Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-01 / 51. szám

ftsi kite ^Mirlap 1970. MÁRCIUS 1., VASÁRNAP Költözik a ceglédi kórház Első nap 48 beleg Nagy Jánosné szívből örül az új kórháznak. Baranyi Ferenc dicséri az új kórházat. Nagy, csukott teherautó fá­ról a ceglédi új kórház bejára­tához. Kinyíló ajtaja köré nők, férfiak sereglenek. Ketten óvatosan két hordagyat emel­nék kd. A hordagyakon pap­lanba, takaróba bugyolálva két asszony fekszik. Betegek. Pon­tosabban meghatározva belbe- tegek. A belősztály költözik, megérkeztek az új ceglédi kór­házba az első páciensek. Hétfő reggel van, a naptár február 23-át, az óra fél tizet mutat, és sűrűn hullanak az ólmos eső kövér cseppjei. A bejárat ereszének betontartói elkészülték, de üvegezése még nem. .Újra megjön a teherautó. Most nem hordagyakat, csak asszonyokat emelnek ki belő­le. olyanokat, akik bár kétfe­löl támogatva és tipegve, de mégis a maguk lábán teszik meg az utat a kórházkap utói a liftig. Fordul a kocsi, hozza hordagyakon, hordiszékaken a betegeket. Férfiak következ­nek, aztán megint nők. Aki a maga papucsos lábán jár, fá­zósan összehúzza testén a köl­tözés perceire kölcsönbe visz- szakapott téld'kabátját. A por­tán áthaladva már megcsapja arcát a kellemes meleg, ki is gombolja kabátját a pizsama fedett. A lift a második emeleten áll meg. Az előtérből nyíló egyik ajtón „Sebészet”, a má­sik oldalon „Nőgyógyászat és szülészet” a felirat. A harma­dik és negyedik emeletre ke­rülő belosztály végleges helyi­ségeiben még valami kisebb igazítanivalón dolgoznak, vár­ni azonban nem lehet a hur- colkodássál, parancsokban sür­get az influenza. Az eddigi belosztály 56 ágya csak kedd dóiig marad üres. Kiürítették ugyan már a múlt héten az influenzások részére a 16 ágyas gégészetet a régi kórházban, de ennyi hely nem elég. Az orr-, fül- és gégebete­geknek most várni keli, amíg néhány nap múlva az új kór­házban újra megnyílik az osz­tály. A régi kórház emeletes pa­vilonjából, az eddigi balosz­tályról, alig 150 lépésről hoz­zák a betegeket. Déli fél 12-re befejeződik a költözködés. Egyelőre 17 férfi és 31 nő, ösz- szesan 48 a beteglétszám a 476 ági’as új kórházban. Délután azonban a mentők már hoznak néhány friss be­teget. A költözködésnél éppen miattuk hiányoztak a mentők. Egyik autójuk múlt vasárnap elromlott, nem tudták volna ellátni jól a hivatásukat, ha részt vesznek a kórház belső betegszállításában is. Hogy nem jöhetnek, az csak reggel derült ki, és a hír nagy izgal­mat okozott. Az átköltözés sür­gős, minden előkészítve, nem lehet elhalasztani. Ekkor fo­lyamodtak hirtelenjében a szükségmsgoldáshoz. és a te­herautó jól teljesítette a szá­mára szokatlan feladatot. ' Fenn, a második emeleten, ahol megkezdődött a gyógyító munka, nagy a sürgés-forgás. Orvosok, ápolónők jönmek- mennek, léptük zaját elnyeli a PVC-padló, semmi sem zavar­ja a kórházi csendet. — Csakhogy itt vagyunk! -- örvendezik Berczely Béláné ápolónő. — Már nagyon vár­tuk, hogy átjöhessünk ebbe a gyönyörű épületbe. Elsősorban a betegek érdekében, hiszen itt minden segédeszköz rendelke­zésre áll, és ázt hiszem, a szép környezetben a gyógyulás is gyorsabb. A legelső beteg, akit a va­donatúj, kényelmes ágyba fek­tettek, Nagy Jánosné, a Pest megyei Kéményseprő Vállalat nagykőrösi művezetője. Ceg- lédberceli lakos, tehát a ceg­lédi kórház sávjához tartozik. — Oh, már ötödször vagyok ebben a kórházban, megfordul­tam különböző osztályain — most trombózis kényszeríti mozdulatlanságra, de arca egy hétig feküdt súlyos izom- és ingyulladással a régi bel­gyógyászaton, de előzőleg hat hétig otthon ápolták. A ceglédi ÜTGÉP marósa. — Életemben először most kerültem kórháziba, kórház és kórház között mégis tudok már különbséget tenni. Csak percék óta feleszem itt az új­ban, de nagy fájdalmaim mint­ha máris csökkentek volna. Itt minden olyan szép... Megérkeznek az első betegek. csupa derű. — Persze, a régi kórházban valahányszor csak feküdtem, a kezelés és az ápo­lás mindig kitűnő volt, mégis a két kórház ég és föld, annyit miár az első fél órában mond- hatok. Kívülről láttam ezt a mostanit, és tetszett az épüle­te, de hogy belülről is ilyen szép és kényelmes, el sem kép­zettem volna. Már ötödik hete van kórház­ban. A legelső férfi beteget, Baranyi Ferencet szintén hordágyon szállították át. Csak Agya az ablak mellett áll. Egy pillanatra áttör a felhő­kön a nap, kint a havas táj, bent a hófehér ágy ragyog. A beteg Baranyi mosolyogva néz ki az ablakon. Jövő héten folytatódik a többi osztály költözködése, és megnyílnak az új osztályok is. Egyszerre félezer gyógyulást kerek) ember jut most mór ápoláshoz Cegléden. Egy hó­nap múlva Vácott is. Szokoly Endre Foto: Gábor Csillagdaavató A középkor nagy magyar költője, Janus Pannonius, már a XV. század közepén csil­lagvizsgálót álmodott Pécsre, amelynek akkoriban püspö­ke volt. A tudományokat pár­toló humanista elgondolása szerint a Mecseken csillagdát állítottak volna fel — és itt — a haladó kopernikuszi tanítá­sok nyomán — tudós embe­rek kutatták volna az égbolt rejtelmeit. Janus Pannonius terve félezer éven át nem valósulhatott meg, most azon­ban a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat kezdemé­nyezésére felépül a csillag- vizsgáló. A TIT szép gondo­lata: a tudományos intéz­ményt 1972. április 12-én, Janus Pannonius halálának 500. évfordulóján, avatják majd fel, s így adóznak a nagy humanista emlékének. Ebből az alkalomból nemzetközi tu­dóstalálkozót rendeznek Pé­csett. A Pécsi Tervező Vállalat mérnökei már elkészítették a tanulmánytervet. Az építke­zéshez 33écs város és Baranya megye tanácsa, valamint a SZOT jelentős pénzösszegek­kel, a pécsi-baranyai üzemek, vállalatok, intézmények dol­gozói és a lakosság pedig társadalmi munkával járul hozzá. Már kijelölték a csil­lagda végleges helyét is: a tettyei városrész felett emel­kedő Havihegyen — az ősi Mária-kápolna közelében — épül fel. Érd—Sóskút—Tárnok 13 miiSió csemete Érd, Sóskút és Tárnok tér­ségében, a balatoni autópálya mentén parkerdőt telepítenek. Az ezer hektárnyi területre 13 millió, többségében fekete és erdei fenyő, valamint virágos kőrisfacsemetét ültetnek. A 10 évig tartó telepítés felett a Pest megyei KISZ-fiatalok vállaltak védnökséget: ők ül­tetik és ápolják majd a fá­kat. Nagy kiterjedésű kopáros rész erdősítésével újabb pihe­nő- és kirándulóhelyhez jut­nak a fővárosiak. A több mint 20 millió forintos beruházást igénylő munkát az országos fásítási hónap megnyitóján kezdik meg. Egy végrendelet titka 200 éves felbontatlan vég­rendeletet találtak a szombat- helyi Állami Levéltárban. Ké­szítője Mankó-Büiki Horváth Bálint, a híres Büki család tag­ja. Az Okmányt gyűrűs pecsét­tel zárták él, rajta a család cí­merével: kardot tartó hím- oroszlánmal. A levéltár felbon­tás előtt lefényképeztette a végrendeletet. Családkutató szakemberek derítik kd, mi az oka az egyébként tetemes va­gyonról rendelkező végrende­let iránt tanúsított családi kö­zömbösségnek. Jubileumot köszöntve Villanyra is - Virágra is TERVEK ÉRD PARKOSÍTÁSÁRA Kivirágzanak-e utcáik a felszabadulási évfordulóra? — kérdeztük Birinyi Ferenc ér­di tanácselnök-helyettestől, aki kétszeresen is illetékes nyilatkozni, eredeti szakkép­zettsége szerint ugyanis ag- ronómus. Aki ismeri a fővárosnyi te­rületen fekvő községet, az tud­ja, hogy az agronómus-elnök- helyettesnek nem volt köny- nyű válaszolni. A huszonnégy cs félezer érdi telekből tizenkilenc- ezer beépítetlen — az ut­cák nagy része Is csak félig beépült. Aki ma Érd külső területein akar építkezni, annak közpon­ti fekvésű cseretelket kínál­nak fel... Egy elhibázott par­cellázási, telepítési politika, rossz községtervezés több év­tizedes örökségét nehéz fel­számolni ilyen nagy területen: még mindig nem alakult ki egy modern centrum. Állami támogatással, a mostani el­hanyagolt, korszerűtlen köz­pont részleges szanálásával egyidőben új MÁVAUT-pá- lyaudvar, emeletes kereskedel­mi kombinát, új MÁV-állo- más felépítését tervezik, de .sétányra, parkra, játszótérre nincs állami támogatás. Meg aztán mindez már nem a felszabadulási év. hanem az eljövendő esztendők felada­ta... Csak annviban került szóba, hogy példájával is bi­Tovább repül a „páva64 Ma kezdődik a középdöntő Kecskemétre utazott a „Röpülj páva” felszabadulá­si • népdalverseny tv-stábja, hogy megkezdje a ma sorra kerülő első középdöntő előké­születeit. Ezzel jelentős fordu­lóponthoz érkezett a népdal- énekesek rendkívül nagy ér­deklődéssel kíséri találkozói­nak sorozata: a. középdöntő új összetételű zsűrije új pontozási szabályokkal várja a tovább­jutott 30 előadót és tíz kórust Figyelembe véve az előző for­dulók tapasztalatait, a verseny rendezői úgy határoztak, hogy a középdöntőin külön lépnek zsűri elé a szólisták és külön a legfeljebb 12 tagú — kama- rakórusolc. Űj helyszínek is bemutat­koznak. A vasárnap Kecske­métről jelentkező adást köve­tően március 8-án Salgótar­jánban rendezik a második, 15-én pedig Veszprémben a harmadik középdöntőt. Három­perces műsoridőt kapnák a verseny résztvevői, akik ma­gukkal hozzák az elődöntőből az egyik ott bemutatott mű­sorszámukat. A közönségnek ismét módja lesz arra, hogy szavazataival növelje a ver­senyzők pontszámát. Ezúttal minden szavazatot a televízió­hoz kell beküldeni, 200 szava­zat ér egy pontot Újdonság, hogy a szavazók mellékelhet­nek szavazatukhoz népdalt is. Ha azt a szakemberek — a m A VÍV AZONNAL FELVESZ budapesti munkahelyeire VILLANYSZERELŐKET, ezek mellé BETANÍTOTT MUNKASOKAT és SEGÉDMUNKÁSOKAT. Négyéves szakmai gyakorlat után a szakmunkás-képesítés megszerezhető. JELENTKEZÉS: Villanyszerelőipari Vállalat 1. sz. Szerelőipari üzem Budapest VI., Mozsár u. 16. Magyar Tudományos Akadé­mia népzenekutató csoportjá­nak tagjai — új, eddig szá­mon nem tartott népdalnak ítélik, az ilyen népdal további 50 pont pluszt jelent. Március 29-én, húsvét vasár­napján, a soproni új művelő­dési házban rendezik meg a döntőt Kodály. Zolt’ánnó lesz a zsűri elnöke. zonyítsa az elnökhelyettes: a parkosítás a község dolga. Ezért, hogy bár szép, új gim­náziumuk tízmilliós ráfordí­tással öt éve elkészült, udva­rának parkosítása, körülkerí­tése még mindig késik: hat­százezer forintba kerülne... A községfejlesztési alap­ból kell tehát parkosítani e községben is, ahol harminckétezer lakosra jelenleg még nincs egy park, egy játszótér, egy liget. A községfejlesztési alapból, amelyből egy sereg más igény kéri, követeli a maga részét: óvodai, bölcsődei gondok, vagy hogy nyolc általános iskolá­jukból még csak háromnak van tornaterme, s hogy köz­ben ötezer embernek nincs villanya... Az érdi parkosítás sorsa azonban úgy látszik mégsem követi majd a gimnáziumi példát: hogy csak akkor kerül virág az utcák szélére, ami­kor legalább a centrumban felépül a legszükségesebb. Mert ki mondhatja el, s mi­kor, egy község központjára, vagy magára a településre, hogy elkészült? Így aztán még az idén, két­százezer forintos költséggel, parkosítják, virágosítják az országút melletti részeket. Ugyancsak az idén elkezdik a tanácsháza mögötti, leendő Felszabadulás tér rendezését, parkosítását. A tervek szerint a későb­biekben Búza Barna szob­rászművész alkotása ke­rül a térre — minderre három év alatt összesen egymillió forintot költenek majd... Elkezdik a benzinkút mögötti rész rende­zését, lila akáccal, fehér akác­cal való fásítását is az idén. a továbbiakban oedig rózsali­getet szeretnének odatelepí­teni. Még egv későbbi ten" a jelenlegi MÁVAUT-állomás helyére háromszázezer forin­tos ráfordítással gyermekját­szóteret építenek majd. — p. a. — Pedzi- mi a PEVDI? A népszerű Mézga-család né­zése közben min­denki jól mulat azon az ötleten, hogy a XXX. szá­zadbeli köbüki egy alaposan lerö­vidített nyelven, azaz újmagyarul beszél az őt alig értő ősével, Gézá­val. Persze senki sem rémül meg attól, hogy újabb ezer év alatt ide juthat maid édes anyanyelvűnk. Er­ről szerencsére nincs is szó, a szózsugoroddás- nak vannak azon­ban bizonyos jelei, s ezek a be- tűs2javak, más né­ven mozaikszók. Ki ne emlékez­nék a betűszavak első, sokat emle­getett nemzedéké­re. A farsangi hangulatot árasztó BARNEVÁL és SERNEVÁL sok­szor voilit karcola­tok, humoreszkek ihletője. Ezekből tudta meg az ol­vasó, hogy tulaj­donképpen ba­romfi-, illetve ser- téskereskedeimi nemzeti vállalatot jelentenek. Nép­szerű nyelvészünk is tollhegyre tű­zött annak idején néhányat: „Nem a legszerencsésebb a BÁV. az erősza­kos RÁVISZ, a furfangos FÜRFA, sőt a neveletlen KÖPTI sem, pedig igen tiszteletre méltó intézmény.” Senki sem kifogá­solta viszont a GELKÁ-t és az EMKß-t; nem csoda: becéző vég­ződésük rögtön belopta magát a TV- (ez is jó be­tűszó) tulajdonos, vagy a kávéházi vendég szívébe. A rövid, jól hangzó intézményi, válla­lati rövidítésnek különben is ko­moly hagyomá­nyai vannak ná­lunk. Ilyenek: a MÁV. a HÉV. a FÉSZEK (festők, építészek, szobrá­szok. énekesek, komédiások) a TEFU (amely azonban egyes közíróinkat vala­milyen egzotikus kérődző nevére emlékeztet), a TE­FU ikertestvére a SZEFU, a TÜKER (ebből készült a brikett tréfás ne­ve. a TÜKER-to- jás), a MÉH, amely valóban szorgalmasan gyűjtöget, ha nem is éppen mézet. A MÉH leszárma­zottja. a PAHU- BEGYÜ már bi­zony egyáltalán nem ilyen telitalá­lat. Ez utóbbi egyébként papír­hulladék-begyűj­tőt jelent, nem pedig valamiféle új bögyösgalamb- faj tát.., Néhány példa a múltból — még­pedig olyanok, amelyeket szóban - írásban többször megfricskáztak: KOGELLÁTÖ. KERAVILL (nem valamiféle afrikai helység Libreville, vagy Brazzaville szomszédságá­ban). Továbbá a HARIKÖT, a PA- SENVÉ, és a GYERMEK- ÍTÉSZ, amelyet valami új, a lég­ii jabbakat pusztí­tó ragálynak tar­tott felfedezője, amíg ki nem nyo­mozta, hogy Gyér- mekruha-készítő Ktsz-t jelent. S egy csokor az újabb, még nem emlegetettek kö­zül: a fentebb szereplő PAHU- BEGYÜ vérroko­nai: a PANYOVA (Pamutnyomó- ipari Vállalat), a FÖBUHA, amely magas beosztásra utaló első szótag­ja ellenére csupán bútorral és hang­szerrel kereskedő fővárosi vállalko­zás; a DÉLHÉ- VÁL, vagyis a Dél-magyaror- szági Mezőgazda- sági Tsz-ek Hévíz­hasznosítási Közös Vállalkozása, a hősies HÖDIKÖT — Hódmezővásár­helyi Kötöttáru- gyár — a PEVDI, azaz Pest megyei Vegyi és Divat­cikkipari Vállalat, és végül a KIPIN- VEST. Megfejtése, amit senki nem tud kitalálni: Könnyűipari Be­ruházási Vállalat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom