Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-18 / 41. szám

19*#. FEBRUÁR 18., SZERDA «JT MICICI ß 3 A romaskinói messziről érkezik Olaj — mondja az ember, s máris gyors egymásutánban tolulnak ajkára a kifejezések: motorbenzin, kenőolaj, fűtő­olaj, gázolaj, petrolkémiai alapanyagok és féltermékek hosszú sora. Olaj — mondja az ember, s rögtön az jut eszébe: • Százhalombatta. A két, egy­máshoz ezer szállal kapcsoló­dó ipari gigász, a Dunai Kő­olajipari Vállalat és a Duna- menti Hőerőmű Vállalat nem­csak a magyar iparfejlesztés nagyszerű alkotása, de a ma­gyar—szovjet gazdasági együttműködésnek is mara­dandó és hasznos eredménye. Szovjet alapdokumentáció alapján kezditek el 1962-ben az olajfinomító építését, ahogy valamivel korábban, ugyan­csak szovjet tervek alapján a jövendő erőmű formálását. A berendezések nagy része szov­jet gyárakban készült, fölsze­relésükben, munkába állítá­sukban szovjet mérnökök, szakmunkások sora vett részt a helyszínen. S a kör teljes: a berendezések jórészt szovjet kőolajat dolgoznak feL A ro- masikínói típusú olaj messziről érkezik, a Barátság-vezeték alkotja azt az e ős szálat, mely közelié iteszi a távolt, s baráttá az ismeretlenül is ismerősöket. Vas- és betonváros A Lengiprogáz, a Gáprogroz- nyeft szovjet tervezőintézetek mérnökei ma már teljes való­ságában láthatják azt, amit esztendőkkel korábban gondos munkával papírra rajzoltak: 550 ezer köbméter vasbeton­szerkezet, lietvenö'.ezer tonna súlyú technológiai berendezés és vasszerkezet, kétmillió köb- . méter megmozgatott föld al­kotta, formálta a finomító ha­talmas, szemre is megkapóan szép, vas- és betonvárosát. S míg itt a finomító, a szomszéd­ban az erőmű formálódott. A hatalmas, szovjet gyárakban készült kazánokban a szovjet kenőolaj lepárlásából vissza­maradt fűtőgudron lobbant turbinákat tápláló lángra. Épületek, gépek gondjával bir­kózva, barátságok szövődtek, s még a nyelv sem volt akadály: törve de ki-ki megtanult va­lamennyit a másik nyelvéből, hogy jobban érthessék egy­mást. Volt tolmács, ám ők nemcsak érteni, hanem m eg- érteni kívánták a társat, bará­tot, azt, akivel közösen veríté- keztek nyáron, fagyoskodtak télen a terjeszkedő olajvár óé­ban, az új és új áramtermelő blokkokat üzembe helyező erőmű bm. Évi hárommillió Évente hárommillió tonna olajat dolgoznak fel a finomí­tó különböző egységeiben, s már megkezdődött a munka a bővítésre: újabb hárommilliós kapacitással lesz több a kun­halmok tövében, s ezzel a ma­gyar—szovjet együttműködés európai méretekben is jelen­tős olajipari feldolgozó üzemet hoz létre. A magasabb oktán­számú benzin, a jobb minősé­gű kenőolajok, a végül is hasznos műanyag tárgyakká váló petrolkémiai alapanyagok a szakemberek körén jóval túl is nyilvánvalóvá teszik az együttműködés érteiméit, hasz­nát: a kölcsönösséget, az erőik közös kamatoztatását Több minit harminc termelő­egység lesz 1975-ben, a máso­dik építési szakasz befejezése­kor a százhalombattai finomí­tóban. Több minit harminc olyan termelőegység, amelynek többsége hazánkban. eddig nem, vagy nem ilyen minőség­ben készített anyagokat ont. A többért, közösen Tovább épül az olajváros, s megkétszerezi kapacitását az erőmű: az ország életének korszerűsödését tükrözik ezek a változások, az energiaszer- kezat átalakításától a vegy­ipar gyors fejlesztéséig. Az ál- Jamközl megállapodások alap­ján fölépül a Barátság II. olaj­vezeték, mely a szovjet olaj- forásókat közvetlenül köti majd össze Százltóornibattávai, s mind,a fiaíornitobari, mind az erőműben a bővítések során is fönnmarad a gyümölcsözőnek bizonyult magyar—szovjet együttműködés. A többért kö­zösen teszünk hát erőfeszíté­seket a Duna partjától nem messze fekvő, formálódó, jö­vendő iparvárosban, s persze, nemcsak i'tit... Táska - rétikül - golyóstoll A PEVDI emblémáit leg­alább annyian ismerik a Szov­jetunióban, mint hazánkban. A vállalat szentendrei írószer- üzeméből a múlt évben már a tollak 60 százaléka oda uta­zott. Évről évre nőtt az export, s tavaly már megközelítették a 80 millió forintos értékhatárt. Több mint 10 millió irón és betét, 2J-féle változatban — ez a mérleg. Az idei évre még nem kötötték meg a szállítási szerződéseket, de a Pest me­gyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat vezetői remélik, hogy az export tovább nő. Másik fontos exportcikkünk a bőrdíszmű. A szovjet RAZ- NO külkereskedelmi vállalat­tal áll naiv kapcsolatban, a ma­gyar TANNIMPEX révén. Az idén 850 ezer rubel értékben szállítanak retikülöket és be­vásárló táskákat. Több mint 80 közül válasz­tották ki azt a 42 modellt, amelyeket a RAZNO átvesz. A 12 hazai bőrdíszmű üzem közül egyedül a PEVDI látja el mű- anyagtoerettel a táskákat — a siker ennek is köszönhető. So­kat jelent az is, hogy Kistar- csán saját fémkeretüzemük van, s így rendkívül változa­tossá tudják tenni a táskákat. Nehézség viszont, hogy a mo­nopolhelyzetben levő győri Pamutszövő- és Műbőrgyártói kapják a műanyag Grabonát, az alapanyagot, s a győriek nem valami rugalmasak az új anyagok mintázásában, szállí­tásában. Ennek ellenére sikerül a szovjet partnernek tetsző, vál­tozatos kollekciót összeállítani. Sőt, a jelenlegi mennyiség két­szeresét is átvennék, ha lenne .rubelkeret”. Ez viszont az ál­lamközi szerződésektől függ, s nem a vállalatoktól. A terv szerint öt év alatt megkétsze- rezili a szállítást. S bár a ter­melőképesség felét ma is a szovjet export köti le, ez az arány a jövőben sem fog vál­tozni. Műszaki fejlesztéssel — főként a pilisszentiváni üzem bővítésével —, is lépést tudnak tartani a növekvő export­igénnyel. Fontos érdeke fűződik ehhez a PEVDI-nek, hiszen legna­gyobb és legbiztosabb vevője a RAZNO. A vállalat stabilitásá­nak kulcsa ez a kapcsolat. A jövő a konfekcióé. Már készülnek a bemutatóra, ahol eldől: 1971-ben mennyi kon­fekcióárut küldhetnek a szov­jet piacra. Laminált női és bakfiskabátokkal, blúzokkal, hálóingekkel, valamint műszá­las férfi- és fiúpantallóval sze­retnének jelentkezni. A képen bemutatjuk a sváj­ci automatát, amelyen a go­lyóstollak írócsúcsait készítik. és Faipari Kisipari Szövet­kezet termékeinek javaré­szét szovjet partnereknek szállítja, ebben az esztendőben 20 mil­lió forint értékű megrendelést kaptak. A listán egyébként túlnyomórészt élelmiszeripari berendezések szerepelnek. Ti­zenkét darabot kértek a szov­jet cégek a gyümölcsök elöfő- zésére alkalmas gépből. Ugyanennyi rázóasztal készül, amely a gyümölcsöt vibrálja és így juttatja el a feldolgozó­hoz. A lúgoehámozót tartalék- alkatrésszel szállítják a nagy­kőrösiek. A konzervgyárakban ma már szinte nélkülözhetet­len ez a gép, amelyben a lúgos folyadék lenvarja a gyümölcs héját, s így meg­takarítható a hámozás fá­radságos munkája. Az idei tervekben két kon- veyorpálya elkészítése szere­pel. Megrendelést kapott a szövetkezet négy állatorvosi munkahelyre is. A telefonfül­kénél valamivel nagyobb be­rendezés falai között kézmosót, fertőtlenítőt és vizsgálót he­lyeznek el. Az év második felében, vár­ják a szovjet cégek az autó­szalon patrontoltő üzemekét, amelyekből az idén három utazik messzi vidékekre. Az évről évre ismétlődő megrendelések azt bizonyítják, hogy a nagykőrösiek igényes partnernél vívtak ki rangot maguknak. Porcelángyűrű-óriások, ame­lyeket csak csörlők vagy ki­sebbfajta daruk emelhettek a magasba. Transzformátorok, amelyek felérnek egy kisebb házacskával. Égbenyúló vas­oszlopok, amelyek tetején vé­kony karnyi sodronyok, veze­tékek futnak, ritmikusan hul­lámozva egyik rögzitőponttól a másikig. Vezetékek hálózata, kapcsolók tömege, s szinte érezhetően feszülő rengeteg energia. Ez mind együtt a gödi al- állomás. Hogy mi a feladata, s mire képes, azt elég érzékeltetni az­zal, hogy a Munkács felől, szovjet áramforrásból, és a Csehszlovákia felől érkező energiát itt alakítják át, s to­vábbítják: a 400 és 220 kilo­voltos vezetékek energiameny- nyisége — a magyar országos hálózat igényeinek megfelelőn 120 kilovoltra redukálva —, megközelíti a főváros villamos­energia-igényét. Hol áll társai rangsorában, ranglistáján, ha európai példá­kat keresünk? Nyugodt szívvel és büszkén állapíthatjuk meg: a listavezetők közé sorolhat­nak. Javarésze a hazai ipar szülötte, de a segédüzemi be­rendezéseket szovjet partner szállította. Maga a gödi alál- lomás külsőben, kivitelezésben is imponálóan szép, csupa fény, csillogás, örök téma a- fotóriportereknek és filmesek­nek. A nagy munka végére mégis csak nyáron tehetnek pontot, amikor elkészül az utolsó, 420 100 kilovoltos egy­ség. Addig még akad újabb szerelni való, miközben sok száz kilométerről továbbítja a rengeteg energiát a villamos­ság útjának újszülött és nél­külözhetetlen városa. Ünnepi ülést tartott a Magyar-Szovjet Baráti Társaság Pest megyei elnöksége A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Pest megyei elnöksé­ge tegnap délután ünnepi ülé­sen emlékezett meg a magyar —szovjet barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segély- nyújtási egyezmény megköté­sének 22., valamint a Vörös Hadsereg megalakulásának közelgő 52. évfordulójáról. Dr. Farkas Mihály alelnök megnyitója után, Jónás Zoltán iskolaigazgató, az elnökség tagja mondott ünnepi beszé­det — 1948. február 18-án, alig egy esztendővel a párizsi bé­keszerződés megkötése után a napilapok vezércikkei hírül adták, hogy aláírták a Szov­jetunió és Magyarország kö­zötti barátsági, együttműködé­si és kölcsönös segélynyújtá­si szerződést. Égy győztes szocialista nagyhatalom baráti jobbot nyújtott egy kis népnek. Huszonkét esztendő telt el az­óta. E huszonkét év minden órájában tapasztalhattuk a szovjet néji igaz barátságát, megbecsülését, felmérhetetlen jelentőségű politikai, gazdasá­gi és kulturális segítségét. An­nak a népnek barátságát vall­hatjuk magunkénak, amelynek jubiláló hadserege az elmúlt negyed század alatt kétszer hullatta vérét szabadságun­kért, függetlenségünkért. A két évfordulóra emlé­kezve gondoljunk hálatelt szívvel most azokra, akik­ben — történelmünk so­rán először — Igaz bará­tokra leltünk — mondotta a többi között Jó­nás Zoltán. Ezután Gere Géza elnökségi tag, az MSZMP Pest megyei Bizottságának munkatársa tá­jékoztatta a megjelenteket a felszabadulásunk 25. évfordu­lója méltó megünnepléséről, a kiemelkedő megyei, járási és városi ünnepségekről és a ju­bileumra meghívott szovjet, bolgár és NDK-beli delegációk programjáról; végül beszámolt a Lenin-centenáriummal kap­csolatos ünnepségsorozat me­gyei előkészületeiről. Az el nőies ég tagjai — hozzá­szólások után — a tájékozta­tót elfogadták. Testvérek szerződése Közös úton, egymást segítve Huszonkét éve, 1948. február 18-án írták alá Magyarország és a Szovjetunió kölcsö­nös barátsági és segélynyújtási szerződését, azt az okiratot, mely a szabadság útját jár­ni kezdő magyar népet baráti, testvéri szá­lakkal fűzte a felszabadítókhoz immár hi­vatalos formában is. Mert ez a barátság, testvériség a felszabadulás első pillanatai­ban fogamzott. s erősödött, szilárdult min­den nappal. Huszonkét esztendő telt el azóta, a szerződést a két nép közös akarata sze­rint megújították, s a több mint két évtized alatt más, gazdasági, tudományos, kulturális együttműködési szerződések sorakoztak a ki­induló okirat mellé. Vaskos köteteket töltene meg a száraz felsorolás is mindarról, amit a két nép egy­másnak nyújtott, két kezével adott. 1968- ban 7608 millió devizaforintot tett ki a Szovjetunióból importált anyagok, áruk ér­téke, exportunk pedig meghaladta a nyolc- milliárd devizaforintot. Kőolajat, vasércet, műtrágyát, fenyőfűrészárut, traktort, gabo­nakombájnt hoznak ezernyi más mellett a vasúti kocsik, s cserében konzervgyári be­rendezéseket, autóbuszokat, gyógyszert, cipőt, textilárut, írószert, konzervet indítanak út­nak a magyar gyárak és vállalatok, közöt­tük Pest megyei üzemei is. A nagykőrösi és dunakeszi konzervgyár, a Váci Kötöttáru- gyár, a Pest megyei vegyi- és Divatcikk- ipari Vállalat, s jó néhány más gyár, vállalat legjobb partnereként tartja számon a szov­jet külkereskedelmi vállalatokat, s minden bizonnyal így van ez fordítva is. Alábbi összeállításunkban megpróbálunk ízelítőt ad­ni a magyar—szovjet gazdasági együttműkö­dés gazdag példatárából; csak megyénk ha­tárain belül maradva is a dús választék miatt nehéz volt a választás. Festé.kszfipő' a ,,Fiatovic8okhozM Gyű mölcsfőző Vibrátor Pa trón töltő Munkahely a telefonfülkében Külsőre harangszerű, em- bermagasságú gép, csupán egy a sok közül, ami itt készül. A neve: réteges festékszűrő. A festéket ebben szűrik meg, mi­előtt felhasználnák a szovjet F iát.-gépkocsik dukkóeásánúl. A Nagyköröst Gépjavító Villamosság Munkács felől »

Next

/
Oldalképek
Tartalom