Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-25 / 21. szám
6 ““szfCtrfap 1970. JANUÄR 25., VASÄRNAP Vadmacskák a karámban „Vérengző látogatók” hatoltak be a napokban a hango- nyi tsz juhhodályába. A tanyán elkülönítve álló juhho- dályt öt jól megtermett vadmacska támadta meg. A szellőzőnyílásokon hatoltak be, s rövid idő leforgása alatt huszonöt juhot öltek meg, téptek széjjel. Mire a riadalomra a juhászok vasvillával és fütykösökkel felfegyverkezve behatoltak a karámba, már csak a vérengző rablók tovasuhanó árnyait látták. A környékbeli vadásztársaság tagjai a következő napokban hajtóvadászatot rendeznek, hogy puskavég- re kapják a vérengző vadmacskákat. •Belem th eszem eh <nz eh leveles her teszek, A Kertészeti Egyetem 1970. szeptember második, vagy október első felében tartja meg az új oktatási épületek felavatásával egybekötött ünnepélyes tanévnyitóját. E rendezvény előkészítése érdekében az Egyetem vezetősége felkéri azokat az okleveles kertészeiket, okleveles szőlész-borászokat (kertészmérnököket), akik a Budapesti Kertészeti Tanintézetben, a Kertészeti Akadémián, a Felsőbb Szőlő- és Borgazdasági Tanfolyamon, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán, vagy az Agrár- tudományi Egyetem Kert- és Sző- lögazdaságtudományi Karán végezték tanulmányaikat és oklevelet szereztek, illetve akiknek külföldön szerzett oklevelét ezen intézmények honosították, hogy jelenlegi címüket, munkahelyüket, beosztásukat, ckl-evelük számát, oklevelük kiállításának, v.agy honosításának idejét, eddigi munkásságuk rövid történetét 1970. május hő 31-ig a Kertészeti Egyetem Rektori Hivatalával közölni szíveskedjenek (Budapest XI., Ménesi út 44.). Kérjük továbbá mindazokat, akiknek az intézet korabeli életéről, vagy a kertészeti termesztésről kevésbé ismert dokumentumaik vannak (foto, kiadvány, jegyzet, oklevél, kitüntetés stb.) szíveskedjenek azt az egyetem rendelkezésére bocsátani, hogy belőlük, vagy a róluk készült másolatokból kiállítást rendezhessünk. Akilk külföldön élő kollégák címét tudják, kérjük azt is közölni, hogy velük az érintkezést felvehessük. örömmel venné a vezetőség, ha az 5-el maradék nélkül osztható években végzett évfolyamok talál- kozóiikat a jubileumi ünnepségek idején rendeznék meg az egyetemen. Az ünnepségek pontos idejéről a sajtó, rádió útján nyújt időben tájékoztatást az egyetem. Bravúros nyomozás 48 óra a „Szőke“ rabló nyomában Ha majd köszöntik egymást az emberek Ébredj, Ceglédbercel! Ceglédbercelen megéhezett vándorként tértem be az országút melletti bisztróba. — Ennivaló? Nincs. — Csodálkozik a vendéglős. — Maga az első ember a héten alti enni szeretne. Tudja, itt csak akkor van élet — mutat körül —, ha söirszállítmány érkezik. Pénteken azért van egy kis pacal; az elfogy. Korgó gyomorral indultam a tanácsra. — Vízmüvet építünk — hallgatom az információt. — A beruházási költség 16 millió forint lesz — mondja az elnök. — Tíz évre leköti a község bérfejlesztési alapját, amellett, hogy a vízügytől és a megyei tanácstól is kapunk támogatást. A lakók is jócskán hozzájárulnak a költségekhez. — Társadalmi munkával is? Lemondóan legyint — Nem érdemes itt társadalmi munkában csinálni semmit, az csak bajjal jár. Nem lehet összehangolni a feladatokat. — Pedig sókat megtakaríthatnának. — Lehet, de így biztos, hogy jó lesz. A kultúrházunk a példa erre. Elkészült, de zúzmara nő az ember szemöldökére, mikorra befejeződik egy-egy program. Társadalmi munkáiban tervezték, a fűtés nem jó, felelős pedig nincs. — És kultúrélet? — Jobb, ha megnézi. Alig múlt el 2 óra, mikor elváltunk. Ilyenkor még nincs a kultúrházban senki, az utcák is kihaltak. Találomra kopogtam be az egyik házba, fiatalasszony nyit ajtót, mögötte férje. Szívesen invitálnak, néhány perc múlva az elmaradhatatlan borosfiaskó is az asztalra kerül. Folyik a szó a gyerekekről, szülőkről, a munkáról, a faluról. A férfi ^mélyépítő mérnök, az AGRO- TERV-nél dolgozik. Naponta megteszi a 60 kilométert Pestre és haza. Bizony, általában fáradtan érkezik. — Itthon mit csinál? — Televíziót nézek, meg szöszmötölök a ház körül. Néha átmegyek a szomszédba, mérnök-vitát tartunk. Vagyunk jő néhányan műszakiak, közös az érdeklődésünk. Vendéglőbe nem érdemes menni. Ügysem vacsorázhat az ember. — Mikor voltak a kultúrházban? — Mikor is? — néz a feleségére, s nem a napokat, hanem a hónapokat számlálják. — Nincs kedvük elmenni hazulról? — Tudja, úgy van az, ha az ember háromszor csalódik, negyedszer már meggondolja, mit csinál. Háromszor voltunk színielőadáson jó darabnál, gyenge gárdával. Közel van Pest, itt nem lehet akármit eladni.,. — S ha gazdagabb, színvonalasabb lenne a program? — Többször mennénk, s ezt nem azért mondom, mert ez a sikk. Itt nálunk, Bcrcelen, valahogy az a baj. megfeledkeztünk a strukturális változásról. Arról, hogy a községi értelmiség nem csupán az agyonhajszolt pedagógusból és orvosból áll, nemcsak rájuk lehet számítani. — A vízhálózati terveket látta? — teszem fel a kérdést a tanácsi beszélgetésre gondolva. — Nem, csak hallottam róla. Pedig szívesen segítettünk volna az elkészítésében. — Egyszóval szívesen bekapcsolódna a község társadalmi életébe? — Szívesen, hiszen mégis csali jobb, ha helyben talál az ember tartalmas elfoglaltságot, mintha utaznia kell érte. — Ez a véleménye az itteni társaságának is? — Beszélgettünk róla éppen eleget. Hasonló az álláspontjuk, de ismeri az embereket, valakinek el kellene kezdenie. S ez a nehéz... A főutcán sűrűbben járnak már az emberek, nem köszöntik egymást minit évekkel ezelőtt, fázósan sietnek haza. A kerítések mögé, s már a házak előtt sincsenek kispadok. Idős bácsi ődöng az úton. — Hol a kultúrház? — Ott ni. A szürke ház mellett. Az az új. — Volt már benne? — Nem én, mit csinálnék ott? Inkább a kocsmába járok, ott vannak ismerősök, aztán elbeszélgetünk. — A kultúrházban nem lehet? Megvonja a vállát, a lábára mutat: — így csizmásán? Abba a szép épületbe? Senki nem megy a magam korabeliből. Csak egy-két hosszúhajú. A kultúrház igazgatónője fiatal, alig 21 éves, féléve foglalta el az igazgatói széket. — Nehéz, nagyon nehéz az indulás, de biztosan sikerülni fog. Sikerülnie kell, most szeretnénk értelmiségi klubot nyitni, működik már az ifjúsági klub, jó a dalárdánk. Szeretném megismerni a falut, felmérni mik az igények, s aszerint dolgozni. De ez hosz- szú folyamat lesz. Jó lenne ha segítenének... ha segítenének lerövidíteni az időt. — Gondolja, hogy sikerül fölrázni a községet? Jobban- mondva, a parázsról lefújni a hamut, és újraéleszteni a tüzet? — Nagyon szeretném. Olyan mag kellene, akikre hallgatnak az emberek, akik vonzzák a többieket is. Talán sikerül kialakítani. De élőbb el kell oszlatni két előítéletet: az idegennel és a nővel szembenit. — Van már valami eredmény? — Kevés, de van. A fiatalok egyre többen jönnek, de ők csak kis hányadát képezik a falunak. A középkorúakra és az idősebbekre is gondolni kell, akik nehezebben mozdíthatók ki a megszokásból. Bárkivel beszéltem a községben, mindenkiben megtaláltam a közösségi élet utáni vágy szikráját; s szeretik is ezek az emberek falujukat, csak mint ha valamennyien — tisztelet a néhány kivételnek — megmerevednének attól a gondolattól,' hogy nekik kell kezdeményezniük. Egy fiatal nő lelkesedése — s ne haragudjon kedves Egervári Mária — nem képes egy egész falut megmozdítani. Neid csak arra van lehetősége, hogy az elhangzott igényeket csoportosítsa, s annak megfelelően alakíthassa a falu közösségi életének központjában, a kultúrházban. Tegyék fel a leckét a Cegléd bercelielc A kultúrházi beszélgetés után biztos vagyok abban, hogy az értelmiségi klubban helyet kapnak a műszakiak. A tanácselnök is hívja majd őket, segítsenek a községfejlesztésben, az idős bácsi is találkozhat a kultúrházban szomszédaival, sőt talán a söriváson kívül még a film is tetszeni fog. A vendéglőben pedig nemcsak pénteken fogy el a pacal, hiszen szemben van a kultúrotthonnal. S még egy: talán ismét köszönnek majd egymásnak az utcán az emberek. Nem szégyen az, még akkor sem, ha közel van Budapest. M. Kovács Attila Major Tamás köszöntése A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 60. születésnapja alkalmából köszöntötte Major Tamás elvtársat, Kossuth-díjas színművészt, a munkásmozgalom régi harcosát. A Központi Bizottság üdvözlő levelét Aczél György, a KB titkára adta áit. Megalakul a Ráckevei Duna-ág intéző Bizottsága Január 31-én, szombaton délelőtt, a ráckevei járási párt- bizottság székházában a járás életének egyik jelentős eseményére kerül sor: megalakul a Ráckevei Duna-ág Intéző Bizottsága. Az alakulást a ráckevei Duna-ág egyre fokozódó idegenforgalma és üdülőhellyé l való gyors kiépítése indokolja. Több mint ötszörös forgalom a ruházati boltok kedvezményes hetén A Ruházati Bolt Vállalat január 19—24. között, valameny- nyi üzletében 20 százalékos engedménnyel árusított minden ntáluk kapható cikket. Tavaly azonos hat nap alatt a vállalat 58 üzlete 5,9 millió forint értékű ruházati cikket adottéi, s ennek háromszorosára számítottak a kedvezmény meghirdetésekor. Az eredmény 34 millió forintos forgalom, amely 6,8 milliós megtakarítást jelentett a vásárlóknak. A vállalat az „erős hét” után gondoskodott a készletek feltöltéséről. A kedvezményes hét tiszta bevételét, 27 millió forintot, újabb cikkeit, elsősorban tavaszi áruk beszerzésére fordítják. A főkapitányságra robogó autóban szótlanul QI „Szőke”, a rabló. Mellette csendes vigyázója a nyomozó. Néhány napja történt. Egy este izgatott fiatalember nyitott a vecsési vasútállomás forgalmi irodájába: — A vonaton 'kirabolták!... Az ismeretlen tettes után a megyei főkapitányság életvédelmi alosztályának két munkatársa, egy rendőr alezredes és egy rendőr hadnagy kezdte hazudhatta is. Ez minden. A rablótól kapott zakóban azonban fontosnak látszó papírszeletre bukkantak a nyomozók. Az egyik: címzés, aláírás nélküli levél. Valaki édesanyjának írta, minden valószínűség szerint börtönből vagy javítóintézetből. A másik :blokkaz ÁFÉSZ-nál. Irány a Gyöngyvirág! — Ha én emlékeznék kérem ennyi, ember közül __— tárja szét karját taná cstalanul a pincér. 15 óra, Üllő. Egy italboltban nemrég állítólag láttak egy hasonló szeimélyleírású fiatalembert. Mások egy távolabbi faluból neveznek meg több személyt. 16 óra, Monor, szakmunkás- képző iskola. Az irodában a nyomozók újra és újra elmesél tetik.Sz. Istvánnal kirablásának történetét, kérdések özönével emlékeztetve a legapróbb — s a laikusnak jelentéktelennek tűnő — részletekre is. S a kitartó tudakozódás egyre újabb tényeket tár fel, melyek logikusan illeszkednek a nyomozók által alkotott képbe... ' 18 óra — 19 óra 30 perc. Villámgyors látogatás Pilisen és Albertirsán, az újabb adatok azonban, úgy tűnik, inkább félre-, mint előre vinnék a kutatás irányát. A nyomozók értékelése szerint ugyanis Gentlemant a Monor—Budapest között közlekedő vonaton kell keresni. Már ma este;.. 19 óra 36 perc. A szerelvény rohamosan gyorsulva hagyja el a monori állomást. Sz. XstNévjegy a kézfejen: Jóska 1950. ív'. Pillanatkép: a tettes zavartan gyfirügeti-nj- jait kihallgatás közben. Vallanak a kezek is. meg a nyomozást. Munkájúkat magunk is figyelemmel kísértük ... Január 20., kedd. A monori kapitányság egyik szobájában sűrűn gépelt jegyzőkönyv. A nyomozás első támpontja a szelvény, rajta 77-es sorszám s egy bélyegző; Ócsa és Vidéke ÁFÉSZ kereskedelmi osztály. Délután 5 órakor a nyomozók a monori Gyorsbüféhez követnek egy férfit, aki minap itt egy Gentlemanhez hasonló várnia! az utolsó vagonból indulunk előre. Már csak 3 perc Vecsésig. Ajtónyitás, körbepásztázó tekintet, gyerünk tovább. Sötét vagon sárr kában bőrsapkás fiatalember. Sz. István az arcába néz, megtorpan, hirtelen int a kezével. — ö az! Rajta a pulóverem, a zakóm is. A vonakodó bőrsapkás vállára egy kéz nehezedik... 24 óra, megyei főkapitányr ság. Kihallgatás. A fiatalember Életszemlélet — testre rajzolva. A tetoválás ábrái: mezítelen nő és akasztófa... rablás áldozatának, Sz. István 17 éves ipari tanulónak vallomása. Aznap este iskola után a monori állomáson szállt fel a Vecsés felé 19.36-kor induló vonatra. A vagon, ahova fellépett, üres volt, villany nem égett (?). A sötétben egy ismeretlen fiatalember hirtelen belökte egy fülkébe, ahol másik két fiú ült. A vonat elindult. Az idegen felszólította, adjon egyik társának pénzt. Nem adott. Ekkor az Ismeretlen fiatalember zsebéből kirántotta kevés pénzét, öngyújtóját, golyóstollát. Sz. István védekezni próbált, de arcán két ütés csattant... A támadót ezután lefogták társai, akik közül az egyik Üllőn leszállt. A vonat tovább robogott. Az idegen ezután kényszerítette áldozatát, hogy csatolja le karóráját, vesse le garbópulóverét, zakóját, és cserébe odadobta neki saját fekete ingpulóverét és kabátját. A támadó személyleírása: 18 —20 év körüli, hirtelenszőke, mellén, karján tetoválás, segy elejtett szava szerint gúnyne- I ve Gentleman, jóllehet ezt fiút látott. Segítőnk azonban most nem találja meg ... 19 óra, Üllő. Az állomás közelében italbolt. — Nem emlékszünk ilyen fiúra — mondják a boltvezetők. A szemközti Vasas Klubban sem látták. Gentleman személye továbbra is homályban marad. 19.45-kor befut a ceglédi vonat. Az állomás kijáratánál a nyomozók kérdéseire egyenként válaszolnak az utasok. Január 21., szerda. A főkapitányság életvédelmi alosztályán sietős munkával kezdődik a nap. A nyomozás egyszerre sok szálon fut. Már több járási rendőrkapitányság és őrs is keresi a rablót, Budapesten pedig az egyik galeri törzshelyén néznek Gentleman után. 11 óra, Gyál. Értékesnek tűnő információk egy fiatalemberről, aki korábban már ült börtönben, ö lenne Gentleman ? Jegyzetfüzetünkbe kérdőjelt rajzolunk. 13 óra, Ócsa. — Ilyen blokkszelvényt a Gyöngyvirág étteremben a szombat-vasárnaponként tartott táncos rendezvényeken árulunk — mondják A rablón rajta van a lopott pulóver és zakó. Tagadásnak nincs értelme. neve Csordás József. 20 éves, üllői Iákos. Foglalkozása nincs, minap tiltották ki Budapest területéről. Garázdaságért már 18 hónapot töltött börtönben. S gúnyneve nem Gentleman, hanem „Szőke”. A fiú testén tetoválás: mellén mezítelen nő, karján egy felirat: Jóska 1950 és egy akasztófa ábrája. Az alezredes papírt fűz a gépbe. A vallomás első szavai belekopognak a szoba csendjébe. — A rablást én követtem el. Bűnösnek érzem magam ... Szitnyai Jenő Foto: Urban
