Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-18 / 41. szám
19*#. FEBRUÁR 18., SZERDA «JT MICICI ß 3 A romaskinói messziről érkezik Olaj — mondja az ember, s máris gyors egymásutánban tolulnak ajkára a kifejezések: motorbenzin, kenőolaj, fűtőolaj, gázolaj, petrolkémiai alapanyagok és féltermékek hosszú sora. Olaj — mondja az ember, s rögtön az jut eszébe: • Százhalombatta. A két, egymáshoz ezer szállal kapcsolódó ipari gigász, a Dunai Kőolajipari Vállalat és a Duna- menti Hőerőmű Vállalat nemcsak a magyar iparfejlesztés nagyszerű alkotása, de a magyar—szovjet gazdasági együttműködésnek is maradandó és hasznos eredménye. Szovjet alapdokumentáció alapján kezditek el 1962-ben az olajfinomító építését, ahogy valamivel korábban, ugyancsak szovjet tervek alapján a jövendő erőmű formálását. A berendezések nagy része szovjet gyárakban készült, fölszerelésükben, munkába állításukban szovjet mérnökök, szakmunkások sora vett részt a helyszínen. S a kör teljes: a berendezések jórészt szovjet kőolajat dolgoznak feL A ro- masikínói típusú olaj messziről érkezik, a Barátság-vezeték alkotja azt az e ős szálat, mely közelié iteszi a távolt, s baráttá az ismeretlenül is ismerősöket. Vas- és betonváros A Lengiprogáz, a Gáprogroz- nyeft szovjet tervezőintézetek mérnökei ma már teljes valóságában láthatják azt, amit esztendőkkel korábban gondos munkával papírra rajzoltak: 550 ezer köbméter vasbetonszerkezet, lietvenö'.ezer tonna súlyú technológiai berendezés és vasszerkezet, kétmillió köb- . méter megmozgatott föld alkotta, formálta a finomító hatalmas, szemre is megkapóan szép, vas- és betonvárosát. S míg itt a finomító, a szomszédban az erőmű formálódott. A hatalmas, szovjet gyárakban készült kazánokban a szovjet kenőolaj lepárlásából visszamaradt fűtőgudron lobbant turbinákat tápláló lángra. Épületek, gépek gondjával birkózva, barátságok szövődtek, s még a nyelv sem volt akadály: törve de ki-ki megtanult valamennyit a másik nyelvéből, hogy jobban érthessék egymást. Volt tolmács, ám ők nemcsak érteni, hanem m eg- érteni kívánták a társat, barátot, azt, akivel közösen veríté- keztek nyáron, fagyoskodtak télen a terjeszkedő olajvár óéban, az új és új áramtermelő blokkokat üzembe helyező erőmű bm. Évi hárommillió Évente hárommillió tonna olajat dolgoznak fel a finomító különböző egységeiben, s már megkezdődött a munka a bővítésre: újabb hárommilliós kapacitással lesz több a kunhalmok tövében, s ezzel a magyar—szovjet együttműködés európai méretekben is jelentős olajipari feldolgozó üzemet hoz létre. A magasabb oktánszámú benzin, a jobb minőségű kenőolajok, a végül is hasznos műanyag tárgyakká váló petrolkémiai alapanyagok a szakemberek körén jóval túl is nyilvánvalóvá teszik az együttműködés érteiméit, hasznát: a kölcsönösséget, az erőik közös kamatoztatását Több minit harminc termelőegység lesz 1975-ben, a második építési szakasz befejezésekor a százhalombattai finomítóban. Több minit harminc olyan termelőegység, amelynek többsége hazánkban. eddig nem, vagy nem ilyen minőségben készített anyagokat ont. A többért, közösen Tovább épül az olajváros, s megkétszerezi kapacitását az erőmű: az ország életének korszerűsödését tükrözik ezek a változások, az energiaszer- kezat átalakításától a vegyipar gyors fejlesztéséig. Az ál- Jamközl megállapodások alapján fölépül a Barátság II. olajvezeték, mely a szovjet olaj- forásókat közvetlenül köti majd össze Százltóornibattávai, s mind,a fiaíornitobari, mind az erőműben a bővítések során is fönnmarad a gyümölcsözőnek bizonyult magyar—szovjet együttműködés. A többért közösen teszünk hát erőfeszítéseket a Duna partjától nem messze fekvő, formálódó, jövendő iparvárosban, s persze, nemcsak i'tit... Táska - rétikül - golyóstoll A PEVDI emblémáit legalább annyian ismerik a Szovjetunióban, mint hazánkban. A vállalat szentendrei írószer- üzeméből a múlt évben már a tollak 60 százaléka oda utazott. Évről évre nőtt az export, s tavaly már megközelítették a 80 millió forintos értékhatárt. Több mint 10 millió irón és betét, 2J-féle változatban — ez a mérleg. Az idei évre még nem kötötték meg a szállítási szerződéseket, de a Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat vezetői remélik, hogy az export tovább nő. Másik fontos exportcikkünk a bőrdíszmű. A szovjet RAZ- NO külkereskedelmi vállalattal áll naiv kapcsolatban, a magyar TANNIMPEX révén. Az idén 850 ezer rubel értékben szállítanak retikülöket és bevásárló táskákat. Több mint 80 közül választották ki azt a 42 modellt, amelyeket a RAZNO átvesz. A 12 hazai bőrdíszmű üzem közül egyedül a PEVDI látja el mű- anyagtoerettel a táskákat — a siker ennek is köszönhető. Sokat jelent az is, hogy Kistar- csán saját fémkeretüzemük van, s így rendkívül változatossá tudják tenni a táskákat. Nehézség viszont, hogy a monopolhelyzetben levő győri Pamutszövő- és Műbőrgyártói kapják a műanyag Grabonát, az alapanyagot, s a győriek nem valami rugalmasak az új anyagok mintázásában, szállításában. Ennek ellenére sikerül a szovjet partnernek tetsző, változatos kollekciót összeállítani. Sőt, a jelenlegi mennyiség kétszeresét is átvennék, ha lenne .rubelkeret”. Ez viszont az államközi szerződésektől függ, s nem a vállalatoktól. A terv szerint öt év alatt megkétsze- rezili a szállítást. S bár a termelőképesség felét ma is a szovjet export köti le, ez az arány a jövőben sem fog változni. Műszaki fejlesztéssel — főként a pilisszentiváni üzem bővítésével —, is lépést tudnak tartani a növekvő exportigénnyel. Fontos érdeke fűződik ehhez a PEVDI-nek, hiszen legnagyobb és legbiztosabb vevője a RAZNO. A vállalat stabilitásának kulcsa ez a kapcsolat. A jövő a konfekcióé. Már készülnek a bemutatóra, ahol eldől: 1971-ben mennyi konfekcióárut küldhetnek a szovjet piacra. Laminált női és bakfiskabátokkal, blúzokkal, hálóingekkel, valamint műszálas férfi- és fiúpantallóval szeretnének jelentkezni. A képen bemutatjuk a svájci automatát, amelyen a golyóstollak írócsúcsait készítik. és Faipari Kisipari Szövetkezet termékeinek javarészét szovjet partnereknek szállítja, ebben az esztendőben 20 millió forint értékű megrendelést kaptak. A listán egyébként túlnyomórészt élelmiszeripari berendezések szerepelnek. Tizenkét darabot kértek a szovjet cégek a gyümölcsök elöfő- zésére alkalmas gépből. Ugyanennyi rázóasztal készül, amely a gyümölcsöt vibrálja és így juttatja el a feldolgozóhoz. A lúgoehámozót tartalék- alkatrésszel szállítják a nagykőrösiek. A konzervgyárakban ma már szinte nélkülözhetetlen ez a gép, amelyben a lúgos folyadék lenvarja a gyümölcs héját, s így megtakarítható a hámozás fáradságos munkája. Az idei tervekben két kon- veyorpálya elkészítése szerepel. Megrendelést kapott a szövetkezet négy állatorvosi munkahelyre is. A telefonfülkénél valamivel nagyobb berendezés falai között kézmosót, fertőtlenítőt és vizsgálót helyeznek el. Az év második felében, várják a szovjet cégek az autószalon patrontoltő üzemekét, amelyekből az idén három utazik messzi vidékekre. Az évről évre ismétlődő megrendelések azt bizonyítják, hogy a nagykőrösiek igényes partnernél vívtak ki rangot maguknak. Porcelángyűrű-óriások, amelyeket csak csörlők vagy kisebbfajta daruk emelhettek a magasba. Transzformátorok, amelyek felérnek egy kisebb házacskával. Égbenyúló vasoszlopok, amelyek tetején vékony karnyi sodronyok, vezetékek futnak, ritmikusan hullámozva egyik rögzitőponttól a másikig. Vezetékek hálózata, kapcsolók tömege, s szinte érezhetően feszülő rengeteg energia. Ez mind együtt a gödi al- állomás. Hogy mi a feladata, s mire képes, azt elég érzékeltetni azzal, hogy a Munkács felől, szovjet áramforrásból, és a Csehszlovákia felől érkező energiát itt alakítják át, s továbbítják: a 400 és 220 kilovoltos vezetékek energiameny- nyisége — a magyar országos hálózat igényeinek megfelelőn 120 kilovoltra redukálva —, megközelíti a főváros villamosenergia-igényét. Hol áll társai rangsorában, ranglistáján, ha európai példákat keresünk? Nyugodt szívvel és büszkén állapíthatjuk meg: a listavezetők közé sorolhatnak. Javarésze a hazai ipar szülötte, de a segédüzemi berendezéseket szovjet partner szállította. Maga a gödi alál- lomás külsőben, kivitelezésben is imponálóan szép, csupa fény, csillogás, örök téma a- fotóriportereknek és filmeseknek. A nagy munka végére mégis csak nyáron tehetnek pontot, amikor elkészül az utolsó, 420 100 kilovoltos egység. Addig még akad újabb szerelni való, miközben sok száz kilométerről továbbítja a rengeteg energiát a villamosság útjának újszülött és nélkülözhetetlen városa. Ünnepi ülést tartott a Magyar-Szovjet Baráti Társaság Pest megyei elnöksége A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Pest megyei elnöksége tegnap délután ünnepi ülésen emlékezett meg a magyar —szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási egyezmény megkötésének 22., valamint a Vörös Hadsereg megalakulásának közelgő 52. évfordulójáról. Dr. Farkas Mihály alelnök megnyitója után, Jónás Zoltán iskolaigazgató, az elnökség tagja mondott ünnepi beszédet — 1948. február 18-án, alig egy esztendővel a párizsi békeszerződés megkötése után a napilapok vezércikkei hírül adták, hogy aláírták a Szovjetunió és Magyarország közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. Égy győztes szocialista nagyhatalom baráti jobbot nyújtott egy kis népnek. Huszonkét esztendő telt el azóta. E huszonkét év minden órájában tapasztalhattuk a szovjet néji igaz barátságát, megbecsülését, felmérhetetlen jelentőségű politikai, gazdasági és kulturális segítségét. Annak a népnek barátságát vallhatjuk magunkénak, amelynek jubiláló hadserege az elmúlt negyed század alatt kétszer hullatta vérét szabadságunkért, függetlenségünkért. A két évfordulóra emlékezve gondoljunk hálatelt szívvel most azokra, akikben — történelmünk során először — Igaz barátokra leltünk — mondotta a többi között Jónás Zoltán. Ezután Gere Géza elnökségi tag, az MSZMP Pest megyei Bizottságának munkatársa tájékoztatta a megjelenteket a felszabadulásunk 25. évfordulója méltó megünnepléséről, a kiemelkedő megyei, járási és városi ünnepségekről és a jubileumra meghívott szovjet, bolgár és NDK-beli delegációk programjáról; végül beszámolt a Lenin-centenáriummal kapcsolatos ünnepségsorozat megyei előkészületeiről. Az el nőies ég tagjai — hozzászólások után — a tájékoztatót elfogadták. Testvérek szerződése Közös úton, egymást segítve Huszonkét éve, 1948. február 18-án írták alá Magyarország és a Szovjetunió kölcsönös barátsági és segélynyújtási szerződését, azt az okiratot, mely a szabadság útját járni kezdő magyar népet baráti, testvéri szálakkal fűzte a felszabadítókhoz immár hivatalos formában is. Mert ez a barátság, testvériség a felszabadulás első pillanataiban fogamzott. s erősödött, szilárdult minden nappal. Huszonkét esztendő telt el azóta, a szerződést a két nép közös akarata szerint megújították, s a több mint két évtized alatt más, gazdasági, tudományos, kulturális együttműködési szerződések sorakoztak a kiinduló okirat mellé. Vaskos köteteket töltene meg a száraz felsorolás is mindarról, amit a két nép egymásnak nyújtott, két kezével adott. 1968- ban 7608 millió devizaforintot tett ki a Szovjetunióból importált anyagok, áruk értéke, exportunk pedig meghaladta a nyolc- milliárd devizaforintot. Kőolajat, vasércet, műtrágyát, fenyőfűrészárut, traktort, gabonakombájnt hoznak ezernyi más mellett a vasúti kocsik, s cserében konzervgyári berendezéseket, autóbuszokat, gyógyszert, cipőt, textilárut, írószert, konzervet indítanak útnak a magyar gyárak és vállalatok, közöttük Pest megyei üzemei is. A nagykőrösi és dunakeszi konzervgyár, a Váci Kötöttáru- gyár, a Pest megyei vegyi- és Divatcikk- ipari Vállalat, s jó néhány más gyár, vállalat legjobb partnereként tartja számon a szovjet külkereskedelmi vállalatokat, s minden bizonnyal így van ez fordítva is. Alábbi összeállításunkban megpróbálunk ízelítőt adni a magyar—szovjet gazdasági együttműködés gazdag példatárából; csak megyénk határain belül maradva is a dús választék miatt nehéz volt a választás. Festé.kszfipő' a ,,Fiatovic8okhozM Gyű mölcsfőző Vibrátor Pa trón töltő Munkahely a telefonfülkében Külsőre harangszerű, em- bermagasságú gép, csupán egy a sok közül, ami itt készül. A neve: réteges festékszűrő. A festéket ebben szűrik meg, mielőtt felhasználnák a szovjet F iát.-gépkocsik dukkóeásánúl. A Nagyköröst Gépjavító Villamosság Munkács felől »