Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-15 / 63. szám

WTO. MÁRCIUS IS., VASÄRNAP ™&űrlap 5 \ Fenyőkoszorús hímes tojások Sokféle minta- és színválto­zatban festik a hímes tojáso­kat Decsen és Bátán a sárközi népművész asszonyok. Húsvé­tiig 12 000 hímes tojást készíte­nek, részben külföldi megren­delésre. A skandináv államok­ba függesztőzsinórral ellátott húsvéti tojásokat küldenek. Ezeket a megrendelők kíván­ságára kevesebb parafinnal bélelik, hogy könnyebbek le­gyenek. Ottani szokás szerint a hímes tojásokat mennyezetre függesztett fenyőko6zorú-í'ü zer­re aggatják. Tóth Mária gimnáziumi KISZ-titkár, Monor Tézli Károly, a KISZ ráckevei járási titkára Popovics János, a KISZ budai járási úttörőtitká- ra Kiss János, a váci hajógyár KISZ-titkára Gáspár András, a ceglé­di mezőgazdasági tech­nikum KISZ-titkára Éé Íj Czakó Illés, a tápió- bicskei „Április 4” Tsz KISZ-titkára ff • | — , Március idusa egy csodá­lt IclK. ünnepén lat®sain szép küzdelem ün- J A nepnapja, a 48-as szabad­ságharc, nemzetünk akkori nagy csatájának jelképe és emléke­zete. Petőfi és Kossuth neve fémjelzi. Napjaink ifjúsága két másik dátummal együtt emlékezik rá: a Tanácsköztársaság és a felszabadulás ünnepével. Valamennyi forradalmi esemény megrendítette a társadalmat, s a megelőző két nagy küzdelem bukása után harmadszorra meg is változtatta saját világunkat. Ezt idézi most, a 48-as szabadságharcra emlékeztető napon, március 15-én hazánk ifjúsága. Az örökség részesei közül mu­tatunk be néhányat szűkebb pátriánkból, Pest megyéből. Zöldség- és gyümölcsárcsökkenés március derekán Holland „üvegváros“ Csonkádban A Dél-Alföld, legkorszerűbb „üvegvárosa” készült el a szen­tesi Felszabadulás Termelőszö- vetíkezetben. A Hollandiából importált két nagy, termálvíz- fűtéses primőrkombinát együt­tesen 15 600 négyzetméter alapterületű. Az új létesítmény abban különbözik a már is­mertektől, hogy teljesen auto­matizált. Az építmény tetőze­te alatti csöveken elhelyezett kis öntöző tárcsák nem csep- pakben árasztják a vizet, ha­nem finomra porlasztva ned­vesítik a levegőt és a talajt. Ezzel a legkedvezőbb mikro­klímát teremtik meg. Cegléden március 18 Mindenki, aki bármilyen formában tevékenykedett a megye két új kórházának épí­tésén, azon fáradozott, hogy a felszabadulás 25. évfordu­lójára mind a két gyógyinté­zet elkészüljön és megkezdőd­hessen bennük a munka. Munkások, mérnökök, tisztviselők igyekezetét si­ker koronázta. Az egyikben, a ceglédiben, már betegek gyógyulnak, a másikban, a váciban szintén megindulhat az életet mentő munka. A két kórház hivatalos át­adására pedig — a kitűzött határidő — április 4 előtt sor kerül. Cegléden március 18- án, Vácott pedig egy héttel később, március 25-én tartják könyvre teszi.) Még kisgyerek voltam 1912-ben. Éltek itt honvéd katonák. Nyolcvan- évesek lehettek. Vörös sapká­ban, kék dolmányban jöttek az iskolánkba. Éltettük őket, kiabáltunk, majd szétvetettük a falakat... 1919. március 15- én én szavaltam azon a he­lyen, ahol Kossuth Lajos be­szélt a körösi néphez. (Büsz­kén mondja, majdnem „Vi­gyázz [’’-állásban.) Igen, a bá­tyám volt itt 1945-ben a pol­gári őrség parancsnoka ... Igen, 6 volt. Meghalt már. _______________ El is felej­I Az Ünnepséd? I tettem kér­-------------V dezni. De ta lán nem is fontos. A mú­zeumban dr. Balanyi Béláné poros újságlapokat rak elém. (Furcsa dolog... 25 év nem nagy idő, mégis már történe­lem!) 1945. március 17 ... I. évfolyam 12. szám ... egy tu­dósítás... „Az öreg városháza előtt megtartott népünnepélyt dr. Varga György városi ta­nácsnok nyitotta meg és Fa­ragó László gimnáziumi igaz­gató, a Nemzeti Bizottság el­nöke beszélt”... Szóval mégis csak megünnepelték! De ho­gyan éltek, mit gondoltak?... Kéry József leszögezte: „Első feladat a földreformbizottsá­gokat megalakítani! Miután az igaerő kevés, a parasztság­nak saját erejével kell a föld megmunkáláshoz hozzálátni, hogy az ne maradjon vetetle­nül, mert ezen fordul meg a demokrácia sorsa...” Az előző újságszámok egyik első oldalán:... Március közepén annyira i élénk a mezőgazdasági piaci felhozatal, hogy az évszakhoz képest kedvezően alakulnak a piaci árak. Ritkán fordul csak elő, ami most március köze­pén: a február végihez képest — Vácott március 25 az ünnepséget, természetesen az alkalomhoz és a két szép épülethez méltó külsőségek között. Hétfőn reggel egyébként Vácott is megrendezik a régi kórházból a költöz­ködést az'új épületbe. Elsőnek a belgyógyászati osz­tály hurcolkodik. Mintegy negyven beteg foglalja el az új kórház ágyait. Még ezen a héten átköltözik a sebészet és a nőgyógyászat egy része is. Az új betegosztályokat azon­ban csak április 1-én nyitják meg. Az új ceglédi kórházban viszont a gégészet kivételével, már valamennyi osztály mű­ködik. ...„Talpra magyar, hí a haza Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk, vagy szaba­dok? Ez a kérdés, válasszatok!...” S közben (mily megható) felhívás: „Segítsünk az éhező pestieken.”. Hirdetések:... „Egy férfiöltöny zsírért vagy szalonnáért elcserélhető. Rá­day u. 11.”... ,JLeresem hoz­zátartozómat, fiamat..Ve­zércikk: A Nemzeti kormány elfogadta az új földreformot”... Megindultak a cövekekkel. Felépítik a Gál-féle, a Fő té­ren levő épületet, begyógyít­ják a sebeket, bevetik a föl­deket s előfordul, hogy hatan csimpaszkodnak az ekébe. Ke­nyeret, tejet osztanak az éhe­zőknek, rendet teremtenek, életet. Nem ünnepséget, tárgyi em­léket, március idusán, már­cius szellemét keresem, abban a 25 esztendő előttiben s talá­lom. Harsányi András: — A ta­nyavilágban, a hangácsi isko­lában tanítottam 1945-ben. Egyedül nyolc osztályt, 118 gyereket, összesen két tan­könyvünk volt, egyikben öm­lesztve minden, ami a „po-. rasztnak kellett”, a másikban hittan. A venyigefeketére fes­tett mennyezet alatt álltam: „Gyerekek, március 15. van! S a mai naptól kezdve... A művelődési osztályvezető elhallgat, szórakozottan for­gatja kezében a tollat, ügy ér­zi, ha kimondaná, mit gondolt akkor, megtörné az emlékezés varázsát. Később a városról beszél, arról, hogy kétszer némileg csökkent a sárgaré­pa, a gyökér, a karalábé, a fejes- és kelkáposzta, vala­mint a téli alma ára. Az árak az elmúlt év azonos időszaká­hoz képest szintén kedvezőb­ben alakultak. A sárgarépa ki­lóját az ország különböző vi­dékein 1.80—2.80 forintos áron lehet megvásárolni Téli piros- almát is lehet kapni 3 forint körüli áron, de sokfelé 2.60— 2.80-ért mérik kilóját. A piaci kínálat továbbra is bőséges. Van elég burgonya, vörös­hagyma és káposztaféle. Meg­élénkült a primőrcikkek kíná­lata. Mind több termelői pia­con lehet hozzájutni fejes sa­látához, zöldhagymához, hó- ruaposrebekhez. A hét végére az üzletekbe került a sóska, a zöldpaprika, a paradicsom és a karalábé. Az árak eléggé bor­sosak. A szövetkezeti kereskede­lem fogyasztói árai között lényeges különbségek nem tapasztalhatók. Az árak kiegyensúlyozottsá­gára jellemző, hogy Budapes­ten, Pécsett, Miskolcon, Ka­posváron, Tatán és Debrecen­ben mindössze 30 fillérrel tér el a rózsaburgonya ára. annyi a tanterem, a tanár és tanító, mint negyedszázada, a tanyavilágból 600 analfabétát tanítottak meg írni-olvasni... kialakították a művelődés köz­pontját, színháztermet, klubo­kat létesítettek... újjáéledt az Arany János Társaság, ahol művészek találkoznak a hét­köznapok embereivel és iro­dalmi esteket tartanak...------------------------ a szíves ösz­| M egköszönöm | szefoglalót, amelynek vé­géről kibújik elém a márciu­si népszokás kedves hagyomá­nya: miszerint Nagykőrösön minden március 15-én a pa­rasztemberek gyalu latlan, nagy asztalokhoz ülnek, pör­költet, túróscsuszát esznek, jó bort isznak rá, s emlegetik a „nagy időket”... Elmegyek még ahhoz az egyetlen ember­hez, Makándi Gabriellához (Kiss Ambrusnéhoz) is a Lő­rinc pap út 6-ba, aki 1945. március 15-én született és ma egy ikerpár és egy fiú édes­anyja, de ez már inkább új­ságírói gesztus, a téma iránti alázat, mint gyümölcsadó gon­dolat ... ami lassan felépül, megköt bennem, tárgyiasult bizonyítékain felül a közszelle- met, az életvitelt és az álla­potot tükrözve, amely itt 1945. március 15-én kisarjadt... nem dátumhoz, napokhoz, in­kább eszmei tartalmához ra- gaszkodóan ... visszatérek még a „vaserkélyhez” költői szóval köszönteni a negyedszázadot: ... építeni készen a kövünk és építeni mégis mi jövünk, emberit, újat és Magyart!... Szüts Dénes Ünnepélyes kórházavatás A LENINI GONDOLATOK NYOMÁBAN Korunk archimédeszi pontja LENIN: Csupán a szocializmus ad lehetőséget arra, hogy széles alapon kiterjesszük és kellőképpen aláren­deljük magunknak a társadalmi termelést és a termék­elosztást olyan tudományos megfontolások szerint, ame­lyek arra vonatkoznak, hogy miképpen tegyük vala­mennyi dolgozó életét a legkönnyebbé, olyanná, amely megteremti számukra a jólét lehetőségét. ll tudomány a termelésért, a **■ termelés a jólétért — ez a lenini gondolatsor a tudo­mány társadalmi funkciójának, jelentőségének, rendeltetésé­nek leghumánusabb megfogal­mazása. A tudomány funkció­jának ilyen értelmezése, a tár­sadalmi életben ily módon el­foglalt helye és ennek alapján a szocializmus építésében ki­jelölt és vállalt szerepe jel­lemzi a Szovjetunió életének eltelt fél évszázadait — és jel­lemzi a mi 25 éves fejlődésün­ket is. A Lenin által vezetett szov­jet kormány már az első, leg­nehezebb időkben is nagy gon­dot fordított a tudomány ma­ximális fejlesztésére. Leninnek a tudományról, a tudósokról alkotott felfogásait Gorkij így írja meg visszaemlékezésében: „Emlékszem, egyszer a Tu­dományos Akadémia három tagjával együtt látogattam meg. Arról beszélgettünk, hogy Pátervár egyik legfőbb tudo­mányos intézményét feltétlenül újjá kell szervezni. Lenin, amikor kikísérte a tudósokat, elégedetten mondta: — Ezt megértem. Ezek okos emberek. Náluk minden olyan mány előrehaladására gyako­rolt felmérhetetlen hatása jól látható a szovjet tudomány mai, kiemelkedő eredményed­nek fényében. A lenini hagya­ték felelevenítése pedig nem egyszerűen a centenárium ál­tal sugall! kegyelete» aktus, hanem a napjainkban kibonta­kozó tudományos-technikai forradalom karában létszük­ségleti A tudományos-technikai forradalom — amely Marx ér­telmezésében az emberi civili­záció alapjában végbemenő forradalmat jelenti — sok te­kintetben új helyzet elé állítja a marxizmust is. Elavulnak bizonyos eddig vallott nézetek, számos kérdés az új helyzetben új megvilágításba kerül, amely szemléletbeli változásokra is kötelez. Az a minőségi ugrás, amely a tudományos-technikai forradalom jegyében, a terme­lési eszközökben és eljárások­ban, a termelés tárgyi és szel­lemi fegyverzetében, hatékony­ságában végbemegy, arra is kö­telez, hogy a proletárforrada- lom és a tudomány viszonyát — a lenini módszerek segítsé­gével — újra elemezzük, s az új körülményeknek megfele­lően tovább fejlesszük. Termé­get és perspektívát tár fel az emberiség előtt. Mérhetetlen anyagi és szellemi gazdagság megteremtését teszi lehetővé, megkönnyíti és megszépíti az emberek munkáját, életét, hét­köznapjait, elősegíti a termé­szet átalakítását, az ember fi­zikai és szellemi képességeinek növelését, a világmindenség végtelen titkainak megfejtését. Am — s ezzel a proletariátus és a tudomány viszonyának új összefüggésére hívta fél a fi­gyelmet — a kapitalizmus tár­sadalmi viszonyai akadályoz­zák e lehetőségek megvalósí­tását. „Akárhova néz az em­ber, mindenütt talál olyan fel­adatokat — írta —, amelyeket már most, azonnal meg tud ol­dani. A kapitalizmus azonban akadályozza ezt. Óriási gaz­dagságot halmozott fel, és az embereket e gazdagság rabjá­vá tette. Megoldotta a technika legbonyolultabb problémáit, és megakadályozta a technikai újítások életbelépését, a nép­tömegek millióinak nyomora és elmaradottsága, a milliomo­sok ostoba fösvénysége miatt.” Az élet százszorosán bizonyí­totta Lenin igazát, aki a kapi­talizmus műszaki-tudományos fejlődését a kizsákmányolás művészetének fejlődéseként jellemezte. Lenin bebizonyítot­ta — s az élet azóta ezt is tel­jes mértékben igazolta —, hogy csalk a szocializmus nyújt tel­jes lehetőséget a tudomány és technika vívmányainak a dol­gozók szolgálatába állítására. egyszerű, mindent szabatosan fogalmaznak, az ember röglön látja, hogy pontosan tudják, mit akarnak... Valóságos öröm ilyenekkel dolgozni. Kü­lönösen tetszett nekem az a... Es kimondta az orosz tudo­mányos élet egyik legnagyobb nevét, másnap pedig már tré­fásan kérdezte tőlem telefonon: — Kérdezze meg tőle, haj- landó-e nekünk dolgozni! S amikor az illető elfogadta az ajánlatot, Lenin őszintén örült, kezét dörzsölve tréfálko­zott. — Lám csak, mi minden orosz és európai Archimédeszi magunk mellé állítunk egyiket a másik után, s akkor a világ, ha akarja, ha nem, kifordul a sarkából!” T me. a lenini gondolat zse- nialitása: a hatalom meg­ragadása után a tudomány meghódítása, birtokba vétele az a következő lépés, amely céljaink megvalósításiáihoz ve­zet. A proletánhatalom és a leg­fejlettebb tudomány szövetsé­ge vezet a szocialista társada­lom felépítéséhez. A lenini eszmék megvalósí­tásán fáradozva a kommunis­ta párt, a szovjet kormány ál­landóan gondot fordított a tu­domány fejlesztésére, a tudo­mányos eredmények hatékony gyakorlati alkalmazására. A szovjethatálom fél évszázada alatt a tudományos intézetek kiterjedt hálózatát hozták lét­re. Nagy tudományos közpon­tok épültek, világhírű tudomá­nyos iskolák jöttek létre. A tu­dósok száma ez idő alatt nyolc­vanszorosára nőtt — ami azt jelenti, hogy ma a világon élő, minden negyedik tudományos dolgozó szovjet állampolgár. Lenin elméleti hagyatéká­nak, tudományszervező tevé­kenységének a szovjet tudo­szetesen ez nem az eddigiektől eltérő, új célok kitűzését je­lenti. Mint ahogyan pártunk nemrégen kidolgozott tudo­mánypolitikai irányelvei sem tették ezt, hanem a lenini mód­szerekkel élve, a kialakult új helyzetnek megfelelően, egy­séges összefüggésében tekintik át a tudományok irányításá­nak, fejlesztésének, gyakorlati felhasználásának problémáit. Kádár János elvtárs ezt így fogalmazta meg: „Az irányel­vek (a párt tudománypolitikai irányelveiről van szó. V. J.) nagyon fontos megállapításo­kat tartalmaznak. Nem min­den áron, gyökeresen újak ezek, mert tudománypoliti­kánkban is — szerencsére — folyamatosság érvényesül, de új szempontokat, irányt adnak a problémakör áttekintéséhez... sok évre megteremtik a tudo­mány területén a nyugodt munka feltételeit, annak lehe­tőségét, hogy a tudományos élet, a kutatómunka a fejlődés új szakaszába lépjen.” A tudományról szóló lenini •™- tanítások egyik fő vonása annak humánus jellege, em­berközpontúsága. Sohasem sza­bad szem elől téveszteni, hogy a tudományos-technikai for­radalom középpontjában — úgy is, mint annak megvalósí­tója és úgy is, mint célja — az ember áll a maga szükségletei­vel. Akkor helyes tehát a mar­xista párt tudományirányító, -szervező szerepe, ha ebbe az irányba tudja azt a maga esz­közeivel, befolyásolási mód­szereivel ösztönözni. Lenin ebben a szellemben vizsgálta korának minden tu­dományos-technikai problémá­ját. Felismerte, hogy a modem tudomány és a technika hatal­mas, soha nem látott lehetősé­A szocializmus viszonyai között ugyanis á tudomány fejlődésé­nek egészen más oéljai és perspektívái tárulnak fel, mint a kapitalizmusban. A szocia­lizmus megteremti a termelés, az egész társadalmi élet szer­vezettségét, alárendelve min­dent az anyagi és szellemi szükségletek — adott kerete­ken belül való — maximális kielégítésének. Ez a társadal­mi rendszer az első, amely a kultúra és a tudomány vívmá­nyait, az emberi géniusz alko­tásait nem az ember ellen, ha­nem annak javára használja feL A társadalom és a tudomány viszonya perdöntő a két rend­szer harcában is. Leniin már a szovjet hatalom első éveiben nagyszerűen látta, hogy a tu­domány és technika a kapita­lizmus és a szocializmus ver­senyének döntő színterévé vá­lik. „Az fog győzni — irta —, aki fejlettebb technikáml, na­gyobb szervezettséggel, fegye­lemmel, jobb gépekkel fog ren­delkezni.” Többször nyomaté­kosan felhívta a figyelmet arra, hogy a tudományt, a technikát, az ismeretek összességét a kommunizmus építésének .szol­gálatába kell állítani, mert enélkül az új társadalom fel­építése lehetetlen. Marx tanításának ereje ab- ban rejlik, hogy igaz — vallotta Lenin. Ez a leniniz- musra is teljes mértékben ér­vényes. Lenin tanítása, mely szerint a proletárhatalom és a tudomány szövetsége az az ar­chimédeszi pont, amelynek se­gítségével a kapitalizmus vilá­ga kifordítható sarkaiból, nap­jainkban válik valóra. Igazát fél évszázad történelme bizo­nyítja. Varga József «

Next

/
Oldalképek
Tartalom