Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-27 / 49. szám

WS» ti terei 1970. FEBRUÁR 27.. PÉNTEK Fogadás Gromiko tiszteletére Ulbricht és Gromiko a fogadáson. Otto 'Winzer külügyminiszter szerdán esite Berlinben foga­dást adott Gromiko szovjet külügyminiszter tiszteletére. A fogadáson megjelent Wal­ter Ulbricht, az NDK Állam­tanácsainak elnöke, Willi Stoph miniszterelnök, továbbá a Né­met Demokratikus Köztársa­ság több más vezető személyi­sége. A fogadáson Winzer és Gro­miko poháirköszömitőit mondott. Winzer kiemelte: a Német Demokratikus Köztársaságnak, minit szocialista német állam­nak, történelmi küldetése, hogy megakadályozza egy újabb háború kiindulását né­met földről. Ebben a szellemben tette meg javaslatát a szövetségi köztársaságnak kapcsolataik egyenjogú, nemzetközi jogi alapokon, nyugvó, szerződéses rendezésére. Hangsúlyozta1 ;a' Német, .De­mokratikus Köztársaság kor­mányának eltökéltségét és készségét a Német Szövetségi Köztársasággal való békés egymás mellett élés megvaló­sítására, a két ország teljes egyenjogúsága és szuverenitá­sa alapján. Gromiko külügyminiszter baráti szavakkal köszönte meg a vendéglátást és kiemelte tárgyalásainak meleg, szívé­lyes légkörét. Hangsúlyozta, a teljes egyet­értést, amely mind a tárgya­lások légkörében, mind pedig azoknak a politikai lépések­nek a vonatkozásában megmu­tatkozott, amelyeket az NDK, a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország közösen fog megtenni a nemzetközi politi­kában. A Szovjetunió nevében tá­mogatásáról biztosította az NDK békére irányuló — közte az európai biztonsággal kap­csolatos — külpolitikai vonal- vezetését, s elégtétellel állapí­totta meg, hogy Walter Ulb­richt hasonlóképpen személye­sen nyilatkozott a Szovjetunió, külpolitikájáról. Kiemelte, hogy az NDK a szocialista országok családjá­nak kiszaikítlhatatlan tagja, s biztonságát a szocialista álla­mok közösségének teljes ereje szavatolja. „Ezt mindenkinek meg keU értenie, de senkinek sem kell ettől félnie. Akik a béke mel­lett, a háború és az imperia­lista mesterkedések ellen van­nak, elítélik a revansizmust és a neonácizmust és felismerik veszélyességét, azoknak ezt üd­vözölniük kell" — mondotta. NÁPOLY Lassú földrengés Ritka természeti jelenség ejtette rémületbe Nápoly Poz- zuoli nevű külvárosának la­kosságát. Hat hónap leforgása alatt 70 centimétert emelke­dett a város szintje. A „las­sú földrengésként" ismert tü­nemény 1538-ban perceken belül 14 méterrel emelte meg Pozzuolit. ESRO-rakéta Az Európai Űrkutatási Szer­vezet (ESRO) új kísérletsoro­zatának keretében fellőtte el­ső kutatórakétáját. A Skylark rakéta hét és félperces repülé­se alatt 188 kilométer ma­gasságba emelkedett és sike­resen végrehajtotta feladatát, az északi fény tanulmányozá­sát. Mark Rothko halála Borotvával felvágta ereit és elvérzett New York-i műter­mében Mark Rothko, akit a világ egyik legnagyobb mo­dem festőművészének tartot­tak. A hatvanhat éves korá­ban meghalt festőt, akinek művei a világ több jelentős képtárában fellelhetők, az utóbbi hetekben depresszió gyötörte.____________ TEGNAP a Vietnammal fog­lalkozó párizsi négyes értekez­let 56. plenáris ülésére került sor. SZMT-ülés Jubileumi versenyturmix (Folytatás az 1. oldalról.) zenhiárom szocialista brigád már beadta nevezését. Április 4-éig a brigádok vál­lalásairól is hírt adunk­16 „KIVÁLÓ TSZ-DOLGOZÓ” A SZENTENDREI MATHIÁSZ TSZ-BEN A Pest környéki termelőszö­vetkezetek területi szövetsége irányítása alá tartozó és ver­senyző tsz-ek közül az égjük legjobb eredményt a szentend­rei Mathiász János Tsz dolgo­zói érték el. A zárszámadás alkalmából sok kitűnő ver­senyzőt dicsértek meg és tün­tettek ki. Teljesen egyedülálló dolog, hogy egy tsz-ben 16-an nyerjék eL a „Kiváló tsz-dol- gozó” ’címet. Gyurcsi Anitái traktoros még rajtuk is túltett, inert megszerezte a miniszte­ri kitüntetésnek számító „Ki­váló tsz-tag” kitüntetést. Gyuircsi Antal 1000 forint ju­talmat is kapott, a többiek is elégedettek voltak azonban a fejenkénti 500 Ft-tal. A Ká- losi Elemér vezette kertépítő brigád a szocialista címet sze­rezte meg. A 10 fős kertépítő brigád 1969-ben 940 ezer forint termelési értéket ért el, s ezzel rekordot állított fel. SOKSZÍNŰ VERSENY A MÉK-NÉL A Szövetkezetek Pest me­gyei Értékesítő Központjából Giczi Györgyné versenyfelelős arról tájékoztatta a szerkesz­tőségünket, hogy ők aztán va­lódi versenyturmixot kever­nek: nem kevesebb, mint 6 fajta versenyformát művel­nek. A Soroksáron levő kiren­deltség dolgozói kezdték a versenyt, felhívásukban a for­galom növelésére, a költségek csökkentésére és a gazdasági eredmények fokozására hívták fel a többi hét kirendeltség fi­gyelmét. A versenybe március 1-ig lehet benevezni és a tele­(Folytatás az 1. oldalról.) sági vezetők a vállalati szak- szervezeti tanácsokkal a juta­lom felosztását, arra hivatkoz­va, hogy nincs rá idő. A meg­fontolatlan felosztás nyomán elkezdődött a találgatás, sut­togás s ez semmiképpen sem javította a munkások hangu­latát. A közép- és felső vezetők nem munkájuk alapján, ha­nem a tavalyi részesedésüknek megfelelően kapták az idén a nyereségprémiumot, hogy most se legyen kevesebb a jöve­delmük. A középvezető alap­bérét — helytelenül — a harmincszázalékos „pré­miumkeret” terhére fölemel­ték. A munkások között en­nek rossz volt a visszhangja. A múlt év második felé­ben átlag 5 százalékkal emelték a béreket, a me­gye ipari üzemeiben. Az átlagosnál nagyobb bérfej­lesztés volt a Mechanikai Mű­vekben, a Nagykőrösi Kon­zervgyárban, a Pestvidéki Gépgyárban, az Ipari Műszer­gyárban és a PEMÜ-nél. A korábbi gyakorlattól eltérően az idén március—áprilisban emelik az alapbéreket. A ki­alakulóban levő új bérezési formák hatékonyan össztönöz- nek majd a képességek maxi­mális kibontakoztatására. Megvitatta az elnökség: hol tartanak a vállalatok a kol­lektív szerződések átdolgozá­sában. Sok üzemben teljesen új­raszövegezik a vállalati alkotmányt, mert tavaly sok olyan dolgot foglaltak bele. ami felesleges volt, s nem tartozott oda. Mindkét kérdésről hosszú vita alakult ki az elnökség­ben. Végül elhatározták, hogy felhívással fordulnak a külön­féle szakmák megyei szak- szervezeti bizottságaihoz, hogy mérjék fel a további tenni­valókat. Az SZMT elnöksége állást foglalt amellett, hogy javítani kell a felvilágosító­munkát, a nyereségrészesedés felosztásáról szóló kormányha­tározatot részletesen kell is­mertetni a munkásokkal, s a kollektív szerződések terveze­tét mindenütt meg kell vitat­ni* (palád!) A Minisztertanács ülése (Folytatás az 1. oldalról.) refargalmi megállapodásokkal Megállapította, hogy a szocia­lista országokkal erre az esz­tendőre megkötött államközi egyezmények kedvezően hoz­zájárulnak az 1970-es népgaz­dasági tervben foglalt felada­tok sikeres teljesítéséhez, meg­felelő alapot teremtenek az 1971—1975-re megkötendő új, hosszúlejáratú megállapodá­sokhoz. A baráti országokkal kötött egyezmények elősegítik gazdaságunk egyensúlyának további szilárdítását, mind a termelés területén, mind pe­dig a lakosság ellátását köz­vetlenül szolgáló árucikkek­ben. A Minisztertanács elfogadta a Külügyminisztérium előter­jesztését a kormányszintű hi­vatalos küldöttségek 1970. évi külföldi utazására és hazai fo­gadására, majd egyéb ügyeket tárgyalt. A római egyetemen folytatódnak a diáktüntetések. Képün­kön: a kémiai fakultás néhány hallgatója vörös zászlót tűz ki egy ablakba. Paradoxon­parádé A paradoxon az idegen szavak szótára szerint 1. látszólagos lehetet­lenség, képtelenség, ellentmondás, 2. váratlan, a szokásostól elütő jelen­ség, 3. szokatlan állítás, furcsa, a kö­zönségestől eltérő vélemény, 4. szel­lemes, elmés mondás. Görög eredetű szó, paradoxonos = váratlan, való­színűtlen, meghökkentő A KIRÁLYNŐ ARCKÉPE Londonban bemutatták azt az arcképet, amelyet Pietro Annigoni firenzei mester fes­tett II. Erzsébet királynőről. A kép tíz hónapig készült, s a királynő ez idő alatt 18 al­kalommal ült modellt a fes­tőnek. „Az éleit teljesen elviselhető lenne, ha nem kellene szórakozni." Oscar Wilde „Furcsa, hogy a nagy jövőjű fér­fiak rendszerint a nagy múltú nők zsákmányai lesz­nek.” Michelangelo Antonioni „Érdem, siker és jó hír — három teljesen különböző dolog.” Voltaire „Nem vagyok már elég fiatal ahhoz, hogy min­dent tudjak.” James Barier „A civilizált or­szágokban száz közül nyolcvan ember ágyban hal meg. Tanulság: sose feküdjünk le!” Filip Halen „A házasélet csak esküvő előtt okoz örömet." George Sand „A bank az az intézmény, amely mindig szívesen hitelez, ha be tu­dod bizonyítani, hogy nincs szük­séged a pénzére.” Sacha Guitry CSAK RÖVIDEN KHARTOUMBAN csütörtö­kön véget ért a Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Iro­dájának kedden megnyílt ülés­szaka. A VARSÓI SZERZŐDÉS tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokságának ter­vei értelmében a szovjet köz­ponti hadseregcsoport és a csehszlovák néphadsereg egy­ségei szorosan együttműköd­ve harci feladatokat hajtottak végre. CSÜTÖRTÖKÖN hazaérke­zett Helsinkibe Urho Kekko- nen finn köztársasági elnök, aki nemhivatalos látogatáson járt a Szovjetunióban. GEORGES POMPIDOU fran­cia köztársasági elnök csütör­tökön, washingtoni látogatása utolsó napján, az ariingtoni katonai temetőben megkoszo­rúzta az ismeretlen kaitana emlékművét, majd a Fehér Házba ment, ahol újabb tár­gyalást folytatott Nixon elnök­kel. MITJA RIBICSICS jugo­szláv miniszterelnök csütörtö­kön befejezte londoni hivata­los látogatását és repülőgéppel hazautazott. ÉLETFOGYTIGLANI bör­tönre és teljes vagyonelkob­zásra ítélték Decis II osonó t, Mobutu Kinshasa-kongói elnök volt magántitkárát. A per so­rán megállapítást nyert, hogy Ilosono 1965 és 1968 között hi­vatalában csaknem egymillió dollárt sikkasztott. 4 4 fon azóta szüntelenül cseng a versenyfelelős asztalán. Érdekes színfolt a gépkocsi- vezetők versenye, akik a jubi­leumi évben takarékoskodni akarnak az üzemanyaggal, a javítási költségekkel. Vetélkednek a kirendeltsé­gek és a telepek is egymás kö­zött, és a kisker-boltok sem akarnak lemaradni. A MÉK vezetősége külön kiemelve ke­zeli a megye lakosságának jobb áruellátására indított ver­senyt és a győztesnek 2000 fo­rint jutalmat tűzött ki. Ver­senyt hirdettek a burgonyatá­rolók számára is. Akinek a legkevesebb az áruromlása, szintén jutalmat kap. Az ipari üzemek — Gyál és Csepel — mintegy 150 dolgozója azonban még hallgat, versenyben való részvételük attól függ, részt akarnak-e venni a jubileumi vetélkedőben. Jelentkezésüket örömmel várják a vállalat központjában. A MÉK-nél dolgozók 60—70 százaléka már bejelentette a 5 versenyben való részvételre igényét, ami hozzávetőleg 5— 600 embert érint A turmix múlt számában bejelentett „B” kategóriás tsz- verseny (az érdi Benta völ- j gye), bemutatása technikai okok miatt a következő tudó­sításunkra marad. A verseny­zők egyre több helyet követel­nek, de sajnos, be kell osztani a jelentkezőket. Addig is, a viszontlátásra! sz—d— VÁLASZTÁSOK Vasárnap az urnádhoz járul­nak a szomszédos Ausztria polgárai, hogy megválasszák a nemzed tanács 165 képviselő­jét. Rövidesen eldől tehát, hogy a következő négy esz­tendőben milyen kormány áll majd Ausztria élén. Legutóbb 1966. március 6-án adták le voksukat a szavazók. Akkor némi eltolódás követ­kezett be a kereszténydemok­rata Néppárt javára, a szociál­demokraták hátrányára. Ez elég volt ahhoz, hogy véget ér­jen a két évtizedes „fekete­vörös nagykoalíció”, a két párt hosszan tartó koalíciós együtt­működése. (Az osztrák sajtó­nak ebben a szóhasználatában a vörös némi túlzást jelent, hiszen a szocialistákat legfel­jebb rózsaszínnel jellemezhet­nénk ...) A most lelépő par­lamentben a Néppártnak 85 képviselője, tehát viszonylag biztos abszolút többsége volt, míg az ellenzékbe szorult szo­cialisták 74, az ugyancsak op- pozíciós, szélsőjobboldali sza­badelvűek hat mandátummal rendelkeztek. Négy évvel ezelőtt az akkori eredményeket mérsékelt jobb­ra tolódásként értékelték, fő­ként belpolitikai tekintetben. A kormányzásban az egypárti kabinettel jelentős formai vál­tozás történt, tartalmilag azon­ban nem történt alapvető mó­dosulás. A Néppárt erősen fia­talított, igyekezett dinamiku­sabb képet mutatni, átvett egynémely szocialista jelszót. A szociáldemokraták ugyan­akkor a jólnevelt ellenzék sze­repét töltötték be, s nem tud­tak kidolgozni egy valóban baloldali alternatívát, válasz­tási lehetőséget. Ausztria iga­zán nagy problémáira, így pél­dául a külföldi tőke fenyegető behatolására, a társadalmi és gazdasági reformok szükséges­ségére tulajdonképpen egyik nagy párt sem tudott kielégítő megoldást javasolni. Néhány hónappal ezelőtt, a közhangulat hullámzása követ­keztében, úgy tűnt, hogy a választásokon előretörnek a szocialisták. 1967—68-ban bizo­nyos visszaesés, gazdasági ne­hézségek tették próbára az országot. A közbeeső tartomá­nyi választásokon a Néppárt mindenütt jelentős szavazat­AUSZTRIÁBAN veszteségeket szenvedett. A nyugat-európai konjunktúra azonban kedvezően hatott Ausztria gazdaságára is, jól­lehet a nyugat-európai fejlett iparú tőkés országok közül itt a legalacsonyabb a bérszínvo­nal, növekedtek az adóterhek, s a drágulásók olyan alapvető cikkeket is érintettek, mint a kenyér. Alapjában véve azon­ban a helyzet kiegyenlítődött, s a választások, a papírforma szerint, nyíltnak Ígérkeznek, kétesélyesek. A politikai kommentárok máris számba vették a külön­böző lehetőségeket. Elvben le­hetőség van arra, hogy a Néppárt megőrizze abszolút többségét, de ennek gyakorlati valószínűsége mégsem látszik túlságosan nagynak. Némi nép­párti hanyatlás esetén, ugyan­csak elvben, mód nyílhatnék egy néppárti-szabadelvű pol­gári kiskoalíció létrehozására. Ez azonban általános ellenál­lásba ütközik. Az osztrák nagytőke is tart attól, hogy az ilyen jobbratolódás kiélezné a belső szociális feszültséget, je­lentősen fokozná a belső ne­hézségeket. Súlyos külpolitikai tehertételt is jelentene, hiszen a nyugatnémet NPD-vel sok tekintetben rokon szabadel­vűek bevonása a kormányba összeegyeztethetetlen lenne az osztrák semlegességgel. Ezért általános a vélemény, hogy ha a szocialisták leg­alább 79 mandátumot megsze­reznek (de talán kevesebbnél is), felújítják a nagykoalíciót. Ebben az esetben a négyéves néppárti kormányzás után is­mét a két nagy párt együtt­működése s egyben belharca jellemezné az osztrák politikai életet. Az Osztrák Kommunista Párt vasárnap valamennyi vá­lasztókerületben elindítja je­löltjeit. Nem valószínű, hogy a viszonylag kicsi, s az utóbbi időben belső problémákkal küzdő párt bekerülhessen a parlamentbe, de szavazatait mégsem tartja „elveszettek­nek”. A kommunistákra adott szavazat ugyanis annak kifeje­zését jelenti, hogy a két nagy párt politikai-aritmetikai játé­kai helyett valóban alapvető változásokat kívánnak Auszt­ria gazdasági és társadalmi életében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom