Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-01 / 1. szám

1970. JANUÁR 1., CSÜTÖRTÖK res T HEGYEI kMfrlap T ársasházas üdülőtelep a visegrádi fel egvár tövében Befejeződött a visegrádi fellegvár térségében, a Pano­ráma út menti 15 hektáros te­rületre tervezett ezer hétvégi lakásos, társasházi üdülőte­lep felépítésének előkészítő munkája. Értékelték az Épí­tésügyi és Városfejlesztési . Minisztérium, az Építés-gaz­dasági és Szervezési Intézet, valamint a Szentendrei Járá­si Tanács vb közös tervpályá­zatát, amely szerint hat meg­hívott tervezői kollektívának kellett elkészítenie az üdülő­telep területrendezési és épí­tészeti beépítési tervét. A bíráló bizottság Puskás Ta­más, Urmös&i Teréz és Grem- sperger Ilona tervezői csoport­jának ítélte a 20 000 forintos el­ső díjat A díj,nyertes alkotás, valamint a többi pályamű­ben felvetett értékes javas­latok, tervezési megoldások felhasználásával előrelátha­tólag a jövő évben készül el az üdülőtelep beruházási programja és a negyedik öt­éves tervben megkezdődik az építkezés. Magyar Hírmondó 190 ÉVE, 1780. január 1-én indult meg első magyar nyelvű újság, a Ma­gyar Hírmondó, amely kilenc évig állt fenn megszakítás nél­kül; amikor megszűnt, a ma­gyar hírlapirodalomban már nem volt szünet. Hagyományát magyar nyelvű hírlapok, folyó­iratok egész sora vette át és fej­lesztette tovább. Az első magyar hírlapszer­kesztő (Rát Mátyás), a Magyar Hírmondó „Előre való Tudako- zás”-ában egyebek közt ezzel agitál lapja előfizetésére: „Nin- tsen már Európában egy orszá­gos Nemzet is, a ki a maga Ha­zájában történő változások, a világnak viszontagságai, az el­més embereknek hasznos vagy furcsatalálmányaik, a Tudósok­nak munkáik s több e féle em­lékezetes dolgok felől szálló Hí­reket, naponként, hetenként, vagy hónaponként az ő saját nyelvén nyomtatott írásokban, tanulság vagy mulatság kedvéért ne olvasná”. Ez a hiány — bi­zonygatja a szerkesztő — nem­csak szégyenletes, de káros is, mert a világtól is, egymástól is elszigetelve élünk miatta, mint „a féreg a dióban.” A Mária Terézia által kiadott kiváltságlevél alapján indult a lap. Előfizetési ára évi 6 forint volt. A Magyar Hírmondó he­tenként kétszer — szerdán és szombaton — jelent meg, egy- hasábos oldalakon. Háromszáz- húsz előfizetője volt, de ez a szám már Rát Mátyás három­esztendős szerkesztése alatt öt­száz fölé emelkedett; három pél­dány Spanyolországba, öt Fran­ciaországba, nyolc Hollandiába járt. Az indulásnál a 320 előfize­tés — az említett külföldi példá­nyokon kívül, tehát a belföldi előfizetők körében így oszlott meg: földbirtokos 95 (13 nő), mágnás 38 (19 nő), megyei tiszt­viselő 57, pap és tanító 18, ügy­véd 18, jószágigazgató és urasági tiszt 18, katonatiszt 12, posta­mester 12, városi polgár és ke­reskedő 9, nevelő és tanuló 8, állami tisztviselő 7, városi tiszt­viselő 5, főiskolai igazgató 4, orvos 3. Másfajta na „Tekintetes Intéző Ür! Alulírott Hemző Péter volt uradalmi béres azon alázatos kérelemmel fordulok Tekintetes Intéző Űrhöz, hogy feleségem részére valamilyen munkát biztosítani szíveskedjék. Kérésem indoklásául előadom, hogy két esztendeje meg­rokkantam, igy négy gyermekem eltartásáról gondoskodni nem bírok. Feleségem 49 éves, rám. kath. vallású, bármilyen házi­munkát — mosást, vasalást, takarítást, foldozást — szívesen vállal, ha Tekintetes Intéző Űrnál kérésem kegyes meghallga­tásra találna. Kérésem megismételve, maradok alázatos tisztelettel Nagykálló, 1938, December 12-ikén. Hemző Péter" A ráckevei Árpád Tsz iro­dájában olaj kályha duruzsol. Gyöngyösi Gábor tsz-elnök hellyel kínál a tárgyalóasztal­nál. Ha az értekezleteken is ilyen szűkszavú tömörséggel fogalmaz — gondolom —, nem sok időt tölthet ennél az asz­talnál. — Azt kérdezi: hogyan él­nek nálunk az öregek? Vala­mivel jobban, mint más ter­melőszövetkezetekben, és va­lamivel nehezebben, mint sze­retnénk. Az Árpádnak 395 tag­ja van. Ebből a járadékosok száma kétszáz, a rendszeresen dolgozóké 118 fő... Ezért nem nyújthatunk annyit az öregek­nek, amennyi a szerény, de gondtalan megélhetésükhöz kellene. Száznegyven forintra futotta az erőnkből, ennyivel toldottulk meg a lesutóbbi zár­számadáskor a 260 forintos öregségi járadékot. Ennek a 400 forintnak tör­ténete van! Amikor Gyöngyösi Gábor a 3004-es rendelettel tsz-elnök lett az Árpádban — 1963-ban , 14 forintot ért egy munka­egység. Órabérbe átszámítva 2,80 forintnak felelt meg... Két évvel később 73 forintot fizettek, tavaly 77-et, s az idén — tíz órát számítva — 100 fo­rintos kereset jut egy munka­napra. Ennek 80 százalékát ha­vonta készpónzelőlegben fo­lyósítják. — Az utolsó zárszámadó közgyűlés arról is határozott, hogyan legyen tovább? Ügy döntöttünk, hogy — ha az eredmények lehetővé teszik — 1970—71-ben még egy százas­sal megemeljük az öregek já­radékát, hadd legyen kereken 500 forint. Az egyholdas ház­táji bevételével együtt — ami évente három-négyezer forin­tot jelent —, már megközelíti az ipari dolgozók nyugdíját. Persze, addig is segítünk, ami­vel tudunk. Valamennyi jára­dékosunknak évente egy mázsa búzát — vagy ötven kiló őrölt lisztet — biztosítunk, térítés nélkül, házhoz szállítva. A háztáji gazdálkodást folytató öregeknek ugyanolyan áron juttatunk takarmányt és ta­karmánygabonát, mint dolgo­zó tagjainknak. Aki még bírja magát, annak munkát is adunk. Hát, így valahogy ... Remélem, pár év múlva töb­bet mondhatok... Czunyi Benőt hiába keresem az Árpád utcai kisházban: ő még bírja magát, s másodna­ponként „nappali őrködik” a tsz istállójában. Most is szol­gálatban van. Felesége éppen végzett a nagymosással, már a teknőt öblíti. — Bírja még a dereka, Czu­nyi néni? — Muszáj néki, mögszokhat- ta! öt gyerököt neveltem, az anyósom is velünk volt, nyolc embörre mostam én, amióta az eszem tudom. Igaz, hogy nyolcra nem mostam annyit, mint most kettőnkre. Hol volt akkor ennyi ruha ? Sehol! Szom­baton kimostam, vasárnap mögszáradt, hétfőn fölvettük. Most pedig? Ha elmögyök egyik-másik gyérükhöz, tíz pár cipője is hempörög az unokák­nak ... Czunyi Benő 400 forintos öregségi járadékához a felesé­ge után 40 forintot, a tsz-ben végzett munkájáért 600—700 forint előleget kap havonta. — Én böcsülöm is ám a téeszt, hogy így pártolja az öregöket! Tudom, hogy másutt ennyi sincs — bizonygatja Czunyi néni. — Az emböröm meg szívesen megy, jól jön az a kis kereset. Kell ám a pénz ottan, ahol kilenc unoka kérdi egymás után: mit hoztál, na­gylka? PályaváSaszfási tanács 14-16 éves fiúdnak: Jelortkßzhettek tízféle korszerű építőipari szakmára szakmunkástanulónak A képzés helye: Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét — a jelentkező választása szerint. Indokolt esetben kollégiumi elhelyezés. A szakmunkásképzés kezdete: 1970. szeptember 1. A szerződéskötéseket megkezdtük. Az ünnepeken gazdag zsák­mányt ejtettek a vadászok. Az apróvadak mellett szarvast és vaddisznót is lőttek. A gazdag teríték egy része forgalomba kerül, hogy ínyenc falatokkal bővítse az étrendet. Az eláru­sítóhelyeken kitűnő receptek­kel is szolgálnak. Veszprém Az érdeklődők levelezőlapon kérjenek részletes tájékoztatót a iács megyei állami Építőipari Vállalattól: Kecskemét, Klapka utca 34. A Bakonyi Intéző Bizottság megbízásából Vajda Ödön és dr. Enyedi Károly nyugdíjasok elkészítették a veszprémi vár­negyed birtokikataszterét. 173 helyrajzi számot kutattak fel és azonosítottak, továbbá ösz- szeírták a régi utcaneveket. Az alapos felmérés adatait a felújítási terv kidolgozásánál hasznosítják. A veszprémi vár rekonst­rukciójára a VÁTI kapott megbízást. Terv készül a régi műemlékkomplexum hasznosí­tására. A részletekről még nem döntöttek, de a veszprémi vár mindenképpen nagyobb szerepet kap a Balaton és a Bakony idegenforgalmában. Pahocsa Sándor Ady Endre utcai házába október végén hozta az első klsunokát a gó­lya. Zavarban vagyok a megszó­lítással. Hiába olvasom saját szememmel tsz-tagsági köny­vében, hogy Pahocsa Sándor patkolókovács 1903-ban szüle­tett, mert aki itt szemben ül velem, nem látszik többnek ötvennél. — Bezzeg a csikók százat mutatnak — tapogatja óvato­san fájós lábát a házigazda. — Gyulladtak a visszereim. Nem is csoda, hiszen tizennégy éves koromban már önállóan dol­goztam az apám műhelyében. A gazdák azt mondták: „Em­bert nem látunk, csak halljuk, hogy valaki patkolja a lova­kat.” — Mesterember létére, hogy­hogy nincs nyugdíja? — Magamnak köszönhetem — legyint bosszúsan: — Fiatal koromban nem gondoltam ar­ra, hogy egyszer én is meg­öregszem: nem fizettem öreg­ségit. Az ötvenes évek elején beléptem ugyan a kisipari szövetkezetbe, de 1953-ban fel­oszlott. Az Árpádnak 1961 ja­nuárjában lettem tagja, de há­rom éve leszázalékoltak, így aztán ott sincs ki a tíz évem. Be kell érnem az öregségi- és a földjáradékkal, meg a háztá­jival. Pahocsa Sándor házához ha­sonlót keveset látni Ráckevén, olyan szép. Igaz, megdolgozott érte, nehéz inun,kával-szerezte? Nem panaszkodik éppen, de valamikor nem így kalkulált. Arra számított, hogy ha már nem bírja a szerszámot, kiad­ja felesbe a hat hold földjét, s abból is megél. Másképp fordultai? az idők. Pahocsa Sándor talán szeré­nyebben él; mint ahogy húsz­harminc esztendeje eltervezte. De az Árpád Tsz többi öregei, az egykori zsellérek, summá- sok, napszámosok, a hemzőpé- terek semmire sem számíthat­tak — és megélhetést kaptak. Márpedig — ők vannak töb­ben. Nyiri Éva Tetőtlenül — tető alatt Tanya. Begubózott, zárt vi­lág, a maga íratlan törvényei­vel. A lebontott ház maradvá­nyai mögött fenyőerdő áll. A következő vityillót alig lehet látni. Elmosódott vonalak, gémeskút. — Megszoktuk a fenyőilla­tot. Itt éltünk 13 évig. A há­zunk teljesen tönkrement. A nyakunkba potyogott a vako­lat. A faluban építkezni kezd­tünk. Éjjel-nappal. Novem­ber 16-án még betonoztam, 17-én este összeestem, azt mondják, a mentő vitt el. Aznap este megszületett a Jancsika. Egy hónap alatt felépült a házunk a faluban. Köszönjük az embereknek, akik segítettek ... — Mi a foglalkozása? — Éjjeliőr vagyok. Csöszi Sándorné szavait je­gyeztem. Az asszony nyolc gyermeknek adott életet. ★ Felsőpakony. A földút két oldalán újonnan épült csa­ládi házak. A legutolsó épület még vakolatlan. Hideg van, a fehér szőrű kutya dideregve Ijúzódik vackába. A szobában friss mészszag. — Beköltöztünk. Egy szoba, konyha, spájz... Hét gyer­mekünk még a tanyán ne­velkedett. A Jancsika már csak hallomásból ismeri azt az életet. — Tönkrement a tanyai ház... — Tudja úgy vagyunk mi ezzel, mint kukac a tormá­val. Abba esett bele, hát azt szokta meg .. . Ott maradtunk volna, ha nem megy tönkre. A gyerekek szabadon mozog­hattak ... De azért most már nem bánom, hogy így tör­tént. Télvíz idején mégsem kell annyit gyalogolniok az Iskolába. A gyerekek miatt költöztünk be ... Az Imre 8 éves. Nem engedem iskolába. Kinevetnék a társai. Talán el tudjuk helyezni gyógype­dagógián. Epilepsziával szü­letett. A négyéves Zolika ront be a szobába. Végigméri az ide­gent. s leül az ágyra. Apja megsimogatja szőke fejét.-.—A—eey<--héfi ap alatt, tető alá került. .. — Igen, 31 nap alatt kés lett: 1969. november 22-é — soha nem felejtem el as a szombati napot — bekö; tűztünk. Köszönet a segítse gért. Az OTP 65 ezer forin töt adott, amiből 19 ezr< nem kell visszafizetnünk, j többit 1988-ig. A téglagyár« nagyon olcsón téglát . kap tunk. A járási tanács in gyen adta a telket. A hely beli szövetkezet a fuvarok kai sietett segítségünkre, j községi tanácstól az ajtóka és az ablakokat kaptuk ... i külső vakolás és a villan bevezetése tavaszra maradt. A teknőben frissen vágói disznó húsa. — De vannak irigyeink ii Azt híresztelik a faluban, bog nekünk milyen jól megy. Disz nőt vágtunk, meg felépült házunk is ... Tudja, ner értem én ezeket az embereke Csöszi Sándor az ágy szé léhez támasztja mankóit. — 1956-ban érszűkület« kaptam. A bal lábam azót hiányzik ... Rokkantság nyugdíjat kapok ... ★ A nyolc gyerek közül legidősebb Csöszi Sanyi: 1 éves. Értelmes arcú fiú. — A tanyán jó volt. Csá télen nagyon rossz ott. Az is kólába gyalogolni mindig .. A fülem, meg a lábam ali éreztem. Most meg, ha kiné zek az ablakon, látom az is kólát. Apámat én hoztar be biciklin a faluba. De azét itt jobb az emberek közötl Már sok barátom van . .. — Mi szeretnél lenni? — Hat elemit végeztem. Jö vőre gyárba megyek dolgoz ni. Kell a pénz a családnak Estin végzem e> a 8 általánost ★ Tanya. A lebontott ház ma radványai közt fütyül a szél A gémeskút emlékeztet csal arra, hogy itt valaha embe rek laktak, akiket fedél al; juttatott az összefogás ... ★ Statisztikai adat: hazánkbai több mint egymillió ember é tanyán. > Falus Gábor RIANÁSOK A Balaton hatalmas jég­mezejét az éjszakai és a nap­pali hőmérsékleti különb­ségek hatására hosszú repe­dések hálózzák be. A jégpán­célon gyakran pillanatok alatt tíz kilométert is meghaladó repedések keletkeznek. A je­lenség különös hangtünemé­nyek kíséretében megy végbe. A rianások azonban nem zavarják a téli sportok ked­velőit. A part mentén számot korcsolyapályát jelöltek ki ahol az erős és sima jégét napjában sok százan lelik örö­müket a téli sportban. Tél üdülők és a nagyobb idegen- forgalmi központok közelébet gyakoriak az alkalmi jégko rongmérkőzések, s ismét elő kerültek a fakutyák. Újságolvasó ember sok min­dent tanulhat a lapokból, ha odafigyel. Jómagam például decemberben csupán egy hét alatt az alábbiakat tudtam meg az újságból: a) az Ameri­kai Egyesült Államokban kül­terjes mezőgazdálkodás folyik, de az USA ezt is megenged­heti magának, mert lakosságá­nak száma — területéhez ké­pest — rendkívül alacsony, s így nincsenek élelmiszergond­jai; b) az Egyesült Államok mezőgazdasága rendkívül fej­lett színvonalú, belterjes, az intenzitás fokozására maximá­lisan gépesített, monokultúrás termeléssel. Megtudtam to­vábbá, hogy: a) a vásárlókö­zönséget minden igényt kielé­gítő késztet és gazdag válasz­tók várja az év végén bel- és külföldi gyártmányú pezsgők­ből; b) tekintettel arra, hogy a pezsgő iránti kereslet jóval fe­lülmúlja a kínálatot, a keres­kedelem megfelelő mennyisé­gű desszertborokkal készül a szilveszteri forgalomra. Valamennyi, autentikus for­rásból származó értesülésnél többre becsültem azonban azt szakszerű eszmefuttatást, amely lapunk december 14-i számában felvilágosított: Ho­gyan készítsünk csillagszórót és gyertyát? Engem e kérdés tulajdon­képpen fennállásom óta nyug­reszelőt, amellyel házilag spén állít elő — a középfinomságr; ajánlatos vigyázni! — áztál már csak kézügyesség kérdés« hogy a rozsdát kiválogassa i vasporból. Utána bemegy eg; mittudoménmilyen szaiküzlet be, és vásárol tíz gramm bá riumnitrátot. Keményítő min' den háztartásban akad, kis tá is, tehát csak össze kell ke­verni. Amikor ezzel megva­gyunk, jön a második felvo­nás: ... „Alapos keverés utár töltsünk hozzá meleg vizet hogy sűrű kása keletkezzék Az előkészített, kb. 18 crr hosszúságúra leszabott, félke­mény vásárotok mindegyikéi fele részig vonjuk be a masz- szával, majd felakasztva hagy­juk lassan megszáradni. Ha a vas- és alumíniumreszelék he­lyett magnéziumport haszná­lunk (óvatosan bánjunk vele!), akkor sokkal fényesebbek lesz­nek a szikrák. A fentebb meg­adott masszamennyiség kb. 10 darab csillagszóró készítésére elegendő. . Félnapi dörzsölés, keverés, drótszabdalás. mártogatás, las-* sú szárítgatás után tehát az eredmény: tíz darab csillag­szóró. néhány másodfokú égési seb. meg egy lakástűz. Erről jut eszembe a tuareg- nódszer, az sem rossz. Mit csi- íál a tuareg a sivatagban ha fizet akar gyújtani, de nincs nivel? Összerak egy kupac :záraz gallyat, isszonyúan orr- >a vágja önmagát, s a szeme ízikráitól a rőzse lángra kap. Ennél maradtam. — ny — talanított. Megszámlálni sem tudnám, hány meg hány éjsza­kát töltöttem álmatlanul for­golódva Varia vackomon, mert halvány ibolyaszín gőzöm sem volt róla, hogyan készítsek csililagszórót és gyertyát?! Őszintén szólva, amióta tu­dom, hogyan készítsünk csil­lagszórót és gyertyát, azóta nem is csodálom, hogy nem tudtam, hogyan készítsek csil­lagszórót és gyertyát. Honnan is tudhattam volna, amikor el­mulasztottam diplomát szerez­ni a veszprémi Vegyipari Egyetemen ?! Kétszeresen hálás vagyak te­hát a Hogyan készítsünk csil­lagszórót és gyertyát? című kémiai disszertáció szerzőjé­nek, hogy télvíz idején oda­dobta elém a tudás mentőkö­telét. A dolog különben pofon egy­szerű, valóságos Kolumbus to­jása, tessék csak idefigyelni: „Tálkában külön-külön dör­zsöljünk szét 10 gramm bá­riumnitrátot és 3 gramm ke­ményítőt. Keverjük össze a két, porfinomságú anyagot és adjunk hozzá 5 gramm közép- finom vas-, valamint 1,5 gramm alumíniumreszeléket...” Tessék elhinni, fog ez men­ni. Az ember valamelyik i MÉH-telepen vesz egy darab ócskavasait, hozzá egy stósz­i MORFONDÍROZOK Az ember mindig tanul

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom