Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-06 / 55. szám

PEST MECVE» '^Mírtap 1970. MÁRCIUS 6., PENTEK Befejezőin a kormány beszámolója feletti vita Csütörtökön a Parlament folyosóján. Kádár János beszélget két képviselőtársával: Ferenccel és Fckszi Istvánnak Orosz (Folytatás az 1. oldalról.) az arab népek ellen, hangula­tét keltsen. A képviselő elfogadta a kül­ügyminiszter beszámolóját és elfogadásra ajánlotta az or­szággyűlésnek is. Az ország belső kérdései kö­zűt több felszólaló is érintette a munkaerőhelyzet problémáit. A kepvaselous — köztük Sarlós istván, Viáa Mikiás és Spollar oaszloné — egyetértettek a kormány elnökének megáiúiapí- tásaivai: a munkaíegyetem «negsaűárditáaa lényegesen ja- vítoat a munkaerőgondokon, s ebben etsosoroen a vállalatok vezetőinek van sok tennivaito- la­A felszólaló képviselők üd­vözölték azoknak az Ipari üze­meknek az emauaroizasai, ame­lyek nem alkalmaznak notó­rius vándormadarakat, helye­selték, hogy egyes rokonvaiiia- laitok — párnául a Híradás­technikai .egyesülés vállalatai -k-, nem Veáznek-fél egymástól munkaerőt, s az új döúgőizök ■bérét legíuauo ;iét évig nem emelik, a témáival togiialkoao képviselők szinte minuegyike hozzátette azonoan: a munka­erőgond megnyugtató és hosz- szaoo távra szcuo megoldását csak a nagy odd u temu műsza­ki fejlesztés biztosa Wiatja. Több képviselő foglalkozott íelszoialasauan a mezogazaa- sag proDlemaival. aencsik iSivun, HajQU-üihar megyei képviselő ezzel kapcsoiatoan üiralta a kormányeinöki be­számolót, mert az szerinte túl keveset xogialkozott a me- zogazciasaggai. A képviselők veiemenye egyenként meg­egyezett abban, hogy a me- zugazuaság 19bs)-es eredmé­nyei nemcsak a mezógazda- sagi dolgozok derekas munká­ját dicsérik, hanem az 1963- oan eletbelépett gazdasági ösztönzők hatékonyságát is mutatják. A mezőgazdaság si­keres előrehaladása az egész nép gazdasági sikere, aen- csuc istván felszólalásában vitába szállt azokkal, akik szerint a mezőgazdaság múlt évi kimagasló eredménye a jó időjárásnak köszönhető. Először is, nem volt olyan nagyon jó időjárás — mon­dotta —, sokkal jobb időjárás esetén rosszabb termés volt az egyéni gazdálkodás idő­szakában, vagy az átszerve­zés idején, amikor még rosz- szabbul gazdálkodtunk. Más­részt pedig 1968-ban kifeje­zetten nagyon rossz időjárás volt, mégis addigi történel­münk legnagyobb búzatermé­sét arattuk. Az időjárástól persze nem független a me­zőgazdasági termelés. De, ha megadja a népgazdaság a mezőgazdaságnak azokat az eszközöket, amelyre a kor­szerű termeléshez szükség ■ van, akkor az időjárási in- • gadozások nem jelentenek nagy, országos terméskiesése­ket — mondotta tetszéssel fogadott felszólalásában a Hajdu-Bihar megyei képvi­selő. Dr. Hornung Mátyás, Sza­bolcs megyei, dr. Molnár Frigyes Bács megyei, Molnár József Komárom megyei, Tóth Balázs Békés megyei, Gócza József Szolnok megyei kép­viselő is a mezőgazdaság hely­zetének aktuális kérdéseivel foglalkozott felszólalásában. Szóvá tették, azokat a gondo­kat — a vízrendezés, a bekötő utak, a gépesítés, a műtrágya­ellátás problémáit —, amelyek jelenleg fékezik a mezőgaz­Ilfcu Pál dasági termelés további gyors ütemű fejlesztését. A paraszt­ság általános helyzetére utal­va azonban kiemelték: a ma­gyar termelőszövetkezeti pa­rasztság ma a világ egyik legbiztonságosabban élő pa­rasztsága, mert jelenlegi jó életkörülményei mellett a fej­lődés távlata is biztatóan vi­lágos számára. Az a tény, hogy a parasztság jól érzi magát ebben az országban, hogy életszínvonala jelentősen emel­kedett és jövedelme megköze­líti a bérből és fizetésből élők jövedelmét, igen határozottan és minden szónál meggyőzőb­ben támasztja alá a munkás­paraszt szövetséget, amely társadalmunknak most válik valóságban is bázisává. Az e témakörrel foglalkozó felszólalások többségéből ki­csendült: még nagyon sok tar­talék van mezőgazdaságunk­ban. A felszólalók, akárcsak az előző nap Szabados Ferenc Komárom megyei és Gomba- sziifji Jenő Somogy megyei képviselők, helyeselték a szarvasmarha- és a sertéste­nyésztés fellendítésére tett legutóbbi kormányintézkedé­seket, s egyetértésüket fejezték ki a mezőgazdasági „bedolgo­zás" rendszerének gyorsabb elterjesztésével, a háztáji gaz­daságokban levő ólak, istállók tervszerűbb hasznosításával:' Az-'országa- kulturális hely­zetével, a kulturális élet fel­adataival foglalkozott felszó­lalásában Ilku Pál művelődés- ügyi miniszter. Mint mondot­ta: kulturális területen az el­múlt évek egyik legnagyobb eredménye, hogy megnőtt a szocialista értékeket befo­gadók tábora. Az eredmények közé sorolta, hogy a magyar irodaiam és művészet alko­tásainak zöme lépést tart társadalmunk fejlődésével, hogy művészetünk nem hall­gatja el megoldandó ellent­mondásainkat, nanem ellen­kezőleg, egyre inkább szocia­lista alapokról képes felvetni, ábrázolni és a maga sajátos eszközeivel megválaszolni, a megoldáshoz segíteni őket. Szóvá tette azonban, hogy kevés irodalmi, művészeti alkotás foglalkozik a nemzet alapvető osztályainak, a mun­kásságnak és a parasztságnak az életével, problémáival és gondjaival. Kifejtette, hogy a kiadó támogatja a szocialista eszmeiségű, művészileg érté­kes alkotásokat, de nyilvános­ságot biztosít minden olyan műnek, amely kiáll a béke és a haladás ügye mellett, s amely a tehetség megnyilvá­nulása, még akkor is, ha esz­mei arculata nem teljesen szo­cialista. Kulturális politikán­kat — mondotta a miniszter —, megvédjék a jobbról, vagy balról jövő támadásokkal és torzító törekvésekkel szemben, s azon munkálkodunk, hogy ez a politika határozottabban, következetesebben érvényesül­jön a gyakorlatban is. A miniszter felszólalásában részletesen foglalkozott az if­júság nevelésének kérdéseivel, amelyek jelentős helyet kap­tak Fock Jenő kormányelnöki beszámolójában is. Szólott az egyetemi önállóság fokozásá­ról, a hallgatók jogainak ki- szélesítéséről és bejelentette, hogy az egyetemeken megtett intézkedések után a követke­ző hetek fontos feladata lesz, hogy számbavegyék a tenniva­lókat minden iskolái fokon, el­sősorban a középiskolákban és a középfokú intézményekben. Utalva Varga Zsigmond Békés megyei és Kovács Éva buda­pesti képviselők előző napi felszólalására, a miniszter ki­jelentette: ismerik a nevelők, a pedagógusok nem gond nél­küli élet- és munkakörülmé­nyeit, azt a problémát, hogy a pedagógusok fizetése rendezés­re vár. A kormánynak az a szándéka, hogy a negyedik öt­éves terv életszínvonal intéz­kedései közt kiemelt feladat­ként' kezelje a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek javítását, fizetésének rendezé­séi Az esti órákban, Focíc Jenő zárszavával fejeződött be a kormány beszámolójának tár­gyalása és az országgyűlés ta­nácskozásának második napja. Ma a legfőbb ügyész és a leg­felsőbb bíróság elnökének be­számolójával és ezek megvita­tásával folytatja munkáját az országgyűlés idei első üléssza­ka. Emlékezés a Kossuth Klubban (Folytatás az 1. oldalról.) tottuk, de a fasiszták által ki­fosztott megyében szinte tel­jesen igaerő és vetőmag nél­kül álltak a gazdák. Kapcso­latot kerestünk az üzemek dol­gozóival is, és ennek eredmé­nyeként írhattam az első al- ispáni jelentésemben a Tör­vényhatósági Bizottságnak, hogy „a megye közjóléti szer­vezetén keresztül a gazdákhoz eljuttattunk 625 ekét, 110 ló­kapát, 450 különféle boronát, 120 vetőgépet és még más fon­tos iparcikket", de az igazi nagy segítséget a szovjet csa­patok támogatása jelentette. Kazakov elvtárs, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság megyei pa­rancsnoka, ismerve a megye súlyos helyzetét, a szovjet had­sereg birtokában levő trakto­rokat, igavonó állótokat, üzem­anyagot, továbbá 3600 darab szarvasmarhát és 3700 darab juhot adott továbbtenyésztésre a megyének. — Elmondhatom, hogy én magam, amilyen nehezen fo­gadtam el az alispánt megbí­zatást, annyira megszerettem ezt a nehéz, de mégis nagyon szép, sokrétű munkát —mond­ta befejezésül Házi Árpád. Végezetül dr. Lakatos Ernő, a Pest megyei Levéltár igazga­tója tartott előadást „Pest me­gyei krónikák, mint á felsza­badulás utáni események fon­tos forrásai” címmel. —seres— CSAK RÖVIDEN ISMÉT elhalasztották a vas­utassztrájkot az Egyesült Ál­lamokban. Nixon elnök még az éjjel, alig másfél órával a tervezett sztrájk előtt aláírta a kongresszusi döntést, amely az elnöki aktussal törvényerőre emelkedett, s így meggátolta a sztrájkot. BETTY GANNETT, az Egye­sült ÁLlamok Kommunista Pártjának egyik vezetője szer­dán hosszas betegség után, 63 éves korában elhunyt. Gannett' asszony tagja volt a párt or­szágos és politikai bizottságá­nak, valamint szerkesztője a Political Affairs című elméleti folyóiratnak. A MÁRCIUS elsejei román lapok hírül adták, hogy levál­tották tisztségéből Petre Mol­dovan mezőgazdasági és erdő­gazdálkodási miniszterhelyet­test, „valamint Traian Zahariat, az élelmiszeripari miniszter helyettesét. A szerdai, illetve csütörtöki Scinteia hosszabb írásban visszatér az ügyre és beszámol arról, hogy mind­kettőjüket a szocialista er­kölccsel ellentétes magatartá­suk miatt mozdították el fe­lelős pozíciójukból. A BARCELONAI rendőrség őrizetbe vett öt spanyol, két francia és két algériai szárma­zású cigányt, akik nem keve­sebb, mint háromezer fiktív gyermek után vettek fel csa­ládi pótlékot. Egyikük például csupán az utóbbi hónapokban hetven bejelentett gyermek után, 74 ezer pezetáit kapott. A VIETNAMMAL foglalko­zó párizsi négyes értekezlet csütörtökön megtartott 57. tel­jes ülése sem hozott semmi változást. 'EGY SAIGONI bíróság csü­törtökön 10 évi kényszermun­kára ítélte a 46 éves Tran Ngoc Chaut, az alsóház kép­viselőjét. BRIGITTE BARDOT-NAK májgyulladása van. Titkárnője elmondotta, hogy a művésznő éppen a Bahama szigeteken ü 'lült, amikor megbetegedett. Orvosai úgy vélik, hogy Bar- dot-nak három-hat hetet kell agyiban töltenie. Negyedszázados a román demokrácia A román nép ma 25 eszten­deje, 1945. március 6-án kihar­colta Románia első demokra­tikus kormányának megalakí­tását. Az új kormány megala­kítása döntő fordulatot jelen­tett az ország politikai fejlő­dési irányának meghatározá­sában. Bár a szovjet hadsereg fel­szabadító offenzívája nyomán ,a Román Kommunista Párt ál­tal szervezett és végrehajtott 1944. augusztus 23-i fegyveres felkelés nagy lendületet adott a néptömegek harcának, még súlyos akadályokat kellett el­hárítani a feudális maradvá­nyok felszámolásának és a pol­gári demokratikus forradalom végrehajtásának útjából. A reakciós erők ugyanis élesen szembeif or dúltak a népakarat­tal. 1945. február 24-én fasiszta provokáció történt Bukarest­ben : Radescu gépfegyvertiizet nyittatott a demokratikus kor­mányért tüntető fővárosi la­kosságra. Az az egység és harckészség azonban, amely- lyel a munkásosztály a párt vezetésével harcolt, meghiúsí­totta a reakciónak a véres pol­gárháború kirobhántására irá­nyuló kísérletét. A néptömegek harcának nyomására a király kénytelen volt lemondatni Ra­descu kormányát és 1945. már­cius 6-án jóváhagyni egy szé­les körű demokratikus kor­mány létrehozását, amelyben a kommunista párt vezette mun­kásosztály képviselői kerültek túlsúlyba. E kormány élén dr. Petru Groza, a jeles politikus és államférfi állott, aki a de­mokratikus hazafias erők első- soraiban harcolt. Az új kor­mány az ország demokratikus fejlődéséért, a társadalom ha­ladásáért szállt síkra. A de­mokratikus kormány hatalom­ra jutásával a tömegek eldön­tötték a hatalomért vívott harc sorsát. Az azóta eltelt negyedszázad alatt a román nép nagy győ­zelmeket ért el a szocializmus építésében. Történelmének e fontos évfordulóján újabb si­kereket kívánunk a szomszé­dos, baráti román népnek a szocializmus építésében és a testvéri szocialista országok­kal tartott in temneion alista kapcsolataink fejlesztésében. „Leeresztették" az atomsorompót (Folytatás az 1. oldalról.) Gromiko külügyminiszter lát­ta el kézjegyével. A ratifikációs okmányok le­tétbe helyezésénél az említet­teken kívül jelen volt még Grecskó marsall, a szovjet honvédelmi miniszter, Kel- dis akadémikus, a Szovjet Tu­dományos Akadémia elnöke, Petroszjanc, a Szovjet Állami Atomenergia-bizottság elnöke, szovjet és külföldi újságírók. A moszkvaihoz hasonló ün­nepélyes aktusra került sor csütörtökön az esti órákban Washingtonban és Londonban is. ★ Az atomsorompó-szerződés 1Ö70. március 5-ével hatályba lépett, miután teljesült az a feltétel, hogy a szerződés ha­tályba lép, ha a letéteményes- hatalmak — Szovjetunió, Egye­sült Államok és Anglia — és negyven más állam ratifikálja és letétbe helyezi a ratifiká­ciós okmányokat. ★ Moszkvában a koirmiányfoga- dások házában lezajlott ünne­pélyes eseményen jelen voltak az atomsorompó-szerződést aláíró közel 100 ország moszk­vai diplomáciai képviseleté­nek vezetői. Hazánkat Rapai Gyula moszkvai magyar nagy­követ képviselte. ★ Az atomsorompó-szerződés ratifikációs okmányainak csü­törtöki ünnepélyes letétbe he­lyezése alkalmából mondott beszédében Alekszej Koszigin kormányfő a szovjet kormány mély megelégedését fejezte ki az atomsorompó-szerződés ha­tálybalépésével kapcsolatban. — A Szovjetunió politikája változatlanul arra irányul — mondotta —, hogy az emberi­ség megszabaduljon a nukleá­ris háború veszélyétől. A szer­ződés lényeges lépés e cél felé. Koszigin kijelentette, hogy „az atomfegyverek elterjeszté­séről való lemondással kapcso­latos kötelezettségek a legfon­tosabb nemzetközi jogszabá­lyok közé kerülnek. Azoknak az államoknak is számolniuk kell e nemzetközi jogszabá­lyokkal, amelyek nem vesznek részt a szerződésben”. A szovjet kormányfő hang- súlyozta, hogy „a nukleáris technológia békés felhasználá­sának áldásait békés célokra hozzáférhetővé kell tenni a szerződés minden résztvevő ál­lama számára". A továbbiakban kijelentette, hogy az „ellenőrzésnek megbíz­hatónak kell lennie és a szer­ződésben kitűzött határidőn belül érvénybe kell lépnie”. „Mint ismeretes, az atomso- rom/pó-szerződés még nem je­lenti a nukleáris fegyverek fel- számolását. Ezért igen fontos, hogy 4 nukleáris hatalmak, s ugyan­úgy minden más ország is, minden lehetőt megtegyenek 4 nukleáris fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, az általános és teljes leszerelés ügyének előrehaladásáért.” „A Szovjetunió és a többi szocialista ország szükséges­nek tartja, hogy továbbra is ezen az úton járjon” — mon­dotta Koszigin. „A szovjet kormány nagy je­lentőséget tulajdonit annak a párbeszédnek, amely a múlt év végén kezdődött az Egyesült Államokkal a stratégiai fegy­verkezési hajsza leállításának kérdéseiről. A magunk részéről teljes komolysággal készülünk az e kérdéssel kapcsolatban, áprilisban, Becsben megkezdő­dő tárgyalásokra. E megbeszé­lések kimenetele természetesen mindkét fél jóakaratától függ” — mondotta Koszigin. NDSC-NSZK csússeSökészítő tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) beszélések előrehaladáséról. Bár a nyugatnémet küldöttség A Z A N YA A 74 éves Rosa Marinelli asszony levetette magát a Róma melletti aquilai lakásának erkélyéről. Búcsú­levelében meg­hagyta, hogy ha­lála után szemé­nek szaruhártyá­ját ültessék át Umberto fia sze­mébe, akinek lá­tása szembetegsé­ge miatt veszé­lyeztetve volt. Az anya kívánságát teljesítették, a műtét — a jelen­tések szerint — sikerült. hallgatásba burkolózik a ta­nácskozások előmeneteléről mindaddig, amíg az előkészítő tárgyalások folynak annyit mindenesetre közölt, hogy bi­zonyos pontokban némi meg­egyezést értek el, s a csúcsta­lálkozó időpontját is bizonyos fokig körülhatárolták. A Reuter híriigynölkség ber­lini tudósítójának mindeneset­re az a véleménye: Brandt kancellár végeredményben a tanácskozások kielégítő előre­haladását látszott érzékeltetni, amikor szerdán este Londonból Bonnba érkezve kijelentette, nem lepődne meg, ha találko­zójára Willy Stoph-fal, az NDK miniszterelnökével hús­vét előtt sor kerülne. Ugyancsak a Reuter értesü­lése szerint, Brandt kancellár Bonnban minisztertanácsot hív majd össze, amelyen áttekintik a Berlinben folyó NDK— NSZK előkészítő tárgyaláso­kat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom