Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-13 / 61. szám
tm MÁRCIUS 13.. PÉNTEK 3 ÁPRILISTÓL - ÁPRILISIG ,Új föld" 42 ezer holdon Százhatvannyolcezer mázsa búzatöbblet Kevesen gondolnák, hogy hazánk területének fele olyan föld, amelyen a termelésre káros, kedvezőtlen állapotok uralkodnak. Azt értjük ez- i alatt, hogy a talaj összetétele csak megfelelő javítással változtatható jó termővé. Pedig a több mint 3 millió kataszteri holdmyi földterület már jóval kedvezőbb adat a 25 évvel ezelőttinél. Negyedszázad alatt közel 2 millió kataszteri holdat hoztak rendbe az ezzel foglalkozó szakemberek. ' Minderről Gál Sándor, a dunakeszi központtal működő Talajjavító Vállalat főmérnöke számolt be tegnap munkatársunknak. Egyúttal elmondta, hogy a talaj javítására nagy erőfeszítéseket tesz. óriási áldozatokat hoz az állam. Pest megyében közel 42 ezer kataszteri holdat tettek jól termővé. amelyből 25 ezer hold volt a homok. Egy kis számolással kideríthetjük, hogy a jobb talajon holdanként átlag 3—4 mázsával több búza teremhetett, amely 168 ezer mázsás többletnek felel meg. A számítás persze elméleti, hiszen nemcsak gabona kerül a földbe, de arra jó, hogy érzékeltesse a kedvező változást. Javítottuk a szobi, a váci, kisebb mértékben a szentendrei és budai járási savanyú talajokat, a véd, a gödöllői, a dabasd, a nagykátai járások homokos tábláit. Minderre közel 350 milliót adott az állam, amelynek 60—62 százaléka visz- sza nem térítendő állami támogatás. Az utóbbi négy-öt év alatt egyre több gazdaság jelentkezett és vállalkozott arra, hogy saját erőből javítja rossz területei állapotát és hozamát. Ezt ott tehetik meg. ahol megfelelő tőzeges lápföldek állnak rendelkezésre: 18—20 ilyen tsz-ről van szó. Egy évtizede annak, hogy a talajvédelem és a vízrendezés is nagyobb teret kapott. A kártételek és pusztulások ellen fogott össze és fog össze ma is sok ember. Társulások, gazdaságok és a talajjavító vállalat együttműködése, vagy saját ereje igyekszik itt is kedvezően éreztetni az emberi elme és erő hatását. A nagyarányú munkálatokat persze mindenütt megelőzi a kihagyhatatlan agronómia! előterv. Ezek j árvát már elkészítették. Hogy ez így történt, ahhoz jelentős mértékben hozzájárult a megye segítsége, holdanként 200 forintot biztosítottak a tervek költségeire. Negyedszázad alatt a föld is sokat változott, a nagy erőfeszítések eredménye azonban iavított talajokon gyorsan tapasztalható: a javított területeken 3—7 év alatt megtérül a munka és a felhasznált anyag, természetesen a hozamoktól függően. Hogy manapság bőséges az aratás, s mindennapi kenyerünkről saját gazdaságaink gondoskodhatnak, nem is utolsósorban a nagyszabású talajjavító programnak és az ezzel foglalkozó áldozatos és következetes munkájának köszönhető. Az ország első, minden kényelmi szempontnak megfeleTanácsvezetők tanácskozása Tegnap délelőtt Cegléden, a művelődési házban találkoztak a megye járási, városi tanácsainak vb-elnökei és titkárai, valamint a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának osztályvezetői. Az értekezleten dr. Ádám 'Mihály, a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának titkára tartott előadást a hatósági munka helyzetéről és ismertette a következő időszak feladatait. Kusza Béla osztályvezető a termelőszövetkezetek kiegészítő tevékenységéről, az eddig szerzett tapasztalatokról számolt be a járási és városi vezetőknek. nek, a gócpontokon pedig forgalmi irodákat. Ilyen gócpont lehetne például Dunakeszi és Alsógöd. A forgalmi irodák diszpécserei URH-összeköttetésben állnak egymással, s ha eső, zápor, felhőszakadás, vagy más ok miatt a vártnál nagyobb az utasforgalom, soron kívül tudnak új kocsikat beállítani. Felhasználhatnák a veszteglő helyi járatokat is távolsági buszként. Egyszóval: jobban ki tudnák használni a kocsiparkot, s a kirándulóknak sem kellene sokat várakozniuk, bosszankodniuk. lő, korszerű autóbusz-útvonalát a Dunakanyarban építik ki. A „mintavonalról” három változatban készült tanulmányterv a MÁVAUT-nál. Március végéig terjesztik fel az Autóközlekedési Tröszthöz, végleges döntésre csak utána számíthatunk. A „mintavonal” tervnek is szép. Budapest—Vác és Szentendre—Leányfalu—Visegrád között, három lépcsőben, 4—5 év alatt fedett várólMt építeFelhőszakadás ellen 1 íRH-s diszpécserek Autóbusz mintavonal a Dunakanyarban Jubileumi versenyben a kereskedők Akik felruházzák a megyét A Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat jubileumi munkaversenyén 29 szocialista brigád vesz részt, csaknem minden dolgozó felajánlásokat tett Az eddigi értékelések sok jó eredményről adtak hírt. Kalmár István, a vállalat igazgatója a jubileumi verseny három területéről tájékoztatta munkatársunkat. Eladni az elfekvő árul — Az eladók versenyeznek, hogy minél több elfekvő árut értékesítsenek. Miért szükséges ez? — A divat és a szezon nagy király a mi szakmánkban. A divat változása, múlása befolyásolja az igényeket, minden évszakban más és más a kereslet A vesztegelő áru rontja a kereskedés hatásosságát, tehát az eladók felajánlásokat tesznek, hogy a divatja múlt, vagy szezonon túli cikkeket is eladják. — Mutassa be ezt egy példával. — A bolt 300 gyermeksapkát rendelt, később kiderült, hogy az áru iránt kicsi az érdeklődés. A kollektíva felajánlotta, hogy kereskedelmi módszerekkel mégis eladja p sapkákat. —! Hogyan? — Kereskedelmi fogásokkal. Jó információ adásával el lehet érni, hogy a vevő olyan árut is vegyen, amelyet nem keres. A jó kereskedő sohasem mondja ki e szót: hiánycikk, hanem pótló árut kínál. Most például a kordszövetet nem nagyon igénylik, de ettől ez még jó anyag és a készletet értékesíteni kell. 1 — Vajon a vásárló nyer-e a versenyből? — Igen. Nem távozik üres kézzel a boltokból, udvarias eladókkal találkozik. És hangsúlyozom: a divatja múlt cikk nem bóvli, a vevőt nem csapjuk be, s a nehezebben mozgatható áruk értékesítése növeli a vállalat eredményességét. Bővíteni a választékot — Hogyan versenyeznek az áruválaszték bővítéséért? — A vállalat igyekszik jó feltételeket biztosítani: több úton át szerezzük be a termékeket, budapesti, vidéki nagykereskedelmi vállalatokkal és közvetlenül az iparral is kapcsolatban állunk. A boltok úgy versenyeznek, hogy a helyi igényeket kielégítő áruválasztékkal várják a vásárlókat. — Megkötik-e a boltvezetők kezét a választék kialakításában? — Több olyan áru van — így például a férfi-, női cipőit, munkaruhák stb. —, amelyet a boltoknak kötelező átvenniük, ugyanis e cikkeket nekünk termelik, szerződést kötöttünk a gyártásra. A 400 milliós árukészletet nem bízhatjuk a véletlenre, de a boltvezetőknek bemutatjuk az új cikkeket, s az ő rendelésük alapján határozzuk meg a mennviséget. — Hogyan lehet mérni, hogy bővül-e a választék? — Tükrözi ezt a kereskedés eredménye, a forgalom, a készlet forgása, az üzletekről mondott vélemény. Az eladók akkor szerepelnek jól a versenyben, ha a sajátos igényeknek megfelelő árubőséget biztosítanák. Olcsó cikkeket a vásárlóknak — Szorgalmazzák-e a versenyben, hogy az eladók minél több olcsó árut értékesítsenek? — Fokozatosan ezt is figyelembe vesszük. Szeretnénk, ha olcsó zakókat vehetnének a vásárlók, ne csak 600 forintos pulóvert ajánlhassunk nekik, de 200 forintosat is. És arra törekszünk, hogy ne legyen bosszúság az apró cikkek — tű, gvűszű, gumipertli — hiánya miatt. — Az eladók a forgalom után jutalékot kapnak. Az olcsó cikkekből többet kell el- adniok. hogy ugyanannyi pénzt kapjanak, mint a drága áruk után, vagyis többet kell dolgozniok. Hogyan oldják fel ezt az ellentmondást? — Az olcsó áruknál célju- talmakait tűzünk ki, nagyobb részesedési kulcsot állapítunk meg. Keressük a megoldást. A jubileumi versenyt az évforduló után is folytatjuk es az olcsó cikkek eladását versenyfeltétellé tesszük. A Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói április 2-án értékelik a jubileumi versenyt A legjobbakat serleggel, kitüntetéssel jutalmazzák. A győztesek három nap jutalomszabadságot is kapnak. Fóti Péter A terv megvalósításához körülbelül 15 millió forintra van szükség. Kérdés: megkapják-e? Mindenesetre: számítanak a helyi tanácsok közreműködésére is. Hol, milyen várók, irodák épüljenek? — erről csak az év közepén születik döntés. Ami már bizonyos: az iáéin öt új csuklós autóbuszt állítanak forgalomba a váci vonalon, ezzel sűrítik a járatokat, s csökkentik a tumultust. (paládi) — A termelősBövcíiezetek gépeinek gyors javítására erőgépek és autómotorok főtengely köszörülésével, csapágyak fúrásával bővíti profilját az Ipari Szerelvény és Gépgyár mátészalkai üzeme. Mosolycsekk nélkül Az ismétlés az unalom anyja. E népi közmondást magam gyártottam, azért, hogy azonnal meg is cáfoljam: az unalmas ismétlésre is szükség lehet — ha szükséges. Emeltem már fel mord arcomat, mosolygós tekintetemet, könyörgő pillantásaimat több ízben is a sajtó hasábjain, messze előbb, mint a mosolycsekk ötletének megszületése egykori nagy pillanata — hogy: mosolyogjunk egy kicsit, kérem. Ilyen szelíden, ilyen könyörgő alázattal ejtettem szót a kedvesség mellett — korántsem csak kereskedelmi életünk mosolytalan Szaharája ügyében, egy kis oázisért epekedve. Általában, a nagy magyar mosoly nélküli sivatag ellen tiltakoztam és teszem ezt most is, s minden bizonnyal tenni fogom még néhányszor, mindaddig, míg egy szelíd mosolyú arc fölém nem hajol majdan, hogy lefogja végre egyszer és utoljára mosolyt látó és a halálban ezért boldogult lelkem feletti szemeimet. Mogorva nép lettünk volna? Mert, hogy mogorva nép „lettünk volna”, arra minden okunk meglett volna, sőt meg is volt egykor. Ezzel korántsem akarom azt állítani, hogyha a föld isten kalapja, akkor ma már Magyarország a fuldokló kacagás országa rajta, mert aki itt él, annak határtól határig kell húzódnia a szájának az állandó és szakadatlan boldogságtól. Am úgy érzem, hogy van okunk egy kevéske derűre — legbelül tudom, hogy sokra is, de ilyet manapság nem iliik nálunk mondani, nem bizony —, s e derűből van lehetőségünk meríteni egy kis mosolyravalót embertársaink számára is. Megyek az utcán, udvariasan és férfivoltomhoz illően, előre köszönök egy hölgynek, aki úgy mordulja vissza a „jó napot ’- ot, mintha a korára tettem volna szemtelen megjegyzést. Arca merev, mint kultikus táncosok álarca, tekintete jeges, miközben lelkemben eltikkad a vágy a kedves, az ajka csücskén, felvillanó mosolyáért — hogy örül, mert lát; hogy örül, mert udvarias vagyok; hogy örül, mert örül... De nem, nem örül semminek, legkevésbé nekem... Bemegyek a hivatalba, dolgom intézendő. Isten látja lelkem, valamint honfitársaim, hogy a hivatalba néha annak sem öröm járni, aki dolgozik, hát még annak, akit ügyes-bajos dolgának kaján sorsa visz szorongva a hivatal karjai közé. Ha már kar, legyen kar, de felette legalább legyen mosolygós arc. De nem: a hivatal morc, mogorva, félelmetes, hogy törpévé aszalódom, s úgy érzem, világra születnem is már eleve pimaszság volt, de hogy még mindig élek, sőt KORTESKEDÉS ÉS DEMOKRÁCIA Itt-ott, ahol a mandátum lejárt, vezetőségválasztó közgyűléseket tartanak mostanában egyes termelőszövetkezetekben. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy ezeken a választásokon csaknem mindenütt maradéktalanul érvényesül a tsz-demokrácia. Érthetőbben. de több szóval kifejezve abból áll ez a demokrácia, hogy a tagok minden befolyásolás nélkül azt választják meg szövetkezetük vezetőiül, akiket soraikból a legalkalmasabbnak találnak. Egy-egy posztra azonban egy, vagy két, sőt, előfordul, hogy három személyt is jelölnek, döntse el titkos szavazással a közgyűlés többsége, melyik jelöltet választja meg. Néhány nap múlva Dabason három közös gazdaság, az Egyetértés meg a Szikra Tsz és a Törekvés Szakszövetkezet tagjai, miután kiilön-külön megtartott közgyűlésükön már kimondták, hogy egyesülnek, most először ülnek együtt ösz- sze. Ezúttal kell a háromból eggyé lett kollektívának megválasztania vezetőit és a választást olyan küzdelem előzi meg, mint általában minden választást. Egyelőre azt kell eldönteni, melyik tisztségre kiket jelölnek. A kilenctagú jelölő bizottság felkeresi a tagokat. vagy legalább is a tagság nagy részét, és véleményüket tudakolja, hogy aszerint állítsa össze a listát. Egy- egy tisztségre a hangulat kipu- ha. tolásának megfelelően, itt sem egyetlen jelöltet állítanak. Régi választási szokás szerint, felújult a jelöltek érdekében a korteshadjárat is. Ház- ról-házra járnak a kortesek, ki az egyik, ki a másik jelölt mellett érvel. A választók meglátogatása egyébként önmagában nem elítélendő cselekmény. Megfelelő keretek között nem ellentétes a demokráciával az ilyesfajta agitáció. Vigyázni kell azonban, hogy a már régen divatjamúlt, a mi társadalmi rendszerünkből örök időkre száműzött kortes- fogások, a felelőtlen Ígérgetések fel ne támadjanak. Nem helyes tehát, ha a szakszövetkezet tagjai között olyasmit híresztelnek, mintha Y jelölt, ha X-szel szemben elnökké választják, nem nyúl senki földjéhez. A szakszövetkezet alacsonyabbrendű társulás a termelőszövetkezetnél, ezt mindenki tudja. A dabasi szakszövetkezet tagjainak nagy része, ahogy az előző években, már az ősszel hozzáfogott az eddigi alapon a föld megműveléséhez. Senki munkája nem veszhet kárba, bárki legyen az elnök, aki ősszel vetett, az arat majd a nyáron. Am a következő gazdasági évtől kezdve a három egyesült társulás minden darab földje — a háztájit kivéve —, közös megmunkálás alá kerül, mert ez a törvény. S a törvényen nem változtathat az egyesült tsz újonnan választott elnöke sem. Ahogy a munkából kiöregedetteknek juttatott összeget sem az elnök, hanem csakis a tagok akarata szabhatja meg. Akaratuknak viszont határt szab a tsz tiszta jövedelmének nagysága. Sok pénzből, nagy nyereségből akár segély, akár nyúgdíjkiegészítés formájában, több jut az öregeknek. Esetleg még több, mint eddig. ígérgetésekkel egyébként befolyásolni talán lehet a választókat, de a megfontolt ember a szavazásnál mégiscsak mérlegeli az adott lehetőségeket. Meg azt is, hogy akire a szavazatát adja. szakmailag, emberileg mit ér, képes-e egy 7500 holdas gazdaságot felvirágoztatva. a tagok tisztességes megélhetését biztosítani. S magatartása növeli-e. vagy sem a tagok munkakedvét. Hiszen a tagok és a vezetőség emberi kapcsolatától erősen függ a jó munka, tehát a tsz eredményessége. Látogassák hát a kortesek a tagokat, agitáljanak csak a jelölt mellett, vagy ellene, de az igazmondást soha ne tévesz- szék szem elől. Be nem tartható Ígérgetések sem a tagok érdekét, sem a tsz-dcmokráciát nem szolgálják. Mindezt ugyan a most Bahason folyó tsz-váiosztás kapcsán mondjuk, értsen azonban belőle mindenütt, mindenki. Szokoly Endre Sikeres a „Helga-akció Családtervezési és felvilágosító körútra indultak a Pest megyei orvosok, dr. Bágycmi a hivatalba is bemegyek ráadásul — ez már vétek. A kartárs összevonja a szemöldökét, szája szögletében fészket ver a sarkvidék jege és én megint senkivé és semmivé lettem: én, aki még néhány pillanattal ezelőtt délceg és vidám léptekkel haladtam az élet kedvesnek tűnő országútján. Nincs országút, nincs mosoly és nem vagyok én. Én: ügyfél lettem. Egy létező lény, akinek még egy korhadt, egy másodosztályú, egy exportból visszamaradt mosoly sem jár. Hogy a Centrum Áruházakban bevezették a mosolyt egy csekkért — már ez egymagában igazolja jogos aggodalmamat a hazai mosolytermés ügyében. De hát végtére is, egy egész ország több mint tízmillió lakosa számára nem lehet csekket gyártani, hogy mosolyogjunk egymásra. Most persze azt hiszik: ennek sincs jobb dolga, mint ezernyi tennivalónk, gon- dunk-bajunk között az állandó vigyorgási görcsöt számon kérni rajtunk! Pedig hát: ezernyi gondunk, bajunk, meg még az ezernyi tennivalónk, ha nem is lesz könnyű, de könnyebb igen, ha | igyekszünk úgy viselkedni egymással szemben, hogy embernek tekintjük azt, aki — ember. És mosolyogni csak az ember tud. Állítólag ez különbözteti meg az állatvilágtól. Pontosabban ez is. Mosolyt csekk nélkül. Mert azt lehet. De emberséget, ember nélkül, nem lehet elképzelni ! Gyurkó Géza Attila főorvos vezetésével. Tizenegy helyen — a Helga című nyugatnémet film bemutatása után — válaszolnak a fia- talok és az idősebb generáció kérdéseire. Az első találkozók azt bizonyítják, van mire válaszolniuk. Kis papirszeäete- ken, név nélkül kérdeznek ugyan, felállni senki sem mer. De kérdeznek. — Hogyan lehet védekezni? — Mi okozza a koraszülést? — Igaz-e, hogy a fogamzás- gátlók ártalmasak? Nem mindenhol fogadták szívesen az orvosokat. Nagykőrösön sem. A „felnőttek” hallani sem akartak az előadásról. A végén mégis hatalmas taps kíséretében köszönték meg a pedagógusok, az orvosok segítségét. Akciójuk még mindig csak bóíor kezdeményezés. Élő problémákon kell segíteni. Budapest közönsége, a naponta fővárosba járó fiatalok problémái és a megye nagy kiterjedése speciális és kvalifikált munkát kíván a felvilágosítók - től. A témáktól való elzárkózás javíthatatlan mulasztás lehet. 1969-ben az országban 200 ezer abortusz volt, 12 százaléka Pest megyében! A családtervezés és felvilágosító delegáció, a „Helga-akció” résztvevői még csak útjuk felén járnak. Az adatok azt bizonyítják, nem hiábavaló akciójuk. Szükség van rá, hiszen sokan vannak még a megyében, akik várják tanácsaikat. —n. j.— — A Kőbányai Gyógy szeráru gyár ügyviteli adatait bérmunkában a Csepel Autógyár dolgozza fel, ICL 1900-as típusú számítógépén.
