Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-31 / 26. szám
Szerdán: Hívószám: GX-17 Február 3-án, szerdán délután 5 órakor Sipos Tamás: Hívószám: GX—17 című színművét mutatja be a Szolnoki Szigligeti Színház a Kossuth Művelődési Központban. PEST HEGYEI HÍftlAP KÜLÖNKIADÁSA Kevesebbet iszunk - szódát Az ÁFÉSZ Körösi úti szik- víziizeméből a hideg napokon tíz-tizenegy hektó szódát szállítanak a városi és a peremkerületi boltokba. A téli időszakban havonta 10—15 ezer literrel kevesebb szódavizet vásárolnak a ceglédiek, mint a nyári hőségben. Dánoson is falatoznak az idén Falatozót nyit az idén Dán- szentmiklósom a Róna. A vállalatnak ez lesz az első üzlete a községben. A tervek szerint az italok, hideg készítmények mellett egytál-ételt is kaphat a vendég. 'LEPI JÁRÁS ES CEQl XIV. ÉVFOLYAM, 26. SZÄM 1970. JANUAR 31., SZOMBAT CSATTOG A KALAPÁCS A VOLT MALOMBAN • • 9 9 G YUMOLCSERKEZESIG MUNKÁSGÁRDA IS LESZ A SZERZŐDÉSEKET A GYÁR MÁR MEGKÖTÖTTE Malomépület, Bajcsy-Zsi- linszky út. A nyáron Cegléd egyik legforgalmasabb utcája volt. A gyümölcsöt, zöldségfélét szállító autók szinte egymás után gördültek banne, Sikert aratott a kiállított hímgalamb Sok ezer kilométert repülnek Szegeden a múlt hetekben országos posta- és sportga- lamb-kiállítást tartottak, melyen a ceglédi galambok ismét elismerést és dicséretet arattak. A Galambsport Szövetség A 25-ös ceglédi csoportjának elnöke, Ecseri József és egy kiváló tenyésztőtársa, Molnár Károly küldött a kiállításra szép postagalambokat, melyek közül az egyik hímgalamb, az országos és nemzetközi versenyeken, igazoltan, több mint tízezer kilométert repült. A ceglédi galambok azonban az ilyen versenyeken már sakral nagyobb teljesítményt is megtettek. Mint a ceglédi galambtenyésztők egyesületének egyik Vezetője elmondotta, Szathmáry Károlynak egy olyan 12 éves postagalarrabja van, amely már a hazai és nemzetközi versenyeken, igazoltan, 23 ezer kilométert repült. K. L. Dolgoznak a „fanyuvok A ceglédi utcákon hosszú, létráikkal, fűrészeikkel megjelentek a napokban a „fanyű- vők” — az utcák, parkok fáinak rendbentartói. Tavaszra, mire zöldül a lomb, valameny- nyi főútvonalon szép, formásán nyírt „frizurával” ékeskednek a fasorok. Részegen randalírozott Vádlott lett a tanúból FELPOFOZTA AZ ŐRMESTERT A bíróságon hivatalos személy elleni erőszak miatt foglalkoztak Gömöri Márton budapesti kisiparos ügyével. Miért adott ez a pesti műszerész a ceglédi bíróságnak munkát? Tavaly nyáron tanúként állt a bíróság előtt. E kötelességének eleget téve találkozott egy régi katonacimborájával. A találkozás örömére együtt ebédeltek és boroztak. Gömöri estefelé még két üveg sört is elfogyasztott. Az állomáson az Utasellátóban is sört kért. Mivel ittas volt, nem adtak neki. Igaz, egyébként sem szolgálták volna már ki, mert záróra után jelentkezett. Időközben betért a büfébe egy rendőrőrmester is, akinek a szomjas ember felajánlotta, hogy fizet egy féldecit. A rendőr elutasította az ajánlatot. Ez nyilván nem tetszett a részegnek, mert letegezte és minősíthetetlen hangon beszélt hozzá. A rendőr — látva, hogy részeggel van dolga — a sértést megtorlat- lanul hagyta. Az est „hőse” elekor az étterembe ment, ahol már ugyancsak záróra volt. Ennek ellenére sört kért. Utána jött a rendőr és megkérdezte, mi a panasza? Ismét sértő szavak hangzottak válaszul, azonban a rendőr ezt sem vette figyelembe. Amikor a rendőrőrmester szolgálata lejárt, a peronon beszélgetett. Gömöri felfedezte és többek előtt kijelentette: „Megmutatom, hogy három nap alatt leszereltetem!” A rendőr igazolásra szólította fel a kötekedőt. Nem igazolta magát, mire az őrmester felszólította, kövesse az őrszobába. Gömöri erre nem mutatott hajlandóságot, ezért a rendőr el akarta kapni a karját, de a részeg arcul ütötte a rendőrt, majd elfutott Nyomában a rendőr és egy vasutas. Végül rendőrautón vér- vizsgálatra vitték, amely beigazolta azt, ami egyébként is nyilvánvaló volt: részeg. Az egykori tanú mint vádlott tagadott, de voltak viselkedésének tanúi, akik emlékezni „segítették”. így kiderült az igazság. Gömöri Mártont hat hónapi, szigorított börtönre ítélték — nem jogerősen. meg sem állva a malomig. Helyesebben: a Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi előkészítő telepéig, ahol kötetlen munkaidőben dolgozó lányok, asszonyok tisztították, magozták a konzsrvnek valót. Az épület környéke most kihalt, belülről kopácsolás hallatszik. Télen a ládák javításával foglalkoznak a ceglédi üzemben. Sok vagonnyi földi epret, őszibarackot, sárgabarackot, főzőtököt küldtek Nagykőrösre, a diszpécser-szolgálat hívó- készülékének jelzésére. A nyers áru most üvegekbe töltve kerül a ceglédi és a környékbeli boltokba, ellátva a gyár mutatós kis emblémájával. A „fölösleges kezek”, az időszaki munkások télen szabadságot kaptak, de mielőtt az első szállítmány érkezne, már összehívják ismét a gárdát. Az érkező gyümölcs mennyiségétől függően, ha kell, új munkásokat is felvesznek. A nagykőrösi gyár már megkötötte a szerződéseket ügyfeleivel, elsősorban alföldi termelőszövetkezetekkel. A leszüretelt gyümölcsöt az AKÖV tehergépkocsikkal juttatja az előkészítőbe majd át, Nagykőrösre. A gyár a borsóterm-esztőkkel is szerződött és a szezon idejére ismét borsófejtő gépet küld a szüretelők segítségére. Tavaszt váró tanyavilág „ Vetik már“ a hollandi ágyakat Tanyavilág — külön világ — ez a mondás járta, nem is olyan régan. Ceglédet szinte j gyűrűként fogják körbe a tanyák, A. tanyaiak közül már sokan o városba járnak dolgozni, de nem hagyják el régi lakóhelyüket. Az előnyös lehetőségeket — az állattartást, baromfinevelést, kis konyhakertet, gyümölcsöst nem cserélik el városi házra. Már csak azért sem, mert van lehetőségük, hogy vonattal, au-tóbusz- szal Ceglédre utazzanak. Donner Gézával, a ceglédi Kossuth Tsz 4. üzemegységének vezetőjével beszélgettünk a tanyaiakról. A mintegy 2 ezer holdnyi területükön száztíz tanyaépület van. Az ott élők a tsz-ben vagy a városban dolgoznak. Népszerű munkamód itt a családi művelés. A háztáji és a vállalt területeket igen szépen rendben tartják. Csaknem minden tanyában az apró jószág mellett egy_két tehenet, növendék borjút nevelnek. Számottevő a sertésállomány is. A tsz segíti a tanyaiakat. Kedvezményes térítésért kaszálót igényelhetnek, trágyáért alomszalmát kaphatnak. Rendelkezésükre áll a tsz darálója, csak be kell jelenteni, mikor van szükségük rá. Most szerződéses sertéshíz- lalás szervezését kezdik meg a háztáji gazdaságokban. A jó ár valószínűleg ösztönző hatású lesz. A tanyák közül sokban villannyal világítanak, háztartási gépekkel könnyítik a házi munkát, este televíziót néz a család. Ez a Kossuth Tsz villamosítása óta lehetséges. A tél egy kis pihenőt adott az embereknek, de hamarosan a tavaszi előkészületeikhez látnak. Tizenegy holdas vegyes kertészete van a tsz-nek: a hollandi ágyakat és a tavaszi vetőmagot készítik elő. (J. T.) Kedvezőbb feltételek az állattenyésztéshez Magasabb állami támogatás — Tenyészüszők és sertések A járási tanácsnál felmérés 'készült a járás állattenyésztéséről. Az adatok alapján, amelyek az 1968-as és az 1969-es esztendő szarvasmarha-állományának alakulását tükrözik, megállapítható, hogy a járás termelőszövetkezeteiben a szarvasmarha-állomány nyolcvan darabbal csökkent, viszont a tehenek száma 63 darabbal emelkedett. A háztáji és kisegítő gazdaságok szarvasmarha-állománya egy év alatt 841- gyel lett kisebb, ugyanakkor a tehenek száma csak hattal csökkent. A fenti számok azt bizonyítják, hogy a kisegítő gazdaságok ragaszkodnak a tehéntartáshoz, de a növendékmarha nevelésével nem kívánnak foglalkozni. Mivel a háztáji és a kisegítő gazdaságok meglevő állat- állománya 10—15 éves, kicserélésre szorul. A háztáji és kisegítő gazdaságok állattartói számára — az állomány mennyiségi növelésére és fiatalítására — egy tavaly kiadott rendelet ötezer forint darabonkénti állami támogatás mellett lehetővé teszi, héthónapos vemhesüszök vásárlását. Ezzel az akcióval tavaly a járás háztáji gazdaságaiba 298 vemhesüszőt helyeztek ki. Január 1 óta még kedvezőbbek a feltételek. Az 1041/1969- es kormányrendelet alapján 5000 forint helyett 8000 forint az állami támogatás. Az elle- tési szerződés megkötésekor 3000 forintot, az elles után, a szükséges igazolás bemutatásakor, 5000 forintot fizetnek. Csupán annyi a megkötöttség, hogy az állattartó a megvásárolt állatot — a korábbi rendelkezéstől eltérően — négy évig köteles tartani. Az elmúlt évben jelentősen csökkent a sertésállomány. A Húsipari Tröszt 1969-ben kedvezményes akciót szervezett a háztáji és kisegítő gazdaságok anyakoca-állományának növelése érdekében. Ennek eredményeként a járásba 150 anyakocát helyeztek ki. Ez a lehetőség az idén is megvan és — előreláthatóan — 200—300 anyakoca kerül a gazdákhoz. Neruzsil István Szikár, megtört arcú ember fényképe van előttem, mellette távirat. Nézem, olvasom. Neruzsil István meghalt. Nyolcvankét éves volt. Ahogy nézem fényképét, megelevenednek azok a betűk is, amelyeket 1963-ban kanyarított szép rendjében egymás mellé. Mozaikok az életéből. A megpróbáltatások és nehéz napok, a visz- szaemlékezések és a széppé szelídülő esztendők sora- rendje. Összesítés. Ezt a címet adta visszaemlékezéseinek két évvel ezelőtt. Ebben mondta el, hogy 1919-ben ott volt az abonyi Kelemen-féle vendéglőben (a Nagykőrösi úíi Retkes Kál- mán-féle ház) az építőmunkások otthonában, ahol a szociáldemokrata pártnak jegyzője lett. Részt vett a Budapesten, a régi városházán tartott kongresszuson, ahol az abonyi földmunkások küldötte volt. Az akkori rohanó idők sodrásában mindenütt ott volt. Tagja lett a birtokrendező bizottságnak, a mezőgazdasági bizottságnak és segített, agitált, dolgozott. A Tanácsköztársaság leverése után a Kecskeméti Királyi Törvényszék hétévi fegyházra ítélte. 1924 áprilisában szabadult — amnesztiával. Csak jóval később tudott munkát vállalni. Itt tengődött Abonyban 1938-ig. Utána Pestre, majd Kisalagra került. 1944 végén itt találkozott a szovjet katonákkal. Huszonöt év után ismét hozzákezdett a 19-ben abbahagyott munkához. Szervezett, tevékenykedett, dolgozott és közben megöregedett. Az abonyi 19-esek egyre fogynak. 1970. január Í7-én eggyel csökkent ismét a kemény harcokra, hősi küzdelmekre és erőfeszítésekre visszaemlékező Veteránok száma. Mi, abonyiak is gyászoljuk. (—re) Labda és lószerszám A Gubodi utcában, a szíjgyártók kirakatában, föd, öv, táska. Lószerszám vagy ostor nincs. Nyíri Sándor, aki éppen egy szétrúgott bőrt javít, bizonygatja: időnként a táskák, fodk, elromlott villámzárak mellett lószerszámot is javítanak, mi több, új is készül. Legutóbb a dánszentmiklósi Micsurin Tsz- nek csináltak parádés lószerszámot. Két hétig két mester dolgozott a szép, sárga, francia száron, amely tizenkétezer forintért került a megrendelő birtokába. Foto: Péterffy Hét végi műsorkalauz Ma este a Kossuth Művelődési Központban táncest, holnap: tánczenei koktél. A Kossuth Múzeumban Mik- losovits László grafikus tárlata látható. MOZIMŰSOR Szabadság: ma és holnap: Szeressétek Odor Emíliát (magyar). Kossuth: vasárnap: Minden nő bolondul érte (francia). Dózsa: vasárnap: Hogyan szabaduljunk Helenkától? (csehszlovák). Ceglédbercel: ma és holnap: Az oroszlán ugrani készül (magyar). Törtei: ma és holnap: Idegen a házban (angol). Jászkarajenő: ma és holnap: Harc a sátánnal (szovjet). Al- bertirsa: vasárnap: Fantomas visszatér (francia—olasz). SPORTMŰSOR Vasárnap délután 4 órakor a Vasutas sportcsarnokban a Békéscsabai Előre NB II és a CVSE ökölvívói barátságos mérkőzésére kerül sor. A szolnoki rádió műsora FEBRUÁR 2-TŐL 8-IG Hétfő: Alföldi krónika. A kunhegyesi citerazenekar játszik. Zenés autóstop. Sport. Kedd: Alföldi krónika. Az árak ára. Lajtai Lajos dalaiból. A teremtés formái. Üttö- rőhíradó. Zenés ki mit- ér.. Szerda: Alföldi krónika. 600 társadalmi munkás. Népdalok. Okuláré mögül. Beat-fórum. Csütörtök: Alföldi krónika. Pár perc dzsessz. Szellemi beruházás. Cigánydalok. A nagy asztalra tesszük ... Tánczene. Sporthíradó. Hirdető. Péntek: Alföldi krónika. A Hollies együttes műsorából. A „Jászkunság” szerkesztőségi asztalánál. Operakedvelőknek, örzsi néni meséi. Nótacsokor. Szombat: Hétvégi kaleidoszkóp. Szombat esti jegyzet. Mesterségem címere... Zenés ki mit kér... Vasárnap: Vasárnapi magazin. Színházi őrjárat. Stúdió- pódium. Könyv- és folyóirat- szémle. Táncritmustoan. Az adások mindennap 18 órától a 222 méteres középhullámon hangzanak el.
