Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-03 / 52. szám

6 ““i&CéB'iap ......... H í 1970. M ÄRCIUS 3., KEDD TV-FIGYELŐ A csúcsidő dicsérete A televíziózásban a csúcs­idő hasonlít a közlekedés csúcsforgalmához. A tv előtti csúcsforgalom este nyolc után tetőzik. Az elmúlt heti csúcs- időszakok levezetése érzé­sem szerint nem hasonlítható össze a közlekedési csúcs du­góival, karamboljaival, fejet­lenségével, dühöngéseivel — mindezek nélkül zajlott le, sőt harmonikusan, elgondolkoz- tatóan, szórakoztatóan, tehát érdeklődést felkeltően. A legelgondolkoztatóbbnak Jean Anouilh, a neves fran­cia szerző Eurydike című darabjának nyugatnémet tv- filmváltozata bizonyult. A szerző a mitológiai Orpheusz- monda mai átköltésével a bol­dogság tartalmát elemzi. Ha Anouilh pesszimizmusával nem is érthetünk egyet, főleg a végső megoldást illetően, mégis megkapott bennünket a gondolatok rendkívüli gaz­dagsága, amelyet a ív-válto­zat nagy gonddal állított a középpontba. Anouilh-hoz hasonlóan Bertolt Brecht is régi szer­zőhöz nyúl ismert történel­mi szituációért, hogy saját gondolatait elmondhassa a máról. A II. Edward újra- költésére vállalkozott, ame­lyet Shakespeare elődje, Mar­lowe a XVI. században írt rn''" A szolnoki színház adásában került képernyőre, nem érdemtelenül: becsüle­tes előadást teremtettek. Be- rényi Gábor rendezőnek nem adatott könnyű feladat, hi­szen a fiatalkori Brecht még nem az az érett szerző, akinek később megismertük. film — és most két tv-pro­dukció: Szerencsés álmokat — Hol­lós Ervin és Szántó Erika tv- filmje Zsurzs Éva rendezé­sében kitűnő volt. Légió mindhalálig — Rejtő Jenő — és A csillár — Nóti Károly bohózatai kellemes kikapcsolódást biztosítottak. Csúcsidőben vetítettek egy közérdeklődésre számot tartó dokumentumfilmet is, a Leányanyákat. Mostanában többször, többen és a legkü­lönbözőbb fórumokon foglal­koztak hasonló témákkal. Szálkái Sándor rendező és Molnár Margit riporter meg­döbbentő sorsokat tártak fel. — berkovits — Kenyér- polietilén tasakban A Fővárosi Sütőipari Válla­lat üzemei naponta ezer tartó­sított kenyeret készítenek; a négynapos garanciával árusí­tott terméket a legfinomabb lisztből sütik, A felszeletelt szemdvicskész állapotban for­galomba hozott, szegletes for­májú kenyér gyártásának kor­szerűsítésére a Német Demok­ratikus Köztársaságból olyan elő- I új berendezést vásároltak, ' amely nemcsak felszeleteli, ha­nem polietilén tasakokba is zárja a kenyeret. Kalakshetra A hazánkban vendégszereplő világhírű Kalakshetra klasszi­kus indiai táncegyüttes vezető­je és tagjai hétfőn a Magyar Sajtó Házában találkoztak ma­gyar újságírókkal. Rukmini Devi asszony, az együttes igaz­gatója, a többi között elmon­dotta, hogy a Kalakshetra vol­taképpen művészeti akadémia Dél-Indiában. Az. akadémiát 1936-bon — a világhírű szovjet balettművész, Pavlovna taná­csára — alapította, abban az időben, amikor az indiai füg­getlenségi mozgalom fokozott figyelmet fordított az ősi nem­zeti kultúra értékeinek felku­tatására. A Kalakshetra akadémia ma az indiai kultúra egyik felleg­vára. Az akadémiáról kikerülő tánc- és zeneművészek egyete­mi végzettséggel egyenértékű diplomával rendelkeznék. Az intézményben számos külföldi is tanul. Az akadémia célja kezdettől fogva az volt, hogy Indiában terjessze, majd kül­földön ismertesse a nemzeti kultúrát. Együttesük bejárta már szinte az egész világot, s számos nemzetközi fesztiválon vett részt. A most hazánkba látogatott 25 tagú együttes első ízben vendégszerepei Európában. Az indiai táncegyüttes ma este a Madách Színházban mu­tatkozik be a főváros közönsé­gének. Műsorát ugyancsak a Madách Színházban 5-én meg­ismétli, majd Szolnokon, Kecs­keméten és Pécsett lép fel. Javarézkor a Dunántúlon A két dráma után, két filmről kell megemlékeznünk. Fellini, a neves olasz film­rendező legjobb filmjét, a Nyolc és jelet az teszi kiemel­kedő alkotássá, hogy egy je­lentős művész egész életét, sőt összes alkotását mintegy ösz- szesűríti egyetlen műben — természetesen érzelmileg és gondolatilag. Sándor Pót fiatal rende­zőnk első filmjét, a Bohóc a falont is érdeklődéssel vár­hattuk, mint olyan alkotást, amely megkapóan személyes vallomás kamaszkorának el­képzeléseiről, vágyairól; fan­táziája azonban merészeb­ben is szárnyalhatott volna. h Tehát két dráma és két Az elmúlt évtizedben sike­rült tisztázni Kelet-Magyaror- szág rézkori történetének jel­lemzőbb fejlődési szakaszait. Dunántúlon jobbára csak a ké­ső-rézkor anyagát sikerült fel­tárni, de teljesen tisztázatlan maradt az úgynevezett java­rézkor időszaka. A néhány éve tartó régészeti-topográfiai ku­tatások során világossá vált, hogy a Dunántúlon sem hiány­zik ennek a jelentős időszak­nak a hagyatéka. A terepjárások és ásatások során feltárt anyagból nemcsak a Balaton közvet­len környékének, hanem a dunántúli tájegységnek is kirajzolódott javarézkori , körképe. Számos sír és telep került nap- | A Hatvani Cukorgyár FELVÉTELESE EÍEEtES autószerelő, autóvillamossági szerelő, adagolóbeállító SZAKMUNKÁSOKAT. Jelentkezés a HATVANI CUKORGYÁR munkaügyi osztályán. világra, s a kutatómunka köz­ben tisztázódott, hogy koráb­ban más kutúrákhoz kapcsolt leletek is a javarézkori idő­szakhoz tartoznak. A korábbi kutatások alkal­mával megjelöltek egy úgyne­vezett balatoni csoportot is. Ezen a környéken ugyanis rendkívül nagy számban ke­rültek elő leletek. A kutatások mintegy hatvan jelentős jáva- rézkori lelőhelyét hoztak fel­színre. A leletek színhelyén korabeli lakott telepek marad­ványai körvonalazhatók. Talál­tak gerendavázas földfelszíni, valamint földbe süllyesztett házakat is. Előfordult 52 méter hosz- szú, félköríves, gödörlaká­sos telep is, ahol öt ke­mencét találtak megpör- kölődött emberi koponyák­kal. A leletanyag nagyrészben azonosítható az Alpok és az Észak-Balkán ismertebb régé­szeti elemeivel. A feltételezé­sek szerint a rézolvasztás em­lékei az Alpokból kerültek a Dunántúlra, a balatoni csoport leletanyagai kapcsolatba hoz­hatók a ludanicei és a bodrog- keresztúri hasonló kori régé­szeti emlékekkel. Hipochonder bánata A 31. sz. Állami Építőipari Vállalat budapesti munkahelyére AZONNALI FELVÉTELRE KERES: • asztalosokat, 9 faipari gépmunkásokat • lakatosokat 9 villanyszerelőket 9 hegesztőket 9 segédmunkásokat. A fenti szakmákban nyugdíjasokat, és nyugdíjas segédmunkásokat is alkalmazunk. A vállalat a vidéki munkavállalóknak szállásról gondoskodik. Jelentkezés: Budapest III., (Óbuda) Pomázi út (Munkaügyi csoport) Telefon: 836—599. Szörnyű, ez az A—2-es vírus teljesen elkerül engem. Zsoldos rajza H. Józsi egyedül érzi magát Azt mondja az igazgatóhe­lyettes: — H. Józsi nagyon egyedül érzi magát. — Hány gyerek lakik jelen­leg a vecsési gyógypedagógiai intézetben ? — Harmincöt. — És H. Józsi a harmincöt gyerek között egyedül érzi magát? — Igen... Valójában H. Józsi nincs egyedül, természetes, hiszen harmincötén vannak az inté­zetben. Együtt kelnek, együtt j étkeznek, együtt játszanak, [ együtt járnak ki az intézettől J mintegy kilométerre levő isko­lába. A kisebbek fölött ugyanúgy anyáskodik, mint a többiek, a nagyobbakban ugyanúgy tá­maszra lel, mint a többiek. A „vitás” ügyekben is ugyanúgy benne van, mint a többiek. Mert ugyebár „vitás” ügyek Is adódnak egymás között... A felügyelő nénik és a ta­nár nénik II. Józsit is ugyan­úgy szeretik, mint a másik harmincnégy kis értelmi fo­gyatékost. H. Józsi ugyanúgy szereti a felügyelő néniket, a tanár néniket, mint a többi gyerek. De ó jaj! Gizi nénit, _ Margit nénit, az igazgató né-~ nit, a helyettes nénit nem le­het tiszta szívből, gátlástala­nul, boldogan, könnyezve sze­retni, mert Gizi néni, Margit néni, az igazgató néni, a he­lyettes néni nemcsak H. Józsié, hanem a többi gyereké is! A többi gyereknek ugyanúgy megsimoglaitják a fejét, a többi gyerekre ugyanúgy rámoso­lyognak, mint H. Józsira. H. Józsi önző. Úgy lenne jó, ha csak őt szeretnék. Úgy len­ne jó, ha lenne valaki, aiki csak őt szereti! 1939. február 1-én született, a kisegítő iskola 3. osztályába jár, elég jó tanuló. Magatar­tása ellen különösebb panasz nincs, csendes, kedves gyerek. Testileg korának megfelelően fejlett Állami gondozott. Iratain ugyan szerepel az édesanya neve, de még sincs édesanyja! Még soha nem jelentkezett, még soha nem érdeklődött gyermeke iránt. Eldobta ma­gától, annak idején. Egy ideig nevelőszülőknél élt aztán visszaadták az ál­lamnak. El is felejtették, ők se érdeklődtek még soha iránta. H. Józsiinak tehát nevelőszülei sincsenek. Még sincs egyedül a nagyvilágban! Az intézetben minden hó­nap első vasárnapján látoga­tási nap van. H. Józsit sokan látogatják! A Vecsési Fehér­nemű Ktsz Hámán Kató szo­cialista brigádja. H. Józsi mégis „nagyon egyedül érzi magát”? Az intézet 35 gyereke kö­zül öt állami gondozott. 30 gyerek szülei minden hónap első vasárnapján eljönnek a távoli falvakból, városokból meglátogatni a legszerencsét­lenebbet, s ezért többnyire a legkedvesebbet. „Ugye tanár néni, szépen fejlődik...” „Ugye igazgató néni, lesz be­lőle ember...” Van olyan szülő, aki már ka­punyitás előtt egy órával ott topog a küszöbön. A másik gyerekhez jön az egész rokon­ság. A harmadikat sétálni vi­szik, a negyediket cukrászdá­ba, Karcsit autóztatják, ott sírnak, emitt csókolják Jancsi­kát ... Van persze olyan szülő is, aki az utolsó percekben ér­kezik, s már rohan is... De a szülők 30 gyerekhez minden hónap első vasárnap­ján eljönnek! A Hámán Kató szocialista brigád tagjai öt állami gondo­zottat látogatnak. Ök a patro­náló szülők. A mély táskákból varázslatos ajándékok kerül­nek elő: díszes zsebkendők, csokoládé, gondosan varrott kis tolltartók, Mikulás-csomag, madártej... „Jönnek a nénik!” A nénik azonban nem egye­dül H. Józsihoz jönnek, ha­nem ötükhöz. Négy társának elég az, hogy jönnek a nénik, és hozzák az ajándékot, a cso­koládét, madártejet, jaj de jó! H. Józsinak nem elég! A sarokba vonul, leszegett fejjel. H. Józsi minden hónap első vasárnapján — és utána még jó pár napig — goromba. Meg­veri a kisebbeket, kötözködik, engedetlen a felügyelőkkel. Nem kell a vacsora, a kedves szó, a piros alma ... Igen, H. Józsi nagyon egye­dül érzi magát. Deregán Gábor JUBILEUMI EMBLÉMA Az autóklub idén ünnepli fennállásának 70. évfordulóját. Ebből az alkalomból bocsátották ki az ízléses emblémát, melyet a klub tagjai szerelhetnek fel autóikra. A jelvényt Tápiószelén, a jelvényüzemben készítették. Foto: Urban JEGYZET Egy a Aki — a slágerszöveghez hűen — égett a vágytól, s ezért egész nap bömböitette a mag­nóját. Talárr észreveszi Jutka a második emeleien, hogy neki szól a zenés vallomás. A fiú persze lehet ötvenéves is. Ko­paszodó, pocakos. Magnó he­lyett a feleségét bömböiteti. Menetrendszerűen eltángálja minden este. Mindezt szom­szédként, hadd élvezhessük az attrakciót a vékony falon át. Sokszor a fiú nem a házban van, csak az utcán. Mégis ne­héz elviselni, mert motorját bőgetve rohan föl s alá. Vagy éppen lány, asszonyság a „fiú”, aki porrongyot ráz a fejünkre, ajtajúnk elé önti a mosogató­vizet, kővel dobálja meg a ka- pirgáló baromfit. Elzavarja csemeténket a folyosóról, vagy éppen beleéli az ajtónkba, s mondja, mondja a magáét, he­lyi hírharangként, miközben kifut a tej, odaég a hús ... * Szomszédok, ismerősök, egy házban, egy utcában, egy falu­ban lakók sokféleképpen vál­hatnak kellemetlenné. Kérdés: mi magunk nem vagyunk-e terhére — másóknak . ? Remeték sajátja a magány. Minden ember közösségben él, még ha nem is vesz tudomást erről. Mert sokan tesznek így. Mégpedig többféle közösség­ben. A gyermeknek közösség az iskola, a család, a barátok. Ahogy a felnőttnek a munka­hely, a lakóház a városban, az utcabeliek a faluban. Minden közösség a társadalom általá­nos, s a maga saját törvényei szerint él, vagy legalábbis sze­retne élni. Más és más maga­házból... tartást követel tehát az egyén­től is, beilleszkedést, írott és íratlan erkölcsi normák tudo­másul vételét. Nem véietlen, hogy sokfajta szólás — rossz szomszédság tö­rölt átok stb. — említi az em­beri kapcsolatok e részét. Az egyén mindig kisebb közössé­geit tagja volt, s ezek közbe­jöttével alkotott végül is társa­dalmat, s ún. társadalmi ma­gatartást. Ha így nézzük nap­jaink valóságát, sok minden, s főként előnyére változott a múlthoz képest Több az ösz- szefogásra hajló, a közös szán­dékokat megértő ember. A hívó szóra megmozdul az utca, s vízlevezetőt mélyít, járdala­pot rak le, kiskerteket formál a porták előtt. Istápolja a ma­gányos öregeket, vigyáz a gye­rekekre, míg a mama ügyes­bajos dolgait intézi, televíziót nézni invitál s így tovább. Az önös érdekek sűrűn találkoz­nak-'a közös haszonnal, s ez kollektívát kovácsolhat nem­csak a munkahelyen, hanem a házban, az utcában is. Ismerő­sök barátokká válhatnak, szomszédok jó ismerősökké. Nehéz meghúzni a határvona­lat, meddig terjed az egyéni szabadság, s hol kerül szembe a közösséggel. Az én házam az ón váram szemléletben rej­lik egészséges mag is. A ma­gánélet tiszteletére gondolunk. Ám van e szemléletben közös­ség-ellenes is, ha azt sugallja: senkivel, semmivel ne törődj. Márpedig vannak, akik enged­nek a sugallatnak. Vannak? Sajnos, sokan vannak Emberi erények és gyenge­ségek sűrűsödnek egy lakóház, egy utca, egy faíuresz életé­ben. Neveletlen gyerekek s tü­relmetlen felnőttek. Mézes­mázos szomszédasszony, aki a hátunk mögött kígyót-bákát kiált ránk. Persze, ezek ellen­téte is. Ismerős, alti azonnal segítségünkre siet, ha gondunk van. Szomszéd, aki úgy éli éle­tét, hogy egy percig sem za­varja a miénket. Utcabeli, aki­nek addig éppen csak köszön­tünk, nehéz napokban baráttá válhat Sőt, nem ritkán össze­vegyül a kettő. A kölyök, aki .addig idegeinken táncolt, most a kémiát magyarázza gyerme­künknek. A szomszéd, alti nemrég még néhány cserép vi­rág helye miatt veszekedett, most megfogalmazza kérve - nyűnket, legépeli. Nincsenek végleges, sóira nem változó emberi kapcsolatok. Ahogy nincsenek olyan emberek sem, akik képtelenek lennének meg­változni. Ha ... ha e változás­ra nemcsalt kérleli, hanem készteti is a közösség. Ebben, a változásra készte­tésben van minden közösség ereje. Vagy gyengesége, ha nem képes erre. Tizenöt józan gondolkozású család kordában tarthatja a renitens és imper- tinons tizenhatodikat. Az ösz- szefogó utca mozdulásra kész­teti azt is, aki máskülönben fü­tyül a többiekre. Ismerősök okos, tapintatos beavatkozása jó útra terelheti a vadóc gye­reket. a széthullásnak indult családot. Mi kell mindehhez? Az, hogy megpróbáljuk: ne le­gyünk terhére senkinek, de ugyanakkor közömbössé se váljunk. Középút? Nem! Ará­nyok megteremtése és megtar­tása. Mert mások megbecsülé­sével. tiszteletével a magunk becsületét, tiszteletre méltósá­gát öregbítjük. M. O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom