Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-15 / 63. szám

«ST MEGYEI kMiriap 1970. MÁRCIUS 15.. VASÄRNAP VILAGHIRADO Oszakaiszázadok, — európai napok így látja a hetet kommentátorunk, Réti Ervin A formabontás divatját él­jük. Hadd kezdjem rendhagyó módon a világpolitikai össze­foglalót a hét utolsó napjával. Oszakában megnyílt az Expo 70, a világkiállítás. Mire akár a korán kelő olvasó kézbe ve­szi ezt az újságpéldányt, már hosszú sorok kígyóznak a Sen- ri dombon, a kiállítás területe előtt. Közrejátszik ebben a nyolcórás időküiönbség is, hi­szen hajnali négy órakor Ja­pánban már dél van. Az oszakai seregszemle pa­vilonjai, mozgó járdái, színei és építési anyagai a jövő szá­zadot akarják idézni. A múló idővel játszanak akkor is, ami­kor egy ember nagyságú kap­szulában ünnepélyesen elhe­lyeztek kétezer, korunkra jel­lemző tárgyait azzal a felirat­tal, hogy utódaink csak ötven évszázad múlva bonthatják feL Ügy gondolom, egyetértünk abban, hogy ezt még a Méz- gáék is megirigyelhetnék. Most azonban ne kalandoz­zunk térben és időben ilyen messzire. Maradjunk az elmúlt napoknál és kontinensünknél. Mert meggyőződésem szerint ez a hét különösen fontos ese­ményeket hozott Európa szá­mára. Az eseménykrónikából is kitűnik, hogy viszonylag hosszas előkészítő tárgyalások után megegyezés született a két német állam kormányfői találkozójáról. Ez a jelentős­Segédgépkocsivezetőket budapesti telephelyre, gyakorlat nélkül FELVESZÜNK Előnyben részesülnek a katonaságtól leszerelt, autójavító szakmabeliek. (Jgyanitt gyakorlattal rendelkező gépkocsivezetőket és rakodómunkásokat is felveszünk, Budapest különböző kerületeiben levő telepeinkre és kirendeltségeinkre. JELENTKEZES: Építőipari Szállítási Vállalat 1. sz. Szállítási Üzemegysége Budapest 111., Zay u. 1—3. Forgalmi Iroda. A Híradástechnikai Anyagok Gyára FELVESZ Vácott és környékén lakó férfi és női segédmunkásokat. Munkára betanít. Jelentkezni lehet Vácott, a Zrínyi utca 17. sz. alatt. nek ígérkező találkozó a jövő csütörtökön a „virágvárosban’’, ' Erfurtban kerül sorra. Síkénált tehát áthidalni a j ócskán je- j lentkező technikai és protokol- ( láris problémákat, amelyele ] végső soron politikaiak voltak, hiszen az NSZK magatartásá­nak lényegéből fakadtak. Mi- i vei Bonn változatlanul vissza- I utasítja az NDK nemzetközi ' elismerésére vonatkozó jogos igényt, s nem hajlandó tudo­másul venni Nyugat-Berlin különleges státuszát, a külön­ben látszólag talán másodren­dű kérdések is előtérbe nyo­multak. Természetesen nem lehetnek illúzióink és nem számíthatunk arra, hogy egy nap alatt fel lehet számolni az ellentétcso­mókat. Amennyiben Bonn ré­széről nagyobb realitásérzék nyilvánul meg — mégis el­kezdődhet a magas szintű meg­beszélések sorozata. Erről azonban majd a jövő heti kom­mentárunk fog szólni, hiszen előtte vagyunk a fejlemények­nek. Az NDK—NSZK-érintke- zésfelvétel mindenképpen ré­sze annak az európai mozgás­nak, amelyet a moszkvai szov­jet—nyugatnémet és a varsói lengyel—nyugatnémet véle­ménycsere is jelez. Szándéko­san használjuk ezt a kifeje­zést, mivel a felek tulajdon­képpen azt tisztázzák: milyen lehetőségek és esélyek vannak az esetleges hivatalos tárgya­lásokon. A kelet—nyugati párbeszéd sokféle formája beleillik az európai biztonsági konferencia előkészületeibe is. Külügymi­niszterünk, Péter János, a hét nagy részét ismét külföldön töltötte; diplomáciád aktivitá­sunk fokozódását jelzi, hogy ez immár lassan „megszokottá” válik. Szófia és Brüsszel után Varsóban folytatott tárgya­lásokat, s az utazássorozat a közeljövőben folytatódik majd. Kis ország vagyunk, de a szo­cialista szövetség tagjaként a magunk eszközeivel is előmoz­díthatjuk az európai kibonta­kozás ügyét: ez a vezérgondo­lat hatja át tevékenységünket, amikor a baráti, a semleges és a NATO-országok fővárosai­ban egyaránt kétoldalú tárgya­lásokat folytatunk. Az európai biztonság szük­ségességére fényt vetnek azok a veszélyes jelenségek, ame­lyek földrészünk déli részén mutatkoznak. A Makariosz ciprusi elnök elleni merénylet egy jobboldali államcsíny elő­játéka kívánt lenni, amelynek célja végső soron Ciprus NA- TO-izálása. Reakciós mozgoló­dás tapasztalható Törökország­ban, a külpolitikai vonatko­zásban kiegyensúlyozottabb nézeteket valló Demirel mi­niszterelnök ellen, a junta Gö­rögországában a helyzet vál­tozatlan, Olaszországban vi­szont a hosszú kormányválság ösztönözheti akcióra a jobbol­dala szélsőséget. Mindez mint csepp a tengert (pontosan fo­galmazva: mint csepp a Föld­közi-tengert) tükrözi, hogy mennyi tennivaló akad még kontinensünk szilárd és át­gondolt biztonságának, stabili­tásának kialakításához. Azért dióhéjban megemlíte­ném, hogy az európai esemé­nyek bizonyos előtérbe kerülé­se mellett továbbra sem csen­des a két súlyos válsággóc: Délkelet-Ázsia és a Közel-Ke­let sem. Az amerikaiak laoszi beavatkozásával szembeni bí­rálatok mind erősebben hang­zanak a kongresszusban is. Ha ezekhez a harci eseményekhez hozzávesszük a kambodzsai huligánok provokációját az 144 ÓRA Hétfő: Péter János varsói utazása. A francia kommu­nisták sikere a járási választásokon. Kedd: Moszkvában folytatódik a Gromiko—Bahr megbeszélés sorozat. Szerda: Váltás a maratoni olasz kormányválságban: Moro helyett Fanfani próbálkozik. Befejeződik a len­gyel—nyugatnémet eszmecsere Varsóban. Csütörtök: Megállapodás a két német kormányfő er­furti találkozójáról. Vihar a kambodzsai jobboldali pro­vokációk miatt. Péntek: Jarring New Yorkban tárgyal, harcok a Kö­zel-Keleten. Intézkedések a ciprusi reakció ellen. Szombat: Világkiállítás Oszakában. Amerikai bombá­zások Laoszban. észak- és dél-vietnami nagykö­vetség ellen, akkor kibontako­zik a fenyegetés: Vietnam után a washingtoni politika egész Indokínát lángba boríthatja. A négy nagyhatalom New Yorkban megtartotta harmin­cadik ülését a közel-keleti ren­dezés ügyében, Jarring svéd diplomata pedig tapogatózáso­kat folytatott: érdemes-e is­mét megkezdenie közvetítő te­vékenységét. A hét eseményei javarészt a kulisszák mögött zajlottak le, s valószínűleg né­hány napig még vámunk kell arra, hogy megtudjuk: tör­tént-e akár néhány milliméter- nyi haladás. Ami magát az arab Keletet illeti, a legfonto­sabb fejlemény az iraki kor­mány megállapodása a lakos­ság egynegyedét kitevő kurd kisebbséggel. Ha majd kései leszármazot- taink kibontják az oszakai idő­kapszulát, és történetesen az elmúlt hétről is találnak fel­jegyzéseket, fejüket csóválva mondogatják: es-zsu-bo-hé. Ami „ómagyairul” annyit je­lent, hogy: eseményekkel zsú­folt, bonyolult hét. CSAK RÖVIDEN ANDREJ GROMIKO szovjet külügyminiszter és Egon Bahr nyugatnémet államtitkár szom­batra kitűzött találkozója el­marad. Egon Bahr hétfőn Bonnba repül, majd pénteken visszatér a szovjet fővárosba, és a rákövetkező nap, szomba­ton kerül sor az erőszakról va­ló kölcsönös lemondás ügyé­ben folyó Gromiko—Bahr esz­mecsere második szakaszának utolsó megbeszélésére. PÁNIKSZERŰEN távozott pénteken 7. emeleten levő hi­vatalából Rogers amerikai kül­ügyminiszter. Mint később ki­derült, a riadalmat két tizen­éves fiú okozta, akik azt kiál­tották a külügyminisztérium épülete előtt strázsáló őrnek, hogy bombát helyeztek el Ro­gers irodájában. A nyomozók azonban egy ingaórasúlyokat tartalmazó csomagon kívül semmit sem találtak. HUSSZEIN j ordán király szombaton hatnapos útra in­dult, amelynek során ellátogat Abu Dhabi sejkségbe, Pakisz­tánba és Irániba. A NASA amerikai űrkutatá­si központ bocsátja fel 1972- ben a Sirio elnevezésű olasz műholdat A VDK-ban beérett a rizs. Képünkön: aratóbrigád a rizs- földeken. A gúlába rakott fegyverek jelzik, hogy még mindig nincs béke Vietnamban. ráz» I. Egy szovjet rata úgy repült el a Mátyás templom felett hogy ki kel­lett kerülnie a tornyot Ezalatt lenit a Duna-pairtan becsa­pódott egy akna, pontosain abba a romhalmazba, amely egy hatalmas háztömbből maradt. A ház előtti villamosvágányon felrobbant egy lőszerrel megrakott szerelvény. Ezalatt Treiber Lajos, a II. kerü­leti nyilas körzetvezető-helyettese ellágyult szemeket meresztgetett egy 17 éves, lányos képű fiúra, aki a le­ventéiktől szökött meig és hat társát néhány perccel ezelőtt lőtte Treiber sajátkezűleg a Dunába. — Ha kedves leszel hozzám, meg- úszod — suttogta és megsámogatta a fiú combját. Ezalatt egy öregasszony elindult, h Ty feljelentést tegyen ismeretlen tettesek ellen, akiit az óvóhelyen ellopták három üveg áfonya befőtt­jét. Alig lépett azonban ki a kapun, leverte a lábáról egy hatalmas re- peszdarab. Szegény, úgyis hiába ment volna: a rendőrség helyén is csak egy romhalmazt talál. Ezalatt a város pesti oldalát már felszabadították a szovjetek és né­hány színész megtartotta a béke el­ső színházi előadását De ezalatt Budán még dúlt a há­ború és Köpetzky Mihály körzetve­zető nagy beszédet tartott a testvé­reknek, a talajgyökérről, az élettér­ről. a Kárpát-Duma Nagyhazáról. A testvérek csak annyit értettek a du­mából, hogy győzünk és erre addig ittak, amíg győzték. Ezalatt egy, az Orsolya apácák gimnáziumában nevelkedett úrileány odaadta magát egy fiatal nyilas su­tiaménak, mert nem akart úgy meg­halni, hogy ne ismerje meg a sze­relmet. Ezalatt egy viceházmester leánya, aid a békében egy Conti utcai ház bentlakó tagja volt, örök szüzességet fogadott arra az esetre, ha élve megússza az ostromot. Ezalatt sok vallásos ember hango­san. gyalázta az istent, akii ezt a sok szörnyűséget megengedi. Ezalatt sok ateista buzgón imád­kozott istenihez, hogy vegye el e ke­serű poharat. Ezalatt a Duna-hidak járdái fe­lett, hullákon kövérre hízott kárá­szok, csukák és keszegek közleked­tek. És miután a halbiológiában já­ratlanok is tudják, hogy a felsorolt halak nem tudnak repülni, ez csak úgy volt lehetséges, hogy a hidak merültek a víz szintje alá. Ezalatt a Budát egyre szorosabban körülzáró gyűrűiben a németek resz­ketve várták a csodafegyvert, a fel­mentő seregeket és dicső mundérjuk alatt már legtöbben civil ruhát vi­seltek. Ezalatt Zimka pék a saját háza padlásgerendáinak tüzén megszakí­tás nélkül sütötte a lisztből, korpá­ból, krumpliból és kukoricából gyúrt kenyeret és pénz nélkül osztogatta, csupán egy-egy imát kért vevőitől. Tette ezt mindaddig, míg a nyilasok el nem vitték az utolsó csepp liszt­jét is. Ettől kezdve magának sem sütött többé. Ült kialudt kemencéi lőtt és ekkor döbbent rá, hogy mi­lyen szörnyű a háború. Ezalatt a Prónai-külömtmény tag­jai végigjárták a budai házakat, a 16 éves fiúkat is kihajtották a Széna térre és tankcsapdát ásattak velük. Ezalatt két ismeretlen fiatalember tüzet nyitott a németek lövészárkai­ra, melyek a budai Duna-parton húzódtak végig. Hat német fizetett életével, kettőjükért. Ezalatt sokan azt találgatták, hogyha sikerül a németeknek kitar­tani, akkor az angolok vonulnak be Pestre, ami ugyebár mégis más, el­végre kultúrnépek. Ezalatt nagy szerencse érte a kör­nyékbelieket. Egy kenyérrel megra­kott német lovaskocsiba belecsapott az akna. A kenyér és a német ko­csis nyomtalanul eltűnt, de megma­radt a két friss lótetem, melynek fél óra leforgása alaitt egy csontját sem találták a helyszínen. Ezalatt a levegőbe repült Buda legszebb palotája, melynek kapual­jéban a németek két teherautónyi pánoélöiklöt halmoztak fel. A házban egy ember maradt életben. Két nap múlva találták meg. A robbanáskor egy földszinti vécében ült, a rádiűlő ajtó felfogta a törmelékeket. A rob­banás ereje szinte elseperte a feje fölül a romokat és csak fél métert kellett ásni, hogy kihúzzák. Teljesen ősz volt és többé nem tudott beszél­ni, csak artikulátlanul üvöltött. Ti­zenhét éves volt és még két évig élt Ezalatt egy nagybajuszos nyilas keretlegény tíz embert kísért a Duna-partira. Lebújt a sétány kőpár­kánya mögé és onnan ordította: — Tudtok úszni, kutyák? — majd sziszegve hozzátette: — Én most a fejetek fölé lövök, de essetek bele a vízbe. Muszáj lőnöm, mert az a dög Köpetzky figyel. Aki megússza a jeges vizet, ne feledje: Kálózi János tizedes vagyok. Szükségem lesz ta­núkra ... — és felugatott kezében a géppisztoly. Kilencen sebesülés nélkül dőlitek a jeges vízbe. A tizedik — egy öreg. reszketős zsidó, sírva mondta: — Nem tudok úszni, vittéz úr! Kálózi egy sorozattal némította éL Aztán felállt, elfelejtette, hogy a pesti oldalon már szovjetek vannaik. Egy mesterlövész golyója pontosain a fejébe fúródott. Ezalatt egy német őrmester a Gül Baba vendéglő kifosztott pincéjében végigkop ogtat ta a falakat és egy be­falazott üregben talált egy hordó barackpálinkát. Két litert ihatott meg belőle, aztán, kitántorgott az ut­cára. Az első sarkon összeesett. Társai nemsokára arra mentek. Át­lépték rajta és talán irigyelték is. Számára véget ért a háború. A horr dó pálinka titkát néhány órán belül magával vitte a fagyhaláiba. Ezalatt a pesti oldalon egy fiatal szovjet tiszt azon csodálkozott, hogy ebben a városban mindenki ellenál­ló volt és zsidókat, kommunistákat bújtatott. Ezalatt Buda felett megjelent né­hány repülő. Vörös ejtőernyőt szór­tak le, majd sebesen elszálltak Nyu­gat felé. Az ejtőernyős csomagok nagy részét a pesti oldalra vitte át a széL A ládákban lőszer és röpcé­dulák voltak, melyek tudatták, hogy a szovjet gyűrű áttörése ha­marosan várható. A pestiek selymé­ből kitűnő blúzokat szabtak. Ezalatt a pesti oldalon a rommá lőtt kirakatokban élelmes magán­vállalkozók melaszt, cipőfűzőt, ró­zsafüzért, használt ruhákat árultak és megjelentek az első batyuzók. Egy szekér krumpliért egy szekér ruhát vittek. Ezalatt Budán a tyúkszemvégóbol lett városparancsnok az ejtőernyővel ledobott láda kitüntetés szétosztásán fáradozott, de a testvérek többre becsültek két ezüstkanalat, mint tíz vaskeresztet. Mindez 1945 januárjában tör­tént ... A ház, amelyről e történetben szó lesz, ma is ott áll a budai Duma-par­ton. A háború sebeit már régein be­gyógyították rajta. Lakód részben kicserélődtek, meghaltak, vagy nyu­galomban megöregedtek. A huszon­öt esztendő alatt így fakulnak az emlékek és a tegnapi aprói sérelmek már talán fájóbbak, mint ez az őrült néhány hónap. És talán már senki sóm gondol Rózsira, Eötvös háziúrék alföldi cse­lédlányára, e történet hősére.-. (FolyUvtixtk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom