Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-25 / 47. szám

1970. FEBRUAR 25., SZERDA Pf sr »IEC kMMííP SZÉPÜLŐ FALVAK Világosabb és virágosabb less Pilisvörö A községek rendezettségével és rendezésével talán sohasem törődtek. Egyszerűen nem adó­dott alkalom arra, hogy erre is sor kerüljön. Ehhez anyagi — és nem utolsósorban szellemi — gyarapodás bizonyos fokát kellett elérni. Mindenfajta rendezettség és harmóniára tö­rekvés alapja egy fejlettségi szint elérése, amely falvaink esetében — sajnos többségük­ben még nem — a megfelelő közmű- és kommunális háló­zat fejlesztésében és a szüksé­ges üzletek megnyitásában nyilvánulhat meg. Ha a falvak lakóinak normál és kényelmes életlehetőségeket biztosítunk, akkor elvárhatjuk tőlük hogy törődjenek lakóhelyük esztáti­kájával is. Pilisvörösvár már eljutott erre a fokra. Két liget Összkomfortos házak lakói­nak nagyobb kedvük van arra, hogy utcáikat is „összkomfor­tosabbá” tegyék. Az új házak már mind 2—3 — sőt épülnek 4—5 — szobásak, fürdőszobá­val. Két új telepük is felépült: Szabadságliget, Karácsonyli­get. Liget — már a neve is biztató. Bár a víz még nincs mindenhol bevezetve, de a községi tanács legfontosabb teendőjének tartja — ahogy ezt Peller János vb-elnök ki­fejtette —, hogy minél előbb megoldják a vízkérdésit. Sokan segítenek magukon: motorszi­vattyúval hozzák elő a vizet a mélyől, mert sajnálják kihasz­nálatlanul hagyni a fürdőszo­bát. Az új házak építésénél arra is gondoltak, hogy az utat ki­szélesítsék — vagy, hogy maj­dan kiszélesíthessék — tehát megfelelő tervek alapján szé­les utcákat nyitnak előkertek- kel. Az előkerteket, ha majd szükséges lesz, felhasználhat­ják a további útszélesítésekre. Építenek a Szabadságligeten át egy korszerű, kótfcilométe- res utat, amely 7 méter széles lesz, kétoldalt 2 méteres jár­dákkal és útszegéllyel, amely­ben a vízvezetéket süllyesztik be. Ezt a szegélyt különben parkosítják. Erre az útra autó- buszközlekedést terveznek, mégpedig körforgalomban. Építettek néhány korszerű utat eddig is. Itt a fő figyel­met arra fordítottált, hogy a község széleit összekössék a központtal. Az utóbbi időben 17 kilométer hosszan járda­rendszert építettek, főleg a legforgalmasabb utcákban. Nyaralótelep Amint kiderült Pilisvörös­vár az utóbbi néhány évben többet fejlődött, mint azelőtt hosszú évtizedeken át. Építet­tek ebben az évben gázcsere­telepet — bár a gázellátás nem túl jó — központi orvosi ren­delőt, egy nagy élelmiszerbol­tot. De a közeljövőben meg­valósuló tervük még sokkal több van: ABC-áruház, sütő­üzem, zöldség-, Iparcikk-, hús­bolt, vendéglátó kombinát if­júsági szórakozóhellyel, patyo­latfelvevő. Néhány üzem is építkezik, raktárakat, telephe­lyeket hoznak tető alá. A legnagyobb tervük egy nyaralótelep kialakítása: a község Solymár felé eső hatá­rában egymás mellett öt tó te­rül el, amelynek kitűnő vízé­re, 10 éves távlati terv alap­ján, hétezer fő befogadására alkalmas strandot építenek; a területet 400 telekre parcelláz­zák fel, ahol hétvégi pihenő­házak épülnek majd, és kem­pinget is létesítenek. Beton virágtartók A község tiszta. A lakóháza­kat a tulajdonosok gondosan karbantartják, szinte kínosan ügyel mindenki, hogy a ház előtt rendezettebb és tisztább legyen az utcaszakasz, mint a szomszédja előtt. A udvarok többsége szinte mint megannyi kis „park”, ha kitavaszodik, tele lesz virágok­kal. A tanácselnök szerint 20 év alatt legalább 20 ezer fát ültettek el — de még több kel­lene. Sok a hárs és az akác. Az erdőgazdaságtól fenyőket kap­nak, melyeket kiosztanak a lakosság között, hogy minden­ki ültesse el. A község egyre világosabb is. A vasútállomástól a tanács- házáig korszerű neonvilágítást kaptak. Az idén ezt továbbfej­lesztik. B. Gy. Jubileumi versenyben Teljesülő vállalások Csornádon Elégedetten távozott a na­pokban a csomádi Zöld Mező Termelőszövetkezet tagsága a záirszámadó közgyűlésről: eredményesebb esztendőt zár­tak, mint egy évvel ezelőtt. Elég néhány számadat ennek bizonyítására. A gazdaság tisz­ta vagyona ötmillió forinttal növekedett egy esztendő alatt. Tavaly még csak tizennyolc- ezer-kilencsziáz forint volt az egy tagra jutó évi jövedelem, az idén pedig már húszezer­száz forint. S ami ugyancsak megnyugvással töltötte el a csomádi gazdákat: tavaly alig több, mint kilencszázezer fo­rintot tartalékoltak, az idén pedig ez az összeg elérte a két és fél milliót. Mi a változás, az eredmé­nyesebb gazdálkodás magyará­zata? Énről beszélgettünk Győri Zsigmond elnökkel és Rádi János főkönyvelővel. Győri Zsigmond: — Én meg „új fiú” vagyok itt, alig egy hónappal ezelőtt vá­Vita: az őszibarackról (Folytatás az 1. oldalról.) rásra koncentrálódik. Az új ültetvények termőre fordulá­sával évről évre növekszik a mennyiség is. Tavaly mér, 1966-hoz viszonyítva, 75 száza­lékkal több őszibarackot szü­retelitek Buda környékén, s várhatóan az idén a múlt évi­nél is nagyobb lesz az összter­més. A korábbi években a gaz­daságok könnyebben értékesít­hették termésüket, akkor még a minőségileg gyengébb, illetve az apróbb barack is piacra ta­lált. A tavalyi értékesítési ne­hézségekhez hozzájárult, hogy a termés jelentékeny része gyengébb minőségű volt. A bu­dai járásban az is gondot oko­zott, hogy a megtermelt, csak­nem 12 ezer tonna őszibarack­ból mindössze 4760 tonnára kötöttek értékesítési szerző­désit. Minthogy az őszibarack is az úgynevezett szabadáras Gyerekek otthona Bicskén, a Kossuth Zsuzsa nevelőotthonban kétszáz — 6— 14 éves korú — állami gondo­zott leányt nevelnek és isko­láztatnak. Az egykori Batthyány-kas- tély épületét a háború alatt teljesen lerombolták. 1948-ban egymillió-nyolcszázezer forin­tért felújították, majd korsze­rűen berendezték. Az első években háborús árvák, félár­vák és elhagyottak kerültek oda. Az intézet első gondozot­tal már felnőttek, számos ne­ves ember került ki soraikból. A gyönyörű parkkal övezett intézetet állandóan fejlesztik, most négymillió forintért ebéd­lőt építenek. Az iskola múzeumában őr­zik az intézet, s Kossuth Zsu­zsa múltjára vonatkozó doku­mentumokat, valamint a gye­rekek munkáit. cikkek közé tartozik, az áraikat a piacon kialakult kereslet és kínálat határozza meg. Nem vitás, hagy ennek következté­ben az árrés is megnövekedőt*. Az 1968-as 23.3 százalékkal szemben, 1969-ben a felvásár­lási áraikhoz viszonyított árrés elérte a 40 százalékot. Noha a konzervgyárak őszibarack-igénye tavaly jelentékenyen megnöve­kedett, az üzemek kapaci­tása határt szab a termés- feleslegek feldolgozásá­nak. Részletesen kitért Tompa Béla mindazokra a problémák­ra, amelyek Buda környékén különösképpen hozzájárultak a tavalyi értékesítési nehézsé­gekhez. Arra a kérdésre pedig, hogy mi a teendő, a MÉM ajánlásaival adott választ. A javaslatok között a gyümölcs- termesztés minőségi javítása, az eredményesebb növényvé­delem, a gépesítés szerepe!. Ajánlotta az osztályvezető, hogy a termelőüzemek, és az egyéni termelők ügyeljenek a megalapozott értékesítés kere­teinek a megteremtésére. Fel kell készülniük az őszibarack­termelőknek a gyümölcs egyéb irányú hasznosítására. Fokozni kell a vertikális kapcsolatokat. A jövő útja ugyanis, a terme­lők egyesülése, társulása, nem­csak egymás között, hanem az iparral és a kereskedelemmel is. A vitában többen felszólal­tak. Dr. Kecskeméti Lajos, a Budapest környéki Termelő­szövetkezetek Területi Szövet­ségének titkára elmondotta, hogy tavaly nyáron 20 vagon őszibarack semmisült meg. Hangoztatta, hogy amíg 3,80, 4,50 Ft körül mozgott a gaz­daságokban az őszibarack ön­költsége, 2,30, 3,90 Ft-ot kap­tak a felvásárló vállalatoktól a termelők. Kifogásolta a rend­kívül magas árrést. Kovács László, a Konzerv­ipari Tröszt vezérigazgatója, a konzervgyárak szemszögéből ítélte meg a helyzetet, s aján­lotta, mivel a nyáron több ba­rackot nem tudnak feldolgoz­ni, a termelők érdeke is meg­kívánja, hogy az eddiginél több, friss árut juttassanak a piacra. Saághi László, a Törökbá­linti Állami Gazdaság igazga­tója, és a járási Hazafias Nép­front elnöke, a saját gazdasá­ga problémáin keresztül mu­tatott rá a felvásárlásban mu­tatkozó ellentmondásokra. Kifogásolta, hogy a keres­kedelem nem tesz különb­séget a fajták között. Varga Péter országgyűlési képviselő hangoztatta, hogy a Buda környéki őszibarack- probléma égető társadalmi kérdéssé lépett elő. Sok gon­dot okoz ma is, hogy mindenki lelkesen beszél a másik szerv feladatáról, csak éppen a saját kötelezettségeivel nincs tisztá­ban. Megállapította Varga Pé­ter, hogy a kereskedelem sem áll hivatása magaslatán. Sokan ugyanis arra töraksznek, hogy kevesebb árut értékesítsenek magasabb áron. Rákász József, a toki Egyet­értés Termelőszövetkezet el­nöke a bevezetőben emlí­tett problémákat tette szóvá. Ajánlotta a Nagykőrösi Kon­zervgyárnak, hogy a termelőszövetkezet in­gyen biztosít nyersanya­got, egy, az eddigieknél tökéletesebb, és jobb mi­nőségű gyümölcslé elő­állításához, kikísérletezé­séhez, fogjanak össze. Dr. Bíró Ferenc, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője közgazdasági szempontból elemezte a ki­alakult helyzetet. Felhívta a figyelmet a piac felvevőké­pességének növelésére, de kü­lönösen a termelési költségek csökkentésére. Dr. Pénzes János, a megyei tanács elnökhelyettese szen­vedélyes hangú hozzászólá­sában az érdektelenséget, a közönyt ostorozta, amely a kereskedelemben, a feldolgo­zó iparban, de a termelő üzemekben is gátolja az ész­szerűséget. Az őszibarack-ér­tékesítési gondokat csak gya­rapította, hogy valamennyi szerv külön utakat keresett. Igaz, hogy az új mechaniz­mus korlátlanabb lehetősé­geket teremtett, ám a nagyobb önállóság nem szolgálhat egyéni, öncélú elképzeléseket. Hangoztatta az elnökhelyet­tes a vezetők fokozott fele­lősségét, és a társadalmi köz­érdek szem előtt tartásának fontosságát. Bízzunk benne — mondotta —, hogy hama­rosan sor kerül a feldolgozó ipar, a kereskedelem, és a ter­melők közötti egyeztető tár­gyalásokra. Az ankéton sok, és jogos bírálat érte mind a fel­vásárló, mind az értéke­sítő kereskedelmet, és a feldolgozó ipart is. Több javaslat is elhangzott a tavalyi negatív tapasztalatok alapján az idei őszibarack­szezonra való felkészüléshez. A megye szakvezetői már ko­rábban felfigyeltek a Buda környé- éré, s közbenjárásukra tett, és tesz újabb intézkedé­seket a minisztérium. A teg­napi ankét további előrelé­pés az őszibarackgond megol­dásához. — sp — lasztott elnökké a tagság. Ad­dig a Váci Járási Pártbizott­ság mezőgazdasági osztályán dolgoztam. Innen az „ismeret­ség” a tagsággal és az egész gazdasággal. Ezért úgy gondo­lom, ha új elnök is vagyok itt, a véleményem mégis megala­pozott. A változás okát első­sorban a tagság fokozottabb, a korábbinál is eredményesebb munkájában látom Azt hi­szem, egyetlen példa is bizo­nyítja véleményem igazságát. Tavaly mindössze egyetlen brigád, Gyurkovics János do­hányosai nyerték el a szocia­lista brigád megtisztelő címet. Az elmúlt nyáron azonban, a jubileumi verseny keretében, már hét brigád vállalta a szo­cialista cím elnyerését. Rádi János: — Eddigi értékeléseink sze­rint az induló hétből három brigád már biztosan elérte a szocialista brigád cím követel­ményszintjét ... — veszi áit a szót a gazdaság fiatal főköny­velője. — A három között is­mét ott találjuk Gyurkovics János bácsi dohányos brigád­jait. Pedig az elmúlt évben ugyancsak nehéz dolga volt a dohányosbrigád vezetőjének és a brigádban dolgozó tizenki­lenc asszonynak. A dohányter­melést nagy elemi kár érte, ennek ellenére, nemcsak telje­sítették. hanem túl is teljesí­tették évi tervüket. A pártszervezet javaslatára a Zöld Mező tagságának jelen­tős része bekapcsolódott a ju­bileumi munkaversenybe. A szocialista brigádmozgalomban való részvétel mellett további jelentős vállalások és felaján­lások is születtek az elmúlt esztendőben. *— X szövetkezet vezetősége régi kívánságnak tett eleget, akkor, amikor vállalta, hogy a községi tanácstól átveszi a helyi művelődési házat és könyvtárat. Ezért tavaly októ­berben szerződést kötöttünk a községi tanáccsal az épület kö­zös felújítására, berendezésére és működtetésére. A felújítás­hoz és berendezéshez gazdasá­gunk nyolcvanezer forinttal járult hozzá. 1970. április else­je volt a határidő ... Győri Zsigmond: — Ritka dolog ma még, hogy egy határidőt lényegesen korábban teljesítenek az épí­tők. Ebben az esetben ez tör­tént. A január 14-i vezetőség- választó közgyűlésre már a felújított művelődési házban került sor... És a zárszámadó közgyűlésen a fél-függetlení- tett művelődési ház igazgató kinevezését is megszavazta a tagság -.. Rádi János: — A lakosság utazásának megkönnyítése érdekében vál­laltuk továbbá egy buszfordu­ló megépítését. Győri Zsigmond: — A gazdaság épílőbrigádja húszezer forint értékű társa­dalmi munkával már elkészí­tette a buszfordulót. Rádi János.: — Nagy István lakatosbri­gádjának jubileumi vállalása: negyedik negyedéves tervüket százezer forinttal túlteljesítik, Győri Zsigmond: — S az eredmény: kétszáz­ezer forint tervtúlteljesítés és negyvenezer forint munkabér- megtakarítás. Rádi János: — A lakatos- és az építőbri­gád közösen vállalta egy busz­megálló építését. Ha kitekint az iroda ablaikán, megláthatja. Győri Zsigmond: — Schneider Rudolf lakatos- brigádja vállalta, hogy ez év március végéig százötvenezer forint megtakarítást ér el, úgy. hogy új, tehát drágább anyag helyett haszon vasat is felhasz­nálnak, természetesen, a tech­nológiai előírásoknak megfele­lően. Vállalásukat eddig ötven százalékban már teljesítették. Rádi János: — Papp Ferenc építőbrigád. ja társadalmi munkában vál­lalta a Kossuth Könyvkiadó könyveinek terjesztését és el­adását. Vállalásukat máris tel­jesítették. Győri Zsigmond: — A szövetkezet egész tag­sága vállalta a jubileumi mun­kaverseny keretében, bogy a munkaidő jobb kihasználásá­val és a technológiai módsze­rek megváltoztatásával az 1968-as gazdasági év termelé­kenységét öt százalékkal növe­lik. S hogy mennyiben sikerült a vállalás, arról a főkönyvelő tá­jékoztat : — 1968-ban huszonhatmillió forint termelési érték előállítá­sához nyolcvanezer-négyszáz munkanapra vollt szükség. Ez­zel szemben 1969-ben har- minickétmillió forint termelési érték megtermeléséhez kilenc- venezer-nyolcszáz munkanapot használhatunk fel. Vagyis, amíg 1968-ban egy munkanap­ra háromszázhuszonhárom fo­rint termelési érték jutott, ad­dig 1969-ben már háromszáz- ötvennégy forint. Ez pedig a tervezett öt százalék helyett nyolc és fél százalékos terme­lékenységnövekedést jelent. Sem hely, sem idő -nincs ar­ra, hogy felsoroljuk a csomádi Zöld Mező Termelőszövetkezet tagságának valamennyi jubi­leumi felajánlását és azok tel­jesítését. Az említett példák is meggyőzően bizonyítják: . a gazdaságban méltó módon ké­szül az egész tagság hazánk felszabadulásának huszonötö­dik évfordulójára. p. p. A Bábolnai Állami Gazdaság 2 éves iskolát indít szeptemberben, amelyen kiképez SPORTLOVASOKAT és ssssssssssssssssssssssssss/sssssssssssssss/sssssss/s/ssss/ss/ BAROMFIGONDOZÓKAT. 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS Teljes ellátás, ösztöndíj, Jelentkezhetnek az általános iskola 8 osztályát végzett, 14-17 éves fiúk. A jelentkezéseket írásban kérjük március 15-ig, a személyzeti osztály címére elküldeni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom