Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-18 / 41. szám

4

“t/tlrtdp

1970. FEBRUÁR 18., SZERDA

A játék izgalma

( ’ " > Huszonöt éve alakult az MNDSZ

£

gy tavaszt ígérő februári vasárnapon, 1945-ben, huszonöt évvel ezelőtt, megalakult a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, az MNDSZ. Ez hadüzenet volt a nőket sújtó régi szemléletnek, Kinder, Küche, Kirche. Azaz: a nő szüljön, töltse konyhában az életét és ha akad szabad ideje, imádkozzék a templomban. Akkor, azok a nők, akik nem tartoztak az uralkodó osztályhoz, nem lehettek egyenjogúak sem társadalmilag, sem jogilag, sem gazdaságilag. Megtagadták tőlük a tanulás, a kulturálódás, a társadalmi érvényesülés minden lehetőségét. Másodrendűvé degradálták őket. Ennek az állapotnak üzent hadat az MNDSZ.

A magyar nők e harcos szervezetének életrekeltői igen jól tudták, hogy a marxizmus zászlóbontása óta a nők öntudatosult része nem törődött bele a nők sanyarú sorsába. A korábbi évszázadok néma és meddő lázongásait szervezett küzdelem váltotta fel. 1899-ben, Párizsban, a II. Intemacionálé megalakulásakor Klara Zetkin már messzehangzóan követelte a nők egyenjogúságát. A nők ott voltak a párizsi kommün barikádjain, az 1905-ös orosz forradalomban és 1907-ben már létezett egy erős nőmozgalom. 1908-ban 40 ezer New York-i varrónő vívott eredményes sztrájkot és 1910 óta évenként nemzetközi nőnap keretében toboroztak új harcosokat.

Az MNDSZ 1945-ben már a demokratikus szabadság légkörében kezdhette meg a munkáját. Ellenfelei azonban voltak. Egyrészt a politikai féltékenység, másrészt a maradiság állta az útját. De az alapító nők nem riadtak vissza a nehézségektől. Felvilágosulttá, aktívvá, modernné akarták tenni társaikat. Azt akarták, hogy minél több nő váljék “új típusú emberré, olyanná, aki megszabadul a babonáktól, a házi rabszolgaság minden formájától. Azt akarták, hogy a nő tanuljon, fejlessze képességeit, vegyen részt az alkotó munkában, szerepeljen a közéletben, legyen szilárd, tudományos világnézete biztosítsa és védelmezze függetlenségét. Minderre a lehetőséget a demokratikus átalakulás megadta. De a lehetőség önmagában nem minden — élni is kell vele. Az MNDSZ nagy történelmi érdeme, hogy mindezt igen sok nőben tudatosította.

A magyar nők helyzetének alapvető változását a statisztika tényei igazolják. Ma az iparban dolgozók 41 százaléka nő. A mezőgazdaságban a dolgozó nők aránya 38,8 százalék. A középiskolák tanulóinak 57,9, az egyetemek hallgatóinak 44,4 százaléka nő. A mai magyar életnek nincsen egyetlen olyan szektora sem, amelyben a nők ne lennének képviselve — minden pálya kivétel nélkül megnyílt a számukra. A munkavállaló nők fele családanya. Ok gyermekgondozási segélyt kapnak — ez szinte párját ritkító gondoskodás.

Az MNDSZ megalakulása óta, nem kismértékben éppen az MNDSZ tevékenysége révén, a magyar nők nagy része óriási utat tett meg az egyenjogúság útján. Elismeri ezt az 1945 őszén megalakult Nemzetközi De- ■ mokratikus Nószövetség is. Az igaz, hogy a küzdeleméi nek még nincs vége és nem is lehet mindaddig, amíg a nőket sújtó konzervatív gondolkodás utolsó maradványai is el nem tűnnek... Az MNDSZ-t a kommunista párt kezdeményezte, feladatait a Magyar Nők Országos Tanácsa vette át 1957-ben és méltó folytatója a nagyszerű hagyományoknak...

F. M.

v

_______________..___)

A PATINA - MARAD...

Balatonfüred nemzetközi hi- | átalakítás nem koptatja meg, rű vendéglátóhelyét, a Barics- ka csárdát mintegy 2 millió foA magabiztosság imponáló tulajdonság, főleg, ha nő gyakorolja, több nyelven és több millió néző előtt. Ilyenkor nemünket jó érzés tölti el. Ugye, hölgyeim?

Poór Klárit mégiscsak sikerült elcsípnem hosszas keresgélés után, az egyik napon, amit Berlin és Bem között itthon töltött. így lett a kérdezéshez szokott riporter a kérdezett.

— Elárulhatom neked, hogy ez a nagyfene magabiztosság nálam sokszor kétségbeejtő izgalmakat takar, remegő idegességet, feszültséget. De talán éppen ezért szeretem annyira és legjobban az élő adásokat. A riporterség általában, és a tv-riporterség méginkább

az izgalom játéka,

az ember teljes készenléti állapota, percről percre a váratlan várása.

— Céltudatosan készültél erre a pályára?

— Ö, dehogy! Anyám valami tisztességes, komoly foglalkozást szánt nekem, ezért meg kellett pályáznom a közgazda- sági egyetemet. Külkereskedő lettem, mert a nyelveket nagyon könnyen és gyorsan tanultam. Azt mondják, a jó zenei hallás és a nyelvérzók egy tőről fakad, így az egyik feltételezi a másikat. Nálam ez beigazolódott. Hatéves koromban zenét tanultam, harmadéves egyetemistaként tolmács- kodtam Csepelen, ugyanakkor zongoráztam Pilisfoorosjenőn a téglagyár kultúrotthonában, később a Metró klubban is. A közgazdász növendékekben szüntelenül élt a nosztalgia a színészi pálya iránt, s a felmi Zeneiskola évente nemcsak kamarazenei fesztivált rendez (legutóbb tavaly a negyediket, Dunakeszin), hanem zenekari hangversenyt, négykezes bemutatókat, valamint tanári és növendékhangversenyeket is. Központjuk a Fóti Zeneiskola, melynek növendékei tanáraik vezetésével, ezekben a napokban készülnek a Pest megyei állami zeneiskolák február 22-én, Cegléden sorra kerülő

V. kamarazenei fesztiváljára. Az érdi előselejtező után 30 fóti növendék jutott tovább, 34 és fél percet kaptak, és ez alatt 14 számot adnak elő.

nőtt tv-riporterből is kikíván- kozott az a másfajta szereplési vágy, ami a hobbym lett: énekelek. Az első komolyabb csábításnak 1968-ban engedtem, a rádió „Irta aki mondja” című műsorában, ahol saját szerzeményemet együtt adtuk elő az öcsémmel. Petivel. Sikerült. A következő a tv „Plusz egy fö"- je. Azóta

hobby-énekesként

turnézom külföldön, de nyelvtudásomra — legalábbis a színpadon — semmi szükség, mert a külföldi közönség jobban szereti, ha magyarul énekelek.

— Milyen műsorokban?

— Nagyon jól sikerült most az NDK-ban a „Budapest Show” és a „Transit Rostock”. A tévé a Rostockon átutazókat szólaltatja meg rendszeresen ebben a műsorában. Arra vigyáznak, hogy a politikusok, miniszterek, komoly gazdasági szakemberek interjúit könnyű tánczenei számokkal keverjék, így ez a szokatlan kontraszt nagyobb feszültséget ad a műsornak, s a néző a változatosság forgatagát élvezheti. Hamarosan Svájcba megyek, Bembe, a „Sláger Európa Kupára”, amit színesben közvetít az Euróvízió. Ugyanerről a műsorról színes filmet is készítenek.

Közben a mama elém rakosgatja a fellépések emlékeit, az idegen nyelvű magazinokat, Klári címlapfotóival.

— Gondolom, büszke az édesanya, akinek ilyen népszerűek a gyerekei.

— Ne higgye, hogy csak öröm jár ezzel —r felel a mama. — Terhes is, fárasztó is a

A Fóti Zeneiskola hallgatói tehetséges munkás- és parasztfiatalok,

s ha nem is lesz valameny- nyiükből hívatásos zenész, vagy zenepedagógus, az biztos, hogy közülük és közvetlen környezetükből kerül ki a jövő zeneszerető, koncertlátogató közönsége. Ezt a feltételezést a számok is bizonyítják, mert például amíg az első tanári hangversenyen 60-an voltak, addig a legutóbbit már 200-an hallgatták.

seres

népszerűség, és a kellemetlenségek inkább nekem jutnak itthon: a rajongók telefonjai, a panaszkodók, akik azt hiszik: minden ügyes-bajos dolgukat elintézhetjük.

A kályha mellett 85 éves, pirospozsgás nagyapó ül,

mint a mesében.

ö is beleszól a társalgásba, miközben serényen dolgozik: tudományos cikkeket válogat és ragasztgat egy albumba. Nagyapónak ez a hobbyja. És van még egy fontos feladata: szerepelni Klári táncdalszövegeiben. A most készülőben például így:

„Megtanitlak udvarolni téged Úgy, ahogyan szereti a nő;

Ne hidd, hogy a vagányság a lényeg,

Sőt, inkább a gyengédség a fő. Udvarolj úgy, ahogy nagyapó Nagyanyó fülébe suttogott; Hidd el, ma is sikeres e nóta, Hisz ez így van évezredek óta A romantika fénye nem kopott Csak a szoknya hossza változott."

— Végül arra kérem a rögtönzéseiről híres riportert, mondja el véleményét egyetlen mondatban a hobbyról — mintha a kamera előtt tenné, élő adásban.

— A hobby az a szenvedély, az a }áték, mely kiteljesíti is- meréteinkét' a világról — tehát gazdagítja az embert.

Ónody Éva

Tavasz

az AI latkertben

Bíborlila, hófehér és kék csíkos krókuszok, piros és sárga tulipánok hirdetik az Állatkert pálmaházában, hogy oda már megérkezett a tavasz. Hasonló a helyzet a madárházban is: már lerakták tojásaikat az agapornisz papagájok, sőt, már fiókáikat etetik a csodálatosan szép tollazatú zebrapintyek ...

SÁRPILIS

Elhunyt

a falu nófafája

A Tolna megyei Sárpilisen kedden, 84 éves korában meghalt a Szocialista Kultúráért jelvénnyel kitüntetett Kovács János, a népművészet mestere. Kovács János a Sárköz mesemondójaként, a falu nótafája- ként és táncosaként vált híressé. Több minit 200 ősi népdallal gyarapította folklórkin- csünket. Kifogyhatatlan volt paraszti mákázásban is, s mint a kiváló sárpilisi népi együttes egyik alapító tagja, még tavaly is szerepelt a színpadon.

Titkos, hangos, olcsó...

Titkos, hangos, olcsó — e három tulajdonságával aratott gyors sikert a Baranya megyei Szerelőipari Vállalat új terméke, a kaputelefon, amellyel közvetlen hangos beszélgetés folytatható a kapubejárat és a lakások között. A gyártás első évében 12,20, illetve 30 lakás bekapcsolására alkalmas kaputelefonokat készítettek. Az idén, a toronyhá- zak méreteinek megfelelően továbbfejlesztik a készülékeket, s most már 132 lakás bekapcsolására alkalmasakat is gyártanak. 1970-ben összesen 20 ezer lakáshoz készítenek kaputelefont Pécsett.

ESZTERGOM

Export

levelesládák

Nyolcszáz levelesládát készít egy osztrák cégnek Czu- czai József esztergomi műkovács. A megrendelő Svédországba szállítja a díszes kovácsoltvas-ládákat. Az esztergomi kisiparos gyártmányait már számos országban ismerik; évente mintegy 400 ezer forint értékű export megrendelést teljesít. Remekbeszabott munkái több hazai vadászhá- zat is díszítenek. Egyedülálló módon készíti a mester szobrászművészek gipszmintái után a fémszobrokat; 6 milliméteres komcslemezből hegesztő- pisztollyal mintázza meg az alkotásokat. így öntötte vasba példáid Kiss Sándor szobrászművésznek az ózdi művelődési ház előtt álló szobrát is.

ASSZUÁN közelében szputnyikmegfigyelő állomást építenek. Az obszervatóriumot a legújabb szovjet műszerekkel szerelik fel.

rinitos beruházással korszerűsítik és bekapcsolják a közmű- hálózatba. A csárda külsőleg nem változik, patináját a belső

az al[alakítással csupán bővítik a befogadó képességét és kulturáltabbá teszik a helyiségeket. A szőlősdombra felvezetik a vizet és megépítik a szennyvízcsatornát.

MÁRCIUSBAN

klasszikus gitárverseny

Tehetséges fiatalok a Fóti Zeneiskolában

A Váci Járási Körzeti Álla'^'SSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSS^

\ A földön járva |

"'""""'"'"'"""'■""'S'SS'SSSSSSSS/'SSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSfSSSSSSSfSSS/SfSSSSSSSfSStSSS/f'

Előadásukban most hangzik el először Beethoven d-moll és Paganini C-dúr szonatinája, mégpedig az eredeti, hegedűre és gitárra írt mű.

A Fóti Zeneiskola szervezésében az idén is sor kerül a fóti, aszódi, bagi és váchartyáni tanári hangversenyekre. Ezenkívül március 1-én és 8-án pályázattal és hangszertörténeti kiállítással egybekötött klasz- szikus gitárversenyt rendeznek Dunakeszin, a járműjavító művelődési házában. Lesz még más zenekari fesztiváljuk is, ezeken viszont a fóti Gyermekváros növendékeiből összeállított fúvószenekar szerepel.

A közel három éve alakult Fóti Zeneiskola hangszertaní- tással és szolfézsoktatással foglalkozik. Hat tagiskola — a dunakeszi, felsőgödi. váchartyáni, aszódi és bagi — tartozik hozzájuk.

Egy dunakeszi pedagógus kivételével, ak* ott él és ott tanít, valamennyien utazó tanárok.

Annak ellenére, hogy elég szegényes körülmények között tanítanak — a fóti kultúrott- honban kaptak három kis helyiséget —, igen szép eredményeket értek el Nem egy hallgatójuk sikeresen felvételizett a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolára. Ebben az évben is két zongora- és egy gitárszakost készítenek elő magasabb iskolára.

1800 FORINT

Ennyibe kerül egy hathetes autóvezetői tanfolyam elméleti és gyakorlati okítással, veszélyekkel, leto- lással és vizsgával együtt.

1800-ért bárkinek fölbontják a házasságát. Ebben benne foglaltatik a bélyegek ára és a fisikálisi praktika méltányolása is. Ha az egymásnak hátat fordítani szándékozó házastársak vagyonosak, az más. A szekrények, festmények, satöbbi tárgyak igazságos, tehát pontosan középen történő szétfűrészelésének törvényesített joga ismét néhány ezer forint.

És ennyiért hamvasztják el az

embert és helyezik el egy gusztusos kis urnába zárt porait, akár papi celebrálással, kántori énekkel, külön szagos misével körítve az utolsó szertartást; akár csak szerény állami díszletek között teszi meg az ember az utolsó földi útját. Kinek-ki- nek (illetve életbenmaradt hozzátartozóinak) ízlése, elképzelése szerint.

Egy segédmunkás havi keresete is 1800 forint, de ő nem kap borravalót.

A HOSSZÚ ÉLET TITKA

Mese három variációban

Az első élni szerető:

— Az életnek ritmusa van, megfigyelted már? Nem? Kár. Nézd csak, figyeld a kiskatonákat. Elkényeztetett pubikként vonulnak be, aztán a szokatlan életmód, a megterhelő kiképzés elkeseríti őket. Az ételt ízetlennek és kevésnek találják, a takaródét terrornak titulálják, az ébresztőt embertelenségnek és mindannyian lefogynak. És akkor, a hatodik, hetedik hónapban megáll a fogyás. Év végére már kilókkal többet nyomnak, mint bevonulásuk napján nyomtak. Mit gondolsz, miért? Mitől. Természetesen a ritmustól, az élet helyes, kiegyensúlyozott ritmusától. Jobb, ha tőlem hallod meg öregem: a hosszú élet titka a rendszeres életmód. Mindennap ugyanakkor kelni, ugyanabban az órában feküdni és mindig ugyanabban az órában étkezni. Én is azt teszem és, hová kopogjam le. makk egészséges vagyok és örökké vidám Testileg, lelkileg kiegyensúlyozott. Téged már rég figyellek. Ennek nem lesz jó vége. Miért nem követed a példámat, miért nem élsz okosabban, jobban?

A kérdezett a beszélőre nézett, de nem jutott szóhoz, az élni szeretőt a felesége megkérte, segítsen arrébb vinni a szekrényt, mert az most éppen a legrosszabb helyen áll.

— Sajnálom, drágám. Nem tehetem. Nem segíthetek magának, maga tudja jól, hogy mennyit ér a kezem. Maga tudja, hogy ezzel keresem a kenyerem. Ha én most azt a dög szekrényt megemelem, egy hétig nem foghatok ecsetet a kezembe. — E szavaknál barátjához fordult az élni szerető és még annyit mondott:

— Borzalmas, ha az embernek laikus a felesége, be van oltva művészet ellen. Fogalma sincs szegénykének, hogy az ember kezéből kimegy a technika.

A második élni szerető:

— Nem bírom a várost, a zajt. Idegesít a közlekedés, a tumultus, a lökdösés, a kiabálás, a veszekedés. Nem bírom a kőrengeteget, a smo- got. Télen, nyáron rossz és egészségtelen itt, ebben a városban a levegő. És te mennyit dohányzol ebben a kis büdös lyukban, teljesen tönkreteszed magad. Istennek hála, én sohasem szoktam a bagóra. Szóval pajtikám, felköltözöm a hegyre. Elcseréltem a három szoba összkomfortomat, hátat fordítok ennek az ócska városnak, fel a hegyre, hévvel a szabadba! Árnyas erdő, ózon, magányos kis lak, romantika, egészség, boldogság . .. hosszú élet... Nem köll a távfűtés! öregem, bevallom, hogy már régóta szenvedek. Már egyszerűen nem kapok levegőt. De te ezt nem érted, te egy enervált, nyomott urbanista vagy, kávéházi töltelék.

A másik nem válaszolt. Később szótlanul segített a költözködésnél. Talán egy év múltán találkoztak ismét, a tbc-szanatóriumban látogatta meg barátját. Az nyögött és panaszkodott.

— Most mondd, hát nem vagyok

egy peches? Egy kis vacak nőtől tüdőbajt kapni... Mindenre gondoltam, csak erre nem... De vajon melyiktől kaphattam?

A harmadik élni szerető:

— Tudod, a bölcs kínaiak, na nem a maiak, a régi bölcsek azt tartották: az alkohollal szemben két butaságot, mondhatni <bűnt követhet el az ember. Az első, ha egyáltalán nem iszunk. A második, gondolhatod, ha nagyon sokat iszunk. Mint tudod, én e tanítás szerint élek. És még egy fontos dolog: semmi koncentrált ital, csak bor, nyáron sör. Nehéz, nagy borok, könnyű homokiak, mindegy. Csirkepörkölt nokedli- vaí, egyáltalán nokedli! Imádom! És erre a bor, istenem, micsoda gyönyör, micsoda kéj. De sajnos, nem ehetek. És a bort is csak csínján, egy-két pohár és vége. Abból is csak a legrosszabb fajtát, a savanyú kövidinkát ihatom. Édes ember vagyok. 180 a cukrom. Sok, nagyon sok... És tudod, örökké nokedliről álmodom. Kanállal eszem, ajkamon, államon csorog a zsír, tantaluszi kínok, és az ébredés sem könnyít. Kinyitom a szemem, tőlem 4—5 centire, egy kis tányéron meredezik, gúnyosan kacsingat rám a trappista sajt. Brrr. Kérjél öregem nekem is egy kis kupicával abból a konyakból. hadd bűnözzek épp úgy, mint azelőtt.

A hallgatag férfi hozatott neki is, koccintottak és akkor a gyermekien mohó lélek még annyit mondott neki:

— Vigyázz! Ne feledd, a kínai bölcsek intését: sokat semmiképp.

(suha)

«