Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-14 / 62. szám
8 1970. MÁRCIUS 14., SZOMBAT A LEGTÖBB KÁR A MEZŐGAZDASÁGOT ÉRTE A HÍRADÁS- TECHNIKÁBAN Az üzemi kulturális munka mostohagyermeke a váci népművelésnek. Ezért dicséretre- méltó a Híradástechnikai Agyagok Gyára kezdeményezése. A dolgozók egy harmadát 150 milliós térítést kapott tavaly Pest megye Az Állami Biztosiíó tájékoztafója megnyerték állandó olvasónak az üzemi könyvtárba és a napokban író—.olvasó találkozó rendezésére is gondolhattak. Zsúfolásig megtelt a Zrínyi utcai nagyterem. Az érdeklődés hártom illusztris szerzőnek szólt: Fája Géza, Sánta Ferenc és Moldova György beszélt életéről, munkásságáról. Czine Mihály irodalomtörténész mondta a bevezetőt és a műsort Csernus Mariann, valamint Bodor Tibor versimondá- sai tarkították. Sikeres rendezvény, tartalmas találkozó volt. Több, mint kétmilliárd forintot fizetett ki tavaly, a különböző károk után, a biztosító. A legnagyobb összeget — egymilliárd-százhatvannyolc- , milliót a mezőgazdasági üzemek, Pest megyében például j 118 milliót a termelőszövetke- | zetek, és 32 milliót az állami! gazdaságok kapták. Fehér | Sándor, az Állami Biztosító ; vezérigazgatója jelentette ezt ' be tegnapi sajtótájékoztató- j ján, amelyen a biztosítás j múlt évi tapasztalatairól, és t az újabb kockázatvállalásról I számolt be az újságíróknak. j Mint többek között hangsú- { lyozta, mind a közületek, mind I pedig a lakosság számára j meg.növekedett a biztosítás je- | lentőség-e. Az elmúlt években például a magyar mezőgazdasági biztosítást világszínvonalra fejlesztették. XvJa már az állami gazdaságok, és a termelőszövetkezetek tizennyolcféle módozatból állíthatják össze az adottságaiknak és a tevékenységüknek legmegfelelőbb biztosítási formát. Csaknem valamennyi mezőgazdasági üzem igénybe is vette a biztosítások valamelyik változatát, s ezzel az Állami Biztosító mintegy 150 milliárd forintos mezőgazda- sági termelési értékre nyújt fedezetet. Tavaly egyébként a leggyakoribb, és legnagyobb összegű kárt a jég, a vihar, a fagy, az ár és belvíz, illetve a tűz okozta a mezőgazdasági üzemeknek. Ugyanakkor ugrásszerűen megnövekedett a munkahelyi, a közúti és az otthoni balesetek száma. xA múlt évben a lakásokban csaknem 800-an vesztették életüket, és 65 ezer embert ért könnyebb- súlyosabb sérülés. Ez a riasztó, szám a biztosító kötelességévé teszi, hogy a balesetbiztosítás szervezésén túl, minden felvilágosító és tudatosító eszközzel küzdjön a balesetek megelőzéséért. Bejelentette a vezérigazgató, hogy az új mechanizmus adta lehetőségek, és az életszínvonal növekedése a biztosítót is sítaná, a közlekedés minden részvevőjét szolgálná, ha az állami gépjárművekre is jogszabály írná elő, kötelezően, a szavatossági biztosítást. A tervek szerint egységes, •egyben változatos falusi biztosítást vezetnek be. Alapja: az otthonokat védő jelenlegi forma, s erre építik fel a különféle kiegészítő biztosításokat, sertésre, szarvasmarhára, jégkárra stb., aszerint, hogy a családnak háztáji földje, szőlője, gyümölcsöse van-e. Tovább fejlesztik az utasbalesetbiztosítást is. Május 1- től ‘kezdve változatlan díj mellett felemelik az utazási balesetek sérültjeinek, rok- kantjainak járó kártérítés ösz- szegét. A betegállomány idejére a dolgozók napi 50 forintot, azoic pedig, akik nem állnak munkaviszonyban, napi 30 forintot kapnak. A biztosító még a munkaerő-vándorlásra is próbál megoldást találni. Érdekes, háromféle biztosítást ajánl a vállalatoknak a törzsgárda hűségének, ragaszkodásának jutalmazására. Végezetül elmondotta a vezérigazgató, hcfey az Állami Biztosító széles körű kapcsolatot tart fenn a különböző országok biztosítási társaságaival. Tavaly 15 szocialista és 19 tőkésországgal működött együtt a hazai és a külföldi biztosítottak érdekében. Sláger a Goldencoft VALKÓ T öbb mint egy évtizede I tévedtem be először a valkói tanácsházára. Takaros, szép virágos szobái külsőségeiben árulták el, hogy itt a község vezetői milyen megbecsülésben tartják a tanács házát. Akkor meg is jegyeztem véleményein. értelmes, komoly ember válaszolt: — ahová naponta olyan sokan jönnek a falubeliek közül bizalommal, ott ügyelni kell arra is, hogyan fogadjuk őket. Megakadt szemem azon az emberen, aki így is megtiszteli a valkóiakat: Gelybó András volt, a tanács akkori vb-elnöke. Akkor többször megzavarták beszélgetésünket. Asszonyok jöttek ..Andrishoz”, ahogy ők szólították, majd vele egyívású férfiak, sok megbeszélni való volt. a termelőszövetkezet ügyében is idefordultak tanácsért Gelybó Andráshoz. Megfontolt szavai, válaszai megnyugtatták a panaszirodákat, békével mentek dolgukra. Gelybó Andrást először 1950-ben, a tanácsok alakulásakor választották funkcióba. A járási tanácsba 'küldték. 1954-ben már ő a község vb- elnöke. Újraválasztották 1958- ban, harmadszor 1963-ban és elnök volt egészin addig, amíg közös iküzségi tanács nem alakult ... 1? égen nem találkoztam II vele. Tegnap azonban eszembe juttatta egy postai küldemény. Valikéról érkezett, ízléses, barna borítású könyv, a címe: Valkó. A nyolcszáz éves község történetét gyűjtötték egybe: Rádóczy Gyula, aJki szerkesztette, dr. Lakatos Ernő, aki lektorálta, Papp Gábor, aki a térképeket, vázlatokat készítette, Tóth Imre, aki fényképezte. És ott a felelős kiadó neve: Gelybó Andrásé, aki ma a termelőszövetkezet dolgozója. Az előszót is ő írta: „A településeket a letelepedett nép, százados munkája alakítja ki. Nincsenek egyforma faluk, xigy városok, mindenkinek sajátos, egyéni arculata van... Minden falunak, városnak megvan a maga sajátos történelmi fejlődése, amely ugyan nem választható el az egész ország történelmétől, de. mégis annak egy külön része ...” Lapozok a könyvben: részletes leírás a településről, fénykép a legöregebb házról, a pattintott kőszerszámokról, fegyvermaradványokról, égetett edényekről. Az emlékek árulkodnak, hogyan élt a honfoglalás előtt az idetelepült nép, mi fűződik ehhez a vidékhez a török uralomig. Gazdálkodtak itt a Rozgonyi- ak ... Járt itt Hunyadi Mátyás ... Dózsa György egyik parasztserege erre vonult... Szép fejezete a könyvnek az a rész, amelyben összegyűjtötték, hoigyan éltek itt a lakosok a törökök kiűzésétől a szabadságharcig. Sok hőst is adott Valkó az országnak, olyanokat, akik küzdöttek a haladásért, akik részt vettek az első Tanács- köztársaság megalakításában, akik a Horthy-fasizmus, majd a második világháború idején is tudták kötelességüket. Y alkó társadalomrajza, a mai élet jellemző vonásainak megrajzolása nagyszerű képet nyújt az alakuló községről. A helytörténeti monográfia segít megszerettetni a valkói- akikai szűkebb pátriájukat. Bemutatja, hogy mennyi küzdelem árán sikerült olyanná formálni a községet, amilyen ma. Ráébreszti az olvasót, milyen dicsőség aktív részvevőMoldova György dedikál (Papp—Búzás) Az üzletek nyitása, zárá az iínnepek alatt Bővül a kelmék választéka A közelgő húsvéti ünnepekre és a felkzabadulás évfordulójának ünnepnapjaira a Pest« megyei Tanács KPVDSZ megyei bizottságával egyetértésben szabályozta a kiskereskedelmi üzletek, vendéglátóipari egységek és piacok nyitvatartását A húsvét előtti szombaton, március 28-án az egyműsza- kos, élelem iszert árusító boltokat reggel 6, illetve 7 órától legalább este 6-ig, a másfél és kétműszakos üzleteket« а, szokásos szombati nyitva tartási rénd szerint kell üzemeltetni. Minden más bolt és vendéglátó egység nyitva tartása a megszokott szombati programhoz igazodik. Vasárnap, március 29-én valamennyi „nyílt árusítási” kereskedelmi egység és piac zárva tart A vendéglátók a szombati rend szerint nyitnak és zárnak. Húsvét hétfőn, március 30-án a vasárnapi rend szerint árusítanak a tej- baltok, édesség-, dohány- és virágboltok. Ahol tej bolt nincs, ott községenként egy- egy tejet és kenyeret árusító üzletet kell kijelölni, amelyet 7 órától 9 óráig kereshetnek fel a vásárlók. Illatszereket mozgóárusoknál vásárolhatnak. Minden más bolt zárva tart. A vendéglátóipari egységek a megszokott vasárnapi programhoz igazodnak. A felszabadulás ünnepét megelőző pénteken, április 3- án az egyműszakos élelmiszert árusító boltokat reggel б, illetve 7 órától legalább, este 6 óráig, a másfél és két- műszaikos élelmiszerboltokat a szokásos szombati rend szerint kell üzemeltetni. A többi bolt- és vendéglátóipari egység a szombati naphoz hasonlóan nyit és zár. Április 4- én, szombaton minden üzlet és piac zárva tart. A vendéglátó egységek a szombati rendhez tartják magukat. Április 5-én, vasárnap a tejból- tok, az édesség-, dohány- és virágboltok, valamint piacok a szokásos vasárnapi rend szerint üzemelnek. Ahol nincs tej bolt, egy-egy tejet és kenyeret árusító boltot kell kijelölni, amelynek nyitva tartási ideje reggel 7-től 9-ig. Minden más bolt zárva tart. A vendéglátóipari egységek a szokásos vasárnapi rendhez igazodnak. Göbölyjárást és lakóit két községhez fűzi .szaros kötelék. Lakott külterület hivatalosan, de ahogy urasági tanyaközpont korában, csak pusztának nevezik ma is. ÁUamigazgatásilag Tápiószentmártonhoz tartozik, ott a postája is, körzeti orvosa is. Földje viszont a nagykátai Kossuth Tsz-hez tartozik, annak tagja minden göbölyjárási, már aki még a mezőgazdaságban keresi a kenyerét. A házak majd’ mind újak és utcasorba rendezettek. Mutatnak egy szép nagy házat, mellette meg, lakottat ugyan, de még vakolatlant. Mondják, hogy a régebbi épületben lakik az öreg Pap József, frissiben nyugalomba vonult tsz- fogatos, az új pedig a vejéé. — Aztán mióta nyugdíjas? — kérdezzük tőle. A vendég láttán fektéből felül, fel is áll. Csak úgy ruhástól dőlt a he- verőre. Sovány ember, nagyon sápadt az arca. Mondja is, három hete elkapta az influenza, azóta beteg. — Február 8-án töltöttembe a hatvanötöt, és aznap mentem nyugdíjba. Mennyi a nyugdíjam, még azt sem tudom? Keresetét tudakoló kérdésünkre a felesége felel. Mondja, havonta 2000 forint körüli pénzt hozott a házba. — Jászberényben születtem, arra ösztönzi: fejlessze, bővítse a kockázatvállalás körét. Ennek érdekében például a termelőszövetkezeti csoportos élet- és balesetbiztosítás új módozatai a térítéseket csaknem háromszorosra növelik. Az Állami Biztosító szakemberei, mérnökök, közgazdászok és matematikusok már dolgoznak az egyéb, elháríthatatlan veszélyekre is érvényes, üzemi biztosítási fajták kialakításán. Társadalmi igényként merült fel a teljes körű gépjárműszavatossági biztosítás. A kárrendezést egyszerűsítené, gyorÜjszászon nevelkedtem, csak 41-ben jöttem ide Tápiógyör- gyéről, ahol Léderer Bernét birtokán, Pokoltanyán voltam kocsis. Itt meg Halász Bélánál. Hány éves korában szegődött el először? Nem is tudja, de még kisgyerek volt, csak fél kommenciót kapott. — Az apám is cseléd volt Üjszászon, onnan rukkolt be 14-ben a háborúba, és ottmaradt. Nem volt apám, az iskola messze volt, egy osztályt se jártam, írni-olvasni nem tudok, nem tanultam. Megtanult azonban bánni a lóval. így tették meg a tsz-ben is fo- gatosmak, mivel Göbölyjáráson egy pár lovat tart a szövetkezet. Ugyan hány holddal lépett be? Megmondja, nyolccal. Aztán a földet vajon örökölte vagy szerezte? — Dehogy, úgy juttatták a földosztáskor, Silány föld az itteni, ami kevés termett rajta, elvitték beszolgáltatásba, kevés maradt és nagy volt a család, öt gyerek! Hogy megélhessünk, elmentem a vasúthoz, Építettem a vasutat Sztá- lmvárosban. Oda voltam hat évig, csak szombat este jártam haza. Először az asszony lépett be a szövetkezetbe, én meg a vasútnál maradtam. Amikor aztán végleg hazajöttem, az Jubileumi kiállításon mutatta be a BUDAPRINT Pamutnyomóipari Vállalat az elmúlt 25 esztendő fejlődését Ma ez a tröszt Közép-Európa legnagyobb textilüzeme, közel 24 ezer dolgozóval. Kilenc gyáregysége van az ország különböző pontjain. A világ nyolcvan országába jutnak el termékei. Természetesen a magyar olvasót inkább az érdekli, hogy ez a mammutvállalat mit ad a hazai vásárlóknak, mivel jelentkezik a hazai piacon. Mint megtudtuk, a BUDAPRINT asszony kilépett a szövetkezetből, én meg be. Van 1100 öl háztáji kukoricám. 'Nem sok terem rajta. Tartok néhány baromfit, malacokat, két sertést hizlalok évente. — Nos, volt cseléd, volt a maga gazdája, aztán tsz-tag. Három sorsa közül ügy an melyik volt jobb? — Ha megvágom a bal kezemet, az fáj, ha a jobbat, akkor meg az. — Annyit jelenthet ez, hogy akárhogyan is alakult az élete, mindig csak nehéz volt a sorsa. El is magyarázza: — Télen-nyáron minden áldott nap hajnali fél háromkor már etetés, és van úgy, hogy este kilenckor fogok ki, deákkor még el is kell látni a lovakat. Alig alhat az ember. — Most legalább kipiheni sok fáradalmát. — A betegség nem pihenés. Ha megerősödöm, mindjárt visszamegyek a lovak mellé. Most ki hajtja a két csillagos pej kancát, a mind a négy lábára kese Mancit meg a Babát? Aki éppen ráér — feleli. Arra meg, hogy a sok kézen biztosan leromlanak a lovak, azt mondja: — Majd feljavulnák az én kezem alatt. Mert visszamegy, amint meggyógyul, hajtogatja. Talán annyira szeret dolgozni? — Nem én? Csak hát munka nélkül nem lehet meg az ember. A munkát gyerekkorában kezdte, vénségére se tudja abbahagyni. Szokoly Endre egyre több szintetikus alapanyagú kelmét gyárt. Ilyenek a polinéz, poliészter, poliakril- nitril termékek. Legújabb árucikkük a mintás pamutáru, amelyet Golflencott néven hoznak forgalomba. A jövőre is gondol a textilipar. 240 millió forintos hosszú lejáratú bankhitelt vesznek fel, melyből korszerű gépeket vásárolnak, hogy jobb minőségű anyagot adhassanak a piacnak. Sokan hiányolják a vásárlók közül, hogy a beharangozott kelmékből nem lehet kapni a boltokban, ezen úgy segít a vállalat, hogy szerződést köt a Ruházati Nagykereskedelmi Vállalattal. Augusztustól valamennyi termékükből elegendő mennyiségű és minőségű konfekcióruhát gyártatnak. jéneh lenni a maradandó alkotásnak, építésnek. Molnár Antal, a községi tanács vb-elnöke írja kísérő levelében: „...a 192 oldalas könyv, képekkel és grafikonokkal illusztrálva, a mintegy 800 éves községet ismerteti meg az olvasóval... Hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulójának megünneplése alkalmából már eddig is nagyjelentőségű segítőtárs volt a mű.. Kiadásunk bemutatásával szeretnénk más községek hűséges lakóiban is felkelteni a vágyat, felébreszteni a kedvet hasonló könyv összeállításához. Mert ugyan nehéz, áldozatos ez a munka, de hatása, eredményé á legválasztékosabb szavaikkal sem méltatható. —sági— Venni, cserélni, eladni akar? DÍJMENTESEN hirdetjük eladó ingatlanát INGATLAN adás-vételi ügyével forduljon a FEST MEGYEI INGATLANKÖZVETÍTŐ VÁLL KÖZPONTJÁHOZ ÉS KIRENDELTSÉGEIHEZ Központ: Budapest V., Kálmán I. utca 13. Tel.: 112-842. Kirendeltségek: CEGLÉD Körösi u. 11. Tel.: 261. VÁC . Széchenyi u. 9. Tel.: 673. NAGYKATA Bajcsy-Zs. u. 22. ÉRD Diósdi u. 34. GÖDÖLLŐ GYAL Dózsa Gy. u. 12. Iglói u. 24. Tel.: 305. DUNAHARASZTI Dózsa Gy. u. 1. Tel.: 61. SZENTENDRE Kossuth L. u. 36. Tel.: 624. NYUGDÍJAS FOGATOS
