Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-01 / 27. szám
4 "skMíHap 1970. FEBRUAR 1.. VASÁRNAP Még mindig labdáznak Pistike életével A törvényesség őreinek közbelépése segithetne! Nem Pistike disszidált, csak .édesanyja; mégis a kisfiú hon- ! talon. A hatéves gyereket anyja másfél év előtti nyugatra távozása óta Bürokráciába száműzték, ennek a rideg birodalomnak a határai pedig a végtelenbe vesznek. ★ Múlt év szeptember 7-i és október 2-i számunkban írtunk már e furcsa esetről. Bodai Pistike szülei gyerekfejjel házasodtak össze: Bodai István maglodi villanyszerelő tizenkilenc éves volt, Barna Fa- time tizenhat. A lány éretlen, komolytalan, lakáshelyzetük megoldatlan, — de Fatime negyedik hónapos terhes; 1963. július 27-én összeesküdtek. Bodai azt sem szépíti, hogy az esküvőre a lány anyjának határozott követelésére került sor. Hat hónap múlva, 1964. január 22-én megszületett Pistike: de a fiatalasszonyt nem változtaKa meg az anyaság; még a kicsi pelenkáit is az apja mosta. A házasság véglegesen megromlott, és 1965 októberében a bíróság kimondta a válást. A végzés szerint... „az anya nem dolgozott, ennek ellenére a gyerek gondozását, a háztartás vezetését elhanyagolta, ezvrt a gyereket felperes, (Bodai István) rokona- gondozta.” A bíróság a másfél éves gyereket mégis az anyának ítélte. Az anya pedig ugyanoda adta vissza a kisfiút, ahol eddig volt: apja nagynéniéhez, Maglódra. Amikor Bodai életkörülményei rendeződtek, 1966-ban ismét kérte a bíróságot, hogy gyerekét nála helyezzék el. A bíróság ismét az asszonynak ítélte a kicsit — az asszony ismét Bodai nagynénjére bízta. A gyerektantásdíjat Bodaitól levonták, volt felesége címére kézbesítették, — a gyereket gondozó nagynéni csak peres úton jutott a pénzhez. 1968 szeptemberében Fatime a gyereket apja tudta nélkül Cell- dömölkre vitte, ezután disszidált új férjével, Tormási Attila műkedvelő marathoni futóval. Pistike itt maradt új nagyanyjánál: özv. Tormási csak azért, mert disszidens el- i vált felesége így rendezte Pis- tike életét, azaz új anyósa havi 300 forintnyi gyerektartását? Az öt és fél éves gyereket apja meg akarta kímélni az újabb megrázkódtatásoktól. Egy napon azonban a gyárból hazaérve sírva várták otthon: Pistike eltűnt! A szomszédok mondták el, hogy a bekerítetten kert végében egy autó állt meg, Pistikét betuszkolták és elhurcolták. ★ Azóta — múlt év szeptembere óta — Pistike ismét CeLl- dömölkön van, a disszidens új anyósánál. Az apja kérte a Vas megyei Tanács igazgatási osztályától: legalább karácsonyra hadd jöjjön haza, legyen együtt a két testvér. Válasz: ... „Űj kérelem elbírálása az I. fokú, vagyis a celldö- mölki gyámhatóság hatáskörébe tartozik. Az eljárás lefolytatásához az ellenérdekű fél jogorvoslati jogát is figyelembe véve dec. 21-ig kevés idő áll rendelkezésre, így nem valószínű, hogy Ön a karácsonyi ünnepekig jogerős és végrehajtható láthatási határozat birtokában vihetne el a kiskorút. „E válasz dátuma: december 5. Három hét volt még karácsonyig, „kiskorú” mégis idegenben töltötte az ünnepeket ... Bodai volt felesége disszidálása után, 1968. október 3-án benyi/j tott keresetének tárgyalása most már semmiféle akadályba nem ütközhet. Barna Fatimét (azaz most már Tormási Attilánét) hazatérés megtagadása miatt bűnösnek mondták ki, és távollétében megbüntették. Helyette azonban kisfia bűnhődik. Mindmáig ott van, ahová ő szánta. A tárgyaláson ugyanis özvegy Tormásiné nem jelent meg. Ehelyett írásban, kérte, hogy helyezzék át a tárgyalás színhelyét Celldömölkre, mivel ö ott lakik, és nagyobb számú tanú kihallgatását kéri. Vajon mit bizonyíthat a nagyobb számú tanú? Akármilyen tisztességes körülmények között tartja a kisfiút az idegen nagymama — a helye nem itt van. Igaz: nyugatról fenyegető leveleket küldött közben Tormási Attila; több váratlan ötlet közül felmerül ezekben az is, hogy Bodai Pistike nem is Bodai István gyereke — hanem az övé! Kissé megkésve jutott eszébe... Pistike január 22-én töltötte be hatodik évét. Szeptembertől iskolába kell járnia. Mégpedig föltétlenül ott, ahol az otthona: apja, testvére, mostohám,amája környezetében. A 6/1969. (VIII. 30.) MM sz. rendelet 33. paragrafusának 3. bekezdése szerint az anya külföldre távoztával a kiskorú feletti szülői felügyeleti joga szünetel, az apáé viszont feléled. Ezt a gyámhatóság határozatban állapíthatja meg. Állapítsa meg hát a gyámhatóság! Mégpedig a rendkívüli esethez illő kivételes gyorsasággal Pereli Gabriella 9 Vörösmarty-présházban Újabb idegenforgalmi nevezetességgel gazdagodik a nyáron a Velencei-tó partja. Júliusban átadják a Vörösmarty Mihály egykori présházában berendezett vendéglőt. A velencei dombok közötti romantikus tájon megbúvó, tizennyolcadik századbeli létesítményt a Velencei-tavi Intéző Bizottság rekonstruálta, s felszerelte a modern vendéglátáshoz szükséges eszközökkel. SZOLNOK Nagykunság-Jászság— Tiszazug néprajzi atlasza A szolnoki Damjanich János Múzeum néprajzkutatói hat évig tartó munkával befejezték a megyei néprajzi atlasz anyagának gyűjtését. A néprajzi „expedíció” felkereste a megye hárem jellegzetes tájegységének — a Nagykunság, a Jászság és a Tiszazug — településeit, amelyek bővelkednek értékes néprajzi kincsekben, néphagyományokban, népszokásokban. Farsangi háború Bácskában, ahol még élnek a farsangi népszokások, az idén a már hagyományos bajai bunyevác bálon kívül megrendezik a hajósi sváb bált is. A több nemzetiségű községben február 8-ra hirdették meg a mulatságot. A műsorban felelevenítik majd a régi fonóesték látványos játékait. A legnagyobb „attrakció” ilyenkor mindig a farsangi háború volt: két fonóbeli társaság hadakozott egymással. Fegyverül a hamuval téli hurkatöltők szolgálták, az, ágyúkat pedig ekecsorosz- lyák helyettesítették. A harcból végül mindenki kormosán került ki. A játékokban babonás hiedelmek is szerepet kaptak. Farsangkor járták el a boszorkányűző seprűtáncot, meg a kendertáncot. A hiedelem szerint minél magasabbra kapkodták lábukat a táncosok, annál nagyobbra nőtt a kender, amely a község fő növénye volt egykor. A bál érdekessége lesz az is, hogy a talpaláva- lót régi hangszerek szolgáltatják, erre az alkalomra külön gombos harmonikazenekart szerveztek. A kéf- nyelvű meghívót valamennyi nemzetiségi faluban kézbesíti a postás. A farsangi bálon a népviselet kötelező lesz. VA S PA LYA N Vasutasok. Krampácsolók és váltókezelők. Sorompóörök és kalauzok. Mozdonyvezetők és pályafenntartók. Vonatkísérők és távirászok. Málházók és pénztárosok. Térfőnökök és állomásfőnökök. Közlekedési igazgatók és miniszterek, és a piramis csúcsán — a miniszter. Sok tízezer ember, alacsony és magas beosztásban, sok-sok ezer kilométer hosszú vaspálya, megszámlálhatatlan biztosító berendezés. Hatalmas szervezet —■ értem. Vagy ha úgy tetszik: értünk — az utazókért. Kisriport-sorozatunkban, amellyel ezentúl minden héten jelentkezünk majd, bemutatunk névtelen és ismert embereket, akiknek szolgálata reggeltől reggelig tart... (K. I.) Program 1970-re: Az eredmények megszilárdítása és tóvá bbfej I esztése Beszélgetés Lendvai István elvtárssal, a Pest megyei Pártbizottság titkárával A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI BIZOTTSÁGA — AMINT ARRÓL LAPUNKBAN RÖVIDEN BESZÁMOLTUNK — JANUÁR 27-ÉN ÜLÉST TARTOTT. MEGVITATTÁK PEST MEGYE 1970. ÉVI FELADATAIT. LAPUNK MUNKATÁRSA, MÉSZÁROS OTTO FELKERESTE LENDVAI ISTVÁN ELVTÁRSAT, A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG TITKÁRÁT, HOGY AZ ÜLÉSEN ELHANGZOTTAK ALAPJÁN KÉRDÉSEINKRE VÁLASZOLVA, ADJON TÁJÉKOZTATÁST 1970 PROGRAMJÁRÓL A MEGYE LAKOSSÁGÁNAK. Emilnénél. . Éretlen szülők, mostoha lakáshelyzet, vészes gyorsasággal szétzöllött házasság, a bíróság sajátságos ítéletei — mindez nem elég. Pistike kis élettörténete újabb furcsaságokkal gazdagodik: újabb „albérletbe” adta anyja. Megtehette; a bíróság ismételten neki ítélte a gyerekkel való manőverezés jogát. Ez az, amiből kiindulva mindmáig a disszidens anya belföldi végakarata érvényesülhet. ★ Az apa volt felesége disszidálásának pillanatától kezdve eljár — Celldömölikön, Ráckevén, Maglódon, gyámügynél, bíróságnál, tanácsnál. Az anya „külföldre szakadt”, az apa fűhöz-fához szaladgál — a gyerek marad! Marad, hivatalos segédlettel az idegen asz- szonyraál, apjától vagy kétszáz kilométernyire. Hihetetlen, embertelen ügy. Klasszikusan bürokratikus. A bíróság köteles az elhelyezési eljárással egy évig várni. Hátha visszatér a fiatalasszony, és — bár eddig sosem tartotta magánál a gyereket — most új életet kezd. Áthidaló megoldásként azonban a gyámhatóság is adhat úgynevezett rendkívüli láthatási engedélyt. A nyáron ezen az alapon Pistikét a gyámhatóság néhány hétre kiadta apjának. Meglátogattam őket. Bodai élete rendbejött. Ismét megnősült, házukhoz új szobát építettele, a hatszáz négyszögöles, füves, fás kertben Pistike és kistestv re boldogan játszadozott, a nagymama felügyelete mellett. Bodai a „rendkívüli láthatás” lejárta után sem vitte vissza Pistit Celldömölkre. Ez szabálysértő, de az apa azzal nyugtatta magát: rábírható-e egy szülő arra, hogy vadidegen helyre, kétszáz kilométernyire vigye a gyerekét, • — Tömören jellemezve 1969-et, miben tudná a leglényegesebb változásokat meg- fogalmazni? — A múlt esztendőben az volt a jellemző, hogy amíg az ipari termelés növekedési üteme mérséklődött, addig a mezőgazdaság az előző éveknél nagyobb mértékben növelte termeléséi. Pest megyében annyi volt az eltérés, hogy a növekedés mértéke meghaladta az országos átlagot, s a megye ipara 5—6 százalékkal bocsátott ki több árucikket, mint egy évvel korábban. Az építőipari tevékenység értéke jelentős mértékben, 23—24 százalékkal emelkedett 1968-hoz mérten, s ezt elsősorban a szövetkezeti építőszervezetek gyors fejlődése javára írhatjuk. Summázva tehát azt mondhatjuk, hogy jó gazdasági évet zártunk, bár a fejlődés nem volt zavartalan. ^ — Az 1970-re szóló program lényegét hogyan fogalmazná meg? — Az 1970-es esztendő a nagy tömegmegmozdulások időszaka. Ebben az évben emlékezünk Lenin születése századik évfordulójára, a felszabadulás negyedszázadára, s ezek kapcsán mód nyílik arra, hogy a jubileumi verseny sikereivel is gyarapítsuk eredményeinket. Ami a program lényegét illeti, most már a konkrét teendőkre értve: nagy szükség van az üzemekben folyó munka hatékonyságának, termelékenységének és gazdaságosságának javítására; a jövedelmeknek a végzett munka alapján való fokozott elosztására; a lakosság ellátásának, az áruválasztéknak a javítására, viszonylag stabil árszínvonal mellett, valamint a társadalmi gondoskodás bővítésére. A gazdasági és politikai munkának egyaránt ezt kell szolgálnia. A — Részletekre bontva 1970 feladatait, miben állnak az iparvállalatok teendői, s mi az, amire mint gondra, problémára fel kell készülniük? — Pest megyében 1970-ben is az országos átlagot meghaladó mértékben, mintegy 8—9 százalékkal növekszik majd az ipari termelés a vállalatok tervei alapján. Ezt a gyorsabb mértékű haladást elsősorban a nehézipar s azon belül is a vegyipar új, nagylétesítményei teszik lehetővé. A termelés szerkezetében már 1969-ben megkezdődött a kedvező változás. A megyében az átlagosnál gyorsabban emelkedett a kőolajipar, a fototechnikai, a híradástechnikai és az energia- ipari üzemek termelése. Ez összhangban áll a népgazdasági szerkezet javítására irányuló törekvésekkel, s remélhetőleg e tendencia 1970-ben is érvényesül. — Az elmúlt évben gondokat okozott as építőanyagipar, a textilipar termeléscsökkenése, tehát a korábbinál jóval nagyobb erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy az említett ágazatok ebben az évben többet nyújtsanak. Jó példákban nincs hiány. Növekedett a külkereskedelmi értékesítés például fotópapírokból, kőolajipari termékekből, konzervfélékből, de ugyanakkor minden vállalatnak nagyobb gondot kell fordítania a hazai piac zökkenömentesebb ellátására. • — tvdk 6la gondot okoz a termelékenység. A legutóbbi két esztendőben különösen szembetűnő volt a kedvezőtlen lelassulás, összetett probléma ez, jól tudom, mégis az ez évi feladatokra tekintettel mit tart ön a legfontosabbnak? — Az országos célkitűzések szerint az ipari munka termelékenységét — egy főre jutó termelési érték alapján számítva — 3,5 százalékkal kell növelni. Pest megyében 8—9 százalékos termelésbővüléshez legalább 5—5,5 százalékos termelékenységemelkedés szükséges. Ami a kérdés másik részét illeti, nagy segítséget adnak az országos érvényű intézkedések. Azután: gyakorlatilag befejeződött a csökkentett munkaidőre való áttérés, ami mérsékelte a termelékenység növelésére tett intézkedések hatását. A megyében a múlt év végéig az ipari dolgozók kilencven százaléka már rövidebb munkaidőben dolgozik, tehát mint rontó tényező, 1970-ben a csökkentett munkaidő már nem játszik közre. Ide sorolnám a létszámgazdálkodás központi megszigorítását, amelyhez természetesen szorosan kapcsolódnia kell a vállalatok ilyen irányú átgondolt tevékenységének. Példaként megemlítem a Csepel Autógyárat, ahol a 16 százalékos termelésnövekedést csekély mértékű fizikai létszámemeléssel és változatlan alkalmazotti létszámmal kívánják elérni. — Hangsúlyozni szeretném, hogy a munka termelékenységének javításában döntő szerepe van a műszaki fejlődésnek, amihez az állam sokoldalú támogatást nyújt. Ilyen például a szocialista országokból származó gépimporthoz biztosított terven felüli hitel, a li- cencek megvásárlása, a knowhow eljárások megvétele, a korszerű technológiák bevezetésének meggyorsítása érdekében. • — A mezőgazdaság tS69- ben jelentős termelési sikeres- keit ért el. Érthető és indokolt, hogy éppen ezért az 1970-es feladatok szerényebbek. Ezt figyelembe véve, hogyan ítéli meg a mezőgazdaság dolgozóinak teendőit? — 1969 valóban nagyon sikeres esztendeje volt a magyar mezőgazdaságnak, s benne a megye mezőgazdaságának. A bruttó termelés 8—9 százalékkal, a növénytermesztés pedig 10—11 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Megoldódott a kenyérgabona-ellátás, javult a takarmánygabona és a pillangósok terméseredménye. Kukoricából az 1968. évi 15 mázsás átlaggal szemben 20 mázsát takarítottak be. Ebben az esztendőben a hangsúlyt elsősorban az állattenyésztés fejlesztésére tenném. Ez természetesen együttjár a takarmánybázis további növelésével. A megyében az állatállomány, a szarvasmarhák esetében 3—4 százalékkal, a sertéseknél 27—28 százalékkal csökkent. — A csökkenés mérséklésére és megállítására a kormányzat 1970. január 1-től több fontos intézkedést tett. Ezek az intézkedések azonban csak akkor érhetik el céljukat, ha valamennyi mezőgazdasági üzem szívügyéinek tekinti az állattenyésztésben érvényesüt * É
