Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-04 / 3. szám

rtsr MEGYEI 1970. JANUAR 4., VASÄRNAP íJűrlap Elkészült a cipő-KRESZ A Könnyűipari Miniszté­rium iparfejlesztési főosztá­lyának felkérésére egy szak­értő bizottság elkészítette az úgynevezett cipő_KRESZ_t, amely arról tájékoztat, hogy egyes cipőfaj táknak milyen követelményeket kell kielé­gíteniük. A bizottság szak­szerű tanácsokat ad a cipők helyes kiválasztására, ápolá­sára. kezelésére is. A cipővá­sár] ók igényei ugyanis az utóbbi években lényegesen megváltoztak, a nehéz, stra­pabíró cipők helyett inkább a könnyű, hajlékony divatci­pőket keresik. Az alapanya­gok is újakkal egészültek ki, s a vásárlók neon eléggé tá­jékozottak arról, hogy a kü­lönböző alkalmakra milyen cipők a legmegfelelőbbek. A cipő-KRESZ-ben foglalt irányelveket az érdekelt ipa­ri és kereskedelmi vállalatok rendelkezésére bocsátják, a vállalatok pedig a vásárló­kat tájékoztatják a legfonto­sabb tudnivalókról. Erősíteni a jót, nyesni a rosszat Beszélgetés a Pest megyei NEB elnökével Három esztendő munkáját, tapasztalatait összegeztük Bori Rudolffal, a Pest megyei Né­pi Ellenőrzési Bizottság el­nökével. • Milyen irányelvek alap­ján végezte ellenőrző munká­ját a NEB az 1966—68-as évek­ben? — Ellenőrzéseinket az MSZMP Pest megyei végre­hajtó bizottságának 1983 de­cemberi határozata és a népi ellenőrzésről szóló 1968. évi V. törvény szellemében, valamint az új gazdaságirányítás célki­tűzéseivel összhangban végez­tük. A párthatározat arra kö­telez bennünket, hogy tovább­ra is fordítsunk nagy gondot a lakosság panaszaira, közér­dekű bejelentéseire és a sajtó, az aktívaértekezletek, anké­tok, üzemi gyűlések segítségéi­vel biztosítsunk széles körű nyilvánosságot a vizsgálatok megállapításainak. Az V. tör­vény szabályozta a NEB-ek m t , ß | , | , Szerte az országban meg­ÍM epszamialas amedlydÜjanuárné14-fgmlt^t’ 41 000 számlálóbiztos és 14 000 felülvizsgáló járja sorra az or­szágban kialakított 40 800 számlálókörzctet és írja össze a lako­sok, a lakások és épületek adatait. A népszámlálás során összegyűlt adatokat elektromos szá­mítógéppel dolgozzák fel, s így 1972 végéig publikálják a Ma­gyarország népességére és életkörülményeire vonatkozó rész­letes anyagot. A felülvizsgáló és számláló biztosok egyik „főhadiszállá­sán” egy népszámláló-irodán készült a kép. KONFERENCIA: TSZ-EÜÍOKÓKNEK (Folytatás az 1. oldalról.) moly erőfeszítéseiket követel a mezőgazdaság egyes dolgo­zóitól: a szállításban részt­vevő gépek vezetőitől, de az állattenyésztőktől is. Gyakran befújja a majorságokat, és a tsz-központókat összekötő utakat a hó, az állattenyész­tő telepeken több áldozatot kíván a hidegre kényesebb szopós malacok, kiscsirkék megóvása. Az újabb havazá­sok miatt a napokban még inkább veszélybe került az alföldi mezők, erdők értékes apróvadállománya is. Bár a vadásztársaságok nagy meny- nyiségű szemes és szálas ta­karmányt raktak ki az ete­tőkbe, szemmel látható a nyu­lak és a foglyok súlycsökke­nése. Sok kárt tesznek az állo­mányban a lelkiismeret­len orvvadászok is, akik hálóval, botokkal pusz­títják a nagy hó miatt magatehetetlen apróvada­kat. A Magyar Vadászok Orszá­gos Szövetségének Pest me­gyei intéző bizottsága ismé­telten kéri mind a vadász- társaságok, mind a termelő- szövetkezetek, és állami gaz­daságok tagjait, valamint a vadőröket, tegyenek meg min­den tőlük telhetőt az éhes és legyengült apróvad megmen­tése érdekében. s. p. Énekes hattyú Újévi jakborjú TÍZ holtfáradt vadlud A hideg és a tél a legkedve­sebb az állatkertben tanyázó tibeti jaknak, mivel ennek a párosujju, patás állatnak ha­zája a legmagasabb hegyek, s a Himalája ötezer méternél magasabb hegyein is megta­lálható. Ügy látszik, a buda­pesti télben is otthonosan ér­zi magát az állatkerti jak­család, amely újévi kis jak- borjuval szaporodott. A jak­csemete fekete bundájáról nem hiányzik fajtájának „védjegye", a hátát szegélyező jellegzetes ezüstfehér csík. Nemcsak a jakborjúval gya­rapodik az állatkert, mert észak felől énekes hattyú té­vedt az országba, s a füzes­abonyi szemtanúk értesítésére az állatkert madárosztályának „küldöttsége” utazott el a vá­ratlan, de kedves vendégért. Jószívű állatbarátok féltő sza­vára mentették meg azt a tíz vadludat is, amelyek a kime­rültségtől holtfáradtan ma­radtak le a Balaton felett el­húzó csapatból. hatáskörét, kibővítette az al­sóbb- és középfokú szervek jogkörét. Az új gazdaságirá­nyítás azt követelte, hogy kí­sérjük figyelemmel a reform irányelveinek érvényesülését, azok társadalmi hatását; el­lenőrző munkánknak a dolgo­zók élet- és munkakörülmé­nyeire, szociálpolitikai és kul­turális helyzetére kell irányul­nia, nem pedig a vállalatok gazdasági tevékenységére. O Milyen vizsgálatokat vé­geztek a három év során? — 299 vizsgálatot végez­tünk, az iparban és az építő­iparban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, a szociális­kulturális szektorban és a la­kosságot közvetlenül érintő témakörökben. 0 Kiemelne néhány jelentő­sebbet közülük? — A lakosságot közvetlenül érintő javító-szolgáltató tevé­kenység vizsgálatánál rámu­tattunk, hogy a gazdasági sza­bályozók nem biztosítják a fejlesztéshez szükséges anyagi alapot, ezért javasoltuk a ta­nácsok jogkörének, anyagi le­hetőségeinek bővítését, a jöve­delmezőség fokozására egyes ágazatokban illetményadó- mentesség bevezetését, árki­egészítések engedélyezését. Vizsgálataink egy része a me­gye sajátos gondjainak feltá­rását szolgálta; ide soroljuk az ivóvízellátással, a folyamsza­bályozással és az árvízvéde­lemmel kapcsolatos vizsgála­tokat. A kislakás építkezések problémájára vonatkozó meg­állapításaink is hozzájárultak ahhoz a rendelkezéshez, amellyel az alsóbb tanácsokra ruházták az I. fokú építési ha­tósági jogkört. A Hogyan foglalkoztak a lakosság panaszaival? — A lakosság bejelentéseit a népi ellenőrzés iránti bizalom megnyilvánulásának tekintjük, s ennek igyekszünk is megfe­lelni. 1966—68 között hozzánk és a járási NEB-ekhez össze­sen 1254 bejelentés érkezett; ezeknek mindössze 9.1 száza­léka volt névtelen. A három év alatt 1189 bejelentést vizs­gáltunk ki, s ezeknek 72 szá­zaléka megalapozottnak bizo­nyult. 0t Ml történik a névtelen bejelentésekkel? — A KNEB elnöki utasítás­nak megfelelően mérlegeljük a tartalmukat és indokoltnak látszó esetben azokat is -kivizs­gáljuk. • Milyen jellegű panaszok érkeznek a lakosságtól? — A legtöbb bejelentést a mezőgazdaság és a kereskede­lem területéről kapjuk. A me­zőgazdaságból korábban a háztájival kapcsolatos pana­szok domináltak. Tavaly vi­szont a panaszok zöme a ki­egészítő-kisegítő üzemágaknál tapasztalt visszaélésekről, jog­talannak tartott jövedelmekről szólt. A kereskedelmi jellegű bejelentések az árdrágításo­kat, a súlycsonkítást és a ki­szolgálás hibáit teszik szóvá. Az ipar területéről többnyire a végzett munka minőségét, a számlázást és a határidők el­húzódását reklamálják. — A megyei NEB nemcsak vizsgálatokat végez, hanem felméréseket — úgynevezett tájékozódást — is. Ezekkel az a célunk, hogy időközben je­lezzük egy-egy rendelkezés hatását, befolyását a társada­lomra, a közvéleményre. Há­rom éve végzünk például ár. figyelést; tapasztalatainkat összegyűjtve, felhívjuk az il­letékes szervek figyelmét egyes fogyasztási cikkek árá­nak indokolatlan emelésére. A megye kiskereskedelmi áru­készletét, a lakosság ellátását hátrányosan befolyásoló hite­lezési problémákat is szóvá tettük, s ezzel hozzájárultunk ahhoz, hogy országosan meg­változtatták a kereskedelmi hitelezési gyakorlatot. 0 Említette, hogy tavaly sok bejelentés érkezett a kiegészí­tő üzemágakk-al kapcsolatba. Beszélne erről részletesebben? — Ismeretes, hogy a mel­léküzemi tevékenység a szö­vetkezetek anyagi megerősö­dését és a fölös munkaerők foglalkoztatását célozta. A foglalkoztatás ügye azonban idővel háttérbe szorult; a tsz-ek mezőgazdasági termék- feldolgozás helyett inkább ipari tevékenységet folytattak, azt is részben a telephelyen kívül, idegen alkalmazottak­kal, sőt egyik-másik tsz még munkaerő közvetítéssel is fog­lalkozott. Az ipari jellegű ki­egészítő üzemekben olyan in­dokolatlanul nagy munkabé­reket fizettek, hogy ez — ért­hetően — bérfeszültséget vál­tott ki a szövetkezetekben. — A lakosság ezzel kapcso­latos bejelentéseit a népi el­lenőrök tapasztalatai megerő­sítették, s az országosan vég­zett vizsgálatok megállapítá­sait a felsőbb szervek megfe­lelő intézkedésekkel realizál­ták; így született meg a tsz kisegítő üzemágak működését szabályozó 1025/1969. Korm. számú határozat, amely — biztosítva a népgazdasági szempontból fontos melléküze­mek megfelelő működését, egészséges fejlődését —, a fel­tételektől eltérően működő üzemek felszámolását írta elő. A kormányhatározat végre­hajtásának ellenőrzésével a ta­nácsok mezőgazdasági osztá­lyait bízták meg. — A kormányhatározat elő­írja, hogy augusztus 31-ig fel kell számolni a munkaerő­bérbeadást. Megállapítottuk, hogy e határidőt megyénkben — egy-két kivétellel —, be­tartották. Nagyobb problémát okoz a telephelyen kívül mű­ködő kisegítő üzemek felszá­molása. Meg kell értenie va­lamennyi érdekelt termelőszö­vetkezeti vezetőnek, hogy a felszámolásra ítélt üzemek megszüntetése után a telephe­lyen levők korszerűsítésével, fejlesztésével pótolhatják az anyagi veszteséget. 1969 eleje óta különben átalakulóban van a melléküzemágak termelésé­nek struktúrája. Eihhez az át­alakuláshoz nagy mértékben hozzájárult az is, hogy az ille­tékes tanácsi végrehajtó bi­zottságok előnyben részesítik a mezőgazdasági termékfel­dolgozásra vonatkozó enge­dői ykérelmeket. Azt is mégái~" lapíthatjuk, hogy fejlődés van ; egyrészt a mezőgazdasági áruk közvetlen értékesítésében, másrészt a vállalatszerű gaz­dálkodásra való törekvésben. Sajnos, a kevés mezőgazdasá­gi területtel rendelkező vagy kedvezőtlen adottságú járá­sokban ma is tapasztalható, hogy a szövetkezetek ötletsze­rűen létesítenek kisegítő üze­meket, törekvéseik eltérnek az 1025-ös kormányhatározattól. A járási tanácsok azonban szigorúan őrködnek a határo­zat végrehajtásán, szükség esetén a pénzbírságoktól sem riadnak vissza — mondotta befejezésül a Pest megyei NEB elnöke. Nyiri Éva NÉZŐPONT A hangulat Kevés kifejezést használunk sűrűbben, mint ezt. Lelhet jó vagy rossz hangulata az egyénnek, egy vállalat egészé­nek, a közös gazdaság tagsá­gának, az üzlet személyzeté­nek, a hivatalban dolgozók­nak. Használjuk azonban tá- gabb, a társadalom nagy cso­portjait jellemző értelemben is. Határozatok, döntések, po­litikai események mindig ma­guk után vonják az úgyneve­zett hangulat változását. Egyetértést, támogatást kelte­nek, tehát: a hangulat jó. Vi­tát kavarnak, elégedetlensé­get szülnek: nem jó a hangu­lat. A hangulat kétségtelenül fontos tényező, az úgyneve­zett társadalmi megítélés nem hagyható figyelmen kívül egyetlen határozat, döntés meghozatalánál sem. Egy va­lamit azonban már most le kell írnunk: csakis a han­gulat alapján egyetlen vezető testület sem tevékenykedhet, kizárólag a hangulatra való tekintettel nem lehet döntése­ket, határozatokat hozni. A hangulathoz igazodva nem le. hét jól vezetni. A hangulat nem állapot, legfőbb jellemzője, éppen az állandó változás, nem ritka az egyik végletből a másikba sodródás. Rossz a hangulat a vállalatnál, mert két nap alatt három megrendelő törültette az elöjegyeztetett árut. Mi lesz az emberekkel, milyen munkát adjanak nekik, ho­gyan működtessék a gépeket, mit kezdjenek az anyaggal? Az idegesség, a kapkodás biz­tos jelzője a rossz hangulat­nak. Ahogy mértéke a jó han­gulatnak az egyenletes mun­ka, a szervezettség, az előrelá­tás. A hangulat tehát befolyá­solható. Nagy hangulati vál­tozások ott következnek be, ahol hiányzik a biztonság érzete, ahol nincs egyensúly, s máról holnapra élnek. Ta­gadhatatlan: napjainkban sű­rűn változik a hangulat, leg­alábbis ilyen értelemben, ilyen körben. (Mert a társa­dalom egészének, az országnak a 'ft^/guiamr-a'^wflgaTdifi, a bizakodás jellemzi, több mint égy évtizéÖe.) A sűrű hangu­latváltozások egy-egy kisebb közösségben joggal kelthetik azt a hamis tudatot, hogy: ha nálunk így van, akkor má­sutt is így van, s ha másutt is így van. akkor mindenütt így van. Tipikus, de: veszélyes gondolatmenet...! Az üzemekben, a vállalatok­nál volt. s valamelyest még ma is van ..bánkénenes han­gulat”. A hitelgazdálkodás vá'tozásai érzékenyen érintet­ték a vállalatokat, s az első idegesség törvénvszerűen tor­kollott a bankellen ességbe. A termelőszövetkezetek egy ré­szében föllelhető az állami fölvásárlással szembeni ked­vezőtlen hangulat. A kereske­Mí^yyutt stmirtaBnmk a meyyei ríMuÍBstok? (Folytatás az 1. oldalról.) retnénk ezt fokozni, s még többet, még jobbat adni a vá­sárlóknak is. Szolgáltató- és Csomagoló Vállalat: — A megerősödés éve volt a 69-es. A lakossági szolgálta­tás — a mosás a vegytisztí- tás — értéke ötről hét millió forintra emelkedett. Sok új üzletet nyitottunk. — Tervek? Cegléden és Vá­cott gyorstisztító szalont. Gyomron törpe mosodát sze­retnénk nyitni az idén. És ké­szül már az ötéves fejlesztési program is. Főként a megye déli részén szeretnénk új mo­sodákat építeni. Újévi aján­dékunk : Cegléden kedvezmé­nyesen vállaljuk a mosást, tisztítást — február végéig. Pest megyei Víz- és Csatornaművek: — Megkétszereztük mély­építő kapacitásunkat — ez a legfontosabb. Annyit építet­tünk, hogy felsorolni nehéz lenne. S a nyereségre sem pa­naszkodhatunk, úgy 15 száza­lék körül lesz. — Cegléd, Zsámbék és a pi­lisi falvak térségében még víz­ellátási nehézségek vannak. Ezen szeretnénk az idén javíta­ni. Zsámbékon például 500 mé­teres kutat fúrunk — csak kér­dés: lesz-e benne víz? A megye többi vállalatánál vajon mi a helyzet? A Pest megyei Tanács ipari osztálya: — összességében jól zár­ták az évet a helyiipari vál­lalatok. A nyereségi tervet teljesítették, s valamennyi tud részesedést fizetni. Emelkedett az export aránya, főként a tőkés kivitelé. A nagyobb vál­lalatok árengedményeket is tettek a fogyasztók javára. — Jobb alapokról indulnak most, mint 1969-ben. Az anyagellátás javult, s bőven van megrendelés is. Bátrab­ban terveznek a vezetők — megtanultak gazdálkodni az új mechanizmus körülményei között. Remélhetőleg az idei év még jobban sik',~'i >-int az eddigiek. (paládi) Lipica Csipkéskúton A Bükk-fennsíkon, Csip­késkúton nevelik hazánk egyetlen tiszta vérű lipicai csikóménesét. Az egytől há­roméves korú csikók a fajta eredeti helyének, a jugoszlá­viai hipicának megfelelő kö­rülmények között fejlődnek, s válnak a zord természeti kö­rülmények között igénytelen, szívós, kecses mozgású ko­csi- és ugrólovakká. Jelenleg nyolcvan lipicai csikót tartanak a Bükk-fenn­síkon, amelyet az utóbbi na­pok havazása után több mint félméteres hótakaró borit. A zord tél ellenére naponta já­ratják a csikóménest a hasig érő hóban. Naponta mintegy tíz-tizenöt kilométernyi utat tesznek meg. A csikóménest elsősorban a vadászösvénye­ken, vadváltókon terelik, így készítenek utat a vad­etetőkhöz és az itatóhelyek­hez. I delem az ipart marasztalja el* az ipar az alapanyaggyártó­kat ... A vevő a kereskede­lemmel fordul szembe, a be­csületes hivatalnok amiatt háborog, hogy „hivatalnok­ellenes” a hangulat, holott a hivatalnokoknak csak kisebb része dolgozik lélektelenül, s így tovább. Sokféle és sokfé­leképpen ható hangulati elem van jelen minden közösség életében, s éppen ezért elen­gedhetetlen annak tisztázása: mivel összefüggésben vagyunk kiváncsiak a hangulatra? Az anyagellátással? A pénzügyek­kel? Az üzemi demokráciá­val? A vevők vagy a terme­lők hangulatára vagyunk ki­váncsiak? A hangulat nem azonosít-, ható a közvéleménnyel, s még kevésbé fejezi ki a köz­érdeket. A hangulat nem tu­datos megfontolások, mérlege­lések következménye, hanem ösztönös véleményalkotásé, ítélkezésé. Ezért szükséges nagy alapossággal megrostál­ni: az egy-egy közösséget, munkahelyet, foglalkozási csoportot adott időben jellem­ző hangulatból mi érdemes a figyelemre, s mi az, amit jog­gal figyelmen kívül lehet hagyni. A döntések, határozatok, utasítások értékét elsősorban nem az adja meg. hogy egy­beesnek-e a hangulattal, ha­nem az, hogy kifejezői-e a kö­zös érdekeknek. Ha a hangu­lat ereje döntene abban pél­dául, hogy egy-egy gyár a rendelkezésére álló pénzből mit csináljon, akkor minden bizonnyal utolsó fillérig bér­emelésre fordítanák azt. Hod- ott legalább akkora fontossá­ga van az üzemi étkeztetés, a gyári bölcsőde, óvoda fenn­tartásának, a munkaruhák beszerzésének, s így tovább. Arról már nem szólva, hogy az ily módon „megnyugta­tott” hangulat csak rövid ideig tartana, s rossz hangulat támadna amiatt, mert nincs üzemi étkezde, munkaruha... A példa végletes, bár, néháey gyár. termelőszövetkezet saját bőrén tapasztalhatta,^ hogy vaz élet a végletes' eseteket sem pusztán elméleti lehetőségként tartogatja. Kevésbé végletes példák azonban tucatjával vannak, arra, hogy a hangu­lat előtti behódolás nem vezet jóra. Odafigyelni arra, miről mi­ként vélekednek az emberek: a gazdasági és politikai, munka alapkövetelménye. Ugyanilyen alapkövetelmény viszont az is, hogy a közös érdeknek kell meghatároznia a döntést, még ha ennek hangulati ha­tása átmenetileg kedvezőtlen lesz is. Mert a jó hangulat alapja és forrása végső soron az, hogy a közös érdekek a gyakorlatban miként érvénye­sülnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom