Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-15 / 63. szám

6 1S70. MÁRCIUS 15., VASÄRNAP A fizikai dolgozók gyermekei érdekében Tanulmányi ösztöndíj középiskolásoknak LÁSZLÓ ANNA: Férfipárhe , férfilogika kém is megvannak a magam hibái, nem tagadom, tudatos és nyílt ember vagyok. De egyet sohasem követtem el. ízléssér­tést ' még soha. — Te, Béla ... attól félek, hogy még most is vetélytársad­nak érzed azt az építészt. Pe­dig, ha sajnos lezárult.. . Bele kellene nyugodni. — Kitűnő vetélytárs. pompás viadal! Ö állig felfegyverkez­ve, én fegyvertelenül. Meztele­nül! — Nem értem, mire gon­dolsz. Mivel fegyverkezett fel? — Tudással! Énrólam! Az asszonyok legfélelmetesebb és legsiliányabb tulajdonsága. Hogy kifecsegnek az égvilágon mindent. Képtelenek diszkré­ten kezelni... Gyulányi feszeng. Ügy lát­szik, valami politikai vonatko­zású titok lappang Tatár kö­rül ... Kínos. Minél előbb el kellene füstölni... Ügy is dol­ga van, nem számolt ezzel a beszélgetéssel. Mégsem ugor­hat fel. Óvatoskodik: — Persze, a te állásod ex­ponált ... — Az állásomnak semmi kö­ze... — Mert hogy mondtad; kép­telenek diszkréten kezelni... — A legbenső magánügyein­ket! Nekem Iza nem mesélt arról a nyikhajról. Eleinte rej­tegette, később martuk egy­mást. De akivel jóban van! Annak aztán kitálal! Nem bí­rom a gondolatot... — gyöt­rődő vonások árkosodnak az arcára — nem bírom, hogy itt garázdálkodik a városban egy vadidegen féreg, aki a legin­timebbet is tudja rólam. Gyulányi még kínosabban érzi magát. Nem mer Tatár szemébe nézni- így nyilván­való..'. Iza is ezért hagyta ott... Szegény Bélán látszik is a kimerültség... Elfogyott a férfiereje... Csak már bú­csúzhatna ... Vigasztalja ba­rátját: — Nem, Bélám, ettől ne tarts. Iza mégsem közönséges, durvalelkű asszony. Erről nem beszél. — Aprólékosan, Ferikém, aprólékosan! Az első margit­szigeti rendevútól kezdve, amikor fiatalok voltunk és ré­szegen boldogok .. . Az első margitszigeti estétől kezdve, az utolsó ölelkezésünkig elso­rol ő mindent. — Kihúzza magát, kérkedő, kevélykedő mosoly ül az arcára — Még az sem gátolja, hogy ezzel esetleg kisebbségi érzést olt abba a nagyszerű urába. Mert mi veszekedtünk, vagdalkoz- tunk ... világosban ... De, ha leoltottuk a villanyt! Szünet. Gyulányi végképp nem tudja, mit higgyen. Sze­rencsére hozzák a kávéját, az­zal foglalkozhat. Tatár foly­tatja: — Ha leoltottuk a villanyt, semmi sem volt érvényes. Csak az én kiapadhatatlan kí­vánságom! — Amennyiben Iza hízelgőt mesél rólad, az miért olyan nagy baj? — Mert, akkor a múltat is elveszítem — ismét meggör­nyed. ismét szenved. — Akkor semmi se az enyém, ami va­laha történt közöttünk. — Szeretnélek tartósan megnyugtatni, Béla. De a sza­vak szegényesek ilyenkor. Mennem is muszáj, várnak. Fizetek! Nem jön a pincér. Némán ülnek. Gyulányi csak azért jegyzi meg, hogy mondjon valamit: — A mi vállalatunk kapcso­latban áll építészekkel. Jó né­hányat ismerek közülük. — Igen?! — kiált fel Tatár mohón. — Akkor talán őt is ismered! Mirosin Gézának hívják. Gyulányi azt remélte, mára végzett a sorozatos megdöbbe­néssel. Most ismét! — Béla, bocsáss meg. Nem hittem ... Gondoltam: ebben a helyzetben túlzol. Mirosin vé­letlenül csakugyan __ No, ut olsó csibész. Sötét lakás­ügyeket bonyolít. Kiszedi az építtetők pénzét, aztán ... Tatár felugrik: — Rágalom! A szomszédos asztaloknál fi­gyelni kezdik őket. — Halkabban! És ülj lel Sajnálom, hogy így van, de biztos. Sokaktól hallottam. — Mi az, hogy sokaktól?! A sok, az egy. Aki fülbesúgja a rágalmat. A többiek aztán szajkózzák, terjesztik. — Honnan tudod, hogy így van? — Iza nem megy féleségű] lakásűzérhez! Csalóhoz! Az ő morális igényességével! '*SSSSSSSJ‘SSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSS/SSfSS/SSSSSSSSSS/SSSSSS/SS/SSSf/S/S//SSSfSr* * JJj könyvsorozat HEMINGWAY MŰVEI |7 sztendőről esztendőre ^ csökken a fizikai dolgo­zók gyermekeinek száma a kö­zépiskolákban, a főiskolákon és az egyetemeken. A sokszor elhangzó s olykor indulatos kérdés jogos: hogyan, lehetsé­ges ez huszonöt esztendővel hazánk felszabadulása után? Tálán nem volt helyes a párt VIII. kongresszusának az a határozata, amely eltörölte az iskolai felvételeknél a szárma­zási kategorizálást ? Tévednek, akik ezt gondolják. Az emlí­tett párthatározat ugyanis nemcsak a származási katego­rizálás eltörléséről szólt, ha­nem azt egybekapcsolta a fi­zikai dolgozók gyermekeinek fokozottabb szociális és peda­gógiai segítségével.’A párthatá­rozatnak ez utóbbi része az, ami kézen-közön elsikkadt az utóbbi esztendők gyakorlatá­ban. S a következmény elszo­morító. Míg a megye általános iskoláiban tanulók közel nyolcvanhárom százaléka fizi­kai dolgozók gyermeke, addig ez az arány a megye középis­koláiban már csak hatvanhá­rom százalék. Ez a számadat akkor válik igazán elgondol- koztatóvá, ha figyelembe vesz- szük, hogy megyénkben az ál­talános iskolát végzett diákok­nak csak a huszonkilenc és fél százaléka tanul tovább közép­iskolákban (az országos átlag negyvenkét százalék), s a to­vább nem tanuló több mint hetven százalék elsősorban a fizikai dolgozók gyermekei kö­zül kerül ki! Még elgondolkoztatóbb a kép, ha tovább elemezzük az idézett adatokat. Részint azért, mert a középiskolákban tanu­lóknak csupán tizenkét száza­léka mezőgazdasági dolgozók gyermeke, ami szintén alacso­nyabb az országos átlagnál. Bár a mezőgazdasági dolgozók aránya az összlakosságon be­lül állandóan csökken, még­sem indokolt a középiskolában tanuló gyermekeik ilyen ará­nyú részesedése. Sok olyan községe van a megyének, mint például Inárcs, Újlengyel, Tésa es más helységeik, amelyekből csak egy-egy mezőgazdasági dolgozó gyermeke kerül közép­iskolába. A középiskolai tanul­mányok négy esztendeje alatt a beiratkozott diákok huszon­nyolc és fél százaléka vala­milyen oknál fogva abbahagy­ja tanulmányait, azaz.: lénye­gében minden negyedik kö­zépiskolába került tanuló ki­marad az iskola befejezése előtt. Továbbá: még rosszabb a fizikai dolgozók gyermekei­nek aránya a szakosított tan­tervű osztályokban. Csak a megyei tanács művelődésügyi osztályának hathatós intézke­désére sikerült elérni, hogy a jelenlegi tanévben a nyelvi ta­gozaton negyvenhárom, a ter­mészettudományos tagozato­kon pedig negyvenkilenc szá­zalékra emelkedett a fizikai dolgozók gyermekeinek ará­nya. A számok, persze, nem ad­nak magyarázatot a miértre. Pedig a változáshoz a miért felismerése a legfontosabb. Miért mondanak le a fizikai dolgozók gyermekeik tovább­taníttatásáról? A munkás- és parasztfiatalok talán kevésbé tehetségesek, mint az alkalma­zottak és értelmiségiek gyer­mekei? A munkás- és paraszt- fiatalok között legalább annyi tehetséges, a nagyobb tudás megszerzésére rátermett gye­rek akad, mint az alkalmazot­tak és értelmiségiek gyerekei között. Csupán a lehetőségeik korlátozottá bbak. I ehetséges, hogy e sorokat " olvasva sokan most fel­háborodottan kapják fél a fe­jüket, talán tollat, papírt is ragadnak, hogy cáfolják az új­ságíró állítását, honnét veszi azt, hogy egy szocializmust építő országiban a munkás- és paras ztfiatalok továbbtanulási lehetőségei korlátozottabbak, mint az alkalmazottak vagy értelmiségiek gyermekeié? Hi­szen már negyedszázada an­nak, hogy a fizikai dolgozók gyermekei előtt szélesre tártuk valamennyi iskola és oktatási KISVÁROS (Rónai Mátyás rajza) » Jókedvű napfény locsolja be a Duma-parti kerthelyiséget. Tatár Béla kétségbeesetten ka­varja feketéjét, el is felejtke­zik róla, nem is tudja, mit csi­nál. Haja kócos, nyakkendője félrecsúszott, zilált. Az utcán arra megy régi barátja, Gyu­lányi Ferenc, a Tatár borzolt- sága, meg monoton, gépi moz­dulatai láttán, messziről is megsejti, hogy valami nincs rendben. Besiet a kerthelyi­ségbe. Tatár felcsillan, éve is lehet, hogy nem találkoztak. Aztán mindjárt visszasüllyed a szen­vedésbe. — Baj van nálad, Béla? — Baj? Miért lenne?! — Valahogy más vagy ... Jól érzed magiad? — Kitűnően. — És Iza? — Róla pillanatnyilag, meg ja következő ötven évben nem j tudlak tájékoztatni. Elváltunk, j Gyulányi megdöbben. És j megzavanxKk. Mi a helyes szó, ja halkan együttérző szó ilyen- ikor? i — Hát... hát ez váratlanul j ért __És szomorú ... Ahogy ; ismerlek: megviselt téged, j — Nem múlt időben. Azóta j egyfolytában megvisel, i — Bizony, rólatok azt hitte |az ember: együtt, amíg él- ; tek... Nagyon egymáshoz tar- ; toztaitoik. ! — Látszatra! A világ előtt ! igyekeztünk. Gyűlölöm a ha- jzugságat, de ez a hazugság ér- ! telkesebb ... nemesebb, mintha ja többiek orra elé dobáltuk j volna a szennyest. Otthon •aztán! Egyik pocsék veszeke- [dés a másik után. Düh, értet- ! lenség, vádaskodás ... Évelt és ! évek óta. Ezt úgysem lehet bír- j ni a végtelenségig. Mindenkép- jpen el késett volna válnunk, j Arra az egyre lennék kiváncsi: jaz új férj Vajon hogyan viseli 5 el Iza természetét? j — Férjhez ment? ; — Férjhez. I — Kihez? > — Ggy példátlanul sötét I alakhoz. Egy nullához. A nőd 5 agyaikból menthetetlenül 5 hiányzik a logika. Emiatt a | következetesség is. Iza örökké S az igényességét hangsúlyozta, $ akárkiről, akármiről volt szó. ; A választékosságát! Aztán egy $ olyan senki karjába szédült, J amilyenhez hasonló alig füt­ykös N agy-Budapest területén. , ! — Mi a foglalkozása ? j — Építészmérnök, t — Már azt hittem: zsebmet-i S ~ ' 5 szó. ! $ — A legjobbkor gúnyolódsz! j 5 — Dehogy gúnyolódom. Csak • s érdekel: miért, miben seníki?; > ' $ — Mindenben. Egészében.! tízig-vérig az. Még a külseje! 5 is ... J — Találkoztatok ? S « $ — Majd éppen! Egyszer, mi- j $ alatt Iza fürdőit, kivettem aj ^ rétikuljébőil a bajnok fényké-j ^ pét. Ez már a vógefelé történt, | akikor már sejtettem, hogy ma- | gánél melengeti a fotóját. S — És milyen a külseje? ^ — Nézd... az nem lenne íz­üléses, hogy én taglaljam. Ne­Az Európa Könyvkiadó Ma­gyar Helikon osztálya rövide­sen új sorozatot jelentet meg: hatkötetes válogatást Ernest Hemingway műveiből. Az első kötetben a nagy amerikai író elbeszélései kapnak helyet. A második kötet két műve, a Fiesta, amely az író 1924-es spanyolországi élménykróniká­ja és a Búcsú a fegyverektől, amely a modem világirodalom egyik legszebb írása a háború­ról. A sorozat harmadik kötete a spanyol polgárháború három- napjának regénye, az Akikért a harang szól. A negyedik kö­tetben ismét két mű szerepel, az Afrikai vadásznapló és a Halál délután. Az egyik a va­dászat, a másik pedig a bika­viadal regényes formában megírt enciklopédiája. A sorozat ötödik kötetében az író három jelentős műve kap helyet A Szegények és gazdagok őszinte és rokon- £ szenves kísérlet az író politi- ^ kai radikalizálódásának, ame- i rikai és spanyol tapasztalatai- 5 nak összegezésére. A folyón \át a fák közé öregedő hősét, $ Cantwell ezredest nem a háfoo- $ rú öli meg, nem is az ellensé- J ges külvilág, csak a szívbaj. $ Az öreg halász és a tenger J Santiago ja az egyetlen He- ^ mingway-hős, akinek a sorsa ^ nem a megsemmisülés, hanem 5 a vereséget is magába olvasz- ^ tó megbékélés. ^ A hatodik kötet a Vándor- i ünnep című emlékezéseket Az ^ ötödik hadoszlop című, a spa- ^ nyol polgárháború ihlette drá- ^ mát, valamint az író publicisz- | tilcai írásait foglalja magába. | A tervek szerint a hatköte- | tes Hemingway életművet ^ másfél esztendő alatt jelenteti ^ meg igényes kiállításban az ^ Európa Könyvkiadó Magyar ^ Helikon osztálya. S — p ­- S remuködésével tíz megyei kö- § zépiskolában tizenhét olyan $ tanfolyam működött, amelyen ^ mintegy száz fizikai dolgozó^ gyermekét készítették elő az $ egyetemi felvételre. Ami szintén a helyes kéz- J deményezések közé tartozott:^ a megye középiskoláiban a ta- § nulószobák felügyeletét az is- ^ kólái KISZ-szervezetek vál- ^ lalták a pedagógusok helyett, ^ akik ez idő alatt — más ^ teremben — kisebb csopor- ^ tokát korrepetáltak egy-egy ^ szaktárgyból. ^ Ezekben a napokban pe- ^ dig egy nagyon régóta várt, § alapvetően fontos kezdemé- ^ nyezés realizálódik. A me- \ gyei tanács végrehajtó bízott- § sága határozatot hozott a kö- ^ zépiskolában tanuló fizikai \ dolgozók gyermekei számára § alapítandó tanulmányi ősz- \ töndíjról. És a határozat $ mellé hatszázezer forintot J szavazott meg erre a célra. $ Ugyanakkor felhívással for- ^ dúlt a megye állami, tanácsi § és társadalmi szervezeteihez, J valamint ipari, mezőgazda- $ sági és kereskedelmi válla- J tataihoz és szövetkezeteihez, ^ hogy a fizikai dolgozók gyér- $ mekeinek továbbtanulását $ ösztöndíjak alapításával vagy ^ a megyei ösztöndíjalap ősz- i szegéhez való hozzájárulással $ segítsék elő. A megyei tanács végrehajtó ^ bizottságának határozata sze- $ rint egy középiskolás diák J tanulmányi ösztöndíja és aj vele kapcsolatos szociális tá- $ mogatás együttes havi ősz- J szege háromszázötven-négy- \ százötven forint lesz, vagyis $ egy középiskolás diák évente $ legfeljebb négyezerötszáz fo- $ rint anyagi támogatásban ré- $ szesülhet. Lehetséges azon- $ ban az ösztöndíjat — havi; száz-kétszáz forint — és aj szociális támogatást — havi J kétszázötven forint — külön-J külön is adni a középisko- J lás diákoknak. A középisko- $ Iák első osztályos tanulói 1 csak havi kétszázötven fo-> rint szociális támogatásban J részesülhetnek. Kik kaphatnak középiskolai; tanulmányi ösztöndíjat? A \ feltételek a következők: a pá- \ lyázó valóban jó képessé- \ gekkel rendelkezzék, fizikai j dolgozó gyermeke legyen és; családjában az egy főre jutó; jövedelem nem haladhatja meg! a havi ezerszáz forintot. Akik; megfelelnek a feltételeknek.! pályázat útján kérhetik a | középiskolai tanulmányi ősz- ! töndíjat. A megyei tanács által a; ■** szeptemberben kezdődő; •tanévre megadott hatszázezer • forint mintegy kétszáz ta- j nuló számára biztosít tanul- \ mányi ösztöndíjat. Hogy ez • a szám emelkedjék, ahhoz az j kellene, hogy a különböző j megyei szervezetek, vállala- ] tok és gazdaságok — anyagi j erejükhöz mérten — hozzá- j járuljanak az ösztöndíjkeret j növeléséhez. Jó ügyet szol- j gálnak vele. P. P. intézmény kapuját. Ez valóban igaz. Nem is ezt az igazságot Vitatom. Csakhogy a szélesre tárt kapu önmagában még nem old meg mindent. Mit értek hát a lehetőségek korlátozottsága alatt? Kemény, de reális igazságokat. Az első ilyen igazság: ma sem olcsó mulatság a középis­kola. Ezt mint gyakorló apa tiszta szívből állíthatom. Igaz, hogy lényegesen oicsőbb, mint volt a felszabadulás előtt — ma például tandíjat nem kell űzetniük a diákoknak —, de a íizikai dolgozók .fizetéséhez arányi tva drágák a tanköny­vek, a tanszerek, elég sok kell belőlük év közben is, nem is beszélve mindazon „mellékes kiadásokról”, amelyeknek se vége, se hossza egy-egy tanév tíz hónapja alatt. A kiadások pedig fokozottan nőnek a gye­rekek számának arányában. Az pedig tény, hogy elsősorban a munkás- es parasztcsaládok­ban nagyobb a gyermekáldás, mint az alkalmazotti, illetve értelmiségi családokban. Egy fizikai dolgozó család­jában tehát fokozottabb áldo­zatot, több lemondást követel egy, még inkább több gyerek továbbtaníttatása. Ezekben a családokban tehát alaposabban meghányják-vetik: képesek-e vállfáim, a középiskola négy esztendejének (és esetleg utá­na még öt évnek!) a kiadásait. Ha igen, csak addig teszik, amíg annak értelmét látják, vagyis hasznát visszatérülnd gyermekük tanulmányi előme­netelében. (Realitás: kevesebb közepesnél gyengébb eredmé­nyű munkás- és parasztfiatal járja végig a középiskola négy osztályát.) A második igazság: a közép­iskolák követelmény-szintje esztendőről esztendőre nő. Rea- litús: a fizikai dolgozók csa­ládjában általában nincs, aki segíteni tudna a középiskolás gyereknek a bonyolult felada­tokban való eligazodásban. Itt elsősorban a természettudo­mányi tárgyakra gondolok, amelyek nem csupán szorgal­mat és figyelmet, hanem meg­értést és éles logikát követel­nek. (Az idei tanévtől kezdve például újra bevezették a gim­náziumok harmadik osztályá­ban a differenciál- és integ­rálszámítást — kérdem én és joggal: vajon melyik az a mun­kás- vagy pairasztszülő, aki ebben segíteni tudna gyerme­kének?) Ugyanakkor az értel­miségi családokban a gyakor­lati segítségnyújtás melleit nagyobb házikönyvtár, az átla­gosnál magasabb általános műveltségi szint segíti a gye­reket az eligazodásban. M indkét igazságot helye­sen fogalmazta meg a VIII. pártkongresszuson ho­zott határozat, amikor a szár­mazási kategorizálás meg­szüntetését egybekapcsolta a fizikai dolgozók gyermekei­nek nyújtandó fokozottabb szociális és pedagógiai se­gítséggel. A kérdés: mit tettünk ed­dig a VIII. kongresszus hatá­rozatának végrehajtása ér­dekében — úgy hiszem jo­gos. Annál is inkább az, mert a továbbtanuló mun-; kás- és parasztfiatalok egy- j re csökkenő száma azt bizo-j nyitja: nem sok történt eb-; ben az ügyben az elmúlt esz-j tendőkben. A középiskolások \ társadalmi segítése ösztöndí-j jak juttatásával nagyon el­enyésző volt. A munkás- és | parasztfiatalok segítése első­sorban pedagógiai segítség- nyújtásban nyilvánult meg: a felsőoktatási felvétel elő­készítésében. Harmadik esztendeje költ­ségvetési keretből matemati­kai és fizikai előkészítő tan­folyamokat szerveznek az is­kolák a fizikai dolgozók gye­rekei számára. A megyében évenként huszonnégy-huszon- nyolc ilyen tanfolyam műkö­dött a rendszeres tanulószo­bai és szakköri korrepetá­lások mellett. Ezenkívül az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem és a Műszaki Egye­tem KISZ-bizottságának köz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom