Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-25 / 21. szám

1970. JANUÁR 25., VASÁRNAP 3 MU scA. «*•«<*» Kisgépek A ceglédi Egyesült Villamos Kisgépgyárban elektromos kézi szerszámokat, valamint elektromos motorok alkatrészeit készítik. Fő profiljuk az elekt­romos kézi fúrógép. Külföldi megrendelésre is dolgoznak. JUBILEUMI VERSENYBEN: TERMELÉKENYSÉG ÉS MUNKASZERZÉS Negyedszázad hétköznapokban A semmitől a nagyvilágig Tehergépkocsik, áramfo- gyasztás-mérök, lenszövetek, konzervek, fotópapír és film, mozgó aszfaltgyárak, nyomta­tott áramkörök, elektrolikus kondenzátorok kelnek útra va­gonokban, kamionokban, ha­jókon, s az úti cél Dél-Ameri- ka, Kanada, Anglia, a Szovjet - níó, Nyugat-Németország, In­dia, Csehszlovákia, Svédország, az Egyesült Államok, egyszó­val: a nagyvilág. Pest megyében a felszabadu­lás előtt 33 olyan ipari üzem működött, mely húsz vagy több munkást foglalkoztatott. 1969-ben a húsz vagy több munkást foglalkoztató ipari üzemek száma a megyében 236 volt... Történelem? Az! Kezdet: a nulla pont 1945 első hónapjai az akkor még Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területén levő ipari üzemeket romokban, kifosztva találták. Amint a Magyar Kommunista Pártnak a megye munkásságához intézett felhí­vásában olvashatjuk, „a nul­la pontról kell megkezdeni az új világ építését, mert a fasisz­ta és nyilas hordák elpusztí­tottak, elhurcoltak mindent, ami érték volt, amihez veríték lapadt.” Újjáépítés, hároméves terv: ma már történelemkönyvek anyaga. Stermészetesen ipar- történelem is, hiszen a nemzet föl támadásának programja kezdettől fogva szoros szálak­kal kötődött az iparosításhoz. öt év, az 1945—1950 közötti esztendők eredményeit egyet­len számsorral is igazolni le­het. 1950. január elsején, az el­ső ötéves terv kezdetekor Pest megyében már 21 minisztériu­mi, 27 helyiipari vállalat és 30 kisipari szövetkezet működött. Hőskorszak volt? Igen, az. Üj ipari körzetek első jelei formálódtak a budai, a szent­endrei, a gödöllői járásban, termelni kezdett a Csepel Au­tógyár, a Ganz Árammérőgyár, a Diósdi Csapágygyár. Embe­rek ezrei álltak gépek mellé, tanultak szakmát, jártak az es­ti iskolákba, szakérettségit tet­tek, az egyetemi tananyaggal birkóztak. A nulla pont irdatlan mesz- sziségbe tűnt. Pedig mindössze öt esztendő telt el... A Pest megyei Népújság ! 1954-ben közli, hogy a megye ipara kétszer annyit termel, I mint 1949-ben, a Csepel Autó­gyárban háromszor annyi te­hergépkocsi gördül ki a szere­lőszalagról, mint öt évvel ko­rábban, s a foglalkoztatottak száma a megye ipari üzemei­ben meghaladta a 37 ezret. A megye iparának térképén új és újabb zászlócskák jelzik, hogy megkezdte munkáját egy gyár, üzem, vállalat: a Váci Hajógyár, a Híradástechnikai Anyagok Gyára, a Közlekedés- építési Gépjavító Vállalat... Termékek tömege hagyja el a gyárak raktárait, tegnapi ku­koricaföldeken üzemcsarnokok emelkednek, s a megye ipara határidő előtt teljesíti — az or­szágosan egyébként irreálisnak bizonyult, s ezért korrigált — első ötéves tervet. Az 1956-os ellenforradalom átmenetileg megakasztotta az ipar munkáját, de a megye proletariátusának tettrekészsé- gét, szocializmushoz való hűsé­gét igazolja, hógy 1957 máso­dik negyedévében már teljes kapacitással dolgozott minden üzem. S szűkebb pátriánk ipa­rának fejlődését 1958 óta egye­nes, felfelé ívelő vonalként rajzolhatjuk meg. 1958-ban 1955-höz mérten 19 százalékkal több árut. értékesítenek Pest megye ipari üzemei, s 45 ezer embernek adnak kenyeret. Bővülnek a meglevő gyárak, s újak — így Vácott a képcső­gyár — létesülnek. Évről évre nagyobb a .beruházások össze­ge, s míg a második ötéves terv eredményeként az ipari termelés országosan 47 száza­lékkal növekszik, a megyében az emelkedés 97,5 százalékot ér el. Rekonstrukció kezdődik a Forte Fotokémiai Iparnál, új egységekkel gazdagodik a Híradástechnikai Anyagok Gyára, a Telefongyár Bugyi községbeli egysége, az iparát­szervezés eredményeként lét­rejönnek olyan, több ezer em­bert foglalkoztató gazdasági egységek, mint a Gyapjúmosó- és Szövőgyár, a Lenfonó és Szövőipari Vállalat, a Cement- és Mészipari Országos Válla­lat... Termelni kezd a váci Naszály-hegy aljában az épí­tőanyag-ipar hatalmas újszü­löttje, a Dunai Cement- és Mészmű, s míg az első hetek izgalmain túljutnak, a megye másik részén, a kunhalmokon, Százhalombattán már geodé­ták járnak — két új ipari gó- liát helyét jelölik ki —, majd helyükbe az építők lépnek. Megkezdik a harmadik ötéves terv két, országosan is legna­gyobb létesítményének formá­lását: épül a Dunámén ti Hő­erőmű és a Dunai Kőolajipari Vállalat. A hatvanas évekkel Pest megye az ipari nagykorúság útjára lépett. A világ valamennyi kontinen­sére eljutnak Pest megye ipari üzemeinek termékei, s a nagy­világ egyre több vendégét vár­ják falaik közé. Európai hírt, rangot szerez a Dunamenti Hőerőmű Vállalat a fél szabad­téri erőmű-telepítés megvaló­sításával, külföldi partnerek­kel köt együttműködési szerző­dést az ikladi Ipari Műszer­gyár, az Űtépítőgép Javító és Gyártó Vállalat, a Híradás- technikai Anyagok Gyára ... Túl a százezren Fölvillanó részletek csupán negyedszázad ipartörténelmé­ből. Mint ahogy részlet az is — bár önmagában is sokat mond —, hogy 1969-ben a me­gye ipari üzemeiben a foglal­koztatottak száma meghaladta a 105 ezret... hogy 35 olyan gazdasági egység működik a j megyében, ahol a foglalkozta- ! tottak száma ötszáz és tízezer között van ... hogy olyan, ko- j rábban kimondottan mezőgaz- I Egy versenyben mindig az a lényeg, hogy ki lesz a győz­tes. Tehát ki lesz az első. Veesésen a VIZÉP, vagyis a Vízügyi Építő Vállalat vecsési gépjavító üzemében — a negyedszázados felszabadulási munkaversenyben. A „ki” kérdőszóra talán úgy lehetne válaszolni, hogy „ők” a felajánlást tett 22 brigád — amelyből 16 szocialista — ezáltal az üzem és tulajdonképpen az egész nagyvállalat — a VIZÉP — s így az egész népgazda­ság. Hogy miért? Azért, mert nem is a „ki” kérdőszóval kellett volna kérdeznünk, hanem párjával, a „mi”-vel. S erre a helyes válasz: a termelékenység növekedése és a kapacitás teljesebb kihasználása a munkaverseny célja, s e két termelési fogalom lesz a „győztes”. — Hogyan fogadták a felhí­vást a brigádvezetők? — Azonnal megértették a munkaverseny jelentőségét, szívesen tettek vállalásokat, bár az igazsághoz az is hozzá­tartozik, hogy akadtak kivéte­lek. — Nem látták értelmét a lelkesedésnek? — Ha teljesítik vállalásaikat, több pénzt is vihetnek haza. — Mennyivel többet? — Egymillió 200 ezer forint értékű felajánlást tettek. En­nek körülbelül 10 százalékát megkapják, tehát úgy 120 ezer forintot. — Egy dolgozóra ebből mennyi jut? — Úgy 1000 forint. Ezenkí­vül jutalmakat is kapnak majd a kiértékelés napján, 1971. áp­rilis 4-én. — Milyen természetűek a felajánlások? — Teljesen konkrétak. Főleg a termelékenység növelését célozzák. ezek továbbra is hatékonyab­bak maradnak. Ez a legfonto­sabb: a termelékenység lép­csőjén eggyel feljebb lépni és ott is maradni. — Hogyan-kezdődöU a jubi­leumi munkaverseny? — kér­dezzük az üzem főmérnökétől, Viola Ágostontól. — Brigádvezetői értekezletet hívtunk össze, ott beszéltünk először róla. dasági jellegű járásokban, mint a ceglédi, a nagykátai, a rác­kevei, az ipartelepek száma meghaladja — a fönti sorrend­ben — a harmincat, a negyve­net, a hatvanat. Mit termelnek, gyártanak Pest megyében? Villamos energiát, kőolajtermékeket, ce­mentet, csapágyat, Diesel­motort, tehergépkocsit, vasúti személykocsit, távbeszélő ké­szüléket, gyapjúszövetet, szá­razkolbászt, gyümölcs- és fő- zelékkonzervet, kesztyűt, nyomtatott áramkört, televí­ziós képcsövet, villamos fo­gyasztásmérőt, műanyagter­mékeket, papírt, bútort, fona­lat, villamos motort, olajtüze­lésű kályhát... Csak ízelítő a megye ipara által kiállított „étlapról”: Sok ezer termékféle alakját ölti az emberi szorgalom, tehetség, ta­lálékonyság, igyekezet; a te­remtő munka. A hatvanas években a szo­cialista ipar egy foglalkozta­tottjára jutó beruházás Pest megyében évente átlagosan húszezer forint volt. A harmincas években az egy ipari foglalkoztatottra jutó be­ruházás évi átlaga 37 pengőt tett ki... Mészáros Ottó 8 A Ságvári brigád például öt gáztüzelésű kazánt gyánt majd terven felül, ennek éntéke 300 ezer forint. A Dózsa György brigád öt 150-es kazánt, 250 ezer forint értékben ajánlott fel terven felül. A csőgyártó részleg 100 fo­lyóméter 800 milliméteres át­mérőjű csövet készít el plusz­ként. A Petőfi brigád egy lánctal­pas vontatót újít, fel, ennek ér­téke §0 ezer forint. Mindezen felajánlásokon szerződéses pecsét ül. Hogyan tudják terven felül mindezt végrehajtani ? Ügy, hogy javítják a munkaszerve­zést és fokozzák a munkaidő kihasználását. Miit érnek mindezzel el? Hogy javul a termelékenység. S talán azt is elérik, hogy a versenyidőszak elmúltával sem térnek majd vissza a rosszabb munkaszer­vezéshez, a lazább munkaidő­kihasználáshoz, hanem mind­Az elmúlt évben is a legna­gyobb gondjuk a munkaidő- csökkentés következtében mérséklődött munkaidőalap termelést csökkentő hatásának ellensúlyozása volt — tehát ugyancsak a termelékenység. Megoldották. A termelékenység az elmúlt évben több, mint 12 százalék­kal emelkedett. — Pedig közben a dolgozók 50 százaléka is kicserélődött, nagy volt nálunk a fluktuáció Szerencsére, csak az újabb munkásaink mentek el, a törzsgárda maradt, mert igye­keztünk órabéremeléseket vég­rehajtani. Főként vecsésiek és gyáliak dolgoznak náluk, ök foglal­koztatják a legtöbb ipari ta­nulót a monori járásom — la­katosokat, géplakatosokat, mo­torszerelőket, esztergályosokat, villanyszenelőket. Tekintélyes szakmunkásgár­dájuk van. Fő profiljuk: víz­ügyi létesítmények vasszerke­zeti elemeinek gyártása és az ezeket gyártó gépek javítása. — Mi munkaszerzést aján­lottunk fel — mondja a József Attila brigád egyik tagja Hal­lender Endre. — Ez mit jelent? — Például a Csepeli Fém­műveknél már szereztünk bér­munkát, forgácsolunk nekik. Brigádunk tagjai főleg techni­kusok, széles körű a szakmá­ban az ismeretségük és ezt is felhasználjuk a munkaszerzés- ben. — Miért van erre szükség? — Hogy lekössük a szabad •kapacitásunkat.' "Ugyanis1 ■>”'62 milliós tervünkből csak 45 mil­lió van tényleges munkával alátámasztva, a többit még meg kell szerezni __ B. Gy. Elutazott Budapestről M. K. Barbasin Szombaton elutazott Buda­pestről M. K. Barbasin, a Szovjetunió hús- és tejipari miniszterének első helyettese, aki a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériummal kötött 1970. évi műszaki tudo­mányos együttműködési mun- katervet írta alá. A Ferihegyi repülőtéren dr. Sághy Vilmos, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter első helyettese búcsúztatta. BUDAPEST Elutazott az ENSZ fejlesztési programjának igazgatója Szombaton elutazott Buda­pestről R. Etshats, az ENSZ fejlesztési program különleges alapjának igazgatója és W. Hartmans, a FAO igazgatója. A Tisza-völgyi öntözéses mező- gazdaság fejlesztésére vonat­kozó ENSZ—FAO szerződés aláírásán vettek részt. A ven­dégeket a Ferihegyi repülőté­ren dr. Karosai Károly, a FAO Magyar Nemzeti Bizottságá­nak főtitkára búcsúztatta. HIDAS ARANY-EZÜST DÖMPING A mecseki Hidas községben ritka, kedves eseményre ke­rült sor szombaton: egyszerre tizenhat házaspár tartotta arany-, illetve ezüstlakodal­mát. A község vezetői, az üze­mek és a vállalatok képviselői köszöntötték az idős párokat, akik valamennyien népes csa­ládot neveltek: gyermekeik együttes száma meghaladja a hetvenet. A. házaspárok az anyakönyvvezető előtt megis­mételték az 50, illetve 25 év előtt tett hűségesküjüket, majd újból megülték lakodal­mukat. Hortobágy — 1744 A népszámlálás alkalmából összegezték hazánk legnagyobb határú községének, Hortobágy- nak adatait is. A több mint 49 MORFONDÍROZOK Miért rosszak a magyar cigaretták? A fenti címmel lapunk mi­napi számának 8. oldalán volt szerencsém találkozni. Hűha, mondtam magamnak, ez érde­kes lehet, a beismerés már fél javulás, az ügy tehát nem re­ménytelen. Lássuk, ki mit tud feleim a kérdésre. Kíváncsian kezdtem bön­gészni a rövid cikkecskét, min­denek előtt az érdekelt, vajon hány illetékest szólaltattak meg ez ügyben. Csalódottan kellett látnom, hogy mindösz- sze egyet: Pámer József ker­tészmérnököt, a Magyar Do­hányipar termeltetési és ki­képzési osztályvezetőjét. Az első kérdésre, hogy milyenek a magyar cigaretták, az osz­tályvezető így felelt: „A ma­gyar dohány minősége Közép- Európában az elsők között van. Ez persze, csak az egyik alap­feltétele annak, hogy jó minő­ségű cigaretta készüljön belő­le. A minőség a dohány fel­dolgozásán múlik. Ehhez vi­szont korszerű gépekre van szükség, amelyekből még nincs elegendő a hazai dohányipar­nak ...” A következő kérdés­re, hogy milyen a jó cigaretta, ezt válaszolta: „A jó cigaret­tának egyenletesen kell égnie, ennek alapfeltétele, hogy a ko- csányok ne kerüljenek be a töltelékanyagba. Jelenleg a ko- csányoknak csak egy részét tudják géppel eltávolítani.. Megvallom, engem ez a vá­lasz nem elégített ki, mindezt eddig is tudtam. Éppen ezért, magánszorgalomból egy kis közvélemény-kutatást végez­tem, én is feltettem a kérdést: milyenek a magyar cigaret­ták? íme, a válaszok: Hufnagel Pisti, U/b. o. tan.: „A magyar cigaretta vacak és büdös. Egy doboz Kossuth­nak a fele kiszóródik, a másik fele kőkemény, két órát kell rajta ülnöm a padban, ha a hosszú szünetben rá akarok gyújtani. Es tessék megírni, hogy minden dobozba tegye­nek néhány szem mentholos cukorkát is, mert Véreb, az osztályfőnökünk, állandóan ki­szagolja rajtunk a bagósza­got." Megkérdeztem egy kiképzé­si osztályvezetőt is: Monsieur Piache Gordieaux-t, a Francia Idegenlégió kiképzési osztály- vezetőjét: „Nom du nőm, néhány évvel ezelőtt a francia Behozatali Hivatal tárgyalásokat folyta­tott a magyar külkereskedelmi szervekkel, magyar dohány­ipari termékek importjáról, azzal a szándékkal, hogy olcsó magyar cigarettákkal váltják fel a Légióban használatos le­génységi illetménycigarettát, a Caporalt. Az első szállítmány szétosztása után ezredünk sze­mélyi állományának 87 száza­léka került betegállománya bronchitisszal." Gugyerák Lajos státusos IBUSZ-betyár, leginkább elip- szilonnal: „A magyar cigarettának, ügyi, két rákfenékje van, kvá­zi a papír, meg a dohány. Er­dőállományunkból kifolyó'ag ismeretes, hogy papírban sze­gény ország vagyunk. Azért szokunk újabban citromsárga meg hupikék tojlettepapíro- kat importálni, hogy az így megtakarított hazai gyártmá­nyú egészségügyi papírfélesé- gekel felhasználhassuk a ciga­rettagyártáshoz. Ami a do­hányt illeti aproximatíve, ab­ból is kevés van, de viszont aztat meg köll mondani, hogy hazai dohánynémesítőinknek sikerült utolérniük a legfejlet­tebb kapitalista országokat az egy főre jutó kocsánytermelés tekintetében leginkább. A cse­csemőket és a hadastyánokat is beleszámítva, minden ma­gyar állampolgárra évente 2100 darab cigaretta és 24 o83 darab kocsány esik, uszkve. Eztet a baromi kocsánymeny- nyiséget ügyi, nem mindig si­kerül ténylegesen igazságosan elosztani a töltelékanyagban. Van úgy, hogy egy cigarettá­ba kilenc jut, a másikba meg csak három. Véleményemből kifolyólag aztat mondhatom, hogy az illetékes krapekoknak irányt kell venniük afelé, hogy mielőbb maradéktaanm megvalósítsák a hazai kocsány - készlet népgazdasági szinten való egyenletes elosztását Ah- ho’ viszont az köll, hogy ők is a Magyar Dohányjövedék szi- varkáit szíjják, nem pedig az átkos burzsoázia Filip tfori.cát ügyi, mert a gibicnek semmi se drága, oszt rendszerint eb- bül van a skandalló.” — nyíri — ezer holdas határral rendelke­ző pusztai falu központjában és az állami gazdaság távoleső körzeteiben összesen 456 lakó­épületet jegyeztek fel a szám­lálóbiztosok. A lakosok száma a január elsejei állapot sze­rint 1744. Az új község az idén tovább fejlődik. A múlt év végéig 44 családi ház épült fel, tavasszal pedig 59 családiházhely-par- cellát értékesít a községi ta­nács. Felépül a hortobágyi új iskola és a puszta első diák­kollégiuma. A DEMASZ Vállalat a VILLANYSZERELŐKET, illetve BETANÍTOTT és SEGÉDMUNKÁSOKAT vés* fel hálózatszerelési csoportjaihoz. JELENTKEZNI LEHET az Üzletigazgatóság személy­zeti osztályán, reggel 7.30 órától du. 15 óráig. Fizetés a kollekiv szerződés szerint. 44 órás munkahét, télen minden második, nyáron minden szombat szabad. Kiküldetési átalányt, havi 490 Ft-ot fizetünk. A dolgozók munkahelyre történő ki- és beutazásáról gondoskodunk. Családfenntartók részére 6 hónapos munkaviszony után áramkedvezmény.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom