Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-11 / 35. szám

3 PEST literét kMíriap 1970. FEBRUÁR 11., SZERDA Kényelmes, gyors utazás a mellékvonalakon Elkészült a MÁV új motorvonata Tegnap délelőtt a Józsefvá- .rosi pályaudvaron mutatták be 'a MÁV új, mellékvonalakon közlekedő motorvonatának prototípusát, amelyet a Ganz- MÁVAG Mozdony-, Vagon- és ^Gépgyár készített el. Az új motorvonat-szerel­vényt, amelyben 296 másod­osztályú és 60 első osztályú ülőhely van, elektromos fűtés­sel, korszerű fénycsővilágítás­sal szerelték fel. Az ízléses külsőt mutató és kényelmes belső berendezésű motorvonat­ból még ebben az évben újabb nyolc egységet készít el a Ganz-MÁVAG, amelyeket a MÁV egyelőre Szentes, Kapos­vár és Debrecen térségében fog üzemeltetni. Szórádi Er­vin, a KPM Vasúti Főosztály főmunkatársa elmondta, hogy a jövő évtől kezdve évente 10 darab motorvonatot kap a MÁV, és megyénkben is köz­lekednék majd ilyen szerelvé­nyek. A tetszetős, kényelmes és korszerű motorvonat iránt már most megnyilvánul a külföldi érdeklődés, többek között Ju­goszlávia jelentkezett. Ezután csak az a félő, hogy az eset­leges exportmegrendelések a hazai forgalomba állítást kés­leltetik. K. I. Hazaérkezett Indiából Nemes Dezső Hétfőn este hazaérkezett Nemes Dezső, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Politikai Főiskola igazgatója, aki az Indiai Kommunista Párt Központi Bizottsága meg­hívására tartózkodott Indiá­ban. HONISMERET HÉT PEST MEGYEI AZ ORSZÁGOS FELSZABADULÁSI PÁLYÁZAT DÖNTŐJÉBEN A félszabadulás 25. évfordu­lója alkalmából a Hazafias Népfront Országos Elnöksége máis társadalmi szerveikkel kö­zösen meghirdetett honismere­ti pályázatának határideje ja­nuár 15-én járt le. A pályamű­veket az egyes megyék és vá­rosok levéltáraihoz kellett be­nyújtani, ahol Kísérlet — újdonság Ipari gégecső XT' 1/ i * w » a .. w Lsozteto ontozo A napfény tompán csillan az ezüstszürke csigatömlőkön, melyek katonás sorrendben pinák egymás mellett. — Ipari gégecsövek — tájé­koztat Földvári József, a Szentendrei Háziipari Szövet­kezet műszaki vezetője, — ez­zel, az országban egyedülálló termékkel csak az elmúlt év utolsó negyedében . kezdtünk foglalkozni. 1970-re 150 tonna gyártását irányoztuk elő. A csövek fala (kemény PVC-anyagból, spirál- alaífcban végigfutó merevítéssel készül. Előnyük, hogy nem ne­hezek, aránylag könnyen haj­líthatok (például követni tud­ják a vízmeder falát). A mí­nusz 10 és plusz 65 Celsius fok közötti hőt nagyon jól bírják. Szívásra és nyomásra egy­aránt alkalmazhatók. Eddig már igen jól beváltak az ÁFOR úgynevezett szippantó­kocsijainál és a Vízműveknél. j A hazai ipar és a mező- gazdaság is bármely terü­leten tudja majd alkal­mazni. — Másik újdonságunk: a MÉM és az ÉM bízott meg egy esőztető öntöző berendezés prototípus legyártásával. Az ugyancsak polietilén tömlőből készült csőrendszerrel egyszer­re fél hektárt tudnak öntözni, S0 milliméter csapadékot biz­tosítva óránként. — Az Országos Halászati Felügyelőség március végére megrendelt tőlünk polietilén tömlőből úszó berendezésre építhető, úgynevezett oxigén­ELCSERÉLNÉNK ezer kilométert futott, szürke szinű, GAZ 69 AM-tipusú terepjáró személygépkocsinkat hasonlóan jó állapotban levő GAZ 69. m., úgynevezett it RAJ" KOCSIRA Cement- és Mészművek Váci gyára, Vác. dúsító prototípust. Erre igen nagy szükség van a halte­nyésztésnél, ahol ezzel a be­rendezéssel nagymértékben dúsítják a víz oxigéntartal­mát A megoldása ennek is új­szerű, mert az eddigi fémcsö­ves (nehezen hajlítható) rend­szer helyett mi ennél is már műanyagot használunk. *• B­A PLAYBOY folyóirat arra kéri a New York-i Legfelsőbb Bíróságot, hogy utasítsa el Carol 1 Baker filmszínésznő egymillió dolláros kártérítési perét. A filmcsillag azért pe­relte be a magazint, mert az 1964-ben meztelen, felvétele­ket közölt róla. A Playboy szerkesztősége azzal érvel, hogy a színiésiznő filmjeiben többnyire szintén meztelenül jelenik meg. AUDREY HEPBURN ame­rikai filmsztárnak egy Lau­sanne-! klinikán fia született. társadalmi bizottságok döntenek afelett, melyik munka érdemli meg, hogy végleges elbírálásra kerüljön az országos pályáza­ton. A Hazafias Népfront Pest megyei honismereti társadalmi bizottsága hétfőn döntött a megyéből beérkezett tizennégy pályázat sorsáról, össziesen he­tet bírált el úgy, hogy azok méltán képviselhetik a megyét az országos pályázat felett döntő zsűri előtt. A többi hét pályázat, amennyiben szerzőik nem nyújtottak be részlete­sebb pályaművet a megyei pá­lyázatra, automatikusan részt vesz a Népfront és a levéltár által meghirdetett megyei pá­lyázaton. A bizottság döntése egyéb­ként titkos, és így csak az országos pályázat április elején kihirdetésre kerülő eredménye után tudódhat ki, hogy a megyéből me­lyik pályázat jutott a dön­tőbe. A megyei felszabadulási pá­lyázat határideje ugyan csak márciusiban jár le, de eddig már négy pályázó eljuttatta munkáját a megyei levéltár­hoz. Az országos pályázaton csak 20 gépelt oldal terjedel­mű műnkavál lehetett részt venni. A megyei feitételék kö­zött azonban terjedelmi korlá­tozás nem szerepéi. Talán ez is egyik oka annak, hogy eddig csupán kevés pályázó fejezte be és küldte be munkáját a le­véltárnak. Különben az előze­tes érdeklődések alapján és az egyes községekből adatok után a levéltárban kutatók számá­ból következtetve, mintegy 70 pályázó részvételére számíta­nak a megyei pályázaton. TÉLI KÉPEK Vége a vadászszezonnak Pilis község Hunyadi János vadásztársasága megtartotta az idény utolsó nyúlvadásza- tát. A sikeres vállalkozás al­kalmával több mint száz nyúl és számos fácán került puska­végre. A társaság tagjai — tsz- tagok, gyári munkások és a fa­lu más foglalkozású lakói. A vadászidény minden vasárnap­ján a „vadászmezőkön”, 13 ezer holdas területükön hódol­tak szenvedélyüknek. A Dobogókő alján A pilisi hegyvidék legkisebb községének — PUisszentiélek- nek — mindössze 444 lakosa van, híre mégis nagy. A turis­tautak szinte Ott futnak össze, télen-nyáron nagy számban fordulnak meg a természetjá­rók, s azok, akik a falu han­gulatát keresik. A kis község egykor üveghutáiról volt hires, ma már csak arról nevezetes, hogy itt tartja magát legto­vább a pilisi tél, mint a képen látható. A Dobogókő alján el­terülő falu árnyékos völgyei azonban még májusban is rej­tegetnek hóbuekákat. Egy négyzeteentiméteren 2SO öltés Gobelinikon, bőrhímzés A zsámboki asszony selyemszitára varr Csodálatosan szép népi hím­zések aprólékos, hosszú mun­kát kívánó falbarító gobelinek, népművészeti munkából szü­letett táskák, ezernyi mutatós holmi látható a Fővárosi Ope- rettszínlházzal szemben a Nagymező utcai kdálílítóterern- ben. A hazai népművészeti ter­mékeket exportáló Hungaro- coop rendezte, és sok külföldit vár ide. A kiállítás helyszíni szen­zációja atz, hogy Baíogh Ist­vánná csodaszép népi viselet­ben, seiyemszitára ölt parányi életképek. Ö a zsámboki go­JEGYZET A jövő — avagy mit akarnak az emberek? Akartam én lenni pilóta, he­gedűművész, úszóbajnok, or­vos, mikrobiológus, dzsesszdo- bos — de csak akartam. Az ember tervezgeti a jövőjét, „mi akarsz lenni?”, kérdezge­tik tőle gyerekkorában, később meg, amikor már lett valami, akkor felszólítják: „gondolj a jövőre”, aztán ha az ember öregszik, azon morfondíroz, mi lesz, ha nagyon megörege­dett. Tehát, minduntalan a jö­vőnkkel foglalkozunk. Persze, vannak közöttünk olyanok, akiik nemcsak a saját jövőjükkel, hanem mindnyá­junk jövőjével foglalkoznak. Nekik ez a hivatásuk és nyu­gaton dívik: jövőkutatók. El- I méleteket gyártanak, hogy mi j lesz akkor, amikor a kétkezi ' munkások számát felülmúlják az értelmiségi, adminisztratív, irodai és szolgáltatásban dol­gozók, és megállapítják, hogy a jelenlegi ipari társadalmak átmennek az „ipar utáni” tár­sadalomba. S mi lesz akkor? Ipari technológia helyett, in­tellektuális technológia, amely alatt olyan technikákat és el­méleteket értenek, mint a li­neáris programozás, a kiber­netika, az információelmélet, ' döntéselmélet, játékelmélet. No, és természetesen, megvál­tozik az ember környezete: lesznek például tenger alatti farmok és 30 milliós városok. Kérdés, hogy ezt akarják-e az emberek? Vagy talán előbb azt, hogy szüntessük meg a füstködöt, amely a nappalból is sötétséget csinál és nákkép- ző anyagokat tartalmaz. Vagy védjük parkjainkat, zöldöveze­teinket, ne építsük be, hogy le­gyen, ami elnyeli a szaporodó széndioxidot, hogy legyen, ami felüdülést nyújtson. Vagy óv­juk meg a vizeket a beléfolyó szennyeződésektől, hogy ne pusztuljanak ki a halak, és ne legyünk olajosak, ha véletle­nül beleugrunk megfürdeni. Vagy találjuk ki, hogyan le­hetne olyan kitűnően hallani a Budapest—Nagykőrös telefon- vonalon is, minit ahogy lehet Budapest—New York között. Vagy kísérletezzük ki: mi len­ne, ha pontosan ugyanannyi idő alatt érnénk a ráckevei helyiérdekűvel a fővárosba, mint amennyi alatt Párizsba utazhatunk repülővel... Jól tudom, érhet az a vád, hogy ne legyeik ennyire föld­hözragadt. Hogy miért nem te­kintek inkább a jövőbe. Hát azt csinálom — tekintek. De a jelenből kiindulva. S azt kí­vánom, hogy a jövőben mind­ez ne legyen jelen — mint ahogy azt a jelenben felsorol­tam. Mert mit is akarnak az emberek? Azt hiszem, ezt is. S azt is, hogy a világon mindenhol egyformán érvé­nyesek legyenek a gazdag ál­lamok jövőkutatóinak jóslatai. Tudniillik, ezek a jövőkutatók állítják, hogy az emberiség egyre inkább birtokában, lesz azon eszközöknek, amelyekkel elérheti, amit akar. Dehiát miit Is akar az embe­riség? Azt, amit a jövőkutatók jeleznek? Nem hiszem, mivel ezek a jövőkutatók maguk mondják magukról, hogy véle­ményformálásukban nem tud­ják függetleníteni magukat megrendelőik érdekeitől, akik természetesen nagyhatalmú politikai-gazdasági érdekcso­portok. Tehát már előre legyen olyan a jövő, ahogy ők elkép­zelik. Ezért ezek a jövőkutatók képtelenek szélesebb össztár­sadalmi keretekben gondol­kozni. Nálunk is vannak jövőkuta­tók, csak nem úgy hívják őket. Hanem egyszerűen em­berelmek, akik abban a hely­zetben vannak, hogy úgy ter­vezhetik meg a jövőt, hogy semmilyen érdekcsoportnak a „jövőjére” nem kell gondol­niuk. Csak egyre: hogy mit akarnak az emberek? S még egyre: hogy mit akar­janak. Akarja például az em­ber azt is» hogy meggondolat­lanul ne rombolja szét saját környezetét, hanem inkább építse. Hogy úgy akarjon ön­tözni, hogy közben más földek ne szikesedjenek el, úgy épít­sen 30 milliós városokat, hogy ne legyen közte 20 millió nyo­morgó — hogy úgy adja át a botot a jövő nemzedékének, hogy az lehessen, ami akar... akár az a kis túrái cigánylány is, akitől megkérdeztem, mi akar lenini és azt válaszolta: Kovács Apollónia. Ha van te­hetsége hozzá, legyen. Berko vits György belinrészleg vezetője. Az ezzel foglalkozó és azonos nevű há­ziipari szövetkezet erőssége ez a vidék, ahol részben otthon, részben közös helyiségekben munkálkodnak a sok szép hol­mi előteremtésén. Piacuk igen tekintélyes. Amerikaiak, japá­nok, dánok, svédek egyaránt szerepelnek a rendelők névso­rán. Legutóbb az északi álla­mok érdeklődése lett a koráb­binál erőteljesebb. Elismerésre méltóan szép újdonságuk a gobelinikon és a bőrhímzés, amely még pályafutása elején tart Hogy mennyi ügyesség, tü­relem, szépérzék kell mind­ehhez, azt elegendő megítélni abból, amit a helyszíni bemu­tatón láttunk. A selyemszitáira vitt kis miniatűrök rögzítésé­hez négyzetcentiméterenként 250 öltés szükséges. így vagy ennél valamivel könnyebb munka árán születnek a ma­tyó babák, térítők, tojásfesté­sek és a rengeteg kisebb-na- nagyobb méretű gobelinek akár faldísznek, akár kis retikülbo- rí tónak. — t. gy. — Torták helyett cipők Azt eddig is tudtam, hogy a körösiek. „Ő”-sexi beszélnek. Mert Körös „hirös” város. De az alább következőkéi így sem hittem volna . .. Ugyanis Nagykőrös nemcsak tájszólásáról híres! Sőt, talán a világon egyedüli Jelenséggel találja itt szemben magát a gyanútlan járókelő I Cipobolt- táJL Cukrászdában. Mikor a feliratot megláttam — mint mindig —, krémesek, marcipánkacsák és dobostor­ták vonultak el lelki szemeim előtt. Gondoltam a kirakatban gyönyörű süteményeket, mes­terkézre valló cu krátereinek - müveket látok. De nem — az üveg mögött cipők. A Vendég­látóipari Vállalat egyes szá­mú, nagykőrösi boltja mellék­üzemágat nyitott volna? Lehet. A legvalószínűbb azonban, hogy egy eredeti el­gondolás vezette az illetékese­ket, mikor a cukrászdából ci­pőboltot varázsoltak és a régi feliratot a jelennek hagyván: a magyar cipők legalább olyan rövid életűek, mint a cuk­rászsütemények ... — tamás — Modern bútorméret Zsoldos rajza. ÁB-fióküzlet Szobon Ha valaki az Állami Biztosí­tó szobi fiókját a régi helyén keresi, már ném találja. A Malinovszkij utca 7. számú ház kirakatában kis cédula, rajta felirat: „elköltöztünk a Köztársaság út 4. szám alá”. Az új földszintes épület csil­logó ablakai néznek a látoga­tóra, aki belépve egy modern, tágas, szépen berendezett he­lyiségben találja magát. Hétfőn délelőtt 11 órakor Pánczél István, az Állami Biztosító Pest megyei igazga­tója bensőséges házi ünnepség keretében átadita az új, a já­rásban. kilencedik fióküzletet A megnyitóra eljöttek a járás és a község vezetői. Három- százezer forintos beruházással sikerült létrehozni ezt az új, valóban minden igényt kielé­gítő fióküzletet. A régi egyszo­bás, szűk, sötét helyiség után valóságos kis paradicsom ez a világos, modem bútorokkal berendezett három helyiség. És ahogy Pánczél igazgató mond­ta, mi is azt kívánjuk: „Érez­zék jól magukat új otthonuk­ban és dolgozzanak a megvál­tozott körülményekhez illően, ha lehet, még jobbár., mint ed­dig.”---^­PE ST MEGYE] HÍRLAP l Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: SUHA ANDOK Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, vni., Somogyi Béla u. 6. II. em. Kiadóhivatal: Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 3. Egész oap hívható központi telelőn: 313—100, I«—320. Gépíró szobák: M3—100/280, illetve 313—100/413. Titkárság: 131—218. Egyéb számok: 111—482, 141—258. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Elő­fizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V., József nádor tér 1. sz.). Előfizetési díj 1 hónapra 20 forint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom