Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-25 / 21. szám
1970. JANUÄR 25., VASÄRNAP 5 Takács József tehenész Balogh János traktoros Gyüre Mária adminisztrátor Kiss Gyula kertész Kovács László takarmá- nyozó • • Öten a legjobbak közül A NAGYKATAI magyar—koreai barátság tszBEN IS ZÁRSZÁMADÁSRA KÉSZÜLNEK. AZ EDDIGI JÖ MUNKÁNAK MEGVAN AZ EREDMÉNYE. S HOGY KIK DOLGOZTAK JÖL? — KÖZÜLÜK MUTATUNK BE ÖT SZORGOS EMBERT. Mednyánszky-vázla tok Értékes kiadvánnyal gazdagítja adattári sorozatát az idén a szolnoki Damjanich János Múzeum. Közreadja Med- nyánszky Lászlónak, a XIX. Szob: határállomás Megérkezik a Balt—Orient expressz. „Igen befutott ' ez az, a 202-es”, mondja az egyik vasutas. „Berlinből”. A határőrök és a vámosok már rajta vannak. A szomszédban, Stu- rovóban szálltak fel. Szob: határállomás. Tehervonat lassít. Görögországból hoz déligyümölcsöt. Egy másik — mintha végtelen lánc lenne — elzúg az ellenkező irányba, Romániának szálh't vasúti berendezéseket, különböző élelmiszereket, főleg zöldárut és textíliákat. Aztán becammog egy gyéren kivilágított személy. Igen, mintha ez illene leginkább az állomás épületéhez, amely kopott és kicsi. Egyszóval szerény, mint más községi indó- ház. De csak az épület. Mert berendezései a modern vasúti technikához aljtalmgzkpdtsk, és mert az állomás területe akkora, hogy Záhony után a második helyet foglalja el. Számok — Somlai Zoltán állomásíőnök-helyettes sorolja: 428-an dolgoznak a szobi határállomáson. Hét -fővágányunk van. Naponta több tucat tehervonat és 20 személy- szállító vonat halad át rajtuk. Mindennap nyolc nemzetközi vonatot fogadnak. Ezek a 132 —134, a 101—102, a 202—208, 201—202 jelzésűek. — Más nevük nincs? — De, a 101—102 a Hungária, a 201—202 a Balt-Orient. Ezekről a vonatokról Európa szinte minden országában van csatlakozás — mondja Somlai Zoltán. állomásfőnök- mit jelent a Beosztása helyettes. De rangjelzése? — Főintéző. A szolgálati éveim után, tehát 32 év után. — S mennyi a fizetése? — Űgynevezett felügyelői bért kapok. Mindennel együtt háromezer forintot. — Ezzel elégedett a határállomás második embere? — Igen. Nálunk csak havi 210 órás a munkaidő, máshol 240 óra. Somlai Zoltán olyan helyes és sima mondatfűzéssel beszél, mint a gyakorlott diplomaták. A számadatokat fejből és pillanatnyi habozás nélkül sorolja. Nem tudtam olyat kérdezni, amire ne azonnal kaptarrvjrolna a feleletet. Teherkocsikat vontatnak zajosan. összekapcsolják őket. Szerelvény készül, s a vontatást olyan ügyes helykihaszA Nagykőrösi Városi Tanács Kórházi igazgatósága pályázatot hirdet nyugdíjazás folytán megüresedett, E.510 t<ulcsszámú, szakképzett szakácsi állásra. A pályázati kérelmeket t Kórházi Igazgatósághoz kérjük. nálással kell elvégezni, hogy a számításba vett minden kocsi elindulhasson és közben se akadályozza az átmenőforgalmat. Bizony erre ezen az óriás állomáson sincs sok hely. Aztán tehervagonokat raknak ki. Átmeneti szállást kapnak a hatalmas áruval telt ládák, bár raktározásra nemigen vannak berendezkedve — az odaát van, Sturovóban — csupán 30X60 méteres raktáruk van. Amott lámpák villognak — már besötétedett — a műszaki kocsiszolgálat emberei vagonokat vizsgálnak át. Egy magányos fény is pislákol és közeledik. 1 óra 10 — tehát éjfél után. Az állomás- főnök-helyettes ellenőrzésre indul; 3 óráig meg sem áll. Az ellenőrzésről előre nem tudhat senki. Ez havonta egyszer történik..«AV ítrtiiV Szob: határállomás — s itt olyan munkakörök vannak, amelyek sehol máshol. Például : Vámkezelők, vámközvetítők, a nemzetközi fuvardíjazással foglalkozók, határátmenettel kapcsolatos kocsiszolgálat — ők adják át pontos „leltárral” a kocsikat a határon — vonatokat és rakományukat átvevő személyzet, speciális műszáki kocsiszolgálat. — Mi a leglényegesebb egy ilyen határállomáson? — A kereskedelmi szolgálat — felel az állomásfőnök-he- lyeftes. — És még? — Ami mindenhol: ne legyen késés. Ha a mi hibánkból van, büntetést fizetünk. — Miért adódik késés? — Főleg a túlzsúfoltság miatt. Ez leggyakrabban Rákosrendezőn következik be, vagy az ellenkező irányból Sturovóban. — Tehát idegek kellenek ehhez a munkához? — Akkor nem megy az idegekre, ha az ember biztos a dolgában, ha mindig tudja, mikor hová kell nyúlni. Somlai Zoltán hét éve teljesít szolgálatot Szobon, azelőtt a váci állomáson kereskedelmi főnökhelyettesként dolgozott. Ott összeveszett felettesével és jobbnak látta, ha továbbáll. Apja mozdonyvezető volt, ő 36-ban érettségizett; először katonatisztnek jelentkezett, de a tandíjat nem tudta volna fizetni, így ő is elszegődött volna a vasúthoz, csakhogy akkor nem volt felvétel. Két évig jogra járt, majd utána értesítették, hogy jöhet a vasúthoz. Azóta vasutas, bár közben elvégezte a jogot is, csak az utolsó félév szigorlatait nem tette le. Mégis hasznát látja, hogy egyetemre járt, mert ma már mostani munkaköréhez felsőfokú végzettséget követelnek. Problémák; Kevés a vágány. Legalább még hat fővágány vagy négy fővágány és két tárolóvágány kellene. Nincs gurítóvágány. Sturovóban van, de ott nem használják, pedig 500 millióba került — ezért kínlódnak Szobon a síkvontatással. Fejlesztés: A villamosítás kapcsán 10 csonkavágányt és két tároló- vágányit kapnak majd. Később új állomásépületet is, ha sikerül az állomás területéről a kőbányát kitelepíteni. Az állomásfőnöik-ihelyettes ingázik: — Vácott lakom, a hat negyvenessel indulok mindennap és tizenhat huszonötkor érkezem haza. Minden harmadik na.p ügyeletben vagyok, akkor húsz harminckor vagyok otthon. — Elégedett a vasúti , közlekedéssel? — Nincs rá panaszom. Bőr általában az utazás kellemetlen. A Hungária expressz indul. Végállomás: Berlin. Szob határállomáson az utóbbi években a személyforgalom nem nagyon változik. Viszont a teherforgalom mindennap több lesz. 1971-ben modern integra-dominó irányító berendezést kapnak. Berkovits György „Megnyílt" a püspöki palota Szombattól kezdve hazánk egyik legértékesebb copfstílusú épületét, a szombathelyi püspöki palotát és a szemináriumi könyvtárat is megtekinthetik a város vendégei. A püspöki palota szomszédságában levő szemináriumi könyvtárban különféle ősnyomtatványok, kódexek, egyházi és világi könyvritkaságok láthatók. századi művészettörténet egyik legjelentősebb alakjának eddig ismeretien dokumentumait. A tavalyi Mednyánszky- emlékkiállítás anyagának gyűjtése közben több, a közönség előtt ismeretlen notesz és vázlatkönyv került a múzeum birtokába. A Szolnokon több alfcotóúton megfordult művész eddig publikálatlan anyaga magyar és német nyelvű naplójegyzetet, kompo- zíciós vázlatokat és krétarajzokat tartalmaz. Mars a Marsra A Kamara Varietében pénteken új műsort mutattak be, Mars a Marsra címmel. Az Ágoston—Fejér—H arsányi— Veres szerzőnégyes ezúttal idegen bolygóra viszi közönségét, s az ott talált állapotokat hasonlítja össze a földlakók körülményeivel, kikacagtatva mindennapi életünk fonákságait. A műsort Gyökössy Zsolt rendezte, a koreográfia Széky József, a díszlet és a jelmez Vogel Erie munkája. A zenét Falvay Vera és kisegyüttese szolgáltatja. Olyan kitűnő művészek lépnek fel az előadáson, mint Agárdi Gábor, Bodrogi Gyula, Lehoczki Zsuzsa, Medgyessy Mária, továbbá Németh József és Pártái Lilla, s az artisták között a két Barabás és a három Luxor. HETI KOMMENTAR A megbecsülés mércéje A héten kerültek nyilvánosságra azok az irányelvek, amelyeket a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnöksége adott ki a szocialista brigádok elismerési ás kitüntetési rendszerének módosításáról. Az irányelvek alapja az a minisztertanácsi határozat, melyet a kormány a SZOT elnökségének előterjesztése alapján hozott,_ s mely a korábbiakhoz mérten jelentős mértékben bővitette a szocialista brigádok elismerésének, jutalmazásának lehetőségeit. Az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, a szállítás dolgozóinak nemes versengése s annak egyik formája a szocialista brigádmozgalom az egész társadalom előtt rangot és tekintélyt vívott ki, s kellő megbecsülést is élvezett. Mégis, a több mint egy évtizedes múlt alatt elért fejlődés új formákat, eszközöket, módszereket kívánt, s ennek jegyében került sor a Minisztertanács határozatára, majd most a SZOT irányelveinek kiadására. Fejlődésről szóltunk föntebb. Valóban, nemcsak számszerűen gyarapodott a szocialista brigádok száma, de munkájuk tartalma, értéke, hatása is jóval nagyobb lett. Ma már nem számítanak kivételnek az olyan üzemek, mint például a Beton- és Vasbetonipari Müvek szentendrei gyára, a Mechanikai Laboratórium dunakeszi gyáregysége, a Nagykőrösi Konzervgyár, az Egyesült Izzó TV Képcső- és Alkatrészgyára Vácott, ahol nem egy-egy, hanem jó néhány közösség tagjai érték el — mégpedig esztendők óta, megszakítás nélkül — a szocialista címhez szükséges eredményeket, s ahol már néhány olyan szocialista brigád is akad, amelynek tagjai a szakmában, az iparágban is közismertté lettek munkájukkal. Az elismerés és a kitüntetés új rendszere ezeknek a közösségeknek új lehetőségeket teremt. Elnyerhetik „A vállalat kiváló brigádja”, „A szakma (ágazat) kiváló brigádja”, valamint „A Magyar Népköztársaság kiváló brigádja” címet, a vele járó kitüntetéssel és pénzjutalommal együtt. Módosul a többi elismerési forma is, tágabb, tehát rugalmasabb feltételek teremtődnek ahhoz, hogy a valóban értékes munkát a társadalom a megbecsülés sokféle mércéjével mérhesse, s annak alapján jutalmazzon. Egy valami azonban változatlan. Az, hogy mint eddig, ezután is a kollektíva, a termelési tanácskozás dönt a cím odaítéléséről, illetve a magasabb kitüntetésre szóló javaslatról. (Még „A Magyar Népköztársaság kiváló brigádja” címet is csak a közvetlen munkatársak egyetértő javaslata után lehet odaítélni.) Ez fontos tényező. Hiszen a közvetlen munkatársak azok, akik a legjobban ismerik a brigád munkáját, a tagok magatartását, közös tevékenységüket, s éppen ezért reális mérlegelésre képesek. A SZOT irányelvei foglalkoznak az anyagi elismerés — mi tagadás, eddig ahány ház, annyi szokás alapon kialakult és gyakorolt — formáival is, s ésszerű kereteket határoznak meg. Ezzel sokat vitatott kérdés nyugvópontra jutását segítik elő. Az elismerési és kitüntetési rendszer módosítása természetesen formai változás, s a gyakorlat, a munka tartalmi része dönti el, milyen mértékben válik a szocialista brigádmozgalom lendítőjévé. A megbecsülés mércéjét az irányelvek kiterjesztették, s egyben magasabbra is állították. Azt igazolva ezzel, hogy: van mit mérni, van mit megbecsülni. Krónikás Mit mond a tudós... Valóhű hökkedelem? Érdekes téma, az irodalmi nyelvezet köznapiasodása foglalkoztatja mostanában a szakembereket, a nyelvművelőket, az írókat. A folyamatnak — tehát az irodalmi és köznyelv közeledésének —, ellenzői és támogatói egyaránt szép számmal vannak. Lőrincze Lajos, a nyelvészeti tudományok kandidátusa ezzel kapcsolatban a következőkben nyilatkozott: — Kölcsönösség van az irodalmi és köznapi nyelv közötti. Mind a szükségletei, mind leNagykőrösi építkezésre AZONNAL FELVESZÜNK a dolgozó kívánsága szerint állandó munkára vagy meghatározott időre túr-állványozó szakmunkásokat, valamint férfi segédmunkásokat Munkásszállás és ebéd kedvezményes térítés ellenében. JELENTKEZÉS : Nagykőrös, Ceglédi út, az Élelmiszeripari Technikum építkezésén vagy a Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnál Kecskemét, Klapka u. 34. hetőségei tekintetében az irodalmi nyelv sokkal gazdagabb, felhasználhatja a nyelv régi formáit, a nyelvjárás és argóelemeket, élhet olyan szavakkal, kifejezésekkel, amelyeket a köznyelv nem használ. Ez utóbbiaknak nemcsak stílusformáló — jellemábrázoló funkciójuk is lehet. A köznyelv jelentősége, hogy próbálgatja a nyelv jövő formáit, az olyan, fordulatokat, amelyek majdnem köznyelvivé válhatnak. Az a fontos, hogy semmilyen próbálkozás ne történjen az érthetőség, a megértetés rovására. E tekintetben sokan nem értünk egyet Kazinczyval, aki úgy vélekedett: „A szépíró nem ismér főbb törvényt, mint azt, hogy írása szép legyen. Valami ezen igyekezetét segél- heti, neki mind szabad, akár engedi a grammatika, akár nem ...” A nyelvtan, a szóképzés logikáját nem szabad figyelmen kívül hagyni. Csakis a találó új formák kapcsolódnak be a nyelv egészséges rendszerébe. Mindenki érzi és érti Babits gondolatát: „Forran a forradalom”. Választékos, hangulatteremtő kifejezés a „görren” — a „gördül” és a „csörren" hó- zasodásából. Szimpatikus szó a „bugyborog”. E kifejezések alkotói jó nyelvérzékkel teremtettek újat. — Nyelvészek és írók gyakori szakmai vitájából formálódtak olyan szélsőséges vélemények, hogy egyik tabor ne háborgassa a másikat, az író azzal legyen jó nyelvművelő, hogy jó műveket ír, az igazság valahol ,az arany középúton” van. Az író csak próbálkozzék új nyelvi formákkal — sikerét majd a közönség dönti el, s a közönségben ott vannak a nyelvészek is. Elfogadott új szó lett például a „vihogás”- ból és a „ricsaj”-ból a „vihaj”, a „meghökkenés”-bői formált „hökkedelem”, ez utóbbihoz hasonlóan a „reszkedelem”. Ki-ki maga döntse el, használja-e az irodalom olyan régies kifejezéseit, mint az „azidőt”, „utóbbat”. Elgondolkodtató újdonságok : „közhelyeselt”, „megérzékeltethetés”, „való* hűen”. Veszélyt az jelent, ha az író minden kritika nélkül adaptálja a hétköznapi nyelvet a maga pongyolaságával, hevenyészett szófűzésével, képzavaraival. Értjük, de helytelen, hogy „rátart a vélekedésemre”, vagy „hadonászni jött” *-t ehelyett például „kiváncsi a véleményemre”, illetvfe kedve támadt hadonászni”. Különösen a műfordítóknak 'kell minden szót alaposan megfontolniuk, mert nem az a jó átültetés, ami szó szerint adja vissza az eredeti szöveget, hanem az, amelyiknek olvasója ugyanazt érti és érzi, mint amit az eredeti vers vagy próza olvasója értett és érzett. Szlovák óvtda A Nógrád megyei Nézsa község lakosságának mintegy 35— 40 százaléka szlovák anyanyelvű. A község iskolájában már eddig is volt szlovák nyelvű oktatás, óvodájában pedig szakkörszerflen szlovák nyelvű társalgási órákat tartottak. Az óvodában most nemzetiségi csoportot hoztak létre, ahol a foglalkozást szlovák nyelven tartják. Hasonló óvodai csoportot szerveznek a szintén szlovák nemzetiség lakta Lucfalván is. á
