Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-12 / 36. szám

8 "&űriap 1970. FEBRUÁR 12., CSÜTÖRTÖK Tizenötmilliós költséggel átépítik a régi váci kórházat 130—135 ÁGGYAL ÚJ GYÓGYÍTÓ OSZTÁLYOK NYÍLNAK A régi váci kórház évszáza­dos épülete, miután az éppen bent fekvő betegeket átszállít­ják az új kórházba, nem so­káig marad üresen. Rövidesen építőmunkások dandárja lepi el, s lehető gyorsan átalakítják belsejét, hogy biztonságosan álló, vastag falai között — egy­két éven belül — folytatódjék a gyógyítómunka. Természe­tesen az ódon épület korszerű gyógyintézetté alakul, és kiegészítője lesz az új kór­háznak. Szervezetileg is hozzá fog tartozni, úgy­hogy a 476 ágyas kórház nemsokára 600 ágyasra bő­vül. Azaz híafcszázinái néhánnyal több vagy kevesebb fekvő be­teg kereshet gyógyulást a váci kórházban. Hogy végül is pon­tosan mennyi, az csak ezután dől el. A kórház gazdája, a vá­rosi tanács azt az elgondolást tette magáévá, és ilyen értel­mű határozatot hozott, hogy a régi kórház épületében a me­gyében hiányzó, régen sürge­tett koraszülöttosztály nyíljon 35 ággyal, 55 ágyas osztály a krónikus betegek ápolására, 15 ágy pedig sugárkezelésre szo­rulók részére álljon rendelke­zésre. Ezenfelül 20 ágyas bőr- gyógyászati osztály is létesül­jön, mégpedig az átépítendő eddigi konyhaépületben. Tehát összesen 135 beteg számára Új fények Vácszentlászlón 180 ívlámpát szerelnek fel higanygőzégőkkel, hogy az útvonalat fényárba borítsák. Foto: Urbán Senki szigete a Dráván A Dráva egyik szigetét birtokukba vették a vaddisznók. A Vajszló térségében levő, alig félszáz holdas terület — a nép őános-szigetnek nevezi — mezőgazdasági és erdőművelésre egyformán alkalmatlan. Sűrű, szinte áthatolhatatlan bozót bo­rítja, ami ideális búvóhely a vadak számára. A sziget egyéb­ként határterületen fekszik, sem a magyar, sem a jugoszláv vadászok nem látogatják, s így az állatok szinte zavartalanul maradhatnak. Becslés szerint negyven-ötven vaddisznó tanyá­zik — a „vaddisznóországban”, és ez rendkívüli vadsűrűség­nek számít. A sziget nem is képes eltartani őket. Ezért hol a magyar, hol a jugoszláv partvidékre látogatnak. Fodrászat vándorkozmetikával Gond: az anyaghiány Húsz év igazán nem nagy idő egy ember életében, a fia­talság legszebb korának tart­ják. Nem úgy egy ktsz-nél, ahol két évtized bizony már öregkornak számít. Ilyen „öreg” szövetkezet a szentend­rei járási Javító Szolgáltató és Ruházati Ktsz. — Sajnos, kicsit szűkén va­gyunk, több helyiség kellene — mondja Katona Sándor el­nök. — Körülbelül 40 részle­günk működik szétszórtan a járásban. Minden községben, ahol női fodrászat alakult, van úgynevezett vándorkozme­tika is. a hét meghatározott napján. A községi javító részlegek egy­PEST MEGYEI HÍRLAP • Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága ás a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: SUHA ANDOK Kiadja a Hírlapkiadó vállalat. Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, Vili., Somogyi Béla u. 6* II. em Kiadóhivatal: Budapest, Vili., Blalia Lujza tér 3. Egész nap hívható központi telefon: 343—100, 142—220 Gépiró szobák: 343—100/280, Illetve 343—100/413. Titkárság: 131—248. Egyéb számok: 141—462, 141—258. Előállítja: Szikra Lapnyomda. Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Elő fizethető bármely postahivataíná: a kézbesítőknél, a posta hírlap üzleteiben és a Posta Közponi Hírlap Irodánál (Bp., V.. .lóz.sc ntfdor tér l. sz.). Előfizetési f* I hónapra 20 forint. ben hibabejelentő helyek is. Foglalkozunk bőripari termé­kek (főleg cipő) javításával textilipari, rádió- és tévéjaví­tással. Van fényképész részle­günk, de női és férfi készruha is megrendelhető nálunk. Szol­gáltatásainkat — törzsvendé­geink, a helybeli lakosságon kívül —, igen szép számmal igénybe veszik az üdülők és beutaltak is. Ezenkívül a kész­árutermelő részlegünk külön­féle sportlabdákat gyárt, nem­csak a belkereskedelem részé­re, hanem exportra is. — Nagyon szeretnénk itt, Szentendrén, a központi férfi­női fodrászat helyén egy mo­dern, minden igényt kielégítő szolgáltatóházat építtetni. Az első lépéseket már megtettük, reméljük, hogy mihamarabb ! elkezdődhet az építkezés. Az | új székházban férfi- és női | fodrászat, kozmetika, vala- j mint rádió-, tévé- és cipőja- I vító részleg kapna helyet. Mindezek árnyoldala: ami I igen nagy problémát jelent ne­künk, a rendszertelen anyag- ellátás. Szabászatunk például már többször tartott kényszer- pihenőt anyaghiány miatt. Most pedig a változatosság kedvéért, már egy hete nem tudunk karikákat szerezni a m unkaruh ákhoz. Az elmúlt évi bevételünk meghaladta a. 7 millió forintot, ebből több mint hárommillió a lakossági szolgáltatásokból származott. Nyereségünk hoz­závetőlegesen három heti fi­zetésnek felel majd meg. s. g. lenne hely a régi kórházban. Hyen értelemben rendelte meg a tanács a rekonstrukció ter­vét. A tervezők szemlét tartottak, de úgy találták, hogy csak 20 —25 ággyal kevesebb elhelye­zésével oldhatják meg kifo­gástalanul a feladatot. Megle­het tehát, hogy a megye egész­ségügyi hálózata továibhra is nélkülözni lesz kénytelen a kórházi bőrgyógyászatot. Előzetes becslés szerint az átépítéshez mintegy 15 millió forint szükséges. Ilyen összeget a tanács csak több esztendő alatt biztosíthat, és ezért esetleg még a megyei tanács anyagi segítségével is sokáig elhúzódna az annyira szükséges újalbb osztályok megnyitása, Meggyorsítaná azonban az építkezést, ha a váci és a szomszédos járások áldozatkészen hozzájárulná­nak a költségekhez. Az új váci kórház „sávjá- hoz” ugyanis nemcsak a város, hanem fekvőbeteg-ellátás szempontjából az egész járás hozzátartozik. A főváros új­pesti kórházaihoz jelenleg be­osztott Dunakeszi és Főt is. To­vábbá a szobi járás Duna menti, valamint a gödöllői Váchoz közei fekvő községei, és meglehet, hogy részben a szentendrei járás néhány köz­sége is. Valóban helyénvaló lenne, ha az érdekelt járások arányosan részt vállalnának az átépítés költségedből. Budapestre érkezett Moszkva város küldöttsége BORDANY A „Munkásőr foszlós házikenyere Csongrád megyében a bor- dányi Munkásőr Termelőszö­vetkezet melléküzemágként sütőüzemet létesített. Naponta 10—12 mázsa fehér- és rozske­nyeret készítenek. Nemcsak a falubeliek fogyasztják szíve­sen a szövetkezeti pékség áru­ját, hanem a környékbeli köz­ségekből, sőt, még a városok­ból, Szegedről, Kiskunhalasról is eljárnak a vásárlók Bor- dányba a foszlós házikenyé­rért. A Budapesti Pártbizottság és a Fővárosi Tanács meghívásá­ra — Budapest felszabadulása 25. évfordulójának ünnepségei­re.— szerdán a fővárosba ér­kezett Moszkva város küldött­sége. A delegációt V. V. Gri- sin, az SZKP Politikai Bi­zottságának póttagja, a moszk­vai városi pártbizottság első titkára vezeti; a delegáció tag­jai; N. J. Pascsenko, a moszk­vai városi tanács végrehajtó bizottságának első elnökhe­lyettese, K. A. Artmova, a moszkvai Láhacsov Autógyár munkásnője, A. N. Visztavkin, a műszaki tudományok dokto­ra, a szovjet Tudományos Akadémia Rádiótechnikai és Elektronikai Intézete pártbi­zottságának titkára. A kül­döttséget a Ferihegyi repülőté­ren Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Sarlós István, a Fővárosi Ta­nács végrehajtó bizottságának elnöke, Erdélyi Károly külügy­miniszterhelyettes, továbbá a budapesti pártbizottság és a Fővárosi Tanács vezetői fo­gadták; jelen volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. A megérkezés ultán V. V. Grisin nyilatkozott az újság­íróknak : — Nemcsak tanúi voltunk a negyedszázad előtti történelmi sorsfordulónak — mondotta —, hanem szinte egész népünk részt is vett a nagy honvédő háborúban; minden diadal, amely közelebb hozta a fasiz­mus felett aratott végső győze­lem napját, határtalan lelkese­déssel, bizakodással töltötte el a szovjet embereket. Tudjuk, hogy a szovjet csapatok olda­lán sok magyar hazafi, parti­zán és katona vett részt a Bu­dapest felszabadításáért foly­tatott harcokban, s amikor ne­héz küzdelmek árán végre megszületett a győzelem, Moszkvában tűzijátékkal, örömmámorban ünnepelték a magyar főváros felszabadulá­sának hírét. Itt kezdődött, s ettől fogva egyre szorosabbá vált barátságunk. Most, ami- [ kor ismét ellátogattunk önök­höz, népünknek és Moszkva város lakóinak forró, testvéri üzvözletét tolmácsoljuk hazá­juknak, a magyar fővárosnak. A MAGYAR KÉRDÉS A centenárium jegyében: Lenin tsz-ek Leninről A Tbália Színház ipa mu­tatja be Páífy—Kazimir: „A magyar kérdés” című, kétré­szes dokumentumdrámáját. A képen: Esztergályos Cecilia és Kovács Károly. — Február 13-tól szovjet könyvkiállítás nyílik Buda­pesten, a Váci utcai Gorkij idegemnyelvű könyvesbolt­ban. IKERVÁR Hetvenöt éves az ország legré­gibb vízierőműve Ikerváron. A Rá­ba vízienergiáját hasznosító erőmű még mindig 150 falu éves villa- mosenergia- szükségletének megfelelő áramot termel, s a har­madik legnagyobb magyar vízerőmű, öt turbináját 8,4 méter magas víz­lépcső hajtja. Tel­jesítménye 1350 kilowatt. Az erőművet 1895-ben építették. Akikor egyenára­mot állított elő, s 65 kilométer hosz- szú távvezetéken keresztül látta el árammal Szom­bathelyt, Sárvárt, Ikervárt és a ve­zeték menti hely­ségeket. Későbbi bővítésekor növel­ték kapacitását, s 150 kilométeres új vezeték épült. Az 1920-as években korszerűsítették az erőművet, jobb hatásfokú fnaneis- rendszerű víztur­binákra cserélték ki a régieket, s háromfázisú vál­tóáramra alkal­mas generátorokat kapcsoltak a tur­binákra. Az erő­mű négy gépegy­sége még ebből az időből való. Az ötödiket 1962-ben korszerűsítették. A megyében nyolc terme­lőszövetkezet viseli Lenin ne­vét. A KISZ Pest megyei Bi­zottsága ezek részére hirdette meg vetélkedőjét felszabadu­lásunk negyedszázados év­fordulója és a Lenin-cente- nárium tiszteletére. A nyolc csapat három-há­rom versenyzővel képvisel­teti magát a február 21-én, szombaton megrendezendő ve­télkedőn, a Pest környéki Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetségének Ménesi úti székházéban. Egyes termelő- szövetkezetekben — Abony- ban, Szigetcsépen, Cegléden és Jászkarajenőn — házi se­lejtezőn döntötték el, ki sze­repelhet a csapatban. A jövő heti döntőn Lenin tevékenységével és Pest me­gye 25 évével kapcsolatos kérdésekre kell válaszokat adniuk. A lámpaláz és a ve­télkedődrukk biztosított, hi­szen a jutalmak értékesek: az első helyezett csapat tagjai ingyen tölthetnek nyolc na­pot Lengyelországban, míg a második 200, a harmadik 400 forintért utazhat ugyanoda. A fiatalok április 4-én indul­hatnak az Express-szel a ba­ráti országba. Pókok és skorpiók H. N. Stahnke professzortól, az arizonai egyetem élettan tanárától, aki egyúttal az otta­ni mérges állatokat kutató in­tézet igazgatója is, értékes kül­demény érkezett a budapesti Állatkert címére. A csomag­ban két „hatalmas” termetű — duzzadt b'orsószemnyi — feke­te özvegy mérgespók rejtőzött, háromszor akkora példányok, miint amilyen az Állatkert nemrég végkimerülésben el- puszitult utolsó fekete özvegye volt. Ezenkívül a küldemény­ben nyolc arizonai skorpió is érkezett, szintén igen nagy példányok: testméretük meg­közelíti a 10 centimétert. E küldemény révén a buda­pesti Állatkert egyik leggaz­dagabb rovargyűjtemény tu­lajdonosa lett. Jelenleg ugyan­is sehol másutt nincs együtt annyi rovarfaj, mint a buda­pesti rovarházban, ahol Afrika, Amerika, Ázsia, Európa skor­pióvilágának képviselői egy­aránt megtalálhatók. — Tíz országból, köztük Japánból, Amerikából. Olasz­országból, Kuwadtból 35 cég képviselői jelentették be ér­kezésüket, hogy megtekint­sék a Hungarocoop Szövet­kezeti Külkereskedelmi Vál­lalatnak kedden az Országos Piackutató Intézet Nagyme­ző utcai bemutató termében megnyílt népművészeti ké­zimunka kiállítását. • TATABANYA 11/A AKNA Bányászfürdő Európa egyik legkorszerűbb bányászfürdőjét építették fel a tatabányai 11/a aknán. Az impozáns épülettömbben a ké­nyelmi berendezések egész so­ra áll a bányászok rendelkezé­sére. Az előcsarnokban ruha­tárban helyezik el a felöltőket, s a következő terem — ahová Költöznek a fák + A Fővárosi Kertészeti Vál­lalat nagy gonddal menti meg a Vérmezőn azokat a fá­kat, amelyek a terület át­építése folytán kivágásra let­tek volna Ítélve. A különféle fákat és díszcserjéket föld­labdával együtt emelik ki he­lyükről. Egy részüket új lakó­telepeken, a Tabánban és az Országház előtt helyezik el. * I utcai ruhában lépnek be a munkások — utcasorokból, ki- sebb-nagyobb terekből álló : „szekrényváros”. I Itt mindennap frKsen mo­sott munkaruhát, fertőtle­nített csizmát és fehérne- I műt kapnak az aknába le­szálló bányászok. ; A műszak végén elkülönített I vetkőző teremből csúszdákon i át az alagsorban elhelyezett szortírozó kamrákba kerülnek a szennyes ruhadarabok. Itt jóformán minden műveletet gépesítettek: a centrifugákból | kikerülő holmikat végtelen pá- ! lyán mozgó vállfasor továbbít­ja a szárító alagútba. A vctkőzőteremből a zu­hanyozóba, majd az úgy­nevezett klímafolyosóba lépnek a bányászok. Mire végighaladnak a 40—45 fok hőmérsékletű alagúton, testfelületük tökéletesen meg­szárad. A tisztálkodás utolsó állomása a hajszárító helyiség. Az akna 1300 dolgozóját be­fogadó új létesítményben a munkaruhák mindennapos mosásáért, tökéletes kiszolgá­lásáért havonta 15 forint té­rítést fizetnek a munkások. A mosodában külön varrómű­helyt rendeztek be, ahol min­dennap átvizsgálják és meg­varrják az elszakadt ruhada­rabokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom