Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-04 / 3. szám
rtsr MEGYEI 1970. JANUAR 4., VASÄRNAP íJűrlap Elkészült a cipő-KRESZ A Könnyűipari Minisztérium iparfejlesztési főosztályának felkérésére egy szakértő bizottság elkészítette az úgynevezett cipő_KRESZ_t, amely arról tájékoztat, hogy egyes cipőfaj táknak milyen követelményeket kell kielégíteniük. A bizottság szakszerű tanácsokat ad a cipők helyes kiválasztására, ápolására. kezelésére is. A cipővásár] ók igényei ugyanis az utóbbi években lényegesen megváltoztak, a nehéz, strapabíró cipők helyett inkább a könnyű, hajlékony divatcipőket keresik. Az alapanyagok is újakkal egészültek ki, s a vásárlók neon eléggé tájékozottak arról, hogy a különböző alkalmakra milyen cipők a legmegfelelőbbek. A cipő-KRESZ-ben foglalt irányelveket az érdekelt ipari és kereskedelmi vállalatok rendelkezésére bocsátják, a vállalatok pedig a vásárlókat tájékoztatják a legfontosabb tudnivalókról. Erősíteni a jót, nyesni a rosszat Beszélgetés a Pest megyei NEB elnökével Három esztendő munkáját, tapasztalatait összegeztük Bori Rudolffal, a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökével. • Milyen irányelvek alapján végezte ellenőrző munkáját a NEB az 1966—68-as években? — Ellenőrzéseinket az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottságának 1983 decemberi határozata és a népi ellenőrzésről szóló 1968. évi V. törvény szellemében, valamint az új gazdaságirányítás célkitűzéseivel összhangban végeztük. A párthatározat arra kötelez bennünket, hogy továbbra is fordítsunk nagy gondot a lakosság panaszaira, közérdekű bejelentéseire és a sajtó, az aktívaértekezletek, ankétok, üzemi gyűlések segítségéivel biztosítsunk széles körű nyilvánosságot a vizsgálatok megállapításainak. Az V. törvény szabályozta a NEB-ek m t , ß | , | , Szerte az országban megÍM epszamialas amedlydÜjanuárné14-fgmlt^t’ 41 000 számlálóbiztos és 14 000 felülvizsgáló járja sorra az országban kialakított 40 800 számlálókörzctet és írja össze a lakosok, a lakások és épületek adatait. A népszámlálás során összegyűlt adatokat elektromos számítógéppel dolgozzák fel, s így 1972 végéig publikálják a Magyarország népességére és életkörülményeire vonatkozó részletes anyagot. A felülvizsgáló és számláló biztosok egyik „főhadiszállásán” egy népszámláló-irodán készült a kép. KONFERENCIA: TSZ-EÜÍOKÓKNEK (Folytatás az 1. oldalról.) moly erőfeszítéseiket követel a mezőgazdaság egyes dolgozóitól: a szállításban résztvevő gépek vezetőitől, de az állattenyésztőktől is. Gyakran befújja a majorságokat, és a tsz-központókat összekötő utakat a hó, az állattenyésztő telepeken több áldozatot kíván a hidegre kényesebb szopós malacok, kiscsirkék megóvása. Az újabb havazások miatt a napokban még inkább veszélybe került az alföldi mezők, erdők értékes apróvadállománya is. Bár a vadásztársaságok nagy meny- nyiségű szemes és szálas takarmányt raktak ki az etetőkbe, szemmel látható a nyulak és a foglyok súlycsökkenése. Sok kárt tesznek az állományban a lelkiismeretlen orvvadászok is, akik hálóval, botokkal pusztítják a nagy hó miatt magatehetetlen apróvadakat. A Magyar Vadászok Országos Szövetségének Pest megyei intéző bizottsága ismételten kéri mind a vadász- társaságok, mind a termelő- szövetkezetek, és állami gazdaságok tagjait, valamint a vadőröket, tegyenek meg minden tőlük telhetőt az éhes és legyengült apróvad megmentése érdekében. s. p. Énekes hattyú Újévi jakborjú TÍZ holtfáradt vadlud A hideg és a tél a legkedvesebb az állatkertben tanyázó tibeti jaknak, mivel ennek a párosujju, patás állatnak hazája a legmagasabb hegyek, s a Himalája ötezer méternél magasabb hegyein is megtalálható. Ügy látszik, a budapesti télben is otthonosan érzi magát az állatkerti jakcsalád, amely újévi kis jak- borjuval szaporodott. A jakcsemete fekete bundájáról nem hiányzik fajtájának „védjegye", a hátát szegélyező jellegzetes ezüstfehér csík. Nemcsak a jakborjúval gyarapodik az állatkert, mert észak felől énekes hattyú tévedt az országba, s a füzesabonyi szemtanúk értesítésére az állatkert madárosztályának „küldöttsége” utazott el a váratlan, de kedves vendégért. Jószívű állatbarátok féltő szavára mentették meg azt a tíz vadludat is, amelyek a kimerültségtől holtfáradtan maradtak le a Balaton felett elhúzó csapatból. hatáskörét, kibővítette az alsóbb- és középfokú szervek jogkörét. Az új gazdaságirányítás azt követelte, hogy kísérjük figyelemmel a reform irányelveinek érvényesülését, azok társadalmi hatását; ellenőrző munkánknak a dolgozók élet- és munkakörülményeire, szociálpolitikai és kulturális helyzetére kell irányulnia, nem pedig a vállalatok gazdasági tevékenységére. O Milyen vizsgálatokat végeztek a három év során? — 299 vizsgálatot végeztünk, az iparban és az építőiparban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, a szociáliskulturális szektorban és a lakosságot közvetlenül érintő témakörökben. 0 Kiemelne néhány jelentősebbet közülük? — A lakosságot közvetlenül érintő javító-szolgáltató tevékenység vizsgálatánál rámutattunk, hogy a gazdasági szabályozók nem biztosítják a fejlesztéshez szükséges anyagi alapot, ezért javasoltuk a tanácsok jogkörének, anyagi lehetőségeinek bővítését, a jövedelmezőség fokozására egyes ágazatokban illetményadó- mentesség bevezetését, árkiegészítések engedélyezését. Vizsgálataink egy része a megye sajátos gondjainak feltárását szolgálta; ide soroljuk az ivóvízellátással, a folyamszabályozással és az árvízvédelemmel kapcsolatos vizsgálatokat. A kislakás építkezések problémájára vonatkozó megállapításaink is hozzájárultak ahhoz a rendelkezéshez, amellyel az alsóbb tanácsokra ruházták az I. fokú építési hatósági jogkört. A Hogyan foglalkoztak a lakosság panaszaival? — A lakosság bejelentéseit a népi ellenőrzés iránti bizalom megnyilvánulásának tekintjük, s ennek igyekszünk is megfelelni. 1966—68 között hozzánk és a járási NEB-ekhez összesen 1254 bejelentés érkezett; ezeknek mindössze 9.1 százaléka volt névtelen. A három év alatt 1189 bejelentést vizsgáltunk ki, s ezeknek 72 százaléka megalapozottnak bizonyult. 0t Ml történik a névtelen bejelentésekkel? — A KNEB elnöki utasításnak megfelelően mérlegeljük a tartalmukat és indokoltnak látszó esetben azokat is -kivizsgáljuk. • Milyen jellegű panaszok érkeznek a lakosságtól? — A legtöbb bejelentést a mezőgazdaság és a kereskedelem területéről kapjuk. A mezőgazdaságból korábban a háztájival kapcsolatos panaszok domináltak. Tavaly viszont a panaszok zöme a kiegészítő-kisegítő üzemágaknál tapasztalt visszaélésekről, jogtalannak tartott jövedelmekről szólt. A kereskedelmi jellegű bejelentések az árdrágításokat, a súlycsonkítást és a kiszolgálás hibáit teszik szóvá. Az ipar területéről többnyire a végzett munka minőségét, a számlázást és a határidők elhúzódását reklamálják. — A megyei NEB nemcsak vizsgálatokat végez, hanem felméréseket — úgynevezett tájékozódást — is. Ezekkel az a célunk, hogy időközben jelezzük egy-egy rendelkezés hatását, befolyását a társadalomra, a közvéleményre. Három éve végzünk például ár. figyelést; tapasztalatainkat összegyűjtve, felhívjuk az illetékes szervek figyelmét egyes fogyasztási cikkek árának indokolatlan emelésére. A megye kiskereskedelmi árukészletét, a lakosság ellátását hátrányosan befolyásoló hitelezési problémákat is szóvá tettük, s ezzel hozzájárultunk ahhoz, hogy országosan megváltoztatták a kereskedelmi hitelezési gyakorlatot. 0 Említette, hogy tavaly sok bejelentés érkezett a kiegészítő üzemágakk-al kapcsolatba. Beszélne erről részletesebben? — Ismeretes, hogy a melléküzemi tevékenység a szövetkezetek anyagi megerősödését és a fölös munkaerők foglalkoztatását célozta. A foglalkoztatás ügye azonban idővel háttérbe szorult; a tsz-ek mezőgazdasági termék- feldolgozás helyett inkább ipari tevékenységet folytattak, azt is részben a telephelyen kívül, idegen alkalmazottakkal, sőt egyik-másik tsz még munkaerő közvetítéssel is foglalkozott. Az ipari jellegű kiegészítő üzemekben olyan indokolatlanul nagy munkabéreket fizettek, hogy ez — érthetően — bérfeszültséget váltott ki a szövetkezetekben. — A lakosság ezzel kapcsolatos bejelentéseit a népi ellenőrök tapasztalatai megerősítették, s az országosan végzett vizsgálatok megállapításait a felsőbb szervek megfelelő intézkedésekkel realizálták; így született meg a tsz kisegítő üzemágak működését szabályozó 1025/1969. Korm. számú határozat, amely — biztosítva a népgazdasági szempontból fontos melléküzemek megfelelő működését, egészséges fejlődését —, a feltételektől eltérően működő üzemek felszámolását írta elő. A kormányhatározat végrehajtásának ellenőrzésével a tanácsok mezőgazdasági osztályait bízták meg. — A kormányhatározat előírja, hogy augusztus 31-ig fel kell számolni a munkaerőbérbeadást. Megállapítottuk, hogy e határidőt megyénkben — egy-két kivétellel —, betartották. Nagyobb problémát okoz a telephelyen kívül működő kisegítő üzemek felszámolása. Meg kell értenie valamennyi érdekelt termelőszövetkezeti vezetőnek, hogy a felszámolásra ítélt üzemek megszüntetése után a telephelyen levők korszerűsítésével, fejlesztésével pótolhatják az anyagi veszteséget. 1969 eleje óta különben átalakulóban van a melléküzemágak termelésének struktúrája. Eihhez az átalakuláshoz nagy mértékben hozzájárult az is, hogy az illetékes tanácsi végrehajtó bizottságok előnyben részesítik a mezőgazdasági termékfeldolgozásra vonatkozó engedői ykérelmeket. Azt is mégái~" lapíthatjuk, hogy fejlődés van ; egyrészt a mezőgazdasági áruk közvetlen értékesítésében, másrészt a vállalatszerű gazdálkodásra való törekvésben. Sajnos, a kevés mezőgazdasági területtel rendelkező vagy kedvezőtlen adottságú járásokban ma is tapasztalható, hogy a szövetkezetek ötletszerűen létesítenek kisegítő üzemeket, törekvéseik eltérnek az 1025-ös kormányhatározattól. A járási tanácsok azonban szigorúan őrködnek a határozat végrehajtásán, szükség esetén a pénzbírságoktól sem riadnak vissza — mondotta befejezésül a Pest megyei NEB elnöke. Nyiri Éva NÉZŐPONT A hangulat Kevés kifejezést használunk sűrűbben, mint ezt. Lelhet jó vagy rossz hangulata az egyénnek, egy vállalat egészének, a közös gazdaság tagságának, az üzlet személyzetének, a hivatalban dolgozóknak. Használjuk azonban tá- gabb, a társadalom nagy csoportjait jellemző értelemben is. Határozatok, döntések, politikai események mindig maguk után vonják az úgynevezett hangulat változását. Egyetértést, támogatást keltenek, tehát: a hangulat jó. Vitát kavarnak, elégedetlenséget szülnek: nem jó a hangulat. A hangulat kétségtelenül fontos tényező, az úgynevezett társadalmi megítélés nem hagyható figyelmen kívül egyetlen határozat, döntés meghozatalánál sem. Egy valamit azonban már most le kell írnunk: csakis a hangulat alapján egyetlen vezető testület sem tevékenykedhet, kizárólag a hangulatra való tekintettel nem lehet döntéseket, határozatokat hozni. A hangulathoz igazodva nem le. hét jól vezetni. A hangulat nem állapot, legfőbb jellemzője, éppen az állandó változás, nem ritka az egyik végletből a másikba sodródás. Rossz a hangulat a vállalatnál, mert két nap alatt három megrendelő törültette az elöjegyeztetett árut. Mi lesz az emberekkel, milyen munkát adjanak nekik, hogyan működtessék a gépeket, mit kezdjenek az anyaggal? Az idegesség, a kapkodás biztos jelzője a rossz hangulatnak. Ahogy mértéke a jó hangulatnak az egyenletes munka, a szervezettség, az előrelátás. A hangulat tehát befolyásolható. Nagy hangulati változások ott következnek be, ahol hiányzik a biztonság érzete, ahol nincs egyensúly, s máról holnapra élnek. Tagadhatatlan: napjainkban sűrűn változik a hangulat, legalábbis ilyen értelemben, ilyen körben. (Mert a társadalom egészének, az országnak a 'ft^/guiamr-a'^wflgaTdifi, a bizakodás jellemzi, több mint égy évtizéÖe.) A sűrű hangulatváltozások egy-egy kisebb közösségben joggal kelthetik azt a hamis tudatot, hogy: ha nálunk így van, akkor másutt is így van, s ha másutt is így van. akkor mindenütt így van. Tipikus, de: veszélyes gondolatmenet...! Az üzemekben, a vállalatoknál volt. s valamelyest még ma is van ..bánkénenes hangulat”. A hitelgazdálkodás vá'tozásai érzékenyen érintették a vállalatokat, s az első idegesség törvénvszerűen torkollott a bankellen ességbe. A termelőszövetkezetek egy részében föllelhető az állami fölvásárlással szembeni kedvezőtlen hangulat. A kereskeMí^yyutt stmirtaBnmk a meyyei ríMuÍBstok? (Folytatás az 1. oldalról.) retnénk ezt fokozni, s még többet, még jobbat adni a vásárlóknak is. Szolgáltató- és Csomagoló Vállalat: — A megerősödés éve volt a 69-es. A lakossági szolgáltatás — a mosás a vegytisztí- tás — értéke ötről hét millió forintra emelkedett. Sok új üzletet nyitottunk. — Tervek? Cegléden és Vácott gyorstisztító szalont. Gyomron törpe mosodát szeretnénk nyitni az idén. És készül már az ötéves fejlesztési program is. Főként a megye déli részén szeretnénk új mosodákat építeni. Újévi ajándékunk : Cegléden kedvezményesen vállaljuk a mosást, tisztítást — február végéig. Pest megyei Víz- és Csatornaművek: — Megkétszereztük mélyépítő kapacitásunkat — ez a legfontosabb. Annyit építettünk, hogy felsorolni nehéz lenne. S a nyereségre sem panaszkodhatunk, úgy 15 százalék körül lesz. — Cegléd, Zsámbék és a pilisi falvak térségében még vízellátási nehézségek vannak. Ezen szeretnénk az idén javítani. Zsámbékon például 500 méteres kutat fúrunk — csak kérdés: lesz-e benne víz? A megye többi vállalatánál vajon mi a helyzet? A Pest megyei Tanács ipari osztálya: — összességében jól zárták az évet a helyiipari vállalatok. A nyereségi tervet teljesítették, s valamennyi tud részesedést fizetni. Emelkedett az export aránya, főként a tőkés kivitelé. A nagyobb vállalatok árengedményeket is tettek a fogyasztók javára. — Jobb alapokról indulnak most, mint 1969-ben. Az anyagellátás javult, s bőven van megrendelés is. Bátrabban terveznek a vezetők — megtanultak gazdálkodni az új mechanizmus körülményei között. Remélhetőleg az idei év még jobban sik',~'i >-int az eddigiek. (paládi) Lipica Csipkéskúton A Bükk-fennsíkon, Csipkéskúton nevelik hazánk egyetlen tiszta vérű lipicai csikóménesét. Az egytől hároméves korú csikók a fajta eredeti helyének, a jugoszláviai hipicának megfelelő körülmények között fejlődnek, s válnak a zord természeti körülmények között igénytelen, szívós, kecses mozgású kocsi- és ugrólovakká. Jelenleg nyolcvan lipicai csikót tartanak a Bükk-fennsíkon, amelyet az utóbbi napok havazása után több mint félméteres hótakaró borit. A zord tél ellenére naponta járatják a csikóménest a hasig érő hóban. Naponta mintegy tíz-tizenöt kilométernyi utat tesznek meg. A csikóménest elsősorban a vadászösvényeken, vadváltókon terelik, így készítenek utat a vadetetőkhöz és az itatóhelyekhez. I delem az ipart marasztalja el* az ipar az alapanyaggyártókat ... A vevő a kereskedelemmel fordul szembe, a becsületes hivatalnok amiatt háborog, hogy „hivatalnokellenes” a hangulat, holott a hivatalnokoknak csak kisebb része dolgozik lélektelenül, s így tovább. Sokféle és sokféleképpen ható hangulati elem van jelen minden közösség életében, s éppen ezért elengedhetetlen annak tisztázása: mivel összefüggésben vagyunk kiváncsiak a hangulatra? Az anyagellátással? A pénzügyekkel? Az üzemi demokráciával? A vevők vagy a termelők hangulatára vagyunk kiváncsiak? A hangulat nem azonosít-, ható a közvéleménnyel, s még kevésbé fejezi ki a közérdeket. A hangulat nem tudatos megfontolások, mérlegelések következménye, hanem ösztönös véleményalkotásé, ítélkezésé. Ezért szükséges nagy alapossággal megrostálni: az egy-egy közösséget, munkahelyet, foglalkozási csoportot adott időben jellemző hangulatból mi érdemes a figyelemre, s mi az, amit joggal figyelmen kívül lehet hagyni. A döntések, határozatok, utasítások értékét elsősorban nem az adja meg. hogy egybeesnek-e a hangulattal, hanem az, hogy kifejezői-e a közös érdekeknek. Ha a hangulat ereje döntene abban például, hogy egy-egy gyár a rendelkezésére álló pénzből mit csináljon, akkor minden bizonnyal utolsó fillérig béremelésre fordítanák azt. Hod- ott legalább akkora fontossága van az üzemi étkeztetés, a gyári bölcsőde, óvoda fenntartásának, a munkaruhák beszerzésének, s így tovább. Arról már nem szólva, hogy az ily módon „megnyugtatott” hangulat csak rövid ideig tartana, s rossz hangulat támadna amiatt, mert nincs üzemi étkezde, munkaruha... A példa végletes, bár, néháey gyár. termelőszövetkezet saját bőrén tapasztalhatta,^ hogy vaz élet a végletes' eseteket sem pusztán elméleti lehetőségként tartogatja. Kevésbé végletes példák azonban tucatjával vannak, arra, hogy a hangulat előtti behódolás nem vezet jóra. Odafigyelni arra, miről miként vélekednek az emberek: a gazdasági és politikai, munka alapkövetelménye. Ugyanilyen alapkövetelmény viszont az is, hogy a közös érdeknek kell meghatároznia a döntést, még ha ennek hangulati hatása átmenetileg kedvezőtlen lesz is. Mert a jó hangulat alapja és forrása végső soron az, hogy a közös érdekek a gyakorlatban miként érvényesülnek.
