Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-12 / 36. szám
PEST MEGYEI üfolAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS áa CEO XIV. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM 1970. FEBRUÁR 12., CSÜTÖRTÖK CEGLED MUNKAERŐ HELYZETÉRŐL EZER EMBER HIÁNYZIK MUNKAKÖNYVEK, VÁNDORMADARAK, BEJEGYZÉSEK Szinte alig van a hivatali időben olyan óra, hogy ne lehetne várakozó embert látni a városi tanács épületének emeletén, a munkaügyi osztály ajtaja előtt. Fiatalok, idősebbek várakoznak. Ki életében először jön munkakönyvét kérni, ki pedig újabb munkahelyet keres. A nyilvántartási könyvben az adatok híven tükrözik Cegléd munkaerőhelyzetét. 1969-ben több, mint ezerötszázán jelentkeztek itt, munkát keresve — más-más szakképzettségű emberek. Valamennyi számára igyekeztek megfelelő helyet találni. Főként az építőiparban volt szükség sok munkás kézre, elsősorban férfiakra. A nőket a konzerv- és a szárító- iparban tudták alkalmazni. A munkaerő-vándorlást a bejegyzések és a kiadott új könyvek egyaránt szemléltetik. Sajnos, a „vándormadarak” száma nem csökken. Sokan kértek új munkakönyvét, arra hivatkozva, hogy a régit elvesztették. A Munkaügyi Minisztériumból érkező visz- szaigazolásból derül ki azután, hogy az elveszettnek nyilvánított munkakönyvben már nem is maradt volna hely újabb bejegyzésre, any- nyiszor változtatott állást a könyv gazdája. Ilyen kéréssel tavaly 12-en jelentkeztek a munkaügyi osztályon. Ebben az évben már 28 vállalat kért munkásokat. A ceglédi és környékbeli üzemek, tsz-ek akár ezer embert is alkalmaznának — ha lenne annyi Cegléden fut át, itt pihen Schirilla György Pénteken, február 13-án délután 14—15 óra között várják Ceglédre, a Szabadság térre Schirilla Györgyöt, a Lenin-évfor- duló alkalmából Leningrádba futó hazai sportolót, akinek a budapesti indulás utáni első pihenőállomása Cegléd lesz. Schi- rilla — az előrejelzés szerint — 14-én kora reggel folytatja tovább az útját Záhony felé. Mohamed, a hegy — és a könyvbizományosok Megszerettetik az olvasást — Ha Mohamed nem megy a hegyhez, a hegy megy Mohamedhez — ez a szólásmondás jutott eszünkbe, amikor a ceglédi könyvesbolt vezetőjétől a bizományi könyvárusok munkájáról érdeklődtünk. A városiban. — intézményekben, üzemekben, tsz-ek- ben. — huszonöt helyen működik megbízott könyvárus. A legújabb, de a néhány évvel ezelőtti kiadású könyveket is megvásárolhatják náluk. A bizományosok „megfigyelő emberek”. Érdeklődéssel kísérik ügyfeleik igényét, segítenek nekik a válogatásban, sőt abban is, hogy minél szélesebb körben szerettessék meg az irodalmat, a költészetet mindenkivel. — Csak dicsérni lehet tevékenykedésüket — mondta Juhász Károlyné, a könyvesbolt vezetője. — Ezt a munkát pluszként vállalták, az állásuk mellett. A boltból legtöbbször ők viszik az árusításra szánt nehéz könyvcsomagolkat. Gyakran előre összeírt listával keresnek, mivel a régebbi vásárlók szinte „előrendelő tábort’’ alakítanak, figyelemmel kísérik az új kiadványokról szóló tájékoztatókat. A múlt évben a bizományosak közel 600 ezer forint értékű könyvet adtak el. Ez az összeg felülmúlja az elmúlt évék átlagos forgalmát DIALÓGUSOK — Mindig mondtam neked, ne menj rossz társaságba. Ne cselekedd azt, minit az apád. Ide jutottál. — Apám gazember volt. Fel sem nőttem, már kék- re-zöldre vert. Téged is, ha véditél, vagy ha nem mentél az ágyába... — Fiam! Ne beszélj erről! Apád cselekedete nem példa volt. Te annak vetted! — Apám. Apám... Mindig ez a szó Mit jelent ez nekem? Ha elmentem a kocsma mellett, csupa „apát" láttam. Egyforma volt a többi részegessel. Csak ő néha hazajött. Enni és verni. Most hol van? — Otthon, a gyerekekkel. A kis Mari beteg, nem hagyhattam felnőtt ügyeleté nélkül. — Felnőtt ügyeletéi És mit viszel majd hálából neki? Rumot vigyél. Azt kedvelj. Ha részeg, mindig azt üvölti: „Rumot akarok!” — Ne kiabálj, fiam. Majd csak lesz valahogy. De veletek mi lesz? Erzsi egy hete beteg. Amióta bent vagy. — Beteg? Talán az influenza? ... — Nem, nem fiam. Lelkibeteg az. Ki kell innen jönnöd. Ügy viselkedj, hogy hamarabb kiengedjenek. — Anyám, küldd be őt, ha meggyógyul. Mondd meg neki: jóváteszem ezt a tévedésemet! — Mennem kell, fiam. Letelt a beszélő. Viselkedjél rendesén. — Anyám, várj! — Mit akarsz, fiam? — Mennem kell! Mondd már! Hallod? — Anyám... küldd be... apámat... is... Besze Imre jelentkező. Különösen férfi segédmunkásokat igényelnek. Innen - onnan mindennapi találkozók; MI MINDENT TETTÜNK? A ceglédi járásban és városban az első negyedévben elhangzó beszámolókon arról tájékoztatják a lakosságot a tanácstagok, hogy mi mindent tettek a tanácsok, milyen problémákat oldottak meg, milyen eredményeket értek el. TSZ-TANULÖK A ceglédi járás termelőszövetkezeteiben amit lehet, mindent megtesznek, hogy minél több fiatal lépjen be a tagok sorába. Eddig több, mint százötven mezőgazdasági szakmunkástanuló volt „az utánpótlás". 1969-ben 78 újabb szerződést kötöttek a tanulónak jelentkező fiatalokkal. Búboskemencék és gáztűzhelyek Ceglédbercel, a „palackos község" Változnak az idők, változik az életforma városban, faluban egyaránt. Ceglédbercel sem kivétel. A sokszoknyás, kendős népviselet itt találkozik — és barátkozik — a legújabb városi divattal, torná- cos lakóházak váltakoznak kertes villákkal, fürge autók a lovas szekérrel. A házakban, nem is egy helyen, békésen megfér egymás mellett a kemence és a gáztűzhely. A község gázellátása felől érdeklődtünk Schmidt Ta- másnétól, a ceglédberceli gázcseretelep vezetőjétől. — Három éve, hogy megnyílt ez a cseretelep és megérkezett az első palackszállítmány. Százötvennyolc igénylőnk volt akkor, most pedig A Dózsa Népe Tsz utolsó közgyűlésén Emelkedett a közös vagyon és a tagság jövedelme Fiatalodik a tagság - Javult a munkafegyelem A ceglédi Dózsa Népe Termelőszövetkezet hétfőn tartotta zárszámadó közgyűlését, élénk érdeklődés mellett. A megjelent vendégek sorában láttuk Bene József vb-elnök- helyettest, Győré Sándor művelődési osztályvezetőt, VImola Károlyt, a területi tez-szö- vetség titkárát és a társ tsz-ek vezetőit Skultéti József elnök terjedelmes beszámolóban ismertette a termelőszövetkezet elmúlt esztendejének eredményeit. A tsz 585 dolgozójával az 1967. évi 15 millió forinttal szemben közel 50 millió forint árbevételt ért el. Tiszita vagyona 22, közös vagyona pedig 44 millió forintra emelkedett A tagoknak: és a többi dolgozóknak 8 millió 852 ezer forint részesedést fizettek, és 5 millió 766 ezer forint nyereséget mutattak ki. Az eredményes gazdálkodás vonzotta a termelőszövetkezetbe a fiatalokat Is. Amíg 1968-ban 45 év volt a tagok átlagos életkora. 1969-ben az átlagos kor 38 évre csökkent. A tagok egynapi keresete 78 forint 35 fillérről 85 forint 2 fillérre nőtt. Az elnök részletesen ismertette az egyes üzemágak munkáját és eredményeit. Az állat- tenyésztésben megoldották a tehenészet mentesítését a tbc- től és a fejési átlagot több istállóban évi 3346 literre növelték. A termelőszövetkezet szőlő- területét jelentős részben családi művelésre adták ki. a közösen használt szőlőről 1510 hektó bort szűrtek. Az aszályos idő folytán a búza átlagtermése 11,3 mázsa, a takarmánybúzáé 10 mázsa volt. A kukoricát géppel törték le, a kézi törés megszűnt. Szépen működött a szárítóüzem, amellyel 16 700 mázsa lucernát szárítottak, és nagy hasznát vették a kukorica szárításánál is. Jó volt a juhászat eredménye. A vártnál kevesebb hasznot hozott a kertészet, a sertés- és baromfitenyésztésnél is jobb eredményre számítottak. Fejlesztették a gépparkot, 2 millió 100 ezer forint értékben vették munkagépeket. Eredményesen dolgozott a 120 tagú építőbrigád. A tej, hús és egyéb melléküzemek is jól dolgoztak, csak a faüzem munkáját találták lassúnak. Az üzemi konyha elismerést érdemelt, az elmúlt évben 34 ezer 998 ebédet szolgált ki. Nagy István az ellenőrző bizottság jelentését terjesztette elő. A tsz-ben a munkafegyelem javult. Bene József történelmi jelentőségűnek nevezte a Dózsa Népe közgyűlését, miután a tsz a Petőfi és a Táncsics termelőszövetkezetekkel egyesülve a jövőben Szovjet—Magyar Barátság Tsz néven fog dolgozni. Vimola Károly arra kérte a tsz-vezetőket, hogy nagyobb termelési eredményekre törekedjenek. Fehér Sándor tsz-tag verses köszöntővel ünnepelte a közgyűlést Szalisznyó Ferenc párttitkár bejelentette, hogy a szocialista munkaverseny eredményeképpen a tehenészet Komarov brigádja 15 ezer, a Szuper traktoros brigád 10 ezer, a Darvin sertéstenyésztő brigád 5 ezer, a Petőfi szőlészeti brigád 2 ezer 500 és a Primőr kertészeti brigád szántén 2 ezer 500 forint jutalmat nyert A közgyűlést Skultéti József elnök zárta be. Köszönetét mondott azoknak, akik munkáját 3 éves elnöksége alatt támogatták és kérte a tagokat segítsék elő, hogy a megnagyobbodott tsz-ben még jobb eredményeket érjenek el. Végül kitüntetéseket, 700 ezer forintnyi pénzjutalmat, külföldi és hazai üdülésre jogosító utalványokat és egyéb ajándékokat osztottak ki a jól dolgozó tagaknak. A közgyűlést a KISZ rajkózenekara kedves műsorral zárta. Végül megvendégelték a tagokat. K. L. ezer van. Szinte havonta emelkedik tovább ez a szám húsz- szal, harminccal. Elsősorban a háztartási palackokat keresik, de már vannak, akik nagyobb palackot kérnek, gázbojlert működtetnek vele — még a fürdőszobát is ellátják meleg vízzel. — Elégedettek az ellátással? — Általában igen. Nyáron volt fennakadás. Igaz, most is megesik, hogy késik egy- egy szállítmány. Szerencsére mégis kevesebb a panasz, mint Cegléden, vagy más községekben. — A raktár győzné-e az igények növekedését? — Azt hiszem, az igények növekedése maga után vonja a raktár területének növelését. A jelenlegi befogadóképesség 550 palack. Mivel a telek elég nagy, ha szükség lesz a raktár bővítésére, időben értesítjük a központot, hogy intézkedjenek. — A palackok tulajdonosai figyelemmel kísérik-e a használati utasításokat? — Eddig nem történt gázpalack okozta baleset Cegléd- bercélen azért, mert a fogyasztók helytelenül használták volna a gázt. Magam is megvizsgálok minden palackot, még itt a telepen, mielőtt kiadnám, és ha hibás a zárószerkezete, nem cserélem, visszaküldöm. Bőrből készült szabvány tömítőgyűrűből is megfelelő készletet tartok. Ez a néhány filléres holmi sok kellemetlenségtől menti meg a palackok tulajdonosait, hiszen a baleseteket legtöbbször az elkopott tömítőgyűrűk okozzák. (j. *) Skultéti József tsz-elnök beszá mol a múlt évi eredményekről A zárszámadás végeztével rázendítettek a rajkók. Foto: Péterffy Zenés autóstop - nyereményekkel Pályázat a szolnoki rádió műsorában A magyar rádió szolnoki stúdiója február 9-én a Zenés autóstop műsorában három fordulóból álló rejtvénypályázatot indított. A kérdések minden hétfő este 18.00 és 19.00 óra között hangzanak el a 222 méteres középhullámon. Nem tudja minden hallgató állandóan figyelni a műsort, így a kérdéseket a Ceglédi Hírlap is közli ezentúl minden szerdán. A megfejtéseket a magyar rádió szolnoki stúdiója címére, Szolnok, Kolozsvári u. 8. szám alá küldjék, legkésőbb az adást követő szombaton adják postára. A borítékra írják rá: Zenés autóstop. Ezenkívül tüntessék fel a levélben két kedvenc zeneszámukat is, hogy a helyes megfejtések egyik jutalmaként sorsolás után azokat a műsorban közvetíthesse a rádió. A rejtvénypályázat eredményét március 2-án nyilvános adás keretében hirdetik ki, és itt adják át az értékes vásárlási utalványokat is. AZ ELSŐ FORDULÓ KÉRDÉSÉI: Milyen esetben szabad útkereszteződésben előzni? Mennyi a megengedett sebesség lakott területen belül: személygépkocsinak, motorkerékpárnak, csuklós autóbusznak, kerékpárnak, csoportosan személyeket szállító tehergépkocsinak, légfék nélküli pótkocsinak? Az Állami Biztosító kérdései: Mi a különbség a gépjármű- szavatossági biztosítás és a Casco-biztosítás között? Ha a Casco-biztosítással rendelkező utas Csehszlovákia területén töréskárt szenved, kap-e kártérítést? I