkezetek is vették a tebe- J neket és a növendék jószágot. I Egy két és fél éves fiatal, bor­jai tehénért 12 ezer forintot adtak. A gümőikórosnak bé­lyegzett, hasított fülű tehene­kért 5 ezer forint körül fizet­tek, a gümőkármentes, szép tehenek 10—14 ezer forintért is elkeltek. A javított növen­dékmarhákat kilónként 15—18 forintért vették. A lóvásárra kevés jószágot hajtottak fel, túlnyomórészt cigány lókupe- cek. A legolcsóbb kocsiló 2—3 ezer forint körül alakult ki. A gyalogvásáron főleg a ru­haneműket vették. Szomorú, hogy ezen a vásá­ron is számos „háztáji” tehe­net adtak el. A gazdáik pa­következő öt évben. A járulé­kos beruházások kielégített- sége tízszázalékos a mező- gazdaságban. Ki fog terjedni a mezőgazdaságban a villa­mosság és a szénhidrogének felhasználása. Ezek elterje­dését jelenleg az árkonst­rukció gátolja. A jövő búzafajtája a Be- zosztájánál is rövidebb szál- májú lesz. A kertészeti termelésben új, jobb fajták elterjesztése, a nö­vényvédelem fokozása, a táp­anyagutánpótlás növelése se­gítségével kell az exportra 10 százalékkal, a konzervipar­nak 50 százalékkal, belföldi fogyasztásra 15 százalékkal több terméket biztosítani a következő öt évben. Szükséges a zöldségbetaka­rító gépek elterjesztése, a Zöldségfélék előfeldolgozásá- nak növelése. Az előadást követő felszó­lalásokból kicsendült, hogy milyen nagy utat tett meg mezőgazdaságunk a fejlődés terén, de talán még nagyob­bak a feladatok, amelyeket még meg kell oldanunk, hogy versenyképesek lehessünk a világpiacokon. Dr. Konrád Zoltán Szombaton és vasárnap a fővárosi Szabadság hegyen ke­rült sor az északi számokban az országos serdülő síbajnok­ság küzdelmeire. A vidékiek — köztük a körösiek is — igen jól szerepeltek. A tíz számból hat aranyérmet a Gyöngyösi Vasutas, egyet a Nagykőrösi Gimnázium versenyzői hoztak el, s csak három jutott Bu­dapestnél!, a Vasas SC-nek. Fiúk, 3 kilométeres sífutás­ban (17 induló) országos ser­dülő bajnok: Molnár Csaba (Nagykőrösi Gimnázium) 15:18, 2. Németberta (BKV Előre) 15:22, 3. Himmer (Diós­győri VTK) 15:21 perc. A sífu­tókat a versenyen egyenként indítják, s a körösi fiú a leg­hátrányosabb, az egyes rajt­számot kapta. Ennek ellené­re óriási akaraterővel küz­dött Molnár Csaba, s a pálya különböző részein helyet fog­laló körösi lányok biztatásá­nak segítségével országog baj­noki címet nyert. A mezőny szorosságára az is jellemző, hogy az első és harmadik he­lyezett között mindössze há­rom másodperc különbség volt, s az úttörő-olimpiai baj­nok Németbertát is legyőzte a körösi sportoló. Lányok, 2 kilométeres sífu­tásban (10 induló): bajnok Gellei (Vasas) 11:38, második Vajda Márta (Nagykőrösi Gimnázium) 11:52, 3 .Korpos (Vasas), 11:53, __6. Czira Eni­kő (Nagykőrös) 13:12, ...10. Szűcs Ilona (Nagykőrös). Vaj­da kitett magáért. Minden di­cséretet megérdemel a helye­zésre esélyes Szűcs szereplé­se, akinek bár 15-ször (!) esett le a síléce, mégsem adta fal a küzdelmet, harcolt a csapatért. Leány 2 kilométeres -csapat- versenyben bajnok: Vasas, 2. Nagykőrösi Gimnázium (Vaj­da. Czira. Szűcs) 40:43 perc. Leány 3x2 kilométeres sífu­tó váltóban bajnok: Vasas, 2. Nagykőrösi Gimnázium (Czi­ra, Vajda, Szűcs) 39:19. A Molnár Ferenc által ed­zett körösi síelők végered­ményben egy arany és három ezüstéremmel tértek haza az országos serdülő bajnokság, ról. Az érmek önmagukért be­szélnek. ★ Kosárlabda Nyolc férfi csapat nevezett a vasárnap Vácott lebonyolí­tott országos ifjúsági kosár­labda-kupa megyei küzdelmei­re. Két négyes csoportban, ki­eséses rendszerben került ,sor a mérkőzésekre. Ceglédi Vasutas—Nagykőrö­si Pedagógus 42:27 (24:20). Nagykőrös: Rovó, Spindel­bauer (2), Ábrahám Z. (13), Zubány Sz.. Ruttner Gy. (11). Csere: Bánffy (1). A körösi csapatban csak egy magas játékos volt, s míg Ab- rahám Zoltán birta, jól ját­szott a gárda. ★ A vesztes csapatok a cso­porton belül harmadik helyért játszottak. Nagykőrösi Pedagógus—Vá­ci Sztáron Gimnázium 57:25. Nagykőrös: Rovó (16), Spin­delbauer (3), Ábrahám Z. (21). Zubány Sz. (1), Ruttner Gy. (14). Csere: Bánffy (2). Biztosan nyertek a körösi fiúk, és ezzel az egyik csoport harmadik helyen végeztek. —s z— MIT UTUNK MA A MOZIBAN? Magányos vadász a szív Carson Mecullers ismert re­gényének színes, amerikai filmváltozata. Korhatár nél­küli. Kísérőműsor: Életre-halálra. Előadások keadete: délután 5 és este 7 óra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom