Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-25 / 21. szám

4 ets MICMI löi«. JANUÁR 35.. V ASÁRNAP Miniszteri villa volt Elmebetegeket gyógyítanak a régi TBC-osztályon A KIS RÉGÉSZ A veszprémi Lovassy gimnázium II. osztályos tanulója, Ne­in eskcri Ernő évek óta képezi magát, régészkedik. Pályamun­kát írt az utolsó bakonyi betyárról, Savanyu Jóskáról, akinek öngyilkossága előtt írt búcsúlevele, tarisznyája és pisztolya ré­gészeti gyűjteményének legértékesebb darabjai. Őriz még egy eredeti Bartók-portrét, a tollrajz alatt a zeneszerző aláírásával. „Kincseivel” és velük kapcsolatosan írt kutatásaival a Tudo­mányos Akadémia is foglalkozott. A kezdetektől napjainkig Pest megye népművelésének múltja Nem a ruha teszi az embert?! Bemegyeik a minap egyik megyei jarműüzemünk mű­helycsarnokába, keresem a há­romszoros szocialista brigád vezetőjét; mutatják, hogy ott, hátul, az az őszülő. Közelebb érve, valami furcsát veszek észre rajta, az az ember vala­miért nevetségesnek tűnik a szememben. Lássuk csak: ha­sonlít talán valakihez? Vala­melyik komikus színészünk­höz? Szó sincs róla. Csontos, értelmes arc, figyelő tekintet, kicsit fáradt szemek. Magas, derék ember, ámbár ... a vál­lai mintha túlságosan csapot- tak, keskenyek lennének a magasságához képest, talán a karja? Igen, a karja meg mintha túl hosszú lenne a tes­téhez, kön yéktől kilátszik a kék munkászubbonyból. Ha indián lenne, bizonyára Hosz- szU Kéznek neveznék. Vagy Hosszú Lábnak, mert azt is épp’ hogy a térde aljáig takar­ja a munkanadrág. egész ember úgy fest... úgy fest... mint.., Kibédi Ervin — Szendrö József ruhájában. A zubbony kétszer körülémé, a nadrágban, szerintem, fél egyedül. Legalább is széliében. Átesünk a bemutatkozáson, s megpróbálok a témára kon­centrálni. Nem megy. Miköz­ben ő az új hengert ej sort mu­togatja, én fél szemmel egyre azt lesem, mikor csúszik le ró­la a komplett tizenkét szemé­lyes nadrág. Valószínűleg ma­ga is ettől tart, mert zsebre- dugott kézzel három percen­ként a hónaljáig rángatja az idétlen ruhadarabot. A moz­dulat annyira szokásává vált, hogy már észre sem veszd, en­gem viszont zavar. Igyekszem tapintatosan félrenézni. Ka­landozó tekintetem azonban lépten-nyomon hasonló lát­ványba ütközik. Egek, hiszen Itt csupa Góliát dolgozik, s va­lamennyi rövid, de annál bő­vebb ruhában?! Itt is, ott is kacér ri szál ássál cihái jak he­lyére a lecsúszott nadrágot. Gondolatban sztornírozom a hengerfejsort, s félbeszakítom a brigádvezetőt: mi van itt? Emberem egy pillanatra za­varba jön, aztán dühösen meg­magyarázza: a munkaruhákat avatatlan vászonból varrják, s az első mosáskor összemennek. Húsz-harminc centit, hosszá­ban. Emiatt kénytelenek a szükségesnél három-négy számmal nagyobbat kérni, hogy a nadrág legalább a tér­düket takarja. Hogy, hogy nem, az öltöny bőségének vi­szont a mosás meg se* koty- tyan, az marad olyan, mintha a potrohos Falstaff jelmeztá­rából került volna a munkás­ellátási osztály ruhatárába. Ennyi az egész. . Na már most. Senki sem kí­vánja, hogy dolgozóink mun­karuháit az OKISZ Labor kéi szítse, íSíáaór Vera modellje alapján. A dolgozók maguk sem akarnak munka közben úgy festeni, mint Fülöp her­ceg az epsomi derbyn. Annyit azonban joggal elvárhatnak, hogy megfelelő konfekció mé­retű munkaruhájukban — em­beri külsejük legyen. Ehhez pedig csupán az kell, hogy szabás előtt avassák be azt a vásznat. Ennyi az egész. ny. é. Szakíró—olvasó találkozó Kedden, január 27-én dél­előtt tíz órakor a galgamácsai művelődési otthonban mező- gazdasági szakíró—olvasó ta­lálkozót rendeznek. A találko­zót Holló András, a helyi ter­melőszövetkezet elnöke nyitja meg. Ezt követően dr. Baskay Tóth Bertalan egyetemi tanár, országgyűlési képviselő tart előadást a Galga-völgyi lege­lők termésfokozásának idősze­rű kérdéseiről. Ezután dr. Ben­da Kálmán kandidátus Hu­nyadi János életéről, Billédi Ferencné főelőadó pedig, a Termelőszövetkezetek és a népművelés címmel tart elő­adást. A találkozót könyvkiál­lítás és könyvvásár színesíti. Dr. gróf Klebelsberg Kunó m. kir. vallás- és közoktatás- ügyi miniszter úr őexelenciája dolgozószobájában ülök, trón­szerű karosszékben, abban a pesthidegkúti villában, ame­lyet anélkül, hogy ezelőtt egy­szer is jártam volna benne, nagyon jól ismerek. Építkezése különös körülményeivel an­nak idején sokat foglalkozott az ellenzéki sajtó, magam is írtam néhány cikket a minisz­ter villájával kapcsolatban. Négy évtizednél régebben Klebi — ahogy barátai és el­lenfelei egyaránt becézték a Bethlen-kormány kultuszmi­niszterét — sokat tett a ma­gyar oktatásügyért*. Ezt el kell ismerni róla. Sorra építtetett tanyai iskolákat, vidéki váro­sokban, főleg Szegeden támo­gatta erősen az egyetemet. S többek között Gödöllőn a pre­montreieknek rendházat, kol­légiummal együtt gimnáziu­mot emeltetett. Ez ma az Ag­rártudományi Egyetem egyik része. Ennyi építkezéshez sok anyag kellett, jutott belőle Pesthidegkútra is a villa épít­kezéséhez. A villa falait a gö­döllői rendházéval és gimná­ziuméval nemcsak egy időben húzták fel, de a két építkezést ugyanaz az építési vállalkozó vezette. Dicsérni kell értendő- álló épületet emelt... A villához egykor Pesthideg- kút község, hogy lakhelyét a miniszter kényelmesen megkö­zelíthesse, köves utat nyitott, és karbantartotta azt. Aztán a fel- szabadulás óta ez a jól meg­épített villa Pest megye egész­ségügyét szolgálja, de a hozzá vivő út annál kevésbé a bete­geket. A mindössze alig 300 méteres útszakasz most már szinte járhatatlan. A főváros II. kerületének tanácsa nem visel gondot az útra, amely most kórházhoz vezet. A TBC elleni harc erődje volt Eleinte a TBC ellen folyó diadalmas hadjárat egyik tá­maszpontját képezte ez a villa. Ez év első napjáig itt műkö­dött Pest megye Budagyön- gyei Tüdőgyógyintézetének egyik osztálya. Most már ott tartunk, hogy csökkenteni le­het a tüdőbetegek kórházi ágy­számát. így lett ez az épület az elmebetegeké. A Televíziót minden iskolá­nak mozgalom sikere után a televíziókészülékek ajándéko­zása tovább tart. örvendetes tény, hogy már nemcsak isko­láknak adományoznak készü­lékeket. A Művelődésügyi Mi­nisztérium a napokban például Úgynevezett világjátékot és diagnosztikai bábukat készíte­— Magyarországon az elme­betegek kórházi ellátottsága alacsony. Van nyolcezer ágy, de kellene legalább húszezer. Pest megyének eddig saját el­megyógyintézete nem volt, be­tegei részére más intézetekben, az országos hétezrelékes aránynak is mindössze egy- harmada áll rendelkezésre, vagyis a lakosság száma sze­rint csupán 0,25 ezrelék. Mi­nimálisan 800 női és ugyan­ennyi férfiágyra lenne szükség az intézeti ápolásra szoruló megyebeli betegek részére — jegyzem dr. Kun Miklós főor­vos, az egykori miniszteri dol­gozószoba új gazdájának sza­vait. Ebben az épületben 65 ágy áll rendelkezésre, mégpedig nők részére. A főorvos eddig is gyógyított Pest megyei be­tegeket az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetben, ahol to­vábbra is változatlanul vezeti a III/A női osztályt. A megye nagy részéből ebbe a 110 ágyas osztályba kerülnek az elmeba­jos nők. Most a két osztályt nemcsak a főorvos személye kapcsolja össze, szorosan együttműködik. Az új beteg kivizsgálásra az országos intézet osztályára ke­rül, onnan helyezik át a hi­degkútiba, s ha nyugtalan, vagy újabb megfigyelésre, je­lentős, csak speciális gépekkel elvégezhető vizsgálatra szorul, időlegesen visszaviszik. Egyébként az új, egyben a legelső és egyelőre egyetlen Pest megyei elmegyógyinitéz- mény ez a kis kórház. Szer­vezetileg a megyei Semmel­weis kórházhoz tartozik, an­nak elmeosztálya. Dolgozó betegek — Nyílt elmeosztálya — hangsúlyozza a főorvos. Ez pe­dig nemcsak annyit jelent, hogy kilincs van az ajtók mindkét oldalán. A betegek szabadon mozognak a kórhá­zon belül, sőt hosszabb, rövi- debb időre el is távozhatnak napközben, ha állapotuk meg­engedi. Kezelésük szerves ré­sze különben a foglalkoztatás. Kivéve néhány elerőtlenedett idősebbet, lehetőleg mindenki dolgozik valamit. Az ápoltak között van pél­dául egy vegyészmérnöknő, a laboratóriumba osztották be. Egy tanárnő nyelvleckéket ad. Mások fehér köpenyt öltve az ápolásban, megint mások kék köpenyben a takarításban se­gédkeznek. A szórakozás szintén gyógy- eszköz. Persze van rádió és te­levízió is, de még nincs és na­gyon hiányzik a könyvtár. Er­re nem sok pénz áll rendelke­zésre. Szép gesztus lenne a me­gye lakosságától, ha küldené- nek könyveket a betegeknek. Még egy érdekesség: rövi­desen bevezetik a zenetiherá- piát is. A III/A osztály admi- nisztrátomője zeneakadémiát f végzett, de ujjai elveszítették | hajlékonyságukat, abba kellett hagynia a zongorázást. Ének­kart szervezett az osztályon, rendkívül jó hatása van a mu­zsikának a betegekre. Most ugyancsak társadalmi munká­ban kijár Pesthidegkútra, ott is megalakítja az énekkart. — Az elmebetegség sem gyó­gyíthatatlan — hallom a főor­vos szavait. — Nagyon sok esetben egészségesen távozik a beteg és tökéletesen beillesz­kedik a társadalomba. Ha azonban odakint valami újabb, nagy megrázkódtatás éri, könnyen visszaesik. Bent, az új elmeosztályon vigyáznak rá, hogy ne érje semmi lelki' bántálom a bete­geket. A betegek pedig — be­széltünk velük is — dicsérik az elhelyezést, az ellátást, a kezelést. Jól érzik magukat. A jövőt készítik elő Két állandó orvosa van az osztálynak, de csak az egyik elmeszakorvos, a másik tüdő- gyógyász. Visszamaradt a TBC intézetből, most új szakkép­zettséget szerez. Hét ápolónő is a megszűnt tüdőosztályon dolgozott eddig. Nekik is át kell képezniük magukat az új szakmára. Tíz ápolónői állás­ból különben kettő betöltetlen, nincs jelentkező. A megye töb­bi kórháza közül először itt lé­tesítettek pszichológus állást. Dr. Kun Miklósról, a főor­vosról pedig el kell mondani, hogy az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem docense. A pszi­chológiai tanszéken az elme- kórtant és a kórlélektant adja elő. Tudományos munkássá­gáért a Munka Érdemrend aranyfokozatával tüntették ki. Külföldön is elismert szakte­kintély. Már az idén is járt nemzetközi konferencián, Hol­landiába hívták meg, onnan csak a napokban 'tért haza. A vezetése alatt álló osztály­nak pedig nemcsak a betegek gyógyítása és rehabilitálása a hivatása, hanem káderképzés is. Néhány éven belül a megye kórházai mellett elmeosztá­lyok épülnek, azok számára itt, az egykori miniszteri vil­lában nevelik majd a szak­ápolónőket és talán az orvo­soknak is egy részét. Országos és megyei viszony­latban is úttörő munkára vál­lalkozott a megyei tanács mű­velődésügyi osztályának fel­hívására a megyei népművelé­si tanácsadó egyik munkatár­sa, Klich Imréné. Útmutatót készített Pest megye népmű­velésének tanulmányozásához. Miről van szó? A megyei intézmények nép­műveléssel kapcsolatos kiad­ványainak, s kéziratos anya­gának úgyszólván teljes bib­liográfiájáról, valamint egy ál­talános, országos, azonkívül egy megyei népművelésitörté­neti bevezetésről, s a területi népművelési csoportok törté­neti áttekintéséről. Megtudható a tanulmány­ból, többek között: hogy Magyarországon a tu­datos iskolán kívüli népműve­lésit a hazai felvilágosodás! mozgalomban Bessenyei György kezdte szorgalmazni; hogy a felszabadulás előtt a legtöbb, tartós népművelési intézmény államilag szorgal­mazott létrehozására, közpon­ti szervezetek kialakítására Eötvös József, negyvennyolc- negyvenkilences vallás és köz- oktatásügyi minisztersége alatt, azután a két világháború között Klebelsberg Kunó val­lás és közoktatásügyi minisz­tersége idején került sor; hogy 1938-ban létrejött a Magyar Népművelők Társasá­ga — folyóirata: Magyar Lé­lek — 1943-ban pedig az Or­szágos Iskolán kívüli Népmű­velési Intézet. Megyénkben a két világháború között a váro­sokban s a rendezett tanácsú községekben majd mindenhol helyi népművelési bizottságok működtek, melyek munkáju­kat felső helyen jóváhagyott terv alapján végezték. Egy időben önálló megyei népmű­velési folyóirat jelent meg rendszeresen, Népművelési Tá­jékoztató címen. Irányt mutat a tanulmány az 1948—1949 közötti úgyne­vezett „szabad művelődési” időszak vizsgálatához, amikor a népműveléshez elsősorban egy országos folyóirat, az Új Szántás adott útmutatót. Végül elvezet a legutóbbi húsz év megyei népműveléstörténeté­hez. A tanulmány, bár részlete­zésre nem törekedhetett, így is rengeteg új adatot tár fel, ugyanakkor balhiedelmet osz­lat. Megtudjuk, hogy a huszas évek végére Pest megyében rendkívül sok társaskör, ön­képzőkör, olvasóegylet stb. működött. (Csak Dunaharasz- tiban: önképzőkör, két testne­velési csoport, olvasókör, két társaskör, ipartestület, iparo­sok dalköre, „szépítőegylet”.) Vázlatosan értesülünk a leg­jelentősebbek működési sza­bályzatairól, történetéről. Ar­ról. hogyan próbálta az állam- hatalom mindenkor, de külö­nösen a fasizálódás idején sa­ját céljaira felhasználni az irányított és ellenőrzött nép- ! művelési hálózatot, s mely helyeken, milyen erők, cso­portok, kezdeményezések vol­tak képesek mégis kibonta­koztam a nemes népművelést, a demokratikus törekvéseket. A munka, — melyet a me­gyei tanács művelődésügyi osztálya megfelelő bővítések után kiadni szándékozik —, nélkülözhetetlen kézikönyv mindazoknak, akik a megyei népművelést tanul­mányozni kívánják. Mint mondtuk, országosan egyedül­álló, hogy történeti igénnyel és teljességre törekvőn fel­mérték egy megye népművelé­sét a kezdetektől, s hogy az ol­vasó tájékoztatást kap a könyvtári anyagról is. Ez, me­gyénkre nézve — hízelgő, ör­vendetes. Országos viszonylat­ban egyáltalán nem örvende­tes. P. A. Eszpresszó a toronyromban Idegenforgalmi célokra hasznosít­ják Fejér megye érdekes középkori emlékét, a szabad- battyáni Csikvárt. A tornyot helyre­állítják és eszp­resszót rendeznek be, emeletén hely- történeti kiállítást láthatnak a turis­ták, tetejéről pe­dig a kilátásban is gyönyörködhet­nek. A balatoni út­ról is jól látható toronyorom erede­tét sokáig homály fedte. A néphit a legendák egész so­rát fűzte a roman­tikus emlékhez. A környék idős em­berei szerint a tornyot a törökök építették, s egy Csik nevű pasa volt benne az úr. Innen a neve: Csikvár. A régészek so­káig kételkedtek a torony törökkori eredetében, s csak a legújabb kutatá­sok bizonyították hitelt érdemlően Csikvár történetét. Mint bebizonyoso­dott, az építmény Székesfehérvár elővára volt. A XIV században a törökök ellen vé­dekező magyarok építették erődít­ményként. Szüle j- man szultán 1543- ban, „Fejérvár” ellen vonultában leromboltatta a „Battyáni várat”, de később újra felépítette és saját céljainak megfe­lelően megerősí­tette. A feltárások so­rán mintegy 20 ezer lelet vallott a törökkori életről. Egy részüket az emeleti kiállító- termekben láthat­ja majd a közön­ség. Kilenc televízió - ajándékba INTAPUSZTA MINIYILÁG kilenc Pest megyei klubkönyv- tárat ajándékozott meg televí­zióval. Így jutott készülékhez Tápiógyörgy—Pokoltanya, Tá- piószentmárton—Sőregpuszta, Nyáregyháza, Bénye, Pilis, Makád, Szigetbecse, Verőce és, Zebegény klubkönyvtára. nek a Vas megyei intapusztai rehabilitációs intézetben a ha­zai és külföldi gyógyintézetek számára. Ezeket a pszicholó­gusok és Ideggyógyászok sze­mélyiségvizsgálatra, diagnosz­tikai és terápiás célokra hasz­nálják. Lowenfeld angol pszicholó­gusnő találmányaként terjedt el a világon a különleges vizs­gálati mód. A 170 darabból ál­ló játék a világ kicsinyített mása. Emberek, állatok, fák, növények, gyár, kórház, isko­la és szinte minden található benne kicsiben, ami az élethez tartozik. A vizsgált gyermekek játsza­nak a „minivilágban”, jelene­teket raknak ki. Ebből a szak­emberek messzemenő követ­keztetéseket vonnak le eset­leges idegbetegségükre, érzel­mi defektusaikra, intélligen- cianívójukra vonatkozólag. Egyúttal a gyógyítás módjára is útbaigazítást kapnak. Szokoly Endre Árengedményes H ASZÓ NVAS-KIÁRUSÍT ÁS JANUAR 15-TÖL MÁRCIUS 31-IG a Pcst-Bács-Nógrád megyei MÉH Vállalat telepein és átvevőhelyein 15-20%-0S ÁRENGEDMÉNY! Haszonvas és ll/a kivitelű I- és U-gerendák, szögvasak, finom- és durvalemezek; lágy horganyzott huzalok; melegen vont csövek 180 mm átmérőtől; betonvasak és köracélok; hidegen hajlított, zárt és nyitott szelvények; műanyaggal bevont keritésfonatok. Vagontételes rendelés esetén a vállalat az árut díjtalanul vagonba rakja. KÖZPONT : Budapest XIII., Rajk László utca 32. Telefon: 494-390 TELEPEK ÉS ATVEVOH EL Y EK : Aszód, Budaörs, Cegléd, Dunaharaszti, Érd, Gödöllő Pécel, Isaszeg, Monor, Nagykáta, Kiskunlacháza, Nagykörös, Pilisvörösvár, Vác, Szentendre, Szob, Alsónémedi. k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom