Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-08 / 33. szám
1970. FEBRUAR 8., VASÁRNAP ™'&tírlap 5 Negyedszázad, hétköznapokban A FÖLD AZÉ... Í945-HE EMLÉKEZVE A járási párttitkár: huszonegy éves joghallgató Akit áss unokaöccse ukasató fával fenyegetett Huszonöt esztendeje: 65 200 volt azok száma, akik kimondhatták egy darab földre, hogy az enyém; az enyém lett. Eny- nyi volt azok száma, akik földet kaptak. Háromszor-ötször annyi azoké, akik — házas társként, gyermekként — a szabadság mellé megkapták azt, amiről ők és elődeik csak álmodozhattak. A földet. Negyedszázad. Földigénylő bizottságok, frissen levert mezsgyekarófc, járomba fogott sovány tehenek, ásók, kapák: ami maradt, ami volt, amit a hát, a remény formált elsősorban eszközzé a holnapi kenyérért vívott verítékes csatában. A földreform 10 317 földbirtokra, 583 900 katasztrálás holdra mondta, ki; azoké lesz ezentúl, akik megművelték és megművelik. Élő hagyományok Pest megye mezőgazdasági terület volt 1945 előtt, s maradt még jó ideig a felszabadulás után. Mezőgazdasági terület, de a földeken megkeresett kenyér csak keveseknek volt sok, sokaknak viszont kevés. Mezőgazdasági munkások, gazdasági cselédek tízezrei éltek a megye mai területén. Két kezükön kívül nem volt semmijük sem. Katasztrális holdanként 7,8 mázsás átlagtermést adott a búza, 6,1 mázsát a rozs. A fővárost övező községekben valamivel könnyebb veit az élet: a zöldség, a gyümölcs, a baromfi a pesti piacokon vevőre talált A zöldség- és gyümölcstermesztés, néhány körzetben az állattartás évtizedek alatt hagyománnyá vált. A földosztás, a maga gazdájává lett magyar paraszt a hagyományok nemesebb részét nem hagyta veszni: 1949-ben a termelés több ágában, így a búza-, a kukoricatermesztésben, baromfinevelésben,, a kertészetekben a termékek meny- nyisége meghaladta az 1935. évben elért színvonalat A Magyar Kommunista Párt kezdeményezte földreform végrehajtása nemcsak a föld tulajdonjogában hozott alapvető változásokat, hanem magát a falu történelmét is új utakon indította el. Erőre kapott a szövetkezés, a közös összefogás gondolata, s 1948-ban létrejöttek az első termelőszövetkezetek, így a dánszentmiklósi Micsurin, az abonyi Kossuth. A földosztás és a nagyüzemi átszervezés az a két fordulópont, mely valóban a huszadik századba emelte a falut, s annak népét, mely lehetőséget teremtett arra, hogy kevesebb verítékkel, munkával töltött órával többet fizessen a föld. Napjainkból visszatekintve a negyedszázaddal ezelőtti indulásra, hihetetlenül nagynak tűnik a megtett út. A sovány földek — a megye földjeinek átlagos aranykorona-értéke alatta van az országos átlagnak —, az erősen megfogyatkozott állatállomány, a szegényes földművelési eszközök nem sok jót ígértek az új honfoglalóknak. Az erőt, a szocializmusba' vetett hitet, a parasztság nagy többségének józanságát igazolta, hogy sem 1953-ban, az úgynevezett Nagy Imre-féle program után, sem az 1956-os ellenforradalom vérzivataros napjait követően nem bomlottak fel a közös gazdaságok, a falu nem állt azok mellé, akik a háttérből a múlt visszahozásáért mesterkedtek. Volt tehát mire alapozni, amikor 1959-ben megkezdődött a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése; egymás után alakultak azok a közös gazdaságok, melyek tagjainak többsége akkor kétkedve, szorongással nézett a jövőbe, s amelyek tagsága éppen ezekben a napokban készül a múlt évről szóló, nem akármilyen zárszámadásra . Hódít a gép A mezőgazdaság fölszabadulás utáni történelmének két fordulópontjáról, a földosztásról s a nagyüzemi átszervezésről szóltunk. Ezen belül azonban látványos és nagyszerű változások serege sűrűsödik, így például a gépek gyors térhódítása, a szőlő- és gyümölcstelepítés, a korszerű agrotechnikai eljárások elterjedése. 1960-ban 2030 traktor volt található a megye mezőgazdasági üzemeiben, s mindössze 342 a termelőszövetkezetekben. 1968-ban a traktorok száma 4180 volt, s közülük 2838 a közös gazdaságokban dolgozott. A kasza helyét átvette a kombájn, traktor vontatja a vetőgépet, s már mutatóba is alig találni ökör vagy tehén húzta ekét. A megnövékedett termelési kedvet, a holnapba való bizakodást sokféleképpen lehet igazolni, de legjobban talán azzal, miként gondol holnapjára a termelőszövetkezeti paraszt. Több mint negyvenezer szarvasmarhának épült férőhely, a sertésólak befogadóképessége a nagyüzemi telepeken százezer fölé nőtt. A második ötéves terv idején a nagyüzemi, gépi művelésre alkalmas szőlő- és gyümölcsültetvények ezer holdjai formálták az új arcú tájat. Öt esztendő alatt 13 807 katasztrális hold gyümölcsöst s 13 542 kh szőlőt telepítettek a megyében. Megnégyszereződött az öntözött terület, 84 ezer holdon már a vegyszer végzi a gyomtalanítást ... Messze tűntek a lázas, vitáktól, indulatoktól fűtött napok, amikor arról volt szó, aláírják-e a belépési nyilatkozatot azok, akik ma már természetes hangsúllyal használják a nálunk, a mi szövetkezetünkben kifejezéseket. Messze tűntek ezek a napok; csupán tíz esztendeje, hogy mindez lezajlott Százból tizenöt A számítások szerint néhány esztendőn belül a megyében dolgozóknak mindössze tizenöt százaléka foglalkozik majd mezőgazdasági munkával. 1949-ben arányuk még 53,3 százalék volt... Országom s benne egyes embert formáló változások sora zajlott s zajlik le falun, s napjainkban már senki nem vitatja, vitathatja a nagyüzem fölényét ma már azon van a hangsúly, miként A Magyar Villamosművek Tröszt kezdeményezésére új szolgáltatást vezetnek be az áram szolgáltató vállalatok. Eddig, ha valahol megszakadt az áramellátás és emiatt a fogyasztók kihívták az illetékes áramszolgáltató vállalat szerelőit, ezek csak a vállalat tulajdonában levő hálózaton — általában a lakáson kívül — bekövetkezett hibákat javították és javíthatták ki. A hibák nagy része azonban a lakáson belüli vezetékben, vagy valamelyik villamos berendezésben következik be. Ezentúl — ha a fogyasztó kéri —, a szerelők elvégzik az úgynevezett „gyors hibaleválasztást”, és merre tovább? Az iparsze- rűen szervezett mezőgazdasági termelés, az élelmiszer-gazdaság vertikális integrációja nem csupán közgazdasági tanulmányok tárgya, hanem egyre gyakrabban szóba kerülő jövőbeni teendő is. Száz keresőből tizenöt lesz az, aki a földet I műveli, de ma már elsősorban nem létszámról, hanem műszaki fejlődésről van szó, ezért nem riasztó, hanem természetes a távolabbi holnapra számított adat. A koncentráció növelése — egyesülésekkel éppúgy, mint közös vállalkozások, szocialista részvénytársaságok létrehozásával — új forrásokat nyit meg a mező- gazdaság munkásai előtt: a versenyképesség rangjára emeli a magyar mezőgazdasági termelést más országok hasonló ágazatával. A mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése óta eltelt tíz esztendő alatt — bruttó termelési érték alapján számítva — a megye mezőgazdaságának produktuma évente átlagosan 3,4 százalékkal emelkedett. Olyan fejlődési vonal ez, amilyet 1945 előtt a nagybirtokok sem voltak képeseik elérni, nemhogy a parasztgazdaságok. Reális tehát az a távlati célkitűzés, hogy a hetvenes években is nagyjából hasonló mértékben bővüljön a mezőgazdasági termelés. A negyedszázaddal ezelőtt halk Szóval, szorongó szívvel, kétkedéssel megfogalmazott földigénylések, a földosztás papírjai történelmi forrásmunkák anyagát alkotják. Tanulmányok, helytörténeti krónikák örökítik meg az utókornak azokat a napokat, amikor a magyar paraszt átvette jogos jussát, a földet, amikor a határ azé lett, aki addig is ott görnyedt. S aki ma .széttekint a megye, az ország falvaiban, az első pillantásra láthatja, hogy ami negyedszázada történt, nemcsak újat kezdett, hanem azt, ami volt, lezárta véglegesen. Mindörökre. M. O. vagyis a hibás berendezést szakszerűen kiiktatják a hálózatból s így a lakásban a többi készülék továbbra is zavartalanul működhet. Az „elsősegély” díja megkezdett félóránként 20 forint, függetlenül attól, hányán dolgoznak a hiba kijavításán, s az összegben benne van a javításhoz felhasznált anyagok ára is. Ha azonban a szerelők hiába dolgoztak, mert a javítás meghaladná az „elsősegély” keretét, munkájukért semmit sem számítanak fel. Az új szolgáltatást az áram- szolgáltató vállalatok egy része már bevezette, a többi most készíti elő. Amikor telefonon felhívtam lakásán dr. Sápi Vilmos jog- történészt, az ELTE tudományos munkatársát, tartózkodóbb hangra számítottam. De mire odáig került a sor, hogy felkerestem budai lakásában — sokat kellett hívnom, mert elfoglalt ember —, tőle, feleségétől, anyósától, gyerekeitől sok mindenről értesültem. Dr. Sápi Vilmos középkorú férfi: huszonegy éves volt, amikor negyvenötben, az alsó- dabasi járásban mint járási párttitkár tevékenykedett, de már a felszabadulás előtt, piarista diákként részt vett egy kommunista csoport tevékenységében. — Az apámnak szatócsboltja volt Lajosmizsén. A helyi kommunisták közé egy tizen- küences mozgalmi ember, Dudás János és a fia hívott. A községben, azután baloldali diákcsoportot alakítottunk. Még egy kispap is eljárt közénk. A feladataim?. Nyáron például, diákok, elhelyezkedtünk cséplőgépellenőrnek. La- josmiizsén a gazdáikkal több száz vagon gabonát ásattunk el. Negyvenkettőben ezért letartóztattak, szabotázs címén indítottak elleniem eljárást, de nem tudtak bizonyítani semmit. Aztán Pestre mentem joghallgatónak. Később behívták katonának, de nem mentem. Akkor már fegyverünk is volt, német teherautóról loptunk a barátommal géppisztolyokat, miközben a nagyanyám bort mért a katonáknak a pincéjéből. Közvetlenül a felszabadulás után Debrecenibe küld ték, kéthónapos pártiskoilára. Onnan került az alsódabasi járásba, funkcióba. Járási párttdtkári tisztségét egy csepeli esztergályossal, Potoczky Józseffel osztotta meg. — Ha egy szóval kéne jellemeznem a kommunisták tevékenységét az dső szabad esztendőben, ezt mondanám: kezdeményezés! De mit őrzött meg ezekből a hónapokból a személyes emlékezet? Leginkább a sár kos, kirívó helyzeteket, eseményeiket. Hogy rengeteg levelet kaptunk, a szegény ember értünk üzent, ha érdekét kellett védeni. Egyszer például Inárcsról huszonöt szőlőmunkás írt, hogy nem kapták meg járandóságukat. Mint joghallgató, én tárgyaltam a szőlőtulajdonossal — Azt, hogy miközben tényleges osztályharcot vívtunk, saját sarainkban, szervezeteinkben is csak az alapozásnál tartottunk: egy év alatt tizennyolc községi párttitkárból tizennégyet váltott fel új. — ötszáz pengő volt a fizetésem: emlékszem, három kiló szilvalekvárt és öt darab cigarettát vettem rajta egyszer. Lényegében az elvtársaim tartottak el rántottlevessel, puliszkával, Gy. Tóth János al- sónémedi cipészmester, Vágó Sándor kerékpár javító, és a I többiek. Kerékpárral jártam a | falvakat: autógumiból vágtam i hozzá abroncsot, mert más nem akadt. Később már volt egy motorkerékpárunk, s egy Skoda gépkocsink, mindkettőt még a németektől szereztük a barátommal. De a választások előtt még kerékpárral jártam: emlékszem, egyszer úgy megizzadtam, hogy Gyálon ing nélkül mondtam el a beszédemet Amikor Safrankó Emánuel, a területi — Duna—Tisza közi — pérttitkár végigkérdezte a járási titkárokat, hol, mennyi szavazatra számítanak, voltak, akik 'harminc, harmincöt százalékot mondtak. Sápi Vilmos tíz-tizenkettőt. Az eredmény tizenegy százalék lett a járásban, Mezőgazdasági, elmaradott vidék __ Üjhartyánban so k helyen a cselédek helyett is a gazdák szavaztak. Máshol, a házakon öles feliratok harsogták a választás reggelén: „Kolhozt akarsz? Csajkarendszert? Szavazz az MKP-ra!” A választás utáni estén hazament a szüleihez, Lajosrni- zsére. Az utcán összetalálkozott az unokatestvérével, aki csak annyit mondott: „Na, melyik fát választod?”... Másnap, ismét az irodájában, késő este beállított hozzá néhány veterán: tizenkilencesek. Hely- lyel kínálta őket, de nem ültek le. így hát ő maradt állva. — Titkár elvtárs, ünnepélyesen tudomásul vettük, hogy női ezt a harcot elvesztettük. Ezért az alsódabasi járásban kikiáltjuk a proletárdiktatúrát. Fegyverünk van, befalazva ... nem lehet várni... még az éjjel értünk jöhetnek... Éjfél lett, mire meggyőzte őket Sápi Vilmos. — Negyvenhatban visszamentem joghallgatónak. A Győrffy kollégiumba kerültem — vesz elő egy tablót. Vagy hatvan arc néz rám, fiatal, értelmes, nagyotakaró tekintetek. Arcokról, nevekről kérdezek. Először egy hiányzó portré tulajdonosáról, akinél a fénykép helyét katonai érdemrend tölti ki: a Görgey-zászlóal j egyik tagjáról. Aztán az Akadémia titkárságának jelenlegi vezetőjéről, a Néprajzi Múzeum mostani munkatársáról... Feleségével is egy balatoni NÉKOSZ-táborban ismerkedett meg. Rajta keresztül a Pest megyével való kapcsolata is megmaradt, feleség ugyanis előbb P amazon, később Szentendrén volt járási védőnő, most pedig a budai járás vezetővédőnője. ö viszont a diploma elnyerése után bennmaradt az egyetemen. Később a jogtudományiról a bölcsészkarra került: jogtörténész, tudományos kutató, kandidátus. Kutatási területe: a mezőgazdasági bérmunkásság helyzete a középkortól a felszabadulásig. Szenvedélye: bebizonyítani, hogy a középkortól létezett egy jobbágyság alatti réteg, nemcsak uraknak, de telkes, vagyonos jobbágyoknak is cselédei, napszámosai . Az ő életüket, sorsukat kutatja megyei és egyházi, magyar és felvidéki, Icárpdtaljai, délvidéki levéltárakban. Gondolatban összevetem kutatásának tárgyát annak a Da- bas környéki vidéknek szegénységével, amelynek helyzetével, jövőjével huszonöt—harminc évvel ezelőtt vállalt szolidaritást. „Néhol a gazdák szavaztak a cselédeik helyett ..így aztán a gimnazista ellenálló, a huszonegy éves járási párttitkár a levéltárakban böngésző középkorú leutaló portréja sem esik mesz- sze egymástól. A kerékpáron különben azóta sem közlekedett. Autója A képzőművészkörben Pillanatkép az érdi községi művelődési otthon ..Nagy Balogh János” képzőművészeti körének foglalkozásáról. sincsen. Padányi Anna SZÖVETKEZETEKNEK, MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALATOKNAK ÉS EGYÉNI TERMELŐKNEK A Tápiószele és Vidéke ÁFÉSZ EARMOSI TELEPE ELADÁSRA FELAJÁNL 31001m. MEIEGÁGYI GYÉKÉNYTAKARÓT Ara: 20 Ft/m. Az ár a farmosi telephelyen értendő. • Mérete: 4 m hosszú és 1,60 m széles. A megrendeléseket Budai Andrásné farmosi ügyintézőnk címére kérjük. Telefon: Farmos 2. „Tromos" elsősegély fc 4
