Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-04 / 53. szám

1970. MÁRCIUS 4., SZERDA "XfCívtap 3 VÁLASZ Bezárt a bánya: helyüket keresik az emberek CIMU CIKKÜNKRE Az 1970. február 3-i szám­ban megjelent „Bezárt a bá­nya: Helyüket keresik az em­berek’’ c. cikk tartalmával nagy részben egyetértek, azon­ban az álláspontom szerint helytelenül megválasztott cím kételyt támaszt az olvasóban, hogy az irányításom alatt álló Dorogi Szénbányák dolgozói megtettek-e minden intézke­dést a Pilisi Bányaüzem bezá­rása következményeként fel­szabaduló létszám elhelyezésé­re, vagy sem. A kételyek eloszlatása érde­kében közlöm, hogy több ér­deklődő közül az ÉVM Kőfa­ragó és Szobrászipari Vállalat részére történt a Pilisi Bánya­üzem felszíni létesítményeinek ííZ értékesítése 1969. június 24- éa kelt szerződéssel. Ebben a szerződésben utalás történt a magyar forradalmi munkás- paraszt kormány 2007/1969. (IV. 24.) sz. határozatának az alkalmazására abban az eset­ben, ha az akkor még isme­retlen végrehajtási rendeletek azt lehetővé teszik. A megálla­podás értelmében a külszíni létszám az átvevő vállalatihoz kerül áthelyezésre, a földalat­ti létszám pedig a dorogi te­lephellyel rendelkező bánya­üzemekhez kerül, ahol az elő­zőnek megfelelő munkakörül­mények mellett' azonos kere­seti lehetőséggel dolgozhat­nak. A végrehajtás is a megálla­podásnak megfelelően történt, azonban a cikkben is szereplő 35 dolgozó a felajánlott lehető­ség ellenére nem volt hajlan­dó a dorogi bányaüzemekhez kérni áthelyezését. Az ebiben az időben 500 főt meghaladó létszámhiányunkra, valamint a bányászattal szem­ben támasztott fokozott igé­nyekre tekintettel minden esz­közt latba kellett vetnünk, hogy a hosszú gyakorlattal rendelkező bányászokat meg­mentsük a szénbányászat szá­mára. Emiatt az érdekelt föld­alatti dolgozók áthelyezéséhez nem járulhattunk hozzá, de ilyen körülmények között is igyekeztünk mindent elkövet­ni, hogy ezeknek a dolgozók­nak a vélt, vagy tényleges sé­relme minél kisebb legyen. Kö­zös megegyezéssel szűnt meg a munkaviszony és a munka- könyvbe munkaviszony meg­szűnt bejegyzés került. Az előzőekben írt munka­könyvi bejegyzés semmikép­pen sem befolyásolja a 2007/ 1969. (IV. 24.) Korm. határozat alkalmazásának lehetőségét, mert a végrehajtási rendeletek a hivatkozott határozatban írt kedvezmény lehetőségét csu­pán a létszámfölöttivé vált bá- nvászdolgozók részére biztosí­tották. Az előzőekben írt nagy lét­számhiányra tekintette! a kor­mány határozatának alkalma­zása a munkakönyvi bejegy­zéstől függetlenül eleve nem állt fenn. Az ügyet vizsgálva egyéb­ként hasonlóan foglalt állást a Nehézipari Minisztérium és a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének központja is. Jó szerencsét! Kéri Vencel igazgató fi J japán nagykövet Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke kedden fogadta Tsuneaki Ueda rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, Japán új ma­gyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Ezután a nagykövet a Hősök tea-én megkoszorúzta a magyar hő­sök emlékművét. Dömsöd a Dunán Vasárrap a jégmentes Du­nán, Dunaújvárosnál, megin­dult a rendszeres személyhajó közlekedés Dunaújváros—Du- navecse—Apostag vonalon, a „Dömsöd” nevű vízibusz a du­naújvárosi üzemek dolgozóit hozza a városba, illetve viszi őket munkaidő után haza. Ezek a dolgozók téli hónapok­ban eddig nagy kerülővel, Dunaföldváron keresztül autó­buszon jártak be a városba. A nő, aki főművezető — Szó sincs nálunk a nők visszaszorításáról — jelenti ki határozottan Halmi Imréné fő­művezető. — A magam pálya­futása is jó példa erre, de nem­csak egyedül én, a másik há­rom főművezető is nő, és va­lamennyi varrószalagnál azok a művezetők. — Persze, hiszen a varrás kifejezetten női munka. — Miért lenne az? Nálam a két varrószalagnál 160 asz- szony, lány és 8 férfi dolgozik. A Központi Bizottság határo­Két álláspont Verőce kontra erdő A verőcei községi tanácsel­nök gondolkozik, és azt mond­ja: tenne itt egy téma, segít­hetne a sajtó. A téma: területátadás — a község kapná, az erdőgazdaság adná. A segítség: hogy foglalkoz­zunk vele, mivel ez az arány- ing egyszerűnek látszó ügy már több mint másfél éve hú­zódik4 ELŐJÁTÉK A község kérelme 1968. jú­nius 11-én kelt, a vb-elnök, Fitter János aláírásával: „Hivatkozva a 18/1968. (IV. 23.) MÉM—ÉVM miniszteri rendeletre, kérjük, hogy Verő­ce község határában, a Ö255 hrsz. alatt nyilvántartott, az erdőgazdaság kezelésében levő területet átadni szíveskedje­nek a községi tanács részére. A terület nagysága 30 kh. Helyszínelésünk alkalmával megállapítottuk, hogy a terü­leten levő fák fejlettsége igen gyenge, mivel a terület köves, sekély termőrétegű.” A község az utolsó mondat­tal azt akarta bizonyítani, hogy az erdőnek eme szakasza alkalmatlan az erdőnevelés céljaira, viszont alkalmas más­ra, a község céljaira. Fitter János: — Üdülőhely vagyunk már évtizedek óta, vi­szont nincs olyan területünk, amelyen hétvégi nyaralóháza­kat építhetnénk. Ez a terület kitűnően megfelel erre, annál is inkább, mert a község bel­területére esik, és rendezési tervünk is már jó élőre szá­molt ezzel a résszel, amit fel­parcelláznánk, s az OTP út­ján értékesítenénk. így újabb telkeket nyernénk a Dunaka­nyarban, kielégíthetnénk a hétvégi házhelyek iránti igé­nyeket, és a község is fejlőd­hetne o telkek után kapott pénz segítségével, például jár­dákat építhetnénk. Igen, ezek valóban érdemle­ges szempontok. ELSŐ FELVONÁS A Váci Járási Tanács illeté­kes osztálya a kérelmet vissza­küldte azzal, hogy mellékelje­nek hozzá rajzot az illető terü­letről, mert csak így lehet fel­terjeszteni. Ezenkívül kifejtet­te véleményét, amely szerint a szóban forgó 30 kh-ból csupán 18 kh és 975 négyszögöl alkal­mas hétvégi házak építésére, tehát csak ennyit kérjen a köz­ség. A tanácselnök saját maga másolta le a kért rajzot egy tízezres méretarányú térkép­ről, s így felszerelve, küldte el ismét a már kisebb területről a kérelmet, amelyet 1968. au­gusztus 26-án a járási tanács építési osztálya Mosonyi Fe­renc előadó aláírásával felter­jesztett. Ezután hosszú ideig csend volt, egészen 1969. május 31-ig, amikor is az „illetéke­sek” helyszíni terepszemlét tartottak, jegyzőkönyvet vet­tek fel, és — az akkor még — Börzsönyi Állami Erdőgazda­ság felajánlotta a területet. A tanácselnök: — Azóta a bürokrácia útvesztőin pihen az ügy. Én közben Veszprémben tanultam az egyéves tanács- akadémián, így sürgetni sem tudtam. Kérem a sajtó segít­ségét. A segítségadás méltányos­nak tűnt — de a tanácselnök elhallgatott valamit. MÁSODIK FELVONÁS — Az erdőgazdaság átadan­dó területéért cserébe a köz­ségtől egy legelőterületet kért, amely az erdő közepébe éke­lődött be. A tanács mere­ven elzárkózott a legelő át­adásától — tájékoztat dr. Vermes Miklósné, aki az ügyet intézi a MÉM Erdő- gazdasági és Faipari Hiva­talában, — Ugyanis a 18-as rendelet, amelyre a község hivatkozik időközben módo­sult: eszerint a gazdaság nem köteles kártérítés nélkül átadni a kért területét. Ezért kérte a legelőt, és azért, mi­vel azt a községi legeltetési bizottság használja és csak az erdőn át közelíthetik meg. Mivel idegenek járkálnak az erdő ezen részén, kárt szen­vedhet az erdő állománya, a fák, a vadak. Remélem, hogy sikerül a megegyezés, ha nem is ilyen formában, hanem készül az első magyar 220 MW-os generátor A Ganz Villamossági Művek dolgozói vállalták, hogy a felszabadulás negyedszázados évfordulójára a Gagarin Hőerő­mű részére elkészítik az ORV 220 MW-os teljesítményű gene­rátort. A 120 tonna súlyú generátor állórészébe 205 ezer le­mezt szereltek be. másként, de mindenesetre kártérítéssel. — Nekem az az álláspon­tom — mondja Bakó Gyula, aki a Budapesti Állami Er­dőrendezőségen intézi az ügyet —, hogy a területet mindenképpen át kell adni a községnek. Az ügy azért hú­zódott, mert az erdőgazda­ság ragaszkodott a cserelege­lőhöz. Sőt, már engedményt is tett: csak a legelőterületet venné át és használatba kiad­ná a községnek. A községi ta­nács vb azonban ebbe sem egyezett bele. Szerintem pénz­beli kártérítést kérhetne az erdőgazdaság, — mert- amint mondtam, a területet min­denképpen át kell adni. Én ezt így is javasoltam a mi­nisztériumnak és az erdőgaz­daságnak egyaránt. Éppen ma (február 10-én) küldtem át az ügyet a most már illetékes Egri Állami Erdőrendező­ségnek, mivel az erdőgazda­ságok összevonása folytán a régi börzsönyi helyett, most már az Ipolyvölgyi Állami Erdőgazdasághoz tartozik a terület. UTÓJÁTÉK Aprócska ügy — mondhat­ná az olvasó. Valóban. De azt is hozzátehetné, hogy azért érdekes. Miért? Tudniillik azért, mert éppen aznap, ami­kor az ügyben érdeklődtünk, küldték tovább a papírokat az illetékesek a még illeté­kesebbeknek. Tehát — bár szerények szeretnénk marad­ni — mintha mozgásba tud­tuk volna hozni az ügyet. Sőt reméljük, hogy a két fél merev álláspontja is fellazul ezek után — mert ha egy­szer a helyzeti energia moz­gási energiává alakul át — talán az álló ügy, a hajtha­tatlan álláspontok is mozgás­ba lendülnek, fellazulnak. Bcrkovits György ÁTLÁTSZÓ HALAK VÍZBEN Amint minden kétséget ki­záróan elmúlik a tél, termé­szetes vizeinkbe, a folyók holtálgaiba és a tavakba ltele­pítik a közelmúltban Francia- országból érkezett sokezer üvegangolnát. A fél gramm súlyú, 9—10 centiméter hosz- szú, áttetsző testű halacskák­ból, amelyek éppen ezért nem­csak a halgazdálkodás szem­pontjából fontosak, hanem rendkívül érdekesek is. az ál­latkert is szerzett néhány pél­dányt; az átlátszó halacskák már az akvárium átlátszó vi­zében láthatók. rzatát egyébként nagy érdeklő­déssel olvastam. I Halmimé alapító tagja a ceg­lédi üzemnek, alakulásakor, 1950-ben lépett be, és ez az el­ső munkahelye. Segédlevelét 49-ben kapta kézhez, de kis­iparos mestere nem alkalmaz­ta. Álló esztendeig nem talált munkát szakmájában. Tíz év után aztán művezető lett a Május 1-ben, és négy évvel utóbb főművezető. Az most már hatódik esztendeje. Férje is itt dolgozik, üzemi szerelem a házasságuk. Vasaló a férje. Ez nehéz munka, nagyon ke­vés nő vállalja. — A határozatnak az asz- saonyok második műszakjáról, a háztartási munka megkony- nyítéséről szóló része ragadott mag a legjobban. Bizony, meg­javítaná az asszonyok sorsát, ha könnyebb lenne az otthoni munka. Orvosságot is tud rá: a ház­tartási gépeket. Minél több és jobb gép kellene, s főleg ol­csóbb, hogy mindenki besze­rezhesse. Neki csak porszívója, mosógépe van, szeretne centri­fugát, padlókefélőt is, csakhogy most nem telik rá, ugyanis építkeznek. Hamarosan elké­szül a kis családi ház. — Víz is lesz benne, nem kell az utcáról Hordani. És központi fűtésünk szintén lesz. Megrakni, begyújtani a kály­hába, fáit hasogatni sok időit rabol el otthon a pihenéstől. Fontos, hogy a férj is segítsen a háztartásban. Az enyém se­gít, és nem mondhatom, hogy nem szívesen — ha kedve van hozzá Ha azonban nincs, nem segít. Rá kellene nevelni a férfiakat,- hogy az otthoni mun­káiban is helytálljanak. Arra a kérdésre, hogy a hoz­zá beosztott férfiakat más szemmel nézi-e, mint a nőiset, határozott nemmel felel. A férfi, akinek nő a főnöke — Nem érzem magam hátrá­nyos helyzetben a nőkkel szemben. Nem mondom, étem - te furcsa volt, hogy nő főnök parancsol, de hamar megszok­tam — ezt Kristóf György betanított munkás mondja, aki csupa nő között a vairászalag- nál dolgozik. Katonaidejét töltötte Ceglé­den, és ott ragadt, mert megis­merkedett egy lánnyal a Má­jus 1-ből. összeházasodtak, az asszony szerzett munkát férje­nek a gyárban. Kristóf most 35 éves, két gyermek apja. A fiú 11 esztendős, a kislány héthó­napos. A baba születéséig egy műszakban dolgozott feleség é- vel, most egyikük reggel, má­sikuk délután jár munkába, valakinek mindig a kicsi mel­lett kell lenni. — A féleségem mindig meg­mondja, mit végezzek el ott­hon, — Szóval segít a háztartás­ban? — Természetesen. Kérem, tn nem az una, hanem a férje va­gyok a feleségemnek. A fiatalság igényei Gyura Viola az ifjúságra vo­natkozó határozatnak örül. Érthető. Nemcsak maga is fia­tal, de az üzem KlSZ-titkár; is. J.964-ben került a gyárba, betanított varrónő. — Mi, fiatalok, valameny- nyien keveselljük a jövedel­münket, de ez nem bűn: jobb és több munkára sarkall ben­nünket. — Mire kellene a több pénz ? — Minél előbb önálló életet élni, vagyis családot alapíta­ni. Lakást szerezni, tisztessége- sen bebútorozmi, és filléres gondok nélkül élni. Jól látja tehát a Központi Bizottság az ifjúság problémáit, és segíteni akarásáért csak hálásak lehe­tünk. Felmutatja karikagyűrűjét. Hat hónapja menyasszony. Vő­legénye gépésztechnikus, ha­jón dolgozik, a tengereket jár­ja. Esküvő után végleg itthon marad, nem akar többé évente csak egyszer hazajönni. — Ügy látszik, nekünk rövi­desen sikerül szerény igé­nyeinket megvalósítani. Csak­hogy nem minden fiatal ilyen szerencsés. Ezért örülhet a fiatalság a határozatnak s an­nak, aminek a határozatot kö­vetnie kell. Sz. E. A Hatvani Cukorgyár FELVÉTELBE KERES autószerelő, autóvillamossági szerelő, adagolóbeállító SZAKMUNKÁSOKAT. Jelentkezés a HATVANI CUKORGYÁR munkaügyi osztályán. Szövetkezetünk a lakosság szolgálatában • RÁDIÓJÁT, TELEVÍZIÓJÁT ' megjavítjuk pilisvörösvári műhelyünkben, kívánságára a lakásán is. Telefon: Pilisvörösvár 204. • MÉRETES CIPŐT tetszés szerinti fazonban készítünk. • CIPŐJAVÍTASI MUNKÁK solymári, pilisvörösvári, piliscsabai, pilísborosjenői. pilisszentiváni, tinnyei, nagykovácsi, pilisszántói, részlegünkben és felvevőhelyünkön. • FODRÁSZATAINKBAN modern, új vonalú frizurát készítünk a fent felsorolt községekben. • KOZMETIKAI RENDELÉS és szépségápolási tanácsadás Solymáron és Pilisvörösváron. Észak-Budai Járási Vegyes Ktsz Sollymár A Központi Bizottság ülése után Ifjak, férjek, feleségek A Központi Bizottság határozata az ifjúságpolitikáról és a nők helyzetéről vajon milyen visszhangot kelt olyan üzemben, ahol főként nők dolgoznak? Mondjuk a Május i. Ruhagyár ceglédi gyáregységében? Ezerfőnyi dolgozója közül alig száz a férfi. Igaz, a vezető és a helyettese is az erősebb nemhez tar­tozik, de ez még önmagában nem feltétlenül jelenti, mintha az üzemen belül háttérbe szorítanák a nőket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom