Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-28 / 50. szám
MOHOB »VIDÉKI Á P E S J MEG Y E l H TRL XII. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM 1970. FEBRUÁR 28., SZOMBAT Közös vb-ülés az ellátásról GOMBA, BÉNYE, KÁVA — MIT TESZ A PILISI ÁFÉSZ IDÉN ? A három község: Gomba, Bénye, és Káva életében az első alkalom volt, hogy kereskedelmének helyzetéről, az áruellátásról, szolgáltatásról közös végrehajtó bizottsági ülésen értekezzenek. Az ülésen a tanácskirendel'tséigek vezetői, a pilisi ÁFÉSZ elnöke: Csikós János, valamint Bottlik j János kereskedelmi felügyelő, a három község körzeti kereskedelmi felelőse vett részt. Időszerű volt beszélni a gondokról, egyeztetni az elképzeléseket, terveket, s mindezt összhangba hozni, az ÁFÉSZ rendelkezésére álló, fejlesztésre szánt pénzügyi kerettel. Nem is olyan régen Bé- nyén, majd Gombán jártunk, és mindkét községben súlyos panaszok merültek fel, cikkünket is a pilisi ÁFÉSZ címére írtuk. Hogyan alakult Első lett: a trojka Jól sikerült vidám karnevált azóta a helyzet? Várható-e javulás, főleg a szolgáltatások terén, hiszen ekörül voltak a nagyobb bajok? Félmillió forint áll rendelkezésre, ezt a pénzt kell úgy elosztani, hogy mindhárom községben sor kerüljön a legfontosabb gondok megoldására. Ez az összeg nem nagy, de a tanácsok — az ÁFÉSZ-szal karöltve — mindent megtesznek az ellátás biztosítása érdekében. A béke tehát — sajnos, j nem volt mindig így — helyreállt a két szerv között. Káván ingyen biztosít a község egy beltelket a lakosság tüzelőellátásának megoldására. Az ÁFÉSZ ígéretet tett, hogy két hónapon belül rendezi a régóta vajúdó gőz- kérdést. Bényén a Cimbora nevű italbolt megoldatlan raktározása, a kultúrálatlan helyiségek miatt volt panasz. A kultúrotthon viszont kihasználatlan, hiszen a bényei fiatalok átjárnak a gombai kultúrházba, klubba — így a Cimbora átköltözhet a kulturhéz épületébe. S nem kocsma lesz többé, hanem bisztró, a fejlődő községhez méltó körülményekkel. Gombán a Tünde eszpresz- szót tatarozzák az idén, s a nemsokára megnyíló táncterem melletti büfé üzemeltetését is vállalja az ÁFÉSZ. A régi igényre, a közétkeztetés bevezetésére sajnos ez évben sem kerül sor, pedig 250—300 ember étkeztetéséről van szó. Ha az italboltot itt is bisztró jelleggel működtethetnék, lenne lehetőség egytál ételek kiszolgálására is, de a rendelkezésre álló összegből erre már nem futja. Marad a remény: talán jövőre. A végrehajtó bizottsági ülésen — a bényei 44-es vegyesbolt és a gombai szeszfőzde kivételével — dicséretben részesítették a három község kereskedelmi egységeinek valamennyi dolgozóját. (koblencz) VB-ÜLÉS lesz ma délelőtt 9 órai kezdettel Úriban. A termelőszövetkezet zárszámadásáról készült beszámolót tárgyalják meg. UÍREK — A ma estére Üllőre meghirdetett Gemini hangverseny technikai okok miatt elmarad. — Farsangi bál lesz ma este a monori József Attila Gimnáziumban. — Piaci újságárust felvesz a monori posta. Jelentkezni a postán tehet. MA ESTE CIGÁNYBÁL MONORON Ma este cigányból lesz Mo- noron, a Fészek vendéglőben. A műsorban fellép Vörös Sári és Puskás Sándor, konferál Magyaradi Jenő. ÜGYELETES ORVOS Gyomron: dr. Lányi Péter, Monoron: dr. ítadas Mária, Monori-erdőn, Nyáregyházán, Vasadon, Csévharaszton: dr. Csanálosi József (a vasadi rendelőben), Pilisen: dr. Illanicz Elemér, Üllőn: dr. Koncz Lajos, Yecsésen: dr. Fodor Etelka tart ügyeletet szombaton és vasárnap. Ügyeletes gyógyszertár Monoron a főtéri, Vecsésen a János utcai. rendezett a 2612-es számú Martinovics Ignác úttörőcsapat a vecsési 2-es számú általános iskolában. Hangulatos jelmezekbe öltöztek a diákok, és nagy kíváncsisággal várták a jelmezverseny eredményhirdetését. Első lett a trojka csoport, a három „lovacska”: Németh, Ilong és Winkler Aranka ötödikes, valamint Bánfi Katalin hatodikos tanuló és haj- tójuk, a szintén hatodikos Kari Zsuzsanna. Ugyancsak első díjat kapott római lány jelmezével az ötödikes Perényi Katalin. Az úttörőkamevál még egy érdekességgel szolgált, társadalmi munkában zenélt az iskola volt és jelenlegi tanulódból alakult REX zenekar. Egészen jól csinálták. (pápay) HUMOR ÉS VIDÉKÉ PÁRBESZÉD — Képzelje, átúsztam a Tiszát! — Hosszában? — Nem. — És még ezzel dicsekszik? — De a Szénás:, az igen! Pozsonytól Pestig úszott! — Ár ellen? — Árral. — Ügy könnyű. — Nem jön? Fürdünk egyet. — Köszönöm. Van fürdőszobám. Sz. A. — 28 boltja van az üllői ÁFÉSZ-nak, Üllőn 19, Péterin 3, Monoron 2 és Vecsésen 4. MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Kleopátra I—II. Gyomról Talpalatnyi föld (jubileumi film, ifjúsági helyárakkal). Maglód: Egy nehéz nap éjszakája. Mende: Nyomorultak I—II. Mo- nor: Bolondok hajója. Pilis: Felrobbantott pokol. Üllő: Egy fiatal pár (16 éven felülieknek). Vecsés: Harc Rómáért I—II. Űri: Egy falat kenyér. Nyáregyháza: Szemüvegesek. Tápiósáp: A hekus és azok a hölgyek. Tápiósüly: Bolondok hajója. Vasad: Egri csillagok I—II. Péteri: Dorellik jön. Folytatásos történetek a nyitott szekrényaj tokról Háziasszonyok a nyárikonyhában Pénz az ablakban Kupái Margitnak az 1968-as húsvéton nem voltak anyagi gondjai. Nem úgy Rafael Borbálának. A maglód! V. K. észrevette, hogy tyúkjait lopják, ezért riasztócsengőt szerelt fel a kapujára. Húsvét hajnalán arra ébredt, hogy szól a csengő. Kiszaladt az udvarra, és látta: nyitva a tyúkól ajtaja. A tyúkjai még megvoltaik, ezért feltételezte, a tolvaj még ott rejtőzik valahol az udvarban. Mag is találta, Rafael Borbálát, megfogta és a rendőrségre akarta vinni. A tolvaj azonban kiszabadította magát és kereket oldott. Ott maradt azonban a műbőrtáskája és a papucsa. V. elvitte a bűnjeleket a rendőrségre, így rövidesen lefülelték a tyúktolvajt. A következő portyára együtt ment a két tolvaj nő, 1968 augusztus végén. Gyöm- rőn jártak és betértek K. Á. lakására. A háziasszony aznap vette át szomszédja nyugdíját a postástól. 850 forintot, és letette a szobába, az asztalra azzal, hogy majd átviszi a szomszédjának, ha az hazajön. Utána kiment a konyhába dolgozni. Kupái és Rafael bementek az udvarra, és a verandán át benéztek a lakásba. Látták, hogy a háziasz- szony a konyhában van, és meglátták a szoba asztalán a pénzt. Rafael Margit volt az alacsonyabb, ezért ő surrant be a verandára, a konyhaajtó előtt lehajolt, és bement a szobába a pénzért. Miután a gyanútlan háziasszony semmit sem MARTI Olyan önfeledten rótta a köröket a gyömröi tó jégén, hogy a szó szoros értelmében öröm volt nézni. Matyó Márti az úttörők országos versenyére készült. Az elmúlt vasárnap szülei is elkísérték Budapestre, a Városligetbe, szurkoltak neki. Érdemes volt. A vidékiek 200 méteres futamát Márti nyerte. Aztán elindult 400 méteren is, itt azonban már fáradt volt, és talán balszerencsés is, helyezést sem ért el. összetettben második lett. Végeredményben Márti nagy sikert ért el, s ebben nem kis része volt a felkészülésnek, és testnevelő tanórának, Dobossy Tamásnak. Márti VIII. osztályos, félévi eredménye 4,9 volt. Jövőre a monori gimnáziumban, majd érettségi után a testnevelési főiskolán szeretne továbbtanulni. Testnevelő akar lenni. Szorgalma, tehetsége alapján, megvan az esélye rá. (g.) vett észre, a tolvajok kint megosztoztak a nyugdíjon. Sz. A.-ék maglódi háza nincs körülkerítve, az előszoba az udvarról nyílik. 1969 márciusának egyik napján a házigazda ezerötszáz forintot adott a feleségének azzal, hogy tegye a pénztárcába, vásárolni akar belőle valamit. Sz-né úgy is cselekedett, majd a pénztárcát a konyhaablakba tette. Aztán bementek a szobába. Közben a nyitott előszobán át bement a konyhába Kupái Margit. Meglátta az ablakban a pénztárcát, leemelte és kivette belőle a pénzt, majd távozott. Sz-ék csak este vették észre pénzük hűlt helyét. Rafael Borbála 1909 áprilisában megint egyedül járt Ecseren, P. F.-né házában. Az asszony éppen a nyárikonyhában tett-vett, a tolvaj a nyitva hagyott konyhán keresztül a szobába surrant. Itt is mindent nyitva talált, zavartalanul kutathatott a szekrényben pénz után. Semmit sem talált, pedig már minden ruhát kidobált. Az ágyban kereste a pénzt, amikor belépett a szobába P.-né. A fiával együtt fülönfoglák a tolvajt és bekísérték a rendőrségre. Kupái Margit utoljára 1969 májusában lopott Maglódon. özv. K. S.-né egyedül él egy több szobából álló kúriaszerű épületben. Az özvegyasszony a kertben dolgozott, így a tolvaj bejutott a lakásba. Igaz, nem minden akadály nélkül: két ruhásszekrényt kellett belülről eltolnia ezzel volt „elreteszelve” a lakás. Ezután kinyitotta a sublótot. s ott egy bádogdobozt talált. Felnyitotta és látta: „kincsekre bukkant!” Aranykereszt briliánsokkal A doboz arany és ezüst ékszerekkel volt tele. Nem is keresgélt tovább, magához vette a dobozt és hazasietett. Számba vette a kincset: aranylánc, Szent György tallérral, törött arany karkötő, több értékes aranygyűrű, ezüst karkötő, sok gyöngj/sor, medáliák, brosstűk. Legjobban egy 60 centi hosszú aranyláncnak és a rajta levő, briliáns kövekkel kirakott aranykeresztnek örült meg, ezt kivette, a többit a dobozzal együtt egy takaróba csomagolta, és a lakásban, a kémény mellett a földbe ásta. Az értékes arany keresztet azonban egy cérnára fűzve a nyakában viselte, majd a lánccal együtt — vallomása szerint — elvesztette. Az ellopott ékszerek értéke 5 ezer 106 forint. A nyomozás során a dobozt megtalálták és a lánc és a kereszt kivételével visszajuttatták az ékszereket a tulajdonosnak. Az ítélet A járásbíróság ítélete: Kupái Margitét, aki hat helyiségben jogtalan behatolás útján és visszaesőként elkövetett lopásban bűnös (egy esetben mint tarstettes), halmazati büntetésként 4 évi és 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte a bíróság. Rafael Borbálát két lopás (egy esetben mint bűnrészes), és két lopási kísérlet bűntette miaitit halmazati büntetésként 1 évi és 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Kupái Margit büntetését börtönben, Rafael Borbála büntetését szigorított munkahelyen kell letöltenie. Fogarasi Olga (Vége) Az együtt lehet nem Dr. Dikó István járási főorvos búcsúztatta rövid kis ünnepség keretében a nyugalomba vonuló Bán Mária körzeti védőnőt. Ö maga így beszélt a munkájáról: — Nagyon szeretem az embereket. Régen, amikor még gyermek voltam, mindig az volt az álmom, hogy olyan szakmát választok, ahol gyermekekkel foglalkozhatok. Nehezen kristályosodott, ki bennem a gondolat: védőnő leszek. Huszonhat évvel ezelőtt egy kis Hajdú-Bihar megyei falucskában kezdtem működésemet. Nem volt könnyű dolgom. Egy-egy körzeti orvos akkoriban négy községet látott el, s nagy felelősséggel járt a védőnők munkája is. őrzök magamban egy kedves kis történetet. Az egyik fiatalasszony koraszülö,tt gyermeket hozott a Tis éve ókag Még magam is bejártam Gombáról Budapestre dolgozni, emlékszem, tíz évvel ezelőtt, 1930-ban százhatvan aláírással kérvényt adtunk be a MAVAUT-igaz- gatósághoz: kértük, hogy a sok autóbuszjárat közül legalább az egyik jöjjön fel a faluvégig és ott szedje fel az utasait, ne kelljen nekik begyalogolniuk a templomig. Másfél kilométeres távolság ez, az autóbusznak néhány perc, a bejáróknak azonban félórás időmegtakarítást jelent. Gyorsan válaszolt a MAVAUT: a tanács ilyen irányú kéréssel még nem fordult hozzájuk, tehát nem tudnak foglalkozni az ügygyei. No, ha csak ez kell! Ettől fogva Gyarmati István tanácstag minden tanácsülésen megemlítette a körforgalom iránti kérést — eredménnyel. 1968-ban bizottság szállt ki a MÁVAUT-tól, a tanács vezetőivel együtt helyszíni szemlét tartottak, és megszületett a megegyezés: ha a tanács az előírásoknak megfelelően megcsináltatja i az utat, semmi akadálya, hogy a busz felmenjen a falu végéig. A tanács gyorsan intézkedett, kiküldött tizenhat darab betongyűrűt, Gyarmati István tanácstag mozgósította a bejáró dolgozókat, és több, mint száz ember nekifogott az útépítésnek, társadalmi munkában. A betongyűrűket lerakták, az utat elplanírozták, a kijelölt szélességben zúzott követ terítettek szét, majd sóderos homokkal lehengerelték. Immár ennek két éve. Mindezek ellenére a tízéves óhaj még ma is csak óhaj. a busz ma sem jár fel a faluvégéig. Nem tudjuk elképzelni, miért! Jó lenne, ha a tanács gyorsan és erélyesen kézbe venné az ügyet. Juhász Béla Presszó a boltban A múlt héten nyílt meg a monori főtéren az átalakított, nagy önkiszolgáló bolt. A beállított presszógépnek nagy sikere van a vendégek körében. Péterffy felvétele. Túl a kezdeten A járási pedagógus-énzkkar hétköznapjai Nem egyszer tanúja voltam az elmúlt 25 év alatt a járásban olyan ünnepélynek, amely zene nélkül pergett, i vagy, amelyen olyan zene, ének szólalt meg, mely után mindenki azt mondta: inkább ne lett volna. Felszabadulásunk óta — ha számvetést készítünk — jónéhány énekkari-zenekari kísérlet, kezdeményezés született a monori járásban, amely rövid tiszavirágélet után meghalt. Erkölcsi-anyagi támogatás hiányában megölte a — közöny. A közelmúltban ismét életre kelt e.gy nagy reményekre jogosító énekegyüttes. Hogy a közöny ne legyen úrrá rajta, összefogásra van szükség. Nem akármilyenre. Olyanra, amely legyőzi a kétkedő, kishitű „hangokat”. Olyan emberekre van szükség, mint például Z sögön András pilisi énektanár, aki — bár az együttes legidősebb tagja —, egy próbáról sem hiányzott eddig, aki mind igaz zenesze- retetével, mind emberi magatartásával példát mutat. De nem mulaszt el próbát Magó- csi Károly monori iskolaigaztöltött időt elfelejteni világra, ez akkoriban elég ritka volt, jóval ritkább mint manapság, és az édesapa nagyon megijedt. Kedves védő néni, nem lesz semmi baj a gyermekkel? — kérdezte. Igyekeztem őt megnyugtatni, hetekig jártam a családhoz, etetgettem a kicsit. Szépen gyarapodott. Az édesapa azt mondta: ha felnő a gyermek, magának adom az összes vagyonomat! A gyermek felnőtt. Nem is olyan régen kaptam levelet a szüleitől, ma is hálásan köszönik a segítségemet .., — 1950-ben kerültem Pilisre. Egyedül voltam a községben és ráadásul még Nyáregyháza is az enyém volt. Hamar megszoktam az új környezetet, igaz segítőtársakra leltem. 1966-ban kerültem Monorra, a Petőfi utcától a Bem utcáig gató sem, aki sok elfoglaltsága mellett szakit időt, ha a közösségért tenni kell valamit, s ha a zenéről van szó. Említést érdemel a monori Kossuth iskola kitűnően képzett énektanára, Somogyi Rózsa is, aki az együttesben az alt szólam vezetője. A járási padagógus-énekkar január végén új tagokkal gyarapodott. Szappanos Petemé Péteriből, Kertest Klára Monori-erdőröl, Szalay István iskolaigazgató Vecsésről jött. Külön elismerés illeti Árvái Ilona, az üllői ének- zenei általános iskola tanárát, aki nemcsak bekapcsolódottá munkába, hanem a betanítás jelentős részét is vállalta. Huszonöt pedagógus a fel- szabadulás 25. évfordulójára készül jelenleg, Valentsik István ünnepre írott Memen- tóját tanulják. A különböző tételek: a Prolog, a Hunyadi, a Dózsa, a Petőfi, a Föltáma- dott a tenger, a Munkáskézbe, a Ragyogó nap. a Mindenkinek kedves az élet stb. dallamait hittel és meggyőződéssel igyekeznek magukévá tenni. (v.) tartozó körzet volt az enyém, egészen a mai napig. — Kedves volt ez a búcsúztató, de megmondom őszintén, hogy nagyon nehéz elválni a gyerekektől és a munkatársaimtól. Nem is szakadok el teljesen tőlük, ha csak tehetem meglátogatom őket, mert a sok fáradtságot igénylő munkát, az együtt töltött időt nem lehet elfelejteni ... (g- i)
