Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-04 / 3. szám

2 FC SI «fccrei 1970. JANUAR 4„ VASARNA* Pillanatképek 1969-ről Az esztendő tizenkét eseményéről villantunk fel egy-egy pillanatképet: néhány jellemző „üvegcserepet” az év „tükré­ből”. Ez történt, ez is történt 1969-ben: A KIBONTAKOZÁS UTJÁN. Április 17: a Csehszlovák Kommunista Párt plénuma fontos határozatokat hoz a konszo­lidáció érdekében. A központi bizottság dr. Gustáv Husák Személyében (képünkön) új első titkárt választ a párt élére. Az áprilisi plenum nyomán Csehszlovákia megindul a kibontako­zás útján. AKCIÓ — EURÓPÁÉRT. Március 17-én a Varsói Szerződés tagálla­mai budapesti felhívásukban java­solják: valamennyi európai állam részvételével tartsanak nemzetközi tanácskozást földrészünk biztonsá­gáról. A semleges Finnország, amelynek elnökét: dr. Urho Kaié­vá Kekkonent (képünkön) az év folyamán hazánkban Is üdvözöl­hettük, vállalja az értekezlet há­zigazdájának szerepét. A NAGY TANÁCSKOZÁS. Június 5—17: Moszkvában, hetvenöt párt részvételével — gondos előkészítés után — megtartják a kommunista és munkáspártok nemzetközi értekezle­tét. A tanácskozás, amelyen fontos dokumentumokat fogalmaznak meg és hoznak nyilvános­ságra, eredményeiben tükrözi a mozgalom erejét és egységtörekvését. Képünk a Kreml kongresszusi palotában készült: az értekezlet résztvevőinek tiszteletére adott fogadáson Leonyid Brezsnyev üdvözli a vendégeket. (Mellette, balról-jobbra: Alekszej Koszágin, Wladyslaw Gomulka, illetve Walter Ulbricht, Nyikolaj Pod górni j és Kádár János.) PÁRBESZÉD PERINGBEN. Szeptember 11: Koszigin szovjet miniszterelnök, aki Hanoiban részt vett Ho Si Minh elnök temetésén, Pekingben talál­kozik Csou En-laj kínai miniszterel­nökkel. A követ­kező hónapban, október 20-án pe­dig, ugyancsak a kínai fővárosban tárgyalások indul­nak a két kor­mány küldöttsé­ge között. ÁTSZÁLLÁS AZ ŰRBEN. Január 14—18, az év első űreseménye: a Szojuz 4. és Szojuz 5. szovjet űrhajók összekapcsolása. Ezúttal először: maguk az űruta­sok végezték az összekapcsolást, sőt az egyik űrha­jóból átszálltak a másikba. Az ak­cióban (balról jobbra) Alekszej Jeliszejev, Vlagyi­mir Satalov és Jevgenyij Hrunov vett részt. * „LEVÁGNÁK” A FRANKBÓL. De Gaulle tábor­nok április 27-i le­mondása nyomán a választásokból Georges Pompidou kerül ki győzte­sen: ő lesz a köz- társasági elnök utóda. Az őrség­váltás csak egyet­len vonatkozásban hoz drámai fordu­latot Párizs poli­tikájában: augusz­tusban 12,5 száza­lékkal leértékelik a frankot. (Ké­pünk azt érzékel­teti, hogy ezzel mennyit „vágtak le” belőle). * AZ IGAZI KORMÁNY. Jú­nius 10-én „valahol Dél-Viet- namban” megalakul az ideig­lenes forradalmi kormány, a lakosság érdekeinek igazi kép­viselője. A kormány elnöke: Huyn Than Phat, külügymi­nisztere a nemrég hazánkban is járt Nguyen Thi Binh asz- szony. JULIUS 21: EM­BER A HOLDON. A felvételen, ame­lyet az Apollo 11. amerikai űrhajó parancsnoka, Neil Armstrong készí­tett, Edwin E. Aldrin holdsétá­ját látjuk, a hold­komp szomszédsá­gában. ŐRSÉGVÁLTÁS BONNBAN. Október 21-én Willy Brandt, az NSZK új kancellárja leteszi a hivatali esküt. A szeptemberi választások megtörik a ke­reszténydemokraták két évtizedes bonni uralmát: a szociáldemokrata Brandt, a szabaddemokratákkal alakít kormányt. Az új nyugatnémet kormányfő elődeinél realistább nyilatkozatokat tesz: külpoli­tikájának hétköznapjai mutatják meg majd, mennyit akar és tud azokból megvalósítani. NINCS BÉKE AZ OLAJFÁK ALATT. December 2-án New Yorkban újra kezdik tanácskozásaikat a közel-keleti helyzetről a négy nagyhatalom ENSZ-n.agykövetei. Ez a felvétel El-Kantarában, a Szuezi csatorna partján készült: a megszállt egyip­tomi település lakóit kitelepítették, a korábban tíz­ezres lélekszámú El-Kantara ma „holt város’*» ahol csak izraeli katonák cirkálnak» és a tűzpár- bajok moraja hallik ... GYEPLÖT A RAKÉTÁKRA. November 17-én Helsinkiben megkezdődik a szovjet—amerikai párbeszéd a hadászati ra- kétr fegyverkezési verseny korlátozásáról. MENET A HALÁL ELLEN. November 15: Washingtonban az amerikai elnök november elejei Vietnam-beszédét köve­tően háromszázezren tüntetnek a háború ellen. Még két hét sem telik, és újra magasra csap a felháborodás hulláma: kitudódik, hogy My Lai-ban és több dél-vietnami helység­ben amerikai katonák védtelen polgári lakosok százait gyilkol, ták meg. A tömegmészárlás tényét, december elején tartott sajtóértekezletén Nixon elnök is beismeri.

Next

/
Oldalképek
Tartalom