Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-28 / 50. szám

MOHOB »VIDÉKI Á P E S J MEG Y E l H TRL XII. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM 1970. FEBRUÁR 28., SZOMBAT Közös vb-ülés az ellátásról GOMBA, BÉNYE, KÁVA — MIT TESZ A PILISI ÁFÉSZ IDÉN ? A három község: Gomba, Bénye, és Káva életében az el­ső alkalom volt, hogy keres­kedelmének helyzetéről, az áruellátásról, szolgáltatásról közös végrehajtó bizottsági ülésen értekezzenek. Az ülé­sen a tanácskirendel'tséigek ve­zetői, a pilisi ÁFÉSZ elnöke: Csikós János, valamint Bottlik j János kereskedelmi felügyelő, a három község körzeti keres­kedelmi felelőse vett részt. Időszerű volt beszélni a gondokról, egyeztetni az elképzeléseket, terveket, s mindezt összhangba hozni, az ÁFÉSZ rendelkezésére álló, fejlesztésre szánt pénzügyi ke­rettel. Nem is olyan régen Bé- nyén, majd Gombán jártunk, és mindkét községben súlyos panaszok merültek fel, cik­künket is a pilisi ÁFÉSZ cí­mére írtuk. Hogyan alakult Első lett: a trojka Jól sikerült vidám karnevált azóta a helyzet? Várható-e ja­vulás, főleg a szolgáltatások terén, hiszen ekörül voltak a nagyobb bajok? Félmillió forint áll rendel­kezésre, ezt a pénzt kell úgy elosztani, hogy mind­három községben sor ke­rüljön a legfontosabb gon­dok megoldására. Ez az összeg nem nagy, de a tanácsok — az ÁFÉSZ-szal karöltve — mindent megtesz­nek az ellátás biztosítása érde­kében. A béke tehát — sajnos, j nem volt mindig így — hely­reállt a két szerv között. Káván ingyen biztosít a község egy beltelket a lakos­ság tüzelőellátásának megol­dására. Az ÁFÉSZ ígéretet tett, hogy két hónapon belül rendezi a régóta vajúdó gőz- kérdést. Bényén a Cimbora nevű italbolt megoldatlan raktáro­zása, a kultúrálatlan helyisé­gek miatt volt panasz. A kul­túrotthon viszont kihasználat­lan, hiszen a bényei fiatalok átjárnak a gombai kultúrház­ba, klubba — így a Cimbora átköltözhet a kulturhéz épüle­tébe. S nem kocsma lesz töb­bé, hanem bisztró, a fejlődő községhez méltó körülmé­nyekkel. Gombán a Tünde eszpresz- szót tatarozzák az idén, s a nemsokára megnyíló táncterem melletti büfé üzemeltetését is vállalja az ÁFÉSZ. A régi igényre, a közétkeztetés bevezetésére sajnos ez évben sem kerül sor, pedig 250—300 ember étkezte­téséről van szó. Ha az italbol­tot itt is bisztró jelleggel mű­ködtethetnék, lenne lehetőség egytál ételek kiszolgálására is, de a rendelkezésre álló összeg­ből erre már nem futja. Ma­rad a remény: talán jövőre. A végrehajtó bizottsági ülé­sen — a bényei 44-es vegyes­bolt és a gombai szeszfőzde kivételével — dicséretben ré­szesítették a három község ke­reskedelmi egységeinek vala­mennyi dolgozóját. (koblencz) VB-ÜLÉS lesz ma délelőtt 9 órai kezdet­tel Úriban. A termelőszövetke­zet zárszámadásáról készült beszámolót tárgyalják meg. UÍREK — A ma estére Üllőre meg­hirdetett Gemini hangverseny technikai okok miatt elmarad. — Farsangi bál lesz ma este a monori József Attila Gimná­ziumban. — Piaci újságárust felvesz a monori posta. Jelentkezni a postán tehet. MA ESTE CIGÁNYBÁL MONORON Ma este cigányból lesz Mo- noron, a Fészek vendéglőben. A műsorban fellép Vörös Sári és Puskás Sándor, konferál Magyaradi Jenő. ÜGYELETES ORVOS Gyomron: dr. Lányi Péter, Monoron: dr. ítadas Mária, Monori-erdőn, Nyáregyházán, Vasadon, Csévharaszton: dr. Csanálosi József (a vasadi ren­delőben), Pilisen: dr. Illanicz Elemér, Üllőn: dr. Koncz La­jos, Yecsésen: dr. Fodor Etel­ka tart ügyeletet szombaton és vasárnap. Ügyeletes gyógyszertár Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Já­nos utcai. rendezett a 2612-es számú Mar­tinovics Ignác úttörőcsapat a vecsési 2-es számú általános iskolában. Hangulatos jelme­zekbe öltöztek a diákok, és nagy kíváncsisággal várták a jelmezverseny eredményhirde­tését. Első lett a trojka cso­port, a három „lovacska”: Né­meth, Ilong és Winkler Aranka ötödikes, valamint Bánfi Ka­talin hatodikos tanuló és haj- tójuk, a szintén hatodikos Ka­ri Zsuzsanna. Ugyancsak első díjat kapott római lány jelme­zével az ötödikes Perényi Ka­talin. Az úttörőkamevál még egy érdekességgel szolgált, társa­dalmi munkában zenélt az is­kola volt és jelenlegi tanulód­ból alakult REX zenekar. Egé­szen jól csinálták. (pápay) HUMOR ÉS VIDÉKÉ PÁRBESZÉD — Képzelje, átúsztam a Ti­szát! — Hosszában? — Nem. — És még ezzel dicsekszik? — De a Szénás:, az igen! Po­zsonytól Pestig úszott! — Ár ellen? — Árral. — Ügy könnyű. — Nem jön? Fürdünk egyet. — Köszönöm. Van fürdő­szobám. Sz. A. — 28 boltja van az üllői ÁFÉSZ-nak, Üllőn 19, Péterin 3, Monoron 2 és Vecsésen 4. MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Kleopátra I—II. Gyom­ról Talpalatnyi föld (jubileumi film, ifjúsági helyárakkal). Mag­lód: Egy nehéz nap éjszakája. Mende: Nyomorultak I—II. Mo- nor: Bolondok hajója. Pilis: Fel­robbantott pokol. Üllő: Egy fiatal pár (16 éven felülieknek). Vecsés: Harc Rómáért I—II. Űri: Egy falat kenyér. Nyáregyháza: Szemüve­gesek. Tápiósáp: A hekus és azok a hölgyek. Tápiósüly: Bolondok hajója. Vasad: Egri csillagok I—II. Péteri: Dorellik jön. Folytatásos történetek a nyitott szekrényaj tokról Háziasszonyok a nyárikonyhában Pénz az ablakban Kupái Margitnak az 1968-as húsvéton nem voltak anyagi gondjai. Nem úgy Rafael Bor­bálának. A maglód! V. K. észrevette, hogy tyúkjait lopják, ezért riasztócsengőt szerelt fel a ka­pujára. Húsvét hajnalán arra ébredt, hogy szól a csengő. Ki­szaladt az udvarra, és látta: nyitva a tyúkól ajtaja. A tyúk­jai még megvoltaik, ezért felté­telezte, a tolvaj még ott rejtő­zik valahol az udvarban. Mag is találta, Rafael Borbálát, megfogta és a rendőrségre akarta vinni. A tolvaj azonban kiszabadította magát és kere­ket oldott. Ott maradt azon­ban a műbőrtáskája és a pa­pucsa. V. elvitte a bűnjeleket a rendőrségre, így rövidesen lefülelték a tyúktolvajt. A következő portyára együtt ment a két tolvaj nő, 1968 augusztus végén. Gyöm- rőn jártak és betértek K. Á. lakására. A háziasszony aznap vette át szomszédja nyugdíját a postás­tól. 850 forintot, és letette a szobába, az asztalra azzal, hogy majd átviszi a szomszédjának, ha az hazajön. Utána kiment a konyhába dolgozni. Kupái és Rafael bementek az udvarra, és a verandán át benéztek a la­kásba. Látták, hogy a háziasz- szony a konyhában van, és meglátták a szoba asztalán a pénzt. Rafael Margit volt az alacsonyabb, ezért ő surrant be a verandára, a konyhaajtó előtt lehajolt, és bement a szo­bába a pénzért. Miután a gya­nútlan háziasszony semmit sem MARTI Olyan önfeledten rótta a kö­röket a gyömröi tó jégén, hogy a szó szoros értelmében öröm volt nézni. Matyó Márti az út­törők országos versenyére ké­szült. Az elmúlt vasárnap szülei is elkísérték Budapestre, a Vá­rosligetbe, szurkoltak neki. Ér­demes volt. A vidékiek 200 méteres futamát Márti nyerte. Aztán elindult 400 méteren is, itt azonban már fáradt volt, és talán balszerencsés is, helye­zést sem ért el. összetettben második lett. Végeredményben Márti nagy sikert ért el, s ebben nem kis része volt a felkészülésnek, és testnevelő tanórának, Dobossy Tamásnak. Márti VIII. osztályos, félévi eredménye 4,9 volt. Jövőre a monori gimnáziumban, majd érettségi után a testnevelési főiskolán szeretne továbbta­nulni. Testnevelő akar lenni. Szorgalma, tehetsége alapján, megvan az esélye rá. (g.) vett észre, a tolvajok kint megosztoztak a nyugdíjon. Sz. A.-ék maglódi háza nincs körülkerítve, az előszoba az udvarról nyílik. 1969 már­ciusának egyik napján a házi­gazda ezerötszáz forintot adott a feleségének azzal, hogy tegye a pénztárcába, vásárolni akar belőle valamit. Sz-né úgy is cselekedett, majd a pénztár­cát a konyhaablakba tette. Az­tán bementek a szobába. Köz­ben a nyitott előszobán át be­ment a konyhába Kupái Mar­git. Meglátta az ablakban a pénztárcát, leemelte és kivette belőle a pénzt, majd távozott. Sz-ék csak este vették észre pénzük hűlt helyét. Rafael Borbála 1909 áprili­sában megint egyedül járt Ecseren, P. F.-né házában. Az asszony éppen a nyárikonyhá­ban tett-vett, a tolvaj a nyitva hagyott konyhán keresztül a szobába surrant. Itt is mindent nyitva talált, zavartalanul ku­tathatott a szekrényben pénz után. Semmit sem talált, pedig már minden ruhát kidobált. Az ágyban kereste a pénzt, ami­kor belépett a szobába P.-né. A fiával együtt fülönfoglák a tolvajt és bekísérték a rendőrségre. Kupái Margit utoljára 1969 májusában lopott Maglódon. özv. K. S.-né egyedül él egy több szobából álló kúriaszerű épületben. Az özvegyasszony a kertben dolgozott, így a tolvaj bejutott a lakásba. Igaz, nem minden akadály nélkül: két ruhásszek­rényt kellett belülről eltolnia ezzel volt „elreteszelve” a la­kás. Ezután kinyitotta a subló­tot. s ott egy bádogdobozt ta­lált. Felnyitotta és látta: „kin­csekre bukkant!” Aranykereszt briliánsokkal A doboz arany és ezüst ék­szerekkel volt tele. Nem is ke­resgélt tovább, magához vette a dobozt és hazasietett. Szám­ba vette a kincset: aranylánc, Szent György tallérral, törött arany karkötő, több értékes aranygyűrű, ezüst karkötő, sok gyöngj/sor, medáliák, brosstűk. Legjobban egy 60 centi hosszú aranyláncnak és a rajta levő, briliáns kövekkel kirakott aranykeresztnek örült meg, ezt kivette, a többit a dobozzal együtt egy takaróba csomagol­ta, és a lakásban, a kémény mellett a földbe ásta. Az értékes arany keresztet azonban egy cérnára fűzve a nyakában viselte, majd a lánc­cal együtt — vallomása szerint — elvesztette. Az ellopott ék­szerek értéke 5 ezer 106 forint. A nyomozás során a dobozt megtalálták és a lánc és a ke­reszt kivételével visszajuttat­ták az ékszereket a tulajdo­nosnak. Az ítélet A járásbíróság ítélete: Kupái Margitét, aki hat helyiségben jogtalan behatolás útján és visszaesőként elkövetett lopás­ban bűnös (egy esetben mint tarstettes), halmazati büntetés­ként 4 évi és 6 hónapi szabad­ságvesztésre ítélte a bíróság. Rafael Borbálát két lopás (egy esetben mint bűnrészes), és két lopási kísérlet bűntette miaitit halmazati büntetésként 1 évi és 6 hónapi szabadságvesz­tésre ítélte. Kupái Margit bün­tetését börtönben, Rafael Bor­bála büntetését szigorított munkahelyen kell letöltenie. Fogarasi Olga (Vége) Az együtt lehet nem Dr. Dikó István járási főor­vos búcsúztatta rövid kis ün­nepség keretében a nyugalom­ba vonuló Bán Mária körzeti védőnőt. Ö maga így beszélt a munkájáról: — Nagyon szeretem az em­bereket. Régen, amikor még gyermek voltam, mindig az volt az álmom, hogy olyan szakmát választok, ahol gyer­mekekkel foglalkozhatok. Ne­hezen kristályosodott, ki ben­nem a gondolat: védőnő le­szek. Huszonhat évvel ezelőtt egy kis Hajdú-Bihar megyei falucskában kezdtem működé­semet. Nem volt könnyű dol­gom. Egy-egy körzeti orvos ak­koriban négy községet látott el, s nagy felelősséggel járt a vé­dőnők munkája is. őrzök ma­gamban egy kedves kis törté­netet. Az egyik fiatalasszony koraszülö,tt gyermeket hozott a Tis éve ókag Még magam is bejártam Gombáról Budapestre dol­gozni, emlékszem, tíz évvel ezelőtt, 1930-ban százhat­van aláírással kérvényt ad­tunk be a MAVAUT-igaz- gatósághoz: kértük, hogy a sok autóbuszjárat közül legalább az egyik jöjjön fel a faluvégig és ott szedje fel az utasait, ne kelljen nekik begyalogolniuk a templo­mig. Másfél kilométeres tá­volság ez, az autóbusznak néhány perc, a bejáróknak azonban félórás időmegta­karítást jelent. Gyorsan válaszolt a MAVAUT: a tanács ilyen irányú kéréssel még nem fordult hozzájuk, tehát nem tudnak foglalkozni az ügy­gyei. No, ha csak ez kell! Ettől fogva Gyarmati Ist­ván tanácstag minden ta­nácsülésen megemlítette a körforgalom iránti kérést — eredménnyel. 1968-ban bizottság szállt ki a MÁVAUT-tól, a tanács vezetőivel együtt helyszíni szemlét tartottak, és meg­született a megegyezés: ha a tanács az előírásoknak megfelelően megcsináltatja i az utat, semmi akadálya, hogy a busz felmenjen a falu végéig. A tanács gyorsan intéz­kedett, kiküldött tizenhat darab betongyűrűt, Gyar­mati István tanácstag moz­gósította a bejáró dolgozó­kat, és több, mint száz em­ber nekifogott az útépítés­nek, társadalmi munkában. A betongyűrűket lerakták, az utat elplanírozták, a ki­jelölt szélességben zúzott követ terítettek szét, majd sóderos homokkal lehenge­relték. Immár ennek két éve. Mindezek ellenére a tízéves óhaj még ma is csak óhaj. a busz ma sem jár fel a faluvégéig. Nem tudjuk elképzelni, miért! Jó lenne, ha a tanács gyorsan és erélyesen kézbe venné az ügyet. Juhász Béla Presszó a boltban A múlt héten nyílt meg a monori főtéren az átalakított, nagy önkiszolgáló bolt. A beállított presszógépnek nagy sikere van a vendégek körében. Péterffy felvétele. Túl a kezdeten A járási pedagógus-énzkkar hétköznapjai Nem egyszer tanúja voltam az elmúlt 25 év alatt a já­rásban olyan ünnepélynek, amely zene nélkül pergett, i vagy, amelyen olyan zene, ének szólalt meg, mely után mindenki azt mondta: in­kább ne lett volna. Felszaba­dulásunk óta — ha számvetést készítünk — jónéhány énekka­ri-zenekari kísérlet, kezdemé­nyezés született a monori já­rásban, amely rövid tiszavi­rágélet után meghalt. Erköl­csi-anyagi támogatás hiányá­ban megölte a — közöny. A közelmúltban ismét élet­re kelt e.gy nagy reményekre jogosító énekegyüttes. Hogy a közöny ne legyen úrrá rajta, összefogásra van szükség. Nem akármilyenre. Olyanra, amely legyőzi a kétkedő, kis­hitű „hangokat”. Olyan embe­rekre van szükség, mint pél­dául Z sögön András pilisi énektanár, aki — bár az együttes legidősebb tagja —, egy próbáról sem hiányzott eddig, aki mind igaz zenesze- retetével, mind emberi maga­tartásával példát mutat. De nem mulaszt el próbát Magó- csi Károly monori iskolaigaz­töltött időt elfelejteni világra, ez akkoriban elég rit­ka volt, jóval ritkább mint ma­napság, és az édesapa nagyon megijedt. Kedves védő néni, nem lesz semmi baj a gyer­mekkel? — kérdezte. Igyekez­tem őt megnyugtatni, hetekig jártam a családhoz, etetgettem a kicsit. Szépen gyarapodott. Az édesapa azt mondta: ha fel­nő a gyermek, magának adom az összes vagyonomat! A gyer­mek felnőtt. Nem is olyan ré­gen kaptam levelet a szüleitől, ma is hálásan köszönik a se­gítségemet .., — 1950-ben kerültem Pilisre. Egyedül voltam a községben és ráadásul még Nyáregyháza is az enyém volt. Hamar meg­szoktam az új környezetet, igaz segítőtársakra leltem. 1966-ban kerültem Monorra, a Petőfi utcától a Bem utcáig gató sem, aki sok elfoglaltsá­ga mellett szakit időt, ha a közösségért tenni kell vala­mit, s ha a zenéről van szó. Említést érdemel a monori Kossuth iskola kitűnően kép­zett énektanára, Somogyi Ró­zsa is, aki az együttesben az alt szólam vezetője. A járási padagógus-énekkar január végén új tagokkal gyarapodott. Szappanos Pe­temé Péteriből, Kertest Klára Monori-erdőröl, Szalay Ist­ván iskolaigazgató Vecsésről jött. Külön elismerés illeti Árvái Ilona, az üllői ének- zenei általános iskola tanárát, aki nemcsak bekapcsolódottá munkába, hanem a betanítás jelentős részét is vállalta. Huszonöt pedagógus a fel- szabadulás 25. évfordulójára készül jelenleg, Valentsik István ünnepre írott Memen- tóját tanulják. A különböző tételek: a Prolog, a Hunyadi, a Dózsa, a Petőfi, a Föltáma- dott a tenger, a Munkáskézbe, a Ragyogó nap. a Mindenki­nek kedves az élet stb. dalla­mait hittel és meggyőződéssel igyekeznek magukévá tenni. (v.) tartozó körzet volt az enyém, egészen a mai napig. — Kedves volt ez a búcsúz­tató, de megmondom őszintén, hogy nagyon nehéz elválni a gyerekektől és a munkatár­saimtól. Nem is szakadok el teljesen tőlük, ha csak tehetem meglátogatom őket, mert a sok fáradtságot igénylő munkát, az együtt töltött időt nem lehet elfelejteni ... (g- i)

Next

/
Oldalképek
Tartalom