Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-06 / 55. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA É$ A MEGYEI TAKÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 55. SZÁM Aliit 80 FILLÉR 1970. MÁRCIUS 6., PÉNTEK MA: #« r KÖZVÉLEMÉNY­KUTATÁS (A közvélemény-kutatás lebonyolításáról részletek az 5. oldalon.) „Leeresztették“ az atomsorompót NDK—NSZK csúcselőkészítő tárgyalások Csütörtökön Berlinben, az SDK fővárosában folytatták az NDK—NSZK csúcs találkozó előkészítését célzó tárgyaláso­kat. A két ország küldöttei az előkészítő tanácskozások egy­lapos megszakítása után, csü- örtökön harmadik alkalom­mal ültek össze. Dr. Ulrich Sahm, a bonni küldöttség vezetője — mint nár közöltük —, kedden Lon­donba repült, hogy személye­den tájékoztassa a hivatalos átogatáson Angliában tartóz­kodó Brandt kancellárt a meg­(Folytatás a 2. oldalon.) Dollárt hozó vadak A vadászat szó hallatán a legtöbb embernek puskaropo­gás, kutyaugatás jut az eszé­be. Pedig manapság ez már nem így van. A vadászat csak egy része a vadgazdálkodás­nak. A vadgazdálkodás jelen­tős valutaszerző forrása a népgazdaságnak. A Pest megyei vadásztársa­ságok is kivették részüket az ílővadbefogásból. Mintegy 60 ízer dollár értékű, több mint latezer élő apróvadat vásárolt .neg a MAVAD a megyei va­dásztársaságoktól. A legtöbb vad francia és olasz piacokra került. Befejeződött a kormány beszámolója feletti vita Folytatta munkáját az országgyűlés Koszigin szovjet miniszterelnök kezet szorít az Egyesült Államok moszkvai nagykövetével, Jacob Beammel. Csütörtökön délelőtt Moszk­vában ünnepélyes keretek kö­zött letétbe helyezték az atom- sorompó-szerződésnek a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok részéről történt ratifiká­lásáról szóló okmányokat. Nagy-Britannia már 1968. no­vember 29-én letétbe helyezte a szovjet kormánynál a ratifi­kációs okmányokat. A ratifikációs okmányok le­tétbe helyezése után Alekszej Koszigin szovjet kormányfő beszédet mondott. Az Egyesült Államok ratifi­kációs okmányait Jacob Beam moszkvai nagykövet helyezte letétbe. A szovjet kormány ne­vében Andrej Gromiko kül­ügyminiszter vette át az ame­rikai okmányokat. U gyáriak­kor a Szovjetunió levéltárában elhelyezték a szovjet ratifiká­ciós okmányokat. A szerződés ratifikációs ok­mányait letétbe helyezte Ju­goszlávia, Malaysia, és Jamai­ca is. Jugoszlávia és Malay­sia nevében a két ország moszkvai nagykövete, Jamaica nevében pedig Sir Duncan Wil­son, Nagy-Brilannia moszkvai nagykövete adta át megőrzés­re az okmányokat. A szovjet kormánynál történt letétbe helyezésről megfelelő jegyzőkönyveket írtak alá. A jegyzőkönyveket szovjet részről (Folytatás a 2. oldalon.) Tegnap este befejezték a parlamentben az országgyűlés idei első ülésszakának legna­gyobb várakozással és érdek­lődéssel kísért vitáját, a kor­mány beszámolója feletti esz­mecserét. Az első tizenegy fel­szólaló után tegnap újabb 18 képviselő mondta el vélemé­nyét a kormány munkájáról, s az ország helyzetéről. A fel­szólalók kifejezték, hogy egyetértenek a kormány bél­és külpolitikai tevékenységé­ről szóló beszámolóval, mert — amint például Ognyenovics Milán Baranya megyei képvi­selő megfogalmazta —, a kor­mány munkája és intézkedései megfelelnek pártunk politiká­jának, kifejezik népünk nem­zeti érdekeit, törekvéseit és egyúttal következetesen inter­nacionalista magatartásunkat. Ez a következetes interna­cionalizmus jutott kifejezésre Apró Antal felszólalásában, amelyben a kormány elnökhe­lyettese elsősorban a nemzet­közi gazdasági együttműködés kérdéseivel foglalkozott. Mint mondotta, kormányunk a nemzetközi lehetőségeket fi­gyelembe véve sokat tett és tesz annak érdekében, hogy bővítsük gazdasági kapcsolata­inkat minden olyan országgal, amely kész a kölcsönös érde­kek és egyenjogúság alapján velünk együttműködni. A tu­dományok és a termelő erők gyors fejlődése szükségessé te­szi, hogy a szocialista orszá­gok gazdasági együttműködé­sét új módon fejlesszük to­vább. Apró Antal részletesen be­szélt arról, miben különböz­nek a most kialakuló együtt­működési formák az eddigiek­től. mit jelent a nyolc szocia­VÁC Sajtótáj ékoztató az új kórházban Kevesebb az üzenni baleset MÉGIS NAGYOBB FIGYELMET KELL FORDÍTANI A MUNKAVÉDELEMRE Kevesebb az üzemi baleset — állapította meg legutóbbi ülésén a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának elnöksége. Ezer dolgozó közül 1967-ben 35-öt, 1968-ban 32-őt, tavaly pedig 31-et ért baleset. Saj­nos, a kiesett napok száma ennek ellenére is növekvő tendenciát mutat: a múlt év­ben egy-egy baleset miatt 19 munkanap esett ki. A balesetek 40—50 száza­léka továbbra is anyag- mozgatásból ered, vagyis a szállításnál, a mun­kadarabok fel- és lerakásánál történt. A másik furcsaság: a MEDOSZ-hoz, valamint a pe­dagógus és pelás szakszerve­zetekhez tartozó munkahelye­ken nőtt a balesetek aránya. Az építőiparban, a helyi- ipamál és a vasas üzemeknél a zsúfoltság, a raktárhiány je­lenti a legnagyobb baleseti forrást. Sok helyütt hiányos a munkavédelmi oktatás, bár az is tagadhatatlan, hogy a múlt évben sokat segí­tettek a vállalati munka­védelmi vetélkedők. A Nagykőrösi Konzervgyár­ban, s néhány nagyüzemben százak vettek részt ezeken az elmés játékokon. Örömmel nyugtázható, hogy a balesetmentes munka felté­teleit mindenütt megteremtet­ték az iparban, sok védőbe­rendezést szereltek fel az utóbbi években. A halálos balesetek a felelőtlen, sza­bálytalan munkából, az óvó- rendszabályok be nem tartá­sából adódtak. Néhány évvel ezelőtt a halálos balesetek jellemzője az ittasság volt, a múlt évben viszont csali két eset vezethető vissza illumi- náltságra. A gazdasági reform beveze­tésekor a gazdasági vezetők figyelme elterelődött a munka­védelmi feladatokról, újabban viszont ismét előtérbe kerül a balesetek okainak kutatása, s műszaki intézkedésekkel igyekeznek felszámolni a baleseti forrásokat. Az SZMT elnöksége elhatá­rozta, hogy a jövőben nagyobb figyelmet szentel a munkavé­delmi feladatoknak, hatható' san támogatja az üzemi mun­kavédelmi felelősöket, és a szakszervezetet. Mert a tragé­diák számát lehet és kell csök- kentenünk — de ez minden­kinek lelkiismereti kötelessége kell hogy legyen. pi Az új váci kórházban csü­törtökön sajtótájékoztatót tar­tott dr. Békés Zoltán megyei főorvos Pest megye egészség- ügyi helyzetének fejlődéséről. Előadása témájára, az új kór­házra, vagy mind a kettőre voltak-e kiváncsiak a sajtó szép számmal megjelent mun­katársai, azt nem lehet tudni. Amikor azonban dr. Csicsay Ivánmegyei vb-einökhelyet- tes üdvözlő beszéde után a megyei főorvos adta elő mon­danivalóját, nagy figyelemmel hallgatták és jegyezték sza­vait. Olvasóinkkal rendszeresen ismertetjük a megye egészség­ügyének fejlődését, nem aka­runk tehát most ismétlésekbe bocsátkozni. Békés főorvos tá­jékoztatójából annyit azon­ban ki kell ragadnunk, hogy míg 1965 végül 262 kör­zeti orvos működött a me­gyében, ez év végéig szá­muk 322 lesz. Vagyis a lakosság orvosi ellá­tottsága egyre javul. • Ugyanakkor sajnos a kórhá­zi ágyak száma már kevésbé. 1965-ben 1663 kórházi ágy volt a megyében és ez év végén, a most megnyíló két új kórhá­zéval együtt 2531 lesz, de még így is gyenge marad a megye kórházi ágyellátottsága. Mert míg országos arányban 10 000 lakosra 75,7 ágy jut, addig Pest megyében 1970-ben is csupán 29 lesz ez az arány­szám. Az a törekvése Pest megyének,, hogy legkésőbb másfél évtizeden belül leg­alább az országos arányt elér­je. Megkérdezték az újságírók, mi lesz a megyei Semmelweis kórházzal és azt a választ kap­ták, hogy új épületének tervei már készülnek. Ha azután új helyén megépül az új megyei kórház, a mostanit korszerűsí­tik, s a budai járás kórháza lesz. Dr. Csicsay Iván elnökhe­lyettes elmondotta, hogy a me­gyei tanács' nagy erőfeszíté­sekkel és anyagi áldozatokkal igyekszik állandóan fejleszteni a megye egészségügyét. A jö­vőben is vállalja, sőt, ha lehet meg is sokszorozza az áldoza­tot. Ebben a megyei pártbi­zottság erkölcsi és a kormány anyagi támogatására is szá­míthat. Dr. Kollár Lajos, a váci kórház igazgató főorvosa beje­lentette, hogy a régi kórház belgyógyá­szati osztályának átköl­töztetésével március 15. után jelennek meg az új épületben az első betegek, továbbá, hogy a kórház sze­mélyzeti gondjait nagyjából sikerült megoldani. Ezután az újságírók megte­kintették az új kórházat. A műtőkben a MEDICOR veze­tői szakszerű magyarázattal mutatták be gyártmányaikat, a mozgatható műtőasztalokat, a különböző röntgenkészüléke­ket és a felszerelési tárgyakat. Mindez és az egész épület nagy tetszést aratott. Apró Antal lista országnak az integrációs program kidolgozására vonat­kozó elhatározása, hol tartunk ebben a munkában, s mi tette szükségessé a változtatásokat. A nemzetközi gazdasági és po­litikai helyzet alakulása, va­lamint a szocialista és kapita­lista világgazdaság közötti ver­seny mellett az a tény is, a magasabb szintű együttműkö­dés irányában hat, hogy egész népgazdaságunk fejlődése szempontjából egyre nagyobb jelentőségűvé válik részvéte­lünk a nemzetközi munka- megosztásban. Kivitelünk ma már a nemzeti jövedelem ér­tékének közel negyven száza­lékát adja, s minden ötödik magyar ipari munkás export­ra termel. Az elmúlt években vala­mennyi KGST-tagországban széles körű közgazdasági viták soréin elemezték gazdasági együttműködésünk eddigi eredményeit és a fejlődés új követelményeit. Ezeknek a vi­táknak nagy szerepük volt ab­ban, hogy ma már mindjobban kikristályosodnak a legfonto­sabb tennivalók. A KGST vég­rehajtó bizottságába, a külön­böző nemzetközi munkacso­portokban és az állandó bi­zottságokban'széles körű mun­ka indult meg az integrációs lehetőségek felmérésére, a tag­országok által eddig kidolgo­zott integrációs javaslatok ösz- szegezésére olyan komplex táv­lati együttműködési program elkészítésére, amelyet a KGST- ben részt vevő kormányok vagy mint egyezmény, vagy mint államközi szerződést hagynak majd jóvá. Jelenleg több mint 200 alap­Emlékezés a Kossuth Klubban Elnökségi ülést tartott a TIT Pest megyei Szervezete Tegnap délután, a TIT Pest megyei Szervezete hazánk fel- szabadulásának 25. évforduló­ja alkalmából kibővített elnök­ségi ülést tartott a Kossuth Klubban. Az ünnepségen meg­jelenít többek között Barinkat Oszkámé, a megyei pártbizott­ság titkára, Mód Aladár, a tör­ténettudományok doktora, a TIT alelnöke, valamint a me­gye számos vezető képviselője. Dr. Vígh Károly megnyitó beszéde után Pataki Ferenc nyug. szakfelügyelő ismertette Pest megye katonai felszaba­dításának történetét. Szinte napról napra követte végig a harcok menetét, beleszőve az eseményekbe személyes élmé­nyeit: — 1944. november 22—28-a között Csepel alá érkeztek a szovjet csapatok. Jó magam is ott értem meg a felszabadu­lást. A főváros körülkerítése két hónap alatt történt, ez­alatt a két hónap alatt szaba­dult fel a mi megyénk is. 25 év múltán, becsületes munká­val köszöntjük a negyedszáza­dos évfordulót — mondta. Ezt követően került sor Házi Árpád, a megye felszabadulás utáni, volt első alispánjának hozzászólására „Az élet meg­indulása Pest megyében a szovjet csapatok felszabadító harcai nyomán” címmel. Em­lékezett a nehéz napokról, töb­bek közt ezeket mondta: — 1944 őszén a felszabadító szovjet csapatok elérték a vár­megyét. Én évtizedek óta Pest környékén éltem és dolgoztam. Amikor közölték velem, hogy az alispáni posztra jelöltek, őszintén meglepődtem, hiszen mindig pártmunkás voltam és nehezen tudtam magam elkép­zelni, mint közigazgatási dol­gozót. Aztán mégis én lettem Pest-Pilis-Solt-Kiskun várme­gye alispánja. 1945. április 8- dn, vasárnap, szinte első alis­páni tevékenységem volt, hogy utasítást adtam a földreform végrehajtására. A földet kiosz­(Folytatás a 2. oldalon.) vető’ gazdasági együttműködé­si téma vizsgálatával, illetve javaslatok kidolgozásával fog­lalkoznak a KGST-ben. A kor­mány elnökhelyettese azonban hozzáfűzte: az integrációval kapcsolatos javaslatok sokol­dalú kimunkálása nem köny- nyű feladat Sokszor még egy országon belül is nehéz össz­hangot teremteni a különböző gazdasági szervek között, nyolc ország esetében pedig még ne­hezebb, egyebek között azért is. mert a KGST-ben részt ve­vő országok gazdasági fejlett­ségi szintje eltérő, nem egy­formák gazdasági adottságaink, társadalmi lehetőségeink, és különbségek vannak a jelenle­gi belső gazdaságirányítási rendszerek között is. Ezért nagy türelemre van szükség az országok javaslatainak meg­vizsgálásánál, érdekeik helyes megértésénél. Az előkészületben levő szo­cialista integrációban a szocia­lista termelőeirők és termelési viszonyok alapvető formája­ként az országok önálló nép­gazdaságát tekintjük — mon­dotta a kormány elnökhelyet­tese. — Ebből következik, hogy az integrációban érdekelt or­szágoknak a kapcsolatok olyan formáját kell kialakítaniuk, amelyek keretében a gazdasági együttműködés bizonyos, arra érett funkcióit integrálják, de természetesen fenntartják a népgazdaságok nemzeti irá­nyítását. Ha gazdasági együtt­működésünket tovább akarjuk fejleszteni, akkor nemcsak a külkereskedelem, hanem a ter­melés, a nemzetközi pénz- és hitelrendszer, valamint az árak szférájában egyidejűleg kell keresni az együttműködés új, a jelenleginél lényegesen ha­tékonyabb formáit, lehetősé­geit. A KGST-országOk gazda­sági integrációjának tovább­fejlesztését mi két úton kíván­juk elérni: egyrészt az alapve­tő fontosságú kérdéseket ma­gában foglaló, mind hatéko­nyabb tervkoordináció, más­részt az áru- és pénzviszanyok széles körű kibontakoztatása útján — mondotta nagy ér­deklődéssel fogadott beszédé­ben Apró Antal. N4py Miklós, Pest megyei képviselő, a Kulturális Kap­csolatok Intézetének elnökhe­lyettese külpolitikai kérdések­kel, ezek között a közél-keleti problémával foglalkozott. El­mondta, hogy két képviselő­társával, Nádasdi Józseffel és P\ethő Tiborral együtt részt . vett azon a konferencián, amelyet a közelmúltban ren­deztek Kairóban a közel-keleti kérdés megtárgyalására. Öt­venöt parlament képviseleté­ben mintegy 200 részvevője volt a konferenciának. A ta­nácskozáson megjelentek túl­nyomó többsége állást foglalt a közel-keleti válság békés megoldása mellett. Emlékeztetett a képviselő arra, hogy Izrael az imperia­lizmus közel-keleti szekér­tolójává vált, agresszív csele­kedetek egész sorát követte el 1956-ban, majd 1967-ben a környező államok ellen. A kairói konferencián is egyetértett a túlnyomó több­ség abban, hogy a közel-keleti válság nem vallási vagy nem­zeti konfliktus, hanem az im­perializmus és a nemzeti fel­szabadító erők közötti küzde­lem. Felhívással fordultak a nemzeti parlamentekhez, hogy vessék latba befolyásukat kormányuknál és országuk közvéleményének formálásá­ban azért, hogy a haladó erők követelésére az izraeli csapa­tok vonuljanak ki a megszállt területekről és a népek jogain alapuló igazi és garantált bé­ke legyen a térségben. Emlékeztetett Nagy Miklós arra, hogy a magyar ország- gyűlés külügyi bizottsága nyi­latkozatában magáévá tette a kairói konferencia felhívását — a közvélemény beható, va­lós tájékoztatására. Annál is inkább, mert az izraeli és egyáltalán az imperialista pro­pagandagépezet kétségtelenül minden alkalmat megragad arra, hogy a probléma valódi okairól elterelje a figyelmet és (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom