Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-04 / 3. szám
MST megyei k'Jitrlap 1970. JANUÄR 4-, VASÄRNAP A KÉPVISELŐ JAVASOL - A MINISZTER VÁLASZOL Gázvezeték és berendezés hiteiben Ezúttal a képviselőház őszi ülésszakán másik, szintén Pest megyei képviselő által tett javaslattal és az arra adott miniszteri válasszal foglalkozunk. Kovács Istvánná ország- gyűlési képviselő, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kis- tarcsai üzemének dolgozója, a gázenergia-törvény tárgyalásakor több javaslatot is tett. Ezek közül a legjelentősebb az, hogy a vezetéképítés költségeit a mérőig a gázszolgáltató vállalat viselje. A képviselőnő Kistarcsán lakik, vajon lakóhelye érdekeire figyelemmel tette meg javaslatait? — Sajnos, Kistarcsa az ország különböző pontjain épülő földgázvezetéktől messze esik. Egyelőre szó sem lehet nálunk a vezeték megépítéséről. Lakóhelyem azonban az én kerületemhez tartozik, jogos érdekeiért síkraszállni tehát képviselői v kötelességem, ahogy a kerület többi községéért is meg kell tennem minden lehetőt, hiszen képviselőjük vagyok. Kerületemhez tartozik Pécel, a mintaközség, ahol minden elképzelhető közmű már létezik, a gázvezetéket is megépítették. Most Isaszeg akarja, de a lakosság nem képes összeadni a vezetéképítéshez szükséges összeget. Sokan a vezeték kiépítése után egy összegben képtelenek lennének kifizetni a berendezések árát. Vagyis hiába érne a házukig a gáz, nem vehetnek rezsót, fűtőkészüléket. Nemcsak Isaszegen van azonban ez így, más községekben ugyanez a helyzet, tehát országos jelentőségűek a javaslataim. Örülök is nagyon, hogy a miniszteri válasz vezetéképítésre vonatkozó részét fenntartás nélkül tudomásul vehetem. Dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter válaszában ugyanis közli a képviselővel, hogy a vezeték közterületre eső szakaszának költségeit általában a szolgáltató vállalat viseli, ha azok a lehetőségeknek és a hálózatfejlesztési tervnek megfelelőek. Ameny- nyiiben azonban egy, vagy kisebb számú fogyasztó igényli a vezetéket, annak költségét a vállalat nem fedezi. Kovácsné javaslatában a vezeték és a berendezések hibáinak gyors megszüntetésére vonatkozólag sürgette, hogy a vállalat építsen ki szervizhálózatot. A nehézipari miniszter ezt is helyesli, de őszintén megírja, hogy szakember és alkatrészhiány gátolja a javítószolgálat szélesebb körű megszervezését. Ami pedig Kovácsné a szakemberképzésre vonatkozó javaslatát illeti, szó szerint idézünk a miniszteri válaszból; „A legsürgősebb üzemi igény kielégítése céljából az Esztergomi Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikumban gázipari átképzős tanfolyamokat szerveztünk végzett bányagépész és vegyipari gépész szaktechnikusok részére. A gázipari mérnökképzés vonatkozásában is történtek kezdeményezések. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem bányamérnöki karán megkezdték a gázipari szakemberek képzését. A szakmunkások biztosítása túlnyomórészt iparitanulóképzés útján történik. Kiemelt szakmaként kezeljük a gázvezeték- és gázkészülékszerelő szakmát.” Közli a miniszter, hogy jelenleg 374 ipari tanuló készül erre a szakmára, a IV. ötéves terv időszakában további 560 —580 ipari tanulót képesítenek szakmunkássá. Jövőre a várpalotai korszerű iskolát és kollégiumot a gázvezeték- és a gázkészülékszerelő szakmunkástanulók képzésének elősegítése céljából kibővítik. Ugyanebben a kérdésben llku Pál művelődésügj'i miniszter nagyjából hasonlóan válaszol. Nem tesz viszont említést a szakmunkástanuló- képzésről, mert az nem tárcájához tartozik. Erről viszont Veres József munkaügyi miniszter Kovácsaiéhoz intézett válaszában a nehézipari miniszterrel szöges ellentétben a következőket jelenti ki: „A vizsgálat azt igazolta, hogy a gázvezeték- és készülékszerelő” szakma túlzottan specializált volt. Ezért ezt a szakmát kibővítették a vízvezeték-szereléssel („víz-, gázve- zét’ék- 'és készüléksz'erélő”) és bevontuk az alapszakmai képzés rendszerébe.” — A szivárgó gáz ölhet — mondja Kovácsaié, mialatt borítékjába teszi a munkaügyi miniszter levelét — rendkívül fontos tehát a vezeték jó szerelése és a hibák gyors javítása. Kovácsné további javaslata, hogy a vezeték bekötéséhez a lakóházba és a berendezések vásárlásához, felszereléséhez nyújtsanak kedvezményes hitelt a lakosságnak. Erre pedig nemcsali a nehézipari miniszter, hanem dr. Vályi Péter pénzügyminiszter, sőt dr. László Andor államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kü. in-külön válaszolt a fogyasztókra nézve egybehangzóan kedvezően. KedvezméA tata! labirintus titka Merre szökött a várkapitány? Izgalmas fejezetéhez érkezett a tatai Őregvár feltárásának krónikája. Az évek óta tartó ásatási munkákba barlangkutatóik is bekapcsolódtak, ugyanis kiderült, hogy a hajdani Zsigmond—Mátyáskori palota alapfalai alatt, ha méreteiben szerényebb is, de az egri váréhoz hasonló labirintusrendszer húzódik. ■ A számos ostrom, a rombolást követő újjáépítések, átalakítások a föld alatti folyosó- és kazamatarendszert sem hagyták érintetlenül. A barlangkutatóknak sok helyütt omlások, török kori elfalazások állták útját. Ezek eltávolítása után részben már sikerült a mélyben rejlő kazamatákat. ágyútermeket ösz- szekötő folyosókat szabaddá tenni, néhány járat és üreg eredeti rendeltetése azonban még továbbra is tisztázatlan maradt. Ilyen többek között az a rejtélyes folyosó is, amelybe a hajdani várudvar közepén egy függőleges aknán át jutottak most be a kutatók. A kváderkövekből mesterien boltozott járat az egykori külső vizes várárok partján bukkan napfényre. Feltételezhető, hogy ez a folyosó valaha az úgynevezett szökőjárat szerepét is betölthette. Egy száj- hagyományokból feljegyzett történet ugyanis a török világ egyik kalandos epizódjáról számol be. Az 1580-as években, amikor Szelim pasa ostromgyűrűbe zárta, majd bevette a várat, a maroknyi védő csapatnak kapitányostól együtt nyoma veszett, az ostromlók csak a török foglyokat lelték meg a kazamatákban. Elképzelhető, hogy a helyőrség ezen az eddig ismeretlen folyosón át nyert egér- utat. Hasonlóképpen isarveret- len a funkciója annak a sziklába vájt, szeszélyesen kanyargó folyosónak is, ami a Mátyás-kori palota kerengő- je alól indul, s amit egyelőre a régi kaputorony fárkasver- méig sikerült feltárni. nyes, alacsony kamatú és hosszúlejáratú hitel és áruhitelakció készül. A gázbevezetés költségeire általában 10, kivételesen 15 évre szóló hitelt vehetnek fel az érdekeltek, és pedig a költségek 75, illetve egyes esetekben 90 százaléka erejéig. Az OTP nyújtja és építési hitelként kezeli a kölcsönöket. Így tehát a falvak tekintélyes része és nagyon sok lakás bekapcsolódhat a palackos propán-bután gáznál gazdaságosabb földgázhálózatba. A hitelakcióra vonatkozó rendelet már most januárban megjelenik. — Elégedett a válasszal? — A legnagyobb mértékben./ Örülök, hogy javaslataimra a miniszterek kimerítő és kedvező választ adtak. Hogy a gázipari szakmunkás- képzéssel mi lesz? Bízom benne, végül azt is jól oldja meg a kormányzat. Szokoly Endre Gödöllői Agrártudományi Egyetem Flelmiszergazdasági, munkavédelmi számérnokképzíi tanfolyam indul Elelmiszergazdasági munkavédelmi szakmérnökképzés, több rendelet és utasítás írja elő, hogy az élelmiszergazda- sági üzemekben a munkavédelmi feladatok ellátására, és ellenőrzésére szakembereket kell kijelölni. A rendelkezések végrehajtásának biztosítására a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki karán az év elején újabb élelmiszergazdasági, munka- védelmi szakmérnök képző tanfolyam indult. A szakmérnököket két év alatt, levelező tagozaton képezik ki. A tanfolyam a második évben mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatra tagozódik. A szakmérnök-képzésben egyetemi végzettséggel rendelkezők vehetnek részt. — Minden fiatal tudja, hogy most zajlottak le aa KlSZ-vá- lasztások — azok is tudják, akik nem KISZ-tagok. És hidd el, ez sokat jelent. Volt visszhangja a taggyűléseknek, a küldöttértekezleteknek, eseménynek számított minden községben, járásban, városban... Több helyütt, többen mondták nekem ezt, mikor afelől érdeklődtem, hogyan sikerültek a vezetőségválasztások, megfelelőek voltali-e a beszámolók? Mindenhol híre szállt, hogy „gyülekeznek a KISZ- esek”, segítettek a fiataloknak, helyiséget adtak és a narancslé is odakerült minden asztalra. Az összeírás alkalmával megyénkben 32 ezer £35 fiatal érvényesítette KISZ- tagságát, 743-an búcsúztak a mozgalomtól, legtöbben a „kiöregedés” és családi körülmények miatt. Az alapszervezetek közül néhány megszűnt, viszont 84 új KISZ-alapszervezet alakult, többségében a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetemen. Tiszta utca, rendes falu Vácrátót virágai Az összeírás befejezése után kezdődtek megyénkben a vezetőségválasztó taggyűlések: 1287 KISZ-alapszervezetben, 106 csúcsvezetőséget választó küldöttgyűlésen és 45 küldött- értekezleten választották meg a vezetőségeket, illetve bizottságokat. A beszámolók jelentős része csak tényékként sorolta fel az elvégzett munkát. A szónokok ritkán dicsérték meg a jól dolgozó fiatalokat és marasztalták el a passzív KISZ-tagokat. Többen bírálták a politikai nevelőmunka fogyatékosságait, az érdekvédelmet és nem tartották megfelelőnek a kezdő, fiatal szakmunkások bérezését sem. December közepén fejeződtek be — a választások utolsó ciklusa — a küldöttértekezletek. A hozzászólások során és a határozatokban is komoly vállalások születtek, igy például Ráckevén a KISZ védnöksége az épülő járási művelődési központ felett, összesen, a 45 küldöttértekezleten közel 1300 KISZ-bizottsági tagot választottak meg. Az alapszervezeti munka a vezetőségválasztásoR. ideje alatt megélénkült — a legfőbb feladat az elkövetkezendő időben ezt az aktivitást tartóssá tenni, a bírálatokra, kérdésekre reagálni és az elhangzott javaslatokat hasznosítani az idei akcióprogramokban. T. E. Ha leesik a hó, természetesen a virágok nem látszanak, még akkor sem vehetnők észre, ha történetesen élnének, ilyenkor minden falu egyszínű: fehér. De a fák, bokrok és a sövények télen is bizonyos keretet, sajátosságot, felismerhető jellegzetességeket kölcsönözhetnek a különböző falvaknak akkor is, amikor zöld levél helyett fehér lepel borítja őket. Községeink még meglehetősen rendezetlenek. Nem is központi problémájuk, hogy legyenek. ..virágaik, fáik, bokraik. Pedig vannak, de mindenkinek többnyire a saját kertjében, udvarában. Falva- ink fejlődése azonban megkívánja, hogy az utcára is kerüljenek fák és virágok, nem is akárhogyan, hanem formás rendben, tervszerűen. Vácrátóion például az állomástól a tanácsházáig, másfél kilométer hosszan, a járda mentén olyan sáv húzódik, amely télen is érzékelteti, hogy milyen szép lehet ez tavasszal. Juharfák Vácrátót híres botanikus kertjéről nevezetes. Ez a tudományos intézet szerencséje a falunak, mármint a fák, bokrok és virágok szempontjából, mivel innen kapja mindezeket. Hiába volt a faluban botanikus kert, mégis csak két évvel ezelőtt kezdték meg a rendszeres, tervszerű virágo- sítást, fásítást. Ez az igény is egy fejlődési fokozat magasabb lépcsője, mármint az, hogy falvaink utcáinak esztétikájával is törődni kezdünk. Vácrátót kis község, olyan kicsi, hogy az állatokat is csak a fő utcán hajthatják ki a legelőre — viszont azok nem vigyáznak a már kiültetett virágokra. De mindenki felelős a háza előtt élő növényekért. Az állomás környékén juharfák állnak, a falu fiataljai ültették el két sorban tavaly. Az idén hársfákkal szeretné folytatni a tanácselnök a fásítást, de azt még nem tudja, hogy biztosítja-e ezt az erdő- gazdaság. A társadalmi munkáról azonban tudja, hogy teljesítik. Az elmúlt évben 100 ezer forint volt az értéke — a fásításon és virágosításon kívül főleg utcaegyengetés, járdaépítés, árokásás és sportpálya megvalósítása szerepelt a közösen, díjtalanul és önkéntesen végzett munka programjában. Vizek nemcsak és fák. száraz lábbal szaladhasson a virágok mellett. Két év alatt két kilométer járdát építettek. Azelőtt ilyen nem volt a községben. Az sem közömbös persze, hogy milyen házak előtt fásíthatnak. De panaszra sok okuk nem lehet, hiszen évente 11—12 új házat emelnek. főleg úgy, hogy lebontják a régit, a rendszerint vályogból épültet, és nemesebb anyagból két szoba összkomfortot húznak fel, és általában vaskerítéssel övezik. így aztán lehetőség nyűik arra is, hogy a girbe-gurba utcákat kiegyenesítsék, hogy a kerítések egy- vonalba kerüljenek. Ez legalább annyira emeli az utca rendezettségét, mint a járdaszegély élősövényei. S természetesen az sem közömbös, hogy a házakba bevezethetik-e a villanyt. A kevés, 60 ezer forintos köbtsógfejlesz- tési alap következtében öt évig kellett arra várni, hogy a szükséges villanyhálózat-bővítést elvégezhessék, hogy 60—70 család többé ne petróleummal világítson. Ehhez 180 ezer forint állami támogatóst kaptak. Sokszor feltört a belvíz is. Bár a fák és a virágok szeretik a vizet, azonban egy rendezett faluképbe pocsolyák nem nagyon illenek bele. Két utcában belvízelvezető-árko- kat készítették. Mindezek ellenére probléma a víz — az ivóvíz. A talajvíz magasan áll, ezért néhány kút vize fertőzött. Vácrátót ezért a hasonló gondokkal küzdő négy környékbeli faluval összefogva víztársulatot hozott létre, amelybe a lakosság 70 százaléka belépett. A regionális vízműre elkészült a tanulmányterv, de azóta ez árak felemelkedtek, így nehezebb megkezdeni a kivitelezést. Középületek Kedvesek a fák és a virágok, de ha a középületek szürkék, kopottak, a íaíu képe' mégis lehangoló látványt nyújthat. Vácrátóton felújították a tanácsházát, az iskolátRemélik, hogy megkezdhetik az egészségház építését. Létesítettek egy autóbuszvárót — még négyet szeretnének. Mindez a „virágokhoz” tartozik, mert egy község rendezettségéhez, kellemes hangulatához a közművek megbízhatósága. a középületek külleme, a lakóházak kényelmessége egyaránt hozzátartozik. No és az igazi virágok, fák, élősövények, amelyek bizony, még nem mindenhol dugják ki fejüket Vácrátóton — mint ahogy máshol sem — de ha már van mondanivalójuk róluk a falu vezetődnek, akkor újabb, kellemesen szépítő színes foltjaikkal gyarapodhat a község. B. Gy. PUSZTAHENCSE CZ A BORJÚNEVELŐBEIH A Tolna megyei Pusztahen- cse határában a legutóbbi hófúvásban egy legyengült őzba- kot talált Kiss György mezőőr. Az őz lábai annyira belesüly- lyedtek a magas hóba, hogy alig tudott mozogni. A mezőőr szólt Kovács Jánosnak, a helyi Kossuth Tsz elnökének, aki lovas szánnal sietett az állati megmentésére. Az áléit őzet a tsz borjúnevelő istállójában vették gondozásba, s most már annyira magához tért, hogy ismerkedni kezdett a borjakkal. A tsz egyébként gondoskodik a nagy hó miatt éhező vadakról: szánon elesé- get szállíttat ki a határba. Frakkos nyuszik Az új év első munkanapján megkezdődött a húsvéti szezon az Édesipari Vállalat Győri Keiksz- és Ostyagyárában. Az idényben összesen 400 mázsát gyártanak a közkedvelt győri frakkos nyusziból, bárányokból és kakasokból. Cukorkaburkolatú tojásdrazséból 35 vagonnal adnak piacra. A húsvéti édességek utolsó szállítmánya március 10-én hagyja majd el a gyár kapuját. „Vácrátót virágai”, virágok, élősövények Ezeket ugyanis csak akkor ülteti, gondozza és szereti az ember, ha megvannak hozzá a feltételek, hogy szerethesse. Például olyan feltételek, hogy ÓSKOHO Salakmaradványok tették régóta „gyanússá” a Trlzs község melletti Karácsonyhegy tövében folydogáló patak partját. Most innen, 80 cm-es mélységből honfoglaláskori őskohó került elő. A korabeli vasolvasztás a következőképp történt. Fűzfa ko- sárnyi agyagcsomó belsejében üreget alakítottak ki, ide kellett befolynia a fölé helyezett ércből kivont vasnak. Faszén szolgáltatta a hőenergiát, amellyel vastagon beborították a primitív vasolvasztót, éppúgy, mint ahogy a mészégető boksákat szokás. Egy-egy alkalommal kb. három kilogrammos vascipót nyertek, s ebből a nyersvasból készítették azután a fegyverellet. Kimutatták, hogy Trlzsnél is rudabányai vasércet használtak, ezért az összeégett agyagtömzsöt Kudabányára, az ottani Érc- és Ásványbányászati Múzeumba szállították. A képen: az agyagból készített ezer éves vasolvasztó üregét látjuk. < „Gyülekeznek a KISZ-esek.. Mérleg a vezeíőségválaszlásokról
